Egyetemes állam- és jogtörténet

Germánok
Források: Tacitus Kr u. 98.
szokásjog: nem egy kitalált rögzített szabály/norma , hanem az együttélés során, hosszabb ideig alkalmazott
szabályok, melyek szokásjoggá váltak. Germánoknál erősen jelen lévő jogalkalmazás.
Szokásjogot újra és újra le kell írni, hogy életben tartsák, illetve magától él ameddig a szokások életben
tartják.
Thing: egyfajta népgyűlés, ők határozták meg adott szokásjogi normák alkalmazását, ha voltak akik nem
tartották be , nem aszerint éltek.
Thing tagjai fegyverforgató férfiak, döntéshozatal pl. katonai vezető megválasztása; szokásjog értelmezése,
ha vitás

Frankok
római birodalom bukása után 476 után
500 és 888 között
Jogforrások: leges barbarorum (gyűjtőnév, nem egy törvény, hanem sok különböző törvény gyűjtőneve)
 Lex Salica (500 körül, jelentős – frank királyok is e szerint éltek)
 Lex Burgundionum
 Lex Romana Wisigothorum
 Edictus Rothari (langobárdok joga, fejlett)
 Lex Alemannorum
 Lex Ribuaria
 Lex Saxonum
szokásjogok és népjogok
leigázott rómaiak jogától eltér
vegyesen tartalmaz magán, büntető – és eljárásjogi elemeket.
feudális állam: 2 fajta jogviszony
1. hűbéri jogviszony: - hűbéri viszonyrendszerbe KIZÁRÓLAG NEMESEK kerülhetnek
egymással. A hűbéres az nemes , földesúr (hűbériség tagjai CSAK NEMESEK!!)
• Az adományozó - a hűbérúr vagy senior ("idősebb")
• a megadományozott - a hűbéres vagy vazallus ("kísérő"), csak használhatja, nem lesz tulajdonos
• Fölfele vazallus, lefele hűbéres tehát királynak vazallus, nemesnek hűbéres

(Angliában Hódító Vilmos változtat a hűbéri kapcsolaton, ahhoz, hogy valaki vazallus legyen, először a
királynak is hűséget kell fogadnia)

2. a másik pedig a jobbágy és földesúr közötti gazdasági jogviszony

Társadalom rétegei:
- szabadok:
szabadok között hierarchikus társadalom: a nemesség egyházi és világi, városlakók (polgárok) és parasztok.
- nem szabadok: jobbágyok- járadékot fizetnek

kapitulárék : egyéb közvetlen jogforrás ami fejezetekre osztja a királyi törvényeket/ rendelkezéseket,
amelyek az egész államra kiterjednek. Bármit szabályozhatnak és a szokásjogot nem változtatja meg.
Magánjogi büntetőjogi eljárásjogi szabályozást végez. Szokásjogot nem írhatják felül.

ZSINATI HATÁROZATOK
Egyház tartja a király elnökletével.

ALKOTMÁNYJOG
az állam élén a király áll, 800-tól császár - nincs abszolút hatalma, udvart tart, nincs állandó székhely, a
trónbetöltés választás utódkijelölés vagy öröklés útján. A király a főbíró, a királyi főbírósághoz csak
nemesek fordulhatnak, amúgy földesúri bíráskodás van.
Földesúri bíráskodás van, úriszék a parasztok felett.

AKKUZATÓRIUS ELJÁRÁS (Vádelvi eljárás)

Polgári és büntetőjogi perekben ugyanaz a szabály
az egyén vádján múlik, ha én úgy döntök, hogy nem szeretnék vádat emelni akkor nem lesz vádemelés.
bíró passzív, felek aktívak – a fél indítja a pert, A feleken múlik a bizonyítás, de az is hogy megbékélnek – e
az ítélet előtt. Ma ez már nem a sértetten múlik, mert az állam átveszi a büntetés feladatt. A felek még
nincsenek sértettként vagy vádlottként megnevezve. Formája szóbeli, lefolyása nyilvános.

INKVIZITÓRIUS ELJÁRÁS (Nyomozóelvi eljárás)

Csak büntetőperben lesz eljárási szabály, ebben a bíró aktív résztvevő, ugyanis hivatalból kell üldözni a
bűncselekményt. Vádemelés hivatalból indul. A bíró idézi be a feleket. Középkorban bűnösség vélelme van,
nem ártatlanság vélelme, tehát azt feltételezték élből, hogy a vádlott bűnös és ehhez gyűjtöttek bizonyítékokat.
Nincsenek eskütársak, nekem azt kell bizonyítanom, hogy nem vagyok bűnös, ami nagyon nehéz. Az eljárás
írásbeli és titkos lesz. Ítélethozatalig van kizárva a nyilvánosság.

Franciák/ Franciaország:
Középkorban a törvényhozó és törvényalkotó minden országban a király.
9. század - 18. század (1789-ig a francia forradalomig)
- Széttagoltság kora: - belső háborúk, hűbéri viszonyok alakulnak. A királynak kicsi a területe, az
uralma is korlátozott.
- Párizsi parlament – ez a bíróság is egyben. 6 arisztokrata és 6 pap(egyházi úr).
Tartományi főbíróságok olvadnak össze. Mindig Párizsban üléseznek. Először egységesen majd több büntető
és polgári tanácsban. 1308-tól rendszeresen ülésezik.
A király a fő döntéshozó. A hatályba helyezést is ő végzi, ezért kialakul hogy nem minden tv lesz beiktatva.
Elkaszálják a zsinati törvényeket.
- megakadályozhatták egy törvény hatályba lépését azzal, hogy nem lajstromozták be
- XIV. Lajosnak sikerül elérni, hogy egy héten belül minden törvényt belajstromozzanak, egyébként
büntetett érte
Ennek XIV. Lajos vet véget a több évtizedes szokás eltörlésével. Törvények belajstromoztatása. Megalakul a
Számadási Kamara( pénzügyi felügyelet, bevételek, kiadások nyilvántartása)

