7.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

– emelt szint
(2017. máj. – 2022. máj.)

1. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (2017. máj.)

Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!

A) „A hazafi szomorúan felsóhajt, hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyira

küzdött, egyes megyék hanyagsága által meghiúsíttatnak.”

B) „Jelen megyerendszerünk mellett a törvényhozás, mely csak egy osztály érdekeit

[…] képviseli, s képviselői kezét utasításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti haladás
vezetője.”

C) „Hol az egyes törvényhatóságok [megyegyűlések] szabályalkotási jog címe alatt

majdnem törvényhozási hatalmat gyakorolnak, […] valódi személyes szabadság nem
létezhetik.”

D) „Ha alkotmányunk átalakítását reform s nem forradalom által akarjuk eszközölni,

az átmenet csak fokonkénti lehet […].”
(Részletek Eötvös József „Reform” című művéből, 1846)

a) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a reformellenzéken belüli irányzatot, amelynek

nézeteit a forrásrészletek tükrözik! (1 pont)

………………………………………………..

b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyikre a B) betűjelű forrásrészlet aláhúzott

része utal! (1 pont)

………………………………………………..

c) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös a megyék végrehajtó hatalmát a fejlődés

akadályaként írja le? (0,5 pont)

A forrásrészlet betűjele: …….

d) Melyik az a forrásrészlet, amelyben Eötvös utal arra, hogy a megyék széles jogköre
gátolja az országgyűlésben folyó munkát? (0,5 pont)

A forrásrészlet betűjele: …….

e) Mi volt annak a reformnak a lényege, amelyet Eötvös a forrásrészletekben megjelenő

problémák megoldására javasolt? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

2. A feladat az osztrák–magyar kiegyezéshez fűződő vitákkal kapcsolatos. (2017. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „Azon tö rvé nyek, amelyek 1848-ban alkottattak, s azon rendszer, mely akkor
megá llapíttatott, később élesen lőn megtámadva. […] Kossuth […] bízott, s remélt. […]
A merész politiká t sikertelensé g kö vette és buká s és tizenkilenc é vi szenvedése
szegény hazá nknak. Igaz, hogy ezen buká s nem volt dicstelen, de a békés kiegyenlítés
[…] megmutatja, hogy nemzetü nk szintoly erélyes tud lenni a politika teré n, mint
hősies a harc mezején.” (Pulszky Ferenc, 1867)

B) „Mélyen át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy Ausztria né lkü lü nk, hogy mi
Ausztria né lkü l vagy á ltalá ban nem, vagy csak nagy alá rendeltsé g é s megalá ztatá sok
kö zt tarthatnó k fenn magunkat. Mert abban csakugyan igaza van Kossuthnak, hogy a
Duna vö lgyében kü lö n egyik nemzet sem elég erős arra, nagy
szomszé dainak vagy bilincsét, vagy legalá bb pó rá zát állandó an ne érezze.” (Kemény
Zsigmond, 1867)

C) „Ki biztosít, hogy, amint a kü lviszonyok a kamarillá ra [értsd: az udvari kö rö kre] nézve
kedvezőbbekké vá ltoztak, nem fog-e az egész mostani „alkotmá nyos” állapot […]
ismét a tö rténelem kö rébe utasíttatni? […] Parlamentarizmus a szó jó hiszemű
értelmében csak ott lé tezhetik, hol a tö rvény uralmá nak minden, tehá t még a
hadsereg, a bank és a diplomá cia is alá vetve vagyon.” (Schvarcz Gyula, 1870)

a) Melyik az a forrás, amelyik kritikusan viszonyul a kiegyezéshez?

A forrás betűjele: …….

b) A magyar történelem mely eseményét nevezi az A) betűjelű forrás „bukás”-nak?

…………………………………………………………………………………………………..
c) Nevezze meg azt a Kossuth neve alatt megjelent elképzelést, amelyre a B) betűjelű
forrás utal!

…………………………………………………………………………………………………..

d) Nevezze meg egy összefoglaló szakkifejezéssel, hogy a kiegyezési rendszer mely elemére
utal a C) betűjelű forrás aláhúzott része!

…………………………………………………..

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

3. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (2017. okt.)

