Történelem III. Képességfejlesztő Munkafüzet. Megoldások

Forrásközpontú történelem
Kaposi József–Száray Miklós
Történelem III.
képességfejlesztő munkafüzet
Megoldások
Nemzeti Tankönyvkiadó
RE 14325/M 2 Megoldókulcs
I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA (1714–1849)
1. SZELLEMI FORRADALOM – A FELVILÁGOSODÁS

1. feladat
A) a világ leírható, kiszámítható
B) új értékrendek
C) alkotmányos, ellenőrzött hatalom
D) isteni törvények helyett: természeti törvények
E) isteni eredetű hatalom helyett: társadalmi szerződés
F) a művelt világ – az arisztokratáktól a kispolgárokig
2. feladat
a)
Feladatkörük Kapcsolatuk jellege
Hatalmi ágak Kapcsolatuk módja
értelmezése Montesquieu szerint
az ország kormányzá-
végrehajtó hata- felelős a törvényhozás-
sa a törvények szerint
lom nak
(a kormány)
választott testület –
függetlenek a nép akaratát közvetíti
törvényhozó hata- feladata a törvények ellenőrzés
egymástól a végrehajtó hatalom
lom meghozatala, a végr.
felé
hatalom ellenőrzése
felügyeli a törvények
bírói hatalom az igazságszolgáltatás
betartását
b) a társadalmi szerződésen
c) hogy ne alakuljon ki zsarnokság
d) a képviseleti rendszer révén
e)
1. Nagy államokban kivihetetlen a közvetlen demokrácia. 2. Sok hátránnyal jár a közvetlen demok-
rácia.
f) Nem – a cenzusos rendszert tartja ideálisnak, mert ellenkező esetekben a népakarat a vagyonosok
ellen fordulna.
g) vagyoni és műveltségi cenzus
3. feladat
a) Forrásrészlet: „A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán meg-
bízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személye-
sen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény.”
Értelmezés: Nem ért egyet a képviseleti demokráciával, hanem a közvetlen demokrácia híve.
b) Narancssárga: a hatalmi ágak megosztásának kérdése.
Zöld: Rousseau a kis közösségekben nem választja szét a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat.
c) A demokrácia megítélésében megmutatkozó különbségre. Míg Montesquieu a közvetett demokrácia
híve, Rousseau a közvetlen demokráciáé: előbbinél az emberek képviselőik útján, utóbbi elgondolása
szerint közvetlenül vesznek részt a hatalomban, illetve annak ellenőrzésében.
d) Megoldást jelent: a polgár közvetlen részvételét ügyei irányításában.
Veszélyt jelent: a zsarnokság kialakulása.
4. feladat
a)
Jelölés Cím Tartalom
A papok álságosan azt állították, mintha az iste-
nekkel tudnák tartani a kapcsolatot. Hogy az
emberek ebben ne kételkedjenek, félelmet keltet-
aláhúzott A papok félrevezető tevékenysége
tek az istenekkel szemben. Ezt szolgálták a szer-
tartások és a búskomorág fenntartása az embe-
rek között.
félkövér A papok cselekvését kifejező igék Az egyház minden jellemzője tudatos cselekvés.
b)
Célja: a papokkal szembeni ellenszenv kialakítása.
Eszközei: Csak a papság negatív vonásait emeli ki. Általános jelenségeket tudatos megtévesztésként
állít be.
c) Diderot egyoldalúan mutatja be a papokat. Részben azokat az eszközöket alkalmazza, melyeket
ellenszenvesnek tekint a papokkal kapcsolatban.
5. feladat
a)
Jellemző Forrásrészlet
az uralkodó szerepe „szolgálja a milliókat”
„ha országában felvirágoztatja a művészeteket és tudományokat, és ez-
a műveltség szerepe
zel műveltebbé, hatalmasabbá teszi államát”
„a csőcselék nem tudja megítélni a dicsőséget (…) egész másképpen
a nép szerepének megítélése
ítélnek felvilágosodott és gondolkodó emberek”
„elsősorban hódításokkal, ha a hadviselő fejedelem fegyvereinek erejé-
nagyhatalmi állás megtartása
vel terjeszti ki országának határait”
b) A felvilágosult abszolutizmus elterjedése a térkép szerint a fejlett országokat (centrum) körülölelő

leszakadó félkörben (periféria)jellemző. E térség a centrum közelségében képes a felzárkózásra, így az
uralkodók abszolút hatalmukat felhasználva, a hatalmi állás megtartása vagy növelése érdekében a
XVIII. század folyamán modernizációs kísérletet hajtottak végre.
c) A felvilágosultnak nevezett abszolutizmus a periféria országaiban (Portugáliától Itálián és A Habs-

burg Birodalmon át Skandináviáig) bontakozott ki. Az abszolút hatalmú uralkodók, akik a felvilágoso-
dás hatására országuk „első szolgáinak” tekintették önmagukat, a nagyhatalmi állás megtartása ér-
dekében reformokat vezettek be.
A reformok jelentős részben a gazdaság modernizálását szolgálták közvetlenül (iparpártolás, új eljá-
rások bevezetése, vagy közvetett módon (oktatás fejlesztése).
A társadalmi viszonyok óvatos modernizálására is sor került (jobbágyvédelem vagy a kötöttségek eny-
hítése), de a változások irányítását teljes mértékben az abszolút állam végezte (mindent a népért, sem-
mit a nép által), ami az államgépezet növekedéséhez vezetett.
A reformok és az abszolutista módszerek rendszerint kiváltották a kiváltságos rétegek ellenállását. Az
abszolutista kísérleteknek a francia forradalom vetett véget, melyet követően az uralkodók – a feudális
rend védelme érdekében – kénytelenek voltak a kiváltságos rétegekre támaszkodni.
2. AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
1. feladat
a)
Háború Nb Sp Fr Sv Ho Po Or HB L
Északi háború
X O O
(1700–1721)
Spanyol örökösödési háború
O XO X O O
(1701–1714)
Lengyel örökösödési
X O O X
(1733–1738)
Osztrák örökösödési háború
X O O X
(1740–1748)
Hétéves háború
O X O X X
(1756–1763)
b) Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Oroszország, Habsburg Birodalom

c) Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak.
d)
Átrendeződés: A francia–osztrák ellentét megszűnt, s átadta helyét az osztrák–porosz ellentétnek.
Okok: Franciaország meggyengült (már nem tört hegemóniára), Poroszország megerősödött.
e)Az európai egyensúly fenntartására törekedett.
f) A spanyol örökösödési háborúban Anglia még Franciaország ellen lépett fel, hegemóniára törekvő
vagy nagyobb erejű csoportokkal szembenálló szövetséget erősítette meg.
2. feladat
a) Királyi jogkör: a parlament összehívása és berekesztése, a törvények szentesítése, a miniszterelnök
kinevezése (általában a parlamentben többséget szerző pártból).
Értékelés: A királynak nincs közvetlen befolyása a végrehajtó hatalomra. Jogaival csak korlátozottan
tudja a politikai életet befolyásolni (kinevezések, szentesítés stb.).
b)
Az elemzés szem- Pártok
pontjai whigek toryk
Parlamenti pártok, a többségi pártból nevezi ki a király a miniszterelnököt,
Szerepük s így e párt adja a kormányt, amely a következő választásokig a végrehajtó
hatalom irányítója.
király hatalmának tisztelete,
parlament függetlensége, szabadság-
Jellemzőik a parlament jogkörének korlá-
jogok, uralkodó korlátozása
tozott bővítése
a hagyományok tisztelete,
Törekvéseik az új alkotmányos változások hívei
a lassú változások hívei
gentry, hagyományos földbirto-
Társadalmi háttér tőkés ipari vállalkozók
kosok
c) Új elem: a miniszterelnöki pozíció kialakulása.

Értékelése: Így válhatott valóban hatékonnyá a végrehajtó hatalom; így szorulhatott ki szinte teljesen a
politikai életből az uralkodó.
Kortárs ellenzéki értékelés: A parlament korlátozásaként élte meg az egy kézben összpontosuló jelen-
tős hatalmat.
3. feladat
a) a fényűzést érintő kiadások lefaragása, a hadsereg erejének fokozása, ipartámogatás (különösen a
hadiipar és a hadfelszerelési cikkek gyártásának támogatása)
b) merkantilizmus, felvilágosult abszolutizmus
c) A porosz rendszer az erőforrásokat a hadsereg ellátására, fejlesztésére összpontosította.
d) Széttagoltság, az egyes államok szuverénekké váltak, a vezető hatalom a Habsburg Birodalom volt.
e) Változatlan: továbbra is széttagolt a birodalom.
Változások: Poroszország felemelkedése, a nagyhatalmak (Habsburg Birodalom és Poroszország)
térnyerése a birodalmon belül a kisebb államok rovására, amit megerősítenek a két nagyhatalom nö-
vekvő birodalmon kívüli területei.
4. Þ
5. feladat
a) Forrásrészlet és ország: „császári és királyi udvarral” – Habsburg Birodalom.
Forrásrészlet és ország: „a porosz király őfelségével” – Poroszország.
b) A cárnő a lengyel érdekek védelmére hivatkozik: „saját erejéből vessen gátat a féktelenné vált len-
gyel zavargásoknak, megakadályozva az ország szétrombolását” – „…ezen állam alkotmányát és a
nemzet szabadságát védelmébe venni.”
A kiáltvány megfogalmazza az orosz érdekeket: „…szükségesnek vélte országa és népe kielégítését
most”.
A kiáltvány megfogalmazza az orosz hódítás tényét: „…tulajdonába tette a Lengyel Köztársaság aláb-
biakban megnevezett földjeit és birtokait…”
c) A lengyel rendi alkotmány biztosítja a lengyel állam működésképtelenségét, így annak védelme
elemi érdeke a zsákmányra leső cárnőnek.
3. MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN

1. feladat
a) 1. népességszám növekedése 2. Párizs lakosságának növekedése 3. a városi szegénység
növekedése
b) növekedést, fejlődést
c) Tényezők: városi szegénység növekedéséből, a polgárság földtulajdonának magas arányából.
Tendencia: polgárosodás.
2. feladat
a) az állam eladósodása
b) elsősorban a háborúk és az adósságok kamatai, kisebb részben az udvar túlköltekezése, a nagy épít-
kezések
c) 1. a kiadások csökkentése 2. a bevételek növelése
d) a kiváltságos csoportokét (papság, nemesség, polgárság)
e)
1. A kiadáscsökkentés a tisztikar, az udvari arisztokrácia és a járadékosok jövedelmének elvonását
jelenthette csak.
2. A bevételek növelése – mivel a parasztság már túl volt adóztatva – csak a kiváltságosok megadóz-
tatását jelenthette.
f) Államcsőd akkor következik be, mikor az illető állam már minden hitellehetőséget kimerített, s a
felvehető hitelek már az államadósság kamatainak fizetésére sem elegendőek. Kialakulhat a helyzet
akkor is, ha a hitelezők valamilyen okból (pl. politikai válság) elvesztik bizalmukat abban, hogy az
állam képes a hitelek kamatainak fizetésére. Az államcsőd esetén az állam nem tudja fizetni az appará-
tus embereit (katonaságtól a hivatalnokokig), ami politikai válságba torkollhat.
3. feladat
a)
A széttagoltság következtében nem egységes
aláhúzott A tartományi adózás kérdése
az adózás, egyes területek kivonják magukat.
A királyság különböző jogállású területekből
félkövér Széttagoltság
áll.
A leggazdagabbak nem adóznak, miközben ők
dőlt betűs Az adózás társadalmi vetülete
lennének képesek leginkább a terheket viselni.
dőlt betűs és A kiváltságosok érdekérvényesíté- Megakadályozzák az őket előnyösen érintő
félkövér se rendszer megváltoztatását.
b) A) rendi kormányzás; B) egyház, nemesek, polgárok; C) rendek hatékony érdekérvényesítése;

D) megoldás: a rendi kiváltságok megszüntetése
4. feladat
a)
Társadalmi A társadalmi csopor-
Pont Forrásrészlet
csoport(ok) tokra osztás alapja
1. „mezei munkához kötődő” parasztok
„másodlagos értéket adnak
2. iparosok
ezen anyagoknak” a munka szerint
3. „közvetítő ügynök” kereskedők és a munka jellege szerint
„a szabad foglalkozásoktól a legkevésbé értelmiség és a szol-
4.
megbecsült háziszolgák munkájáig” gáltatásban dolgozók
b) A tagozódás alapja a származás, de egyre jelentősebbé vált a vagyon alapján történő tagozódás.
c) A származás alapján való tagozódást tarthatatlannak tartja.
d) Műfaja: röpirat – választási agitáció.
Célja: A harmadik rend szerepének előtérbe állítása, a sikeres választási szereplés érdekében.
e) A munka szerinti felosztás (pl. hasznosak és haszontalanok) segítségével könnyebb bemutatni az
első két rend kártékony voltát és a harmadik rend hasznosságát, azonosságát a nemzettel.
f) A parlament célja: a rendi kormányzás kivívása.
Sieyès célja: a harmadik rend vezető szerepének elismertetése.
A parlament társadalmi bázisa: rendek (papság, nemesség, polgárság).
Sieyès által képviselt réteg: a polgárság.
5. feladat
a) Felépítésük: azonos.
A szavazás menete: azonos.
A résztvevők összetétele: a rendi csoportok azonosak, de azok összetétele és képviselőik számbeli ará-
nya nem.
b) Az alsópapság többsége a papi rendet, a reformer nemesség a nemesi rendet közelítette a harmadik
rendhez, ami jelentősen növelte a nem rendi jellegű reformok lehetőségét.
c)
1. polgárok és értelmiségiek
2. A városok képviselete nagyobb, képezett embereket választottak.
d) A parasztok is kifejthették véleményüket, de a részvételhez a kellő vagyon és műveltség csak a
polgárság és az értelmiség részéről volt adott.
6. feladat
a) A gabonaárak miatt vált elviselhetetlenné az élet a nagyvárosi szegénység számára, ami éhségláza-
dásokhoz vezetett.
b) Hasonlóság: a tömeg ellen katonaságot vetettek be; 2. Különbségek: a Bastille ostrománál katona-
ság nem vette fel a harcot a tömeggel.
c) fegyverkezés a katonaságtól való félelem miatt; agresszivitás
d) Félelem az addigi megmozdulások miatti megtorlástól.
4. AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK KÍSÉRLETE

1. feladat
a) A nagy félelem következtében pusztító és romboló parasztok megfékezését.
b)
Szám Forrásrészlet Értelmezés
„a királyság valamennyi lakosa jövedel-
1–2. a közteherviselés bevezetése
me arányában fog adózni”
„a közösségek valamennyi feudális köte- A közösségek kötelezettségeiket
3.
lezettséget megválthatnak” megválthatják.
„a földesúri (…) személyes szolgáltatás A személyhez kötött jobbágyi szolgálta-
4.
megváltás nélkül legyen eltörölve” tásokat megváltás nélkül eltörlik.
c) A feudális kötöttségek felszámolása.
2. feladat
Téma Szám Fogalom Forrásrészlet

„Minden szuverenitás alapelve lényegi-
3. népszuverenitás
leg a nemzettől származik”
„ A törvény a közakarat kifejezése. Va-
lamennyi állampolgárnak jogában áll
Államelméleti 6. képviseleti rendszer
személyesen vagy képviselőin keresztül
gondolatok
részt venni a megalkotásában.”
„A társadalomnak joga van elszámol-
15. felelős kormány tatni kormányzata valamennyi köztiszt-
viselőjét…”
„Mindenkit csak a törvény által előírt …
7. jogbiztonság
formák szerint lehet vád alá helyezni…”
Igazságszolgáltatás
„Minden embert ártatlannak kell tekin-
9. az ártatlanság vélelme
teni, amíg bűnössé nem nyilvánították,”
„Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem
5. szabadság
lehet megakadályozni…”
törvény előtti „A törvénynek azonosnak kell lennie
6.
egyenlőség mindenki számára,”
Polgári szabadságjogok „Senkit sem szabad meggyőződése miatt
10. lelkiismereti szabadság
zaklatni…”
sajtószabadság, „minden állampolgár szabadon
11.
szólásszabadság beszélhet, írhat és nyomtathat”
17. a tulajdon szentsége „a tulajdon szent és sérthetetlen”
3. feladat
a) „alkotmány egyensúlya”: a király és a törvényhozás közötti egyensúly
„az állam és az egyház megdöntése”: a rendi dualizmus alapján álló angol állam megdöntése
„a legkegyetlenebb elnyomás, amelyet állítólag fel kívántak szabadítani”: utalás a Cromwell-féle dik-
tatúrára
b) alkotmányos monarchia híve

c) a helyzet radikalizálódásától, az angol példa megismétlődésétől
d) a királyi felségjogok (pl. vétójog kérdéséről)
e). a kölcsönös bizalmatlanságra utal
f) az ellátási gondokra, a tömegek nyomorára
g) a helyzet radikalizálódása, éhséglázadások kirobbanása
4. feladat
a)
Jelölés Cím Összefoglaló
Orgiával vádolja ellenfeleit, sőt belekeveri az
félkövér Valótlan erkölcsi vádak
orgiába a trónörököst is.
Az ellenfél nyílt provokációjának, sőt rejtelmes
aláhúzott Valótlan politikai vádak
összeesküvésének a vádja.
félkövér Az összeesküvés vádja, a kétely nyílt beismerése,
Feltételezésből levont vád
és dőlt betűs ugyanakkor a vád tényként való beállítása.
A hamis vád alapján felszólítás a fegyverkezésre,
dőlt betűs
Felszólítás a nemzetőrség tisztjei elleni fellépésre és diktá-
és aláhúzott
tor választására.
b) Közvetlen cél: zavarkeltés, felkelés kirobbantása.

Távlati cél: a hatalom megragadása.
Eszközök: hazugság, rágalmazás, hisztériakeltés
5. feladat
a)
Törvényhozó Politikai csoportok Kit támogat Fontosabb esemé-

Év
hatalom hatalmon ellenzékben a tömeg? nyek
a rendi gyűlés össze-
1788 az uralkodó abszolút állam rendek a rendeket
hívása
rendi gyűlés
rendi gyűlés
alkotmányos a harmadik
1789 radikálisok a Bastille ostroma,
Alkotmányozó monarchisták rendet
nők menete
Nemzetgyűlés
Alkotmányozó alkotmányos alkotmány kidolgozá-
1790 girondiak a girondiakat
Nemzetgyűlés monarchisták sa
a király szökése,
Törvényhozó alkotmányos girondiak a girondiak és
1791 az egyház világi
Nemzetgyűlés monarchisták jakobinusok a jakobinusokat
alkotmánya
b) A változás jellege: folyamatos radikalizálódás figyelhető meg.

Okai: nehéz gazdasági helyzet, a politikai csoportok érdekei.
c)
1. A politikai csoportok szembenállására, az ellenzék egyre erősebb szervezettségére.
2. A politikai csoportok társadalmi hátterére következtethetünk.
6. feladat
a) Hasonlóságok: Mindkettő a társadalommal foglalkozik, s a harmadik rend szempontjából közelíti
meg e kérdéskört.
Különbségek: Az elsőben a gúny a döntő, míg a másodikban az átszellemültség, a nemesség is szere-
pel stb.
b) pl.: Egy paraszt, egy polgár, és egy városi szegény kart karba öltve halad előre, míg egy pap és egy
nemes valamilyen módon visszahúzza őket.
5. A FORRADALOM RADIKALIZÁLÓDÁSA ÉS AZ ÚJ ZSARNOKSÁG MEGSZÜLETÉSE

1. feladat
a) Az ábra kitöltése:
jakobinusok → A) A várható kudarc a régi rendet állíthatja vissza
király → A) Várható kudarc esetén az abszolutizmus kerekedhet felül; B) A régi rend helyreállítása
girondiak → A) A várható győzelem megszilárdítja az új rendet és a nemzetet
alkotmányos monarchisták → B) A hatalom megtartása
C) egyetértettek a hadüzenettel: király és a girondiak
ellenezték: a jakobinusok és az alkotmányos monarchisták
b) girondiak és jakobinusok: egyetértenek a forradalom exportjával

jakobinusok és a király: a háborút el lehet veszteni (igaz ellenkező előjellel), s ez a forradalom buká-
sához vezethet
c) a hatalom megszerzése, megragadása és ideológia összetevők (nemzeti érzés)
2. feladat
a)
A tömeg befolyásolható, s ha elszabadulnak
aláhúzott A tömeg minősítése
indulatai féktelen és visszataszító.
A kegyhelyeket világi célokra használták, a
félkövér A hitélet durva megsértése
jelképeket megalázták.
b) Nem, hiszen az alsópapság támogatása is hozzájárult a forradalom kezdeti sikereihez.
c)
Időpont Esemény Értelmezése
1789 A papi rend csatlakozik a harmadik rend Az alsópapság lépése elősegítette az
nyara alkotta Alkotmányozó Nemzetgyűléshez. alkotmányos változásokat.
1789 A pénzügyi csőd megoldása érdekében Az egyház működési költségei az állam
októbere kiárusítják az egyház vagyonát. kötelességévé válnak.
Akadozik az egyházak működésének Ellentét alakult ki az egyház és
1790
finanszírozása. a törvényhozás között.
1791 Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalkotja A törvényhozás beleszól az egyház
júliusa az egyház világi alkotmányát. felépítésébe és a hitélet gyakorlásába is.
d) A papság, majd a vallásos lakosság kezd elfordulni a forradalomtól, s ezáltal a forradalomellenes

erők ideológiai támaszra tesznek szert, a forradalmi csoportok egy része vallásellenes lesz.
3. Þ
4. feladat
a)
1. a király és a gironde hívei („akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a
zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak.”)
2. az ügyeskedők („akik nem képesek a március 21-ei határozat szerint igazolni megélhetési módju-
kat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését”)
3. „akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását.”
4. a régi tisztségviselők („azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak
hivatalukból”)
5. a volt kiváltságosok és családtagjaik („nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai,
anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való
ragaszkodásukat”)
Összegzés: Mindenki, akit meggyanúsítanak.
b) 1. az ártatlanság vélelme; 2. a törvény előtti egyenlőség; 3. lelkiismereti szabadság; 4. a bűnökért

csak a bűn elkövetője vonható felelősségre
5. feladat
a) a 21. és a 22. pontok
b) Mert a kor állama a gazdaság fejlettsége és az újraelosztás szintje miatt képtelen lett volna e terhek
elviselésére.
c) propagandisztikus célokból
d) Az alkotmány szelleme és a jakobinusok politikai gyakorlata szöges ellentétben állt egymással.
6. feladat
a)
A) A tulajdonnal rendelkezők szilárd, alkotmányos uralma.
B) Kizárni a rendszert megdönteni kész erőket (jakobinusok és királypártiak).
C) Gátolni a tömegek befolyását.
b)
Terület Változások Értelmezés
Egy törvénynek a két kamarán kell átmenni – ez
kétkamarás
Törvényhozás fékezi a változtatások lehetőségét.
életkor Magasabb életkor – kevesebb radikális.
Egyszerre ne lehessen leváltani a képviselőket,
a képviselők harmadá-
Választási rendszer vagyis ne lehessen gyors politikai fordulatot
nak évenkénti cseréje
végrehajtani.
Ne legyen egy ember kezében túlzottan nagy
testület évenként egy
Végrehajtó hatalom hatalom, de a csere révén a törvényhozás befolyá-
cserével
solhassa.
6. NAPÓLEON URALMA ÉS BUKÁSA

1. feladat
a) A törvényeket csak a kormányzat javasolhatja – nyíl a konzuloktól a törvényhozáshoz javaslat fel-
irattal.
b) A konzulok tíz évre választhatóak, és újraválaszthatóak.
c) A bírákat az első konzul nevezi ki, de nem válthatja le őket.
2. feladat
a) A) elismerően B) a kormányzattal szemben; C) zsákmány, dicsőség; D) a harci szellem növelése
b) Itália: valóban zsákmányt és katonai dicsőséget jelentett.
Egyiptom: vereség és a sereg magára hagyása.
3. Þ
4. feladat
a) Napóleon 1806-os rendelete, melyben megtiltotta az angolokkal folytatott bármilyen kereskedelmet.
b) Nagy-Britannia ellen.
c) Gazdaságilag térdre akarta kényszeríteni Nagy-Britanniát.
d) A zárlat nem sok eredményt hozott, hiszen a csempészek kijátszották.
e) Felosztják a világot egymás között.
f) A karikatúra a franciákat mohóbbnak, így ellenszenvesebbnek mutatja be.
5. feladat
a)
Jel Cím Összefoglaló
Franciaország hegemón hatalom, melynek for-
aláhúzott Franciaország minősítése
rása az emberek és az erőforrások egyesítése.
A hatalmi helyzet Franciaország szempontjából.
félkövér A hatalmi helyzet elemzése Mindenki ellenség: kettő eleve, a harmadik csak
közvetve.
Ausztria helyzetének megváltoz- Az oroszokat Ausztria ellenségévé kell tenni,
dőlt betűs
tatása hogy az így Franciaországra szoruljon.
b)
1. Ausztria és Nagy-Britannia; 2. Oroszország
c) A francia hegemónia biztosítása vagy az ezen belül az ellenségek megosztása.
d) Mint a sakktábla figurái, melyeket a francia érdekeknek megfelelően lehet feláldozni.
6. feladat
a) Összetétel: nemzetközi sereggel támadt Oroszországra.
Ok: Napóleon a meghódított, vagy szövetségre kényszerített országokat csatlakozásra kötelezte.
Következmény: romlott a hadsereg harci értéke.
b)
K – mostoha időjárás; T – hatalmas távolságok; SZ – az orosz taktika, népi ellenállás
7. feladat
a)
Szempont Forrásrészlet Értelmezés
„segítséget és támogatást fognak nyúj-
Kölcsönös segítségnyújtás a forradalmi
Cél tani alattvalóikkal és hadseregeikkel
mozgalmakkal szemben.
szemben”
„A Szentírás azon pontjainak megfele- Elsősorban a vallást állítják szembe,
Hivatkozási alap
lően” mint ideológiát a forradalmi eszmékkel.
Eszközök „ha szükséges, fegyverrel fog fellépni” Katonai beavatkozás.
b) „családapáknak tekintik magukat”: a népek ellenőrzésének, elnyomásának elfedése

„béke és igazság védelme”: a hosszú háború utáni békevágyat, háborúellenességet kívánja kihasználni
c)
Ország Területi nyereség Cél és jelentőség
Megerősíteni Ausztriát Franciaországgal és
Ausztria Lombardia, Velence
Oroszországgal szemben.
Nagy-Britannia Málta, Jón-szigetek A földközi-tengeri uralom biztosítása.
Besszarábia, Finnország,
Oroszország Ennyire lehetett korlátozni terjeszkedésüket.
Kongresszusi Lengyelország
Az ütközőállam megerősítése Franciaország-
Hollandia Belgium
gal szemben.
Ütközőállam, megerősítése Franciaországgal
Piemont Savoya, Genova
szemben
Rajna mente, Szászország egy Poroszország erősítése Franciaországgal és
Poroszország
része Oroszországgal szemben.
d)
1. hatalmi törekvések;
2. a forradalmi és nemzeti mozgalmak visszaszorítása;
3. Oroszország túlzott megerősödésének elkerülése.
7. MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

1. feladat
a)
A mozgalom Beavatkozó
Terület Év A beavatkozás oka
politikai jellege nagyhatalmak
Spanyolország 1821–23 alkotmányos Franciaország a forradalom leverése
alkotmányos,
Itália 1821 Ausztria a forradalom leverése
nemzeti
Oroszország, orosz hatalmi törekvések,
Görögország 1821–29 nemzeti Nagy-Britannia, illetve azok leszerelése,
Franciaország gyöngítése
b) A periféria országaiban megkésve hatottak a francia forradalom eseményei, eszméi.

c) Oszmán Birodalom meggyengülésével hatalmi űr támadt. Ezt Oroszország akarta betölteni, a többi
nagyhatalom pedig megpróbálta elkerülni az orosz hegemóniát a térségben, hogy ne boruljon fel az
európai hatalmi egyensúly.
d) Probléma: Nem támogathatják – közvéleményük miatt – a törököket az oroszokkal szemben, a
görögök elnyomását segítve.
Megoldás: Csatlakoztak az oroszokhoz a törökök ellen, s így ők diktálták a békefeltételeket. Ezzel
sikerült Oroszországot távol tartani a tengerszorosoktól.
2. feladat
a)
Törvény Tartalma Társadalmi háttere Politikai hatása
Visszavágás a forradalom
A szentségtörésről
vallásellenességére Kiélezi az ellentétek a
Kísérlet a régi tulajdonvi- Az emigránsok térnyerése. hatalom és a társada-
Az emigránsok
szonyok részleges helyreállí- lom zöme között.
kártalanításáról
tására
b)
Rendszer: alkotmányos monarchia.
Igazolás: miniszteri felelősség a törvényhozásnak, szabadságjogok, korlátozott királyi hatalom stb.
c)
Kik kerültek hatalomra: a pénzarisztokrácia.
Kik nem részesültek a hatalomból: a középpolgárság és az attól alacsonyabb társadalmi rétegek.
Mely jogok sérülnek: sajtószabadság.
3. feladat
a)
Forrás Forrásrészlet Értelmezés
„mihelyt megérkeznek a tisztek (…) az ösz-
Járási biztos A parasztok fellázadnak, de nem tarta-
szeírtak tüstént kaszákat (…) vesznek ma-
jelentése (9.) nak a nemesi származású tisztekkel.
gukhoz, elmennek…”
„köztulajdont képező (…) birtok valamennyi
parasztját elismerik a földek (…) örökös Az állami földeken élő jobbágyokat
tulajdonosaként (…) igazságos kárpótlást felszabadítják.
1831-es törvény-
adva”
javaslat (10.)
„a tulajdonjog iránti becsület nem engedi,
A többséget jelentő magánföldesúri
hogy ezt a jogot a magánbirtokokra kiter-
jobbágyokat azonban nem.
jesszék…”
„mégsem hiszem, hogy a nép azért közöm-
Bizakodik, de nem tartja a jobbágykér-
Börne (11.) bös marad (…) a városi polgárok nem job-
dést döntőnek.
bágyok, márpedig minden rajtuk múlik.
b) Rontott a helyzeten, bár nem ez, hanem az orosz túlerő és a nyugatiak közönye volt a bukás oka.
c)
Börne: A lengyelek lekötik az oroszokat, a franciák pedig megsegítik őket.
Események: A lengyelek valóban lekötötték az oroszokat, de a franciák nem segítettek.
Az eltérés oka: A hatalomra került pénzarisztokrácia a forradalmat lezárni és nem radikalizálni (ami a
háborúval együtt járt volna) akarta.
4. feladat
a) lelkiismereti és vallásszabadság, a véleményalkotás szabadsága, az életvitel szabadsága, egyesülési
jog
b)
Forrásrészlet: „az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy
egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába.” „mások sérelmének a meg-
akadályozása”
Értelmezés: A szabadság korlátja egyedül mások szabadságának sérthetetlensége lehet.
c)
Nem szabad. Forrásrészlet: „nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől
azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a
bölcs, netán helyes dolog.”
5. feladat
a)
Jel Cím Tartalom
Elhatárolódás (a népuralom és a Élesen elhatárolódik a szerző a népuralomtól
aláhúzott
demokratikus elv között) és a csőcselék uralmától.
Nem tartja összeegyeztethetetlennek a monar-
Közeledés (a demokratikus elv és chikus elvet és a demokráciát. Sőt, úgy látja az
félkövér
a monarchikus elv között) alkotmányos monarchia képes biztosítani iga-
zán a demokráciát.
Az állam által biztosított és szavatolt jogi
dőlt betűs A szerző álláspontja
egyenlőség a teljes jogú polgároknak.
b) A népuralomtól és az abszolút monarchiától.

c) Az alkotmányos monarchiát tartja ideálisnak, mert az képes megvédeni a polgárokat a túlzásoktól.
d)
Egyezések: A szabadság alapvető feltételének tartják a jogegyenlőséget. / Nem lehet senkit korlátozni,
így a nép se korlátozza a polgárságot.
Különbségek: Millel ellentétben a Staatslexikon már fontosabbnak tartja az elhatárolódást a tömegek-
től, mint a szabadság védelmét.
Okok: A lexikon szerzője a francia forradalom tapasztalatai alapján (Németországból nézve) inkább
tart a tömegektől, s menedéket keres a(z alkotmányos) monarchiákban.
6. feladat
Kifejezések: testvériség, azonos vér, azonos nyelv, azonos életmód.
Meghatározás: A nemzet a közös azonosságtudattal rendelkezők csoportja, akik úgy tekintenek egy-
másra, mint akiknek azonos a származása, nyelve és szokásrendszere.
7. feladat
a) „megtartani és javítani” / „lassú átmenet” / „óvatosság és elővigyázatosság”
b) Olyan felfogás, amely a társadalommal és a politikával kapcsolatban egyaránt elítéli a változásoktól
való elzárkózást és a gyors, átgondolatlan változtatásokat. A lassú, szerves fejlődés híve, melynek
során alkalom nyílik a korrekciókra, és amely minél kevesebb megrázkódtatással jár.
8. Þ
8. AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

1. feladat
a) Már a XVI. század végén.
b)
Kérdések Forrásrészletek
„telepesek és más személyek” / „sok most a bátor
Kik a kérelmezők?
és merész kisgazda”
Milyen földeket kerítettek be? „a bekeríteni szándékozott közös föld”
„kihajthatják meghatározott számú tehenüket,
Mire használták a kérelmezők ezeket a földeket?
borjukat és juhukat az említett földekre”
„elnéptelenedik községünk” / „a kézműves váro-
Mi lett a folyamat következménye?
sokba űz, ahol a szövőszék vagy a kovácsműhely”
c)
Pártok toryk whigek
Társadalmi csoportok vállalkozó földbirtokosok (dzsentryk) tőkés ipari vállalkozók
d)
Esély: nem volt esélyük
Indok: Azok a rétegek ültek a parlamentben, melyek érdekeltek voltak a sérelmezet folyamatban (be-
kerítések – dzsentrik), és a mezőgazdasággal foglalkozók ipari bérmunkássá válásában (ipari vállalko-
zók).
2. feladat
a) Jellemző a tőkés bérlet és a magas színvonal, hiszen a magas bérleti díjak mellett csak így nyeresé-
ges a termelés. Vetésforgó jellemző (az ugar is beültetett). Az állattenyésztés és a földművelés kiegé-
szítik egymást. Magas fokú a gépesítettség (vaseke, cséplőgép, répamagvető szerszám). Jó minőségű
termékek. A munkásokat (cselédek) megbecsülik, jó anyagi helyzet).
b)
Jel Cím Tartalom
A gazdaság tulajdoni és személyi Bérletről van szó, mely bérmunkásokkal dol-
aláhúzott
viszonyai goztat.
Az ugarba kapásnövényeket vetnek (vetésfor-
félkövér A gazdálkodás módja
gó).
félkövér Vaseke, répamagvető, cséplőgép – vagyis a
Technikai színvonal
és aláhúzott korszak élvonala.
dőlt betűs A szerző viszonyulását tükröző Pozitívan, szinte csodálattal viszonyul a gaz-
és aláhúzott részek dasághoz stb.
3. feladat
a) mert az ugart is bevetik (takarmánynövényekkel)
b) a vállalkozó rétegek (nagybirtok, dzsentri, gazdag parasztok)
c) ők kerítették be a földeket
d) Az ugaron a legeltetés helyett megjelent a takarmánynövények termelése, így a nyomáskényszer
megszűnt, hiszen az állatok jelentős részét istállóban tartották. Így lehetővé vált az egyes földterületek
tulajdonoshoz kötése (tagosítás).
Ezáltal fokozottan érdemessé váltak a befektetések (föld javítása trágyázással vagy alagcsövezése
stb.), mivel a földterület folyamatosan a tulajdonos kezében volt.
A tagosítással együtt járt a közös földek felosztása, ami a kistulajdonosok kisemmizését jelentette, de
egyben ezen földterületek bekapcsolását az intenzívebb termelésbe.
4. feladat
A) olcsó munkaerő; B) gyapjú; C) gyapot; D) nagy tőkék; E) a nehézipar és a közlekedés fellendülése
5. feladat
a) pl.:
a z e rd o k k iir t á s a
A n g liá b a n
g a z d a g s z é n t e le p e k
A n g liá b a n S z é n a lk a lm a z á s a
A n g liá b a n
g a z d a s á g i f e jlo d é s ,
s z iv a tt y ú z á s v á r o s ia s o d á s ,
f e jlo d é s e k e r e s k e d e le m f e lle n d ü lé s e
gozgépek
f e jle s z t é s e
W a tt 1 7 6 9
b) Állítás: A piac bővülését eredményezte.