- Rendi gyűlések Franciaországban (elnevezés, feladatkör)

Rendiség kora 14-15 század
1301 Rendi gyűlés: 3 rend.
- papság,
- nemesség
- Harmadik rend - polgárság és szabad parasztok(csak képviselet útján vehetnek részt)
A többiek meghívója személyre szól.
Feladatok: adómegszavazás, bíráskodás, kivételes esetben tv hozás
Van általános rendi gyűlés, előkelők gyűlése (tanácsadás) rendek külön gyűlései (papságé marad fenn
legtovább), tartományi rendi gyűlések (helyi ügyek, királyi rendelkezések, szokásjog összegyűjtése)
Szokásjogot újra és újra le kell írni, hogy életben tartsák, illetve magától él ameddig alkalmazzák. Végső
döntés után ami le van írva az a szokás, amennyiben új viszonyok alakulnak ki arra vonatkozóan új
jogszabályt már csak a király hozhat, azokkal az új viszonyokkal kapcsolatban szokásjog nem tud
alakulni. Ezzel felszámolják a szokásjogot, megkezdődik az abszolutizmus korszaka.

- Harmadik rend
- választott képviselet (a másik kettőt a király hívja össze), alsóbb szinten jelöltekre fognak szavazni,
felsőbb szintre kerülnek, ahol szűkítik a listát, a legfelsőbb szinten kerülnek ki a jelöltek közül a
képviselők.
- panaszokkal, kérésekkel lehet fordulni a királyhoz
- utasításhoz kötött a képviselet ellátása – panaszfüzetek: a képviselők ebben kapják meg az
utasításokat, hogy mit mondhatnak, milyen döntést kell hozniuk, nincs szabad mandátumuk (nem
szabadon gondolkozó társaság)

- Abszolutizmus kora 16-18 sz.

XIV Lajos tv-ek alapján jár el, korlátlan hatalma van.

- az abszolutizmus fogalma: tágabb értelemben olyan korlátlan hatalmat értünk alatta, amelynek
gyakorlását mellé- vagy fölérendelt autonóm hatalom, intézményes tényező nem korlátozza
Miniszteriális rendszert hoz létre. 3-5 fős bizottságok alakulnak, amelyeknek Államtitkárok vagy Miniszterek
a vezetői. Differenciáltan működnek, feladatuk, hogy az ország irányításával kapcsolatban bizonyos
szakágakban ellássanak részfeladatokat.
Királyi rendeletek végrehajtásainak biztosai. A felügyeleti szervük a kérvények tanácsa. A király irányít, ő
osztja ki a feladatokat, úgy, hogy ne legyen teljes rálátásuk az ország ügyeire
- államtitkárságok: hadügy, külügy, pénzügy
- nem a lekötelezett arisztokraták kerülnek kinevezésre, hanem azok a szakemberek, akik adott területen
szaktudással rendelkeznek – modern kor felé vezető út

Nagy változás:
- a személyi függőségek láncolatát felváltotta a hivatali tisztségek hierarchiája ami a szaktudáson alapul a
hűségkapcsolat helyett
- a közhatalom elvált a privát hatalomtól
- a közpénzek is elváltak a magánpénzektől (megfizetik a hivatalnokokat)

Intendatúrák: (17. század) (központi ellenőrzés)

- helyi szinten látják el azt a feladatot, hogy a király akarata érvényesüljön
- élükön az intendánsok álnak
- Feladataik:
o pénzügyi ellenőrzés
o igazságügyi ellenőrzés
o rendészeti ellenőrzés
o királyi rendeletek végrehajtásának biztosítása
o helyi szinten: közigazgatás, pénzügy, bíráskodás ellenőrzése
o az intendatúrák felügyeleti szerve: a kérvények tanácsa

Németek/ Németország:
952-1806 sz. Tagolt ország, birodalmi szinten nem jelenik meg az abszolutizmus, a részek önállóan élnek.
Államokban külön megvalósul az abszolutizmus (Ausztria, Mo., Oroszo.)
Szövetségi állam, soha nem centralizált mint Franciao.,mai napig nincs centrális berendezkedése.
- Tükrök
Versben írja le a szászok jogait. (Sváb tükör, Frank tükör, szász tükör)
Szásztükör (Eike von Repgow) – szászok szokásjoga (magán, büntetőjog, polgár jog, eljárásjog stb.)
Szász tükör kiemelkedik. 2 kard elmélet (német császár pápa kapcsolata) egyenlő rangot szimbolizál. Isten
két kardot nyújt két irányba, mindkettőnek egyet. Vallási kérdésekben a pápa van felül. Merev a hierarchia.
 HADIPAJZS-RENDSZER – HŰBÉRIVISZONY RENDSZER
pajzsokban határozza meg a hűbéri viszonyokat, az egyes szinteket: (Mindig csak a fölötte állónak lehet
valaki hűbérese)
- 1. pajzs: király
- 2. pajzs: püspökök, apátok, apátnők
- 3. pajzs: világi fejedelmek
- 4. pajzs: bárók
- 5. pajzs: bárók hűbéresei, esküdtképesek – laikus bírók
- 6. pajzs: 5. pajzson lévők hűbéresei
- 7. pajzs: a leírásban úgy szerepel, hogy nem tudjuk, hogy vannak-e benne és kik

