A kora újkori Anglia átalakulása

VIII. Henrik (1509-1547) uralkodása alatt megkezdődik az anglikán egyház létrejötte.

Kialakulásának fontos oka, hogy első feleségétől Aragóniai Katalintól a pápa nem akarta
elválasztani, ennek megoldásaként 1531-ben az angol egyház fejének nyilvánította magát. A
kialakult anglikán egyházban, bár a hitélet nem változott sokat, elkezdődött a kolostorok
feloszlatása, földjeik elvétele. A tizedet az uralkodó szedte be és a főkegyúri jogot is ő
gyakorolta. 1558-1603 között uralkodó I. Erzsébet idejében Anglia területi gyarapodása
mellett – 1584 Virginia, az első észak-amerikai angol gyarmat- az iparban - városi
manufaktúrák, a hagyományos iparágak (fémfeldolgozás, hajóipar, posztóipar) mellett új
iparágak jelennek meg (üvegipar, papíripar) és exportképes termelést folytattak. A
kereskedelem fellendülését bizonyítja a XVI. századtól saját társaságok szerveződése.
Legjelentősebb az 1600-ban létrehozott Brit Kelet-Indiai Társaság.

Társadalom

Anglia lakossága a XVI. Század végén 4-5 millió lehetett, Londonban kb. 150 ezren éltek. A
társadalom tagozódását az első ábra mutatja be.

Uralkodó és családja
Arisztokrácia
Középrétegek Gentry Yeoman
Tőkés módon “gazdagparaszt”,
gazdálkodó nemesi kisbirtokos
réteg, öröklött földműves
földbírtokának Városokban:
jövedelméből élt, de kereskedők,
pénz- és manufaktúra-
kereskedelmi tulajdonosok,
ügyletekkel is pénzemberek
foglalkozott
Alsó rétegek Vidéken: különféle Városokban:
jogállású bérlők, Kispolgárok, a
földdel nem manufaktúrák
rendelkező munkásai
napszámosok Nincstelenek
(szegények,
koldusok,
csavargók) az
pauperek
Angol polgári forradalom

A polgári forradalom előzményéhez egészen a Stuartok abszolutizmusáig kell

visszanyúlnunk. I. Erzsébet halála után a skótok királya Jakab örökölte az angol trónt, aki
elsősörban az anglikán egyházra támaszkodva szembekerül a vallási ellenállás köntösébe bújt
presbiteriánusokkal és independensekkel. Fia I. Károly (1625-1649) folytatta apja
abszolutista politikáját. Ennek köszönhetően kibontakozó polgári forradalom öt nagy
szakaszra bontható. Az első a parlamenti szakasz (1640-1642) közötti időszak, amikor I.
Károly kénytelen összehívni a parlamentet, a skótokkal szembeni háborúhoz. Ezt az
időszakot nevezzük 1640.áprlis 13.-án “Rövid” parlamentnek, 1640. Nov.3.- án “Hosszú”
parlementek, ahol az uralkodó kénytelen engedni a parlamenti ellenzék, a puritánok
(kerekfejűek) követelésének. A polgárháború azaz a tényleges fegyveres összecsapás a
forradalom második szakaszában 1642 és 1649 közötti időszakban kezdődik, ahol a király
Észak-Angliába szökött Londonból, ezzel 1642. január 10-én kezdetét veszi a polgárháború
időszak. A második ábrán tekinthetjük át a legfontosabb összecsapások helyszínét. 1642-ben
Edge-hill-nél a király seregei győznek, azonban Cromwell vezetésével az independens
érzelmű parasztokból és kézművesekből megszervezték a New Modell Army-t, amely két
nagy győzelmet aratott- 1644. Július 2.-án Marton Moor, 1645. Június 14-én Naseby.
Miután az independens hadsereg 1648-ban Prestonnál újra legyőzi a királyi csapatokat, bevonul
Cromwell Londonba és 150 presbiteriánus képviselőt eltávolít a parlamentből (“csonka parlament”).
Ezután a királyt, I. Károlyt bíróság elé állították és halára ítélték, 1649. Január 30.-án.

Az uralkodó halálával kezdetét veszi a köztársaság időszaka (1649-1660) az államforma köztársaság

lett, amit egy 41 tagú Cromwell által vezette államtanács irányított. Cromwell 1653-ban szétzavarta a
“csonka parlamentet”, új alkotmányt fogadtatott el, amelyben megkapta az “állam védnöke”- Lord
Protector címet. 1665-től katonai diktatúrát vezet be, a palamentet ritkán hívta össze. 1658-as
halálával azontban véget ért diktátori uralma.