Részletek: A vasút segítségével nagyobb árumennyiségek mozgathatók, és új piaci területek érhetők el
(nyersanyag és készárú). A vasút eszközigényeivel önmagában is fejleszti a gazdaságot.
6. feladat
a) A vonalakat a könyv alapján jelöljük!
b)
A) magas születésszám, magas halálozás (alacsony ellátási szinten)
B) javuló élelmiszer-ellátás és higiéniai viszonyok – csökkenő halálozás – népességrobbanás
C) a gazdasági fejlődés – magas gyermeklétszám – születésszabályozás
D) csökkenő születésszám és halálozás (növekvő jólét mellett)
c) Szakasz: Malthus a II. szakaszt írta le.
Eltérés: Malthus folyamatos népességövekedést prognosztizál, míg a valóságban a népességnöveke-
dést létrehozó gazdasági folyamatok a csökkenést is előidézték.
9. AMERIKA ÉS A GYARMATI VILÁG

1. feladat
a)
Forráskiemelés Értelmezés
„politikai testületekbe tömörülünk jobb irányítá- Olyan önigazgatást alakítanak ki, amelyet a
sunk és fennmaradásunk végett” polgárok egyesülése hoz létre.
„igazságos és mindenkire érvényes törvényeket,
A polgári egyenlőség tekintetében állnak a képvi-
rendeleteket, alkotmányokat és hivatalokat
selet, a törvény előtt és a hivatalviselésben.
hozunk”
A közösség érdekében kívánják rendszerüket
„a gyarmati közjó érdekében”
berendezni.
b) a puritanizmust
c) Rendkívül jelentős és pozitív szerepe volt: olyan társadalom épült ki, melyben az emberek nem
másoktól, nem egy felsőbbségtől vártak segítséget és döntést, hanem maguk tettek a saját érdekükben.
d) A kép a valósággal ellentétes képet sugall. Az ajándékokat hozó telepesek a kivételt jelentették,
valójában a telepesek közvetlenül (harcokban) vagy közvetve (betegségek, földek elvétele) kiirtották
az indiánokat.
2. feladat
a)
Szempontok Észak Dél
mérsékelt klíma, az európaihoz ha-
Földrajzi sonló mezőgazdaságnak megfelelő, meleg mérsékelt klíma, már alkalmas
adottságok jó kikötők, zuhatagos folyók a ültetvényeknek is, kevesebb jó kikötő
malmoknak
farmergazdaságok az európainak
megfelelő gazdálkodással, népes kikö- farmok és ültetvényes gazdálkodás,
Gazdaság
tővárosok kereskedelemmel és kibon- kevés város kereskedelemmel
takozó iparral
kevés farmer, ültetvény tulajdonosok,
farmerek tömegei, erős városi polgár-
Társadalom kevés kereskedőpolgár és ültetvényeken
ság és városi munkások.
dolgozó rabszolgák
Angliába szállítja az ültetvények termé-
Angliához nem szállít Angliába, kereskedelmi
keit (gyapot) és onnan vásárol iparcik-
fűződő viszony vetélytárs, vetélytárs az iparban is
keket
b) Változás: A kezdeti együttműködés és az Angliára való rászorultság ellentétté alakult át.

Okok (Észak): A hétéves háború után a gyarmatok nem szorultak rá az angolokra, a gazdasági fejlődés
következtében nőtt a konkurenciaharc.
Okok (Dél): Az angolok növelni akarták befolyásukat a gyarmatokon, vámokkal, illetékekkel és mo-
nopóliumokkal pénzt akartak kiszivattyúzni innét.
c) Egybekovácsolta az északiakat és délieket, az angolokkal szemben.
3. feladat
a)
Kérdések Forrásrészlet Értelmezés
„Amerika Nagy-Britanniához fűző- Kiegyezzenek vagy elszakadjanak
Mi a vita tárgya?
dő (…) kapcsolata” Nagy-Britanniától?
Első megközelítésben a megegye-
zés híveihez, azonban nyilvánvaló,
„Ti, akik összhangról és kibékülés-
Kikhez szól a röpirat? hogy azokat így nem lehetne meg-
ről papoltak”
győzni, így valójában a kétkedő
többségnek.
„Éppoly kevéssé tudjátok összebékí- Az ellentétek szítása, a független-
Mi a szerző célja?
teni Britanniát és Amerikát” ségi harc megindítása.
b) A vitában a mérsékelt álláspontot az angolokkal kiegyezni szándékozók képviselik, hiszen ők el

akarják kerülni a fegyveres konfliktust, nem akarják kockáztatni a Brit Birodalomhoz való tartozás
előnyeit. Általában elmondható, hogy megegyezésre készek.
Ezzel szemben Paine egyértelműen elutasít minden vitát, érvei nem a másik fél meggyőzését szolgál-
ják, hanem a közvélemény megnyerését egy függetlenségi mozgalom kirobbantása érdekében, s nem
számol a felmerülő problémákkal.
A függetlenség elnyerése után Paine álláspontja radikálisból a többségi vélemény előhírnökévé vált, s
így elvesztette radikális jellegét. Természetesen ha az események ellenkező fordulatot vettek volna,
Paine álláspontjának radikalizmusa csak fokozódott volna.
4. feladat
a)
Egyik
Állítás Igaz Hamis Ábra Forrás
sem
Az Egyesült államok törvényhozása kétkamarás. X X X
Az Egyesült Államokban egységes pénzrendszert
X X
hoztak létre.
A képviselőházba az államok számarányuknak
X X X
megfelelően küldhetnek képviselőket.
A Szenátusba államonként azonos számú szená-
X X
tor kerül.
Az Egyesült Államokban minden felnőtt férfi
X X
szavazati joggal bír.
Pl. Az Egyesült Államokban érvényesül a hatalmi
X X X
ágak megosztásának elve.
Pl. Az Egyesült Államok alkotmány nem tekintette
X X X
polgároknak az indiánokat és a négereket.
b) Jogkör: az elnöki vétót.

Megfogalmazás: Az elnök megvétózhatja a törvényhozás javaslatait, amelyek csak akkor emelkednek
törvényerőre, ha a törvényhozás mindkét háza kétharmados többséggel megszavazza azt (erős halasztó
vétó).
c) Erős elnöki hatalom: Az elnök alkotmányos felügyelet alatt, de jelentős önállósággal vezeti a vég-
rehajtó hatalmat (pl. vétójog, kinevezések stb.).
Okok: A szövetségi államban erős központi hatalmat kívántak kialakítani (hosszú viták után) az ered-
ményes működés érdekében.
5. feladat
a) a bőrszín szerint tagolódott
b) A) vagyon szerinti felosztás; B) jog szerinti felosztás; C) északon és délen; D) az Egyenlítő vidékén
c) Csoport: a kreolokhoz szól.
Forrásrészletek:
„közülünk soha senki nem volt alkirály, sem kormányzó; érsek, püspök csak ritkán…” / „nem va-
gyunk sem indiánok, sem európaiak”
d) Nincs társadalmi átalakulás, mert az ezt szolgáló mozgalmak vagy a kreolok között, vagy ellenük
robbannak ki.
Nincs gazdasági fejlődés, mert a kreolok nem a gazdaságban kívántak érvényesülni, hanem csak a
spanyolok pozícióit akarták megszerezni.
6. feladat
a) Nem területet akarnak meghódítani, hanem gazdaságilag szeretnének behatolni az országba.
b) Az ipari forradalom lehetővé tette, hogy az olcsó európai árucikkek versenyképesek legyenek Ázsia
fejlett birodalmaiban is.
c) Az Ázsia felé irányuló kereskedelemben már nem a nemesfémek, hanem az iparcikkek jelennek
meg, vagyis megkezdődik a gazdasági behatolás.
7. Þ
10. KÍSÉRLETEK ÉS ELMÉLETEK A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK FELOLDÁSÁRA

1. feladat
a) az ipari munkásság megjelenése és számarányának növekedése, a középosztály megjelenése és tér-
nyerése
b) A) ipari fejlődés; B) bekerítések; C) tőkés mezőgazdaság; D) vállalkozások kialakulása
c) A fokozódó verseny miatt a vállalkozók törekedtek az olcsó munkaerő alkalmazására.
d) emberiesség, a munkásszervezetek megerősödése, a gépesítés és a hatékonyság növekedése
2. feladat
a) A munkásság kezdeti ösztönös mozgalmai, amelyek a technikai fejlődés ellen irányultak, mivel úgy
gondolták, hogy a gépek elveszik a munkájukat.
b)
1. fázis: a varrógép megjelenése – a főleg a kézi varrást végző legények megrémülnek hogy elveszítik
munkájukat és nem is értenek az új, ismeretlen géphez.
2. fázis: a műhely tulajdonosa varrógépeket vásárol – elbocsátások – az elbocsátottak feldúlják a mű-
helyt, megrongálják a varrógépeket – a hatalom megtorolja az akciót.
3. fázis: a varrógépek elterjedése – a géppel olcsóbb lesz a ruhakészítés – egyre többen vásárolják a
műhely ruháit – új varrógépek vásárlása – új munkások alkalmazása a gépekhez (megtanulják a gép
kezelését) – a géprombolás helyett más mozgalmak jelennek meg.
3. feladat
a) Tényezők: tömeg, fegyelem, szervezhetőség
Okok: a nagyipari munkásság kialakulása → munkásszervezetek kialakulása
b) választójogot követeltek
c). munkakörülmények javítása terén
d)
Pontok Értelmezés
1. általános választójogot minden férfinak A munkásság is jusson szavazati joghoz.
2. válasszák évenként újra a parlamentet A parlament jobban képviselje a választók érdekeit.
A munkásszármazásúak is képesek legyenek vállalni
3. adjanak fizetést a parlament tagjainak…
a képviselői megbízatást.
A hatalom ne tudja megfélemlíteni a választókat, a
4. vezessék be a titkos szavazást
vagyonosok ne tudják megvenni a szavazatokat.
Igazítsák a városiasodáshoz a választókerületeket,
5. alakítsanak egyenlő választókerületeket… hogy a munkásság a számarányának megfelelően
vehessen részt a választásokon.
6. legyen mindenki választható A munkások is lehessenek képviselők.
4. feladat
a)
Miért nem lehet megadni az álta- A fennálló rend felforgatásához, forradalom-
aláhúzott
lános választójogot? hoz vezetne.
A választójogot akkor lehetne kiszélesíteni, ha
Mikor lenne megadható az általá-
félkövér az alsóbb rétegek életkörülményei jelentősen
nos választójog?
javulnának.
b) Javaslat: a választójog részleges kiterjesztése.

Indoklás: „biztosíték a forradalommal szemben” – vagyis a fejtegetésben megnevezett életkörülmé-
nyeket elérőket már részesíteni kell a szavazati jogban, hogy ők ne elégedetlenkedjenek, illetve az ő
akaratuk is érvényesüljön a törvényhozásban.
Gondolkodásmód: liberális
c) A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a munkásság vezető (szakmunkás) rétege már kispolgári

szinten él.
5. feladat
a)
Szerzők Mit kritizál? Mit szüntetne meg? Mit vezetne be?
a szellem emberei és az
Saint Simon a társadalom vezetését iparosok vezetnék
a társadalmat
az osztályok egymás
Fourier a társadalom felépítését szövetkezés – falanga
iránti gyűlöletét
az egyéni érdek érvénye-
Owen a vagyoni különbségeket egyesülés
sülését
b) Koruk társadalmát valamennyien rossznak tekintik (vezetése, vagyoni különbség stb.). Megoldás-
ként új társadalmi szervezetet, az egyesüléseket ajánlják.
Mindegyikük elméleteket alkotott, melyekben – a számos gyakorlatiasnak tűnő elem ellenére – a vál-
tozások alapvetően az emberek felfogásának megváltozásán (gyűlölet, egyéni érdek stb.) múlna. Ez
teszi utópikussá elgondolásaikat, a XVI. század utópistáihoz hasonlóan.
6. feladat
a)
A) rabszolgatartó – B) szabadok; C) rabszolgák
D) feudális – E) báró (nemesség), céhmester; F) jobbágy, céhlegény
G) kapitalista – H) tőkés; I) proletár
b) A történelem mozgatóereje az osztályharc.
c) Az osztályharcoknak nem lehet kizárólagos szerepet tulajdonítani a történelmi változásokban. Nem
az osztályharc (rabszolgafelkelések) söpörte el a rabszolgatartást és nem a jobbágyok felkelései a feu-
dalizmust. A számos tényező között persze szerepelnek a társadalmi ellentétek is.
d) demokrácia: A többség, a munkásság uralmát a kisebbség (a többi társadalmi csoport felett) –
valójában a munkásság nevében fellépő csoport (a párt) uralmát.
osztály: A magántulajdont azonos mértékben (van, kevés, sok stb.) birtokló csoportok a társadalmon
belül.
e) Közös, hogy a magántulajdonon alapuló társadalom helyett valamiféle közösségi tulajdont képzel-
nek el. Ám az utópista szocialistáknál a változásokban döntő az emberi gondolkodás megváltozása
lenne, míg Marx elengedhetetlennek tartja, hogy a magántulajdonnal nem rendelkező osztály megsze-
rezze a hatalmat, és erőszakkal megszüntesse a magántulajdont.
11. AZ 1848-AS FORRADALMI HULLÁM

1. feladat
a) Vállalások: biztosítja a munkához való jogot és a szervezkedéshez való jogot.
Háttér: a munkásság szervezett erőként vett részt a forradalomban, így érvényesítette követeléseit.
b) Hasonlóságok: a tömegek mozgalmai biztosították a változásokat, radikalizálták az eseményeket.
Különbségek: 1848-ban a tömeg szervezettebb volt.
c) Cél: a munkanélküliek foglalkoztatása.
Működés: értelmetlen munkát tudtak csak végeztetni a műhelyekben.
Következmények: A korszakban a munkanélküliek foglalkoztatása óriási terheket rótt az államra, ame-
lyet csak az adók emelésével biztosíthatott. Ez a többi társadalmi csoport ellenszenvét váltotta ki.
d) Belpolitikai: A polgárság meg akart szabadulni, ami felkelésekhez vezetett, s ez leállította a forra-
dalmat.
Külpolitikai: A polgárság fékezni akarta a forradalmat, hogy ne kelljen a munkásokra támaszkodnia, s
ezért (1830-hoz hasonlóan) nem támogatott semmilyen európai forradalmi mozgalmat.
2. feladat
a) Látszat: alkotmányos rendszert hozott létre.
Igazolás (forrásrészletek): „alkotmányos ausztriai örökös monarchiát” / „a birodalmi országgyűlés
beleegyezése szükséges” / „birodalmi gyűlés”
Valóság: abszolutizmus.
Igazolás (forrásrészletek): „A császár szent és sérthetetlen és nem felelős.” / „A császár gyakorolja a
főparancsnokságot az összes fegyveres erő fölött” / „A császár határoz béke és had fölött.” / „A csá-
szár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket.”
b) Látszólag: föderatív berendezkedés.
Valójában: Centralizált birodalom, hiszen az egyes egységeknek szinte semmi joga sincs a központi
akarattal szemben.
c) Nemzetiségi viszonyok: A nemzetiségek számára az egyenjogúságról és a nyelvhasználatról sok szó
esik, azonban nem kapnak tartományi önállóságot.
Magyarország: Megszünteti az ország korábbi különállását, leválasztja róla Erdélyt és Horvátországot,
sőt kihasítja belőle a Szerb Vajdaságot.
3. feladat
a)
Föderatív Ausztriát kell létrehozni történelmi
aláhúzott Ausztria és a népek
és etnikai felosztás alapján
A szerző nemzetiségi egyenrangúság elvének
A nacionalizmus megjelenésének
félkövér nevezi az új eszmét, melyet pozitívan értékel,
értékelése
mivel megindította a nemzeti mozgalmakat.
Alapvetően az etnikai elvet érvényesíti (pl.
A birodalom felosztásának gyakor-
dőlt betűs Német-Csehország vagy Szlovákia létrehozá-
lata és elvei
sa, melyek korábban nem léteztek).
b) A létrejövő egységes Németországgal szemben Ausztriában látja a cseh érdekek védelmét. A föde-
ratív Ausztrián belül pedig a cseh érdekek minél szélesebb kifejtésére törekszik (Német-Csehország és
Szlovákia).
c) 1. Csehország esetében a történeti egység lazán egyben marad, sőt kiegészül Szlovákiával) Magyar-
ország esetében azonban nem érvényesíti a történeti elvet. 2. Az utolsó bekezdésben Német-
Csehország létét is megtagadja a medence jellegre hivatkozva, ami nyilvánvalóan csak kifogás, hiszen
a birodalom más területein (pl. Kárpát-medence) ezekre nincs tekintettel.
d) Az alkotmány és a tervezet közös pontja a föderális átalakítás. A föderalizmus bevezetését más-más
okból pártolják: a császár a korábbi, rendi biztosítékokkal körülbástyázott (pl. magyar) különállás
felszámolása, míg a Palacký a lehető legszélesebb nemzeti lét kifejtése érdekében. A fentiek mellett
kapcsolatot jelent, hogy a korábban a hatalomból kiszorult népeknek (így a cseheknek) érdeke a biro-
dalomban korábban élvezett kiváltságok eltörlése és a nemzeti egyenjogúság hangsúlyozása.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Palacký nem abszolutisztikus föderalizmusról beszél és álmodik, s így
jelentős különbség van a két tervezet között.
4. feladat
a)
Alapvető társa-
Politikai A gazdaság Várható Bekövetkező
Országok dalmi és politi-
berendezkedés állapota mozgalmak mozgalmak
kai ellentétek
alkotmányos az ipari forra- tőkések munkás- chartista
Nagy-Britannia
monarchia dalom lezajlott és munkások megmozdulások demonstráció
közép- és nagy- polgári forrada- polgári forrada-
alkotmányos ipari forradalom
Franciaország polgárság, tőké- lom, munkásfel- lom és munkás-
monarchia kibontakozása
sek és munkások kelés felkelés
polgárság és
abszolutizmus, polgári forra- polgári forra-
alkotmányos és a nemzeti egység dalmak, nemzeti dalmak, nemzeti
az ipari forra-
Németország abszolutista hiánya mozgalommal mozgalommal
dalom kezdete
rendszerek egybefonódva, egybefonódva,
tőkések és mun- munkásfelkelés munkásfelkelés
kások
polgárság és polgári forra- polgári forra-
az ipari forra- abszolutizmus dalmak, nemzeti dalmak, nemzeti
Itália abszolutizmus
dalom kezdete a nemzeti egység mozgalommal mozgalommal
hiánya egybefonódva egybefonódva
idegen abszolu-
polgári forrada- polgári forra-
korlátozott elő-ipari forra- tizmus és nemzeti
lommal össze- dalommal ösz-
Magyarország rendi monar- dalom, agrár- egységet teremtő
fonódó nemzeti szefonódó nem-
chia gazdaság polgárosuló
mozgalom zeti mozgalom
nemesség
nemesség és nem várható nem következett

Oroszország despotizmus agrárgazdaság
jobbágyság mozgalom be mozgalom
b) A polgárosodás már megindult, a nemesség nemzeti egységet tudott teremteni a parasztsággal,

ugyanakkor az új társadalmi ellentét az ipar elmaradottsága miatt még nem jelentkezett.
c) Fejletlensége révén a többi nagyhatalommal szemben az európai forradalmi mozgalmak nem érin-
tették, így a despotikus rendszer meg tudta őrizni erejét.
5. Þ
TÉRKÉPES FELADATOK
5/3. feladat
b) A jelenségnek több oka van. 1789-ben ott nem voltak parasztfelkelések, ahol a viszonyok különbö-
ző okok (etnikai, rendi, gazdasági) miatt nem voltak kiélezettek. Természetszerűleg ezeken a vidéke-
ken a katolicizmus is erősebb volt, így az esküt nem tett papok aránya magas s az 1793-as felkelése is
itt robbantak ki. Ezek okai ugyanis a vallási sérelmek és a parasztok elleni fellépések voltak.
AZ ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK

KORÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS)
1. feladat
a)
A) bírói hatalom; B) törvényhozói hatalom; C) végrehajtó hatalom
D) kölcsönös ellenőrzés
E) felelősség
F) közvetlen vagy közvetett
G) életkor, nem, vagyon, műveltség (alapján megállapított cenzus)
H) pl. A hatalmi ágak megosztása
b) A kétkamarás rendszerrel tompítani, fékezni lehet a választók akaratának közvetlen érvényesülését

(pl. ilyen volt a direktórium rendszere Franciaországban).
Szövetségi állam esetén a kétkamarás rendszerben egyensúlyba lehet hozni a kis és a nagy tagállamok
erőviszonyait (pl. a USA alkotmánya).
c) A választójog területén történt változás – a választójog lassan bővült (a cenzus csökkent).
d) A társadalmi átalakulás (a középosztály megerősödése) és a gazdaság fejlődése (életkörülmények
javulása, így a társadalmi ellentétek tompulása).
2. feladat
a)
A végrehajtó A törvényhozás A választások
Rendszerek Államforma Cenzus
hatalom irányítója felépítése módja
XIX. századi alkotmányos nemi, vagyoni
miniszterelnök kétkamarás közvetlen
angol modell monarchia és műveltségi
közvetett és
1787-es amerikai köztársaság köztársasági elnök kétkamarás nemi
közvetlen
alkotmányos nemi, vagyoni
1791-es francia király egykamrás közvetett
monarchia és műveltségi
nemi, vagyoni
1795-ös francia köztársaság Direktórium kétkamarás közvetett
és műveltségi
diktatórikus nemi, vagyoni
1799-es francia első konzul három kamarás közvetett
köztársaság és műveltségi
alkotmányos nemi, vagyoni
1830-as francia miniszterelnök kétkamarás közvetlen
monarchia és műveltségi
olmützi alkot- abszolút közvetett és nemi, vagyoni
császár kétkamarás
mány monarchia közvetlen és műveltségi
b)
1. Igaz – Példa: Napóleon konzulátusa, illetve Ferencz József olmützi alkotmánya.
2. Igaz – Példa: a direktórium korszaka.
3. Hamis – Példa: a monarchikus berendezkedés is lehetett demokratikus (Nagy-Britannia) és köz-
társasági is diktatórikus (konzulátus, jakobinus köztársaság).
3. feladat
Városi töme-
Törvényhozó Végrehajtó
Évek Korszakok Szemben álló politikai erők gek támogatá-
hatalom hatalom
sa
1786 az abszolút -
1787
abszolutizmus abszolút ural-
uralkodó
kora kodó
1788 kormánya abszolút hatalom Ù rendek rendek
1789
Alkotmányozó alkotmányos királypártiak Ù alkotmányos
1790 alkotmányos
Nemzetgyűlés uralkodó monarchisták Ù radikálisok radikálisok
1791 monarchia
kormánya
1792 Törvényhozó alkotmányos monarchisták Ù
girondiak
1793 Nemzetgyűlés a Konvent girondiak
1794
Konvent bizottságai girondiak Ù jakobinusok jakobinusok
1795
1796
Ötszázak Ta-
1797 királypártiak Ù girondi jellegű
köztársaság nácsa és Vének Direktórium
1798 csoport Ù jakobinusok
1799
Tanácsa
1800
1801
első konzul
1802
1803
1804
1805
1806
1807
Államtanács
1808
1809
császárság császár
1810
1811
1812
1812
1814
1815
1816-17
1818-19
1820-21 abszolút
restaurációs királypártiak Ù alkotmányos
1822-23 Törvényhozás uralkodó
monarchia ellenzék
1824-25 kormánya
1826-27
1828-29
1830-31
1832-33
1834-35
1836-37 alkotmányos
alkotmányos alkotmányos monarchisták Ù
1838-39 Törvényhozás uralkodó köztársaságiak
monarchia köztársaságiak
1840-41 kormánya
1842-43
1844-45
1846-47
polgári csoportok Ù szocialis-
1848-49 köztársaság Törvényhozás kormány szocialisták
ták
II. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON (1711–1820)
12. MAGYARORSZÁG BEILLESZKEDÉSE A HABSBURG BIRODALOMBA!

1. feladat
a)
A korábbi álla-
Törvények Téma Változás Értelmezés
pot megerősítése
A nemesség adómentessé-
zsoldos haderő felállí- ge érdekében megtartotta
a nemesi felkelés tása, költségeit az a nemesi felkelést és hoz-
VIII. tc. hadügy
marad országgyűlés szavazza zájárult a királyi (biro-
meg dalmi) hadsereg felállítá-
sához.
országgyűlés rendszeres műkö- A rendek biztosítani
XIV. tc. háromévenként
ülésezése dése kívánják működését.
magyar kormány- elvben legyenek A rendek biztosítani kí-
XVIII. tc. -
székek működése függetlenek vánják függetlenségüket.
b) Az uralkodó a szatmári békét követően engedett, a rendek megerősíthették a rendi alkotmányhoz

kötődő jogaikat. A rendek kiváltságaik fennmaradása érdekében szintén engedtek a hadsereg kérdésé-
ben, s megelégedtek a régi ígéretekkel (kormányszékek működése). A törvény tehát tükrözi a helyze-
tet: a rendi dualizmus fennmarad, de a súlypont az uralkodó oldalára tevődött át.
2. feladat
a)
1. a Habsburg-ház egyenes ági (férfi vagy női) leszármazottja legyen
2. elsőszülött
3. római katolikus
4. ausztriai főherceg
b) Hasonlóság: Elismerik az örökösödést, de azt a rendi alkotmány biztosításához kötik.

Különbség: Most az örökösödést a nőágra is kiterjesztik.
3. feladat
a) Végrehajtás: Helytartótanács – Igazságszolgáltatás: kerületi- királyi- hétszemélyes táblák
b) Az állami élet felső szintjén került sor modernizációra. Középszinten a megyék felépítése változat-
lan maradt.
c) Az új intézmények a központi kormányzat, a királyi hatalom térnyerését jelentették.
d) 1. állandóság; 2. szakszerűség; 3. a fellebbezés lehetősége
e) Elvileg: a két igazgatás teljesen független volt egymástól.
Gyakorlatilag: az uralkodó birodalmi hivatalaiban meghozott döntéseket a királyi hatalom érvényesít-
hette Magyarországon is.
f) Mert a rendi felfogás szerint a hadügy, pénzügy és a külpolitika királyi felségjog volt. Így az ural-
kodó ezeken a területeken döntő befolyással bírt, s könnyen érvényesíthette a központi akaratot, me-
lyet a központi hivatalok dolgoztak ki.
4. feladat
a) A király jogköre: összehívja az országgyűlést, javaslatokat tesz a megtárgyalandó témákra, módo-
síthatja a javaslatokat, elutasíthatja vagy szentesítheti a törvényeket, határozatokat.
Értékelés: A király befolyása a törvényhozásra erős, meghatározhatja az ülésezés időtartamát, a témá-
kat, időhúzással módosíthat, s beleegyezése nélkül nem lehet elfogadni törvényt.
b) A rendek jogköre: témákat javasolhatnak, megvitatják az előterjesztéseket, csak a beleegyezésükkel

lehet törvényt hozni.
Értékelés: A rendek az országgyűlésen képesek megakadályozni az uralkodói javaslatok törvényre
emelését, a saját kezdeményezéseik sikeres elfogadtatására azonban nem mindig képesek.
c) Követutasítások rendszere: a megyei követeket nem lehet befolyásolni, csak a megyei közgyűlés
többségének „megdolgozása” útján.
A résztvevők többségének (megyei követek, főrendek) személyére az uralkodónak nincsen befolyása:
alacsony a király által kinevezettek aránya, így nem feltétlenül biztosított az országgyűlésen a király
akaratának érvényesülése.
d) társadalmi csoport: a köznemesség – közigazgatási egység: a vármegye.
5. Þ
13. AZ ÚJJÁÉLEDŐ ORSZÁG

1. feladat
a) Időpont: 1711 táján
Okok: 1. Véget értek a török háborúk és a szabadságharc, vagyis ezután kevesebb tényező gátolta a
népességnövekedést.
2. A meginduló betelepítések miatt is nő ezután a népesség. (Megemlíthető a Rákóczi-szabadságharc
végén kibontakozó pestisjárványt is, mint a népességminimum okát.)
b) XVIII. század eleje: kb. 3,5-3,8 millió fő körül – XVIII. század vége: megközelíti a 10 milliót
c) Megtörtént az első népszámlálás II. József idején. (Ezt így még nem kell tudnia a diákoknak, de a
táblázatból igen, hogy valószínűleg a fejlődés következtében sor kerülhetett népszámlálásra.)
d)
1. Magyarország népessége a XVI–XVII. században stagnált, vagy enyhén csökkent.
2. A népességszám e két évszázadban jelentősen (milliókkal) elmaradt a várható értéktől.
3. A XIII. század során az ország jórészt behozta lemaradását a népesség terén.
2. feladat
a) A tankönyvi térkép alapján (90. oldal).
b)
Kik kezdeményez-
A népmozgások fajtái Népek Miért szervezték?
ték?
magyarok, románok, a földbirtokosok vagy a munkaerő biztosítása,
Belső vándorlás
szlovákok, ruszinok maguk a betelepülők jobb megélhetés és föld
adóalany, katolicizmus,
németek (svábok), az állam
Szervezett betelepítés katonai erő; jó munkás-
szerbek és a földbirtokosok
kéz
lengyelek, románok, a földbirtokosok vagy a munkaerő biztosítása,
Öntevékeny betelepülés
ukránok maguk a bevándorlók jobb megélhetés és föld
c) Soknemzetiségű: Az ország lakosságát több nagy létszámú (és számarányú) nép alkotja.
Kevert nemzetiségű: Bár vannak nagyobb nemzetiségi tömbök, sok területen a különböző népek ve-
gyesen élnek a falvakban és a városokban.
3. feladat
a)
Az állam számára fontos szem- A közterhek ellátása, a katolikus vallás terjesz-
aláhúzott
pontok tése.
Vámok alóli mentesség, szabad utazás, átme-
félkövér Kért engedmények
neti adómentesség, újoncozás alóli mentesség.
dőlt betűs A birtok népesedési helyzete A lakosság különböző okok miatt kipusztult.
b) kérelem
c) Kiemelt okok: az állam érdekeit említi (közterhek, katolicizmus).
Hiányzó okok: a birtokos(ok) érdekeit nem említi (munkáskezek iránti igény, a jövedelem fokozása).
Magyarázat: Természetes, hiszen állami hivatalnak, az Udvari Haditanácsnak beadott folyamodvány-
ról van szó, tehát azokat a tényezőket emeli ki, melyek az engedményeket adó hatalom számára a leg-
fontosabbak.
d) Pl. A közterhek kapcsán megemlíthető lenne, hogy több katonát tudnak majd kiállítani.
4. feladat
a)
Társadalmi szerkezet Felekezeti megoszlás
mek (pl. ha-
evangélikus
jobbágyság
görögkeleti
református
köztes ele-
polgárság
nemesség
katolikus
katolikus
unitárius
Etnikumok
tárőrök)
görög
magyar
horvát
szerb
román
szlovák
ruszin
szász
német
sváb
b) Teljes: magyar, horvát

Csonka: szerb, román, szlovák, ruszin, német
c) Csonka társadalom: a korszakban létező társadalmi rétegek közül ebben a társadalom egy vagy
több réteg hiányzik. (Nem teljes a társadalmi szerkezet.)
Kiegészítő elemek: A társadalom vezetését a szokásostól eltérő rétegek vehetik át (pl. a papság, a ke-
reskedők).
d) A nemesi réteg hiánya hátrányos a rendi berendezkedés miatt, a polgárság hiánya gazdasági okok-
ból előnytelen. A görögkeleti és a görög katolikus vallású etnikumoknál az egyház politikai szerepe
nagyon erős, de jelentős a szlovákoknál is az evangélikus egyház szerepe. A római katolikus egyház az
udvar érdekeit is képviselte.
14. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE

1. feladat
a) 1720: a megye területének színezésével – 1787: a megye határvonalának színével
b)
1. a török pusztítás; 2. földrajzi okok (pl. hegyvidékek, mocsaras területek)
c) Az ország középső területein a népsűrűség jelentősen nőtt.
2. feladat
a)
Szempontok Egykori királyi Magyarország Egykori hódoltság
háromnyomásos gazdálkodás, földek feltörése,
Növénytermesztés
kapásnövények kapásnövények elterjedése
Állattenyésztés istállózó állattartás, új fajták új fajták
céhes rendszer fejlődése, céhes rendszer kiépítése,
Ipar
manufaktúrák majd manufaktúrák megjelenése
b) A hódoltságban a megtermelt mennyiség növekedés ugrásszerű, vagyis itt a vetésterület bővítésére