A) „Kö telességü nknek tartjuk nyilvá n s vilá gosan kijelö lni azon tárgyak főbbjeit,
miknek minél előbbi létrehozá sát, […] a hon javá ra mú lhatatlanul szü kségesnek
hisszü k.
Ezek a következők: […] az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény
általi megszüntetése.” (Ellenzéki Nyilatkozat)

B) „A robot […] [léte] még nagyobb figyelmet érdemel, s azon ká rt, mely belőle
háramlik, éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki nem
tapasztalta, […] hogy azon munká t, melyet egy egé sz [telkes] jobbá gy rossz eké jével,
[tö ré keny] szekerével, gyenge marhájá val 52 nap, vagy ü gyetlen cselédje s gyenge
korú gyermeki á ltal 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszá mmal s erős
marhá val […] a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna vé gbe!”
(Széchenyi István: Hitel)

C) „Gondoljuk meg ná lunk az arisztokrá cia [nemesség] tagjai legnagyobb részben

falukon, az adó zó k kö zt elszó rva laknak. Má r, Tekintetes Rendek, egy pá r szá zezernek
kilenc millió kö zt csendességben élni: ez bizony a millió k jó akaratátó l fü gg […], e
jó akaratot a kö lcsö nö s bizalom teremtheti . […] De bizodalom lehet-e oly emberek
kö zt, kik ú r é s szolga viszonyá ban á llnak egymá shoz? […] Hazá nk tö rténeteiben
a példá k borzasztó bbak, mint aká rhol.” (Kölcsey Ferenc beszéde az első reform-
országgyűlésen, 1834)

D) „A magyar nemes részese a tö rvényhozó hatalomnak, s fö ldbirtoki jussal bír; a

magyar nemest tö rvény ú tjá n kívü l, személyé ben é s vagyoná ban mé g a kirá ly sem
háborgathatja; tulajdoná val szabadon é lhet […]. De ké rdem én, mit veszít mindezen
igazaibó l a magyar nemes, ha tö rvény á ltal azt nyilatkoztatná k: hogy a magyar
parasztot szemé lyében s vagyoná ban tö rvé ny ú tjá n kívü l szinté n senki sem
háborgathatja, hogy ő is birtoki tulajdonnal bír, hogy ő is tagja a nemzetnek […]?
Ennek kirá lyra s nemesre egyéb befolyá sa nem lenne anná l, hogy most csak
hatszá zezer ember őrzi az alkotmá nyt melynek feltartá sa kirá lyt s polgá rt egyará nt
érdekli, akkor ellenben tízmillió ember őrzené.” (Kossuth Lajos írása, 1833)

a) Tegye időrendbe a forrásokat! Írja a források betűjelét a következő táblázatba!

A legkorábbival kezdje! (1 pont)

1. 2. 3. 4.
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

b) A reformkori Magyarországon a polgárság aránya néhány százalék volt. Nagyjából

mekkora lehetett a jobbágyság aránya? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (1 pont)

1. 55–60 % 2. 70–75 % 3. 85–91 %

c) Nevezze meg szakkifejezéssel az A) betűjelű forrásban aláhúzott követelést! (1 pont)

………………………………………………………….

d) Nevezze meg azt a középkori oklevelet, amelyben először jelent meg a D) forrásban
aláhúzott jog! (1 pont)

………………………………………………………….

e) Mely idézett forrásokhoz köthetők leginkább Petőfi Sándor „A nép nevében” című
versének következő részletei? Írja a forrás betűjelét a versrészlet után! (Elemenként
0,5 pont.)

1. „Nem hallottá tok Dó zsa Gyö rgy hirét? / Izzó vastró non őt elé geté tek, / De
szellemét a tűz nem égeté meg, / Mert az maga tűz; ugy vigyá zzatok: / Ismét
pusztíthat e lá ng rajtatok!”

A forrás betűjele: …….

2. „Jogot a né pnek, az emberiség / Nagy szent nevében, adjatok jogot, / S a hon

nevében egyszersmind, amely / Eldől, ha nem nyer ú j vé doszlopot.”

