Magyar állam- és jogtörténet I.

- idézetbe rakott törvényszöveget nem kell megtanulni

- tematikában megadott tételsor + az órán elhangzott anyagból álló tételsor
Államalapítás

I. A királyi hatalom kiépítése I. István király uralkodása idején

- Király hatalom kiépítése
- a központi hatalmat centralizálni kellett - magyar államról 1000. augusztus 20-tól
beszélhetünk, de ez szimbolikus dátum, mely a tájékozódást segíti - hosszú, elnyúló folyamat
volt
- törzsekbe szerveződtek, a törzsek közötti viszonyrendszer lazább volt, kalandozhattak
együtt, és egymás ellen is - a fejedelmek felismerik, hogy új életformára kell átállni, hogy a
szent római birodalom német-római császárság és Bizánc közé közé ékelődött magyar
népcsoport fent tudjon maradni
- Géza kezdte el a keresztyén vallás felvételét - felismerte szükségességét, de a szerveződés
kritikus pontja Géza halála volt, ugyanis a nyugati államok által támogatott öröklési elvek
kontra a magyar kultúra által elfogadott öröklési elvek ütköztek - István örökölte a trónt, de
csak Géza szerint (primogenitúra - elsőszülöttség elve kontra levirátus intézménye -
legidősebb fér családtag, aki nemcsak a hatalmat vette át, hanem mindent, pl. meghalt
fejedelem feleségeit is)
- István főként német segítséggel a Somogyországban székelő Koppányt Veszprémnél
legyőzte - ez volt az első lépcsőfoka a centralizációnak - Koppányt felnégyelték, három részt
a hatalmi centrumokban (Győr, Esztergom, Veszprém) tűztek ki, egyet Erdélyben -
megnyugtatta a hozzá hűeket és megmutatta mi várható, ha nem támogatják őt - ezzel
kialakult egy olyan folyamat, amelyben a legerősebb haderővel és legerősebb társadalmi
támogatottsággal István rendelkezett -ez önmagában nem elég, kell hozzá legitimáció
- a legitimációban a pápa és a Katolikus Egyház segít István, ők támogatják, ezzel
alátámasztják, megerősítik a hatalmát - legenda, mely szerint Szilveszter pápa koronát
küldött Istvánnak - megokadatolják a keresztény Magyarország létét - Szilveszter pápa egy
lándzsát is küld Istvánnak (István jelképe a lándzsa és a korona)
- a hosszú folyamat eredménye, hogy kialakul Magyarországon a patrimoniális monarchia
- patrimoniális monarchia
- a királyé a birtokok abszolút többsége
- a királynak magánjogi tekintélye és hatalma van, valamint magánemberei
- az országok, méltóságok közvetlen, személyes az uralkodótól függő visszavonható
tisztségek voltak
- ebben a rendszerben nem alakulhattak ki a nyugati európaihoz hasonló hűbéri
viszonyok
- az egész ország a király vagyonába tartozott - ebből jönnek a közigazgatási szervek, a királyi
vármegyék - olyan helyi szervezetek, akiknek a vezetőit a király nevezett ki arra, hogy az ő
akaratát véghezvigyék
- az összes országos tisztség a királytól ered - kicsoda, hol, mennyi ideig, milyen ügyekben,
milyen hatáskört gyakorolhat, milyen jogköre van
- a királyi hatalom elemei
- a király az ország természetes ura, aki hatalmát közvetlenül gyakorolja az alattvalókkal
szemben
- az uralkodó a jog legfőbb forrása
- a kinevezési jog - ő dönti el azt is, hogy milyen tisztségek vannak
- a béke biztosítéka - biztosítja a békét és a rendet az országon belül és kifelé is
- az uralkodóé az igazságszolgáltatási jog . közvetlenül ő hoz ítéletet, ő bíráskodik, majd
szépen lassan átadja az embereinek
- a hadügyi felségjog (az uralkodó volt a hadak vezetője, ő rendelkezett a hadakkal, ő
hívta össze, ő hívta hadba, meg is követelték az uralkodótól, hogy értsen a
hadviseléshez)
- az egyházi felségjog