Svábtükör:
2 kard elmélet: az Isten 2 kardot ad a pápának azzal, hogy egyet adjon át a német császárnak
hadipajzsrendszer:
- 1. pajzs: király
- 2. pajzs: püspökök, apátok, apátnők
- 3. pajzs: világi fejedelmek
- 4. pajzs: világi urak
- 5. pajzs: ülnökök és bárók hűbéresei
- 6. pajzs: miniszteriálisok (értelmiségi nemesek)
- 7. pajzs: az egypajzsos nemesek
- hűbéri kapcsolat csak nemesek között alakulhat ki
- Aranybulla (1356 Német Aranybulla)
királyválasztást szabályozza (7 választófejedelem – 4 világi és 3 egyházi)
- többségi választás kell a 7-ből
- legalább 4-nek jelen kell lennie
- Frankfurtban történik a választás
- Achemben történik a koronázás a pápa által

- Reichstag (Birodalmi gyűlés)

Wormsi OGY(1495) rendi gyűlés megjelenik birodalmi szinten, a modern korig használják, reichstag néven
fog futni a választott parlament alsó háza a 2. vh végéig.
- 1. kollégium: 7 választófejedelem
- 2. kollégium: egyházi bank (4 érsek, 46 püspök, 83 egyéb egyházi személy) és világi bank (24 világi
herceg, 145 gróf és más uraság) szavazás: a nagyon gazdagok virilisták lesznek, akiknek a szavazata
egyet ér | aki nem tartozik a nagyon gazdagokhoz azoknak a többiekkel közösen ér a szavazata.
- 3. kollégium: 83 birodalmi város képviselői (Rajna menti, svábföldi) nem minden várost érinti (pl.
Berlin nem)
- Feladatkör: adómegszavazás, törvényhozás (király kezdeményezi, a 3 csoport megszavazza majd a
király aláírja)
- Nem hatékony a Reichstag törvényhozása, mert:
- a sok privilégium miatt, nem biztos, hogy végre akarják hajtani az adott országon belül és a
birodalom nem elég erős a kikényszerítéshez
- már a meghozatalnál gondok lehetnek, mert a szokásjog él, amit nem lehet felülírni vagy
hatályon kívül helyezni. Csak olyan területen lehet törvényt hozni, amit a szokásjog nem
szabályoz.
- nehézkes a folyamat, mert a 3 kollégium egyetértése kell
Birodalmi Kamarai Bíróság (Reichskammergericht) létrehozása - legalább fele arányban a bíróságot
szaktudással rendelkező jogászokkal kell feltölteni.
- élén a bíró áll (császár nevezi ki)
- bírák az asszesszorok (kinevezésük rendelet alapján, a császár nevezi ki a rendek beleegyezésével)
- 8 nemes
- 8 tanult bíró
- polgári fellebbviteli bíróság
- római jog alkalmazása

Angolok/Anglia:
1066-1087 között szokásjog van életben, gyűjtemények vannak a királyi törvényekről. Feudális társadalmi
tagozódás van, hivatalos nyelv a francia. A saját törvényeit angolra fordítja. Szigorú az ellenállókkal, de a
behódolókat hűbéressé teszi. Ez az egyik erőssége. Hűbéri láncolat: először a királlyal kell kialakítani a hűbéri
kapcsolatot, utána lehet mással.
WITAN = bölcsek tanácsa → Nagy Államtanács (Felsőház jogelődje)
DOMESDAY BOOK – Ítéletnapi könyv
 kétkötetes összeírás az angliai birtokokról és a lakosságról.
 A név eredetileg arra utalt, hogy a benne szereplő személyek az Ítélet napjára esküdtek meg a
szolgáltatott adatok valódiságát illetően.
 Mely birtokok, milyen címen, kinek a tulajdonában
 Kik, hányan élnek ott, milyen jogok, kötelezettségek
 Állatállomány
 Eszközállomány
 Mit termelnek
 Mennyi adót fizettek, fizetnek, és lehetne-e többet
 Európa első ilyen jellegű, statisztikai igényű felmérése
 Elsősorban arra használták, hogy elrendezzék a birtokvitákat, ám a 18. században a híres angol
jogtudós, Sir William Blackstone a könyv alapján állapította meg azt is, hogy bizonyos hűbérurak
kaphatnak-e szavazati jogot.
MAGNA CHARTA – 1215 JÚNIUS 15
• 63 cikkely
• Egyház szabadságát biztosítja – függetlenek a királytól
• Rendkívüli! adókat csak a nagytanáccsal vethet ki a király (a rendszeres adó nem elég az udvar és a
hadsereg fenntartására) (rendes/rendszeres adót beszedhet)
• Szabad embert tárgyalás és bírói döntés nélkül nem lehet elítélni, szabad embert nem lehet elfogni
• Kereskedők szabad mozgása csak békeidőben
• Bevezet egy egységes súly és mértékrendszert
• Büntetőjogban arányosság elve (kis vétek kis büntetés, nagy vétek nagy büntetés)
• Önálló hűbéri bíráskodás, ne a király elnököljön a hűbéri bíróságon
 • Városok jogainak megerősítése pl London
• Zsidók pénzkölcsönzésének visszaszorítása
• Nőkre és nemesekre nem lehet istenítéletet alkalmazni, kiv.: férjgyilkosság
• Királyi bíróság hatáskörének kiterjesztése
• Ellenállási záradék (61. cikkely) - hogy a király betartja – e a Magna Chartát.
o 25 fős bárói tanács – a Magna Charta betartásának ellenőrzése, választott tanács, nem a király
nevezi ki
o 4 fő észleli a törvénytelenséget – felszólítja a királyt
o király 40 napja (40 napja van a királynak, hogy rendet tegyen- ha nem teljesíti, akkor erősen
felléphetnek ellene)
o 25 fő dönthet a katonák toborzásáról
o király ígérete: nem fog szankcionálni

