Összefoglaló feladatsor Európa 16-17.

század
Olvassák el a tananyag szövegeket, és oldják meg a közbeszúrt feladatokat!

A feladatsor öt témát ölel át:

- angol abszolutizmus 16-17. század
- angol alkotmányos monarchia
- francia abszolutizmus
- a harmincéves háború
- mindennapi élet, tudományos felfedezések 16-17. század

Anglia a 15. században a száz éves háború eredményeként elveszti a kontinensen levő majd minden birtokát.
Eredmény: megszűnik kontinentális hatalomnak lenni.
Emellett a rózsák háborújában1 (1455-1485) az angol arisztokrácia számos családja megsemmisült, vagy
meggyengült. Eredmény: az új dinasztia (Tudor-ház) uralkodója VII. Henrik erős királyi hatalmat hoz létre,
központosít. Ezt az utat követi fia VIII. Henrik, aki emellett felismeri, hogy Anglia sziget, így nem kell jelentős
pénzeket költeni szárazföldi sereg fenntartására, elég erős flottát birtokolni, hogy biztonságban legyen az ország.
Tovább erősíti a királyi hatalmat. A királyi hatalmat tovább erősíti az anglikán egyház létrehozása. Ezzel nemcsak
kiválik az angol egyház a katolikus egyházból, de egyrészt annak vezetője az uralkodó lesz, másrészt az uralkodó
ráteszi mancsát az egyházi birtokokra. További fontos tényező, hogy Angliában a nemesek is fizetnek adót, és mivel
nincs szükség szárazföldi hadseregre, Anglia nem vív szárazföldi háborúkat, ezért a nemességnek nincs zsarolási
potenciálja a királlyal szemben.
Az angol abszolutizmus VIII. Henrik lányának I. Erzsébetnek uralkodása alatt teljesedik ki. Erzsébet együttműködik a
parlamenttel, amelyben jelen vannak a városok követei, így Angliában a rendek teljesen háttérbe szorulnak.
1. Az eddig olvasottak és a tanultak segítségével, határozza meg az abszolutizmus fogalmát: a király a rendek
bevonása nélkül kormányoz. Az uralkodó hatalma korlátlan.

2. Miben különbözik az anglikán egyház a katolikus egyháztól: nem a pápa a vezetője, hanem az angol király. A
szerzetesrendeket feloszlatják. Kezdetben kevéssé tér el a katolikus egyházi liturgiától és dogmatikától, majd
I. Erzsébet alatt egyre inkább teret nyernek benne a kálvinista hitelvek.

Erzsébet apjához hasonlóan együttműködik a parlamenttel. A királyi hatalom, a gazdagodó polgárság és a vállalkozó
nemesség (gentry) érdekei egyeznek, így zavartalan az együttműködés. Erzsébet alatt tovább erősödik az angol
tengeri hatalom, részben angol „királyi kalózok” fosztogatják a spanyol hajókat, részben Anglia bekapcsolódik a
gyarmatosításba.

3. Melyik lesz az első angol gyarmat? Virginia

4. Hol található? Észak-Amerika
5. Kiről kapja a nevét? I. Erzsébet

Az angol tengeri hatalom, akkor válik a legerősebbé, miután legyőzik a spanyol flottát.

6. Mikor történik ez a csata? 1588

7. Mi adott ürügyet a spanyoloknak Anglia megtámadására? Stuart Mária kivégzése
8. Mi volt a spanyol flotta neve, melyet legyőznek az angolok? Győzhetetlen Armada
9. Ki volt az angol flotta fővezére? Miről ismert még a csata fővezére? Sir Francis Drake; körbehajózza a földet,
királyi kalóz volt, aki sikerrel fosztogatta a spanyol hajókat

Amikor I. Erzsébet meghal örökösére erős királyi hatalmat hagy, Anglia tengeri nagyhatalom lesz.
Az örökösök alatt azonban elkezdenek gyülekezni a viharfelhők.

Alapvetően három probléma volt, az egyik a Stuartok (I. Jakab és I. Károly) elég önfejű hatalomgyakorlása és az ebből
keletkező feszültségek. Már nem volt zavartalan a parlamenttel való együttműködés. A másik a vallási feszültségek. A
harmadik pedig, hogy az uralkodó egyre jobban rászorult a parlamentre, mert pénzre volt szüksége.