II. Egyházszervezés I. István király uralkodása idején

fi
- első kérdés a vallásválasztás - nem volt egyértelmű, hogy milyen rítusú vallást válasszanak, a
nyugati katolicizmust válasszák, vagy Bizáncot, aminek jelentős befolyása volt (a bulla, mint
okirati forma is bizánci eredetű) - a mai Erdély területén voltak keleti rítusú keresztények, volt
keleti rítusú püspökség is - Géza és István is kitartott a nyugati típusú kereszténység mellett - nem
tiltották be a keleti típusút, de nem támogatták, így szép lassan elsorvadt és átvették a helyét -
1-2 évszádon keresztül még élt a keleti püspökség intézménye
- két nagy hatalmi centrum - a pápa és a német-római császár - István egész életében elkerülte,
hogy bármelyikükkel találkozzon, így nem tett hűségesküt semelyiknek sem, nem tette le a voksot
semelyik mellett sem - ezt egy ideig a magyar királyok próbálták elkerülni
- invesztitúra harc - királyi uralkodó az, aki megmondja, hogy az ő területén ki legyen a püspök -
mik a jogaik és kötelezettségeik az egyháziaknak - Monte Cassino: ez a jog újra teljes egészében
a pápa joga legyen ellentétben a helyi uralkodóval - ez az időszak, amikor sem Szent Péter, sem
pedig Szent Mártont vagy Szent Móricot, hanem Máriát választotta István, aki semelyik világi
hatalomhoz köthető - a katolikus egyház szerint Rómát választotta István, mert onnan kapta a
koronát - a német-római császár szerint őt választotta, mert ők segítették, hogy megszilárdítsa a
hatalmát - XI. század végén erősödik a bizánci szál is (Piroska, aki a bizánci császár felesége
majd édesanyja volt, és egy magyar király felesége)
- hoznak térítőket - ez ellenállással és sokszor korai halállal jár (pl. Gellért) - biztosítani kell a
térítők biztonságát, el kell kezdeni a térítőmunkát - Géza inkább elfogadta a vallás
szükségszerűségét, minthogy lélekben is elfogadja, István inkább elfogadta a szellemiséget -
térítők, majd szervezet kialakítása - a királyhoz hű területeken kezdik el a térítők szervezetének
megalapítását (Veszprém, Esztergom, Székesfehérvár, Pécs - Koppány szállásterülete volt, amit
elkoboztak, majd hozzájuk hű embereknek adták)
- nem elég a külföldről jövő térítők csoportja - képezni kell újakat - fontos szerepe volt az
egyháznak, mert ők tudtak írni, olvasni - Pannonhalma a hely, ahol elkezdik képezni az embereket,
az építését Géza alatt elkezdték építeni, majd István alatt lett tényleges funkciója - kiveszi a helyi
körforgásból, a püspökség alól és az érsekség alá helyezi - a katolikus hierarchiában a
püspökségek egy érsekség alá tartoznak
- alsóbb néprétegek képzése
istentisztelet vasárnap volt, amikor vásárok voltak - azoknak a településeknek adtak vásárjogot,
ahol volt templom
nem kellett mindenkinek templomba menni - kivéve akik a tüzet őrizték, az állapotos nők és a
betegek - akik nem mentek el fenyítésben részesültek
attól, hogy a törvényt meghozták még nem alkalmazták mindenkor és mindenhol
az alábbi hierarchia alakult ki: - plébániák - esperesi szint (járásnak megfeleltethető) -
főesperesség (vármegyei szintnek megfeleltethető) - püspökség - érsekség (először esztergomi
majd a kalocsai is)