(új szántók feltörésére) is sor került.
3. feladat
a)
Mindenkinek meg kell fizetni, a nemeseknek is,
félkövér A harmincad szabályozása
ha kereskednek.
A birodalom (minden részének) felvirágoztatá-
aláhúzott A vámrendelet célja
sa.
A vámok szerepe és a birodalom A birodalom egészének kívánnak kedvezni és
dőlt betűs
részeinek érdekei nem egyes részeknek igen, másoknak nem.
A vámrendelet végrehajthatósága érdekében
dőlt betűs
Áruk megjelölése (ellenőrzés hatékonysága) fel kell tüntetni az
és félkövér
árú származási helyét.
b)
Milyen vámok Milyen jellegű gazda-
Vámhatár Hol húzódik? Mi a célja?
jellemzik? ságpolitikára utal?
alacsony a nyersanyag
behozatali és a kész-
a birodalom
a birodalom termék kiviteli vámja –
1. vámhatár iparának merkantilista
külső határain magas a késztermék
fejlesztése
behozatali és a nyers-
anyag kiviteli vámja
Magyarország egyformán a kereskedelem
2. vámhatár hagyományos
határain alacsony vámok megadóztatása
c) A külső vámhatár a kor gazdasági elméleteinek megfelelően merkantilista szabályozás volt, mely az
egész birodalom érdekeit szolgálta. Felmerülhet, hogy Magyarországot elvágta európai piacaitól,
azonban ez csak kis részben igaz, hiszem a kor földrajzi adottságai mellett jelentősebb mezőgazdasági
kivitelre csak Szilézia és esetleg Észak-Itália jöhetett volna szóba.
A vámhatár felerősítette, illetve tartósíthatta az ország gazdaságtörténetéből fakadó adottságot, hogy
az osztrák tartományok nyersanyagellátója, illetve az ott gyártott iparcikkek felvevőpiaca lett. Bár nem
szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha nem alkalmaznak külső vámhatárt, akkor olyan területekről
vásároltuk volna az iparcikkeket, melyek nem lehettek a magyar iparcikkek felvevőpiacai, így fejlődé-
sük nem bővítette volna a magyar agrárexport lehetőségeit.
A belső vámhatár megtartása Magyarország számára előnytelen volt, mivel megdrágította az örökös
tartományokkal a kereskedelmet, ugyanakkor erősítette az ország gazdasági különállását (jó példa
erre Szilézia esete – lásd a 12. térképvázlatot).
A kettős vámhatár így a politikailag kivihetetlen, független magyar védvámrendszerhez képest kedve-
zőtlen volt, azonban az adott pillanatban kifejezte elsősorban a birodalom, de ezen belül Magyaror-
szág érdekeit is.
4. feladat
a)
Az alapítás feltételei Értelmezés Magyarországi helyzet
a vásárlóerővel rendelkező a lehetőségek rosszak, mivel alacsony
Felvevőpiac fogyasztók nagy száma belföldön a népsűrűség és a jobbágyok nem
vagy külföldön jelentenek vásárlóerőt
nagy mennyiségben felhalmozott, nincs vállalkozó polgárság, kevés a
Szabad tőke
befektetésre váró pénz befektethető tőke
nincs, hiszen Magyarország mező-
nagyszámú kiszolgáltatott ember,
Olcsó munkaerő gazdasági ország, s még vannak sza-
aki olcsón alkalmazható
bad földterületek
az ipar számára olcsón elérhető rendelkezésre áll
Olcsó nyersanyag
nyersanyagok a gyapjú, a len, a bőr és az ércek
b) Megegyezés: Kevés állandó manufaktúra jött létre, s azok jelentős részét is az udvar vagy a nagybir-
tokosok alapították. Jórészt a népesebb országrészeken, illetve Ausztria közelségében alapítottak ilyen
üzemeket.
Eltérés, pontosítás: A XVIII. század végére a helyzet módosul: az ország középső részén is számos
manufaktúra jelenik meg, és nő a polgárok által alapított üzemek száma.
c)
1. A manufaktúrák száma az 1780–1790 közötti időszakig nő, azután ismét csökken. A mennyiségeket
is figyelembe véve a manufaktúrák száma az országban nagyon kevés. Mária Terézia vámrendelete
nem akadályozta a manufaktúrák alapítását.
2. A két grafikon azonos adatokat ábrázol, de a grafikon vízszintes és függőleges tengelyének beosztá-
sai különböznek, ami eltérő képet eredményez. A második grafikonon a fejlődés gyorsabbnak, dina-
mikusabbnak tűnik.
5. feladat
a) Országok: Ausztria és Morvaország (örökös tartományok) – kivitel 74%, behozatal 56%
Okok: földrajzi közelség, ezek a legközelebbi fejlett felvevőpiacok, politikai kapcsolatok
b) Két emelkedő vonal, a kivitel értékei nagyobbak, ezért „feljebb” fut.
c) A kivitel és a behozatal vonala által közrezárt terület.
d) Külkereskedelmi mérlegünk pozitív volt.
e) Mezőgazdasági termékeink számára jelentős felvevőpiacot kínáltak az örökös tartományok, míg az
ott gyártott iparcikkekre Magyarországon kisebb kereslet mutatkozott.
6. Þ
15. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KÍSÉRLETE MAGYARORSZÁGON

1. feladat
a) A nőági örökösödést kihasználva bajor és porosz támadás érte a birodalmat (osztrák örökösödési
háború 1740–1748).
b)
Pont Forrásrészlet Értelmezés
Egy régi követelésre tett ígéret feleleveníté-
7. tc. „az országon belül fog továbbra is lakni” se, az uralkodó az országban fog tartóz-
kodni.
„Magyarország és a hozzá kapcsolt részek
8. tc. A magyar rendi jogok megerősítése.
karainak és rendjeinek sarkalatos jogai…”
„mikor a nádori (…) hivatal megüresedik
9. tc. (…) egy éven túl, nem fog üresedésben A nádori méltóságot be fogják tölteni.
hagyatni”
„az ország dolgait és ügyeit (…) magyarok Magyarország ügyeit az ország vezetőivel
14. tc.
által fogja végezni” intézteti.
c) Udvar részéről: a rendi jogok megerősítése.

A rendek részéről: a nehéz helyzetbe került dinasztia melletti kiállás.
d) A 2. kép (festmény) a rendek lelelkesedését, az uralkodó iránti hűségét ábrázolja, még az 5. kép
(gúnyrajz) az uralkodó női mivoltából következő sebezhetőségét kapcsolja össze Ausztria gyengesé-
gével. A szöveg a két rajz között áll: a magyarok segítettek az uralkodónak, de megkérték az árát.
2. feladat
a)
Bekezdés
Sorszám Tartalom Jelentősége
száma
Az úrbéres földek Megvédte a jobbágyi földeket. A későbbiekben
1. 1. és 3.
rögzítése megkönnyítette a jobbágyfelszabadítást.
2. 1. és 5. Szolgáltatások rögzítése Maximalizálta a jobbágyi szolgáltatásokat.
A közös földek Védte a jobbágyok gazdaságát biztosítva a
3. 4.
biztosítása legeltetés lehetőségét.
Telki állomány A telek védelmét, így a jobbágygazdaság
4. 3.
meghatározása oltalmát jelenti.
b) 1. a jobbágyi földek védelme 2. a jobbágyi szolgáltatások maximálása

c) Az állami adóalap védelme. (Ti. az államnak főként a jobbágyok adóztak.) – Csak az úrbéres földek
voltak adókötelesek, a majorságiak nem.
3. feladat
a)
Forrásrészlet Felekezet Az azonosítás magyarázata
Az augsburgi hitvallást követők az evangélikusok.
„ágostai hitvallásúak” evangélikusok
Augsburg magyar neve volt Ágosta.
Kálvin a svájci Genfben tevékenykedett, ezért köve-
kálvinisták /
„helvét hitvallásúak” tőit Svájc nevéről (Helvécia) helvét hitvallásúaknak
reformátusok
is nevezték.
A szerbek kivételével a görögkeletieket megpróbál-
„görög szertartású ták a pápa fennhatósága alá vonni (görög katoliku-
görögkeletiek
nem egyesültek” sok). Akik ezt visszautasították (nem egyesültek a
katolikusokkal), azokat nevezték így.
b) száz hívő, saját erőforrás, nem terheli meg a híveket, a közterheket tudják fizetni
c) Mert nem minden felekezetre vonatkozott, tehát nem voltak egyformán szabadok a felekezetek.
4. feladat
a)
Nem alkalmas az állami élet kifejtésére és
aláhúzott A magyar nyelvről alkotott vélemény
nem is elterjedt Magyarországon.
Holt nyelv, senki sem érti, már sehol sem
félkövér A latin elleni érvek
használják.
dőlt betűs A német nyelvről alkotott vélemény Alkalmas az állami élet kifejtésére.
b) ábra pl.
latin n yelv a v ez eto réteg , az

értelm iség érti és
h asz n álja
h o lt n yelv
a lako sság n em érti
élo n yelv re v an szü kség
a n ém et alkalm as a m ag yar alka lm atlan

az állam i életre az állam i életre
a n ém et v áltsa fel a latin t
n em b esz éli m in d en ki
a n ém etet a n ép esség
tö b b ség e n em érti
c) Ellentmondások: Azzal érvel a latin nyelv ellen, hogy az ország lakosságának többsége nem érti,
ugyanakkor a német sem anyanyelve a lakosság többségének.
Eszközök: elhallgatás – csak a céljának megfelelő tényeket és megfontolásokat veszi számba.
5. feladat
a) Nem, csak a röghöz kötést törölte el. A jobbágytelek nem került jobbágyi tulajdonba, és a szolgálta-
tásokat sem törölte el a rendelet.
b) költözhettek szabadon, szakmát tanulhattak, szabadon házasodhattak
c) Elvi: felvilágosodás népfelemelő szándéka.
Politikai: az 1784-es parasztlázadás miatt a figyelem középpontjába került a jobbágykérdés.
Gazdasági: az adózó jobbágy védelme, az ipar fellendítése (szabad és szakképzett munkaerő biztosítá-
sa).
6. Þ
16. II. JÓZSEF KUDARCA ÉS A KOMPROMISSZUM HELYREÁLLÍTÁSA

1. feladat
a)
A) francia forradalom; B) rendi ellenállás; C) magas adók, újoncozás
b) Csoportosítás: belpolitikai okok – a rendek visszaszorítása; külpolitikai okok – a török háború
kudarca, a francia forradalom belpolitikai hatásai.
Értékelés: A két kérdés szervesen összekapcsolódik, megállapítható, hogy a felvilágosult abszolutiz-
mus összeomláshoz József külpolitikai kudarcai és a francia forradalom kitörése vezetett.
c) József reformjai, és minden felvilágosult abszolutizmus modernizációs kísérlet volt, melyet az abszo-
lút uralkodók a hatalmukat kihasználva kíséreltek meg végrehajtani. E politika legfőbb ellenzői és
akadályozói a hagyományos rendi vezető rétegek (arisztokrácia, nemesség, egyház), mert kiváltságai-
kat, pozícióikat jelentősen érintették a változások.
A francia forradalom azonban egyértelművé tette, hogy a modernizáció, a feltörekvő polgárság fel-
számolja az abszolút hatalmat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az abszolút uralkodók nem folytathatnak har-
cot saját nemességükkel, hiszen egyedül rájuk támaszkodhattak a forradalmi mozgalmakkal szemben.
2. feladat
a)
Elejét vegye a rendek ellenállásának, ne köve-
aláhúzott A visszavonás indoklása teljék az országgyűlés összehívását, megadják
az adót és az újoncokat.
Visszavonja valamennyi rendeletét (kivéve
félkövér Engedmények
hármat).
A jobbágy-, a türelmi és az alsópapságra vo-
dőlt betűs Kivételek
natkozó rendeleteket nem vonja vissza.
b) Mert ezt a három rendleletet tartotta a legalapvetőbbeknek, és ezek visszavonása jelentős csoporto-
kat (protestánsok, jobbágyok, alsópapság) hozott volna nehéz helyzetbe.
c) „a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható
legyen”
d) Mert a rendi alkotmány szerint az adók és az újonclétszám megszavazása az országgyűlés jogköre.
Mivel közép- és alsó szinten nem volt központi közigazgatás (a közigazgatás a megyék kezében volt)
az adók behajtását és az újoncozást is a megyék végezték, amelyek viszont ragaszkodtak rendi jogaik-
hoz.
3. feladat
a)
Törvénycikk Tartalom Ok és értelmezés
II. József nem koronázta meg magát. – A király-
Hat hónapon belül meg kell
III. tc. nak esküt kelljen tennie a magyar rendi alkot-
koronázni az új királyt.
mányra.
II. József a bécsi kincstárba szállíttatta. – Meg
kell adni a tiszteletet az ország különállását
VI. tc. A koronát Budán kell őrizni. jelképező Szent Koronának. Buda fővárosként
szerepeltetése a régi és új különállásra egyaránt
utal.
II. József be kívánta olvasztani a birodalomba
A Pragmatica Sanctio megújítá-
az országot. – Magyarországnak meg kell őriz-
X. tc. sa kiemelve az ország különál-
nie rendi különállását, és csak saját törvényei
lását.
szerint kormányozható.
b) Kapcsolódás: Pragmatica Sanctio – az 1723. és 1741. évi törvények.

Eltérés: II. József politikájának ellenhatásaként a Habsburgok sokkal egyértelműbben kényszerültek
meghatározni Magyarország birodalmon belüli különállását.
4. feladat
a)
A) nemzetiségi követelések; B) jobbágyi követelések; C) Habsburg–porosz ellentét; D) francia for-
radalom
b) Fekete nyilak: kényszer, fenyegetés.
Szürke nyilak: engedmények.
5. feladat
a)
Szabadság és Egyenlőség
Szempontok Reformátorok Társasága
Társasága
Államforma köztársaság köztársaság
A birodalomhoz fűződő viszony függetlenség függetlenség
Nemzetiségek föderatív köztársaság föderatív
a nemesség egyenlősége,
Társadalmi program teljes jogegyenlőség
jobbágyság bérlővé válik
a parasztság és a polgárság is
Országgyűlés
képviselteti magát
Megcélzott (politizáló) reformer nemesség
reformer polgárság
társadalmi réteg és reformer polgárság
A megcélzott réteg súlya
nagyon szűk elenyésző
az országban
b) A gironde elképzeléseihez.
17. A NAPÓLEONI HÁBORÚK – FELLENDÜLÉS ÉS VÁLSÁG

1. feladat
a)
A) az állam eladósodik; B) áremelkedés; C) bővül az élelmiszerek piaca; D) a köznemesség polgá-
rosodása; E) a piac beszűkülése; F) a köznemesség nyitott a reformokra
b) Ipar: Fellendült a nyersanyagok és félkész áruk termelése, de a válság idején átmenetileg vissza-
esett.
Kereskedelem: Fellendült az állami felvásárlás és a növekvő kereslet révén, de a devalváció komoly
károkat okozott.
2. feladat
a) Teljes mértékben ismerte a magyarországi viszonyokat
b) Mert Batsányi János nemcsak lefordította a kiáltványt, de információkkal is ellátta a franciákat.
c)
1. Napóleonban a forradalom képviselőjét látták.
2. Napóleonban az idegen hódított látták számos európai példa alapján.
3. Nem bíztak a francia rendezés tartósságában.
4. A Habsburg-dinasztia biztosította alapvető kiváltságaikat II. Lipót idején.
3. feladat
a) Morvaország és Alsó-Ausztria
b) a földrajzi közelség (szállítás lehetősége) és a felvevőpiac (fejlett területek) miatt.
c) Infláció: A papírpénz értékének csökkenése, ugyanannyi pénzért kevesebb árut lehet vásárolni.
Devalváció: A pénz leértékelése. Erre akkor kerül sor, ha az infláció révén a papírpénz elértéktelene-
dik.
d) Mert az ezüstpénz anyagában hordozta fedezetét, a nemesfémet (ezüstöt).
4. feladat
a)
A csoportosítás szempontjai
Társadalmi rétegek
földbirtokosok
kormányhivatalnokok
értelmiség (honoráciorok)
függős
orvos, ügyvéd – a köz szolgála- származás foglalkozás
égi viszonyok
tában
polgárok – kereskedő, háztu-
lajdonos, tanár, pap
mesteremberek
b) Hiányzó szempont: a vagyon.

Okok: A nemesi szemlélet szerint a vagyonnál az említett szempontok fontosabbak. (Egyébként a va-
gyoni helyzet alapvetően a táblázatba foglalt három szempont függvénye volt.)
c) Törvények: 1351 – egy és ugyanazon nemesi szabadság és ugyanez Werbőczy Hármaskönyvében.
Tartalmuk: elvileg minden magyar nemes egyenlő, s azonos jogokkal rendelkezik, a báróktól kezdve a
bocskoros nemesekig.
5. feladat
a) Forrásrészlet: „egy csoportja dolgozott csupán, akiket (…) zselléreknek neveztek; a házon, a kerten
és egy kis szőlőn kívül más járandósággal nem rendelkeztek, ez pedig a család fenntartásához nem
volt elég.”
Meghatározás: zsellér – a jobbágyság azon része, mely csak házzal és kis kerttel rendelkezett, amiből
nem tudott megélni, ezért (többnyire természetben fizetett) bérmunka vállalására kényszerült.
b)
A földesúri gazdaság része
Forrásrészlet A részlet lényege vagy az itteni tevékenység
a forrásban szakkifejezéssel
„12 ezret parasztok A birtok felén a jobbá- parasztok által gon-
úrbéres föld
gondoztak” gyok gazdálkodtak. dozott terület
„a másik 12 ezer a mi mű- A birtok másik felét a
velésünk alatt állt (…) a földesúr irányítása alatt a mi művelésünk
majorság
saját embereinkkel saját emberekkel alatt álló terület
műveltettük meg.” műveltették.
„hatezer juh volt a birto-
kunkban (…) a spanyol minőségi juhtartás nincs – juh volt a majorsági
merinó jobb fajta leszár- alakult ki birtokunkban állattenyésztés
mazottai voltak”
burgonyából és gaboná-
„a pálinkalepárló készülék nincs – kiegészítő
ból pálinkát főztek el-
egy nagy épületben állt” pálinkalepárló tevékenység
adásra
az ipari melléktermékkel
„az eladásra hizlalt állato-
hizlalták a majorság
kat etettük”
állatait
c) A majorság felhasználta az úrbéres jobbágyok munkaerejét (robot), egyben munkát ad, s a jobbá-
gyok termékeit is feldolgozza és értékesíti.
d) a kilencedről
e) A XIX. század közepén Magyarországon a birtokos nemességre a majorságra épülő árutermelés a
jellemző. A majorsági földterület a birtok szántóinak a felét is kitehették. A majorságokat az úrbéres
telkek után járó robottal, illetve a népszaporulat révén egyre népesebb zsellérség bérmunkájával mű-
veltették meg. A majorságokban főleg gabonatermesztés folyt. A földbirtokosok a növénytermesztés
mellett állattenyésztéssel is foglalkoztak. Igyekeztek az új eljárásokat átvenni és új állatfajtákat te-
nyészteni (pl. merinó juh). Az állatokat jórészt a közös legelőkön tartották. Az állatok gyapját, illetve
húsát piacra termelték. A majorságokban kisebb élelmiszeripari üzemek (pl. pálinkafőző) is működtek,
amelyek a majorság és részben a parasztok termékeit dolgozták föl.
6. Þ
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORÁNAK MÉRLEGE (ÖSSZEFOGLALÁS)

1. feladat
a) Lásd a táblázatot! Népességszám
Év
b) Minimum Maximum
A) várháborúk 1500 3,2 4,2
B) tizenöt éves háború
C) felszabadító háború 1600 2,8 3,5
D) betelepülés 1700 2,2 3,8
E) betelepülés
F) népszaporulat 1787 9,5
c) 1804 10,5
1. nemzetiségi összetétel 1848 13,2 14,6
2. a parasztság földellátottsága (telekhányad)
3. ipar fejlődése (piac és munkaerő)
2. feladat
a)
A) arisztokrácia; B) nemesség; B1) birtokos nemesség; B2) hétszilvafások stb.; C) kiváltságos cso-
portok; D polgárság; D1) székelyek, kunok, jászok, szászok; E) jobbágyság; E1) telkes gazdák; E2)
házas zsellérek; E3) házatlan zsellérek; E4) cselédek
b)
Változás Lehetséges okok
A társadalmon egészében nőtt a polgárság ará- A békeidőben megkezdődő fejlődés, majd a las-
nya, s ezen belül a kézművesek száma is nőtt. san beinduló városiasodás.
A népességnövekedéssel párhuzamosan megszűnt
A jobbágyság rétegződése, ezen belül a telkesek
a földbőség és megkezdődött a telkek aprózódá-
csökkenése, illetve a telekhágyad csökkenése.
sa.
c) származás, jogi helyzet (arisztokrata, nemes, polgár, jobbágy), vagyoni helyzet

d) Alapvető szerepet játszott a származás és a jogi helyzet – ezt más tényezők nem írhatták felül. Az
ingatlan, majd az ingó vagyon az egyes rétegeken belül hozott létre hierarchiát.
e)
Az arisztokrácia többségét jellemzi
Idő az udvarhoz fűződő
a gazdaságban a rendi világban
viszonyban
hagyományos a rendi jogok
XVIII. század eleje ellenséges
gazdálkodás védelmezői
közömbösek
XVIII. század vége majorsági gazdálkodás udvarhű (aulikus)
vagy ellenségesek
3. feladat
a) Minta:
manufaktúrák vetésforgó
ipari forradalom elterjedése
céhes ipar háromnyomásos

rendszer
iparilag kétnyomásos
elpusztult rendszer
földmuvelés
visszaszorulása
b)
1. Nagy-Britannia és Magyarország
2. az örökös tartományok és Magyarország
3. Lengyelország és Magyarország
4. Magyarország XVIII. század eleji és XVIII. század végi állapota
III. A REFORMKOR ÉS A FORRADALMAK KORA (1820–1849)
18. A REFORMOK MEGINDÍTÓI: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS

1. feladat
a) A kedvelt célpont Nyugat-Európa – vonzotta a kortársakat az itteni fejlett gazdaság és politikai
rendszer.
b) Egyrészt tanulmányutak voltak. Nyitottá tették őket a polgári átalakulás és a nemzeteszme iránt.
Másrészt a szórakozást szolgálták.
c)
1. Tapasztalta az angol polgári fejlődés vívmányait. 2. Wesselényi hatása.
d)
1. Magyarország modernizálásának igénye. 2. A nemzeti tényezők fokozottabb figyelembe vétele.
2. feladat
a) Sérelmek: nem hívják össze az országgyűlést, devalváció, megyei önkormányzat megsértése, neme-
si birtok sérthetetlenségének megsértése
Lényegük: a rendi alkotmány megsértése.
b) nem fizetnek adót, nem adnak újoncot, nyíltan tiltakoznak és burkoltan fenyegetnek
c) királyi küldöttek katonai erővel végrehajtják a rendeleteket
d) még nagyobb ellenállással válaszolnak
e) Kimenetel: az udvar meghátrál és összehívják az országgyűlést.
Okok: az erős rendi ellenállás, a húszas évek forradalmi hulláma Európában.
3. feladat
a)
Sokan csak a kormányt lemaradásunk miatt. Pedig
aláhúzott A kormány szerepe
ennek más okai is vannak.
félkövér A hitelhiány következményei A nagybirtokos nem tud fejleszteni. Magas a kamat.
Amin nem lehet változtatni azt tűrni kell, amin lehet,
dőlt betűs Javasolt magatartás
ott tevékenykedni.
dőlt betűs
A robot minősítése A robotnál a bérmunka sokkal kifizetődőbb.
és félkövér
b)
Tényező Törvény, illetve rendszer
a hitel hiánya ősiség
robot jobbágyrendszer
c) Megoldás: a hitel megkönnyítése, a bérmunka lehetővé tétele.

Elutasított megoldás: politikai változások követelése.
Indoklás: A kormányzat politikáján nem, saját gazdálkodásunkon tudunk változtatni.
d) A robot kiváltásához (bérmunka, eszközök, épületek stb.) tőkére, vagyis hitelre van szüksége a bir-
tokosoknak.
e) A nemességnek fejlesztéseihez pénzre van szüksége, és ezt kölcsönökből, hitelből lehetséges csak
finanszírozni. Ám a nemesség, annak ellenére hogy a kölcsön fedezetéül hatalmas földbirtokvagyonnal
rendelkezik, nem kap hitelt. Ennek alapvető oka az ősiség törvénye, amely tiltja az öröklött nemesi
birtokok elidegenítését, eladását. Így a hitelező, amennyiben a nemes nem fizet, nem tudja a fedezet-
ként szereplő vagyont megszerezni, ezért nem is mer hitelezni, vagy csak a kockázatnak megfelelő na-
gyon magas (uzsora-) kamatra. Megoldást csak e törvény hatályon kívül helyezése hozhat.
A jobbágyok úrbéres földjeik után az Úrbárium óta meghatározott mennyiségű ingyenmunkával, ro-
bottal tartoznak a földbirtokosoknak.
Azonban a jobbágyok abban érdekeltek, hogy minél kevésbe használják el a robotban munkaerejüket
és eszközeiket, ezért munkájuk alacsony hatékonyságú és rossz minőségű, ami a majorsági termelés
számára rendkívül kedvezőtlen.
A megoldást a bérmunka alkalmazása jelentené, mivel a bérmunkás, munkája megtartása érdekében
intenzíven dolgozik. Ha a földbirtokosok korszerű eszközöket szereznek be, nagyobb hatékonysággal
tudnának termelni, ami hosszú távon megtérítené, sőt kamatoztatná a földbirtokosok számára a felvett
hitelt.
4. feladat
Egyezések és különb-
Szempontok Széchenyi István Wesselényi Miklós
ségek okai
nemzeti felemelkedés nemzeti felemelkedés
Célok Egyezések:
és polgári átalakulás és polgári átalakulás
hasonló származás,
Összevetés megegyező
hasonló eszmei hatások
A dinasztiához fűződő ha kell vállalja
kerüli a konfliktust (liberalizmus, naciona-
viszony a konfliktust
lizmus), küldetéstudat
Összevetés erősen eltérő
A tömegmozgalmak Meg kell nyerni ezeket
Ezeket el kell kerülni!
megítélése céljaink eléréséhez. Különbségek:
Összevetés eltérő eltérő gazdasági hát-
a rendi politika fel- tér, vallási háttér, csa-
A rendi politika meg- a rendi-sérelmi politika
használása és moder- ládi hagyományok,
ítélése elvetése
nizálása földrajzi kötődések
Összevetés részben eltérő
5. feladat
Kép Műfaja Célja Eszközei

A fiatal utazó (5.) portré emlék öltözet, beállítás
beállítás, öltözetek,
Felajánlás (10.) illusztráció idealizálás
tekintetek
Díszmagyarban (12.) portré emlék, idealizálás öltözet, beállítás
A Lánchíd előterében emlék, személyiség
életkép (zsánerkép) téma, öltözet, díszlet
(14.) bemutatása
Gyakorlati öltözet, szimbólumok,
karikatúra gúny
tevékenysége (19.) túlzás
19. A REFORMKOR KIBONTAKOZÁSA

1. feladat
a) A felvidéki szlovák parasztok (1.) a nyári dologidőben, aratás idején (2.) munkát vállaltak a délebbi
területeken a betakarított termény bizonyos hányadáért (3.).
b) A kolera miatt vesztegzárat rendeltek el, s a felvidéki jobbágyok nem tudtak a déli területekre mun-
kába menni, ami veszélyeztette téli megélhetésüket, így a vesztegzár fokozta a járvány miatt amúgy is
kitörőben lévő pánikot.
c) Mozgalmak (név és évszám): Dózsa György – 1514; Horea és Closca – 1784; kolera – 1831
Ok(ok): a probléma fontosságának a kiemelése; a véres és veszélyes helyzet felvázolása, a megoldás
szükségességének kiemelése stb.
d) Számsor: 6.; 4.; 7.; 2.; 3.;8.; 5.; 1.
e) Arra utal, hogy a kormány nem képes megvédeni a nemeseket a nép haragjától. (Pl. a kormány kés-
lekedése tette olyan véressé az erdélyi román parasztlázadást.)
f) közös érdekek: a jobbágyság és a nemesség közös érdekek mentén történő egyesítése – érdekegyesí-
tés.
szabadság és tulajdon: az érdekegyesítés lényegi elemei – a jobbágyságot is részesíteni kell a szabad-

ságjogokból és tulajdonhoz (a jobbágytelekhez) kell juttatni.
2. feladat
a) Megváltás fizet utána: az úrbéres telek után járó szolgáltatásokért (robot, dézsma, ajándék stb.).
Mentesül alóla: a szolgáltatásoktól (robot, dézsma, ajándék stb.).
Tulajdonába jutott: a jobbágytelek (az úrbéres föld).
b) Önkéntes örökváltság: a jobbágy a földesúrral való szabad megegyezés alapján (vagyis az alku
során létrejött árért) válthatja meg úrbéri terheit és juthat az úrbéres föld szabad tulajdonába.
Kossuth álláspontja: az önkéntes örökváltság csak lassan alakítja át a társadalmat.
c) A jobbágyok részéről: nincs pénzük a megváltásra (egy vékony módos rétegtől eltekintve).
A birtokos nemesek részéről: pénzre van szükségük a robot pótlására (munkaerő, eszközök, épületek)
d) Szempont: politikai – nem valósul meg az érdekegyesítés, ami a nemzeti és polgári átalakulás zálo-
ga.
Forrásrészlet: „Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását
elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészsé-
ges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak
gyűlölség-nemző választófala fennáll (…)”
3. feladat
¾ 1. csoport
a) A népképviseletet utasítja el.
b)
1. a tömeget (csak) ígéretekkel lehet befolyásolni;
2. a felizgatott tömeg cselekedetei kiszámíthatatlanok.
c)
Elutasítás: a kötelező örökváltság.
Indoka: a jobbágyok nem tudnak fizetni, így bármilyen megoldás (francia példa) kisemmizi majd a
nemességet.
¾ 2. csoport
a) Az abszolutizmust és a köztársaságot utasítja el.
b) A rendi monarchiát érti.
c) A megye védelmezte a rendi alkotmányt – ezért erősítése helyes volt.
d) A megye aktivitása veszélyezteti a fennálló viszonyokat, így jogköreinek bővítés veszélyes.
Összegzés:
A vármegye szerepe
Államberendezkedés Jobbágykérdés
és felépítése
erős, védekezésre képes vármegye az önkéntes örökváltságot elfogad-
rendi dualizmus
a régi felépítés alapján ják, de a kötelezőt elutasítják
4. feladat
„(...) hogy közigazgatásunkban minden egység hiányzik, s ahelyett, hogy, mint más országokban
látjuk, egy középponti hatóságot találnak, mely a közigazgatásnak fonalait kezében tartva, az
egész állományi gépnek bizonyos irányt ad, nálunk a közigazgatás részint a kormány, részint a tör-
vényhatóságok által gyakoroltatik, sok tekintetben teljes függetlenséggel s minden vezérelv nélkül,
olyannyira, hogy nemcsak az egyes törvényhatóságok, hanem még a kormány egyes orgánumai kö-
zött is a legnagyobb véleménykülönbséget találjuk a közigazgatási tárgyakban, s az udvari kan-
cellária és helytartótanács például, nemegyszer valóságos ellentétben állnak egymással. (...)
Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása következtében a megyét nem az országgyű-
lésnek alárendelt, hanem vele rendezett hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyékre nem
bír semmi befolyással, a megyék ellenben utasításaik által a törvényhozást saját kívánataik or-
gánumává teszik. Ily körülmények közt természetes, hogy a törvényhozás hatásköre mindig szűkebb-
re szoríttatik.” (Eötvös József: Reform, 1846)
a)
Jel Cím Értelmezés
Erős központosított állam, amely kézben
Emelje ki kékkel! A követendő cél
tartja, irányítja a közigazgatást.
Nincs alárendelve a megye a törvényhozásnak,
Emelje ki pirossal! A megye értékelése
így nem érvényesülhet a központi akarat.
Emelje ki zölddel! A kormányzat értékelése Nincs összhang, mert nincs központi vezetés.
b) Az erős, központosított (centralizált) polgári alkotmányos állam hívei voltak.

c)
1. A haladás (a polgárosodás felé) szükségszerű és pozitív.
2. Retorikai eszközök: először a számára nyilvánvalóan hamis állításokat sorolja fel, majd csattanó-
ként a saját álláspontját.
Kifejezés: „legmakacsabb konzervativizmus zászlaja”
d) Eötvös József és Kossuth Lajos abban a tekintetben egyetértett, hogy a megyei szervezet elavult
közigazgatási egység, és modernizálásra szorul. Kossuth Lajos azonban az adott politikai helyzetben a
megyét tekinti az abszolutisztikus törekvésekkel szembeni ellenállás alapvető bástyájának, míg Eötvös
József az adott politikai helyzetet figyelmen kívül hagyva, csupán elvi síkon érvel a megye ellen.
E taktikai különbségen kívül elmondható, hogy Eötvös a modernizáció útját a francia központosított
államban látja, Kossuth viszont a korszakban semmivel se kevésbé modern angol mintát tekinti elő-
nyösebbnek, mert az véleménye szerint a helyi hatalom ellensúlyát képezheti a központi végrehajtó
hatalom túlzott erejének.
Kiemelhetjük Kossuth érveléséből a forradalom, a felfordulás elkerülésének motívumát. Azért is fon-
tosnak tartja a vármegyét, mint ellensúlyt, hogy ne kerüljön sor radikálisabb megmozdulásokra.
Ez utóbbi gondolatot alátámasztja a következő, a tankönyvből kimaradt forrásrészlet:
„És emellett minő támasza ez a megyei rendszer magának a királyi széknek is! Ha Franciaország
1830-ban megyei rendszerrel bírt volna, X. Károly minden ordonáncai mellett sem veszté vala el tró-
nusát. Az ordonáncok megbuktak volna a megyékben, és az ország megtartotta volna alkotmányát, és
a király megtartotta volna trónusát, és a Bourbon-ház nem lett volna földönfutóvá.” (Kossuth Lajos: A
magyar politikai pártok értelmezése, 1847)
20. POLITIKAI KÜZDELMEK A NEGYVENES ÉVEKBEN