1
https://mult-kor.hu/a-rozsak-haboruja-ugy-megritkitotta-az-angol-nemesseget-hogy-veget-ert-a-feudalis-korszak-20190822
A vallási feszültségek alapvetően abból fakadtak, hogy Angliában egyre jobban elterjedt a kálvinizmus, amelynek
hívei a puritánok azt követelik, hogy tisztítsák meg az anglikán egyházat a katolikus maradványoktól. 2

10. Töltse ki az alábbi táblázatot!

Puritánok csoportjai Fő követelésük:

Presbiteriánusok világiak szerepének növelése az egyházon belül
Independensek önálló egyházközösségek (önkormányzatiság)

A sok feszültség polgárháborúhoz fog vezetni. Röviden az történik, hogy az uralkodó összehívja a parlamentet, mert
pénz kell háborújára Skóciában, a parlament a hozzájárulás helyett azonban elfogadtatja a Jogok kérvényét (1629), az
uralkodó ezután nem hívja össze a parlamentet. Megint rákényszerül azonban, újra összehívja, de az megint nem
adja amit kér, ellenben jogait erősítené, így a király feloszlatja (rövid parlament), nem sokkal később újra össze kell
hívja (hisz pénze továbbra sincs), a parlament rögtön rögzíti, hogy feloszlatni őt a király által nem lehet. Ez lesz az ún.
hosszú parlament. Ezután kirobban a polgárháború. A polgárháborút a király elveszti, annyira, hogy 1649-ben
kivégzik. A történelem során ez az első eset, hogy egy királyt a saját alattvalói bírósági eljárásban elítélnek és
kivégeztetnek. A győzelmet Oliver Cromwellnek köszönhetik, aki megszállott és jól szervezett serege élén
(vasbordájúak) győzelmet arat, és Lord Protector címen haláláig Anglia ura lesz. Cromwell ideje alatt Anglia
köztársaság, amelyik meghódítja Írországot és Skóciát, legyőzi tengeren a hollandokat, és erőteljesen érvényesíti a
kálvinista tanokat mindennapokban.3
Cromwell halála után visszaáll a királyság trónján újra a Stuartokkal (II. Károly és II. Jakab). Mivel azonban II. Jakab
újra az abszolutizmus eszközeihez nyúl alattvalói elkergetik (Dicsőséges forradalom) és a trónra meghívott Orániai
Vilmos elfogadja a Jognyilatkozatot, és Anglia alkotmányos monarchiává 4 válik.

11. Határozza meg az alábbi törvények tartalmát!

Jogok kérvénye: Parlament válasza I. Károly kérésére, mely tartalmazza követeléseiket: adót, csak a parlament
jóváhagyásával vethet ki a király, letartóztatni valakit, csak törvényes ítélettel lehet

Habeas Corpus: 1679 minden angol állampolgárt, csak törvényes ítélet alapján lehet letartóztatni, és a lehető
leggyorsabban döntenie kell a bíróságnak a letartóztatásáról vagy szabadon engedéséről

Jognyilatkozat: 1679 ennek a törvénynek köszönhetően alakul ki az alkotmányos monarchia. Tartalmazza a polgári
szabadságjogokat: vallás, gyülekezés, szólás szabadsága, lefekteti az alkotmányos állam alapelveit és kimondja, hogy
a parlament kell ellenőrizze a végrehajtó hatalmat, a kormányt

12. Nézzük meg, mi is a különbség a rendi monarchia az abszolutizmus és az alkotmányos monarchia között.
Segítségül kitöltöttem a rendi monarchiát:

Rendi monarchia Abszolút monarchia Alkotmányos monarchia

Törvények meghozatala
Adók meghatározása
Bíráskodás
Végrehajtó hatalom
Parlament kikből áll
Rendi gyűlés+király király parlament
Rendi gyűlés+király király parlament
Király király és hivatlnokai független bíróság
Király az általa király által kinevezett parlament által
kinevezett hivatlnokok megválasztott kormány.
tisztviselőkön Parlament ellenőrzi
keresztül
Nemesek küldöttei nincs, vagy vagyoni cenzussal
(grófságonként 2) + lényegtelen megválasztott képviselők
felső ház személyes
részvétellel a főurak +
városok képviselői

2
Nevük a puritán az angol megtisztítani szóból ered.
3
Egy-két érdekesség, betiltják a táncot, a színházat és a karácsony nem vallási jellegű ünneplését. Szigorú kálvinista elveket
érvényesítenek.
4
Az angol alkotmányos monarchia valójában a 18. század során hosszú jogi vitákon keresztül nyeri el végleges formáját, most az
egyszerűsítés kedvéért úgy teszünk, mintha ez egy csapásra jött volna létre.
 (kevesen)
Kiknek van választójoga Nemesek, városi Nincs, vagy Bárkinek, akinek van
polgárok lényegtelen elegendő vagyona
Miért olyan fontos ez, mert ekkor alakul ki először alkotmányos monarchia, ahol az uralkodó uralkodik, de nem
kormányoz. Valójában ekkor alakul ki az az államforma, ahol az alattvalóknak először érdemi beleszólásuk lesz a
politika intézésébe, ráadásul bárki bekapcsolódhat, akinek elég vagyona lesz.