ANGOL PARLAMENT (1295 → MINTAPARLAMENT)

Felsőház
House of Lords (Lordok háza)
→ világi és egyházi urak
csak lordi címmel lehet a
felsőházban benne lenni
→névre szóló meghívók
Alsóház
House of Commons (közösségek háza)
→városok és vidék képviselői
→ területi választások során kerülnek be
sheriffek(nemesek) írják ki a választást

Alsóház
vidéken a választások közfelkiáltással történnek
Alsóház nélkül nincs törvény 1384-től
• VII. Henrik: parlament és a király a törvényhozásban egyenlők
- a törvényhozást csak a király kezdeményezheti, a házakon átfut, amennyiben a házak elfogadják azt a
törvényt a király szentesíti.
• Parlament kivételes jogköre: bíráskodás (Alsóház: vádat emel, Felsőház ítéletet mond, király: szentesít)

• VIII. Henrik: szakít az egyházzal és létrehozza az Anglikán egyházat amelynek ő vagyis a király a feje.
Véreskezű uralkodó.

Tudorok ideje alatt, abszolutista állam

Legfőbb kormányzati szerv: Privy Council - Titkos tanács
- Tagokat a király nevezi ki (főkancellár, főkincstárnok, főpecsétőr, főkamarás, admirális, meghívott
tanácsosok) – kb. 15-20 tekintélyes személyiség, világi, egyházi
- Bizottságok: külügyi, belügyi, kereskedelmi, gyarmatügyi, ír ügyek b., tüzérségi,
- 1667 utáni bizottságok: külügyi, belügyi, admiralitás, gyarmatügyi, kérvény- és panaszb.
PETITION OF RIGHTS – 1628
- hajópénzt akart bevezetni a I. Károly de a Parlament beleegyezése nélkül a király nem kötelezhet
senkit anyagi terhek viselésére (adót bevezetni)(azonban a hajópénz adónem egy régi adónem amit
visszavezetve akarta kikerülni a Parlamentet).
- Vádemelés nélkül senkit nem lehet letartóztatni, szabadságvesztést nem lehet kiszabni törvényes
eljárás nélkül
- Statáriális bíróság nem ítélkezhet civilek felett, nem lehet hadbíróság elé állítani ok nélkül, katonai
hadbírósági eszközökkel visszaélni
- Adót csak a parlament beleegyezésével lehet kivetni
- Katonák beszállásolásának tilalma

1679. Habeas Corpus Act (parlament hozta meg, de a király szentesítette – elfogatás szabályai) – azt írja
le, hogy hány napon belül kell a legközelebbi bíróhoz vinni a vádlottat, aki eldönti, hogy fogva tartható -e,
közli a vádat és elindítja az eljárást.

Ha Act akkor a király jóváhagyta, ha Bill akkor csak a Parlament hozta meg, de a király nem hagyta jóvá.

BILL OF RIGHTS – 1689

A király nem hagyta jóvá, szabályozza a király és a rendek kapcsolatát.
2 részből áll, felsorolja II. Jakab bűneit és szabályozza hogy ezeket ne lehessen elkövetni újra. Parlament
nélkül nincs törvény, külön nevesíti az adóztatást. Nincs egyházi vagy egyéb bíróság.
A király nem teheti meg:
• Tilos a törvények felfüggesztése, nem végrehajtása (mindenhez kell a Parlament beleegyezése)
• Tilos a parlament beleegyezése nélkül a törvényhozás
• Tilos a parlament beleegyezése nélkül az adókivetés (külön megfogalmazza úja, annak ellenére,
hogy azt is törvénybe is foglalták)
• Tilos különbíróság létrehozása (II. Jakab létrehozott egy egyházi különbíróságot→ nem lehet)
• Nem lehet a királynak békeidőben állandó hadserege
• Nem lehet megtagadni a petíciós jogot (elsősorban olyan kérvények, amelyek a királyi magatartást
kritizálják)
• Protestánsok szabad fegyverviselése
• Képviselők mentelmi joga
• Szabad választások biztosítása – nem lehet befolyásolni
• Parlamenti szólásszabadság biztosítása
• a Parlamentet rendszeresen össze kell hívni
• az óvadék összege nem lehet aránytalanul magas
• csak a free-holderek lehetnek esküdtek
ACT OF SETTLEMENT – 1701
Trónöröklési törvény – házak kihalása utáni rendelkezések.
• Trónöröklési tv. (I. György 1714-től, Hannoveri ház) – ha kihal az Orániai ház, ki kerüljön trónra
• Angol király protestáns – akárki jön uralkodni, az anglikán kell legyen
• Hadsereget csak a parlament beleegyezésével használhatja külföldön
• Titokban nem hagyhatja el az országot a király
• A Titkos Tanács nélkül nem kormányozhat
• Hatalmi ágak szétválasztása
• Hatalmi ágakban csak a birodalom szülöttei működhetnek, még honosított sem
• a király nem akadályozhatja meg a saját emberivel szemben indított bírósági eljárást

ÁLLAM BERENDEZKEDÉS FORMÁJA:

