A rendi-képviseleti monarchia fogalma és szervezete (55-64. o.

 15-19. századig tartott, hosszan elnyúló folyamat részeként alakult ki

 patrimoniális állam maradványain épült fel
o folyamatosan vette át annak a helyét
o párhuzamosan jelen volt a kettő

A patrimoniális monarchia felbomlása

 Trónharcok és hűbéri szemlélet
o a föld megszerzése a magyar társadalomban is céllá vált
o megkérdőjeleződik a földbirtoknagyság, mint a hatalom alapja
o tisztázatlan öröklési rend következtében, állandó trónharcok voltak
 támogatásért cserébe a királyok birtokokat adományoztak
o a király fontos vonásainak csökkenésével (uralkodói kvalitás, karizmatikus vonások)
csökkent a király hatalma
 a királyi birtokszervezet felbomlása
o a királyi birtokszervezet felbomlása az államhatalom alapját ringatta meg
 a király egyre több kompromisszumra kényszerül (támogató, szövetséges)
 nem viselkedhet földesúr módjára
 állampénztár kialakítására szorul
 a királyi vármegyék eladományozása
o a birtokadományozás nem csak a királyi magánbirtokot, hanem a királyi
vármegyéket is érintette
 a királyi tekintély romlása a magántulajdonon alapuló királyi magánhatalom csökkenésével
járt együtt
 tartományúri hatalom
o egyre nő a főurak hatalma: beleszólnak a politikai – kormányzati döntésekbe
o a királyi tanács jellege is megváltozik
 belső tanácsadó szerv  bárók hatalmi centruma
 megkérdezése nélkül a király kockázattal hozhatott döntéseket
o országos és udvari tisztségek örökletessé váltak
o hatalmi centrumok alakultak ki, amik a királlyal rivalizáltak
 adományrendszer
o a személyes jelleg háttérbe szorul  a hűség egyre inkább a feudumhoz kötődött
o kibontakozott az adományrendszer
 új pénzügyi politika
o beszűkültek az uralkodói bevételi források
o új pénzforrásokat kerestek
 pénzrontás
 rendkívüli adók
 regáléjövedelmek bérbeadása
o elégedetlenséget hozott a társadalomban
 gregoriánus állameszme
o VII. Gergely  világi hatalom szekularizációja
 világi hatalom elveszti szakrális vonásait
 racionálisabbá válik
o hozzájárul az Árpádokat felváltó választó királyság elfogadásához
Rendek és rendiség
 a rend fogalma
o a rend, rendiség nem feltétlenül egy időben jelentkezik az RKM -el
 a rendek megalakulása megelőzi az RKM -t, rendiségről pedig csak egy
bizonyos pont után beszélhetünk
 13. szd. vannak rendek, de nincs intézményrendszerük
 15. szd. van már intézményrendszerük (1405 első OGY)
o feudális társadalom lényegi vonásokban azonos jogállású elemeit tömöríti (tekintet
nélkül a kiváltságok elérésére vagy rögzítésük módjára), akik érdekeiknek politikai
síkon adnak hangot
o politikai akaratukat rendi intézményeken keresztül érvényesítik
o jogállás alapján körvonalazhatók
 gazdasági: pl. adómentesség
 jogi: pl. bíráskodás
 politikai jellegű: pl. tisztségviselés
o főpapság (praelati), főnemesség (barones), nemesség (nobiles), polgárság (civites)
 de igazából a két nemességet egy rendnek vesszük
 praelati
o István korában kezd kialakulni, első rend, ami létrejön
o privilégiumok mértéke változó (gyenge/erős király)
o immunitas: önigazgatás, az egyházi birtokok igazgatásába a király nem szólhat bele
o manus mortua (holtkéz): az egyházi hatalomba került földek nem kerülhetnek vissza
világi tulajdonba, rendes magánjogi forgalom tárgyát nem képezhetik, a forgalomra
nézve meghaltak  egyházi birtok csak nőhet
o privilegium fori: egyházi földön élő és egyháztag feletti bíráskodás joga (szentszék)
o adószedés: tized, robot
o adómentesség
o egyházi hierarchia: király  esztergomi érsek (érsekség)  kalocsai érsek  8
püspök (püspökség)  főesperes (főesperesség)  esperes (esperesség) 
plébános (plébánia)
 barones + nobiles (nemesség)
o 12. – 13. szd. alakul ki a rend
o immunitas: önigazgatás
o úriszék: polgári bíráskodás, magánjogi bíráskodás
o pallosjog: külön privilégiummal vagy hosszas használat után, büntetőjogi bíráskodás
o adómentesség
o személyi szabadság
o politikai életben való részvétel: országgyűlésbe követküldés, nemesi vármegye
közgyűlésében aktív
o hivatalviselés
o adószedés: kilenced, robot
o Szentkorona-eszme: ezeket a kiváltságokat a teljes nemesség birtokolja
o Primae Nonus (sarkalatos nemesi jogok – 1514)
 Werbőczi-Tripartitum -ban
 nemest letartóztatni törvényes ítélet elmarasztalás nélkül nem lehet (kivéve
tettenérés)
  nemes kizárólag a törvényesen megkoronázott király hatalma alatt áll
 vagyonnal és birtokkal szabadon rendelkezhetett, adó, vám és egyéb
szolgáltatások alól mentes volt
 ellenállási záradék
- aktív: 1687 -ig
- passzív: 1870 -ig
 civites
o jelentősége kicsi
 kb. 70 városból 2-2 képviselő  összesen 2 szavazat
 számbelileg elenyésző, kb. a lakosság 6 %-a
o jellegét tekintve feudális  a magyar piac alig igényelt ipari munkát
o általában kollektív privilégiumokat kaptak
o személyes, rendi privilégiumaik csak városon belül érvényesek általában
 rendiség
o feudális társadalom azon állapota mikor
 a társadalom építkezésének fő alapelveit rendi megfontolások jellemezték
 társadalom felső csoportjai rendekbe szerveződtek
 rendek egymás és a királlyal szemben megpróbálták érvényesíteni közös
érdekeiket