1. feladat
a) Folyamat: a magyar nyelv folyamatos, de apró lépésekkel történő térnyerését jelzik.
Okok: a nemzeti öntudat fejlődése; a reformerők fokozatos erősödése; a nyelvkérdésben lassan minden
politikai irányzat egyetértett; a kormányzat levezető szelepnek szánta, hogy e kérdésben enged; csak a
nemzetiségek tiltakoztak ellene stb.
b) az országgyűlés nyelve; a törvények szövegezése magyarul; a Helytartótanács és az alá tartozó hi-
vatalok ügyviteli nyelve; a bíróságok nyelve; a királlyal tartandó kapcsolat nyelve
c) Az állam működésével kapcsolatos intézmények és az állami hivatali ügyintézés kötelező nyelve.
d) a magánéletben, az egyházaknál, a gazdasági életben, a civil társulatoknál
e) Szint(ek): a főiskolai és egyetemi szintre vonatkozik.
Indoklás: elképzelhetetlen lett volna a magyar nyelv bevezetése más (alacsonyabb) szinten, mivel
egyházi kézben volt a közoktatás.
2. feladat
a)
Törvénycikk Tartalma Jelentősége
A hitelélet fejlődése, mivel nem nemes is megsze-
rezheti a zálogbirtokot (ha nem esik az ősiség
1844:IV. tc. a birtokbírhatási jog kiterjesztése alá).
Földet vásárolhatnak a befektetők, ami a mező-
gazdasági színvonal emelkedést hozhatja
hivatalok megnyitása A honorácior értelmiség térnyerése, ami a polgá-
1844:V. tc.
a nem nemesek előtt rosodást segítheti elő.
b) az országgyűlés által bevett vallásnak minősített felekezeteket (római katolikus, görög katolikus,
evangélikus, református, unitárius, görögkeleti)
c) az izraelitákra
3. feladat
a)
Kigúnyolják a magyarokat és képtelennek tartják őket az
félkövér Az osztrák álláspont
iparcikkekkel való önellátásra.
Miután az országgyűlés nem érte el a Magyarország számára
dőlt betűs A mozgalom okai
káros vámszabályok mellőzését, létrehozták a Védegyletet.
Szabad kereskedelmet követeltek, vagyis az osztrákoknak
dőlt betűs és
A mozgalom céljai kedvező vámeljárások megszüntetését és szabad kereskedel-
félkövér
met a vámkülfölddel.
b) Kossuth és Pulszky Terézia is a hazai ipar fejlesztését tartja szem előtt, és a jelenlegi vámokat kár-
hoztatja. A célok tekintetében más a megközelítés: Pulszky Terézia a szabad kereskedelmet emeli ki és
az osztrák ipar védelmét kárhoztatja, míg Kossuth részben, a Védegylet alapszabályzata egyértelműen
védvámokról beszél, vagyis a szabad kereskedelemnek a magyar ipar érdekében történő korlátozásá-
ról.
4. feladat
a) Meghatározás: Főispánt helyettesítő megbízott, akit az uralkodó állít a megye lére (amennyiben a
főispán valamiért akadályozva van). Az adminisztrátor élhet a jog szerint széles főispáni jogokkal.
Jelentősége: A megyei nemesség megtörését szolgálja. Az adminisztrátor a főispáni jogkörrel részben
a magyar jogot felhasználva léphet fel, s a megyét az uralkodó eszközévé teszi.
b) Forrásrészlet: „a megyei önkormányzásnak tettleges megszüntetése után magának az alkotmánynak
és az általa biztosított polgári szabadságnak is megsemmisítése”
Értelmezés: A megyék az alkotmányosság biztosítékát jelentik.
Összevetés: A körirat a liberális nemesség álláspontját tükrözi. (S valóban, a kormány támadásaival
szemben egyedül a vármegyei önkormányzat jelentett komoly ellenpólust.)
5. feladat
a)
első bekezdés a-e) pontok utolsó bekezdés
Cím Az alkotmányosság biztosítékai Követelések, program Ausztria és Magyarország viszonya
b)
1. felelős kormány
2. szabadságjogok (sajtó, gyülekezés, egyesülés)
c)
Pontok A nyilatkozatban szereplő kifejezés Értelmezés
a) „a közterhekben osztozkodás” közteherviselés
a honpolgárok (…) képviselet alapján
b) népképviselet
(…) jogokban való részesítése”
c) „törvény előtti egyenlőség” törvény előtti egyenlőség
„kármentesítés mellett, kötelező törvény állami kártalanítással történő kötelező
d)
általi” örökváltság
e) „ősiség eltörlése” az ősiség eltörlése
d)
A) alárendeltség (gazdaság); B) az alkotmányosság kialakulása; C) kölcsönös bizalom
21. A NEMZETI ÉBREDÉS ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS

1. feladat
a)
A) Az emberiség nemzetekből áll.
B) Az ember egyszerre csak szűk körben képes tevékenykedni.
C) A nemzet szolgálata az emberiség szolgálata.
Betűjel Jellemző forrásrészlet

A „Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél…”
B „Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet fényével,…”
„ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén
C
túl egy hazához láncolja.”
b) A közösségért való tevékenységben.

c) Nemzet és emberiség összekapcsolódik.
2. feladat
a) nyelvhasználat a magánéletben, nyelvhasználat a hivatalokban, polgári szabadságjogok
b) Ezek egyéni szabadságjogok.
c) Forrásrészlet: „(…) megkínálunk titeket az értelem, az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a föld-
birtok szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel”
Értelmezés: A polgárosodás vívmányait (jobbágyfelszabadítás, birtokbírhatás stb.) és a törvény előtti
egyenlőséget nemzetiségi különbség nélkül mindenki élvezheti.
d) Meghatározás: Minden polgár különbség nélkül birtokolja az egyéni szabadságjogokat, de kollektív
politikai jogokkal (törvényhozás, kormány stb.) csak a egy, a magyar politikai (a nemzetiségeket is
magába foglaló) nemzet rendelkezik.
Analógia: Franciaország.
3. feladat
a)
Szempont Magyar vezető réteg A nemzetiségek vezető rétegei
A nemzeti mozgalom a nemzeti lét minél szélesebb
a nemzetállam létrehozása
alapvető célja kifejtése
ugyanaz, csak a lehetőségeknek megfelelően más szintet tűz ki maga
Összevetés
elé
A nemzeti mozgalmakat érő
liberalizmus és nacionalizmus liberalizmus és nacionalizmus
eszmei hatások
Összevetés megegyezik
A jobbágysághoz való
megnyerésük – érdekegyesítés nemzeti egység
viszony
Összevetés más módszerekkel, de megegyező
A vezető réteg
jelentős csekély
aránya és súlya
A magyar vezető réteg helyzete sokkal kedvezőbb volt a nemzeti egység
Összevetés
létrehozása szempontjából.
b) A francia forradalom példája: Franciaországban a forradalmi nemzet a jogkiterjesztéssel (és kény-

szerrel) a nemzetiségeket a francia polgári nemzetben egyesítette.
Egy politikai nemzet: Egyéni jogokkal nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki rendelkezik, de
kollektív jogot nem kapnak a nemzetiségek, akik így a magyar politikai nemzet részei.
Kapcsolatuk: A jogkiterjesztéssel vélték megvalósíthatónak a nemzetállamot.
c) A jobbágykérdéssel.
4. feladat
a)
Földet ígértek a rutén parasztoknak, ha velük
aláhúzott A lengyel nemesség politikája
tartanak.
Felkeltek a lengyel nemesség ellen és felkoncolták
félkövér A rutén parasztok szerepe
őket.
Felbujtották a parasztokat a nemesség ellen, nem
dőlt betűvel A Habsburg-kormányzat szerepe riadtak vissza a legkegyetlenebb akcióktól sem. A
kormányzat ezt megpróbálta tagadni.
dőlt betűs és Az események hatása A magyar nemesek a saját sorsukat látták benne,
félkövér Magyarországra melyre konkrét példák is utaltak.
b) Számos megoldás jó: pl. A jobbágykérdés megoldása javíthatja a helyzetet.

c) II. Lipót mind a parasztságot, mind a nemzetiségeket felhasználta a rendekkel szembeni nyomás-
gyakorlásra. (Korábban Mária Terézia a dunántúli parasztmozgalmakra is hivatkozott, amikor kiadta
az úrbéri rendeletet.)
5. feladat
a) A nemzeti öntudat hiányát.
b) A csonka társadalmi szerkezetre, az államiság hiányára vezeti vissza a problémát.
c) Nem felel meg a tényeknek, két ok miatt sem: 1. Csák Máté nem volt szlovák; 2. a korszakban
(XIV. század) nem voltak nemzeti mozgalmak.
d) Paulinyi-Tóth nemzettudata sokkal egyértelműbb, „harcosabb”. Jan Papanek „többgyökerűségéről”
vall: születése révén a szlováksághoz kötődik, más tényezők (neveltetés, hivatás) más népekhez kötik.
Ebben szerepe lehet annak, hogy katolikus pap, így neveltetése más, látóköre szélesebb.
22. TÖRVÉNYES FORRADALOM ÉS KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET

1. feladat
a)
Témakör Pontok Értelmezés
Kormányzás 2. az országgyűlésnek felelős kormányzat
Függetlenség 2., 9., 10., 12. egyesült és független ország
Polgári szabadságjogok 1., 4., 6., 8. alkotmányos szabadságjogok biztosítása
b) A kiáltvány – a szükségszerűen tömör megfogalmazás miatt – csak az úrbéri viszonyok megszünte-

tésről szól, a reformkorban viszont annak módozatairól is vitáztak.
2. feladat
„Nekünk T RR [Tekintetes Rendek], kiket a nemzet azzal bízott meg, hogy jelene felett őrködjünk, s
jövendőjét biztosítsuk, nekünk nem szabad szembehunyva várni, míg hazánkat a bajok özöne
elborítja; megelőzni a bajt, ez hivatásunk, s én akként vagyok meggyőződve, hogy ha ezt elmulasz-
tanók, Isten, világ s önlelkiismeretünk előtt felelősekké válnánk, mindazon szerencsétlenségekért,
mely az elmulasztásból következend (...)
Igen is T RR, erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a birodalom különféle népeinek egy
szívben-lélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeink respektálása [tisztelet-
ben tartása] mellett csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg. (...)
Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigazgatást
eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gon-
doskodunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöl-
jük, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával
Felséged trónját megszilárdítjuk.
A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számba vételét és felelős kezelés alá téte-
lét tovább nem halaszthatjuk, hogy úgy Felséged királyi székének díszéről, mint hazánk közszükségei-
ről minden jogszerű kötelességek teljesítéséről sikerrel intézkedhessünk. (…)
Azért collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős minisztériummá alakítását minden re-
formjaink alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintjük.” (Kossuth felirati javaslata, 1848.
március 3.)
a)
Jelölés Cím Értelmezés
Emelje ki A cselekvés, a reformok alapve- A reformokkal szeretnék elkerülni a nagyobb
kékkel! tő oka problémákat, vagyis a népmozgalmakat.
Emelje ki
Ausztriához fűződő viszony Alkotmány kell adni Ausztriának is.
pirossal!
Emelje ki
Az ország igazgatása Magyar felelős minisztérium követelése.
zölddel!
Emelje ki Közteherviselés, jobbágyfelszabadítás állami
Kilátásba helyezett reformok
barnával! kártalanítással.
b) Egyezés: A felirati javaslat idézett részletének minden pontja megtalálható az Ellenzéki Nyilatko-
zatban, Kossuth ezen területeken tartalmában se többet, se kevesebbet nem követel.
Eltérés: A helyzethez igazítása a követeléseknek – csak így lehet elkerülni a nagyobb bajt (a forradal-
mat vagy a felkelést).
3. feladat
a) A helyzet rendkívül kritikus, a népmozgalmak megállítása szinte lehetetlen.
b)
1. Az országot magára kell hagyni – engedni, hogy a parasztság rátörjön a nemességre.
2. Tárgyalni kell Batthyányval és menteni a menthetőt.
3. Teljhatalmú biztos katonai erővel diktatúrát vezet be, amíg kell.
c) A legjobb megoldás: tárgyalni kell Batthyányval. A rendezés feltétele Batthyány-kormány elismeré-
se.
4. feladat
¾ 1. csoport: III. törvénycikk
a)
Szempont Értelmezés
A kormányon keresztül gyakorolja a végrehajtó hatalmat, rendeletei csak
A király jogköre és szerepe
miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.
A felelősség kérdése A kormány minden tagja felelős az országgyűlésnek.
A korábbi kormányszékek minden jogkörét átveszi a felelős magyar mi-
Átvett jogkörök
nisztérium.
A Magyarországon állomásozó ezredeket a hadügyminiszteren keresztül,
A hadsereg kérdése a birodalom más részein állomásozókat miniszteri ellenjegyzéssel irá-
nyíthatja a király.
b) alkotmányos monarchia
c) Probléma: Nem tisztázottak a jogkörök, a törvények nem szabályozzák pontosan a birodalomhoz
fűződő viszonyt.
Ok(ok): Az alkotmányosságra való áttérés során a királyi felségjogoknak (hadügy, pénzügy és a kül-
ügyek) a felelős kormány kezébe kellene kerülni, de ezekhez az uralkodó ragaszkodik.
A kérdést egyik fél sem viszi törésre, mivel kivárnak abban reménykedve, hogy a helyzet számukra
kedvezően értelmezhetően alakul át.
¾ 2. csoport: IV–V. törvénycikk

a)
Az országgyűlést összehívja, berekeszti, feloszlathatja – de csak a
A király jogköre és szerepe költségvetés elfogadása után lehetséges). Ezután három hónapon
belül választásokat kell tartani.
A választási rendszer jellege népképviselet, cenzusos alapon
Akik eddig szavazhattak (megyékben és városokban egyaránt).
A 20 év feletti bevett vallású férfiak (nem állnak gyámság és valami-
lyen büntetés alatt) szavazhatnak ha:
A szavazati jog feltételei – 300 Ft vagy ¼ teleknyi vagyonnal bírnak;
– iparosok és kereskedők s legalább egy alkalmazottjuk van;
– 100 ezüst Ft feletti évi jövedelmük van;
– értelmiségiek.
Azok a választók akik
Választhatók – 24 év felettiek;
– tudnak magyarul.
b) Vagyoni és műveltségi cenzust. (Említhető még a nemi és életkori feltétel.)

c) Az értelmiség, a polgárság, a kézművesek és a birtokos parasztság tömegei előtt.
d) Kivétel: a volt nemesek és polgárok.
Értékelés: pozitív vonás, hogy a törvény nem elvesz jogokat, hanem kiterjeszti azokat. Negatív vonás-
ként említhető, hogy lényegében meghagyta a volt kiváltságos rétegek politikai befolyását. (Ez a ne-
messég többségének reformok melletti kiállásával magyarázható.)
3. csoport: IX. törvénycikk

a)
Megszűntetett szolgáltatások úrbéri szolgáltatások – robot, dézsma, pénzbeli fizetések
A kármentesítés alapja a megszüntetett szolgáltatások
A kármentesítést fizeti az állam
A kármentesítés módja elhalasztva a következő országgyűlésre
b) Kötelező örökváltság, állami kártalanítással.

c) Úrbéres telkeik tulajdonosává váltak
d) A házatlan zsellérek és majorsági földeket használó jobbágyok.
e) A szőlőbirtokok majorsági földek voltak, így továbbra is járt utánuk a szőlődézsma.
5. feladat
A 12 pont a forradalom lendületében született, célja a tömeg mozgósítása, ezért rövid, tömör megfo-
galmazású dokumentum, míg az áprilisi törvények hosszabb törvényalkotó munka során keletkező több
oldalas dokumentum, így összevetésük nem könnyű.
Alapvető célja mindkét dokumentumnak az önálló, polgári Magyarország megteremtése. Azonban
jelentős hangsúlybeli különbségek figyelhetők meg a két szöveg között.
A 12 pont mögött radikálisabb elképzelések húzódnak meg; például a jobbágyi viszonyok megszünteté-
se akár kárpótlás nélkül vagy a sajtószabadság teljes megvalósítása. Ezzel szemben a törvények mér-
sékeltebbek a fenti kérdésekben is (jobbágyfelszabadítás kárpótlással, a sajtótörvény kaucióval).
A különbségek ellenére a döntő az összhang, ami a jellemezte a márciusi ifjúság és a liberális nemes-
ség viszonyát is.
23. A VÉDELEM MEGSZERVEZÉSE

1. feladat
a)
A) a magyar törekvések visszaszorítása
B) ígéretek a nemzetiségeknek
C) az egyéni (személyi) jogokat
D) autonómia, elszakadás
b)
Magyar: a magyar jobbágyságot teljes mértékben, a nemzetiségieket pedig részben nyerték meg.
Nemzetiségek: csak a népesség kisebb részét nyerték meg.
c) A jobbágyságot azért sikerült megnyerni, mert a magyar nemességnek tulajdonították a jobbágyfel-
szabadítást. A térképről látszik, hogy a szlovák és a magyarországi román parasztság nem, az erdélyi
román, a horvát és a szerb parasztság szembefordult a magyar szabadságharccal.
2. feladat
a)
Balázsfalvi román nemzeti gyűlések
1848. májusi határozatok 1848. szeptemberi határozatok
szociális nemzeti szociális nemzeti
az úrbéri viszonyok nemzeti függetlenség
– román nemzetőrség
eltörlése politikai tekintetben
a magyar kormány
arányos szereplés
a dézsma eltörlése – fennhatóságának
minden területen
elutasítása
előbb képviselet a ma-
a jobbágyok ne fizesse- gyar országgyűlésben
– az unió elutasítása
nek kárpótlást – azután tárgyalás az
unióról
b) A jobbágyság megnyerése.
c) Az unió révén vezethetik be Erdélyben is azt a magyar országgyűlés által elfogadott törvényt, amely
megszünteti a jobbágyi terheket.
3. feladat
¾ 1. csoport
A táblázatba írandó:
1848. aug. 31. Az uralkodó elrendeli az önálló magyar hadügy- és pénzügyminisztérium megszünteté-
sét, mert azok léte ellenkezik a Pragmatica Sanctioval.
1848. szeptember 15. a szőlődézsma eltörlése → Bécs nem tudja a nemesség ellen fordítni a paraszto-
kat.
1848. október megalakul az országos Honvédelmi Bizottmány (OHB), amely a Batthyány-kormány
helyett a végrehajtó hatalmat gyakorolja.
1848. dec. 2. az áprilisi törvényeket szentesítő V. Ferdinánd lemondatása – az új uralkodó Ferenc Jó-
zsef.
1849. január – Pest a császári csapatok kezére kerül, az országgyűlés és OHB Debrecenbe költözik.
¾ 2. csoport
A szerb felkelés kapcsolatai: az udvar támogatása és szerb önkéntesek érkezése.
Politikai következmények: a magyar honvédség szervezésének megindulása (1848 májusa) – az önálló
magyar bankjegy kiadása (1848 júniusa) – az országgyűlés megszavazza 200 000 újonc kiállítását a
magyar honvédség számára (1848 július 11.) – a harc honvédő jellegének megjelenése.
¾ 3. csoport
Pákozd a magyar Valmy. A csata azért jelentős, mert megállították Jelačić előrenyomulását (Pest felé),
s időt nyertek a katonai felkészülésre. A népfelkelők akadályozták az ellenség utánpótlását.
¾ 4. csoport
A magyar sereg schwechati veresége megakadályozta a bécsi forradalommal való kapcsolatot. A csá-
szári sereg ezt követő ellentámadása során a magyar főváros (Pest-Buda) elesett, de a magyar seregek
megőrizték harci értéküket, így a harc tovább folytatódhatott.
¾ 5. csoport
A branyiszkói áttörés lehetőséget teremtett a feldunai hadsereg kitörésérére az Alföld, vagyis a magyar
haderő kijelölt egyesülési területe felé. A császári haderő nem indult el a szabadságharc fővárosa,
Debrecen irányába, így Görgey hadművelete biztosította a harc folytatásának katonai és politikai fel-
tételeit.
A felvidéki hadjárat sikere lehetetlenné tette a szlovákok fellépését a magyarokkal szemben (erre
amúgy is csak kis hajlandóságuk volt).
¾ 6. csoport
A székely ellenállás állította le Puchner előrenyomulását Debrecen irányába, vagyis biztosította a harc
folytatásának lehetőségét. a gálfalvai győzelem a Székelyföldet szabadította fel, míg Piski és Nagy-
szeben egész Erdély felszabadulását jelentette. A magyar győzelmek, és az, hogy Bem tisztességesen
bánt a nemzetiségekkel, gyöngítette a magyarok elleni román fegyveres fellépés tömegbázisát.
4. feladat
„Vác, 1849. évi január 5. A Feldunai magyar hadtest, melynek magva és értelmisége egykor az egyesí-
tett ausztriai hadsereg állományához tartozott, mielőtt a magyar királyi hadügyminisztérium szente-
sítése által a magyar ezredek kizárólag ez alá rendeltettek – engedelmeskedvén Magyarország
alkotmányos királya akaratának –, megesküdött Magyarország alkotmányára és legelőször is a
főherceg nádor főparancsnoksága alatt lett a Jellasics alatti cs. kir. sereggel ellenségesen szembeál-
lítva, s azóta a legszomorúbb politikai zavarok dacára (…) engedelmeskedett. (…), kijelenti a követ-
kezőket:
1. A Feldunai hadtest hű marad esküjéhez, miszerint Magyarországnak V. Ferdinánd király

által szentesített alkotmánya fönntartásáért minden külső ellenséggel határozottan szembeszáll.
2. Hasonló határozottsággal fog a Feldunai hadtest mindazok ellenében is fellépni, kik az orszá-
gon belül netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkotmányos királyságot felforgatni megkí-
sérelnék.
3. Az alkotmányos monarchia fogalmából, melyért a Feldunai hadtest utolsó emberig harcolni el
van szánva, önként folyik, hogy neki egyedül azon parancsokat szabad és szándéka követni, me-
lyek a felelős királyi hadügyminisztertől, vagy ennek maga által kinevezett helyettesétől (jelenleg
Vetter tábornok) törvényes formában érkezendnek hozzá.
4. Minthogy a Feldunai hadtest szem előtt tartván Magyarország alkotmányára letett esküjét és
szem előtt tartván önnön becsületét, teljes öntudatával van annak, mire köteles és mit akar: annálfog-
va végezetül kinyilatkoztatja, hogy az ellenséggel folytatott bármely egyezkedésnek eredményét
csak az esetben fogja elismerni, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját,
melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét biztosítja.”
(Részlet Görgey tábornok váci kiáltványából, 1849. január 5.)
a)
A szöveg fő mondanivalója, hogy a hadsereg
Emelje ki
A törvényességre való hivatkozás és tevékenysége törvényes, hiszen a király
kékkel!
aláírta az áprilisi törvényeket.
Emelje ki A hadsereg elhatárolódik a radikális pl. köz-
Politikai elhatárolódás
pirossal! társasági) eszméktől.
Emelje ki Rendezés csak az alkotmány alapján és a had-
A politikai rendezés feltétele
zölddel! sereg helyzetének biztosításával lehetséges.
b) Cél: A hadsereg tisztikarának megnyugtatása, hogy a törvényesség alapján állnak.

Kiadásának oka: A volt császári tisztek elbizonytalanodása (ha nem törvényes a hadsereg, akkor ők
esküszegők és halál vár rájuk).
Igazolás: A szöveg egésze szinte ezt hangsúlyozza, a többi rész is ehhez kapcsolódik. Például: „(…)
engedelmeskedvén Magyarország alkotmányos királya akaratának –, megesküdött Magyarország al-
kotmányára (…)”
c) Az OHB a kiáltványt ellene irányuló fellépésként értékelte.
d) A kiáltvány elérte célját, mert Görgey megőrizte a hadsereg egységét, s a tisztek zöme kitartott a
szabadságharc ügye mellett.
24. FÉNYES GYŐZELMEK ÉS TRAGIKUS VERESÉG

1. feladat
a) A kápolnai csatára utal.
b) A jelentés téves információkat közöl. A császáriak ugyanis nem verték szét a magyar hadsereget
(„a lázadó csordákat”) – azok rendezetten vonultak vissza a Tisza vonala mögé.
c) Windischgrätz a magyar hadsereg visszavonulását döntő vereségként értékelte. Ebben szerepet ját-
szott, hogy lebecsülte ellenfelét, a magyar honvédséget.
d) Az olmützi alkotmány kiadásával.
e) A magyar fél elszántságának fokozása, s végső soron a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása.
2. feladat
a) A Délvidékről és a Felső-Tisza vidékéről érkezetek csapatok, s ide érkezett a Görgey vezette Fel-
dunai sereg. Jelentősége, hogy az ellenség szeme láttára sikerült létrehozni az erőkoncentrációt, a tá-
madás feltételét.
b) Cél: Döntő vereséget mérni a császári seregre.
Mód: A császári főerők bekerítése Gödöllő térségében.
Eredmény: Nem értek el teljes sikert, mert bár többször vereséget mértek a császári seregre, nem sike-
rült bekeríteni azt.
c) Cél: Döntő vereséget mérni a császári seregre.

Mód: A császári erők bekerítése Pest környékén, majd Buda visszafoglalása.
Eredmény: A császári erőknek sikerült elkerülniük a bekerítést, de Magyarországon nem maradt jelen-
tős császári haderő, s visszafoglalták az ország fővárosát, Budát.
d) Megnyúltak a magyar sereg utánpótlási vonalai, így Bécshez közeledve a császári erők kerülhettek
volna fölénybe az amúgy is kimerült magyar hadsereggel szemben. A Függetlenségi nyilatkozat után
érzelmi szempontból is fontos volt Buda visszafoglalása.
3. feladat
„Több ízben történt, hogy e zsarnok rendszer ellenében, melynek minden lépését vagy nyílt erőszak
vagy bűnös ármány és cselszövény bélyegzé, a magyar nemzet önfenntartása végett, fegyveres véde-
lemhez volt nyúlni kénytelen.
És bár diadalmasan harcolta az igazságos védelem harcait, erejének használatában mindig oly mér-
sékletet, s a királyi szó iránti hitben mindég oly bizakodó volt, hogy győzelmes fegyvereit azonnal
letette, mihelyt királyai a nemzet jogait és szabadságait egy újabb alkukötéssel, egy újabb esküvel
biztosították.
Először. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és
tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik s ezen egész
status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelenttetik.
Másodszor. A Habsburg–Lotharingiai-ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogá-
sa által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Er-
délynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtóli elszakítását s az
evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját
kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiot, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú
kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habs-
burg–Lotharingiai-ház Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tar-
tományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszttetik, a magyar
koronához tartozó minden címnek használatától megfoszttatik, s az ország területéről s minden polgá-
ri jogok élvezetétől számkivettetik. (…)
Negyedszer. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megál-
lapítani, addig pedig, míg ez a fönnebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egye-
temes kiterjedésében a nemzetgyűlés minden tagjának egyajkú felkiáltásával s közmegegyezéssel
kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel; úgy saját
magának mint az általa vezetendő miniszterek személyes felelősségük s számadási kötelezettségük
mellett kormányozni. (Függetlenségi nyilatkozat, 1849. április 14.)

A Nyilatkozat utal arra, hogy a magyarok mindig csak a
törvényben rögzített jogaikért szálltak szembe a Habsbur-
Emelje ki
Történelmi hivatkozás gokkal. Utal arra is, hogy a Habsburgok megsértették az
kékkel!
Ausztria és Magyarország kapcsolatát szabályozó
Pragmatica Sanctiot.
A Habsburgokat kizárják az uralkodásból, az államformáról
Emelje ki később dönt a magyar országgyűlés. A végrehajtó hatalom a
A magyar fél szándékai
pirossal! kormányzó (Kossuth) és a kormány kezében van, de felelő-
sek az országgyűlésnek.
Emelje ki A magyar korona országai egységesen és feloszthatatlanul
Az ország státusza
zölddel! függetlenek.
Emelje ki A Habsburg uralkodó hadsereggel támadt saját népe ellen,
A trónfosztás okai
barnával! feldarabolta az országot.
4. feladat
a)
A magyar vezető réteg nézetei a
Források
az állam felépítéséről a magyar nyelvről a nyújtandó jogokról
Katolikus főpapság magyar államegység egyéni jogok
„a magyarokkal egyenjogúsított más ajkú lakosokat a magyarok ellen fellá-
Jellemző forrásrészlet zítják, dacára annak, hogy a szabadság és nyert jogok által (…) a vívmá-
nyok gyümölcséből mindenki egyaránt részesül.”
Teleki László föderalizmus kollektív jogok
Jellemző forrásrészlet „Nem csak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is.”
Batthyány Kázmér magyar államegység magyar államnyelv egyéni jogok
Jellemző forrásrészlet „az álladalomnak századok óta fennálló egysége”
b) Választás: A püspöki kar álláspontjához.

Indoklás: A mozgalom csak a vezető réteg mozgalma. A magyarellenes mozgalmakat csak provokáto-
rok szítják (a szlovákok esetében valóban csak az is volt).
c) Különbség(ek): Teleki föderalizált államot akart, Batthyány egységes nemzetállamot.
Okok: Teleki Párizsból, már külföldről ítélte meg a helyzetet; Teleki egy levélben mondja el vélemé-
nyét, a külügyminiszter hivatalos álláspontként.
5. feladat
a)
Kérdéskörök Tartalom
Államnyelv a magyar az államnyelv
Nyelvhasználat községi és megyei szinten a magyar mellett az anyanyelv is használható
Oktatás elemi szinten anyanyelvi oktatás
Közigazgatás egységes, de a magyar mellett az anyanyelvet is lehet használni
b) A nyelvhasználat kérdésében.
c) A románokat és a szerbeket emeli ki.
d) Mert ez a két nemzetiség fejtett ki nagyobb fegyveres ellenállást, így őket kívánták elsősorban meg-
békíteni.
6. feladat
b)
1. Komárom környéke.
Előnyök: a Komárom erődrendszer lehetővé teszi a hosszú katonai ellenállást; még nem egyesült az
osztrák és az orosz sereg; magyarlakta vidék. Hátrány: vereség esetén az magyar vezetés fogságba
kerül.
2. A Délvidék (Szeged környéke).
Előnyök: vereség esetén török területre távozhat a vezetés. Hátrányok: a terület elérése során egyesül-
het az osztrák és az orosz sereg; részben nemzetiségek lakta vidék; császári kézben levő várak.
c) A délvidéki tervet fogadták el, de ez sem valósulhatott meg, mert egyes magyar seregeket még az
egyesülés előtt megvertek, mások meggyöngültek.
d) El akarta kerülni a döntő összecsapást, lassítani akarta az orosz előretörést.
e)
1849 május 1.: kibontakozó magyar fölény, az ország jelentős része magyar kézen van.
1849. június: az orosz beavatkozás miatt kibontakozik az ellenség erőfölénye. Az egyetlen esély az
oroszok és az osztrákok külön-külön történő legyőzése.
1849. augusztus eleje: a döntő túlerő ellen csak rövid ideig lehetséges az ellenállás.
1849. augusztus 13.: a döntő túlerővel szemben a harc folytatásához hiányoznak a feltételek.
MAGYARORSZÁG ÉS A BIRODALOM VISZONYA 1711 ÉS 1849 KÖZÖTT (ÖSSZEFOGLALÁS)

1. feladat
a)
A magyar vezető réteg
Év Dokumentum A dinasztia céljai Külső hatások
céljai
a dinasztia helyzetének
amnesztia – spanyol örökösödé-
1711 szatmári béke megszilárdítása, a rendek
a rendi jogok biztosítsa si háború
megnyerése
a nőági örökösödés a nőági örökösödés
Pragmatica elismertetése a rendi jogok elismertetése a
1721–23
Sanctio a hivatalszervezet biztosítása birodalomban
modernizálása (1713-tól)
országgyűlési a magyar rendek a rendi jogok örökösödési
1741
törvények megnyerése biztosítása háborúk
az állam szerepének
a rendi jogok
1754–67 rendeletek növelés, a birodalom felvilágosodás
biztosítása
modernizálása
a birodalom modernizá-
a rendi jogok védelme
lása,
1780–90 rendeletek a magyar nyelv felvilágosodás
a birodalom egységének
védelme
megvalósítása
1791 X. tc. a rendek megnyerése rendi jogok biztosítása francia forradalom
a Napóleon elleni hábo- a rendi jogok védelme –
francia forradalom
1792– rúkban való részvétel a forradalmi mozgal-
és a
1815 feltételeinek biztosítása, mak megakadályozása
napóleoni háborúk
abszolutizmus kiépítése a rendi jogok védelme
rendi jogok védelme – az 1820-as forra-
a rendek lecsillapítása
1825–27 reformok és nemzeti dalmi hullám,
és megnyerése
vívmányok nacionalizmus
a reformmozgalom polgári és nemzeti az 1830-as forra-
1832–36
tompítása reformok dalmi hullám
a reformmozgalom tompí- polgári és nemzeti
1839–40 –
tása engedményekkel reformok
a reformmozgalom visz- polgári és nemzeti
1843–44 –
szaszorítása reformok
A birodalmon belül
áprilisi a birodalom egységének 48-as forradalmi
1848 önálló alkotmányos
törvények megőrzése hullám
Magyarország
olmützi alkot-
mány, egységes abszolút Független
1849 –
Függetlenségi monarchia Magyarország
nyilatkozat
b) A rendi ellenzékiség átnő a polgári és nemzeti reformmozgalomba.

c) A rendek a kiváltságaik mellett sikerrel védték az ország különállását is. Amint a rendi kiváltságok
helyett a nemesség számára fontossá vált, ez a különállás lehetőséget adott a polgári-nemzeti mozga-
lom kibontakozásához.
d) A XVIII. században a birodalmi pozíciók erősítése mellett jelentős kezdeményező szerepet vállaltak
a modernizációban, míg a XIX. században a birodalom csak fékezni akarta különböző módszerekkel a
modernizációt.
2. feladat
a)
A) gyakorlati út; B) törvényes út; C) pénzügy; D) hadügy; E) külügy; F) központi (birodalmi) hiva-
talok
b) Az biztosította, hogy az alapvető kérdések (külügy, hadügy, pénzügy) Magyarországon is királyi
felségjogoknak számítottak.
c) A rendi államban a királyi felségjogok gyakorlását csak közvetett módon ellenőrzik a rendek
(országgyűlés), így az uralkodó gyakorlatilag érvényesítheti a központi akaratot.
d) A királyi felségjogok átkerülnek a kormány kezébe.
3. feladat
a)
Békés politikai Piaci viszonyok Fejlesztő
Szempont
viszonyok ipar mezőgazdaság hatások
A birodalom létéből fakadó X – X –
A birodalmi gazdaságpoliti-
– – X X
kából fakadó
b) Aláhúzás: vélt birodalmi érdekek

c) Egybeesés: A népesség helyreállítása Magyarországon, a mezőgazdaság fejlesztése stb.
Ellentét: Az ipar fejlődésének visszafogása, cseh és osztrák ipar fejlesztése, vámkérdés stb.
d) Szolgálta: Megnőtt a magyar nyersanyagok és mezőgazdasági cikkek piaca.
Gátolta: Versenyük nehezítette a magyar ipar kibontakozását.
4. feladat
a)
Gazdaság
Védelem Terület
Terhek Előnyök
birodalmi hadsereg, mezőgazdasági
XVIII. század Oszmán Birodalom helyreállítja
háborúk, udvartartás piac, védvámok
birodalmi hadsereg, birodalmi piac és
XIX. század Orosz Birodalom –
háborúk, udvartartás tőke, védvámok
b) Magyarország külpolitikai helyzetét meghatározta, hogy az ország nem rendelkezett sem önálló
hadsereggel, sem önálló külügyi apparátussal. A hadügy és a külügy királyi felségjognak minősült.
Külpolitikai téren az ország érdeke alárendelődött az összbirodalmi érdekeknek, illetve a Habsburgok
dinasztikus érdekeinek. Mindezek azonban sokszor megfeleltek a magyar érdekeknek is, gondoljunk
csak a török elleni védelemre, vagy később az Orosz Birodalom elleni védelemre. Volt azonban ellen-
példa is. A napóleoni háborúk után Ausztria a feudalizmus fenntartásában érdekelt retrográd hatalmi
szövetség (Szent Szövetség) egyik meghatározó tagja lett, ami nehezítette a magyarországi modernizá-
ciót, illetve az összefogást.
IV. A NEMZETÁLLAMOK ÉS A BIRODALMAK KORA (1849-1914)
25. EURÓPA A FORRADALMAK UTÁN

1. feladat
a)
A) Az ingatag politikai helyzettel magyarázza a hatalom megragadását.
B) A demokrácia látszatát kelti.
C) Az arra alkalmas elit vezeti majd az országot, nem puccs történik, a hatalomátvétel alkotmányos.
D) Azt sugallja, hogy szélesebb rétegek nyernek majd beleszólást a közügyekbe.
E) Azt sugallja, hogy a létrehozandó felsőház a szabadságot és a törvényességet védi majd.
F) A néptől kéri a hatalmat – amennyiben nem kapja meg, kész lemondani arról.
G) Utal a nagy elődére, Napóleonra, s ezzel igyekszik legitimálni uralmát.
b) Dokumentum: Augustus önéletrajza.
Különbségek: III. Napóleon kiáltványa a hatalom megragadását szolgálta, míg Augustus önéletrajza a
hatalom gyakorlását igazolta.
Hasonlóságok: Mindketten diktatúrát gyakoroltak, de igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy a nép
akaratával összhangban cselekszenek.
f)
A) A fogalom tartalma (tárgykör): DEMAGÓGIA – szónoklat, politikai befolyásolás, eszköz a hatalom
megszerzéséhez.
B) Időbelisége: az ókortól napjainkig.
C) Térbelisége: szinte a Föld minden államában.
D) Jelentése (lényege): Részigazságokon, irreális elképzeléseken alapuló politikai (és egyéb) progra-
mok, kijelentések rosszalló megjelölése.
A) A fogalom tartalma (tárgykör): BONAPARTIZMUS – polgári politikai rendszer.