Francia abszolutizmus

Franciaországot alapvetően Angliával hasonlítjuk össze. Kontinentális nagyhatalom, hatalmas szárazföldi sereggel, a
király által megvédett jobbágyokkal (ellenben Angliával, ahol a jobbágyok egyrészt szabad bérlők lesznek, másrészt
jórészüket a bekerítésekkel elűzik földjeikről) és a királynak a parlementtől (itt általános rendi gyűlés) független óriási
adóbevételekkel (amelyet a jobbágyság fizet, hisz ezért is védi meg őket a király). Franciaország a XV. század végére
kikeveredik a majd negyven éves vallásháborúból, kiadják a Nantes-i Ediktumot, amely korlátozásokkal, de biztosítja
a szabad vallásgyakorlást a reformátusoknak (itt hugenották). XIII. Lajos és államminisztere Richelieu alatt kialakul az
abszolutizmus. A rendi gyűlést 1614-től nem hívják össze, a király hivatalnokokkal, a rendek nélkül kormányoz. Ezt a
központosítást folytatja XIV. Lajos, aki intendánsokkal ellenőrzi a királyi kinevezettek működését. Ennek az
abszolutizmusnak szimbóluma a Versailles-i palota, ahol az arisztokrácia tölti fényűző mindennapjait királyi
kegydíjakból. Versailles-ban található mind az arisztokrácia, de a palota másik szárnyában működik az államgépezet,
a szakterületekért felelős miniszterekkel és hivatalnokokkal. Utóbbiak többségében alkalmazottak, taláros nemesek,
vagy polgárok. Az állam maga alá gyűri a katolikus egyházat (gallikán egyház, azaz elsősorban francia és csak
másodsorban katolikus), megszűnteti a megyei és városi autonómiákat. Az állam alapít manufaktúrákat és szabja
meg a gazdaság működését. A franciák által bevezetett gazdaság, a merkantilizmus (Colbert nevéhez köthető), ez is
gyökeres ellentéte az Angliában kialakuló szabad versenyes kapitalizmusnak. Franciaország XIV. Lajos uralkodása egy
központból irányított egységes országgá vált, ebben szerepe van a Nantes-i Ediktum visszavonásának, amivel a
hugenották vallásszabadsága megszűnt, vagy áttértek a katolikus hitre, vagy elköltöztek. Több százezer hugenotta
menekül el, Franciaország pechére, ezek többnyire képzett iparosok voltak. Így viszont egy egységes irányítású,
központosított, egy vallású ország lesz Franciaország, amelyik a kontinens vitathatatlanul legnagyobb katonai
hatalma lesz.

13. Határozza meg a következő fogalmakat!

a) merkantilzmus: XVII. századi Franciaországban kialakult gazdaságpolitika. Célja, hogy a nemesfémet az
országban tartsa, és elsősorban készterméket adjon el külföldre. Eszköze a vámpolitika, így alacsony vámokat
vetnek ki a nyersanyagok behozatalára (import) és magas vámot annak kivitelére (export), illetve fordítva
magas vámot vetnek ki a késztermék importjára és alacsony vámot az exportjára. Része az is, hogy az állam
megrendelőként és tulajdonosként is ösztönzi az ipart.

b) intendáns: királyi küldött, aki ellenőrzi a megyei tisztviselőket.

c) regurális hadsereg: sorozott hadsereg, egységes egyenruhából és kiképzéssel. A katonákat meghatározott
ideig képzik ki, kaszárnyákban laknak
d) Napkirály: XIV. Lajos jelzője, arra utal, hogy ahogy minden bolygó a nap körül forog, úgy minden a király
körül forog.

Harmincéves háború

14. Töltse ki az alábbi táblázatot! Illessze be az alul felsorolt országokat, fogalmakat, ütközeteket a helyükre! Az
utolsó oszlopot viszont segítség nélkül kell kitölteni! Segítségül az első sort kitöltöttem és csatolom ezt a
linket: http://tortenelemcikkek.hu/node/291
Vigyázat egy ország, vagy konfliktus típus több helyre is bekerülhet!