III. A király jogállása

- A monarchia
- egyeduralom
- legfőbb, általános jellemvonásai
- az uralkodó a monarcha - lehet király, császár, szultán, sah
- ez uralkodó kétféleképpen nyerheti el a hatalmát, a legjellemzőbb az öröklés, de lehet
választás útján is - jellemzően valamilyen felsőbb hatalomra vezethető vissza az
uralma, a jogköre nem egységes
- Magyarországi időszakok:
- patrimoniális monarchia - alapja a föld, a legnagyobb földbirtokkal rendelkezik az
uralkodó - nem örökérvényű recept, a folyamatos adományozással elgyengül az
uralkodó, mert már egyre kevesebb földje van - kialakul az azonos jogállású
személyek érdekvédelmi szövetsége, ezek a rendek - a rendek egy idő után
rendezett módon hangot adnak az érdekeiknek és követeléseiknek - rendi
monarchia
- rendi monarchia - az uralkodó és az országgyűlés (rendek) közösen uralkodnak -
folyamatos küzdelem - semelyik sem elég erős ahhoz, hogy felülkerekedjen
- abszolutizmus időszaka - az uralkodó mégis kicsit félreteszi a rendeket, félreteszi
az országgyűlést vagy nem hívja össze, abszolút módon irányítja az országot -
nem a királyé minden, nem magánjogi, hanem közjogi jellegű a hatalma,
 örökletes élethosszig tartó tisztségét úgy tölti be, hogy egyedül Istennek felelős
(más kultúrákban valamely transzcendensnek) és van egy népréteg, amelyet
kiemel - a népréteg, amelyet kiemel kiszolgáltatottá válik, mert az egzisztenciájuk
az uralkodón múlik (tehát nem hűség) - az uralkodó közvetlenül beavatkozik a
gazdaságba
- alkotmányos monarchia - 1848-as áprilisi törvényektől kezdve datálható,
uralkodói jogok, kötelezettségek, országgyűlés jogai és kötelezettségei,
minisztérium jogai és kötelezettségei - gyengül, protokollárisabbá válik az
uralkodó szerepe, erősödik az országgyűlés és kormány szerepe
- A királyi hatalom megszerzése
- jogcím és koronázás - ez a két dolog kell ahhoz, hogy valaki király legyen
- jogcím - trónbetöltés
- örökléssel - egy család vérségi alapon adja az uralkodót - az Árpád-házi királyok
esetében mindenki Árpádról beszél, de az Árpád-házi királyok idején mindenki
Istvánra szerette volna visszavezetni magát, mert Árpád pogány, István pedig
keresztény volt - két öröklési elv volt, primogenitúra és szeniorátus (azt gondolja,
hogy ő a legalkalmasabb felnőtt fér a családban, így neki kell a királyi címet
megkapni) - ez a két elv nem egymást követte, hanem egymással rivalizált
- I. András és I. Béla - a két öröklési elv összeütközése
- az Árpád-ház kihalása után mindenki azt pórbálja bizonyítani, hogy I. István
leszármazottja - a trón megvan, de nincs tényleges hatalmuk, támogató kell -
a pápa segítségét kérik, aki próbálja a király személyét eldönteni (interregnum)
- választással - először lényegében csak támogatás, hogy kinek van a legnagyobb
politikai támogatása - aki a rendek legnagyobb támogatását élvezi az
országgyűlésben - az országgyűlés választja a királyt - ez Magyarország három
részre szakadásáig működik (Habsburg XVI. század közepén örökletessé teszi, a
XVII. században, Buda visszafoglalás után rögzítik az elsőszülöttség elvét, majd III.
Károlynak nincs ú utódja, ezért elfogadottá teszi a nőági öröklést is)
- dinasztikus elv - törvényben rögzítik egy család öröklési elvét
- koronázás kellékei - három érvényességi kellék
- Esztergomi érsek koronázzon
- Székesfehérváron koronázzon
- a Szent Koronával koronázzon
- A koronázási szertartás - meghatározott rend szerint kellett menjen - a koronázási ordó
határozza meg a részeit - három nagy minta (angol, francia, német)
- Világi rész
- A világi támogatás publikálása: az ország nagyurai, főpapok - mindenki ott kell
legyen, aki fontos
- A nép formális megkérdezése (“akarjátok-e királyotokul?”) - a népnek is ott kell
lennie
- Világi eskü: az új uralkodó hitet tesz az ország jogai, törvényei, ezek megtartása
és megtartatása mellett - hitlevelet kell elfogadnia, ebben a követelmények,
amelyeket elfogad
- Egyházi rész
- a püspökszentelés mintájára egyházi szertartás - tehát a püspökszentelésre és a
zsidó jogra eredeztethető vissza
- Egyházi intelem (felhívás kötelességekre)
- A palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, kard zászló)
- Egyházi eskü
- Fölkenés - ezt csak kevesen láthatják
- A koronának a király fejére tétele
- Ünnepélyes ének (Te Deum)
- Koronázási mise
- Királyi felségjogok
- A személyes felségjogok
- Megszólítás (Nagy Lajos óta felség)
- Címek, rangok (kis, közép, és hosszú - nem csak azt lehetett felsorolni, ami az övé volt,
hanem azt is amire igényt tartott)
- Címerhasználat joga
- Udvartartás joga
fi
fi
 - Testőrség tartásának joga
- Felelőtlenség - nem lehetett semmilyen jogi processzus alá vonni
- Szent és sérthetetlen a személye
2023. november 4.
- A törvényhozással kapcsolatos felségjogok
- törvényhozással kapcsolatos jogok a megkoronázott fejedelmet/királyt és országgyűlést
közösen illetik - először patrimoniális, és ez szép lassan változik
- Egyházkormányzati jogok
- folyamatos változásban volt ez is - uralkodó adja a hatalmat pénzt, stb.. így ő is
beleszólhat a döntésekbe (főkegyúri jog) - invesztitúra harc
- utólagos pápai megerősítéssel új érsekség, püspökségek alapítása
- egyházmegyéket több egyházmegyékre, javadalmaiból ezen új püspökségek
javadalmazása
- más egyházi javadalmak alapítása, régiek eltörlése, eltörölt elpusztult javadalmak más
egyházi, vallás, oktatási célokra fordítása
- ő nevezi ki a címzetes érsekeket, püspököket, kanonokat, prépostorokat
- pápának csak megerősítés joga
- Hadügyi felségjog - hadüzenet, hadba hívás joga
- Bírói felségjog - a jog forrása az uralkodó, ő szolgáltatta a jogot
- Hivatali felségjog - a hivatali kinevezés joga, milyen hivatal, milyen hatáskör, hány személy
töltheti be az adott hivatalt, jár-e javadalom a hivatalért, az adott személy meddig töltheti
be
- Pénzügyi felségjog - adók nemét és mértékét, beszedés módját meghatározó jogok
csoportja
- Adományozási jog - különböző címek, rendek, kitüntetések adományozási joga -
nemességet csak az uralkodó adhatott