B) Időbelisége: XVIII. század vége – XIX. század.
C) Térbelisége: Franciaország.
D) Jelentése (lényege): A hadseregre támaszkodó egyszemélyi diktatúra, amelyben korlátozottan mű-
ködik a törvényhozás. Bázisát a kisbirtokos paraszti rétegek jelentik, jellemzője a konzervativizmus. A
fogalom Bonaparte Napóleon kormányzati rendszerének általánosításából keletkezett.
2. feladat
a)
Szempontok Magyar Orosz
Mikor lépett hatályba? 1848 1861
Kiket érintett? a telki állományt használók általános
Hogyan változott a föld a jobbágyok úrbéres földjeik tulaj-
a földesúré maradt
tulajdonjoga? donosaivá váltak
Kik fizették a kárpótlást? az állam kötelezettséget vállalt rá a jobbágyoknak kellett megfizetniük
b) A magyarországi jobbágyfelszabadítás az 1848-as forradalom sikere miatt előbb következett be.

Oroszországban ezt csak a sikertelen krími háború kényszeríttette ki. A magyar jobbágyfelszabadítás a
nem úrbéres jellegű földeket a földesurak tulajdonában hagyta, ami sok vitához vezetett. Oroszország
jóval elmaradottabb volt, és ez a jobbágyfelszabadítás módjában is tükröződött. Itt ugyanis a jobbá-
gyoknak kellett megfizetniük a kárpótlást, így további hosszú évekre tolódott ki a valódi felszabadulá-
suk.
3. feladat
a)
A) szárd király (II. Viktor Emánuel)
B) francia császár (III. Napóleon)
C) szövetség, melynek célja, hogy megszabadítsa Itáliát az osztrák megszállástól
D) Savoya hercegségét és Nizza tartományt
E) a hadiköltségeket a Felső-Olaszországi Királyság fogja viselni
F) katonai segítség – 200 000 francia katona Itáliában
b)
Franciaország célja: a területgyarapodás.
Szárd királyság célja: hatalmi támogatást és katonai segítséget szerezni Ausztriával szemben.
c) Franciaországnak nem állt érdekében, hogy egységes, erős Itália jöjjön létre. Ezért a szerződés csak
Észak-Itália egyesítését engedélyezte.
4. Þ
5. feladat
Megállapítás Igazolás, magyarázat

Az egység forradalmi úton történő megvalósítását Itália földrajzi adottságai révén is több különböző
Itália gazdasági és társadalmi megosztottsága is királyságból állt. Az északi és déli területek fejlett-
lehetetlenné tette. sége között rendkívül nagy volt a különbség.
Az egység dinasztikus megvalósulásában Piemont miniszterelnöke hatékonyan képviselte a
Cavournak kiemelkedő szerepe volt. királyság érdekeit az egység megteremtése során.
Az egység létrejöttében komoly szerepe volt a ha- Piemont ügyesen használta ki a korszak európai
talmi szándékoknak és a diplomáciai manőverek- konfliktusait (pl. krími háború, porosz–osztrák
nek. háború) és nagyhatalmi ellentéteit.
Az egység létrejöttét egyszerre segítette a naciona- A nemzetállam gondolata és az egységes piac
lizmus eszméje és az ipari forradalom terjedése. iránti igény is az egység megvalósítását segítette.
26. A NÉMET EGYSÉG ÉS A POLGÁRI ÁLLAM

1. feladat
a)
Szempontok Az ipari forradalom kibontakozását elősegítő tényezők
Nyersanyagok kiterjedt szénmezők, nyersanyagkészletek
Infrastruktúra gyors ütemben épülő vasutak
Piac a nemzeti piac fejlesztése (Németország gazdasági egysége)
Szellemi tőke mindenkire kiterjedő közoktatás, az oktatás színvonalának emelkedése
Társadalmi béke a munkavállalók helyzetének javítása
Az államszervezet működése az állam növekvő szerepvállalása, pl. az oktatásban, egészségügyben
Politikai egység 1871: a Német Császárság létrejötte
b) Rendelkeztek a megfelelő nyersanyagokkal (kiterjedt szénmezők – Ruhr-vidék, Szilézia; vasérc –

Elzász-Lotaringia). A nehéziparból szerezhető magas nyereség vonzotta a nyugati (angol és részben
francia) tőkét. A befektetők egyúttal a fejlettebb eljárásokat is hozták magukkal.
2. feladat
a)
Fogalmak Magyarázat
Alulról, a nép által kezdeményezett radikális változás a nemzeti egység
1. forradalmi út
megvalósítására. Társadalmi változásokkal is jár.
Felülről, valamely uralkodóház vezetésével megvalósuló egység.
2. dinasztikus út
A Habsburgok vezetésével a német államok lazább egysége valósult volna
a) nagynémet egység meg, Ausztria kulcsszerepével.
b) kisnémet egység A Hohenzollernek vezetésével megvalósuló egység Ausztria nélküli, po-
rosz vezetésű Németországot, modern, egységes nemzetállamot akart.
b) Mivel 1848-ban nem sikerült forradalmi úton megvalósítani az egységet, a dinasztikus megoldások
kerültek előtérbe. Poroszország a XIX. században katonai és gazdasági téren is a Habsburg Biroda-
lom fölé kerekedett, ráadásul etnikailag alapvetően német volt, így a poroszok eredményesebben lép-
hettek fel a németség vezetőiként.
3. feladat
Értelmezés: Bismarck az erőpolitikában hitt, nem véletlenül nevezték őt vaskancellárnak. Tudta, hogy
csak sikeres háborúk útján valósíthatja meg célját, a porosz vezetéssel létrejövő kisnémet egységet. A
karikatúra azt is sugallja, hogy Németországon belül sem híve mindenki az egységnek: sok német
államot csak erővel lehetett erre rávenni.
Értékelés: Bismarck szavait tettekkel is alátámasztotta – bevezette az általános hadkötelezettséget, és a
legmodernebb fegyverekkel (hátultöltős, vontcsövű fegyverek) szerelte fel a porosz sereget, amely
azután vassal és vérrel megvalósította Bismarck nagyra törő terveit.
4. feladat
a)
Szövegrészlet Értelmezés
1. „Én abban keresem a porosz becsületet, hogy Po-
Bismarck elutasította a demokráciát, az
roszország tartsa magát távol a demokráciával való
erőpolitikában hitt.
minden szégyenteljes kapcsolattól.”
Bismarck konzervatív beállítottságú volt.
2. „A porosz belpolitikát illetően nem pusztán meg- Ezt azért tartotta célravezetőnek, hogy a
szokásból, hanem meggyőződésből és hasznossági német egység nagyobb társadalmi megráz-
okokból is konzervatív vagyok, amennyire azt csak kódtatások nélkül megvalósuljon. A libera-
fejedelmem és hűbéruram engedi.” lizmus 1848-ban bebizonyította, hogy kép-
telen megvalósítani az egységet.
3. „A többi ország felé való kapcsolatot illetően nem
A nemzetközi politikai manőverek során
ismerek semmiféle alapvető kötöttséget egy porosz
kizárólag a porosz érdekeket tartotta szem
számára, ezeket csak abból a szempontból tekintem,
előtt.
mennyire hasznosak a porosz érdekeknek.”
b)
Példák
1. Parlamenti felhatalmazás nélkül hadseregreformot hajtott végre.
A hadsereg független volt a parlamenttől (parlament – liberális többség), és nemesi származású
2.
tisztek vezették.
Az 1866-ban legyőzött Ausztriát később szövetségesévé tette, de e szövetségben a Monarchia alá-
3.
rendelt szerepet játszott.
5. Þ
6. feladat
a)
1. I Vilmos; 2. Otto von Bismarck
b) A császár rangban és a képen is magasabban áll. Bismarckot az elütő színű egyenruha és az, hogy ő
áll a kép középpontjában, mégis kiemeli a többiek közül, nem véletlenül: döntő szerepe volt a Német
Császárság létrejöttében.
c) A képen mindannyian egyenruhát viselnek, a magasba emelkedő fegyverek pedig a német győzel-
met üdvözlik.
7. feladat
a)
1. porosz király, a hadsereg főparancsnoka
2. Összehívja: Szövetségi Tanács, Reichstag.
Feloszlatja: Reichstag.
3. A hadsereg csak az uralkodótól függött, nem állt a parlament ellenőrzése alatt. A kormány vezető-
jét (kancellár) szintén az uralkodó nevezte ki, s az uralkodónak tartozott felelősséggel.
4. Poroszország túlsúlya a jellemző. Az alkotmány a császárnak (aki porosz király is volt) nagy ha-
talmat biztosított, csak a birodalom nevében való hadüzenethez volt szükség a tagállamok küldötteit
tömörítő Szövetségi Tanács beleegyezésére.
b)
Demokratikus Tekintélyuralmi
A hadsereg irányítása, a kancellár és a birodalmi
Minden 25 éven felüli férfi választójoggal bír,
kormány kinevezése kizárólag az uralkodó jogkö-
működik a Reichstag és a Szövetségi Tanács.
re.
8. feladat
A XIX. század második felétől a gazdaság működése és a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében
az államnak egyre több feladatot kellett ellátnia. A szakképzett munkaerő iránti igény megkövetelte az
oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, s ez növelte az állami ellenőrzést (tantervek, állami
iskolák). Az egészségügy is állami felügyelet alá került, hiszen a modern egészségügyi követelmények
megteremtésére és érvényesítésére csak az állam volt képes. A társadalmi feszültségek enyhítése érde-
kében a szociális gondoskodást is az államnak kellett felvállalnia. A gazdaság működése megkövetelte
az infrastruktúra (vasút, úthálózat, csatornázás) fejlesztését – s mivel ez lassan megtérülő beruházás, a
feladat jórészt az államra maradt. A megnövekedett feladatok ellátásához kiterjedt államapparátusra
volt szükség. Ehhez nagyobb állami bevételek kellettek, így emelték az adókat.
27. AZ IPARI FORRADALOM ÚJABB HULLÁMA ÉS HATÁSAI

1. feladat
a)
Jellegzetességek Első ipari forradalom Második ipari forradalom
kőszén
Fő energiahordozó kőszén
kőolaj, földgáz, elektromosság
gőzgép
Erőgép gőzgép robbanómotor
villanymotor
Jellemző üzemméret kisüzemek és kevés nagyüzem közepes méretű és nagyüzemek
Szükséges tőke növekvő tőkeigény --------------------------------------- >
A találmányok alkotói többnyire a mesterek mesterek és tudósok
Gazdasági korszak a szabad verseny kora monopolkapitalizmus
b) Fizika: az elektromosság törvényszerűségeinek megismerése; aerodinamika, atomszerkezet.

Kémia: új, szintetikus anyagok felfedezése
Vas- és fémipar: Bessemer-eljárás az acélgyártásban, vasbeton.
Elektromos ipar: villamos áram továbbítása, izzólámpa, telefon, drót nélküli távíró.
Közlekedés: belső égésű motor (robbanómotor), gépkocsi, a repülés fejlesztése.
Petrolkémia: a kőolaj lepárlása, kőolajszármazékok készítése.
Vegyipar: a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása.
c)
Megállapítás Háttérmagyarázat
A nehézipar biztosította a más iparágakhoz és a közlekedéshez a
A második ipari forradalom idején gépeket, az infrastrukturális fejlesztésekhez a különböző berende-
a fejlődés motorja a nehézipar volt. zéseket és a hadiipari eszközöket. Az országok gazdasági fejlett-
ségét, versenyképességét nehézipari fejlettségük mutatta.
Az ipari fejlesztések egyre szoro-
A tudomány új felfedezései új anyagokat és új technológiákat
sabban kötődtek a tudományos
biztosítottak az iparnak.
eredményekhez.
Az újítások, új technológiák új gépeket, eszközöket, épületeket és
Az új technológiák bevezetése je-
szervezeti változásokat igényeltek, s ehhez sok pénz kellett. E
lentős tőkét igényelt.
beruházások többnyire lassan térültek meg.
Az ipari forradalom egyre nagyobb területre terjedt ki, ráadásul
Az ipari forradalom nyomán kiala-
ahol bekövetkezett, ott demográfiai robbanást is előidézett. Az
kult a tömegtermelés, és nagymér-
emberek életkörülményei javultak, a népességszám növekedett, s
tékben bővült a fogyasztás.
mindez érthető módon a fogyasztás növekedéséhez vezetett.
2. feladat
a) diagram – egyéni munka
b)
Megállapítás Magyarázat
Az egyesítéssel létrejött nagy belső piac, az egységes Németor-
1. Németország ipari termelése
szág hatalmi törekvései és a tudományos-kutatási háttér nagy-
nagymértékben növekedett.
ban segítette a fejlődést.
A később induló Németország növekedési üteme gyorsabb volt a
2. A francia és az angol fellendülés
már korábban is fejlett iparral rendelkező Anglia és Franciaor-
mérsékeltebb volt.
szág gazdasági növekedésénél.
3. Különösen kiugró a német fejlő- A folyamatot a kedvező természeti adottságok és az új eljárások
dés az acélgyártásban. alkalmazása is segítették.
3. feladat
a) Az árak alakulását a gyártási költségeken kívül a kereslet–kínálat viszonya is alakította. A gyártók a
versenyben egymás árait is figyelembe vették.
b) A rajznak tartalmaznia kell, hogy a monopolkapitalizmus idején kiesik a gyártók versenye.
A Ford T–modell
4. feladat
a) Alkatrészek a bal oldalon (fentről lefelé): szélvédő – síküveggyártás; lámpa – kezdetben acetiléngá-
zos, majd elektronikus; gumiabroncsok – vegyipar
Alkatrészek a jobb oldalon (fentről lefelé): felhajtható tető; bőrülés; motor – belső égésű motor fölfe-
dezése, erőátviteli rendszer, petrolkémia (az üzemanyaghoz)
b)
Lovas kocsira emlékeztető elemek Új elemek
küllős kerék, tengelyek, rugózás (laprugók),
kormány, szélvédőüveg, lámpa, motor
karosszéria, ülések
5. feladat
Problémák A megoldás módja (forrásrészletek, adatok)
A kész, javított ábrákat lefényképezték, így őrizték meg a terve-
Tervezés, titoktartás ket az ellopástól. A fényképek a tervrajzok másolataként is
szolgáltak.
Az alkatrészek szabványosítása gépek által előállított, cserélhető alkatrészek
„A szerszámokat és a munkásokat a rájuk váró munka sor-
rendjében helyezzük el úgy, hogy az alkatrészek az összerakás
alatt lehetőleg kevés utat tegyenek meg. Szállító vasutat alkal-
mazunk vagy egyéb eszközt, hogy a szerszám és az alkatrész a
Munkaszervezés munkás közelébe jusson. (...) A gépek sűrűn egymás mellett
állanak (...) mert minden helypazarlás a termelési költségek
szükségtelen emelését jelentik (...) Az igazi termelés lényege a
szükséges kézfogások minimális mértékre redukálásában (...)
nyilvánul meg.”
A szakmunkások kiképzése, bérezése jól képzett munkások, magas munkabérek
A termelékenység fokozása tömegtermelés, futószalag, jól képzett dolgozók
A piaci pozíció erősítése viszonteladói rendszer
A fogyasztás ösztönzése jó minőség, nagy mennyiség, árcsökkentés
Az ár csökkentése technikai és üzleti újítások (pl. viszonteladói rendszer)
6. feladat
Az autót jórészt a makói születésű Galamb József tervezte. A benzinporlasztót Csonka János és Bánki
Donát szabadalmaztatták.
28. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FELEMELKEDÉSE ÉS AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS

1. Þ
2. feladat
a)
Szempontok Észak Dél
A lakosság száma 22 millió lakos 9 millió lakos
Jellemző gazdasági tevékenység farmergazdálkodás ültetvényes gazdálkodás
ellenzi a védővámokat (a világ-
támogatja a védővámokat (pro-
A védővámok megítélése piacra termel – a szabad keres-
tekcionista gazdaságpolitika)
kedelem híve)
A meghatározó politikai párt
Republikánus Párt Demokrata Párt
neve
Rabszolgaság nincs rabszolgaság újkori rabszolgaság
b)
Állítás Igazolás
Az amerikai hadsereg tisztikara többnyire déliekből áll (képzett hadve-
A déliek győznek, mert… zetés). A déliekkel kereskedő európai hatalmaknak is érdeke győzel-
mük, így segíthetik őket.
Észak népessége több mint a duplája délének, és minden más mutató-
Az északiak győznek, mert…
ban is legalább ekkora a fölénye
3. feladat
a)
Pontok Probléma Megoldás
3. pont Az államszövetséget bomlasztók elleni
A déli államok elszakadási törekvései.
fellépés.
A szövetség egyes újonnan alakuló tagál-
lamai törekednek a rabszolgaság engedé- A Republikánus Párt programjába vette a
7. pont lyezésére. Mivel ezt széles tábor ellenzi, e rabszolgaság korlátozását, sőt eltörlését,
törekvés veszélyezteti az Egyesült Álla- mert az ellenkezik a törvényekkel.
mok belső békéjét.
12. pont A déli államok ellenzik a külföldi iparcik- A párt kiáll a hazai ipart védő vámok és
kekre kirótt vámokat. adók egységes beszedése mellett.
Az újonnan birtokba vett területeket a nagy
A farmereknek kedvező, szabad földfogla-
13. pont ültevények tulajdonosai akarják megsze-
lást akartak biztosítani.
rezni.
b) A Republikánus Párt programja az államszövetség fönnmaradást úgy képzelte el, hogy a déli álla-
mokban is bevezetik az északiaknak kedvező változásokat. A bevándorlás és az ipari fejlődés az északi
államok súlyát növelte. Az iparcikkeknek piacra volt szüksége, ezért a belső piacot védővámmal szeret-
ték volna védeni, és adókkal nehezíteni a behozatalt. A rabszolgaság korlátozásának beépítése a prog-
ramba a szélesebb körű társadalmi támogatás megszerzését is célozta az Unió számára.
4. feladat
a)
Évszám Esemény Helyszín Következmény
A republikánus Lincoln győz
1860 A déliek kilépnek az Unióból.
az elnökválasztáson.
A déliek kilépését az északiak
1861 Kirobban a polgárháború.
törvénytelennek nyilvánítják.
Néhány dollár ellenében minden amerikai
állampolgár jogot nyer arra, hogy 113 hol-
1862 Telepítési törvény
das parcellát kihasítson a nyugati „szabad
földekből”.
Katonai fordulat – az északiak A Washingtont elfoglalni akaró déliek visz-
1863 Gettysburgh
döntő győzelme. szavonulásra kényszerülnek.
Biztosította az Unió számára a széleskörű
1863 A rabszolgaság megszüntetése
társadalmi támogatottságot.
Észak győzelmének köszönhetően az Egye-
sült Államok egységes maradt, s ezen a nagy
1865 A polgárháború befejezése
belső piacon a gazdasági fejlődés az észak
által meghatározott úton folytatódott.
b) A két fél között rendkívül egyenlőtlenül oszlottak meg a erőforrások: minden tekintetben az északiak
voltak kedvezőbb helyzetben. Ők rendelkeztek szinte a teljes ipari bázissal, vasúthálózatuk sűrűbb volt.
A lakosság száma is tükrözte az északiak fölényét (22 millió, szemben a 9 millió délivel, amiből ráadá-
sul 3,5 millió rabszolga volt). Kezdetben mégis déli sikerek születettek, mert az amerikai hadsereg
tisztikara nagyrészt hozzájuk csatlakozott. Később a nagyobb utánpótlás egyre inkább észak felé bil-
lentette a mérleg nyelvét. Ráadásul az északiak a kezükön lévő flottával megakadályozták, hogy a déli-
ek Európából szerezzenek be utánpótlást. A telepítési törvénnyel (1862) és a rabszolgaság eltörlésével
(1863) Lincoln széles körű társadalmi támogatást biztosított az Unió számára. Ezután következett be a
katonai fordulat. Északon tehetséges tábornokok tűntek fel (Grant, Sherman), akik vezetésével sikerült
megtörni a déliek ellenállását.
5. feladat
a) 1880: Nagy-Britannia 1913: Egyesült Államok
b) A fejlődésben később indulók (Egyesült Államok, Németország) gyorsabban fejlődtek, mint azok
az államok, ahol az ipari forradalom korábban elkezdődött (Nagy-Britannia, Franciaország). A máso-
dik ipari forradalom új iparágaiban mennyiségileg és technológiailag is fölénybe kerültek. A felemel-
kedő államokat segítette a nagy tőkebeáramlás, az új eljárások alkalmazását nem akadályozta a meglé-
vő gyakorlat. Kedvezőek voltak a természeti feltételek (ásványkincsek), a nagy belső fogyasztópiac és
a lakosság képzettsége, illetve az USA-nál a bevándorlás.
c) Mert az ipar indította el azokat a változásokat, amelyek a társadalom modernizálódásához vezettek
(városiasodás, népességnövekedés, növekvő iskolázottság, megváltozó kultúra). Az ipar döntően befo-
lyásolta az államok hatalmi súlyát.
d) A világ ipari termelésének relatív megoszlását mutató adatsor, mert ez az országok összteljesít-
ményét veszi alapul.
e) 1. A XIX. század második felében az Egyesült Államok és Németország a gazdasági fejlődésben
megelőzte a korábbi éllovasokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot (tankönyv, 28. lecke, 16. grafi-
kon, és a munkafüzet táblázata).
2. Az Egyesült Államok és Németország gazdasága 1900 után ugrásszerű növekedést mutat, míg a
fejlődést korábban kezdő államok (Nagy-Britannia, Franciaország) egyenletesebb, de nem nagy mér-
tékű fejlődést produkáltak (tankönyv, 16. grafikon).
3. Az Egyesült Államok és Németország a termelékenység terén is megelőzte Nagy-Britanniát és
Franciaországot.
4. A fejlődésben lemaradóknál is nőtt az egy főre jutó ipari termelés, de egyre kisebb hányadot képvi-
seltek a világ ipari termeléséből.
5. A fejlődésben leginkább lemaradó államok: Oroszország, Olaszország és Ausztria-Magyarország.
6. feladat
a)
Szövegrészlet Összefoglaló és magyarázat
„Az amerikai kontinenseket ezután nem tekintik európai ha- „Amerika az amerikaiaké” – az
talmak által gyarmatosítható területnek.” „Békénk és bizton- Egyesült Államok a gazdasági
ságunk szempontjából veszélyesnek tartjuk politikai rendsze- befolyását igyekezett ezáltal az
rüknek erre a félgömbre történő kiterjesztését.” (Monroe-elv, európaiakkal szemben biztosítani
1823)
„A Fülöp-szigetek örökre a miénk. (…) Nem adjuk föl ré- Az Egyesült Államok részt vállalt a
szünket abból a küldetésből, amelyet Isten reánk bízott fajtánk gyarmati világ újrafelosztásából:
és a világ civilizációjának terjesztésében. (…) Isten az ameri- elsősorban a hanyatló Spanyolor-
kai népet jelölte ki, hogy mint az ő választott népe, végül is szág gyarmataira vetett szemet
vezesse a világ újjáépítésének munkáját.” (Beveridge (Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto
szenátor, 1900) Rico).
„Közép-Amerikában politikánk célja az, hogy segítséget Az Egyesült Államok kormánya
nyújtsunk olyan országoknak, mint Nicaragua és Honduras. ösztönözte az amerikai tőkebefek-
(…) Az Egyesült Államok örömmel ösztönzi és támogatja tetéseket Latin-Amerikában. A
azokat az amerikai bankárokat, akik segélykezet kívánnak nagy tőkebefektetések révén Latin-
nyújtani ezen országok helyreállításához, mivel az ilyen pénz- Amerika jelentős része, különösen
ügyi helyreállítás (…) megszünteti a külföldi hitelezők részé- Közép-Amerika, az Egyesült Álla-
ről fenyegető veszélyt és a forradalmi felfordulás veszélyét.” mok függőségébe került.
(William Taft elnök, 1912)
b) Az Egyesült Államok a XIX. század jelentős részében nem volt világhatalmi tényező (kis hadsereg,
kis lakosság), inkább csak passzív minta azoknak, akik Európában a parlamentarizmusért, a demokrá-
ciáért küzdöttek, illetve a kivándorlók célpontja. XIX. század végétől azonban, a gazdasági megerősö-
déssel párhuzamosan az ország megjelent a hatalmi politikában is. Az Egyesült Államok célja elsősor-
ban nem a gyarmatszerzés volt, hanem a gazdasági befolyás biztosítása, s ennek révén befolyási öve-
zetének kiszélesítése. Kivételt jelentett az 1898-ban, a spanyol ellen vívott háború, amelyben megsze-
rezte Kubát, Puerto Ricot és a Fülöp-szigeteket. Ha azonban gazdasági érdekeit kellett megvédenie,
akkor az Egyesült Államok a fegyveres erőszak alkalmazásától sem riadt vissza.
29. NAGYHATALMAK ÉS GYARMATOSÍTÁS

1. feladat
a)
Cecil Rhodes G. B. Shaw
„Ha (egy angol) új piacot akar silány manchesteri
„Isten bizonyára kiválasztott eszközévé formál-
áruinak, egy hittérítőt küld, hogy a béke evangéliu-
ja az angolul beszélő fajt.”
mát hirdesse.”
„Ezért, ha van Isten, úgy gondolom, hogy amit
„A bennszülöttek megölik a hittérítőt: ő fegyverben
szívesen látna, hogy tegyek: Afrika térképén
rohan a kereszténység védelmére, hódít érte, és azt
annyit brit színekkel festeni, amennyit csak
állítja, hogy a piac az Ég jutalma!”
lehet!”
b) Cecil Rhodes: Az angolt tarja a legkülönb nemzetnek, szerinte a világ számára áldás (mert fejlődést,
civilizációt hoz), ha a britek minél nagyobb területet hódítanak meg.
G. B. Shaw: Szerinte a britek képmutató módon a béke és a keresztényi szeretet jelszavával egyre na-
gyobb területeket hódítanak meg, hogy áruiknak újabb piacokat szerezzenek.
2. feladat
a)
1. Kína – ruházat, szemforma, bajusz. A feltett kezek jelképezik, hogy „szabad a pálya” (a nyitott
kapuk elve).
2. Németország – porosz sisak, egyenruha.
3. Nagy-Britannia – Viktória királynő karikatúrája.
4. Oroszország – Miklós cár karikatúrája, egyenruha.
5. Franciaország – frígiai sapka, kokárda.
6. Japán – haj- és ruhaviselet.
b) Mindegyikük a lehető legnagyobb szeletet szeretné a „tortából”. A németek és az angolok különö-
sen féltékenyen, mérgesen néznek egymásra, ami utal arra, hogy a világpolitikát a német–brit ellentét
határozza meg. Franciaország nőalakja Miklós cár vállára teszi a kezét, ami a francia–orosz szövetség-
re utal. A Japánt jelképező alak magában töpreng, ami a szövetségi rendszereken való kívülállását
jelképezi.
c) A karikatúra készítője reálisan érzékelteti a nagyhatalmak ellentéteit, gyarmatosító törekvéseit.
3. Þ
4. feladat
a)
A) iparcikkek; B) nyersanyagok; C) Új gyarmat csak egy másik gyarmatbirodalom rovására szerez-
hető
b) Az ipari termelés csak akkor bővülhet, akkor lehet versenyképes, ha kihasználják a gyarmatok ol-
csón kitermelhető erőforrásait (ásványkincsek, növényi alapanyagok) és olcsó munkaerejét. A bővü-
léshez egyre inkább új piacokra is szükség volt. Ez eredményezte, hogy a gyarmatok felértékelődtek,
ami a feszültségek kiéleződéséhez vezetett, mert a nagyhatalmak már csak egymás kárára tudtak gyar-
matokat szerezni.
5. feladat
a)
Szövegrészlet Következtetés
„(…) a jelenlegi választópolgárság közé felvett mun-
kásosztálybeliek aránya, noha nagy megelégedésünk- A liberális politikus bővíteni szeretné a válasz-
re nagyobbnak találtuk a feltételezettnél, mégis ki- tópolgárok körét (a munkásosztály szélesebb
sebb, mint 1832-ben.” rétegeinek bevonásával).
„(…) az oktatásban rejlő művelési és képzési erők,

megannyi gyakorlati célt tekintve, úgyszólván rendkí- Hangsúlyozza a nép műveltségi szintjének
vüli javulást vittek végbe a néptömegek között.” növekedését és ennek pozitív hatásait.
„Ami a sajtót illeti, ezen a területen párját ritkító fel- Azzal érvel a választójog kiszélesítése mellett,
szabadulás és terjeszkedés ment végbe. (…) A sajtó hogy a sajtó elterjedése révén az emberek
honfitársaink valamennyi osztályának házhoz viszi a szélesebb látókörrel bírnak, tájékozottabbak a
közügyekről szóló beszámolókat.” közügyekben.
b) A közvélemény és a képviselők egy részét meg lehetett győzni arról, hogy a műveltségi szint (isko-
lázottság) és a sajtó által biztosított nagyobb tájékozottság felelősségteljes választópolgári magatartást
eredményez.
c) A Munkáspárt (Labour Party)
6. feladat
a)
1. A Brit Kelet-indiai Társaság
2. Tönkretették az indiai kézműipart, a gyapottermesztés térhódítása pedig éhínséghez vezetett.
3. A bennszülött katonák lázadása (szipolyfelkelés 1857).
4. Az iszlám hatását tükrözi a szöveg (pl. a szent háború említése).
5. A kiáltvány elsősorban a társadalom felső rétegeinek és a helyi fejedelmeknek a megnyugtatását
szolgálta. A különböző vallások egyenrangúságának hangsúlyozása viszont szélesebb rétegekre ha-
tott.
6. A domíniumi státus lazább függést jelent (domíniumoknak saját parlamentjük, és annak felelős
kormányzatuk volt), míg a koronagyarmatot közvetlenül az anyaország (Nagy-Britannia) igazgatta,
törvényeit az anyaország parlamentje hozta.
b) Az indiai vezető réteget megnyerték azzal, hogy bevonták őket az irányításba, így rövid távon biz-
tosították a brit uralmat Indiában. A következő évtizedekben új, az európai kultúrán nevelkedett indiai
értelmiség alakult ki, amely azután harcba szállt India függetlenségének kivívásáért.
7. Þ
8. feladat
a)
Ország Terv Magyarázat
Afrikában terjeszkedne tovább, már meglé- Világgazdasági súlyához szerette volna
Németország
vő gyarmatainak szomszédságában. igazítani gyarmatainak területét.
Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig
Franciaország További afrikai hódítás a britek kárára. húzódó francia gyarmatbirodalmat sze-
retnének.
Észak-Afrikai gyarmatukból (Tunézia) ki- Későn kapcsolódtak be a gyarmatosítás-
Olaszország indulva Kelet-afrikai területek meghódítá- ba, így csak kisebb vagy értéktelenebb
sa. területeket tudtak meghódítani
A hódítás célja a cári dinasztia tekinté-
Oroszország Tovább terjeszkedne dél felé Ázsiában.
lyének növelése volt.
Nyersanyagokban szegény volt, terjesz-
Japán Ázsiában, a Távol-Keleten hódítana.
kedésre törekedett.
b) Nagy-Britannia: A meglévő gyarmatbirodalma is óriási, annak megtartása és irányítása is nagy

energiákat igényel.
Egyesült Államok: A XIX. század nagy részében lekötötte a polgárháború, illetve az amerikai konti-
nens nyugati részének benépesítése, majd integrálása. Később viszonylag kis hadserege és hadiflottája
miatt is elsősorban tőkebefektetésekre, a gazdasági befolyás megszerzésére törekedett.
c) Oroszország a vele közvetlenül kapcsolatban álló területeket akarta meghódítani. A hódításoknál a
gazdasági igény nem támasztotta alá, célja pusztán a dinasztia tekintélyének növelése volt. Másrészt
d) Pl. A gyarmatok birtoklása a gazdasági fejlődés egyik forrásává vált. Az ipari forradalom kiteljese-
désével a gyarmatok egyértelműen az anyaország nyersanyagszállítói és bővülő iparának felvevőpia-
cai lettek. Épp ezért a nagyhatalmak mindent megtettek, hogy egyre nagyobb területeket szerezzenek
meg. A gyarmatosítási hullám a XIX. század végén újabb lendületet vett. A korábbi gyarmatosítók
gyorsabb ütemben terjeszkedtek, az újonnan indulók mérsékeltebb eredményeket értek el. A XX. század
elejére már csak egymástól vagy a meggyengült régi nagyhatalmaktól lehetett elragadni területeket.
Így a gyarmatokért folyó küzdelem a nagyhatalmak közötti alapvető feszültségforrássá vált, és katonai
összecsapásokkal is fenyegetett. (A válaszhoz „A gyarmatosítás új vonásai” című alfejezet nyújt segít-
séget a tankönyv 196. oldalán.)
30. A SZÖVETSÉGI RENDSZEREK KIALAKULÁSA

1. feladat
a)
Szövegrészlet Bismarck értelmezése
1. „A harc manapság nem is annyira az oroszok, németek,
Visszanyúl a Szent Szövetség hagyomá-
olaszok, franciák között, hanem a forradalom és a monar-
nyaihoz, ezzel is alátámasztja a három
chia között folyik. A forradalom Franciaországot meghó-
konzervatív nagyhatalom együttműködé-
dította, Angliát megérintette. Már csak a három császár
sének szükségességét.
tanúsít ellenállást vele szemben.”
2. „Szabad egy orosz cárnak a köztársasági Franciaorszá-
A forradalomtól rettegő cári nagyhatalmat
got arra bátorítani, hogy készítse elő előrenyomulását
azzal riogatja, hogy egy esetleges háború
Európa keleti része ellen, és a német monarchiát francia–
– kimenetelétől függetlenül – forradalmat
orosz szövetséggel fenyegetni? A háború, legyen győztes
idézhet elő.
vagy vesztes, a forradalmat (…) fogja kirobbantani.”
3. „Minden külpolitika abban foglalható össze, hogy igye- Azt sugallja, hogy ha az öt európai nagy-
kezz hármasban lenni, míg a világot öt nagyhatalom bi- hatalomból három összefog, akkor őket
zonytalan egyensúlya kormányozza.” már nagy baj nem érheti.
b) A monarchikus elvre alapozta a szövetséget.

c) A nyilatkozatok és a visszaemlékezés is leszögezik, hogy a konzervatív monarchiáknak elemi érde-
kük az együttműködés, a barátság fenntartása. Az orosz–osztrák érdekellentétet csak a visszaemléke-
zés említi (egyfajta visszaigazolása a később történteknek), de nem foglal állást egyik hatalom mellett
sem.
d) A revánstól tartva Franciaország elszigetelésére törekedett.
e) Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia érdekellentéte a Balkánon.
2. feladat
a) Oszmán Birodalom
b) Az Oszmán Birodalom nem volt képes a modernizálódásra. A török iga alatt élő balkáni népek na-
cionalizmusa erősödött, s a nagyhatalmak – érzékelve a törökök gyöngeségét – már nem feltétlenül
támogatták a változatlanságot, vagyis a balkáni török fennhatóságot. Különösen Oroszország töreke-
dett az oszmán Birodalom meggyöngítésére.
c) horvátok – római katolikusok; bosnyákok – mohamedánok; szerbek – görögkeletiek (ortodoxok);
bolgárok – görögkeletiek; szlovének – római katolikusok; albánok – mohamedánok; macedónok –
görögkeletiek; görögök – görögkeletiek
d) Oroszország – az elnyomott lakosság és a kereszténység védelmében, a szlávok nemzeti törekvéseit

támogatva a kegyetlen török uralommal szemben.
Osztrák–Magyar Monarchia – a „rend” fenntartása a Nyugat-Balkánon, Törökország meggyengülése
után.
e)
A) Bulgária, Bosznia–Hercegovina, Szerbia ↔ B) Oszmán Birodalom
C) a Balkán török fennhatóság alatt áll
D) Oroszország E) Anglia
3. feladat
a)
A szövetséget kötő A szövetségkötés célja
Évszám
országok saját megfogalmazás ezt igazoló, jellemző forrásrészlet
„ha az egyik birodalmat (...) Oroszország
Német Császárság,
Kölcsönös segítségnyújtás részéről támadás érné, minkét (...) fél köteles
1879 Osztrák–Magyar
orosz támadás esetén. egymásnak birodalma teljes erejével segítsé-
Monarchia
get nyújtani”
„a szerződő felek békét és barátságot ígérnek
Német Császárság,
egymásnak, és semmiféle olyan szövetségbe
Osztrák–Magyar Franciaország elszigetelé-
1882 nem lépnek be, illetve semmiféle olyan köte-
Monarchia, Olaszor- se.
lezettséget nem vállalnak, amelyek államaik
szág
egyike ellen irányul”
Kölcsönös segítségnyújtás
Oroszország, 1. pont: ”Ha Franciaországot megtámadja
1893 a hármas szövetség álla-
Franciaország (...)”
mainak támadása esetén.
„A Francia Köztársaság kormánya (...) kije-
Nagy-Britannia, A gyarmati ellentétek
1904 lenti, hogy nem fogja akadályozni Anglia
Franciaország rendezése.
cselekedeteit ebben az országban”
„Nagy-Britannia kötelezi magát, hogy nem
Nagy-Britannia, Elhatárolja az angol–orosz törekszik megszerezni (…) semmiféle politi-
1907
Oroszország érdekterületeket. kai vagy kereskedelmi jellegű koncessziót
[itt területek felsorolása következik] ”
b)
„birodalma teljesen fegyveres erejével segítséget
Katonai segítségnyújtás.
nyújtani”
„nem nyújt segítséget magas szövetséges ellen táma- Semleges marad, ha szövetségesét megtámadja
dó félnek” egy harmadik fél.
Nem köt szövetséget a támadó féllel, vagy annak
„jóindulatú semlegességet tanúsít” szövetségeseivel, s semmilyen módon nem segíti
azokat.
„haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész ren-
delkezésre álló hadrendjét, és minél közelebb tolja Teljes mozgósítást rendel el.
határaihoz”
„diplomáciai segítséget fognak nyújtani egymásnak” Politikai segítségnyújtás, de katonai nem.
„nem támogat semmilyen politikai vagy kereskedelmi Az adott területeken tiszteletben tarja a másik
jellegű koncessziót” szerződő fél gyarmati-gazdasági érdekeit.
Nem törekszik gazdasági előnyök megszerzésé-
„elismeri az egyenjogú kereskedelem elvét”
re, nem szorítja ki vetélytársait a területről.
„tiszteletbe tartja (…) területi integritását” Nem támad az adott terület ellen.
c) A tankönyv 208. oldalának térképe alapján.