- Monarchia
• abszolút monarchia
• alkotmányos monarchia
- Köztársaság

AZ ANGOLSZÁSZ JOGRENDSZER:
Anglia jogrendszere a common law-n alapull
- közös és történetileg kialakult szokásjogon alapul.
- gyakorlatok, attitűdök, fogalmak és gondolkodásminták összessége,
- megszilárdította a hagyomány, a használat és a tapasztalat.
• Egy adott szabály akkor része a common law-nak, ha megjelent valaha egy bírói ítélet jogi érvelésében:
• Akkor létezik, ha már korábban használták vagy támaszkodtak rá.
• Társadalmi elismertsége és elfogadottsága is erősíti a kötelező erejét.
• A bírói döntés csak a jog egyik megjelenési módja:
• A bíró döntése ≠ a jog

Common law:
• Szokásjogi jelleg
• Hagyományokban, tradíciókban, szokásokban gyökereznek
• Generációk örökítették egymásra
• A közösség szankcionálta a jog megsértését
• II. Henrik (1154 – 1189): 1154-ben,
• a helyi szokásjogot egységesítette
• országos szintre emelte,
• létrehozta az esküdtszékeket
Equity:
• 15. századtól
• ha a common law alapján nem hozható döntés, nem kap writ-et (performula) a fél az ügyében,
akkor a Lord Kancellárhoz fordulhattak equity-re (méltányos eljárás) hivatkozva
• évszázadokig párhuzamosan léteznek
• önálló bíróságai
• 19. században válnak egy rendszerré

MAGÁNJOG
A magánjog az emberek, egymás közötti viszonyait szabályozza.
Az alábbi területeket fedi le a magánjog:
- Személyek joga,
- Dologi jog,
- Kötelmi jog (szerződések joga),
- Öröklés,
- Családjog
Amit bizonyos országokban polgári (nem polgár!!) jognak vagy civil jognak is neveznek. Polgár jog az
külön jogi ágazat.
• Római jog: ius civile (római polgárok személyi és vagyoni viszonyait szabályozta)

2 fő részre osztható : anyagi jog és eljárásjog

ANYAGI JOG
Személy:
• Természetes személy
• Jogi személy
= szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, pl.:
RT, Kft, Alapítvány
Jogi személy nem házasodhat pl.
• Jogképesség = embernek jogai és kötelességei lehetnek / valaki, egy személy jogoknak és
kötelezettségeknek alanya lehet.
• Különbség társadalmi státus szerint:

Szabad → arisztokrácia
hierarchizált nemesség (egyházi, világi, ezen belül is fokozatok)
polgárság
szabad paraszt
Nem szabad → jobbágy → rabszolga (gyarmatokon)
 - Korlátozhatja az alábbiak alapján:
- nem alapján (férfi, nő)
- vallás alapján
- törvényes házasságban született
- állampolgárság

Ezeket fogja megszüntetni a modern korban a szabadság, törvény előtti egyenlőség.

Cselekvőképesség – magamnak vagy másoknak jogokat szerezhetek vagy kötelezettségeket vállalhatok.

• Kell hozzá: testi érettség(életkorhoz kötik), szellemi épség, akarat elhatározás felelős magatartás
alapján.
• Cselekvőképesség: életkorral nem mindig megállapítható, házasságkötéssel elérhető, a házasságkötés
nagykorúvá teszi az illetőt → cselekvőképessé
• Korlátozottan cselekvőképes
• Cselekvőképtelen (a felsoroltak hiánya (nem megfelelő életkorú, nem épelméjű), ide tartozik a testi
fogyatékosság is, a cselekvőképtelenség lehet ideiglenes, pl. betegség esetén)

Férfiaknak több joga van, mint nőknek. Családfőként hatalom alá vonja a családot (feleség, gyerekek) Ő felel
a gyerekek tetteiért is, amíg azok nem cselekvőképesek. A nők mindig férfiak hatalma alatt állnak, először az
apja majd házasság után a férje hatalma alatt.
• Mundium = (hatalom alatt lenni)

• Jogképesség vége:
- halál,
- holttá nyilvánítás (eltűnések, háború stb.)
- polgári halál (franciáknál – Napóleon idején, ha olyan súlyos bűncselekményt követ el, akkor
büntetőjogilag megfosztják a jogképességtől = társadalom vele szembe úgy jár el mintha meghalt
volna, házasság vége, nem köthet szerződést, gondnokság alá veszik stb.)

HÁZASSÁG
Kánonjog = egyházjog → a modern kor előtt szabályozza
Modern kor után az állam szabályozza a házasságot.
- Szerződésen alapul/nővétel (férj mundiumot nyer)
- Nőrablás ( → erőszakos, nő akarata ellenére/ család akarata ellenére, család megbosszúlhatja ekkor
visszakapják a lányt – nincs mundium)
- Szöktetés (nő nem megy vissza a családhoz, elveszíti korábbi családját – nincs mundium)
- Megegyezés (nincs mundium)
- Férj egyoldalú elhatározása (szolganővel) → szolgának nincs jog és cselekvőképessége ezért
egyoldalú a férj által, ezáltal is létre jöhet házasság.
Ha a férfi ok nélkül visszalép a megegyezéssel kötött házasságtól akkor vagyoni büntetésben részesül.
Ha a nő lép vissza akkor elveszíti az örökösödési jogát.
Egyház küzd a többnejűség ellen.
HÁZASSÁGI AKADÁLYOK:
• Kiskorúság (ha már fiatalkorú, akkor engedéllyel közel a felnőttkorhoz lehetséges)
• Békevesztett (Thing ítélkezésekor ha valaki nem jelenik meg a bíróságon harmadjára is akkor
békevesztett lesz, tehát szabadon megölhető, ha volt házassága az megszűnik, vagy nem tud új
házasságot kötni)
• Rokoni kötelék (negyedíziglenig számít) Közeli rokonok nem házasodhatnak.
• Nők részéről: többszörös házasságkötés tilos (kezdetben fordítva igen, tehát férfiak megtehetik)
• Mundium alatt állót engedély nélkül nem lehet elvenni ( apa mundium is számít, apának engedélyt
kell adnia)
• Szabadok és szolgák között
• Egyház: egyházi személyek esetében tilalmak (cölibátus)
• Csak 2 nem között , egynemű házasság tiltott
• vallási különbségek, keresztény nem kereszténnyel , vagy keresztény más vallásúval sem