A forrás betűjele: …….

f) Magyarázza meg röviden, saját szavaival, mivel érvelt Széchenyi a jobbágyság

fenntartása ellen a B) betűjelű forrásban! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………
g) Mikor szentesítette az uralkodó azt a törvényt, amelyikben megvalósult
az A) forrásrészletben szereplő követelés? (1 pont)

Év, hónap, nap: ………………………………………………

7 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

4. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (2018. máj.)

Oldja meg a forrás és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó
feladatokat!

„Az ellenzék soraiban álló megyék főispánjai […] [az országgyűlésről] hirtelen eltűntek s
megyéikben közgyűléseket hirdetvén, [a törvény]javaslat kérdéses pontjait tanácskozás alá
vétették. […] Ügynökeik, az úgynevezett kortesvezérek, általuk be- tanítva, nagy zajt ütöttek a
megyékben, egyenes vádat emelvén a szabadelvű követek ellen: […] És a […..c)…..] tudatlan
vagy elfogult tömegét nem volt nehéz feladat ilyféle izgatásokkal tévútra vezetni; minek az lőn
következménye, hogy az utasítások egynémely megyében valóban akként módosíttattak,
miszerint a követek a királyi válasz értelmében legyenek kötelesek szavazni.”(Horváth Mihály
püspök, történész, az 1832–36-os országgyűlésről)

a) Nevezze meg azt a korabeli Európában elterjedt politikai eszmét, amelyiknek a hívei
voltak „az ellenzék soraiban álló megyék” követei a szöveg szerint! (1 pont)

………………………………………………
b) Mivel magyarázható a főispánoknak a szövegben leírt magatartása? Karikázza be a
helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. Az őket kinevező uralkodó törekvéseit szolgálták.

2. Az őket megválasztó nemesek érdekeit szolgálták.
3. A nemzeti önállóság megerősítésére törekedtek.

c) Mely társadalmi rétegre utal a szöveg a kipontozott és c) betűjellel jelzett részen?

Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. bárók 2. köznemesség 3. jobbágyság 4. polgárság

d) Magyarázza meg röviden, mi alapján szavaztak a követek az országgyűlésen! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..
e) A felsoroltak közül melyik lehetett a következménye a forrásban leírt eseményeknek?
Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. Több reformpárti követ lett az országgyűlésen.

2. Leszavazták a reformpárti javaslatot.
3. Feloszlott az országgyűlés.

f) Ki volt a felsoroltak közül az a követ, aki a forrásban leírt események miatt lemondott
megbízatásáról? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. Batthyány Lajos 2. Kossuth Lajos 3. Kölcsey Ferenc 4. Széchenyi István

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

5. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (2018. máj. id.)

Oldja meg az országgyűlésekre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)

A) B)
alsótábla felsőtábla

A résztvevők A szavazatok A résztvevők A szavazatok

száma száma
[a)] követei [b)] (a családok felnőtt férfi
52
tagjai)
szabad királyi városok követei 1
zászlósurak (országos tisztségek
kiváltságos kerületek követei 3 viselői) személyenként 1
Horvátország követei 1 főispánok
káptalanok követei 1 főpapok (római és
görögkatolikus,
ortodox püspökök)
A reformkori országgyűlések szerkezete

a) Mely szakkifejezés hiányzik az A) betűjelű táblázat a) betűvel jelölt részéről?

……………………………………………………..
b) Melyik társadalmi réteg megnevezése hiányzik a B) betűjelű táblázat b) betűvel jelölt
részéről?
……………………………………………………..

C) „A királyi városok és szabad kerületek […] a közjog [törvényhozási jog] körébe már
bevétettek, e jogot azonban a körülmények hatalmánál fogva gyakorlatilag nem élvezik.”
(Részlet egy követutasításból, 1847)

c) Magyarázza meg a C) betűjelű forrásrészlet aláhúzott részét az egyik táblázat segítségével!

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
D) „A választási jog nem valamely adományozás vagy kegyelem kifolyása, hanem törvény
által meghatározott bizonyos képességnek legyen szükséges következménye, […] minden
osztályérdek kellő képviseletet találjon.” (Részlet egy követutasításból, 1847)

d) Nevezze meg szakkifejezéssel, hogy minek a bevezetését tartja szükségesnek a D)

betűjelű forrásrészlet!
……………………………………………………..