4. Þ
5. feladat
a) Mandzsúria, Türkmenisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Észak-Szahalin, Külső-Mongólia, Vlagyivosz-
tok
b) Nagyhatalmak: Japán és Nagy-Britannia
Következmények: Azaz orosz–japán háborúban (1904–1905) Japán tengeren és szárazföldön is győ-
zött, megszerezte Mandzsúriát, és kiszorította a térségből Oroszországot.
c) Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették, az európai hatalmak befolyási övezetekre osztot-
ták, az ország félgyarmati helyzetbe süllyedt.
6. feladat
Az 1850-es években a Balkán nagy része még mindig a gyengülő Török Birodalom fennhatósága alatt
állt. Csak Görögország volt független. A krími háború után – mint az oroszokat és a törököket elvá-
lasztó ütközőállam – függetlenné válhatott a két román fejedelemség (1861-től Románia). Szerbia
hosszú harc után az 1860-as években szerzett önállóságot. A balkáni török uralom azért volt tartós,
mert a nagyhatalmak közül egyedül a befolyási övezetét itt növelni akaró, s Földközi-tengerre kijutni
törekvő Oroszországnak volt érdeke ennek fölszámolása. A balkáni népek nemzeti öntudata azonban
egyre erősödött (görögkeleti vallás, szláv testvériség eszméje), és egyre többször lázadtak fel a török
uralom ellen. A bolgár felkelés véres leverését (1875–1876) követő nemzetközi fölháborodást kihasz-
nálva Oroszország a kereszténység és a szlávok védelmében háborút indított Törökország ellen
(1877). A törökök teljes veresége után létrejött az orosz befolyás alatt álló Nagy-Bulgária. A többi
nagyhatalom föllépett Oroszország balkáni túlsúlya ellen, s a berlini kongresszuson Bulgária területét
csökkentették. A balkánon maradtak török fennhatóságú területek. Az orosz befolyást (s Szerbia ten-
gerhez jutását) megakadályozni törekvő nagyhatalmak megengedték, hogy az Osztrák –Magyar Mo-
narchia megszállja a Nyugat-Balkán jelentős részét. A Balkánon a török fennhatóság háttérbe szoru-
lása a vallási (keresztény–muszlim) és a nemzeti ellentétek erősödését eredményezte, amit a nagyha-
talmak a saját érdekeik szerint használtak ki.
DISPUTA
Az 1. csoport amellett érveljen, hogy a Balkán volt az ún. „lőporos hordó”, mely az európai birodal-
makat egymással szembe állította! Ők állítanak először egy tételt.
A Török Birodalom meggyengülése miatt a Balkánon hatalmi űr keletkezett, melynek betöltésére több
jelentkező is akadt. A nagyhatalmak – félve a kényes egyensúly felborulásától – a térség ügyeiben
többször is egymásnak feszültek.
A 2. csoport cáfolja az 1. csoport megállapításait, és amellett érveljen, hogy a Balkán csak egyik ütkö-
zési pont volt a nagyhatalmak a világméretű szembenállása idején!
A világpolitikát a német–angol és a német–francia ellentét határozta meg. Ez számtalan helyen jelent-
kezett a gyarmati világban (Észak- és Közép-Afrika, Ázsia). A Balkánon csak e hatalmak szövetségesei
csaptak össze.
A BERLINI KONGRESSZUS
7. feladat
a) a három császár szövetsége
b) Habsburg, Hohenzollern, Romanov
c) Az orosz–török háborúban az oroszok győztek, a törökök Isztambul vidékének kivételével az egész
Balkánt elvesztették. Megalakult az orosz befolyás alatt álló Nagy-Bulgária.
d) Oroszország túlzott megerősödésének a megakadályozására, az Osztrák–Magyar Monarchia és
Anglia érdekeinek érvényesítése érdekében ült össze a kongresszus.
8. feladat
a)
Területi döntések Magyarázat
1. Bulgária elveszíti Macedóniát, Trákiát A nagyhatalmak számára elfogadhatatlan volt az oro-
és a Balkántól délre fekvő összes többi szok által létrehozott és befolyásuk alatt álló Nagy-
területet. Bulgária.
Mivel az Oszmán Birodalmat nem akarták túlzottan
2. A Balkántól délre fekvő bolgár terület
meggyengíteni, és Nagy-Bulgária sem maradhatott
Kelet-Rumélia néven az Oszmán Biroda-
meg, visszakerültek területek a szultán fennhatósága
lom tartománya marad.
alá.
Meg akarták akadályozni, hogy Oroszország és Bulgá-
3. Románia megkapja Dél-Dobrudzsát,
ria egymással közvetlenül határos legyen, így Romá-
Szerbia pedig Pirot vidékét.
nia, valamint Szerbia és Montenegró függetlenné vált.
Földközi-tengeri befolyásának megerősítése érdekében
4. Anglia megkapja Kréta szigetét.
Anglia újabb területhez jutott.
5. Az Osztrák-Magyar Monarchia jogot Az európai hatalmi egyensúly fenntartása érdekében
kap Bosznia–Hercegovina katonai meg- folytatódott az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni
szállására, 30 évre. térhódítása.
b) Nagyhatalmak: Németország és Franciaország.

Magyarázat: Németország nem vágyott a balkáni térnyerésre, és nem akarta további ellentétekkel
megterhelni a három császár szövetségét. Franciaország nem avatkozott a balkáni ügyekbe, valószínű-
leg meg akarta nyerni Oroszország jóindulatát is.
c) Anglia és az Osztrák–Magyar Monarchia együttesen lépett fel az oroszok túlzott balkáni előretörése
ellen, s miután a németektől sem kapták meg a remélt támogatást, Oroszország kénytelen volt bele-
nyugodni a konferencia döntéseibe.
9. feladat
a)
1. Az oroszok balkáni térnyerésének megakadályozása.
2. A törökök támogatása, hogy az oroszok ne juthassanak a stratégiailag fontos tengerszorosokhoz.
3. A célok elérése érdekében közös fellépés az Osztrák–Magyar Monarchiával.
b)
1. Ha lehetséges, fenn kell tartani a három császár szövetségét.
2. Franciaország ne tudjon kitörni az elszigeteltségből.
3. Szoros szövetségesi kapcsolat az Osztrák–Magyar Monarchiával.
10. feladat
a) Sorrend (balról jobbra): Suvalov (3.); Disraeli (4.); Andrássy (2.); Bismarck (1.); Gorcsakov (5.);
Mehmet Ali (6.)
b) A középpontba állított három államférfi és a kézfogás azt igyekszik sugallni, hogy a három császár
szövetsége továbbra is szilárd alapokon nyugszik. A kép szélén álló török küldött perifériára állítása
mutatja, hogy a törököknek nem sok szerepük volt a döntésben.
11. feladat
Igaz/
Értékelések Indoklás
Hamis
Az említett területek rövid időn belül
1. A feszültségeket a nagyhatalmak kompromisz- függetlenedési törekvésekkel léptek fel,
szumokra épülő megállapodása jelentősen csök- Hamis az etnikai elveket a rendezés nem vette
kentette, így több évtizedre békét teremtett. figyelembe, a balkáni államok pedig
egymás rovására is terjeszkedni akartak.
2. A feszültségek nőttek, mert a Balkán független A határokat nagyhatalmi gyámkodással
kis államainak érdekeit nem vették figyelembe, Igaz alakították ki, stratégiai, nem pedig etni-
csak a nagyhatalmi szempontok érvényesültek. kai elveket véve figyelembe
4. A feszültség csökkent, mert a nagyhatalmak A régióban az etnikai kérdések néhány
tovább erősödtek, így meggátolhatták, hogy kis Hamis évtized alatt szinte kezelhetetlenné vál-
balkáni államok egymás rovására terjeszkedjenek. tak.
31. A TÁRSADALMI, NEMZETI ÉS HATALMI ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE

1. feladat
a)
1. növekvő ipari termelés, nagyüzemek terjedése, elvándorlás a mezőgazdaságból (életmódváltás)
2. a munkásmozgalom megerősödése (tömegpártok alakulása), a munkásság jelentős társadalmi té-
nyezővé válása, a társadalmi szolidaritás gondolatának erősödése
3. Az évtizedes gazdasági és technikai fellendülés, valamint a béke minden réteg számára az életkö-
rülmények javulását hozta. A XIX. század végére fontos szociális vívmányokat harcoltak ki.
4. Egyrészt a szervezett munkásság sikerének köszönhető, másrészt annak, hogy a munkáltatóknak
is érdeke, hogy szakképzett munkavállalóik biztonságban legyenek.
b) az önálló egzisztenciák tartoztak a középosztályhoz, pl. a kis- és középvállalkozók, a szabad foglal-
kozású értelmiségiek, a jelentősebb megtakarításokkal bíró alkalmazottak.
c) A fejlett országokban a gazdasági fejlődés hozta magával a középosztály megerősödését, létszámá-
nak növekedését. A bővülő állami feladatok ellátása szakképzett alkalmazottakat igényelt (oktatás,
egészségügy, igazságügy), nőtt a szolgáltatásokban és a kulturális ágazatban dolgozók száma, de nőtt
a szakmunkások létszáma is. Az erős középosztállyal rendelkező országokban kevésbé volt meg a bázi-
sa a radikális mozgalmaknak.
2. feladat
a)
Forrás
Szövegrészlet Irányzat
száma
„Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp olyan ész-
revétlenül fog végbemenni, mint ahogyan a tengerészek áthajózása az egyik centrista 4.
féltekéről a másikra.”
„A forradalmi diktatúra és az állam teóriája csak külsődleges jegyekben
térnek el egymástól. Lényegében a kettő ugyanazt állítja: a kisebbség ural- anarchizmus 11.
ma szükséges a többség felett (…).”
„(…) a munka és az emberiség felszabadítása csak nemzetközileg szerve-
zett proletariátustól indulhat ki, amely kivívja a politikai hatalmat, hogy
marxizmus 1.
megkezdje a kapitalizmus kisajátítását és a termelőeszközök társadalmi
tulajdonba vételét.”
„A demokrácián osztályuralom nélküliséget értünk, s ezzel olyan társadalmi
állapotot, ahol egy osztály sem élvez politikai privilégiumot a közösséggel
revizionizmus 7.
szemben. (…) A demokrácia alapvetően az osztályuralom felfüggesztése.
(…) A proletárdiktatúra ma már (…) túlhaladott fogalom.”
b) centristák: a munkáspártok egysége érdekében elvben hűek maradtak Marxhoz (cél a szocializmus),
de gyakorlatban elfogadták a parlamentarizmust és elvetették a forradalmat.
anarchizmus: az erősödő államban látták a szabadság legfőbb gátját. Elutasítottak mindenféle közpon-
tosítást. A szabadság nevében merényleteket követtek el az államot képviselő személyek ellen.
marxizmus: a proletariátus csak forradalommal veheti át a hatalmat, és csak erőszakos úton szüntetheti
meg a magántulajdont (proletárdiktatúra), amely feltétele a javak egyenlő elosztásán alapuló osztályok
nélküli társadalomnak.
revizionizmus: felülvizsgálja a marxi forradalomelméletet, az igazságosabb társadalom felé a parla-
mentarizmus keretei között biztosított békés átmenetet részesíti előnyben.
3. feladat
a)
Jelölés Cím Rövid tartalom
Az állam a társadalom minden rétegéért felelős-
aláhúzott Szolidaritás
séggel tartozik.
A méltányosság is a munkások állami védelmét
dőlt betűs Méltányosság
sürgeti.
A munkásoknak annyi bért kell adni, hogy a
félkövér Szociális igazságosság mindennapi szükségleteikben ne szenvedjenek
hiányt.
Az állam pártolja mindazt, ami lendít a munká-
félkövér és dőlt betűs Az állam szerepe
sok helyzetén.
Ha a munkaadók sanyargatják őket, akkor az
félkövér és aláhúzott A munkások védelme
állam lépjen fel a munkások védelmében.
b) Az egyháznak állást kellett foglalnia a XIX. századi változásokkal kapcsolatban, amelyek közül a
legfontosabbak: a városi életmód terjedése, a korábbi, biztonságok adó közösségek megszűnése, a
tömegek bérmunkássá (így kiszolgáltatottá) válása, a gazdagok és a szegények közti különbségek éles
jelentkezése. Mindezt felismerte XIII. Leó pápa, és 1891-ben kiadott, Rerum Novarum című encikliká-
jában vázolta elképzeléseit. Az emberek testvériségének keresztényi alapelvéből indul ki, amelyből
következnie kell a társadalmi szolidaritás elvének. Úgy gondolta, hogy – mivel a munkások a tőkések-
kel szemben a gyengébb felet jelentik – az államnak megfelelő törvényekkel a munkások segítségére
kell sietnie. Támogatta az egyház szociális munkáját a munkásság körében és a keresztény szakszerve-
zetek létrehozását is. Megengedte a hívőknek a politikai szereplést, s ezzel megteremtette a keresztény-
szocialista mozgalom alapjait.
4. feladat
Szempontok Szakszervezetek Munkáspártok

Fő működési területe üzemek, gyárak politikai élet
gazdasági és egziszten-
Tevékenységének fő célja a munkásság politikai súlyának növelése
ciális érdekvédelem
tömeggyűlések, a munkásság mozgósítá-
Jellemző módszerek munkabeszüntetés
sa, ha mód van rá, parlamenti szereplés
5. feladat
a)
„forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi A munkásság megfelelő ideológia nélkül
mozgalom sem” nem érheti el céljait.
„az opportunizmus divatos hirdetése a gyakorlati
tevékenység legszűkebb formáiért való lelkese- Kevesli a tényleges tetteket.
déssel párosul”
A munkásság harcát vezetni képes párt
„pártunk még (…) korántsem számolt le végleg a
még nem egységes, csak kialakulóban
forradalmi gondolat más irányzataival”
van.
„a szociáldemokrata mozgalom lényegénél fogva
Internacionalista elképzelés.
nemzetközi”
„harcolnunk kell a nemzeti sovinizmus ellen” Elutasítják a nacionalizmust.
„élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja
Ragaszkodnak Marx tételeihez
betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet”
b) A program a munkásság helyzetének javításáért tenni akaró értelmiséget és az oroszországi szociál-

demokrata párt vezetőit szólítja meg. Az eszmei megtisztulás és eszmei egység fontosságát érthették
meg a megszólítottak. A szövegen érződik, hogy ideológiában képzettebb embereknek szól. Az orosz
ipari munkásság ebből csak annyit érthetett meg, hogy csak egy egységes és cselekedni akaró párt
lehet sikeres.
6. Þ
7. feladat
a)
1. A Haidar Pasa- i kikötő építésére megszerzett koncesszió
2. Koncesszió Constanta és Konstantinápoly közötti távírókábel megépítésére.
3. Berlin közvetlen távirati összeköttetése Konstantinápollyal.
4. A török kormány és a nagy német cégek közötti üzleti kapcsolatok megszilárdítása.
b) Cél: Németország erősíteni akarja helyzetét a Közel-Keleten.
Eszköz: gazdasági behatolás.
c) Brit: Nagy-Britannia arra törekedett, hogy flottája nagyobb legyen, mint a két utána következő
nagyhatalom flottája együttesen. Ezért a britek féltékenyen figyelték a XX. század első évtizedében
elkezdődő nagy arányú német flottafejlesztést. Tudták, hogy ez gyarmati pozícióikat is veszélyezteti.
Német: Németország a XX. század elejére vas- és acéltermelésben megelőzte Nagy-Britanniát. Jogos-
nak tartotta, ha gazdasági fölénye katonai téren is jelentkezik. Mivel célja a XX. század elejétől a
gyarmatszerzés, a katonai fejlesztés flottaépítést is jelentett.
32. A BOLDOG BÉKEIDŐK MINDENNAPJAI ÉS SZELLEMI PEZSGÉSE

1. feladat
a)
A városi élet változásai Tudományos-technikai vívmányok
a közvilágítás kiépítése, a közlekedés fejlődése az elektromos áram szállítása, izzólámpa,
(autók, bicikli), nagy sugárutak kiépülése belső égésű motor (robbanómotor),
b)
Területek Változások
a polgárságnak többszobás lakások, lift, villanyvilágítás, vezetékes gáz és víz,
Lakáskörülmények
fürdőszoba, telefon
Higiénia vízöblítéses vécé, csatornázás, új fertőtlenítési eljárások, védőoltások
olcsóbb lesz a ruházat, elkülönül a hétköznapi és az ünnepi viselet (férfiaknál
Ruházkodás általános az öltöny, nőknél a kosztüm), más a felnőttek és a gyerekek öltöz-
ködése,
c) Kimaradtak: vidéki parasztság, ipari munkásság, vagyontalanok, gyarmati sorban élők.

d) pl. az osztályharc különböző formái, sztrájkok, esetenként polgárháború, gyarmatosítók elleni felke-
lés
e)
Társadalmi csoportok A szabad idő eltöltésének formái

hagyományos arisztokrácia, nagypolgárság utazások, üdülések, színház, opera, bál, olvasás
utazás, kirándulás, színház, bál, olvasás (könyvek,
középpolgárság, tőkés vállalkozók
magazinok)
alkalmazottak, ipari szakmunkások kirándulás, mozi, egyleti rendezvények
2. feladat
a)
„A modern sport több is és kevesebb is, mint az ókor Az új sportban a versenyjelleg és a telje-
sportja. Több, mert például tökéletesebbek az eszközei. sítménykényszer nagyobb, de nincsen
De hiányzik a filozófiai alap, a rejtett cél, az az egész összetartó erő, ezért is szükséges az
hazafias és vallási szemlélet, amely akkoriban a fiatalok olimpia.
ünnepi játékait körülvette.”
„Azt követelni a népektől, hogy egymást kölcsönösen A szeretet nem követelhető meg, de a
szeressék, egyfajta gyerekesség. Ám felszólítani őket, különböző népek egymás iránti tisztelete
hogy figyeljenek egymásra, ez már nem utópia.” igen. Erre jók az olimpiai eredmények.
„Alkalmat kell adniuk a világ ifjúságának egy felemelő, Az olimpia elősegíti a népeknek egymás
testvéri találkozásra, amelynek során fokozatosan eltűnik jobb megértését, és hozzájárul a tudat-
majd az a tudatlanság, (…) amely elevenen tartja a gyűlö- lanság felszámolásához, melyet már a
let érzését.” felvilágosodás is a zászlajára tűzött.
b) A későbbi olimpiák csak részben igazolták a megfogalmazott célokat. Az újkori olimpiák valóban
hozzájárultak ahhoz, hogy a népek megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. Elősegítette a
versenyszellem és a teljesítmények fokozását, de a békét nem hozta el, hiszen a XX. század során a
háborús időszakokban nem voltak játékok. A versenysport és a sport és üzletté válása sok esetben nem
a gyűlölködés csökkenését, hanem fokozódását hozta el (pl. szurkolók verekedése), másrészt nem az
egészséges teljesítmények tiszteletét, hanem a sportolók fizikai teljesítményének végletes kihasználását,
egészségük megromlását eredményezte.
3. feladat
a) b)
Fogalmak Szerző Értelmezés
A létért folyó harc hozzájárul az egyes fajok életképe-
természetes kiválasztódás Darwin
sebb egyedeinek fejlődéséhez, kiválasztódásához.
Az embernek a neveltetése folyamán kialakult viselkedé-
felettes én Freud sét, szokásait nevezzük így, mely sokszor elnyomja az
ösztönöket.
A szerző abból indul ki, hogy a régi értékeket a modern
civilizáció eltüntette, s az embernek új értékeket kell
felsőbbrendű ember Nietzsche
teremtenie, ha ki akar tűnni a tömegből, a „tucatembe-
rek” közül.
A népek, társadalmak is harcolnak egymással a túlélé-
szociáldarwinizmus H. Spencer
sért, és a legéletképesebb népek leigázzák a többit.
A világ megismerhetetlen, így az ember saját akaratának
irracionalizmus Schopenhauer foglya. Boldogok úgy lehetünk, ha megszabadulunk az
akaratunktól. Erre azonban csak a zseni képes.
c) A XIX. század végének tudományos és technikai eredményei azt sugallták a kor emberének, hogy a
tudomány és technika fejlődése az emberiség számára hosszú távon jólétet, boldogságot hoz. A tudo-
mány elismertsége oly mérvű lett, hogy számos országban tudományos intézetek alakultak, és minden
valamire való irányzat tudományosnak nevezte magát (pl. tudományos szocializmus). A tudományban
való hit olyanná vált, mint régen az istenekben való hit – ezért is beszélhetünk a tudomány mitológiá-
járól. A tudomány összekapcsolódott a haladás eszményével, amelynek nevében az európai hatalmak
az egész világ gyarmatosítására, átalakítására törekedtek. A tudomány mítosza megpróbálta igazolni
a kapitalizmust is: eszerint a verseny ugyanaz a társadalomban, mint a természetes kiválasztódás a
természetben.
A tudomány mindenhatóságával szemben már akkor is többen megfogalmazták fenntartásaikat. Rávi-
lágítottak arra, hogy a tudomány az ember belső világára, az élet működésére vonatkozó lényegi kér-
désekre még nem tudott választ adni, s a társadalomban sem feltétlenül lesz jobb mindenkinek a tudo-
mány fejlődése révén.
Mára egyértelművé vált, hogy a tudomány és a technika fejlődése fontos az emberiség életében, de
egyben veszélyes is, hiszen fenyegeti az emberiség közös jövőjét. Erre utal pl. az energiaválság, a túl-
népesedés, a vízhiány, a globális felmelegedés és még számtalan környezeti probléma. Ezért ma a
tudományos fejlődéssel kapcsolatban is fölmerül a fenntartható fejlődés problémaköre.
4. feladat
a)
Stílusirányzat Jellemzők Alkotók
A pillanatnyi látvány, a pillanatnyi hatások (impressziók)
Impresszionizmus ábrázolása, a fényviszonyok szerepének hangsúlyozása a Van Gogh, Monet
festészetben.
Hullámzó vonalak, keleti és népművészeti motívumok al-
Szecesszió G. Klimt
kalmazása
Elmozdulás az absztrakt művészet felé, megjelennek a
Kubizmus Picasso
geometrikus formák.
b) A fénykép megjelenésével értelmetlenné vált a festészetnek az a funkciója, hogy valamit (pl. ese-
ményt, személyt, tájat) élethűen akart ábrázolni, megörökíteni. Ráadásul a korszakban egyre jobban
teret hódított annak felismerése, hogy a valóság folyamatosan változik, és nagymértékben függ a né-
zőponttól is. Így a festészetben előtérbe került a művész sajátos nézőpontjának és az érzelmeknek a
bemutatása.
A MODERN DEMOKRÁCIA ÉS ÁLLAM KITELJESEDÉSE A XIX. SZÁZAD VÉGÉN

(ÖSSZEFOGLALÁS)
1. feladat
a)
Idézetek Kik, és mit követelnek?
„hogy (…) megvalósítsuk legnagyobb elméink Garibaldi és társai – az olasz nemzeti egység, a
évszázados álmát, Olaszország egyesítését.” nemzetállam megteremtését.
„Az önkormányzat és nemzetközi jogaink garan- Cuza ezredes kiáltványa – a török iga alól felsza-
ciája, (…) valamint a román terület semlegessé- baduló román fejedelemségek önállóságának
ge.” elismertetését.
„A szabadságtól, az egyenlőségtől, a szolidaritás-
Az I. Internacionálé – a kapitalista szabad ver-
tól kell várnunk, hogy új alapokon biztosítsa a
seny megváltoztatását, korlátozását.
rendet, hogy újjászervezze a munkát.”
„és kinyilvánítom, hogy a (lázadásban lévő) álla- Lincoln elnök és az abolicionisták – rabszolga-
mokban és államrészekben rabszolgaként tartott felszabadítást az USA minden szövetségi államá-
személyek valamennyien szabadok.” ban (a déli államokban).
„Nem fognak tirannusok és bitorlók kormányozni
bennünket! (…) Egyesüljünk az élet, a javak, a A szipolylázadás kiáltványa – a gyarmati elnyo-
vallás közös védelmére, és űzzük ki az angolo- más megszüntetését, az angolok kiűzését Indiából.
kat.”
„hogy a munkaórák számát napi 8 órára csökkent- Gapon pópa – a Nyugat-Európában addigra be-
sék; (…) és az asszonyok munkabérét emeljék fel vezetett munkaidőt és munkavédelmet Oroszor-
napi 1 rubelre.” szágban is alkalmazzák!
„a forradalom a legnagyobb mértékben előnyös a Lenin és a bolsevikok – támogatják a polgári for-
proletariátus számára. A polgári forradalomra radalmat is, hiszen ezek győzelme után ragadhat-
feltétlenül szükség van a proletariátus érdekében.” ja meg a hatalmat a proletariátus.
„A nők nevelését tehát lelkiismeretesen Teleki Blanka – a női egyenjogúság elismerését,
figyelembe kell venni minden hazafinak.” első lépésként a tanulásban.
b)
Ország Társadalmi csoport Változás
Oroszország jobbágyság Felszabadultak és részben földhöz jutottak.
Egyesült Államok rabszolgák Felszabadították őket délen is – munkát vállalhattak.
Szakszervezeteket, pártokat alakított, parlamenti
Nagy Britannia munkásosztály
képviseletet nyert, törvény korlátozta a munkaidőt.
Hivatalt vállalhatott a közigazgatásban, így része-
India helyi értelmiség
sült a hatalomból.
A korlátozott parlamentáris viszonyok miatt az al-
Japán alsóbb osztályok
sóbb osztályok előrejutási korlátait feloldották.
2. feladat
Példák
Szempontok
a folytonosságra a változásokra
Habsburgok, Romanovok,
Dinasztiák Bourbonok, Bonaparte-dinasztia,
Hohenzollernek, Hannover-ház
olasz és német egység, francia–német
francia–spanyol határ, Svájc hatá- határ, porosz–dán határ, Oroszország
Határváltozások
rai, Magyarország határai határai, a Török Birodalom és a balkáni
államok határai
Németország és az Egyesült Államok
Oroszország elmaradottsága,
Gazdasági viszonyok gyors fejlődése, Franciaország lemara-
Anglia gazdasági helyzete
dása
a tőkés vállalkozók és a munkásosztály
az arisztokrácia (nemesség) súlya súlya nő, a parasztság súlya nyugat-
Társadalmi viszonyok
megmarad Európában csökken, harc a nők egyen-
jogúságáért
a falusi élet (különösen Közép- és a városi élet, az egészségügy fejlődése, a
Életkörülmények kelet-Európában); nagy társadal- szabadidő eltöltésének új módjai, a nők
mi különbségek munkába állása
Anglia tengeri fölénye, Oroszor- Németország megerősödése, a Török
Katonai erőviszonyok
szág szárazföldi hadereje Birodalom meggyengülése
a forradalmakban egyre nagyobb szere-
a legtöbb forradalom Franciaor-
Forradalmak pe van a munkásságnak (1848, párizsi
szágban tört ki
kommün, 1905 – Oroszország)
b) A hosszú XIX. század második fele magában hordozta a folytonosságot és a változásokat egyaránt.
Találkozott a korszakban a múlt (pl. a történelmi dinasztiák, a feudális rétegek szerepe megmarad) és a
jövő (pl. óriási technikai fejlődés), ami különösen érdekessé teszi ezen időszak vizsgálatát.
3. feladat
A) Adóbevételek forrásai: növekvő gazdaság – bővülő bevételek (az ipari tevékenység, bankrendszer
illetve a korábbi föld- és ingatlanok után járó adó).
B) Az adóbevételek formái: közvetett adók (fogyasztási adó, forgalmi adó), közvetlen adók (személyi
jövedelemadó, vállalati nyereségadó), illetékek, vámok
C) Ellátandó területek: 1. egészségügy, 2. oktatás, 3. közszolgáltatás, 4. szociális gondoskodás,
5. hadsereg
D) Következmények: növekvő állami és közigazgatási apparátus
4. feladat
a)
Álláspontok Állami szerepvállalás
„Az emberek természetes jogainak gyakorlása nem ismer határokat,
Korlátozott szerep: az egyéni
kivéve, ha az a társadalom többi tagját ugyanezen jogai gyakorlásá-
szabadságjogok biztosítása.
ban gátolja.” (Az emberi és polgári jogok nyilatkozata, 1789)
„A kormány egyetlen feladata a bűntények megakadályozása és a Minimális szerep: a jog- és
szerződések érvényesítése.” (Lord Melbourne) közbiztonság fenntartása.
„A kormányt úgy kell tekinteni, mint a termelés legfőbb irányítóját, Meghatározó szerep: a terme-
és hatalommal kell felruházni, hogy véghezvihesse feladatát.” lés és az elosztás szabályozá-
(Louis Blanc) sa.
„A méltányosság a munkások állami védelmét sürgeti. (…) Mindazt Fontos szerep: a munkások
pártolnia kell az államnak, ami a munkások helyzetén bármiképp is védelme, helyzetük folyamatos
lendít.” (XIII. Leó pápa) javítása.
b) A fenti négy idézetben lényegében két álláspont jelenik meg. Az egyik minimális állami szerepválla-
lást, a másik pedig jelentős feladatok ellátását várja el. Az első két idézet a XVIII. századi, illetve a
XIX. század eleji liberális álláspontot képviseli. A második kettő a XIX. század végének álláspontját
tükrözi, hiszen meghatározó módon érvényesül bennük a szocialisztikus megközelítés. Ezekben már az
ipari forradalom kiváltotta egyenlőtlenségek mérséklésének kívánalma is megjelenik.
5. feladat
a)
A – liberálisok; B – keresztényszocialisták; C – konzervatívok; D – szociáldemokraták;
E – anarchisták; F – bolsevikok
b)
Irányzatok Támogató csoportok Követelések
Az állam biztosítsa a szabad versenyt és a
A polgárság
polgári szabadságjogokat.
A szociális körülmények javítása, a munkaadó
B alsóbb néprétegek
és a munkás közötti ellentétek feloldása.
Az állam szerepének növelése, a hagyományos
C hagyományos uralkodó osztályok
értékek védelme.
Demokratikus jogok kiterjesztése, a munkások
D munkásság
szociális helyzetének javítása.
munkásság, parasztság, kispolgár- Az állam és a szociális igazságtalanságok
E
ság egy része kiküszöbölése.
F munkásság A magántulajdon eltörlése, proletárdiktatúra.
V. A POLGÁROSODÁS ÉS A MODERNIZÁCIÓ KORA

