Alkotmánytöri vizsga meglévő kérdések alapján

Kis kérdések

1. A felsőház tagjai 1926 után

1926-ban a második jogcím helyére a választás került, vagyis a felsőházban az alábbi

három jogcímen lehetett megjelenni:
- 1) viselt hivatal (52 fő)
- 2) választás (152 fő)
- 3) kormányzói kinevezés (40 fő)
A főúri családokon kívül még a törvényhatóságok (vármegyék, törvényhatósági
joggal felruházott városok) közgyűlései, a szakmai érdekképviseletek (kamarák),
valamint a tudományos élet szereplői (Magyar Tudományos Akadémia, egyetemek,
főiskolák) választhattak felsőházi tagokat.

2. Nemesi és királyi vármegyei tisztségviselők

Vármegyék tisztségviselői
 főispán
o a király nevezte ki, a helyi kormányzó szerepét töltötte be – már nincs örökös főispán!
o végrehajtó hatalom – ellenőrzés: vármegyei önkormányzat, tisztviselők, ellenőrző
szék
o tisztújító székeken jelölési ill. kinevezési joga volt a fontosabb állásokra
 alispán: a vármegye első tisztviselője, az igazgatás vezetője, a tisztviselői kar főnöke
 tiszti ügyész: a törvényhatóság jogtanácsosa – jogi ügyeknél határozata kikérendő volt
 főszolgabírák: a községek legfontosabb felügyelő hatósága, a főispán helyi megbízottja
E tisztségviselők cselekedeteikért, mulasztásaikért anyagi és fegyelmi felelősséggel tartoztak

3. A három rend
Rend: Azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkezők társadalmi csoportja egy feudális
társadalomban, (renden belül szigorú jogegyenlőség, rendek között jogegyenlőtlenség)

Jogok: gazdasági (pl. adómentesség), politikai (pl. hatalomban való részvétel), jogi jellegű
privilégiumok (pl. bíráskodás joga)
 Papság: első rend, már I. István korában megjelent (EGYHÁZI REND - nem
származás, hanem a viselt hivatal alapján)
o immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokokra)
o manus mortua/holt kéz (az egyházi tulajdonba juttatott földek többé nem
visszaszerezhetők
o privilegium fori (ítélkezési kiváltság, klerikus fölött csak szentszék
ítélkezhetett, egyházi birtokokon élők fölött egyházi joghatóság)
o papi rend = sacri ordinis viri, omnes ordines
  Barones: a főurak, bárók rendje, I. István korában kialakult, de a patrimoniális
monarchia letűnésével erősödtek meg (NEMESSÉG – főnemesség, köznemesség)
o a tisztségek örökössé válásával, a királyi hatalom gyengülésével erősödtek meg
o XII. – XIII. században jelenik meg jól elkülönült rendként küzdöttek az
immunitásért, a bíráskodásért és a vérhatalom jogáért
o Nobiles: a serviensek a királyi hatalommal és a főurakkal küzdve jutottak el
renddé váláshoz
o 1222. Aranybulla: megfogalmazódott a személyes szabadság-elv és a ius
resistendi
o 1232. kehidai oklevél: bíráskodás jogának megszerzését igazolta
o 1351. Nagy Lajos törvényei: una eademque nobilitas/egy és ugyanazon
nemesség, ősiség (avicitas), kilenced
o 1514. Tripartitum: hatalmi ideológiájukat foglalta össze Werbőczy István,
Primae Nonus (1. 9.): nemes csak a királyi bíróság alá tartozhat, nemest csak
törvényes bírói ítélettel lehet lefogni, ius resistendi/ellenállás joga,
adómentesség
o 1526. a saját királyjelöltjüket választják meg (Szapolyai János)
 Civites: városi polgárok
o jelentőségük elenyésző volt
o csak a XV. századra szereztek országrendiséget
o kollektív jogok (pl. egy összegű adózás, saját városvezetés választás)

4. Interpelláció

A képviselőház tagjának valamely miniszterhez, vagy az egész kormányhoz intézett

megkeresése volt, amely valamilyen panasz orvoslására szolgált. Az interpellációt előzetesen,
írásban kellett benyújtani, amelyre a megkeresett miniszter záros határidőn belül köteles volt
választ adni. A válasz elfogadásáról pedig a képviselőháznak szavaznia kellett. Amennyiben a
választ a képviselők elutasították, a miniszter pozíciója veszélybe kerülhetett. A kormány
ellenőrzése a képviselőház kizárólagos kompetenciája volt. Így interpellációt is csak a
képviselőházban lehetett benyújtani.

5. Klotűr
A klotűr egy francia eredetű szó, amely lezárást jelent. A parlamenti szakzsargonban ez a felszólalási
jog megvonását vagy időbeli korlátozását jelentette.