ÉRVÉNYTELENÍTŐ OKOK:
• Tévedés (pl. ha más teszi a nevében az ígéretet, a megegyezettnek a testvérét viszik stb.)
• Kényszer
• Már meglévő házasság
• Franciaország: beleegyezés nélküli házasság

HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE:
• Germánok: megegyezés alapján felbontás
• Szabad házasság – bármelyik fél felbonthatja
• Halál
• Polgári halál
• Békevesztés
• Mundiumos házasság – megegyezéssel
• Eltaszítás – házasságtörés, boszorkányság, meddőség
o Ha jogtalan → Fehde
• Ágytól, asztaltól való elválás (különélés, de nem hivatalos válás)
• Reformáció után – protestánsok engedik a válást
• II. József – megengedi a válást a protestánsoknak

A gyermek
- házasságon belül született gyermek esetén, ha a szülők nem egyenrangúak, akkor a gyermek az
alacsonyabb társadalmi helyzetet követi
 - házasságon kívüli gyerek jogvesztett, nem egyenrangú felnőttként sem, mesteri vizsgát nem tehet,
egyházi temetést nem kapnak.
- különbség a fiú és a lány gyermek között, illetve az elsőszülött fiú is más helyzetben van
- apai hatalom alatt a gyermek is
- ha az apa visszaél a hatalmával – mundium elvesztése
- a gyermek vagyonát az apa kezelte – de nem csorbíthatja
- 20. században alakul ki a gyermekvédelem
Gyámság
- lehet törvényes gyámság (halál esetén kinek kell viselnie)
- bíró által elrendelt (ha nem egyértelmű, hogy kinek kell lennie)
- végrendelkezés útján is megtörténhet
- a gyám számadásra köteles a vagyonra tekintettel
- gyámoltnak zálogjoga van a gyám vagyonán: ha valamilyen jogos követelést nem akar fizetni a
gyámolt részére (jogos követelés esetén a gyám vagyonán végrehajtható a követelés)

DOLOGI JOG
• Dolog = mindaz ami tulajdonjog tárgya lehet
lehet birtokolni, tulajdonolni, nem csak fizikai tárgyak (pl. szerzői tulajdonjog)
• Felosztás: ingó –ingatlan
osztható – oszthatatlan
élő – élettelen (stb.)
Tehén pl. oszthatatlan, pénz osztható, nyáj osztható (több állat)
Ami mozdítható az ingó, ami mozdíthatatlan vagy szétszedhetetlen az ingatlan. (vannak olyan nagyértékű
ingóságok amik a ház avagy az ingatlan körébe tartoznak)
- Gyümölcs: jogi fogalom, gazdasági előny, ami a dolog használata során keletkezik
(pl.: alma, gabona, bérleti díj, szerzői jog)

Tulajdonjog – valami az enyém, én rendelkezek vele, legfőbb hatalom a dolog felett.

Nem kell, hogy fizikailag nálam lennie, pl van egy házam ami az én tulajdonom, bérbe adom, tehát a bérlő
birtokolja, de én tulajdonolom.
- jogok: birtoklás, használat, rendelkezés joga
- kötelezettségek: teherviselés, kárveszély viselése, szükséghelyzetben okozott kár tűrése
Birtok
- Kapcsolat egy személy és dolog között
- Személy uralma alatt van a dolog
- Tulajdon: jogi hatalom
- Birtoklás: tényleges hatalom, ö dönt arról, hogy mit vet a földön, mit arat stb.
NŐI KÜLÖNJOGOK
 • A Szász tükör : ismerte a nő külön vagyonát
- a férj igazgatta, és arról a feleség egyedül nem dönthetett, még akkor sem, ha az a
hozományához tartozott, tehát behozta a házasságba
• Sváb tükör : a férj kezelte
- Hozzájárulása nélkül a feleség saját külön vagyonával sem rendelkezhetett, de a férj sem
dönthetett felesége különvagyonáról annak és a rokonoknak a hozzájárulása nélkül.

A hajadoni jog = az apa halálával elárvult lánynak joga van a rangjához illő ellátásra (azaz lakásra és
eltartásra) valamint kiházasításra az atyai vagyon terhére.
- A jog az összes lányt megillette külön-külön és egyenlő mértékben.
- Szász tükör, Sváb tükör is azt írja → ez a feladat a gyámra hárul, nem az örökösökre (nem a
testvérekre).

Az özvegyi jog = a nő lakhatásra, ellátásra (férje családja által) , ruházatra, kiházasításra való jog
- eltartásáról ha újra megházasodik akkor már a második férjének kellett gondoskodnia,
- az asszonytartás független attól, hogy az asszonynak volt-e saját vagyona
- sváb tükör szerint ha meghal a férj → először a szolgát kell kifizetni, és csak utána van vagyonosztás
- özvegy csak a vagyonosztás után veheti magához a különvagyonát.

