MÁJT ZH XXXDDDD

Alapfogalmak:
-Állam:
terület, lakosság, főhatalom
-Alkotmány:
szűkebb és tágabb alkotmányfogalom
történeti alkotmány, kartális alkotmány
- Államforma
-Kormányforma

LÁBJEGYZET:
-Georg Jellinek államfogalma:
Egy meghatározott területen élő lakosság felett gyakorolt főhatalom.
A főhatalom(szuverenitás) első képviselője: Jean Bodin- abszolutizmus főideológusa.
-Szűkebb alkotmányfogalom:
A főhatalom egyes alapvető intézményeinek és azok hatásköreinek, valamint
egymáshoz való viszonyának meghatározása, az állam működésének
szabályozása(középkorra is értelmezhető)
-Tágabb alkotmányfogalom:
az állam működésén túl az állam és polgárok viszonya, az állampolgárok alapvető
jogai és kötelezettségei is idetartoznak (nem alkalmazható a középkorra)
-Államforma:
a főhatalom megjelenési formája, azaz az államfő intézmény jellege(monarchia vagy
köztársoság)
-Kormányforma:
az alkotmányos hatalmi intézmények, elsősorban az államfő, valamint a törvényhozó
és végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya, azaz egy ország kormányzatának
jellege

-Hatalmi ágak
törvényhozás
végrehajtó hatalom:- kormányzás és közigazgatás
központi (kormányzás , központi igazgatás)
helyi (helyi közigazgatás + rendi korszaktól: ,,önkormányzatok”
igazságszolgáltatás= bíráskodás, törvénykezés
Államfő?
LÁBJEGYZET:
Törvényhozó hatalom:
egy ország legfontosabb jogszabályainak megalkotása, azaz a legfontosabb
életviszonyok szabályozása, egyben az állam működésének tágabb kereteinek
meghatározása
Végrehajtó hatalom:
,,minden ami nem törvényhozás és bíráskodás”- azaz egy állam operatív irányitása,
működtetése, két fő terület a kormányzás(politikai irányitás) és közigazgatás(szakmai
irányitás és működtetés)
Igazságszolgáltatás:
(bírói hatalom vagy törvénykezés) a törvények gyakorlati érvényesítése az
állampolgárok egymás közötti, valamint az állam és az állampolgárok
jogviszonyaiban, jogviták elbirálása, jogsértések szankcionálása
Montesquieu:
szerint e három funkciót egymástól függetlenül és egymást kontorlláló állam
szerveknek kell gyakorolniuk, ezzel lehet megakadályozni az önkényes
hatalomgyakorlást (hatalmi ágak elválasztásának elmélete, a törvények szelleméről)
Államfő:
A három hatalmi ág fölött lebeg, mindhárom hatalmi ággal kapcsolatban van és
együttmúködik: a klasszikus államfői jogkörök döntően végrehajtó hatalmi jellegűek,
de történetileg a törvényhozásban és a bírói hatalomban is fontos személyes szerepük
volt
FŐ KORSZAKOK:
-Magyar nagyfejedelemség (steppeállam) 850-1000
-keresztény (patrimoniális vagy személyes - királyság) 1000-13sz.
-rendi monarchia 13sz- 1848
központositott rendi monarchia: Mátyás uralkodása, Erdélyi Fejdelememség
rendi képviseleleti monarchia: 1608-1848(kifejlett, érett rendi állam)
- abszolútikus kisérletek 1671-1681, 1765-1790, 1812-1825
neoabszolútizmus
-alkotmányos monarchia 1848/49, 1867-1918,1920-1944
LÁBJEGYZETEK:
Steppeállam:
A keresztény monarchia létrejöttét megelőző korszak kormányformája, régen
nomádállamnak is nevezték
Patrimoniális mondarchia:
vagy személyes királyság: olyan kormányforma, amelyben a király úgy igazgatja az
országot, mint egy földesúr az uradalmát, valamennyi államhatalmi funkció a király
kezében van , de az államgépezet kezdetleges, az egyes funkciók gyakorlása esetleges
Rendi monarchia:
fejletteb állammodell, olyan kormányforma, ahol már létrejöttek törvényhozó,
végrehajtó és bírói hatalom egyes intézményei, így Magyarországon az országgyűlés, a
nemesi vármegye és egyes bírói fórumok. E hatalmi funkciókat a király rendekkel
megosztva gyakorolja(rendi dualizmus, akirály és rendek kormányzása valósul meg)
Abszolút monarchia:
koncentrált hatalmat megvalósitó kormányforma, ahol a király magához vonja a
törvényhozó a végrehajtó hatalmat, melyeket rendeleti úton és a hozzá hű hivatalnokok
ségítségével gyakorol. A rendeket kiiktatják a kormányzásból (Mo.ón Habsburg
uralkodók tettek több kisérletet erre, de a rendek olyan erős ellenállást mutattak, hogy
ezek mind rövid életűek voltak)
ÁLLAMFŐ
Monarchia = olyan államforma, amelyben az államfő:
öröklési vagy valamilyen más legitimáció alapján kerül trónra
Élethosszig uralkodik
felelőlet
Kormányformák az 1848 előtti magyar történelemben:
,,steppeállam”
patrimoniális monarchia
rendi monarchia
abszolút monarchia
STEPPEÁLLAM KORA
Előzmények(család -nemzetség-törzs-törzszsövetség)
850k.: Álmos fejedelemmé választása
Vita: szakrális kettős fejedelemség vagy monarchia
Tisztségek, méltóságok a magyar nagyfejedelemségben:
megász arkhón/ Kündü
jila/ gyula
karcha / horka
LÁBJEGYZET:
bíborban született Konstantin bizánci császár műve a jó uralkodásról, melyben leírja a
korabeli (10sz. közepe) magyar steppeállam szervezetét. Tormás árpád házi herceg és
Horka Bulcsú látogatása a császári udvarba
Trónutódlás kérdése- nemzetségi(vérségi) legitimáció