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

6. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2018. okt.)

Rendelje a képeket a hozzájuk leginkább kapcsolódó állításokhoz! Írja a képek sorszámát a
táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Egy sorszám kimarad.
(Elemenként 0,5 pont.)

4 pont

4 pont

4 pont

Állítás Kép(ek)
sorszáma
a) Magyarországon a dualizmus korában
néhány tízezer főről több milliósra növekedett
a társadalom egyik rétege.
b) A nagy infrastrukturális beruházások
(vasútépítés, folyam- szabályozás)
befejeződésével tömegek maradtak munka
nélkül.
c) A dzsentrik körében népszerűek voltak
az általuk megjelenített ideálhoz jól illeszkedő
művészeti stílusok, műfajok.
d) A szabadidő eltöltésének egyik
legkedveltebb lehetőségévé vált a második
ipari forradalom egyik vívmánya.
e) A vasút elterjedésének és egyre olcsóbbá
válásának következtében a polgári rétegek 3 pont
számára elérhetővé váltak új kikapcsolódási
lehetőségek.
7. A feladat az 1848–49-es
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

szabadságharccal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) (2019. máj.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

a) Rendelje a térképen sorszámokkal jelölt településekhez a hozzájuk kapcsolódó

forrásrészleteket! Írja a forrásrészlet betűjelét a megfelelő mezőbe! Egy mezőbe egy
betűjelet írjon! Egy forrás kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

A) „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok
[…]. Uraim! […] Mi mindekkoráig nem mondottuk ki a szót, mely szónak kimondásával más
nemzetek szabadságharcaikat kezdették, […] hogy többé rabszolgák lenni nem akarnak. De én
azt gondolom, hogy ennek ideje már elkövetkezett. […] Mondassék ki a nemzet nevében
határozatilag: Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel […] önálló és független
európai státusnak [államnak] nyilváníttatik.” (Kossuth Lajos beszéde)

B) „29-én az előőrsök reggeli jelentései […] ellenséges támadást sejtetnek. A hadtest reggel
[…] száll fegyverbe, s elfoglalja harci állását. Móga altábornagy jónak látja egy parlamentert
[tárgyaló küldöttet] a horvát táborba küldeni megtudakolandó, hogy gróf Batthyány Lajos […]
elhagyta-e már a horvát tábort, avagy ott fogolyként kezelik? […] A szélső jobbszárnyon
vezénylő […] nemzetőr ezredes […] a székesfehérvári szőlők előtt az ellenséges elővédre
akadt.” (Hadműveleti naplórészlet)

C) „A gyalogosok, miután tisztelegtek, szomorúan levették magukról hadfelszerelésüket, és

puskájukat gúlákba állították. A katonák búcsúzás közben sírtak, és megcsókolták
ezredzászlójukat. […] Görgei lovával serege elé lépett […]. Beszélni kezdett volna, de egy
hangot sem tudott kipréselni magából. Végül tompa zokogás tört fel melléből.” (Egy orosz
segédtiszt visszaemlékezése)

D) „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait,

naponkint új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. […] És ön eddigi hadjáratát [e vár]
bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és
kormánynak visszaadta. […] A kormány meleg és testvéri hálát mond a vitéz hadnak.”
(Kossuth levele Görgei Artúrnak)

„A huszárroham után az ellenség nem háborgatta többé középhadunkat. Csak a két szárnyon
dühöngött még a csata; leghevesebben jobbszárnyunkon. [...] Végre az éj sötétje itt is
fegyvernyugvást parancsolt a két küzdőfélnek. Minden ponton elnémult a csatazaj. [...] Ahhoz, hogy
a győzelmet a magunkénak mondhassuk, az kellett, hogy Damjanich a maga állását mindvégig
megtartsa, Aulich és Klapka pedig rohammal bevegye [a települést]. [...] [Aulich] visszatérve
meghozta az örvendetes hírt: az ellenség jobbszárnya Gödöllőre hátrál! Miénk a győzelem!”
(Görgei Artúr visszaemlékezése)