Kötelmi jog = szerződések joga

Szerződés = egy vagy több személy joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó akaratnyilatkozata
Érvényesség:
1./ a felek akaratának és nyilatkozatának hibátlansága,
2./a célzott joghatás feleljen meg a jogrend előírásainak
E nélkül a szerződés nem válthat ki joghatást, az ilyen szerződés nem keletkeztet kötelmet.
A lehetetlenre irányuló szerződés semmis
ÖRÖKLÉS
- örökölni csak törvény alapján lehetett ami akkor a szokásjog alapján állt fent.
- a nők és férfiak helyzete, vagyonjogi viszonyaik nem azonosak
- elsődleges szempont: a javak nemzetségen belüli megtartása - a fiági öröklés rendje szinte
minden régióban, → lányok nem örökölnek, amennyiben van vagyon, abból ki kell őket
házasítani ha nem mennek férjhez akkor ugyanúgy kell őket eltartani
- Törvényes öröklés: szokásjog szerint
- Végrendelet lassan, fokozatosan alakul ki
- hagyaték, az a vagyontömeg, amit halálom pillanatában tulajdonomként tartanak számon
(pozitívum, negatívum → adósság)
- Első szülött fiú kiemelkedő szerepe
- modern korban a végrendelkezés és a törvényes öröklés marad meg
BÜNTETŐJOG:
- anyagi jog (a nem kívánatos magatartások meghatározása: közösségellenes, társadalomra veszélyes,
materiálisan jogellenes) tényleges bűncselekmények felsorolása és az ahhoz tartozó szankciók
- a bűncselekmény az a magatartás amit a közösség elutasít, közösségellenes a kor felfogása szerint,
vagy azért jogellenes mert a törvény tiltja
- eljárásjog – büntetőjogi felelősségre vonás
- végrehajtási jog – ha bűnösnek nyilvánítják, megbüntetik, annak végrehajtása

MODERN KORI ALAPELVEK (mai jogszabály szerint, modern korban új, tehát a mostani tanult középkorban
nem létezik még)
- Jogegyenlőség
- Ártatlanság vélelme
- nulum crimen sine lege (nincs bűncselekvény törvény nélkül)
- nula poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül)
- visszaható hatály tilalma
- analógia alkalmazásának tilalma
- arányosság elve (trichotómia-büntett, vétség, kihágás)
- kétszeres értékelés tilalma

Kre féle : büntetőjog alapelvei

- Jogállamiság (jogbiztonság is bele tartozik)
- Humanitás elve
- Törvényesség elve
- Arányosság elve
- Tettfelelősség elve
- Bűnösség elve
- A kétszeres értékelés tilalma / ne bis idem
- Ultima ratio / Büntetőjog szubszidiaritása

Büntetés/szankció = joghátrány (feladata: megtorlás, védelem , elrettentés, megelőzés, jóvátétel)

ANYAGI JOG → KÖZÉPKOR

TIPIKUS BŰNCSELEKMÉNYEK:

- tolvajlás, rablás, gyilkosság, tolvajok/ rabolt holmik rejtegetése, gyújtogatás, hamisítás, hamis
pénzverés, bűbájosság (boszorkányság), állam ellenes bűncselekmények
TIPIKUS BÜNTETÉSEK:
- halálbüntetés: akasztás, lefejezés, felnégyelés, karóba húzás, kerékbetörés, máglya, élve eltemetés
- Csonkító büntetések: nyelvkivágás, fül-, orrlevágás, kézlevágás, ezek egyben tükröző büntetések is
- Megszégyenítő büntetések: kaloda, pellengér
- Megbélyegző büntetések: kocka, betűk
- Elzárás
- Vagyoni büntetések
- Kiutasítás, száműzés
- Fenyítő büntetések
ELJÁRÁSOK

Akkuzatórius eljárás
• Polgári és büntető ügyekben
• Bíró passzív
• Felek aktívak (az ügy urai)
• Fél indítja
• Szóbeli, nyilvános, formális
• Bizonyítási eszközök: bevallás, szemle, eskütársak, istenítéletek (1215)
• Nincs jogorvoslat

Inkvizitórius eljárás 1500-as évek

• Csak büntető perben lesz
• Bíró aktív, irányítja a pert, nem a felek az ügy urai
• Vádlott, sértett elnevezés megjelenik
• A bűnösség vélelme, akivel szemben eljárás indult, az bűnös és erre bizonyítanak. A vádlottnak kell
bizonyítani, hogy ártatlan. Nincsenek már eskütársak.
• Hivatalból is indulhat és feljelentésre is.
• Az eljárás írásbeli és titkos, minden eljárási cselekményről készül egy akta
• Nyilvánosság kizárása az ítélethozatalig
• Kötött bizonyítás: a bizonyítékok értéke matematikailag kiszámítható, ki kell jönnie a 100%-nak
• Bizonyítási eszközök: bevallás (100%), szemle, iratok, tanú, tortúra (kínzás)
• Van jogorvoslat

Constitutio Criminalis Carolina büntetőtörvénykönyv Németeknél

/V. Károly, 1532 Német/
• Anyagi és eljárásjogi törvénykönyv egyben
• Általános rész: tettes, részes, kísérlet, felelőtlenség
• Beszámíthatóság (7 éves korig nem büntethető, 7-14 éves korig mérsékelten)
• A véletlenül okozott sérelem nem büntetendő
• Kategóriák a bűncselekmények és büntetésekre
• Nem ismeri a nulum crimen sine lege és nulla poena sine lege elvét, hiszen ezek modern alapelvek.
Kifejezetten kimondja, hogy ha olyan magatartás kapcsán akar ítélkezni a bíró, ami nincs
bűncselekményként megfogalmazva a törvényben, akkor joga van, de ebben az esetben
valamiféle biztosítékot állítanak fel. 5 tanult bíró együttesen kell eljárjon és ebben az esetben
halálbüntetés nem szabható ki.
• tartalmaz egy klauzulát, mi szerint ez birodalmi törvény, de ha a helyi jog ugyanezt a kérdést másképp
szabályozza, akkor a helyi fog érvényesülni