V. A rendiség kialakulása Magyarországon - Az aranybulla születése

- rend és rendiség - a rend az azonos osztályba tartozó, azonos kiváltságokkal
rendelkező embereknek olyan közössége, amely egy idő után képes lesz, hogy
érvényesítse saját érdekeit - uralkodóval vagy a többi renddel szemben - első az
egyházi rend, később a főnemesség és a nemesség rendje - hosszan elnyúló, több
száz évig tartó folyamat
- rendiség - a rendszer, ahol a rendek érvényesítik az akaratukat - a rendiség a 15.
századra fejlődik ki
- Aranybulla eredete - két megközelítés
- eredeti - nem más jogrendszer, királyság megoldását vagy annak hatására készült,
hanem a magyar belső jogfejlődés eredménye - nem idegen dokumentumok
rendelkezései váltják ki, hanem a saját belső fejlődés
- különböző dokumentumok gyakoroltak rá hatást - aragóniai, jeruzsálemi és az angliai
- Angol - Magna Charta Libertatum 1215 - földnélküli Jánossal szemben fellépnek
az angol nemesek - alapvetően teljesen más társadalomról, más problémákról
árulkodik, fejlettebb társadalom - bizonytalanná teszi, hogy lehet-e ez az előképe
- II. András - sok forrás nevezi jeruzsálemi királynak, mert részt vett keresztes
háborúban, nemcsak ő, hanem a környezete is megismerkedhetett a jeruzsálemi
királyságot jellemző hűbéri rendszerrel, jogokkal és kötelezettségekkel
- Aragóniai hatás - egyik királyné aragóniai (Aragóniai Konstancia, Imre király
felesége), a vele érkező lovagok hozzák ezt a kultúrát és az aragóniai kiváltságlevél
hatását
- nagyjából egységes a magyar tudományos élet, hogy eredeti, de az európai
tendenciába beleillő folyamat eredménye az Aranybulla
- pontos de níció - hány aranybulla, hogyan viszonyulnak egymáshoz
fi
 - egy okirati fajta, magas szintű, ünnepélyes, privilégiumot tartalmazó kiváltságlevél -
nemesfémből készült pecséttel látja el az uralkodó - ha aranyból készül, akkor
aranybulla
- 1222. Világi Aranybulla - hosszú és bonyodalmas utat jelent
- 1222. “Egyházi Aranybulla” - léte vitatott, katolikus kánonjog nem fogadja el
- 1231. Második Aranybulla -az elsőt megerősítik és módosítják is
- 1351. Aranybulla megerősítése - Nagy Lajos által kiadott dekrétum
- volt több megerősítés is
- Az Aranybulla születése
- II. András birtokpolitikája - II. András alapvetően negatívan ítélek meg - mostanában
változik a megítélés - nem tékozló politika, hanem a patrimoniális uralom
fenntarthatatlan, fogynak a királyi földek, az uralom nem lesz sokáig fenntartható,
másfajta politikára lesz szükség, aminek nem a föld lesz az alapja - felismerte a
problémát, de a környezete nem
- a régi elit kikerült - 1222-ben palotaforradalom, II. András köre, a hozzá hű emberek
vannak befolyásos pozícióban, de az év közepére Imréhez hű, az ő szellemiségét
folytató régiek kiszorítják - 1222 végére sikerül rendet tenni és újra a saját hívei
lesznek ott, ez segíti az Egyházi Aranybullát
- “Meráni korszak” - Gertrúd királynét, II. András feleségét teszi felelőssé az országban
elharapódzó önkény miatt - a király távollétében a német nemesek önkényeskednek
- ebben a légkörben születik az Aranybulla - kiszorítják András embereit
- “Az Aranybulla olyan privilégium, amelyben a király maga hozzájárul jogainak
korlátozásához és a birtokos szabadok, a királyi serviensek vagy nemesek
szabadságait, azaz kiváltságait ünnepélyesen aranypecsétjével megerősíti”

VI. A rendiség kialakulása Magyarországon - Az aranybulla rendelkezései

- az Aranybulla rendelkezései több csoportra oszthatóak, attól függően milyen jellegűek és kikre
vonatkoznak
- Előkelők jogai ás korlátai
- Adományozásra vonatkozó rendelkezések
- egész vármegyéket nem lehet eladományozni
- a becsületes szolgálattal szerzett birtokokat nem lehetett elvenni
- a nádort, bánt, országbírót és királynőt kivéve két tisztsége senkinek nem lehetett
- Gazdasági jellegű rendelkezések
- kamaraispán, pénzverő és vámtiszt nem lehetett izmaelita vagy zsidó, csak az ország
nemesei
- új pénz egy évig legyen forgalomban
- csak a végeken engedélyezte a só tartását - sókereskedelem és raktározás
- Igazságszolgáltatás
- székesfehérvári törvénylátó napok
- udvarispánok tevékenysége is korlátozva
- megyei udvarispánok tevékenységének korlátozása
- Szerviensekre vonatkozó rendelkezések - 31 cikkelyből 11 velük foglalkozott, 1 adózással, 10
kiváltságot tartalmazott - öt fontos
- adómentesség
- leánynegyed - ú utód nélkül egynegyedet a lány örököl, a többiről rendelkezik, hanem
végrendelet, akkor rokonokra száll
- ha nincs örökös, akkor a királyra száll
- megyésispánok joghatósága alól mentesülnek a serviensek
- csak honvédő háborúban kellett saját kölstégen háborúba szállni, húdító háború esetén a
királynak rendesen meg kellett zetnie
- Egyházra vonatkozó rendelkezések
- Adómentesség
- Hátrányos
- sótartással kapcsolatos cikkely (régi egyházi kiváltság volt a sótartás és sókereskedelem)
fi
fi
 - a tizedet nem ezüstben, hanem terményben (borban és gabonában) kellett meg zetni
- Ellenállási jog - ha a király nem tartja be ezeket a törvényeket, a nemességnek joga volt érvényt
szerezni az igazának, ellenállhattak és ellentmondhattak
- a felfogás két gyökere: az ellenállási jog a hűbéri jogban gyökerezik - az igazságtalan király
(rex iniquus) elítélésének egyházi gondolata
- Egyházi Aranybulla
- mentesítette a papságot a királyi adók zetése alól
- biztosította a egyházi bíróságok illetékességét az egyházi ügyekben
- nem engedélyezte a szolga állapot felvételét az egyházi rendbe
- eltiltotta a papságot a hasznot hajtó illetéktelen cselekedetektől
- 1231. évi megújítás
- 31 cikkelyből 12 nem került át - elmaradtak egyházat korlátozó pontok (adószedés, só)
- több megváltozott tartalommal került át - egyház számára kedvező változások
- új kiváltságok az egyház számára
- falvai mentesültek a megyésispán rendelkezései alól, népei a vármunkától, királyi
épületekben és műhelyekben való munkától
- nádor bíráskodási jogköréből kivette az egyházi személyeket
- szerviensek jogai nem változtak
- nem vette át az egyházi és világi előkelők ellenállási jogát - az esztergomi érsek által
alkalmazható kiközösítés állította a megújításban foglalt szabadságjogokat megsértő
királyokkal szemben