LÁBJEGYZET:
Álmos(egyesek szerint szakrális, mások szerint valódi nagyfejedelem) utódja fia
Árpád lett( egyesek szerint Kurzsán halála utána egyesíti a szakrális és valódi uralkodó
tisztésgeket, mások szerint Álmos nagyfejedelmi tisztségét örökölte) , Árpád pedig
feltehetőleg a fiára hagyta az országot, de nem tudjuk , hogy ők időben követték volna
egymást a trónon, vagy Árpád szándéka valamiféle országfelosztás lett volna. Vitatott,
hogy Árpád után hogyan következtek a fejedelmek. Ami biztos, hogy 955-től a ,,Zolta-
ág” azaz Árpád fiának férfi leszármazotjai a fejedelmek, később királyok.
Géza és István esetében primogenitúra érvényesült.
A KERESZTÉNY KIRÁLYSÁG
973: quedlinburgi találkozó
995 : István és gizella házassága
997 : István és Koppány trónharca
1000 Karácsonya: koronázás
Merseburgi Thietmar krónikája – Vajk koronát és áldást nyert
LÁBJEGYZET:
973-ban I.(Nagy) ottó német római császár Quedlinburgba hívta ünnepelni a Húsvétot
hűbéreseit és szövetségeseit. Új szövetségi politika: A birodalom határvidékén élő
népek (magyarok, lengyelek, csehek, dánok, norvégok, svédek, dánok) pacifikálása,
szövetségkötés a hűbéri alávetés helyett, cserébe ezek egyfajta ütközőállamként védik
a birodalmat. Az ünnepségre Géza magyar nagyfejedelem is elküldi követeit és
feltételezések szerint ekkor születik meg a megállapodás a nyugati kereszténység
felvételéről
995-ben Géza fia (István) a bajorországi Gizella hercegnővel kot házasságot, ami a
nyugati szövetség korabeli szokásai szerinti megpecsételése. Gizella fivére Henrik
később német-római császár lesz
997-ben István legyőzi Koppányt, aki senioriátus jogán, mint az Árpád-ház legidősebb
túlélő férfi tagja lép fel a trónért. Egyesek szerint Jutas ágból származott. Mások
szerint ő volt a bizánci orientáció képviselője ( nem Róma, hanem Bizánc
szövetségese)
1000 karácsonyán Istvánt II.Szilveszter pápa által, III Ottó császár jóváhagyásával
küldött koronát Mo.-ra. Az hogy nem a császár küldte a koronát azért fontos, mert igy
nem vált a hűbéresévé. Függetlenséget biztositott az hogy István felhatalmazást kapott
10 egyházmegye alapitására, amivel a magyarországi egyházat sikerült függetleniteni a
német érsekségtől.
KI LEHET KIRÁLY?
Jogalap+kronázás
Jogalap az Árpád korban:
Primogenitúra?
Senioratus?
Idoneitás?
Jogalap a rendi korban: királyválasztás
LÁBJEGYZET:
Az Árpádkorban csak Árpád nemzetségéből származó férfiak lehettek Mo királyai.
István szándéka az elsőszülöttség volt, azonban Imre halálával ez nem valósult meg, és
még a későbbiekben is fennmaradt a senioratusra alapozott trónigény a
primogenitúrával szemben. Mindenhez az idoneitás (uralkodáshoz való fizikai és
szellemi alkalmasság) volt a hivatkozási alap, elsősorban akkor, amikor az elsőszülött
fiú még gyermek volt.
Az Árpád-dinasztia férfiágú kihalása (1301)után a leányág leszármazása még mindig
fontos legitimációs alap volt, azonban az éppen ekkora megerősödő rendek jogot
formáltakarra, hogy a különböző trónkövetelők közül ők választhassanak. ebből
alakult ki a magyar rendek királyválasztási joga.
Jogalap a Habsburg-korban: dinasztikus trónöröklési rend