6. Királyválasztás módjai

 Árpád-korban vérségi elv, seniorátus/utódkijelölés (olyan trónöröklési rend, amely

szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag
örökölte a hatalmat, rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse)
 12. századtól primogenitúra (trónutódlási, illetve öröklési jogelv, amelynek
értelmében a család vagyonát, előjogait az apa halála után a törvényes
házasságából származó elsőszülött fiú örökölte)
 Árpád-ház magvaszakadása után (1301) előtérbe került a választási-elv (pl hitlevél
kierőszakolása) hitlevél: a király, megválasztása fejében szerződés formájában
megígérte a rendeknek a követeléseik teljesítését
 7. Népköztársaság elnöki tanácsa:

- kollektív államfő – nem volt Mo.-n közjogi hagyománya; a hatalom koncentrációja

- önálló jogköre kevés volt, de az Országgyűlést - az alkotmánymódosítás kivételével
mindenben helyettesíthette, ha az éppen nem ült össze
- előfordult, hogy amíg az ogy. képviselők ebédszüneten voltak, törvényt alkotott
- működése nem volt nyilvános, de köteles volt beszámolni az Országgyűlésnek
- a kormány kinevezését, felmentését intézte
- törvényerejű rendelet: leegyszerűsítette a legfelsőbb jogalkotást és elkerülte a vitákat
- saját hatáskörei: ogy. összehívása és napjának kitűzése, törvény hitelesítése és kihirdetése,
követek küldése és fogadása, kegyelmezés, címek és kitüntetések adományozása
- kinevezett: magasabb rangú tisztségviselőket, katonai vezetőket

8. Kiegyezés utáni bíróság felépítése (legalacsonyagg szinttől haladva a legfelsőbbig)

- királyi járásbíróságok
- királyi törvényszékek
- királyi ítélőtáblák
- királyi Kúria

9. Országgyűlés előzményei

 államalapítás előtt: törzsek közös gyülekezete

 katolikus egyház zsinatai: mintegy valóságos országos gyülekezetként tűntek fel.
Megjelent a király és tanácsadói, az egyházi és világi méltóságok. Döntéseket, szabályokat
hoztak.
 törvénylátó napok: A magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye a
székesfehérvári törvénynap intézménye volt. Székesfehérváron, alkalmanként megtartott
(1222 után évenként) gyűlés, a király vagy a nádor hallgatta meg a lakosok panaszait, itt a
király bíráskodási jogát is gyakorolhatta.
 serviensek gyűlése: „az országgyűlés előestéi” (Gerics József), első országgyűlés 1267
(Eckhardt Ferenc)
 királyi tanács/ magyar királyi tanács: amíg az országgyűlés nem alakult ki, a király itt
tanácskozott az ország elöljáróival
 törvényhozó gyűlések: 1290. és 1298. évi publicum parlamentum már
törvényhozó gyűlésnek számított

10. 1849-1867 a neoabszolutizmus alkotmányai

- Olmützi alkotmány (1849)

- Szilveszteri pátens (1851)
- Októberi diploma (1860)
- Februári pátens (1861)
Jellemzőik: A dinasztikus állam kialakulásához kapcsolódnak. Az alkotmányok jellege: a Szilveszteri
pátens kivételével megfeleltek a korabeli európai alkotmányos elveknek, ténylegesen azonban (1867-
ig) nem léptek hatályba. A kiegyezés kivette Magyarországot a februári pátens hatálya alól, az Osztrák
Császárságban azonban 1918-ig megmaradt. Sértették a magyar történeti alkotmányt.
 11. Az erdélyi ogy-ben kik képviseltették magukat?
A három nemzet
Szervezete: egy kamarás
Összetétele:
- vármegyék követei + regalisták
- székely székek követei
- szász székek követei
- Partium követei

12. 1920. trónbetöltésre 2 álláspont alakult ki

Nem találtam rá semmit 

13. A két vh között nyílt vagy titkos szavazás volt?

- 1918/1920-1922 titkos
- 1922-1938 részben titkos, részben nyílt
- 1938-tól titkos

14. A 11-13. sz. területi igazgatásának középszintű szerve

Vármegye (?)