A térképvázlaton lévő Forrás

település sorszáma betűjele
1.
2.
3.
4.
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

b) Állítsa időrendbe a forrásokat a bennük leírt események alapján! Írja a források

betűjelét a táblázatba! Segítségként egy forrás betűjelét már beírtuk a megfelelő helyre.
Kezdje a legkorábbival! (1 pont)

c) Nevezze meg azt a dokumentumot, amelynek elfogadását kéri Kossuth az A) betűjelű

forrásban! (1 pont)
……………………………………………………

d) Mi volt a legmagasabb tisztsége a B) betűjelű forrásban aláhúzott személynek 1848

nyarán? (0,5 pont)
………………………………………………………

e) Mi a megnevezése annak a hadművelet-sorozatnak, amelyre a D) betűjelű forrás

aláhúzott része utal? (1 pont)
………………………………………………………

f) Nevezze meg, mely korabeli államokat jelképezték a karikatúrán ábrázolt alakok!

(Elemenként 0,5 pont.)

Korabeli karikatúra

A jelképes alak sorszáma A jelképezett állam megnevezése

1.
2.
3.

g) Fogalmazza meg saját szavaival a karikatúra üzenetét, mondanivalóját! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

8 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

8. A feladat a dualizmus kori magyar társadalommal kapcsolatos. (2019. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A földtulajdonnal rendelkező rétegek néhány jellemzője

a dualizmus kori Magyarországon
A réteg A réteg aránya A réteg által A magyarok
megnevezése az össztársadalmon birtokolt föld aránya a rétegen
belül (%) az összes belül (%)
földterület
arányában (%)
Nagybirtokosok
0,03 32,3 91,08
Középbirtokosok
0,27 15,4 69,00
Módos parasztság
0,70 6,6 54,83
Középparasztság
4,50 16,3 46,76
Kisbirtokos
19,20 23,6 38,70
parasztság
Törpebirtokos
13,40 5,8 39,05
parasztság

Állapítsa meg, alátámasztják-e a következő állítások helyességét vagy helytelenségét a fenti

táblázat adatai! Tegyen X jelet az állításokat tartalmazó táblázat megfelelő oszlopába! Egy
sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 0,5 pont.)

A táblázat A táblázat A táblázat

adatai adatai adatai alapján
Állítás alátámasztják, alátámasztják, nem
hogy igaz. hogy hamis. állapítható
meg.
a) Magyarország népességének több
mint fele rendelkezett saját föld-
birtokkal.
b) A birtokeloszlás aránytalan volt,
a földtulajdonosok legvagyonosabb
1 százaléka az összes földterület több
mint felét birtokolta.
c) A nemzetiségi földtulajdonosok
átlagosan kisebb birtokkal rendelkez-
tek, mint a magyarok.
d) A mezőgazdaságból élőknek
nagyjából a harmada nem
rendelkezett földbirtokkal.
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

Oldja meg a szöveges forrásra vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1 pont.)

„Kívánjuk […] a választási jognak olyan kiterjesztését, mely míg egyrészt a magyarság
vezető szerepét biztosítja, másrészt kellő tekintettel van arra, hogy a magyar
gazdaosztály jogos igényei ez alapvető kérdésnél csorbát semmi tekintetben ne
szenvedjenek.” (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választási röpirata, 1910)

a) Milyen típusú választójog volt érvényben a forrás keletkezésekor? Nevezze meg

szakkifejezéssel!

……………………………………………………………..
b) Miért veszélyeztethette volna egy radikálisabb választójogi változás „a magyarság
vezető szerepét”? Magyarázza meg röviden!

………………………………………………………………………………………………..

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

7. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) (2019. okt.)

Oldja meg a források és ismeretei segítségével a rendi országgyűlés működésére vonatkozó
feladatokat!