MAGYARORSZÁGON (1849–1914)
33. AZ ÖNKÉNYURALOM KORA

1. feladat
a) A világosi fegyverletételnél a magyar függetlenség elveszett, ez egyértelmű. Osztrák függetlenség-
ről sem beszélhetünk, hiszen az oroszok segítségével győzedelmeskedő Habsburg-dinasztia önkény-
uralmat vezetett be Ausztriában is. Így az osztrák érdekek helyett az uralkodóház érdekei érvényesül-
tek a birodalmi politikában. Az idézet utal arra is, hogy a meggyöngült Ausztria lété a nagyhatalmak
jóindulata (és érdekei) biztosították.
b)
Előnyök Hátrányok
Korlátlanul érvényesülhetett az uralkodó akarata. Nincs belső támasza a hatalomnak.
„Rend” volt az országban. Drága az állami apparátus fenntartása.
Folytatódott a polgári viszonyok kiépítése. Jelentős katonai erőt köt le Magyarország.
2. Þ
3. feladat
a)
Fogalom Szövegrészlet Meghatározás
„Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az A jobbágyok által hasz-

úrbéres föld úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek nált és később birtokolt
állománya iktatvák be.” földterület.
„A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások és szolgáltatá-

sok csak akkor tekintendők megszüntetetteknek, ha ezek oly A földesúrnak a szőlő-
szőlődézsma
telkek alkatrészeit képezik, melyek ezen nyílt parancs termésből járó rész.
3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendők.”
„A tagosítás megindítása vagy a földesuraság, vagy a jobbá- Egy tulajdonos különbö-
gyok többsége által kéretni fog, az (…) lehető gyorsasággal a ző helyen lévő parcellá-
tagosítás
legelő egyidejű elkülönözése s az erdei haszonvételek szabá- inak egymás mellé ren-
lyozása mellett létesítendő.” dezése.
b)
Szempontok 1848 1853
A föld a jobbágyé lesz, a korábbi
úrbéres föld Hasonló.
szolgáltatásai megszűnnek.
A majorsági földön élők felszabadítá- A majorsági földön nem szabadul fel
majorsági föld
sának terve. a jobbágy.
Eltörlik (bár nem az áprilisi törvé-
Csak akkor nem kell fizetni, ha a volt
szőlődézsma nyekben, hanem 1848 szeptemberé-
jobbágytelken van a szőlő.
ben).
A kárpótlásról egy későbbi ország- Kárpótlás állampapírokban, hosszú
földesúri kárpótlás
gyűlés dönt. idő alatt.
c) A jobbágyfelszabadítást nem merték és nem is akarták eltörölni. Mindez a polgári átalakulás egyik
sarkköve volt. A megvalósítás tekintetében az udvar gondosan ügyelt arra, hogy a kincstárra minél
kevesebb teher háruljon a földesurak kártalanításából. Az elnyomó hatalom pótadót is kivetett e célra,
a kárpótlást a földbirtokosok állampapírokban kapták meg, így a szabadságharcot vezető nemességet
jórészt kisemmizték.
4. feladat
a) Az iparosodás felgyorsulására, az ipari forradalom kibontakozására.
b) Szükségessé tette: az elnyomó államapparátus eltartása.
Lehetővé tette: a növekvő gazdaság és az adókat beszedni képes kiterjedt államapparátus.
c) Egyenes adók: ingatlan-, föld- és iparűzési adó
Közvetetett adók: vámok, illetékek, fogyasztási adók.
d) A növekvő hadikiadásokat és a bővülő hivatalnokszervezet fenntartási költségeit részben kölcsö-
nökből fedezte az állam.
e) A Bach-rendszer idején tapasztalt fejlődés más körülmények között talán úgy valósulhatott volna
meg, hogy abból Magyarországnak több haszna lett volna.
5. feladat
a)
Szövegrészlet Az ellenállás formája
„oly állapotok között, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehetetlenség,
passzív ellenállás
hogy én nyilvános ügyekben közreműködhessek.” (Deák Ferenc)
„a pesti tanulóifjúság meg akarta koszorúzni (…) a mártírok sírjait. (…) A
fiatalok közül némelyik át akart törni a tömegen, mely a polícia által kiren-
nyílt fellépés
delt katonaságból állott. (…) A polícia részéről lövés parancsoltatott az
ifjúság közé.” (Leövey Klára jegyzetei)
„Én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem.”
emigrációs tevékenység
(Kossuth Lajos)
b) A gazdagok számára a hatalommal való szembenállás, illetve a hivatalviselés megtagadása nem

jelent gondot, hiszen birtokaik tisztségek nélkül is biztosítják ellátásukat. A szegényebb középosztály-
beliek azonban súlyos megélhetési gondokkal küzdenek, mert a jobbágyfelszabadítás után birtokaikat
nem tudták megműveltetni (bérmunkásra nem volt pénzük), így a passzív ellenállás fenntartása egyre
nehezebb. Az ügyvédi pálya az egyik menekvés az egzisztenciát vesztett középosztály számára, hiszen
ebből meg lehet élni, ha másként nem, úgy, hogy mindenből jogi kérdést csinálunk.
34. ÚT A KIEGYEZÉSHEZ
1. feladat
a)
Külpolitika Belpolitika
Folyamatos katonai kudarcok az európai hábo- Egyre növekvő állami kiadások a hatalom fenntar-
rúkban (olasz egység). tása érdekében.
b) Októberi diploma: Az 1848 előtti rendi berendezkedést állította vissza, de a magyar önállóság jelen-
tős korlátozásával.
Februári pátens: Ismét erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat, de Ma-
gyarország részvételét a birodalmi tanácsban alulértékelte.
c)
1. Megszüntették a Bach-korszak közigazgatását (öt kerület).
2. Engedélyezték a magyar országgyűlés összehívását.
2. feladat
a) Az udvar javaslatait vissza kell utasítani.
b) Deák és köre feliratban kívánta visszautasítani az udvar javaslatait (Felirati Párt), ami közvetve az
uralkodó jogainak (az országgyűlésben játszott szerepének) elismerését jelentette. Teleki László és
köre határozatban kívánta visszautasítani (Határozati Párt), ami azt jelentette, hogy nem ismerik el
törvényesnek az uralkodót.
c)
Szövegrészlet A képviselt párt neve
„Lehetne-e feledni, ami 48 óta történt? (…) Semmi áron nem lehet alkudni,
(…) a 48-as törvényekből semmit, de semmit sem lehet engedni. (…) Nem
Határozati Párt
elég a 48-as állapot, (…) nekünk több garanciára van szükségünk, mint amit a
48-as állapotban találunk.”
„Nem akarjuk mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni, s készek vagyunk
azt, amit tennünk szabad, s mit önállásunk s alkotmányos jogaink sérelme
Felirati Párt
nélkül tehetünk, (…) megtenni. (…) De csak mint önálló, független, szabad
ország akarunk (…) önálló, független, szabad országgal érintkezni.”
d) Az olasz egységet megteremtő francia–osztrák háború hozta azt a felismerést, hogy a nagyhatalmak
csak saját céljaikra akarják kihasználni az emigráns katonai csoportok tevékenységét. Hasonló tapasz-
talatra tehettek szert a magyar emigránsok a porosz–osztrák háború idején is: a nagyhatalmi politika
ott is felülírta az önálló magyar érdekeket. A korszak legjelentősebb európai hatalma, Anglia az Oszt-
rák Császárság fennmaradását az európai egyensúly részének tekintette. Az országon belül élők pedig
nyugodt gyarapodásra, békére vágytak.
3. Þ
4. feladat
a)
Jelölés Összefoglaló, értelmezés
A magyar függetlenségről nem lehet egy személyben, kereskedőként dönteni,
aláhúzott
ez olyan döntés, mely az egész nemzetet illeti meg.
Ha az udvar nem tud jobb ajánlatot adni, akkor mi magyarok várunk, és
dőlt betűs
tűrünk tovább.
Erővel a hatalom el tudja venni a függetlenségünket, de idővel megváltozhat
félkövér
a helyzet, s nőhet a magyar függetlenség kivívásának esélye.
Önként nem mondunk le a függetlenségről, még nehézségeink közepette sem,
félkövér és dőlt betűs
mert annak visszaszerzése szinte lehetetlen.
b) A passzív ellenállás mellett érvel.

c) A nemesség a nehezedő életkörülmények (földbirtokok elvesztése) miatt egyre inkább hajlott a
passzív ellenállás feladására.
5. feladat
a)
1861–1865
1865: Deák
húsvéti cikke
1861: Schmerling provizóriuma 1867: kiegyezés
februári pátens (átmeneti korszak) 1866: osztrák vereség a
poroszoktól (Königgrätz)
b)
„Arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága A birodalom biztonságát helyezi előtér-
teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei be, a megegyezés mindkét fél érdeke, a
a lehetőségig fenntarttassanak, mind a Lajtán túli országok birodalom fennmaradása és a magyar
alkotmányos szabadsága (…) teljesen biztosíttassék.” önállóság is biztosítható.
A kiegyezés kiindulópontja az uralkodó-
„csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott ház és a magyar országgyűlés által is
határozva az uralkodóház közössége, (…) s az ebből (…) elfogadott Pragmatica Sanctio legyen,
következő közös védelem.” amely az együttélés sok kérdését szabá-
lyozza.
„készek leszünk mindenkor törvény szabta úton saját törvé-
Ha így történik, hazai törvényeinket
nyeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával
igazítjuk az osztrák gyakorlathoz.
összhangzásba hozni (…)”
c) Mert ezt a törvényt a magyar országgyűlés és az uralkodóház is elfogadta, s akkor még érvényben
volt. Másrészt tág értelmezési lehetőséget adott a magyar alkotmányosság és a függetlenség kérdésé-
ben.
6. feladat
A kiegyezési törvény elfogadása nyomán létrejött (1) Osztrák–Magyar Monarchiában a (2) kormány
kinevezése és a hadsereg (3) irányítása az uralkodó joga maradt. A két országot az uralkodó szemé-
lyén kívül egyéb ügyek, a (4) hadügy és a (5) külügy, valamint az ezek fedezetét biztosító (6) pénz-
ügyek is összekötötték. Ezen ügyek ellenőrzését az összesen 120 főből álló (7) delegációk végezték.
Gazdasági téren Magyarország elfogadta az Ausztriával közös (8) adó- és vámrendszert, és átvállalta
az osztrák (9) államadósság egy részét is. A közös költségek viselésének arányát kvóta szabta meg,
amelyben Magyarországra a terhek (10) 30%-a jutott. Ezt a hozzájárulási arányt (11) tíz évre állapítot-
ták meg. A kiegyezési megállapodás módosította az (12) 1848. évi országgyűlésen elfogadott törvé-
nyeket, és jogi alapjának az (13) 1723. évi törvényeket tekintette. A birodalomnak két központja lett,
Bécs és Pest-Buda, ezért is nevezzük a létrejövő államot (14) dualistának.
DISPUTA
1. csoport: Kossuth álláspontjának képviselete.

Lehetséges érvek:
– kényszerpályára kerül az ország
– válságban lévő birodalomhoz kötjük a sorsunkat
– elvész a lehetősége nemzetünk állami önállóságának
– a kiegyezés visszalépés 1848-hoz képest
– ahelyett, hogy megoldaná, kiélezheti a nemzetiségi kérdést
2. csoport: Kossuth álláspontjának megcáfolása.

Lehetséges érvek:
– helyreáll az alkotmányosság
– a magyar lesz a birodalom egyik vezető nemzete
– elősegíti a gazdasági fejlődést
– jobban érvényesíthetők a magyar nemzeti érdekek
– Magyarország – a közös ügyeken kívül – visszanyeri teljes önállóságát
35. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 1849 ÉS 1868 KÖZÖTT

1. Þ
2. feladat
a)
Kedvező Kedvezőtlen
Nem fenyegetik őket a magyar nemzetállami tö- Az alapvető nemzetiségi követeléseiket (pl. nyelv-
rekvések. Jelentős közigazgatási tisztségeket kap- használat, autonómia) nem teljesítették, így a ve-
tak az új abszolutizmus rendszerében. zetőik egy része csalódott az udvarban
b)
A) területi autonómia
B) elutasítják Erdély és Magyarország unióját
C) széles nyelvhasználati jog és az egyéni szabadságjogok biztosítása
c) A kor liberális eszméitől vezettetve az egyéni szabadságjogok biztosítását tartották kiemelt feladat-
nak. Úgy gondolták, hogy ha ezt megkapják a nemzetiségek, akkor a magyarokkal már egyenrangúak.
3. feladat
a)
Szövegrészlet Probléma Megoldás
„Vannak országok, hol a lakosok különféle nyel-
Az országon belül
vet beszélnek, s annál fogva különféle (…) nem-
több egybefüggő terü- Helyi kulturális nyelvi
zetiséghez tartoznak, de vagy vegyesen laknak,
leten nemzetiségek autonómia
(…) vagy az államnak (…) delimitált [elhatárolt]
élnek
földterületén laknak.”
„az egy nemzetiséghez tartozó honpolgárok nem-
Nem szerveződhetnek
zetiségi érdekeik előmozdítása végett társaságba Területi önkormányzati
a nemzetiségek szaba-
állnak községenként, (…) választanak nemzeti testületek.
don.
főnököt, (…) a mint tetszik.”
Az állam hivatalos
„Mennyiben pedig a kormánynak (…) hivatalos Szabad nyelvhasználat
nyelvét nem minden
nyelvre van szüksége, (…) a föntebbi elv (…) területi alapon a nemze-
nemzetiség érti, hasz-
fogna alkalmaztatni.” tiségeknek.
nálja.
b) Egy államszövetség (konföderáció) tervét vázolta föl.
4. feladat
a)
A) egy politikai nemzet
B) többnemzetiségű az állam – 1. románok; 2. horvátok; 3. szerbek; 4. szlovákok; 5. németek;
6. ruszinok (a sorrend tetszőleges)
C) az államnyelv a magyar
D) vegyes lakosságú vidékeken az iskolákban, a bíróságokon
E) nemzetiségi egyesületek, nyelvhasználat
b)
1. Mert nem kérdőjelezte meg a magyar nemzetállam létét, és biztosította a magyar vezető réteg szá-
mára az államhatalom birtoklását.
2. A törvény nem elégítette ki a nemzetiségeket, mert ők kollektív jogokat szerettek volna.
5. feladat
a)
1. hadügy, külügy, pénzügy
2. oktatás, belpolitika (belügy), igazságügy, tengerészet
3. A magyar miniszterelnök javaslatára a közös uralkodó nevezi ki.
4. A magyar kormánynak felelős.
5. A horvát a hivatalos nyelv.
6. A perszonáluniós viszonyt jelképezte.
b) Ennek történelmi okai is voltak, hiszen e terület mindig önállóságot élvezett a Magyar Királyságon
belül. A másik ok, hogy Horvátország területén kevés magyar élt.
c) Fiume ügyében nézeteltérés volt, mert ez a térség legjelentősebb kikötője, és az akkori viszonyok
között a tengeri kijárat nem csak gazdaságilag, hanem hatalmi szempontból is jelentős. (A fiumei vas-
út ügye már a reformkorban fontos volt a magyar nemesség számára.)
d) Horvátország jobb híján fogadta el a kiegyezést, hiszen csak részben teljesültek elvárásai. Kedvező
volt számára, hogy elismerték, mint önálló politikai nemzet, meghagyták területi autonómiáját, egyesí-
tették Szlavóniával és a határőrvidékkel, állami nyelv rangjára emelték a horvátot. Ugyanakkor a ha-
tárőrvidék Horvátországhoz csatolása csökkentette az országon belül a horvátok arányát. A későbbi-
ekben nőtt a magyar és a német nemzetiség aránya, ami gazdasági okokkal magyarázható. A horvátok
elégedetlenek voltak amiatt is, hogy Horvátország a Habsburg Birodalmon belül nem kapott teljes
különállást, így a későbbiekben többször kezdeményezték a dualista monarchia átalakítását. Nagyon
nehezen tudta csak elfogadni, hogy Fiume nem Horvátország része lett. A kiegyezést követő gazdasági
fellendülés, társadalmi átalakulás ugyanakkor kedvezően hatott az ottani viszonyokra.
6. feladat
a)
1. Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország és Szerbia (a hozzá csatolandó tartományokkal).
2, Közös törvényhozó gyűlés hozná e törvényeket.
3. Közös ügyek: hadügy, külügy, kereskedelem, adók és vámok, mértékegységek.
4. Biztosítaná, mert a konföderáció minden tagállama önállóan intézhetné belső ügyeit.
b)
Mellette Ellene
Fel tudná oldani az egyre mélyülő nemze- Több nemzetiség (pl. román, horvát) nem a magyarokkal
tiségi ellentéteket, és kezelni tudná a szét- való együttműködésben, hanem az országhatárok mellett
szórtan élő nemzetiségek helyzetét, vala- élő román és délszláv népekkel képzelte el az együttműkö-
mint régió vezető nagyhatalmává válna. dést. Magyarország fejlettsége, történelmi hagyományai
(„inkább megyek Bécsbe, mint Belgrádba, a rácok közé”)
is ellentmondtak e koncepciónak.
c) A dunai konföderáció nem volt valós alternatíva, mert feltételezi a Habsburg Birodalom felbomlá-
sát, pedig ekkor az európai nagyhatalmak a Habsburg Birodalom fennállásában voltak érdekeltek. Az
sem tűnt reálisnak, hogy a fejlettebb Magyarország egy fejletlenebb népekkel kötendő konföderáció
kedvéért föladná a nemzetállami koncepciót. A nemzetiségiek vagy teljes területi önállóságot, vagy a
szomszédban élő „testvéreikkel” való egyesülést tartották kívánatos útnak. A kort meghatározó nacio-
nalizmus eszméje is kizárta a magyarság és a nemzetiségek szoros kapcsolatát, hiszen a mindkét fél
által kívánt önálló nemzeti lét csak egymás kárára volt megvalósítható.
36. POLITIKAI VISZONYOK A SZÁZADFORDULÓIG

1. feladat
a) Deák Párt → Szabadelvű Párt
b) 48-as Párt, Balközép Párt, Függetlenségi Párt, Konzervatív Párt, Egyesült Ellenzék, Magyarországi
Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
c) A választóvonal a közjogi kérdés, vagyis a kiegyezés változatlan fenntartásának, módosításának,
vagy elvetésének a problémája.
d) a választójog korlátozása (cenzus), nyílt szavazás, a választókerületek kialakítása
e) Nem köthető egyértelműen társadalmi csoportokhoz a kormánypártiság. Az arisztokrácia, a nagy-
polgárság és a középosztály köreiben egyaránt voltak kormánypártiak. (Bizonyos vallási különbségek
is fölfedezhetők, pl. a református vidékeken nagyobb az ellenzék tábora.)
f) A korabeli magyar országgyűlésben a képviselők többsége azonos társadalmi háttérrel rendelkezett.
Mivel társadalmi kérdésekben (ide értendő a nemzetiségi kérdés is) csekély véleménykülönbség volt
közöttük, előtérbe kerül az Ausztriához és az uralkodóhoz való viszony kérdése (az ún. közjogi kérdés).
A képviselők egy része (az ellenzék) nem bízott az udvar ígéreteiben. Attól tartottak, hogy a hadseregre
támaszkodva az uralkodó visszatérhet az abszolutizmushoz. A kiegyezésben a magyar önállóság és
alkotmányosság elvesztését látták.
A közjogi kérdésről folyó viták azért voltak meddők, mert a nemzetiségi kérdésben és társadalmi-
szociális kérdésekben az ellenzék sem volt hajlandó a változtatásokra, a változatlanságot biztosító
dualizmus elvetése, vagy módosítása így nem volt valós lehetőség. A közjogi viták viszont lehetetlenné
tették a valós társadalmi problémák parlamenti megjelenését és tárgyalását.
2. feladat
a)
közigazgatási reform, a megyerendszer átalakítása, a kiváltságos terüle-
közigazgatás
tek fölszámolása
közbiztonság rendőrség, csendőrség felállítása
Tisza körorvosi rendszer létrehozása, kórházak építése, közegészségügy fejlesz-
egészségügy
Kálmán tése
infrastruktúra vasútépítés, postaszolgálat
oktatás állami elemi iskolai hálózat, gimnáziumok tucatjai, új állami egyetemek

Wekerle polgári házasság és anyakönyvvezetés bevezetése, a zsidó vallás egyen-
egyházpolitika
Sándor jogúsítása
b) A véderővita, mely az újonclétszám megszavazásához kapcsolódott, valamint Kossuth Lajos állam-

polgárságának elvesztése.
c) A polgári átalakulás egyik fő követelménye, a polgári szabadságjogok biztosításának egyik feltétele
az állam és az egyházak szétválasztása. Hazánkban a kiegyezést követően felgyorsultak azok társa-
dalmi változások (pl. a városi lakosság növekedése), melyek a polgári viszonyok mind teljesebb érvé-
nyesülését kívánták. E folyamat részeként elengedhetetlen volt a sokvallású országban a hagyományos
egyházi szokásjog megszüntetése, és a különböző felekezetűek közötti házasság szabaddá tétele. Ez
egyébként a liberális, egyéni szabadságjogokat középpontba állító korszellem kívánalmainak is megfe-
lelt.
3. feladat
a) elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák, tanítóképzők
b) Az írni-olvasni tudó férfiak száma 20 év alatt 40%-ról 67%-ra emelkedett, és a nők esetében is
majdnem duplájára. Ez idő alatt a tanítók száma az elemi iskolák számához viszonyítva nőtt, ami azt
jelentette, hogy nem az egy tanítós iskolák száma gyarapodott.
c) Meghatározták az iskolaépület méreteit, előírták a fiúk és a lányok elkülönítését, valamint az egy

tanárra jutó tanulói létszámot, megkövetelték a tanítói képesítést.
d) Az egyházi iskolák nagy szabadságot kaptak. Az oktatási folyamatot, a tankönyveket, a módszere-
ket, a tanárok alkalmazását és fizetését teljes egészében a hitfelekezet szabhatta meg. Az iskolákra
vonatkozó törvényi előírásokat azonban be kellett tartaniuk.
e) Jelentős előrelépés történt, hiszen a századfordulóra a férfiak majd háromnegyede és a nők fele
tudott írni-olvasni. (Ezek az adatok azonban számottevően elmaradnak a korabeli Anglia, Svédország,
Finnország vagy Németország adataitól – ott az analfabéták aránya 10% alatt volt.)
f) A népiskolai törvény biztosította az általános tankötelezettség bevezetését, mely a korszakban jelen-
tős vívmánynak számított. Megteremtette ehhez a tárgyi és személyi feltételeket az iskolák építésével és
a tanítóképzés megszervezésével. A törvény a nemzetiségek számára széleskörű autonómiát biztosított
az oktatási kérdésekben. A törvény jelentős mértékben segítette a gazdaság és a közigazgatás fejlődé-
séhez szükséges képzett munkaerő megjelenését.
4. feladat
a)
Fogalom Értelmezés Magyarázat
Állami hivatalnok előtt kötött Így a házasság polgári szerződésnek
polgári házasság
házasság. tekinthető.
A vallási felekezethez való tartozás
másodrendűvé válik, hiszen az anya-
Az állami adminisztráció végzi
állami anyakönyvvezetés könyvezéssel az újszülött nem egyhá-
az újszülöttek nyilvántartását.
zának tagja, hanem a magyar állam
polgára lesz.
b) Előnyös: A polgári rétegeknek, illetve a betelepülő német és zsidó vallású állampolgároknak, hiszen
megszüntette a felekezetek közötti jogi különbségtételt.
Hátrányos: A hagyományos egyházi vezető rétegnek (főleg az ún. bevett vallások egyházaiban), illet-
ve a velük együttműködő társadalmi csoportoknak, mert korábbi monopolhelyzetük megszűnik.
5. feladat
a) Felszámolta: a céhrendszert.
Gazdasági elmélet: a liberális gazdaságpolitika, a szabad verseny elősegítése.
b) nehézipar (bányászat, gépgyártás), élelmiszeripar, könnyűipar, azok az ágazatok, amelyek Magyar-
országon eddig nem gyártott terméket készítenek, a gyárak
c) A vállalatokra kiróható adók, a részvényekkel kapcsolatos illetékek és a jövedelmi adó alóli felmen-
tés.
d) Az állam aktív gazdasági szerepét az indokolta, hogy a gazdasági fejlődés kezdeti kedvezőtlen fel-
tételeit (a hazai tőke gyengesége, infrastruktúra fejletlensége, szakképzett munkaerő hiánya) az állam
kedvezményekkel ellensúlyozhatta. Fontos volt az állam számára az, hogy az ország kiaknázza élelmi-
szeremeléshez kedvező adottságait, illetve megteremtse a nehézipari központokat, valamint a gyári-
part. A protekcionizmus (állami védelem) egyben a külső versenytársaktól való védelmet is szolgálta.
6. feladat
a)
feltételek:
– technikai: gőzgép, gőzmozdony, szabványosítás, nagy kapacitású gyárak (vas- és acélgyártás)
– gazdasági: megfelelő tőke, állami támogatás
okok:
– gazdasági: az ipari forradalom kiteljesedése, a szállítási igény növekedése (nyersanyagok, mezőgaz-
dasági termékek)
– társadalmi: a polgári viszonyok terjedése, a munkahelyek és munkaerő nem egyenletes eloszlása
(népességvándorlás), igény az utazásra
következmények:
– gazdasági: a vasút több iparág számára is húzóágazat (vasipar, gépipar)
– társadalmi: nő az állami alkalmazottak száma, könnyebb a mobilitás
infrastrukturális: összekapcsol egymástól távól lévő területeket, illetve régiókat
b) Földrajzi, politikai és katonai szempontok érvényesültek.
c) Magántőkéből épültek.
d) A kamatbiztosítás érdekeltséget teremtett – 5% biztos hasznot garantált.
e) Baross Gábor államosította a vasútvonalak jelentős részét, így az állami érdekeknek megfelelően
szabályozhatta a szállítási tarifákat (pl. a Budapestet érintő szállítások tarifáit alacsonyan tarthatta), s
meghatározhatta az új vonalak létesítését. Alacsony árak mellett további fejlesztések révén nőtt a vas-
útsűrűség, mely serkentette az ipari forradalom kiteljesedését.
f) Magyarország csak a vasút fejlesztése révén kapcsolódhatott be a nemzetközi kereskedelembe. A
pályák kijelölésénél a katonai szempontok mellett a gabonatermő területek, a szén- és vasérclelőhelyek
elérését tartották szem előtt. A század végére kiépülő vasúthálózat segítségével az ország peremvidé-
keinek termékei is bekerülhettek a gazdaság vérkeringésébe. A vasútépítést gazdaságélénkítő hatása
miatt támogatták a dualizmus kori kormányok. A külföldi és hazai magántőke bevonását a kamatbizto-
sítási törvénnyel ösztönözték; a befektetőknek az állam veszteség esetén is biztosította a nyereséget.
Baross Gábor minisztersége idején a vonalak nagy részét államosították, a MÁV az ország egyik leg-
nagyobb állami vállalata lett. A szállítási tarifákat a kormányzat alacsonyan tarthatta, így a termelés
hasznát nem a vasúttársaságok fölözték le, ami ugyancsak segítette a gazdaság fejlődését. A MÁV az
alacsony tarifák ellenére nyereséges maradt, és a folyamatos fejlesztésekkel a korszak végére az or-
szág vasútsűrűsége a legfejlettebb államok színvonalára emelkedett.
7. feladat
a) Előnyök: Csökkent az árvízveszély, a mocsarakat le tudták csapolni, így új termőföldeket nyertek.
Javultak a hajózás feltételei. A folyók mentén úthálózat épült ki.
Hátrányok: Megbontotta a hagyományos természeti környezetet, mely az ottani élővilág részbeni
pusztulását is eredményezte. A lecsapolt földek egy része elszikesedett, így azon a termelés csak na-
gyobb költséggel volt biztosítható.
b) Szegedet pusztította el az árvíz 1879-ben (március 11.).
8. Þ
37. A FELZÁRKÓZÓ GAZDASÁG

1. feladat
a)
Forrás(ok)
Megállapítás Háttér
száma
1. A védővám-rendszer biztos piacot biztosított A búza és a liszt majdnem egésze
2. diagram,
a Monarchián belül a magyar mezőgazdasági Ausztriába került. A hozamnöveke-
3. táblázat
termékeknek. déssel a búza ára csökkent.
Ezt bizonyítja, hogy a terméshozam-
2. A védettség részben akadályává vált a bel-
11. táblázat ok és a műtrágya-felhasználás ala-
terjes gazdálkodásra való áttérésnek.
csony mértéke alacsony.
3. A mezőgazdasági termelés növekedését Nőtt a megművelt földterület, de
1. táblázat,
kezdetben a termőterületek növekedése, ké- csak kis mértékben, miközben a ter-
2. diagram
sőbb a termelékenység javulása biztosította. melékenység lényegesen jobban.
4. A termelékenység növekedésében a műtrá-
A XX. század elején megkezdődött a
gya-felhasználás elterjedése is szerepet ját- 11. táblázat
műtrágya-felhasználás.
szott.
5. A szemes termények átlaghozama a XX.
A nyugat-európai szinttől azonban a
század elejére elérte a régió fejlettebb területe- 11. táblázat
hozamok még elmaradtak.
inek átlagát.
6. A gépesítés megkezdődött, de az olcsó és A gabona-betakarításnál pl. csak a

nagyszámú munkaerő miatt csak szűk körben 7. és 8. kép cséplőgépek jelentek meg, az aratás
terjedt el. kézi munka maradt.
Az istállózó állattartás miatt kiszo-
7. Az állattenyésztés fejlődése az istállózás rultak a rideg tartást jól tűrő ha-
általánossá válásában, valamint a fajtaváltás- 9. és 10. kép gyományos állatfajták. Az állattartás
ban mutatkozott meg. fejlesztésben élen jártak az uradal-
mak.
A termelékenység jobban nőtt, mint
8. A mezőgazdasági termékek növekvő kínála-
az árak. Nagyobb termelékenység
ta kedvezőtlenül befolyásolta az árak alakulá- 2. diagram
mellett alacsonyabb árak mellett is
sát.
megéri a termelés.
b) A cukorrépa termelése nőtt.

c) A nagybirtokosok megfelelő tőkével rendelkeztek, így meg tudták fizetni a képzett munkaerőt és a
jobb gépeket. A közép- és kisbirtokosok ugyanakkor alig fejlődtek, sok esetben tönkre is mentek.
2. feladat
a) a gőzgépekre
b) belsőégésű motor, elektromos motorok
c) vasútépítés, gépgyártás, élelmiszeripar
d)
Forrás(ok)
Megállapítás Háttér
száma
1. A hitelszervezet a kiegyezés utáni évtizedekben a A hitelintézet száma közel kilenc-
magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága- 12. táblázat szeresére, tőkeállomány pedig
zata volt. ötszörösére nőtt 25 év alatt.
2. A Monarchián belül az ausztriai és a magyar Ezekben a birodalomrészekben
területeken volt a legmagasabb az egy lakosra jutó 12. táblázat közel 800 korona, míg pl. Horvát-
hitelintézeti tőke. országban 300 korona alatt van.
12. táblázat,
3. Az ipari részvényekben a korszak során folyama- Egyharmadról közel 15 év alatt
13. kördiag-
tosan nőtt a hazai és az állami tőke szerepe. kétharmadra nőtt.
ram
4. A hazai állótőke közel fél évszázad alatt ötszörö- 12. táblázat, A külföldi tőke növekvő beáramlá-
sére nőtt, és egyre jelentősebb szerepe lett az ipari 13. oszlop- sa a magyar tőke megerősödését
tőkének. diagram is elősegítette.
A képek a új öntési technikára
(kéregöntés) és a gépjármű műkö-
5. A magyar ipar fejlődését számos hazai technikai 14., 15. és dését lehetővé tevő találmányokra
fejlesztés is segítette a korszakban. 16. képek (dinamó, karburátor) utalnak, de
az Erzsébet híd is a legkorszerűbb
műszaki színvonalat képviselte.
6. A gépipar folyamatos fejlődését a bányászat nö- A két ágazat nagyban hatott egy-
17. táblázat
vekedése is elősegítette. másra.
Magyarországon az első és a má-
7. Az iparfejlődés eredményességét jelzi, hogy ti- sodik ipari forradalom nem külö-
17. táblázat
zenöt év alatt a termelési érték megduplázódott. nült el, és kedvező hatásai együtt
jelentkeztek.
8. Az ipari munkások többsége a nehéziparban dol-
A XX. század elején virágzásnak
gozott, de dinamikusan nőtt a könnyűiparban fog- 17. táblázat
indult a könnyűipar is.
lalkoztatottak száma is.
9. A termelési értékek tekintetében a korszakban Hazánk mezőgazdasági jellegű