15. Rendi dualizmus garanciái

Hitlevél: a király, megválasztása fejében szerződés formában ígérte meg a rendeknek
követeléseik teljesítését.
Contractusok: kölcsönös aláírásával egyezkedtek meg, pl. Mátyás és a lázadó főurak.
Törvények keletkezése: nagyon odafigyeltek rá, a kihirdetésére, a kiállítás módjára
ésformájára. 1439-ben a rendek és a király quasi contractust kötöttek egymással a
törvények betartására, s külön lejegyzett és aláírt betartására mindkét fél ígéretet tett.
Öröklési szerződés: csak rendi hozzájárulással voltak érvényesek. Idegen
dinasztiákkal kötött öröklési és házassági szerződéseket az évényesség feltételeként
aza rendeknek el kellett fogadniuk, pecsétjükkel megerősíteni, s betartását fogadniuk.
Diplomáciai követküldés: a rendi dualizmus valódi létének kifejeződése, 15-16.
századi gyakorlat. A diplomatákat a király is, a rendek is mint külön jogalanyok
hatalmazták fel a tárgyalásokra. Megbízatásuk egyik vagy másik mandátum nélkül
érvénytelen volt.
Adómegajánlási jog: volt a döntő érv a rendek kezében. Az országgyűlésen külön
költségvetés volt a király udvartartásának és az ország költségeinek
Királyválasztás

16. Mit jelent az, hogy egy ogy. képviselő sérthetetlen?

A sértetlenség az országgyűlés tagjainak fokozott büntetőjogi védelmét jelentette.
Az 1878. évi büntető törvénykönyv V. fejezete szólt az országgyűlési tagok elleni
erőszak tényállásáról.

17. Községek típusai

 kisközség: korlátozott anyagi erejük miatt más községekkel fogtak össze és állítottak
fel körjegyzőségeket – de önálló képviselő-testületük volt
 nagyközség: a törvény által ráruházott teendőket egyedül is képes volt ellátni
 rendezett tanácsú város: a járással volt egyenrangú, részben megegyezett vele a
hatásköre és közvetlenül rendelték alá a vármegyének – a régi mezővárosok jogutódja
lett
Az utolsó csoport nevét 1929-ben megyei városra módosították

18. Virilizmus
A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban
aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv. (wikipédia)

19. Törvényhatóság fajtái

Ebbe csoportba (tv. hatóság) tartoztak a vármegyék és a megyei feladatokat ellátni
képes városok, utóbbiak voltak hivatalos nevükön a törvényhatósági joggal
felruházott (thjf.) városok. + Budapest székesfőváros és Fiume

20. Főpolgármester feladatai

A főpolgármester azt a feladatot látta el, amit a többi törvényhatóságokban a főispán
21. Szabad királyi városok fellebbezési fórumai
- kezdetben király (sok ügyet nem tudja személyesen elbírálni)
- tárnokmester (bírótársakat vesz maga mellé) -> tárnoki szék
- személynöki szék (tárnoki szék döntése elleni fellebbezés estén)

22. Királyi hatáskörök, amik a kormányzót nem illetik meg

- Ogy-vel szembeni jogok: ülések elhalasztása, elnapolása, berekesztés joga nem
illeti meg
- Törvényszentesítési jog
- Katolikus egyház kormányzatára kiterjedő főkegyúri jog
- Nemesség adományozásának joga
- A hadüzenet és békekötés jogát a nemzetgyűlés (országgyűlés) előzetes jóváhagyásához
kötötték.
- Közkegyelmet nem, csak egyéni kegyelmet gyakorolhatott

23. Királyi Kúria részei

- Hétszemélyes Tábla
- Királyi Tábla
 24. Kiegyezés, közös érdekű ügyek
- külügy
- hadügy
- és az ezekre vonatkozó pénzügyek

25. Nemesi vármegye alkotmányvédő funkciói

???

26. Legitimisták
1920-ban a magyar belpolitikában voltak, akik IV. Károlyt szerették volna ismét az ország
trónján látni. Ők voltak a legitimisták, másképpen karlisták
27. Közjegyzői feladatok 1874 után
- közokiratok kiállítása: okiratok hitelességéről
- végrendeletek készítése
- okiratok, értékneműk őrzése
- hagyatékátadás
- bírói meghagyások teljesítése

28. Octava jelentése

Az oktáva nyolcadot jelentett, vagyis a nagyobb ünnepeket követő nyolcadik
napon ültek össze a kúria bíróságai. (1498 után)

29. Mohács utáni Kúria részei

- Hétszemélyes Tábla (nádor + 6)
- Királyi Tábla (személynök + 14)

30. Kik álltak a vármegye szolgálatában

- Ispán
- Hadnagy, várnagy, udvarbíró
- Őrnagy, százados, tizedes, bakó

Karikázza be azt a hét királyi hatáskört, amit a kormányzó az 1920-ban megállapított szabályok
szerint nem vagy csak korlátozottan gyakorolhatott

törvényszentesítés, tábornokok kinevezése, bírók kinevezése, hadüzenet, nagykövetek megbízása,

békekötés, állampolgárság adományozása, közkegyelem, nemességadományozás, rektorok
megbízása, , főkegyúri jog, ügyészek kinevezése, nemzetgyűlés feloszlatása, főispánok kinevezése, a
Kúria elnökének megbízása