A hadsereg 1660-ban bevonul Londonba, új parlamentet hívnak össze és megkezdődik a restauráció

időszaka (1660-1688). Az újonnan létrejövő parlament első feladatai között visszaülteti a trónra a
Stuart dinasztiák I. Károly fiát, II. Károlyt (1660-1685), akinek politikája elsősorban az abszolutizmus
visszaállítása és a katolikusok egyenjogúsítása. Fia II. Jakab (1685-1688) uralkodása idején folytatódik
apja politikája és katolikus vallásúként 1687-ben teljes vallási türelmet hirdetett, amelyet a
parlament és az anglikán egyház is a katolikus hatalomátvétel előkészítéseként értelmezett. A
parlament ezt megakadályozva trónra a király protestáns hitben megmaradt lányának a férjét,
Orániai Vilmost, Hollandia kormányzóját. Ezt követően kezdődik az utolsó befejező szakasza az angol
polgári forradalomnak, a történelembe a dicsőséges forradalomként emlegetett 1688-1689 közötti
időszak. Orániai Vilmos 1688. November 5-én seregeivel partra szállt Angliában, és harc nélkül
elfoglalta trónt.

Az alkotmányos monarchia Angliában

Az alkotmányos monarchia Angliában jött létre először. Orániai Vilmos hatalomra jutása a
jognyilatkozat kiadása után III. Vilmos néven (1688-1706) elfoglalja az angol trónt.

Az összehívott parlament 1689. December 16-án cikkelyezte be a Jogok törvényét. (Bill of Rights),
amelynek rendelkezései meghatározták az alkotmányos monarchia alapelveit, intézményeit és
később hozott törvényeket.

Az állam élén álló király “ uralkodik, de nem kormányoz” hiszen nem öszpontosul a valódi hatalom, a
parlament válik az állam igazi uralkodója. A törvényhozói és bírói hatalom függetlenedik a királytól. A
törvényeket a három évenként szabadon választott és rendszeresen ülésező parlament alkotja,
rendelkezik a hadsereggel és a pénzügyekkl. A királynak szentesítő és korlátozott vétójoga van. A
polgárok szabadságát biztosító törvény (Habeas Corpus) kimondta, hogy a vádemelés nélkül senkit
sem lehet őrizetben tartani. Az államháztartás költségeit különválasztották a királyi udvar
költségeitől és ezt a parlament hagyta jóvá. A király, a parlament és a kormány közötti
munkamegosztás csak évtizedek alatt formálódik ki. A király a XVIII. Század második felétől már nem
vett részt a kormány ülésein a választásokon győztes párt vezetőjét a király nevezte ki
miniszterelnöknek, azonban ehhez szükség volt a parlament beleegyezésére. A miniszterek egy-egy
részterület irányítottak, de a kormány tetteiért vállalták a felelősséget a parlament előtt.

Angol polgári forradalom következménye

Az angol polgári forradalom megteremtette a mai modern demokrácia alapjait, bár a parlamenti
kormányzás még nem lett egyenlő a demokráciával, hiszen a választások vagyoni cenzushoz voltak
kötve (jómódú birtokosok, jómódú birtokosoka küldtek a parlamentbe) a választókörzetek a
népességhez viszonyítva aránytalanul voltak kialakítva és rendszeresen előfordultak csalások. A XVIII.
Századi Angliában két poltikai tömörülés alakult ki, ezek azonban még nem a mai értelemben vett
pártok voltak, csak laza politikai csoportosulásaok (klubpártok), amelyekhez alacsony taglétszáma,
kevéssé kialakult politikai alapelvei vagy programjai voltak. Whigek a protestán és mérsékelt
anglikánok, akik támogatták az Orániai Vilmos utáni uralkodókat. A másik politikai tömörülés a Toryk,
anglikánok, akik puritánellenesek voltak és a Stuart-házat támogatták. A kormányzásban nagy
szerepe lett a választásokon győztes párt vezetőjéből miniszterelnökké kinevezett politikusoknak. A
század első felében Sir Robert Walpole, a második felében William Pitt whig kormányai működtek I.
és II. György királyok alatt. A gyarmatokon megvívot hétéves háború, de méginkább az amerikai
gyarmatok sikeres függetlenségi háborúja komoly pénzügyi zavarokat okozott, amelyet ifj. William
Pitt kormányai igyekeztek kezelni.

Összegzés

A XVIII. Században is még sokan úgy gondolták, hogy ahol a királyi hatalom gyenge, ott anarchia
uralkodik (pl. Lengyelország) Angliában bekövetkezett változások, azonban rácáfoltak, hiszen a
szabadság és a rend együttesen létezett, a kulcsfontosságú pénzügyeket is eredményesen
irányították.