VII. A nemesi vármegye története

- Kialakulása
- királyi vármegyerendszer eredete nem ismert - belső fejlődés eredménye vagy másoktól
vettük át? - frankok, német eredetű szervezeti egység vagy szláv elmélet, mely szerint az itt
korábban élő szláv népek földvárait és földvárrendszerét vettük át és erre alapult a királyi
vármegyerendszer - Györ y György szerint eredeti, mert a magyar nép a letelepedést
követően egy helyben laktak, kalandozások kora lejárt, volt olyan jogi és kulturális fejlettségi
szint, hogy ezt meg tudják valósítani, használták a római kori utakat, régi földvárakat
- királyi vármegyék alapvetően várak köré csoportosultak - feszült időszak sok
bizonytalansággal, a közbiztonság sem kielégítő - bázis a vár, ezek a várak jelentették a
központot - nem a vár népe választotta a vár urát, vagy a vármegye népe az ispánt, hanem a
király a hozzá hű embereit nevezte ki, hogy képviselje őt, beszedje az adót, gyeljen a rendre
- az ispán a király meghosszabbított keze, legfontosabb feladat az aószedés
- ez a rendszer bomlásnak indul, megrendül - az uralkodó egyre több és egyre nagyobb
területet adományoz el, tehát az érdekérvényesítő ereje csökken - vármegye területén nem
csak királyi birtokok voltak, hanem a nemesek birtokai is, és az arányok eltolódnak - IV. Béla
uralkodása alatti tatárjárás alatt a védelmi funkció szerepét is megrengeti, megrendíti, IV.
Béla II. András után annak ellenébe ment, próbálta megerősíteni a királyi birtokokat, az
adományozott birtokokat visszavenni, de ez csak hátrányt okozott a tatárjárás idején, így
változtatnia kellett, így tovább gyengül
- jelentős társadalmi átalakulások - kialakul a köznemesség, stabilizálódik a nemeség fogalma
- eltérő ütemben zajlik a különböző területeken, kb. 13. és a 15. század között - ezalatt az
időszak alatt párhuzamosan léteztek
- az ispán a vidéki bíráskodásnál nemeseket is bevont
- vármegyék stabilizálódnak, a székhely a bíráskodás helye lett általában
- a nemesi vármegye kialakulásának egyik jele a bíráskodás átalakulása - helyben kezdik
választani a bírákat a fentről kinevezett bírák helyett - a vitás kérdésekben, problémákban,
de az egyszerűbb, helyi ügyekben
- A megyei önkormányzat tartama - I. szakasz
- részvétel a törvényhozásban - ez főleg később
- törvények végrehajtása - törvények kifüggesztése, kikiáltása - a területén lévő emberekhez
eljusson, hogy mi a jog
- helyi igazgatás - adóügyek
- tisztviselők választása, elszámoltatása
- statótumalkotás a törvény által nem rendezett kérdésekben
- hadügy igazgatás
- közhitelességi funkció
- igazságszolgáltatás
ff
fi
fi
fi
 - politikai funkció
- A megyei önkormányzat tartama - II. szakasz 16-19. század - Habsburg uralom
- törvényalkotással kapcsolatos jogkör
- végrehajtói szerepkör
- igazságszolgáltatási funkció
- politikai funkció - képviselőket a vármegye küldi, kötött utasítás rendszere
- A Vis inertiae - az ellenállási jog
- 1545. évi 33. tc. - a király és a helytartói az általuk tett rendeletek nem ütközhetnek a fennálló
törvényes rendbe - de nem szabályozza, hogy mi van akkor ha mégis beleütközik, akkor
viszont ott van az Aranybulla és ellen lehet állni
- 1687. évi 4 tc. - passzív ellenállás, nem fegyveres, hanem csak nem alkalmazzák az adott
jogszabályt
- II. József - rendeletekkel kormányzott, ez lehet tartalmában ellentétes a törvényekkel, főleg
ha óriási jogtömeg keletkezik - jogellenesen kivetett adók és újoncok ellen
- Közjogi viták a vármegyék rendelet félretételi jogáról
- centralisták: egy modern polgári államban a megyék nem lehetnek szeparatív részei az
államnak, kötelesek végrehajtani a miniszterek törvényes rendelkezéseit, mert ezzel
jogbizonytalanság alakul ki - pl. Deák Ferenc
- municipalisták: a megyék sérthetetlen jogának tartották a törvénytelennek ítélt rendeletek
félretételi jogát - pl. Kossuth Lajos