A szabad királyválasztás számos problémát okozott,(1526: kettős királyválasztás)

emellett a különböző trónigények konkurálása is kockázatot jelentett. 1547-ben a
magyar rendek a nagyszombati gyűlésen kimondták, hogy nemcsak I. Ferdinándnak,
hanem fiának (Miksának) is ,,örök időkre alá vetik magukat”. 1570ben Szapolyai
János lemond a magyar kronáról Miksa javára, cserébe erdélyi fejedelem lesz. Rendek
még az aktuális király életében kiválasztják az örököst(elsőszülött fiú). 1687-ben és
1723-ban aztán az országgyűlés törvénybe iktatja a habsburg-ház dinasztikus
trónöröklési szabályait, előbb az oszták-spanyol férfi majd leányágait.
NAGYSZOMBATI GYŰLÉS HATÁROZATAI:
Határozatok arról hogy a király tartózkodjon Magyarországon, mivel akkor sokkal
békésebb és nyugodtabb az ország.
Ha volt királynak helyettese akkor visszaéltek a hatalommal
Ez a rendelet alátámasztja az 1570es határozatot.(,,Örök időkre alá vetik magukat”)
Kérek hogy legalább az uralkodó fiát küldjék Mo-ra (Miksát)
I.LIPÓT NEGYEDIK DEKRÉTUMA:
Kimondja, hogy életbe lép a dinasztikus trónutódlás
DE kell hozzá hitlevél , eskü , és magyarországon belüli kronázás
(1687)

III. KÁROLYA MÁSODIK DEKRÉTUMA:

Kimondja, hogy női ágon is lehet uródlani.
Koronázás:
esztergomi érsek (akadályozás esetén pótolahót)
Székesfehérvárott (-||-)
a Szent Koronával ( nem pótolható)

Koronázási hitlevél – Koronázási szertartás – koronázási eskü

LÁBJEGYZET:
A Különféle jogcímeket ugyanakkor csak a trónigényt alapoznak meg, de sosem
jelentették azt, hogy a királyi hatalom megszerzésére automatikus lett volna. Az
Árpád-korban a kronázás még csak azt jelentette, hogy Szent István örökébe lép az új
uralkodó, akinek hatalmát isteni jogon az egyház legitimálja. A rendi korban azonban
már fontos közjogi tartalommal is bírt : a koronázás az uralkodó kötelezettséget vállalt
a magyar rendi alkotmány tiszteletben tartására, at alkotmányos uralkodásra. Ekkora
alakult ki a koronázási szertartás világi szertartási elemei
A koronázás három kelléke ( esztergomi lérsek mint coronator és Székesfehérvár mint
helyszin) helyettesithető volt (Utóbbit Pozsonyban a törökök miatt) azonban a rendi
korszak mindvégig fentmaradt, sőt az említett közjogi elemek miatt megerősödött,
hogy a Szent Korona nélkül nincs koronázás.
A szent Korona köré egyházi és világi hatalomelmélet épült ki, melyet Szent Korona-
eszmének hivnak.