Háború szakasza Ideje Habsburgok ellenfelei Konfliktus jellege Döntő ütközet

és/vagy kimenetele
cseh szakasz 1618- Cseh rendek, Erdély rendiség vs Fehérhegyi csata,
1620 abszolutizmus; cseh vereség,
vallási (prot vs megegyezés
 katolikus Erdéllyel
német szakasz 1621- protestáns német fejedelemségek rendi vs. absz, vallási Csak kimenetel kell:
1625 Habsburg győzelem
dán szakasz 1625- prot. német fejedelmségek + rendi vs. absz, vallási Csak kimenetel kell:
1629 Dánia Habsburg győzelem
svéd szakasz 1630- prot német fejedelmségek + rendi vs. absz, Döntetlen, a svédek
1635 Svédország vallási, nagyhatalmi megnyerik a lützeni
csatát 1632, de
Gusztáv Adolf svéd
király meghal
francia szakasz 1635- prot. német fejedelemségek + nagyhatalmi Csak kimenetel kell:
1648 Franciaország, Erdély Francia győzelem,
de nem teljes,
megegyezés
Erdéllyel

vallási konfliktus (prot vs katolikus), protestáns német fejedelemségek, Franciaország, rendiség vs abszolutizmus,
Svédország, Dán királyság, Erdély, nagyhatalmi konfliktus.
15. A harmincéves háborúra a zsoldos hadviselés a jellemző, de a háborúban a svédeknél megjelenik a regurális
hadsereg, pár sorban hasonlítsa össze a kettőt!
Zsoldos hadseregben a katonák zsoldot kapnak, és vezérükhöz hűek, a jövedelmüket rablásból egészítik ki, a
lakosság rovására látják el őket. A regurális hadsereget az állam látja el, kaszárnyákban laknak, sorozott katonák,
bizonyos ideig szolgálnak. Zsoldosok magukat szerelik fel, fegyelmezetlenek, a harcértékük viszont nagyobb. A
regurális hadsereg viszont sokkal nagyobb létszámban és folyton rendelkezésre áll.

16. Gyűjtse ki a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke intézkedéseit!

Csehországban és Ausztriában győz az abszolutizmus, rekatolizálnak.
A Német-Római császárságban a fejedelmségek megkapják a jogot az önálló külpolitikához, ezzel gyakorlatilag
jogi formásággá válik az állam, sok-sok önálló kis állammal.
Elismerik önálló országnak Hollandiát és Svájcot
Elzász Franciaországé lesz
Balti tenger partvidéke Svédországé

Tudományos felfedezések a 16-17. században

17. Az alábbiakban tudományos eredményeket olvashat, nincs más dolga, mint megkeresse, hogy kinek a
nevéhez köthető és írja felfedezés mögé!

a) Heliocentrikus világkép, körpályán mozgó bolygókkal: Kopernikusz

b) Heliocentrikus világkép, de már helyesen ellipszis pályán mozgó bolygókkal: Kepler
c) A Föld is a nap körül kering, felfedezi a Jupiter holdjait, távcső fejlesztő: 5 Galilei
d) Felismeri a tömegvonzás jelenségét, és az általa megalkotott rendszer lesz az, amivel meg lehet határozni a
bolygók mozgásának törvényszerűségeit, és valójában az ő általa megalkotott tudományo rendszerrel írható
le az általunk tapasztalt fizikai világ: Newton
e) Matematikus és filozófus, sok minden mellett azt állítja, hogy a világ megismerése, csakúgy lehetséges, hogy
mi magunk ismerjük meg, viszont, így nincsen semmilyen biztos pont, csak abban lehetünk biztosak, hogy mi
gondolkodunk a világról: Descartes
f) A fentinek ellenkezőjét vallja, a világot tapasztalatokon át lehet megismerni, amelyik létezik a megismerőtől
függetlenül: Francis Bacon
g) Azt vallja, hogy az emberek hozták létre az államot, azért hogy az megvédje őket, ezért az emberek
lemondtak szabadságukról, és egyetlen személytől (szuveréntől) várják ezért cserébe, hogy biztosítsa
biztonságukat, és működtesse az államot: Hobbes
h) A fentiekhez nagyon hasonlót gondol, az emberek ugyanígy társadalmi szerződést kötnek, de egyrészt, ha a
hatalom birtokosai az emberi szabadságjogokat nem biztosítják a szerződés felbontható, másrészt neme gy

5
Az itt szereplő úriember egyáltalán nem áll rossz viszonyban az egyházzal, ahogy hamis az a tézis, hogy a katolikus egyház a
tudomány ellensége lenne. Ő maga is pápai megbízásból dolgozott. A tudományellenes egyház képét a 19. században találják ki.
szuverénben bízik, hanem az alkotmányos államban. Cél itt továbbá a zsarnokság, az egyeduralom
megakadályozása: Locke