VIII. A nemesi vármegye szervezete

- Közgyűlés (generalis congregatio)
- ez a megyei nemesség legfontosabb döntéshozó szerve - ki és hogyan vehetett rajt
részt változó volt és megyénként is eltérő lehetett
- 15. századig nem nemesek is részt vehettek
- 17. századig a nemeseknek kötelező volt részt venni rajta
- 17. századtól nem volt kötelező, joguk volt részt venni - megbízottak útján is részt
vehetnek - rendszertelenül üléseztek
- legfontosabb feladatok
- megyei tisztségviselők megválasztása - kinevezettek és választottak, legfontosabb
választott az alispán, török időkben egy megyének két alispánja is lehetett vagy két
megyének egy alispánja
- a nemesi vármegye autonómiájába tartozó tárgykörökben minden fontos döntést
itt hoztak meg - pl. hogyan szedjék be az adót, stb…
- Főispán
- 16. századig
- nem a vármegye tisztségviselője, a király adományozza ezt a méltóságot, a megyét
csak értesíteni kellett
- nem nagyon tartózkodtak a vármegyében - van aki nem is beszélt magyarul
- egy személy több vármegyét, egy vármegye több személyt is kaphatott
- kötelességei:
- jogok és szabadságok védelme
- királyi rendeletek végrehajtása
- befolyó királyi jövedelmek kezelése
- só- és pénzkamarák lisztjeinek védelme
- hadbehívás esetén a megye nemességét vezetni
- örökös és örökletes is lehetett - örökös az, https://hu.wikipedia.org/wiki/
Örökös_főispán
- 16-19. század
- nem a vármegye tisztségviselője
- a király adományozza a tisztséget
- formális tisztséggé változik
 - hatásköre: dia
- ad
- Alispán
- 16. századig
- az első számú tisztviselő
- kezdetben a főispán nevezi ki a familiárisai közül
- fokozatosan a megye joga lett
- mindegyik megyének volt sajátja, de lehetett akár 3-4 is
- elnököl a megyei törvényszéken
- a szolgabírákkal közösen okleveleket állít ki
- a másodalispánt ő nevezte ki a familiárisai közül
- 16-19. század
- 17. században sok helyen két alispán van
- 1729-től csak egy lehetett
- másodalispánt közgyűlés választja
- …
- Szolgabíró
- 16. századig
- 13. században alakult ki
- közgyűlés választotta, megyénként négyet
- nemesi hivatal volt - nem járt zetéssel
- kötelező volt elfogadni - aki egy évre elvállalta lemondhatott, utána 5 évre
mentesült
- 15. századtól alszolgabírókat is választanak
- önállóan nem bíráskodhatnak, csak négyen együtt az alispánnal
- eljárási cselekményeket és peren kívüli eljárásokat egyedül is végezhettek
- jövedelem a bírságokból és az eljárásukért volt
- 16-19. század
- közgyűlés választotta, többet is választottak
- közlik a községekkel a helytartótanács és a megyék rendeleteit
- gondoskodnak a végrehajtásról
- közrend fenntartása
- bizonyos kis perértékű ügyekben ülnökökkel is bíráskodhatnak

IX. A bírósági szervezet fejlődése Magyarországon az államalapítástól 1848-ig -

Központi bíráskodás 1526 előtt
- Igazságszolgáltatás jellemzői a patrimoniális monarchiában
- az igazságszolgáltatás forrása a király
- nemcsak ítélkezik, hanem jogot szolgáltat
- székesfehérvári törvénylátó napok
- királyi kúria (curia regis) megegyezik az udvarral, a király állandó székhelyével - amíg nem
állandósul, addig mozgó, ahol éppen időzött a király - 14. századig - alapvetően a király itt
szolgáltat igazságot, ide kellett hozzá menni
- királyi udvarban működő központi bíróságok - már a királynak nem kellett rajta részt vennie
- királybírák - a király pecsétjével a nyakukban jártak, jogukban állt ítéletet mondani azokban
az ügyekben, amikkel hozzájuk fordultak - a királynak voltak felelősek - az Aranybulla idején
önálló tevékenységük hátéérbe szorult - az ispán felügyelete ítélhetnek tolvajok és rablók
felett
- 5 bírósági fórum az időszakban
- A királyi jelenlét bírósága
- a király személyesen ítélkezett - hamar kiderült, hogy nem tudja sok más tevékenység mellett
végezni -a nádor lett a király állandó bírói megbízottja (XI. század)
- XIII. században megnő a nádor tevékenységeinek köre - udvarispán az udvar bírája, más
néven később országbíró (1219-től)
fi
 - 1221-től alországbíró
- Specialis praesentia regia - A királyi különös jelenlét fóruma
- Anjou uralkodók alatt állítják fel
- olyan bírói fórum, ahol az uralkodó egyes ügycsoportokat magához von és abban kezd el
ítélkezni - pl. hűtlenség
- ebben helyettesíti egy idő után a főkancellár (1378-1379)
- majd őt segíti az alkancellár (1379-től)
- kb. 150 évig áll fenn - Mátyás király szünteti meg
- Personalis praesentia regia - A királyi személyes jelenlét fóruma
- valamely kúriai bíróság ítélete elleni fellebbezés esetén - másik két fórum ítéletével szembeni
jogorvoslat
- királyi tanács tagjaival együtt bíráskodik
- király helyettesítési
- országbíró???
- titkos kancellár
- személynök??
- Propria in persona
- nagyobb hatalmaskodás esetei
- lovagi becsületbíróság (curia militaris): személyes megjelenés, párbaj
- utóbb országos hatáskörű bíróság
- Királyi tábla
- az ország három nagybírájából, valamint helyetteseikből áll össze
- egyre inkább igény jelentkezett, hogy az ad hoc jellegű nagybírákhoz tartozó ítélkezési
tevékenység mellett állandó igazságszolgáltatás is legyen - állandó szerv
- nádor + országbíró + kancellár + személynök + egy-egy ítélőmester
- itt ők jártak el, tanácsban - a tanács összetétele folyamatosan változott
- egy olyan, rendszeresen ülésező bíróság, ahol az ország főbírái valamint a főpapok és
főnemesek és 14 nemes
- olyan ügyekben döntöttek első fokon amelyek meghaladták a vármegyei törvényszékek
hatáskörét
- felső fokon azon ügyekben döntöttek, hoztak ítéletetet, amelyekben első fokon az
ítélőmesteri vagy a vármegyei törvényszékeken döntöttek
- oktavális bíráskodás - valamely egyházi ünnepet követő általában nyolcadik napon gyűltek
össze (kivételekkel) - kis oktava 20 napig, nagy oktava 40 napig tartott

