1. Döntse el a forrás alapján, hogy a megállapítások igazak vagy hamisak!

„Minthogy a szabad á llamban minden szabad ember maga kell, hogy kormá nyozza magá t, a nép
egészét kell, hogy illesse a tö rvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez keresztü lvihetetlen, a
népnek a maga képviselő i ú tjá n kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. Az
emberek jobban ismerik sajá t vá rosuk szü kségleteit, mint má s vá rosokéit, és mindenki jobban
tudja ítélni szomszédainak képességeit, mint má s honfitá rsaiéit. Nem szabad tehá t a
tö rvényhozó hatalom tagjait á ltalá ban a nemzet ö sszességébő l kivá lasztani, hanem az a helyes,
ha minden helyen a lakosok maguk vá lasztanak maguk kö zü l képviselő t. Az egyes kerü letekben
minden á llampolgá rt meg kell, hogy illessen a jog, hogy szavazhasson, kivéve azokat, akik
annyira alacsony helyzetben vannak, hogy ú gy tekintendő k, mint akiknek nincsen sajá t akaratuk.
Mindig vannak olyanok, akik szü letésü knél, gazdagsá gukná l vagy rangjukná l fogva kiemelkednek
a tö bbiek kö zü l. Ha azonban ezek elvegyü lnének a nép kö zö tt, és csak annyi szavuk volna, mint
má snak, a kö zö s szabadsá g szolgasá guk lenne. A tö rvényhozá sban ő ket megillető résznek tehá t
ará nyban kell á llnia azokkal az elő nyö kkel, amelyekkel az á llamban rendelkeznek. Ez akkor fog
bekö vetkezni, ha olyan testü letet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit
megá llítani. Nem szü kséges, hogy a képviselő k vá lasztó iktó l minden egyes ü gyre nézve kü lö n
utasítá st kapjanak. Igaz ugyan, hogy így a képviselő k szava jobban kifejezésre juttatná a nemzet
hangjá t, mindez azonban rengeteg huzavoná ra vezetne, minden egyes képviselő t a tö bbi urává
tenne.” (Montesquieu: A törvények szelleméről; 1748)

Megállapítás Igaz Hamis

a) Montesquieu a képviseleti rendszer mellett érvel, mert a kö zvetlen demokrá cia
rendszerét mű kö désképtelennek tartja.
b) Montesquieu az embereket teljesen egyenlő nek tartja, ezért elutasítja bá rmiféle
vá lasztó jogi cenzus bevezetését.
c) Montesquieu javasolja, hogy a vá lasztó k a képviselő ket részletes
kö vetutasítá ssal lá ssá k el.
d) Montesquieu szerint a képviselő ket egyéni vá lasztó kerü letekben kell
megvá lasztani.

2. Fejezze be, vagy egészítse ki a mondatokat, a források felhasználásával!

„A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadsá gá t és vagyoná t
má sok jogtalansá ga […] ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, […] de az á llamban az ö nbírá skodá s
nem lehetséges, […] e jog az á llamra van ruhá zva.”
(Locke: Két értekezés a polgári alkotmányzatról)
„Nem szü kséges, hogy a képviselő k, akik vá lasztó iktó l á ltalá nos utasítá sokat kaptak, minden
egyes ü gyre kü lö n utasítá st kapjanak […] minden á llampolgá rt meg kell, hogy illessen az a jog,
hogy szavazhasson a képviselő vá lasztá son […]”
(Montesquieu: A törvények szelleméről)
„Ha a tö rvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy
ugyanabban a ható sá gi testü letben egyesü l, nincsen szabadsá g, mivel attó l lehet tartani, hogy az
ilyen uralkodó […] zsarnoki tö rvényeket fog hozni, és […] zsarnoki
mó don fogja végrehajtani.”
(Montesquieu: A törvények szelleméről)
„Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka fö ldet elkerítvén így szó ljon: ez az enyém,
s aki elég együ gyű embereket talá lt, hogy ezt elhiggyék, volt a polgá ri tá rsadalom megalapító ja.
Mennyi bű ntő l, há ború tó l és gyilkossá gtó l, mennyi nyomorú sá gtó l mentette volna meg az emberi
nemet, aki ekkor kihú zza a karó kat […]”
(Rousseau: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól)
 a) Locke szerint az államra van ruházva ……………………………….…………………. .

b) Montesquieu szerint az állampolgárok mindegyikét megilleti, hogy …..………………..

…………………………………………………………………………………………………...

c) Ha a hatalmi ágak egy kézben összpontosulnak, az ……………………………… vezet.

d) Egyikőjük szerint a háború, a bűn, a gyilkosság oka a …………………..…………….…

megjelenése

3. Írja a betűjelek mellé a meghatározásnak megfelelő fogalom sorszámát!

a) Tá rsadalmi, politikai és filozó fiai eszmeá ramlat. Célja, hogy az emberiséget a tudatlansá g és a
vallá si elő ítéletek sö tétségébő l az ész, a vilá gossá g birodalmá ba á tvezesse. Jellemző je a
racionalizmus, a vilá g megismerhető ségének és megvá ltoztatható sá gá nak eszméje.
b) Az á llami fő hatalom megosztottsá ga annak érdekében, hogy a hatalom ellenő rizhető legyen, s
így az azzal való visszaéléseket meg lehessen akadá lyozni. Elmélete visszavezethető Locke és
Montesquieu munká ssá gá ra.
c) Az á llam és a jog keletkezésének elmélete, amely szerint az á llam és a jog az emberek kö zö tti
tudatos megegyezésen alapuló szerző dés eredménye.
d) Annak elismerése, hogy a tá rsadalomban és a kö zéletben vallá si kü lö nbség nélkü l mindenki
érvényesü lhessen, aki erre alkalmas.
e) XVIII. szá zadi kelet-kö zép-euró pai kormá nyzati rendszer, melyben az abszolutizmus
sajá tossá gai modernizá ció s tö rekvésekkel pá rosulnak. Jellemző je a merkantilista
gazdasá gpolitika, a jobbá gyok védelme, a vallá si tü relem hangsú lyozá sa, az oktatá s és az
egészségü gy fejlesztése.
f) 1751-1772 kö zö tt harmincö t kö tetben megjelent kö nyvsorozat, amely a korszak
ismeretanyagá t ö sszegezte. A tudomá nyos vá llalkozá sban Diderot vezetésével mintegy szá zö tven
munkatá rs vett részt.

a) ……………………………………..
b) ……………………………………..
c) ……………………………………..
d) ……………………………………..
e) ……………………………………..
f) ……………………………………...
1. hatalommegosztás
2. Enciklopédia
3. felvilágosult abszolutizmus
4. társadalmi szerződés
5. felvilágosodás
6. vallási türelem