17. táblázat
mindvégig meghatározó maradt az élelmiszeripar. ország volt.
10. A gazdasági fejlődés nyomán a kibányászható
A kibányászott ásványkincseket
ásványkincsek közelében több nehézipari központ 18. térkép
így a közelben tudták feldolgozni.
is létrejött.
e) A magyar ipari fejlődés Nyugat-Európához képest megkésve indult, a kiegyezést követő nyugodtabb
politikai légkörben. A fejlődést elsősorban a kis számú közepes, és az egyre gyarapodó nagyvállalatok
teljesítménye eredményezte. A leglátványosabb fejlődés az élelmiszeriparban és a nehéziparban volt
megfigyelhető. A jelentős ipari fellendüléshez hozzájárult az állam iparpártoló politikája, az olcsó
munkaerő, a mezőgazdasági termékek forgalmazásából felhalmozódó hazai tőke és a nagy mennyiség-
ben beáramló külföldi tőke. Magyarországon az első és a második ipari forradalom egybeolvadt, és
kedvező hatásai együtt jelentkeztek, így az ipar fejlődése az 1890-es években felgyorsult. A második
ipari forradalom számos újítása és találmánya Magyarországon született meg. A XX. század elején a
könnyűipar (textilipar) is virágzásnak indult.
f) Lásd az internetes honlapot (www.ntk.hu); e-mail: forrastori@ntk.hu
3. Þ
4. feladat
a)
Lakosság száma (fő)
1800 1850 1910
Buda, Óbuda 40 000 50 000
Pest 50 000 150 000
Budapest 880 000
b) Csepel, Kispest, Újpest, Pesthidegkút, Budafok

c) Ferencváros, Kőbánya, Angyalföld
d)
Lakások száma Lakosok száma
Az összes lakás: 157 007 Összlakosság: kb. 683 755*
összesen: 81 627 Egyszobás összesen: 339 771
Egyszobás
konyha nélküli: 10 677 lakásban konyha nélküliben: 44 442
lakás
konyhával ellátott: 70 950 lakik konyhával ellátottban: 295 329
Kétszobás lakás: 24 773 Kétszobás lakásban lakik: 126 208
* Ezt az adatot a Szakszervezeti Értesítő (tehát a forrás) adatai alapján számoltuk. A történelmi statisztika ennél nagyobb budapesti népes-
ségszámot (kb. 880 000 fő) jelez.
e) A főváros lakóinak jelentős része kis, egy- vagy kétszobás lakásban élt (68,15%!). Kedvezőtlen,
hogy nagyon magas a családi élet számára kevésbé alkalmas egyszobás lakások aránya (52,8%), és a
lakásokban sokan éltek együtt. (Az egyszobás lakások 60%-ában több mint négyen éltek együtt.) Vol-
tak konyha nélküli lakások is, bár nem nagy arányban. Mindez azt mutatja, hogy a korabeli lakáskö-
rülmények nem tartottak lépést a növekvő lakossági igényekkel. Így a fővárosba a munkahelyek miatt
betelepülő emberek jelentős része rossz körülmények közé került, ami megnehezítette beilleszkedésü-
ket.
f) A társadalmi, gazdasági változások nem egyformán érintették a várost. A központban koncentrálód-
tak az üzletek, a bankok és a hivatalok, itt voltak a kulturális és a szórakoztató létesítmények (színhá-
zak, vendéglők, kávéházak stb.). Ez a csillogó, a látogatót elkápráztató Budapest. A szegényebbek
ipari területeken közé ékelődő lakónegyedeiben viszont rossz lakáskörülményeket uralkodtak. Az első
álláspont a városi élet árnyoldalait vizsgálja, míg a második a jól megépített, modern nagyvárost cso-
dálja. Mindkét álláspont igaz.
g)
Feladatok
Gazdasági,
Hatalmi, igazgatási Kulturális Vallási
közlekedési
Iparművészeti Múze-
Nagykörút, Ferenc
um, Operaház, Néprajzi Mátyás-templom, fasori
Parlament, József híd, Erzsébet
Múzeum, Halászbástya, evangélikus templom,
Sándor-palota híd, Margit híd, Nyuga-
Szépművészeti Múze- Szent István-bazilika
ti és Keleti pályaudvar
um
38. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A SZÁZADFORDULÓIG

1. feladat
a)
Év Magyarország lakossága, Horvátország nélkül (fő)
1850 11 600 000
1870 13 560 000
1890 13 758 000
1910 18 260 000
b) 1891–1910 között volt legnagyobb a lakosságszám növekedése.

c) A növekedés a jobb életkörülményekkel, a higiéniai és egészségügyi viszonyok javulásával (a jár-
ványok hiányával) magyarázható.
d)
Összlakosság százalékában
Településtípusok
1890 1910
5000 lakosnál kisebb 76% 66%
5-10 000 lakos között 8% 10%
10 000 lakos fölött 16% 24%
e) A városiasodásra (urbanizációra) utalnak az adatok.

f)
1. A férfiak és nők aránya nagyjából 50-50% majdnem minden korosztályban.
2. A lakosság átlagéletkora 50 év körül lehetett.
3. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése, az emigráció kedvezőtlenül hatott a de-
mográfiai folyamatokra.
2. feladat
a) horvát 1,1%
ruszin
2,5% egyéb 1,5%
szerb
3%
b)
szlovák 1. A kivándorlás leginkább a nemzetiségi területe-
10,9% ket érintette.
2. A magyar lakosságnál a számarányhoz képest
alacsony volt a kivándorlók aránya.
3. A szlovákok körében volt a legmagasabb a ki-
német vándorlók aránya.
10,4%
román magyar
16,1% 54,5%
c) A földmunkás paraszti rétegbe tartozott a kivándorlók többsége.

d) A Felvidékről (Zemplén megye), Kárpátaljáról, Torontál, Veszprém, Zágráb és Modrus-Fiume me-
gyék területéről volt a legnagyobb arányú a kivándorlás.
e) A karikatúra a nagybirtokot tünteti fel oknak, ami csak részben igaz, hiszen a kivándorlást az is
előidézte, hogy a nagyipar nem tudta felszívni a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt (a földjüket
vesztett parasztokat). A kivándorlás okát a kortárs és az utókor elsősorban a paraszti birtok elaprózott-
ságában, eladósodásában látta. A nagybirtokrendszer szorítása (piaci verseny), valamint a paraszti
életforma válsága valóban az idegenben szerencsét próbálók egyik legfontosabb indítéka.
3. feladat
a)
1850 1910 1850–1910
Nemzetiségek
% % változás %-ban
Magyar 41,5% 54,5% 13% növekedés
Német 11,6% 10,4% 0,8% csökkenés
Szlovák 15,0% 10,9% 4,1% csökkenés
Román 19,3% 16,1% 3,2 % csökkenés
Ruszin 3,9% 2,5% 1,4% csökkenés
Horvát 1,1 %
b) A magyar nép számaránya nőtt.

c) Okai: a népszaporulat, a ki- és bevándorlás és az asszimiláció. A demográfiai robbanás a fejlettebb
területeket érintette, ahol a magyarság zöme lakott. A kivándorlásban a magyarság kisebb mértékben
vett részt, mint az ország nemzetiségei.
d) Megyék: Hont, Gömör, Zemplén, Maros–Torda
Ok: Ezekben a megyékben a nemzetiségi lakosság aránya csökkent, a magyarok aránya jelentősen
nőtt. Ennek oka lehet a nemzetiségi lakosság elvándorlása, Maros–Torda esetében pedig a közigazga-
tási változás is.
4. feladat
a) Az asszimiláció a természetes és folyamatos, egy-két generáción során végbemenő beolvadást jelent
a többségi környezetbe. Megvalósulásában nagy szerepe volt a gazdasági fejlődésnek és a polgári ál-
lam kiépülésének.
b)
Az asszimiláció összetevői
A) gazdasági fejlődés B) a polgári állam kiépülése
– városiasodás
– az állami apparátus növekedése
– belső emigráció
– állami anyakönyvvezetés
– bevándorlás
– állami oktatás
– a hagyományos közösségek fel-
– az állam gazdasági szerepe
bomlása
c) Magyarország területén az asszimiláció elsősorban a betelepülő német és zsidó lakosságot érintette.

E két népcsoport tagjai ugyanis többségében az iparban vagy a szolgáltatásokban dolgoztak, melyek a
városokhoz kapcsolódtak. Az asszimiláció elsősorban fővárosban fejtette ki hatását. A nagy nemzeti-
ségi tömbök érinthetetlenek maradtak. Így az asszimilációnak elsősorban nem a különböző népek
számarányaira, hanem inkább a területi elhelyezkedésükre volt hatása.
5. feladat
a)
Szövegrészlet Szerző, időpont Értelmezés
1. „a legtöbb esetben vészteljesen szokott kiütni minden
oly törekvés, mely mások rovására akarja a nemzetnek
Az erőszakos ma-
nem csak gyarapodását, hanem szám szerinti terjedését Mocsáry Lajos,
gyarosítás ellenkező
is eszközölni. Minél türelmetlenebb és erőszakosabb az 1858
eredménnyel jár.
eljárás, annál nagyobb az ellenszenv és ellenállás, mely
általa felidéztetik.”
2. „tanítói oklevelet senki sem nyerhet, (…) senki sem
A tanítók számára
alkalmazható, aki a magyar nyelvet beszédben és írás-
1879. évi XVIII. tc. kötelező az állam-
ban el nem sajátította, hogy azt a népiskolában taníthas-
nyelv ismerete.
sa.”
Az népiskolákban
3. „A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában
1879. évi XVIII. tc. kötelező tárgy lesz a
a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik.”
magyar nyelv.
4. „A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban (…)
A nemzetiségi isko-
a magyar nyelv (…) a kijelölt óraszámban oly
lákban is meg kell
mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű Apponyi Albert,
tanulni alapszinten
gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait 1907
magyarul írni,
magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejez-
olvasni.
ni.”
A nemzetiségek ösz-
5. „a magyarországi románok, tótok és szerbek szövet-
szefognak a magya-
séget kötnek, hogy minden törvényes eszközökkel meg- 1895
rosítási törekvések-
védjék nemzetiségüket”
kel szemben.
b) A századfordulót követően a magyar politika a nemzetiségek erőszakos magyarosításában látta az

egyre súlyosbodó nemzetiségi probléma megoldását. E célkitűzés szellemében születtek meg azok a
törvények, melyek kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását minden népiskolában, illetve előírták,
hogy a tanítóknak is ismerniük kell az államnyelvet. Ez a törekvés szemben állt a korábban képviselt
szabadelvű, egyéni szabadságjogokat biztosítani kívánó politizálással. Ugyanakkor voltak, akik to-
vábbra is a nemzetiségekkel való együttműködés és megbékélés programját hirdették (pl. Mocsári
Lajos, Jászi Oszkár). Az ellentéteket az is kiélezte, hogy a nemzetiségek vezetői nemcsak a Monarchia
föderatív át alakítását, hanem elszakadási törekvéseket is megfogalmaztak. (Ezeket bátorították a Mo-
narchia határai mentén létrejött nemzetállamok (Románia, Szerbia). A nemzetiségi ellentétek a válasz-
tójogi kérdés kapcsán, illetve az agrárkérdés keretében is jelentkeztek. A viszonyt a mindkét fél részé-
ről alkalmazott erőszakos propaganda- és politikai akciók is tovább rontották.
6. Þ
39. A TÁRSADALOM VÁLTOZÁSAI

1. feladat
a)
A) feudális, rendi társadalom; B) polgári, tőkés társadalom
C) arisztokrácia – kb. 5000
D) birtokos nemesség (dzsentri) – kb. 50 000
E) céhes mesterek
F) gazdag parasztság – kb. 130 000
G) középparasztság – kb. 800 000
H) szegényparasztság – kb. 5 900 000
I) uradalmi cselédség – kb. 4 800 000
J) nagypolgárság – kb. 11 000

K) középpolgárság, értelmiség – kb. 55 000
L) kispolgár, alkalmazott értelmiség – kb. 2 600 000
M) szakmunkások, segédmunkások – kb. 2 400 000
b)
C D E F G H I J K L M
Társadalmi arányuk (%) 0,03 0,27 0,70 4,5 32 27 0,1 0,15 15 14
Magyarok aránya (%) 90 70 55 47 39 54 75 64 72 65
c) torlódott társadalom
d) A társadalmi mobilizációt nem szemlélteti.
e) Táblázattal, amely bemutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek között volt-e, és ha igen, milyen
mértékű átjárás (szülők és gyerekeik elfoglalt helye a társadalomban).
f) A dzsentri hatott az egész középosztályra. Ennek oka, hogy e rétegnél volt a legnagyobb átjárás a
polgári és a rendi társadalmi viszonyok között, illetve az állami közigazgatásban ők voltak többség-
ben.
g) A lecsúszó keresztény középosztály körében, mert az állami hivatalok megtelte után a szabad értel-
miségi pályákon kívántak elhelyezkedni.
2. feladat
a)
Földbirtok
Rétegek Lakásviszonyok Politikai szerepek
nagysága jellege
1000 hold fontos szerep, de a gazda-
Arisztokrácia hitbizomány kastély
fölött sági életben is
területe csökken,
1000 és 100
Középbirtokosok birtoklása sokszor kúria meghatározó
hold között
bizonytalan
b)
Rétegek Szövegrészletek
Arisztokrácia Andrássy Katinka szövegéből szinte bármi.
Középbirtokosok Horthy Miklós szövegéből szinte bármi.
c) A középbirtokos nemesség elszegényedő, de egyben polgárosodó csoportja. Gazdasági helyzetük

bizonytalan, ezért a megélhetés kedvéért állami hivatalokat vállalnak. Társadalmi súlyuk és politikai
szerepük jelentős volt.
3. feladat
a)
Földbirtok
Rétegek Gazdasági súlya Életmódjának jellemzői
nagysága
A napszámosokkal együtt ők maguk is dol-
Módos paraszt 50–100 hold kicsi
goznak, de megélnek a mezőgazdaságból.
közepes, de létszámuk Önállóan, családtagjaikkal művelik a föld-
Középparaszt 20–50 hold
is közepes jüket.
Szinte csak önellátásra jut. Bérmunkát is
Kisbirtokos 5–20 hold nagy létszám
vállalnak.
5 hold, vagy
Törpebirtokos nagy létszám Napszámos munkát vállal a nagybirtokon.
kevesebb
b) kubikosok, summások, napszámosok, béresek, cselédek

c) vasútépítés és idénymunka (pl. aratás)
Életmód: nyomorúságos lakásviszonyok, rossz életkörülmények 8gyenge táplálkozás), egzisztenciális
bizonytalanság.
4. feladat
a)
Tevékenységük
Rétegek Gazdasági súlya Életmódjának jellemzői
területei
Nagytőkések, ipar, bank,
jelentős Városi előkelő palotákban élnek.
tőkéből élők kereskedelem
ipar,
Tőkés vállalkozók fontos Önállóan irányítják kisüzeműket.
kereskedelem
ipar,
Ők maguk is dolgoznak, inasaikkal,
Polgári középrétegek kereskedelem, meghatározó
beosztottjaikkal együtt.
szolgáltatások
állami, megyei
Tisztviselők,
hivatalok, nincs Városi, polgári életmód.
értelmiségiek
oktatás
államapparátus,
Alkalmazottak,
vasút, rendvé- nincs Városi, szerény polgári életmód.
altisztek
delem
b) A tőkés vállalkozók jelentős része német és zsidó gyökerekkel rendelkezett, és külföldről települt
be. E rétegekkel számos korszerű iparszervezési és technológiai elem jutott el hozzánk. E társadalmi
csoport lett az egyik legfőbb haszonélvezője a fellendülő gazdaságnak, mely a lecsúszó középosztályt
is létrehozta, így a kettő között ellentét feszült.
5. feladat
a)
Tevékenységük Gazdasági
Rétegek Életmódjának jellemzői
területei súlya
Felső rétege: szerény, városi, kis-
nehézipar,
Ipari munkásság meghatározó polgári életet él, alsó rétege: kiszol-
gyáripar
gáltatatott proletár.
Kereskedelemben, közleke- kereskedelem,
fontos Kispolgári életet él.
désben dolgozók közlekedés
nagybirtok és
Mezőgazdasági munkások kicsi Kiszolgáltatottság
középbirtok
nagybirtok és
Napszámosok, házicselédek jelentéktelen Kiszolgáltatottság
középbirtok
b) Mert az ipari forradalomra jellemző korszerű technika és termelési eljárások megkövetelték a szak-
ismereteket.
c) Mert e réteg városokban és ipari központok környezetében élt, s a városi életmód, kultúra nagy mér-
tékben segítette az asszimilációt.
40. A VILÁGHÁBORÚ ELŐESTÉJÉN

1. feladat
a)
Szövegrészlet Párt Értelmezés
1. „Oka a jelen állapotnak, (…) hogy a munkaesz- Az elnyomás, a rossz
közök egyes birtokosok kezében vannak összpon- Szociáldemokrata Párt életkörülmények oka a
tosítva.” tőkés magántulajdon.
2. „a kizsákmányolás elleni harcának nemzetközi-
Internacionalista prog-
nek kell lenni, mint amilyen maga a kizsákmányo- Szociáldemokrata Párt
ramot hirdet.
lás.”
A munkások csak e köve-
3. „Követelni fogja az általános, közvetlen és titkos
Szociáldemokrata Párt telés révén szólhatnának
választási jogot.”
bele a politikába.
4. „Pártunk a kisiparost és a munkást a nagyiparos-
Az államtól várja a mun-
sal és a tőkével való versenyben az állam által kí- Katolikus Néppárt
kásvédelmet.
vánja (…) védelemben részesíteni.”
5. „Követeljük a munkaadó és a munkás közötti Fontosnak tartja a mun-
viszonyok szabályozását, (…) a munkásbiztosítás- Katolikus Néppárt kások anyagi biztonságát
ok nagyobb mérvű kiterjesztését.” (biztosítás).
6. „a nemzetiségek iránt teljes előzékenységgel Támogatja a nemzetiségi
kíván viseltetni, és igényeiket, amennyiben azok a követeléseket, kivéve az
Katolikus Néppárt
magyar állam egységével (…) megegyeztethetők, autonómia- és elszaka-
méltányolni fogja” dási törekvéseket.
b) Szociáldemokrácia: II. Internacionálé programja (1889), Marx és Engels elméleti munkássága.

Katolikus Néppárt: Rerum novarum (1891).
c) Mindkét politikai erő a munkásság helyzetén kíván javítani, de a szociáldemokrácia osztályharcos
alapon áll, míg a keresztényszocializmus a tőkés–munkás ellentét feloldását szorgalmazza.
2. feladat
a) A részletek az 1867. évi kiegyezési törvényből vannak.
b) E törvény a magyar országgyűlés jogának ismerte el az újonclétszám megszavazását. Mivel az el-
lenzék a kiegyezés megváltoztatására törekedett, a véderőről szóló vita során bontakozott ki az obst-
rukció.
c) Tisza az obstrukcióról beszél.

d)
Az ellentétes álláspontok magyarázata
kormánytöbbség ellenzék
A nemzetközi helyzet miatt a Monarchia katonai A magyar vezényleti nyelv elfogadását és a ma-
megerősödését szorgalmazta. Ehhez szükséges a gyar honvédség létszámának növelését szorgal-
parlament működőképessége (hogy rendezzék a mazta, s ennek érdekében élt a régi házszabály
véderő kérdését), ezért célja, hogy az új házsza- adta lehetőségekkel. A hagyományos szabadság-
bály tegye lehetetlenné az obstrukciót jogok korlátozását látta a parlamenti reformban.
e) Egyéni megfogalmazás a füzetben.
3. feladat
a)
A) házszabály-módosítás, ellenzéki pártok koalíciója
B) hivatalnok vagy darabont kormány (nem felel meg a parlamenti erőviszonyoknak)
C) „nemzeti ellenállás”, vármegyei engedetlenség
D) az általános választójog kilátásba helyezése
E) lemondás a dualizmus módosításáról
F) a koalíció nem valósította meg programját
b) A válság rávilágított a közjogi kérdés meddőségére, hiszen ebben a hatalmi struktúrában az ellenzék
csak akkor kerülhet hatalomra, ha megtagadja a kiegyezést megkérdőjelező programját.
c) Az ellenzéki koalíció függetlenségi jelszavakkal győzött, magát a dualista rendszert nem ismerte el.
Később azonban engedett, feladta programja lényegét, a dualizmus átalakítását. Lelepleződött az el-
lenzéki politika erőtlensége és kilátástalansága, ezért a koalíció elveszítette a következő választást.
4. feladat
a) Probléma: A birodalmon belül a lakosság többsége nem német és nem magyar, holott a dualista
monarchia e két nép vezető rétegének a kiegyezésén alapul.
Megoldási javaslatok: 1. A Monarchia felbontása, helyette más államalakulat létrehozása (pl. a dunai
népek konföderációjának terve).
2. A dualista Monarchia átalakítása pl. trialista Monarchiává.
b) c)
Sorszám Probléma Megoldási javaslatok
1. gazdasági önállóság (E) önálló vámterület
2. a földkérdés földosztás
3. választójog (K)* általános, titkos cenzushoz kötött
4. nemzetiségi kérdés magyarosítás nemzetiségi autonómia
5. honvédelem (K) magyar vezényleti nyelv hadkötelezettség bevezetése
*A kezdeményezés kérdése nem mindig egyértelmű. A választójog kiszélesítése például a szociáldemokraták (mint parlamenten kívüli
ellenzék) fő követelése volt, de a parlamenti pártok közül a kormánypárt vetette föl, hogy zsarolja a parlamenti ellenzéket (a koalíciót).
Figyelemre méltó, hogy olyan súlyos kérdésekkel, mint a földkérdés, vagy a nemzetiségi kérdés, sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem
foglalkozott érdemben.
d) A dualizmus válságjelenségei a XX. század elején egyre inkább felszínre törtek. Világossá vált, hogy
a dualista rendszer nem reformálható. Miközben a gazdaság dinamikusan fejlődött, a társadalom át-
alakulása pedig súlyos problémákat vetett föl, a politikai rendszer nem viselte el a változtatásokat. A
dualista parlament hagyományos vitatémáiban (közjogi kérdés – közös ügyek: véderő és gazdasági
kiegyezés) is egyre élesebb összeütközésekre került sor, s ezek miatt a kormányzás szinte lebénult
(obstrukció). Pedig megoldást kellet volna találni a nemzetiségek önállósulási törekvéseire, a földkér-
désre és más szociális problémákra, s ezekkel összefüggésben a választójogi kérdésre. A nemzetiségi
kérdés kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő ellentétek ellenére a Monarchia két vezető nemzete
(a német és a magyar) szorosan egymásra van utalva a birodalom fenntartása érdekében. A soknemze-
tiségű Monarchiában a nacionalizmus nem összetartó erőt jelentett, hanem állandó válságtényezővé
vált. Az erőszakos magyarosítási törekvések a későbbiekben beláthatatlan következményekkel jártak. A
nemzetiségi probléma miatt nem kerülhettek napirendre a demokratizálódás kérdései sem, hiszen úgy
látták, hogy ez a történeti Magyarország szétesésével fenyegetett. A választójog ügye tehát megoldat-
lan maradt, és nem erősödött Magyarország függetlensége sem katonailag, sem gazdaságilag. A ki-
egyezéssel létrehozott rendszer (Deák Ferenc hajdani elképzelése ellenére) nem volt továbbfejleszthe-
tő, s ez előre vetítette a dualista rendszer csődjét, a Monarchia felbomlását.
41. A BOLDOG BÉKEIDŐK MAGYARORSZÁGON

1. feladat
a) Egyéni munka.
Városi polgár: három vagy több szoba, konyha, fürdőszoba, cselédszoba.
Ipari munkás: szoba-konyhás, egyszerű berendezésű lakás.
Parasztcsalád: egy szoba konyhás, kamrás, ún. hosszúház.
b) villanyvilágítás, angol vécé, vízvezeték, írógép, telefon, kerékpár, automobil, tonett szék
2. feladat
a)
1. cilinder, 2. fűző, 3. frakk, 4. szmoking, 5. alsószoknya, 6. keménykalap, 7. perelin, 8. virágkalap, 9.
krinolin, 10. kamásli
Számok a ruhadarabok munkafüzetben látható elhelyezése szerint:
1. 2. 9. 6.
3. 8.
7. 5. 10. 4.
b) bajuszkötő, harisnyatartó, cvikker, monokli, sétapálca, napernyő, legyező, boa, muff, glaszékesztyű,
bukjelszoknya stb.
3. feladat
a) A források számai a példák sorrendjében szerepelnek.
Forrás
Területek Példák
száma
közszolgáltatások egészségügy, orvosi ellátás, telefon 4., 7.
munkahelyek írógép, telefonközpont 6., 7.
2., 5., 12.,
közlekedés kerékpár, autó, babakocsi, vitorlás, villamos, sugárút
13., 20.
vásárlás tejárus lány, áruház 1., 9.
alkotók: Lechner Ödön, Benczúr Gyula, Csontvári Kosztka
Tivadar 14., 17.,
művészeti stílusok
alkotások: Földtani Intézet, Budavár visszavétele, 18.
Magányos cédrus
sajtó A Nyugat címlapja 16.
társasági élet kávéház 8
sport futballplakát 10.
turizmus balatoni képeslapok, tátrai képeslap 12., 13.
automobil-kiállítás, futballplakát, moziba hívó plakát, plakát a 5., 10.,
szórakozás
millenniumi kiállításról 11., 26.
b)
Területek Példák
közszolgáltatások kövezett (makadám) út, posta
berendezési tárgyak petróleumlámpa, sparhelt
használati eszközök mosdótál
ruházat ünnepi népviselet
c) vezetékes ivóvíz, bővülő csatornahálózat, kávéházak, villamos, közvilágítás, nagyáruház, mozi
d)
Kettészakadt Magyarország!
A társadalom történetének lényeges összetevője az életforma, életmód. Az ipari forradalom eredmé-
nyezte a városiasodást (urbanizáció), a városok növekedését. Magyarországon Budapest fejlődése volt
a leggyorsabb, de több vidéki város is lendületesen fejlődött (pl. Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozs-
vár). A városi élet kényelméhez tartozott a kövezett utca, a közvilágítás, a lakásokba bevezetett víz, a
csatornázás és a fokozatosan kiépülő tömegközlekedés. Magyarország társadalmát a századfordulón
azért is érdemes tanulmányozni, mert a rohamos urbanizáció mellett az ország egésze még falusias, s
a város és a falu két külön világ volt. A falvak szinte minden civilizációs vívmányt nélkülöztek: nem
volt közvilágítás, vezetékes víz, csatornázás. A falu nem kínálta a szórakozás és a szabad idő eltöltésé-
nek új módjait. Az iskolázás és az egészségügyi ellátás terén is sokkal rosszabb helyzetben volt. A vá-
ros és falu társadalma is eltért: egészen más gondolkodás, más értékek jellemezték a városi és a falusi
embereket. (Ez a különbség a városi és falusi szegények között is létezett.)
A XIX. század 70-es, 80-as éveiben a város és falu közötti különbség nőtt. Ezért beszélhetünk kettésza-
kadt Magyarországról: az országon belül egy városi világról, amely képes megadni az embereknek a
korabeli civilizációs vívmányokat, és egy falusi világról, amelyben „megállt az idő”.
A POLGÁROSODÁS ÉS A MODERNIZÁCIÓ KORA MAGYARORSZÁGON.

AZ ELLENTMONDÁSOK KORSZAKA (ÖSSZEFOGLALÁS)
1. feladat
a)
A) munkaerőpiac – felszabadul a kötöttségek alól, a mezőgazdaságban is megjelenik a bérmunka,
megindul a munkaerő vándorlása a mezőgazdaságból az iparba
B) ipar – megteremtődik az iparfejlődés egyik fontos feltétele. a szabad munkaerő
C) birtokviszonyok – megszűnnek a feudális kötöttségek, a birtok szabad forgalomba kerül
D) arisztokrácia – megőrzi gazdasági, társadalmi és politikai szerepét
E) középnemesség – egy része felemelkedik, többsége azonban tönkremegy, elveszti birtokát
F) polgárság – száma fokozatosan nő
G) parasztság – differenciálódása folytatódik, tovább nő a kisbirtokosok és a zsellérek aránya
b)
Állítás Magyarázat
A jobbágyfelszabadítás miatt a középbirtokosok elveszítet-
A középbirtokosok szűk csoportja
ték a munkaerőt, de vagyoni erejük nem volt a birtok mo-
nagybirtokos lett, a többség azonban
dernizálására, és szakértelműk is kevés volt az új gazdál-
földnélküli.
kodási szokásokhoz.
A parasztságon belül a kisebb földterü- A jobbágyfelszabadítás nem járt együtt a majorsági földek
lettel rendelkezők alkották a legnépe- egy részének felosztásával, így a korábbi jobbágytelek to-
sebb réteget. vább aprózódott.
A polgárinak nevezett társadalomban a Az ipar és a kereskedelem gyors fejlődése ellenére Ma-
klasszikus értelemben vett polgárok gyarország alapvetően mezőgazdasági ország maradt, így
száma kisebb volt, mint a parasztoké. az agrártársadalomban élők voltak többségben.
c)
Ellentmondás Magyarázat
A többségében idegen eredetű polgári rétegek az úri
Az úri középosztály adta a mintát a polgári
középosztály életmódjának átvételével is hangsúlyozni
középosztály életmódja számára.
akarták magyarrá válásukat.
Bár a nemesség értékrendje uralta az egész A dzsentri magához tette hasonlóvá a polgári eredetű
középosztály értékválasztásait, a polgári középrétegeket, de e folyamat során a dzsentri és a ma-
öntudat is megteremtődött. gyar középosztály polgárosodása is előrehaladt.
2. feladat
a)
A) közös védelem; B) közös uralkodó
C) közös hadügy; D) közös külügy
E) ezek fenntartására közös pénzügy
b)
A történelmi Magyarország
Független, alkotmányos, egységének megtartása
szabad Magyarország
Az alkotmányos monarchia fenntartása

c) A dualista viszonyok biztosíthatták a magyar korona országain belül a nemesség hagyományos sze-
repének fennmaradását. A dualizmus tette lehetővé a nemzetiségi törekvések „kordában tartását”. A
dualizmus biztosította a történelmi magyar határok sérthetetlenségét és a nagyhatalmiság illúzióját.
3. feladat
a) Ausztria: Általános és titkos választójog volt érvényben, mely azt jelentette, hogy a lakosság több
mint 20%-a rendelkezett szavazati joggal.
Magyarország: továbbra is vagyoni és műveltségi cenzus érvényesült, és nyílt szavazással lehetett
választani. A lakosság 6-7%-a rendelkezett szavazati joggal.
b) A darabont kormány az általános választójog tervezetével tartotta sakkban a koalíciót, majd Tisza
Nemzeti Munkapártja is bővítette korlátozottan a választójogot, végül az ellenzék megalakította a Vá-
lasztójogi Blokkot (1917).
c) Csak a korlátozott választójog biztosíthatta a nemzetiségek háttérbe szorítását a magyar vezető
réteggel szemben, s azt, hogy a munkáspártok (pl. az MSZDP) ne jelenjenek meg a parlamenti politi-
kában. A választójog jelentős kibővítése csak akkor stabilizálta volna a rendszert, ha megoldják a
nemzetiségi kérdést, a földkérdést és a súlyos szociális problémákat.
4. feladat
a)
Belpolitikai problémák Külpolitikai problémák
obstrukció a parlamentben, kormányzati válság, első és második Balkán-háború,
viták a véderő törvényről, sztrájkok, tüntetések, ellentétek Szerbiával, a környező
a földkérdés rendezetlensége, a nemzetiségi nagyhatalmak nagyarányú fegyver-
követelések háttérbe szorítása – erőszakos ma- kezése
gyarosítás, a sajtó korlátozása
b) Mert a törvényt csak a háborút közvetlenül megelőzően tudták elfogadni, így hatása 1914-ben lé-
nyegében alig érződött. A kötelező katonai szolgálat ugyanis csak megfelelő felszerelés és kiképzés
biztosításával eredményezi a katonai erő növekedését.

Történelem III. Képességfejlesztő Munkafüzet. Megoldások

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Történelem III. Képességfejlesztő Munkafüzet. Megoldások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrásközpontú történelem

Kaposi József–Száray Miklós

I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA (1714–1849)

1. SZELLEMI FORRADALOM – A FELVILÁGOSODÁS

b) A felvilágosult abszolutizmus elterjedése a térkép szerint a fejlett országokat (centrum) körülölelő

c) A felvilágosultnak nevezett abszolutizmus a periféria országaiban (Portugáliától Itálián és A Habs-

b) Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Oroszország, Habsburg Birodalom

c) Új elem: a miniszterelnöki pozíció kialakulása.

3. MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN

b) A) rendi kormányzás; B) egyház, nemesek, polgárok; C) rendek hatékony érdekérvényesítése;

4. AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK KÍSÉRLETE

c) A feudális kötöttségek felszámolása.

Téma Szám Fogalom Forrásrészlet

b) alkotmányos monarchia híve

b) Közvetlen cél: zavarkeltés, felkelés kirobbantása.

Törvényhozó Politikai csoportok Kit támogat Fontosabb esemé-

b) A változás jellege: folyamatos radikalizálódás figyelhető meg.

5. A FORRADALOM RADIKALIZÁLÓDÁSA ÉS AZ ÚJ ZSARNOKSÁG MEGSZÜLETÉSE

b) girondiak és jakobinusok: egyetértenek a forradalom exportjával

b) Nem, hiszen az alsópapság támogatása is hozzájárult a forradalom kezdeti sikereihez.

d) A papság, majd a vallásos lakosság kezd elfordulni a forradalomtól, s ezáltal a forradalomellenes

b) 1. az ártatlanság vélelme; 2. a törvény előtti egyenlőség; 3. lelkiismereti szabadság; 4. a bűnökért

6. NAPÓLEON URALMA ÉS BUKÁSA

b) „családapáknak tekintik magukat”: a népek ellenőrzésének, elnyomásának elfedése

7. MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

b) A periféria országaiban megkésve hatottak a francia forradalom eseményei, eszméi.

b) A népuralomtól és az abszolút monarchiától.

8. AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

b) Állítás: A piac bővülését eredményezte.

9. AMERIKA ÉS A GYARMATI VILÁG

b) Változás: A kezdeti együttműködés és az Angliára való rászorultság ellentétté alakult át.

b) A vitában a mérsékelt álláspontot az angolokkal kiegyezni szándékozók képviselik, hiszen ők el

b) Jogkör: az elnöki vétót.

10. KÍSÉRLETEK ÉS ELMÉLETEK A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK FELOLDÁSÁRA

b) Javaslat: a választójog részleges kiterjesztése.

c) A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a munkásság vezető (szakmunkás) rétege már kispolgári

11. AZ 1848-AS FORRADALMI HULLÁM

nemesség és nem várható nem következett

b) A polgárosodás már megindult, a nemesség nemzeti egységet tudott teremteni a parasztsággal,

AZ ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK

b) A kétkamarás rendszerrel tompítani, fékezni lehet a választók akaratának közvetlen érvényesülését

II. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON (1711–1820)

12. MAGYARORSZÁG BEILLESZKEDÉSE A HABSBURG BIRODALOMBA!

b) Az uralkodó a szatmári békét követően engedett, a rendek megerősíthették a rendi alkotmányhoz

b) Hasonlóság: Elismerik az örökösödést, de azt a rendi alkotmány biztosításához kötik.

b) A rendek jogköre: témákat javasolhatnak, megvitatják az előterjesztéseket, csak a beleegyezésükkel

13. AZ ÚJJÁÉLEDŐ ORSZÁG

b) Teljes: magyar, horvát

14. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE

b) A hódoltságban a megtermelt mennyiség növekedés ugrásszerű, vagyis itt a vetésterület bővítésére

15. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KÍSÉRLETE MAGYARORSZÁGON

c) Udvar részéről: a rendi jogok megerősítése.

b) 1. a jobbágyi földek védelme 2. a jobbágyi szolgáltatások maximálása

latin n yelv a v ez eto réteg , az

a lako sság n em érti

élo n yelv re v an szü kség

a n ém et alkalm as a m ag yar alka lm atlan

16. II. JÓZSEF KUDARCA ÉS A KOMPROMISSZUM HELYREÁLLÍTÁSA

b) Kapcsolódás: Pragmatica Sanctio – az 1723. és 1741. évi törvények.

17. A NAPÓLEONI HÁBORÚK – FELLENDÜLÉS ÉS VÁLSÁG

b) Hiányzó szempont: a vagyon.

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORÁNAK MÉRLEGE (ÖSSZEFOGLALÁS)

c) származás, jogi helyzet (arisztokrata, nemes, polgár, jobbágy), vagyoni helyzet

céhes ipar háromnyomásos