X. A vidéki bíráskodás 1526 előtt

Nádori közgyűlés
- egy olyan, nem a cúriában lévő bírósági fórum volt, amelyik alapvetően mozgott -
vármegyénként ment
- nádor meghirdette, hogy nádori közgyűlést tart és embereivel oda felvonult, a helyiek ülnököket
választatottak mellé és ítélkeztek a köztörvényes ügyekben - gonosztevőket, rablókat,
tolvajokat odagyűjtötték - őket fékezték meg - jegyzék alapján gyűjtötték oda
- státusperek, rendi, nemesi állás megállapítása
- elfoglalt és eltitkolt királyi javak kiderítése
- jogtalan vámszedés eltiltása
- birtokperek
- hatalmaskodás
- 1486-ban eltörölték - nem csoda, rettenetesen utálták a vármegyék, mert költséges volt, a
nádort és az embereit el kellett tartani - Mátyás azért hozta vissza, hogy aki nem akarja, az
megváltsa plusz adó be zetésével
Nemesi vármegye (sedria)
- fő vagy az alispán hívta össze
- résztvevők: elnöklő alispán, szolgabírák, esküdtek, táblabírák és a megyei ügyész
- átvette a nádori közgyűlés hatáskörét
- minden közbűntett, kivéve: felségsértés, hűtlenség
- alispán ítélőszéke (forum vicecomitis) - alispán egy szolgabíróval ítélkezett, világos adóssági
perek 12000 forintig, zálogügyek meg nem határozott összegig és becsületsértési perek
- szolgabíró szék - egy esküdttel adóssági és zálogügyekben 3000 forintig
Úriszék (sesed dominialis)
fi
- a nemesek immunitást kaptak (a 14. századtól, de pl. az egyháziak a 12. századtól szerezték
meg az immunitást), az alájuk tartozó familiárisok, majd jobbágyok ügyeiben bíráskodhattak -
nem minden perben ítélkezhettek, súlyosabb ügyekben nem (lopás, rablás, gyilkosság,
gyújtogatás)
- pallosjog - halálbüntetést is kiszabhat az adott illetőre - csak akiknek volt, azok bíráskodhattak
a súlyosabb ügyekben - a pallosjogi hatalmat a birtok határán felállított akasztófával lehetett
jelezni
- földesúr dönti el hol állítják fel - személyesen vagy tisztje, ispánja, várnagya útján tartotta
- a széket nemesek alkották meg, de később parasztok is
Városi bíráskodás
- Városi törvényszék
- bíráskodási kiváltság (Székesfehérvár XI. sz, Buda XIII: sz.)
- szabad bíróválasztás
- személyi és tárgyi hatály - a városban a város polgárai felett
- országostól eltérő jogot alkalmazhattak
- Tárnoki szék
- a városok bírósága és fellebbviteli fóruma - az anyavároshoz fordulhattak jogorvoslatért
- tárnokmester elnökölte
- budai jog szerint élő hét szabad királyi város (Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa,
Eperjes és Sopron)
- elsősorban magánjogi perek
- ítéletei ellen fellebezés a királyhoz
- Személynöki szék
- a városok bírósága és fellebbviteli fóruma - az anyavároshoz fordulhattak jogorvoslatért
- személynök elnökölte
- székesfehérvári jog szerinti városok
- első személynöki városok Székesfehérvár, Lőcse, ?
- személynök, kúriai bírók, ítélőmesterek (öttagú tanács)
- évente egyszer ülésezett
- ítéletei ellen nem volt fellebbezési lehetőség