Soroljon fel három olyan eszközt, amellyel 1848 után az országgyűlés a végrehajtó hatalmat
(felelős minisztériumot) ellenőrizni tudta
 - interpelláció
- vizsgálóbizottság
- miniszteri felelősség

Soroljon fel három olyan fórumot (tisztviselőt) , akik 1848 előtt a szabad királyi városokban
igazságszolgáltatási tevékenységet folytattak

- pénzbíró
- városkapitány
- vásárbíró

A törvényhozási eljárásban mit jelent az ún. előszentesítés?

A kormány mielőtt beterjesztett egy törvényjavaslatot az országgyűlésnek, kikérte róla az

uralkodó véleményét

Mely fontos törvényünk képezte az 1867-es kiegyezés közjogi alapját?

Pragmatica Sanctio

Sorolja fel az ún. rendes bíróságok négy szervezeti szintjét 1871 után
- királyi járásbíróságok
- királyi törvényszékek
- királyi ítélőtáblák
- királyi Kúria

Az előző pontban említett rendes bíróságok működésénél mit jelentett az illetékesség?

Ha megállapítottuk, hogy az adott ügy járásbírósági vagy törvényszéki hatáskör, ki kell

választani, hogy a járásbíróság, illetőleg a törvényszék közül pontosan melyik előtt kell az
eljárást megindítani.

A polgári kori vármegyében (1867 után) kik voltak az ún. külső tisztviselők?
A járásokba kihelyezett tisztikar volt a külső tisztviselők

1868 után Horvátország milyen igazgatási ágakban kapott autonóm hatásköröket?

- belügy
- vallás –és közoktatásügy
- igazságügy
Az 1848 utáni választójogunk alapelvei

- általánosság
- titkosság
- közvetlenség
- egyenlőség

Egy-két okosság még: (nem voltak, de nem árt tudni)

„Az alkotmány szabályozza az állam szervezetét, az államhatalom gyakorlási
módját, az állampolgárok jogait és kötelességeit.”

Írott alkotmánya annak az államnak van, amelyben az alkotmány történelmi

fejlődésének fonala egy adott időpontban megszakad, s az új alkotmány szabályai – a
régi szabályokra való tekintet nélkül – egyszerre állíttatnak össze, egyszerre
jegyeztetnek fel az új alkotmánylevél (charta) fehér lapjára, az eltörölt régi alkotmány
tabula rasajára”

alaki jogfolytonosság: az államhatalom aktuális gyakorlói az őket megelőző időszak

szabályai szerint alkotmányosan (legálisan) szerezték-e meg a hatalmat
anyagi jogfolytonosság: Egy-egy új periódusban a megelőző korszakhoz kapcsolódó
módosításokkal építik az alkotmányos rendszert tovább, vagy szakítanak a régi
struktúrákkal, s tartalmilag az előző korszakhoz nem kapcsolható
intézményrendszert hoznak létre
a szokásjog nem történelmi eseményekből, hanem ismétlődő gyakorlatból
keletkezik.
A sajtótermékek fogalma az egyes korok technikai fejlődésével folyamatosan
változott. 1848-ban még csak a nyomdai termékeket és a metszeteket értették alatta,
1914-ben már minden műszaki, vagy vegyi úton megvalósított többszörözést, a
hangfelvételeket (fonográf) külön kiemelve
az udvari méltóságok pedig azon személyek voltak, akik nem országos
illetékességgel, hanem csak a királyi udvarra kiterjedő kompetenciákkal rendelkeztek
(főpohárnok, főasztalnok stb.)
Az ideiglenes nemzetgyűlés által elfogadott választójogi törvény alapján megalakult
törvényhozás lett a nemzetgyűlés. Ezek mindig egykamarás testületek voltak, az
országgyűlés szervezetéhez hasonlítva csak képviselőházból álltak.

A mentelmi jog az országgyűlés tagjának függetlenségét, feladatainak külső

befolyástól mentes ellátását garantálta. Azt jelentette, hogy vele szemben
büntetőeljárást csak az országgyűlés előzetes jóváhagyásával lehetett indítani. Ezt a
jóváhagyást nevezték a mentelmi jog felfüggesztésének, amelyet mindig az a ház
adott meg, amelyhez tartozott. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről tehát
a képviselőház, a főrendiházi tag mentelmi jogának felfüggesztéséről pedig a főrendi
ház határozott.

Az obstrukció tehát a képviselőház döntéshozatalának akadályozása volt.