Felvilágosodás
• Mária Terézia és II. József humánusabb rendelkezései (tortúra elvetése, halálbüntetés megszüntetése)
• Beccaria (milánói iskola) / Filangieri (Filángéri) (nápolyi iskola)

Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről (1764)

• Előzmény: Calas – ügy
• = korabeli viszonyok kritikája
• halálbüntetést elveti, nem érnek el célt vele, a szabadság elvesztése elrettentőbb
• Arányosság elve
• Tortúrát elveti
• Nullum crimen sine lege
• Nulla poena sine lege

eredményfelelősség → csak a végeredmény alapján ítélkezünk (nem vizsgáljuk a szándékot,

beszámíthatóságot, az életkort)
AMERIKA

Kolóniák csoportosítása keletkezésük és a jogi státusuk alapján:

- koronagyarmatok – részvénytársaságok
- chartális alapítású gyarmatok – puritánok
- tulajdonosi colóniák – Calvert

Mayflower egyezmény:
1620. november 11. A Mayflower Cape Cod-nál horgonyt vet a puritánok első nagyobb csoportjával.
Az új telepesek Mayflower Egyezmény néven szerződést készítenek a jövőbeli kormányzatról,
amelyben kijelentik, hogy az igazságos és méltányos törvényeknek alávetik magukat és
engedelmeskednek.

Gyarmati gyűlések: polgárok gyűlése, angol mintára 2 ház van, de itt mindenki választott képviselő.

Korszakok:
1. 1600-1660 állami nyomással induló telepítések
2. 1660-1773 Stuart restauráció időszaka, többet lehetne kiszedni az amerikai gyarmatokból, kell a pénz
a háborúkhoz. Erőszakos gyarmatosítás.

1733. Melasz törvény (üdvös elhanyagolás) – magas vámok

1764 pénz törvény, cukor törvény, bélyeg törvény
1765 beszállásolási törvény
1767 újabb vámtörvények

1770 az angolok a burkolt adótörvények nagy részét visszavonják (argumentáció: nincs az amerikaiaknak
képviselője az angol parlamentben)
1773 bostoni teadélután – nagyon drága a tea, leviszik az árát, az amerikaiak nem hagyják magukat
megvásárolni
1776 függetlenségi nyilatkozat – minden ember szabadnak született (fehér férfi) és jogukban áll meghatározni,
hogy milyen államban akarnak élni, milyen kormányzatot hoznak létre

konföderáció (államszövetség): 13 szuverén állam lesz, amelynek van törvényhozása, saját állami
intézményrendszer ezek a konföderációban szövetséget hoznak létre. Laza szövetség, közös szerve a
kongresszus.

Oroszország
9. sz. – 19. század végéig

Kijevi Rusz
- Kijev központú állam
- Rurik dinasztia az első uralkodók
- 882-ben Oleg fejedelem elfoglalja Kijevet
- nagy területek vannak, tovább tudnak vándorolni és új földeket találni (nem alakul ki 3 nyomásos
gazdálkodás és így jobbágyság sem)
- Vlagyimir uralkodásától (978-1015)
➢ intézmények kialakulása
➢ írásbeliség megteremtése
➢ kultuszok egységesítése
➢ felvette a kereszténységet (bizánci kereszténység)
- Voloszty – ahol adót tud szedni (nem mindenhol adóztatnak, a meghódított területeken), ez 1097-től
örökölhető
- nincs éhínség a Kijevi Rusz időszakban
 - a földrajzi adottságok határozzák meg a gazdaságot, de mivel mindig újabb területeket tudnak
kihasználni és kevesen vannak, ezért ismeretlen az éhínség, pedig aránylag alacsony a termés
- önellátásra rendezkednek be
- kereskedelem hozza meg elsősorban a gazdagságot
- a meghódított területeken, amik Kijev fennhatósága alá tartoznak, adót fizettetnek egyetemlegesen
- a városok inkább védelmi szerepet töltenek be, nincsenek testületi jogok
- a saját településeik irányításába az ott lakók beleszólási jogot kapnak
- szolga állapotú társadalmi réteg, dolognak tekintik, adják-veszik, rabszolga féle állapot
- szolga állapot létrejötte: adás-vétel, ha valaki rabnőt vesz el, az lesüllyed ebbe az állapot, ha valaki
szolgálatba szegődik szerződés nélkül
Moszkvai Oroszország
- Zemszkij szobor (szabornak ejtjük) – tanácsadó testület, mindig mindent helyesel, amit a cár
javasol, a cár határozza meg a témaköröket és a meghívottak körét, a polgárság egyáltalán nincs
benne
- a testület 1598-ban cárrá választja Borisz Godunovot 1553-1653-ig működik
- Szobornoje Ulozsenyije – törvénykönyv, leporolták a régi törvényeket 1649 (összegyűjtött,
megtisztított törvénycsomag)

II. Sándor
- 1861. jobbágyfelszabadítás
- a jobbágyok megkapjuk a személyi szabadságukat
- tilos őket eladni, elzálogosítani
- szabadon házasodhatnak
- saját nevükre ingatlant szerezhetnek
- egyetemleges a kötelezettség
- nincs határidőhöz kötve, hogy hány év alatt kell ennek végbemennie, ezért a század vége felé is vannak
jobbágyok
- az 1880-as években teszik kötelezővé