XI. Igazságszolgáltatás 1526-1790 között

Igazságszolgáltatás jellemzői a 16-17. században
- Politikai bizonytalanság jellemző a korra - pl. nádori tisztséget nem töltötték be egy ideig, de a
tisztséget a helytartó gyakorolhatta
- Habsburg időszakban - az uralkodó és a királyi udvar nem Magyarországon tartózkodott - a
bíráskodás elválik a királyságtól, a király nem elnököl a hozzá fellebbezett ügyeiben, a. nádor
vagy a helytartó helyettesíti
- 1609-től a fellebbezéseket úgy intézik 3 egyházi és 3 báró részt vegyen rajta - heten voltak,
“hétszemélyes tábla” lett a neve, de sem a királyi sem pedig a hétszemélyes tábla nem
működött állandóan - rendszertelenné válik
- ország 3 részre szakadása, stb..
Központi bíráskodás
- bizottság csináljon tervet az igazságszolgáltatás reformjára - 1723. évi törvényekben ölt testet
- 1723. évi bírósági reform
- a királyi kúriát elválasztják az udvartól, két állandó bíróságot alakítottak ki
- Hétszemélyes tábla:
- legfelsőbb bíróságnak csak a fellebbezési fóruma lett - csak a királyi táblától és a
személynöki széktől lehetett ide fellebbezni
- az elé került ügyeket véglegesen eldöntötte, még a királyhoz sem lehetett fellebbezni
- 5 főpap (2 érsek és 3 címzetes püspök), 5 főúr és 9 nemesi ülnök volt a tagja
- érvényes ítélethez 11 szavazatra volt szüksége
- elnöke a nádor, távollétében az országbíró
- Királyi tábla
- elnöke a személynök
- 26 tagból állt - 2 főpap, 2 mágnás, alnádor, alországbíró, 4 ítélőmester, királyi ügyész,
akinek csak széke van szavazat nélkül, 4 királyi, 2 prímási ülnök, 9 számfeletti ülnök és 1
bányaügyi előadó
- ítélethozatalhoz 9 tagnak kellett jelen lennie
 - első és felső fokú bíróság is
- ide tartoztak a hűtlenségi és felségsértési perek
Vidéki bíráskodás
- ítélőmesterekkel zajlott - járták a vidéket és igazságot szolgáltattak - pont azért mert hiányos,
időszakos bíráskodás volt
- 1723-től négy ítélőmester volt
- Nagyszombat, Kőszegen Eperjesen és még egy helyen
- Mezővárosok - 17-18. századra ítélkezési kiváltságokat nyernek - polgári és böntetőügyekben
egyaránt - kisértékű ügyekben
- 17. századtól közigazgatási di erenciálódás - falusi bíró is eljárhat kisebb ügyekben, fellebbezni
a szolgabíróhoz vagy az úriszékhez lehetett

XII. Az áprilisi törvények

19. század első felére a magyar jogrendszer
- a magyar állam hogyan néz ki - tisztázatlan Magyarország helyzete a birodalomban -
Habsburgok integrációra, a magyarok szuverenitásra törekednek
- magyar dikasztériumok - nem volt rendes költségvetés, korszerű adórendszer - testületi jelleg
megnehezítette a felelősségre vonást
- hadügyek - a hadi tanács Habsburg központú, lassú, a tagok szinte csak nemesek
- bírósági szervezet rendszertelen
- szabad királyi városok elavult működése
- szokásjog primátusa
Az áprilisi törvények születése
Az áprilisi törvények általános értékelése
- áttörést jelentenek a lassabb reformkor-féle reformokhoz képest
- beleillik az európai folyamatokba
- alkotmányos és jogi forradalom
- rendi állam leépítése, helyette polgári struktúrát épített ki - a rendi monarchia alkományos
monarchia lett
- központi kérdés a törvény előtti egyenlőség és a szabadságjogok
- 31 törvénycikkely
Csoportosítási kísérletei
- Csizmadia Andor
- feudális állam jogintézményeit lebontó törvények - negatív jogalkotás (régi törvényeket
eltörlik)
- az állam szervezetét szabályozó törvények - állami működési mechanizmusokat
meghatározó törvények
- polgári szabadságjogokat biztosító törvények
- gazdasági jellegá jogszabályok
- Gergely András
- társadalmi és politikai jogokat biztosító törvények
- az ország egységét, modern parlamentáris rendszerét megteremtő államszervezeti törvények
- államjogi törvények, amelyek főként a Habsburg birodalomhoz fűződő viszonyt szabályozzák
Az uralkodó jogai - 1848. évi III. törvénycikk
- király személye szent és sérthetetlen
- távollétében a nádor és a királyi helytartó gyakorolja a végrehajtó hatalmat
- szűkítés - a hatáskörébe tartozó miniszter ellenjegyzése kell
- kinevezési jog - püspökök, prépostorok, apátok
- kegyelmezési jog
- adományozási jog - nemesség, címek, rendek adományozása
- király személye körüli miniszter ellenjegyzése
- hadsereg külföldi bevetéséhez
- katonai hivatalnokok kinevezéséhez
A minisztérium összetétele (nem kormánynak hívják, hanem minisztérium)
- egy elnökből és ha saját tárcát nem vállal, akkor rajta kívül még nyolc miniszterből áll
- miniszterelnök az uralkodó jóváhagyásával nevezi ki - távolléte esetén nádor vagy királyi
helytartó
- miniszteretek az elnök teszi javaslatát - uralkodói megerősítés mellett
ff
- A minisztérium osztályai
- belügy
- országos pénzügy
- kozmunka, közlekedési eszközök és hajózás
- földművelés, ipar és kereskedelem
- vallás és közoktatás
- igazságszolgáltatás és kegyelem
- honvédelem
- király személy körüli miniszter