RKM szervezete

 rendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában a király mellett a
rendek is szerephez jutottak
 centralizáció
o feladata
 társadalmi anarchia felszámolása
 rendek pontos definiálása
 társadalmi képlet tisztázása
o precentralizáció
 Anjouk hajtották végre
 felszámolták a tartományurak befolyását
o centralizáció
 Mátyás nevéhez fűződik
 királyi hatalom bizonyos fokú erősítése, új alapokra való helyezése (gazdasági
átszervezés, hadszervezet-változtatás, rendi kapcsolatok építése)
 rendi dualizmus
o RKM alapja a rendi dualizmus
o rendek és a központi hatalom között kialakul egy relatív egyensúly
o a rendek tudomásul veszik a központi intézkedéseket, az uralkodó garantálja a rendi
intézmények működését  folyamatos küzdelem
 a király a rendekkel szemben a királyi hivatalnokszervezetre támaszkodott
o rendek legerősebb fegyvere az OGY
 hadiadó megszavazás
 törvény  már nem egyoldalú akarat kijelentés, hanem kompromisszumos
egyezmény
 rendi dualizmus garanciái
 o hitlevél: a király megválasztása fejében, „szerződéses formában” ígérte meg a
rendeknek követeléseik teljesítését
o contractusok: lényegében egyéb egyezkedések
o törvényalkotás: törvények keletkezése, érvényesség feltételei (kihirdetés, kiállítás
módja és formája)
o öröklési szerződések: idegenen dinasztiákkal kötött öröklési és házassági
szerződéseket a rendeknek el kellett fogadniuk
o kölcsönös mandátumok: közös követküldés, királynak és rendeknek is külön – külön
fel kellett hatalmazniuk a diplomatákat
o adómegajánlás: OGY -n szavazták meg az ország „költségvetését”
 rendi dualizmus konfliktusai
o trónbetöltés: ezen keresztül lehetett az eljövendő uralkodót legjobban befolyásolni
o gravamenek: rendi előjogokat ért sérelmek és ezeknek az orvoslása
o kormányzati jogok: rendek igyekeztek az OGY rendszerességével és jelentőségének
növelésével több hatlomra szert tenni  rendi kormányzati jogok tágítása
o nádorválasztás: fontos vitapont
o vallásgyakorlás kérdésköre
 jogtudó értelmiség
o jogtudó, írástudó réteg, egy világi értelmiség kialakulása -> hozzájárultak a királyi
kormányzat önállóságához
 csökkent az egyháztól való függőség
 nemesi vármegyék
o helyi közigazgatási – igazságszolgáltatási teendők