A) „A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a fiatal jelölttel az élen, száz és
száz zászlóval föllobogózva, hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonultak a
választás színhelyére.” (Korabeli emlékirat)
B) „Harmincnyolc éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott népeket kormányozzuk.
[…] Életünk napjai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk arra a vigaszra vágyik,
hogy szeretett elsőszülött fiunkat, Ferdinánd trónörököst utódunkként megkoronázva
láthassuk.” (Hivatalos irat)
C) „A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől érdeklődtem: Mi ez
a Védegylet? »Nevetséges demonstráció Ausztria ellen« – hangzott a válasz.
»A magyarok a maguk készítette ruhákat kívánják viselni, s mivel a kék pamut- holmikon
kívül mást nem állítanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg a
díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben bécsi bársonyban és selyemben
pompáztak.«” (Korabeli emlékirat)
D) „Ha nagyon megszaporodnának a kiváltott [önmagukat megváltott] községek,
lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az országgyűlésen repraesentatiot [képviseletet] ne adjunk,
ami alkotmányunk rendszerét fenekestől kiforgatná. […] Azt mondják, ugyan nem szűnünk
meg szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a
szabadság, ha minden ember szabad?” (Hivatalos irat)
E) „Magyarország rendjeit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások
[előterjesztések] mutatják. Fogadják bizalommal.” (Hivatalos irat)
F) „A katonai állításnak s a közadó fölemelésének egyedül az országgyűlésen való
megtörténhetéséről szóló törvények világosak, és minden kétségen kívül valók lévén, követ
uraknak szorosan meghagyatik: hogy […] sarkalatos [...] törvényeknek semmi- nemű
változtatásába ne ereszkedjenek.” (Hivatalos irat)
G) „Ha valamelyik kormányszék ellen emelünk panaszt, […] nem a hatóságot […] kell
meghallgatni; hanem az országgyűlésen szükség[es] megvizsgálni és megítélni efféle
panaszokat. […] Általában feledni látszik a kormány, hogy az ország rendjei nem
kegyelemért esedeznek, hanem azt követelik, mihez joguk van.” (Hivatalos irat)

Rendelje a következő szövegben szereplő eseményekhez a hozzájuk illő forrásrészleteket!

Írja a forrásrészletek betűjelét a zárójelben szereplő pontozott vonalra! Egy
helyre csak egy betűjelet írjon! Egy betűjelet csak egy helyre írjon! Egy betűjel kimarad.
(Elemenként 0,5 pont.)

A királyi meghívólevél kiküldésével vette kezdetét az új országgyűlésre való

felkészülés. A levélben a király általában valamilyen ünnepélyes és fontos indokot jelölt meg az
országgyűlés összehívásának okaként (a) ………).
Ezek után a vármegyegyűléseken alakította ki a nemesség álláspontját a közvéleményt
foglalkoztató kérdésekben, majd ennek nyomán választottak meg vármegyénként két-két
követet (b) ………), továbbá szavaztak követutasításaikról is (c) ………).
A Pozsonyban összeülő országgyűlést a személyesen megjelenő uralkodó trónbeszédje
nyitotta meg, melyben a király javaslatot tett az országgyűlés napirendjére (d) ………).
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

Erre a rendek egy válaszfeliratban feleltek, majd előadták a maguk javaslatait és

legfőképpen rendi sérelmeiket (e) ………). Ezt követte a király számára legfontosabb esemény,
a kért adó és újoncok megajánlása.
És csak mindezek lezajlása után kezdődött meg az érdemi kérdésekről szóló vita
(f) ………), mely azonban igen hosszas és bonyolult volt a két tábla, valamint az udvar közötti
sokszoros üzenetváltások miatt. Végezetül az uralkodó az országgyűlés utolsó napján ismét
Pozsonyba érkezett, hogy a törvényszövegeket szentesítse, majd ezután berekesztette az
országgyűlést.

g) Nevezze meg, ki volt a Habsburg Birodalmat évtizedekig irányító államkancellár, aki

javasolta a B) betűjelű forrásban szorgalmazott intézkedést! (1 pont)

…………………………………
h) Mely fontos, a reformellenzék által követelt intézkedés ellenében fejtették ki a
D) betűjelű forrásban szereplő gondolatokat? Nevezze meg szakkifejezéssel! (1 pont)

…………………………………
i) Milyen típusú országgyűlést utasít el a D) betűjelű forrás szerzője? Nevezze meg
szakkifejezéssel! (1 pont)

…………………………………
j) Nevezzen meg egy korabeli intézményt, amelyet a G) betűjelű forrásban aláhúzott
kifejezések jelölhetnek! (1 pont)

…………………………………
k) Az E) betűjelű forrással kapcsolatban Kossuth Lajos a következőket jegyezte fel:
„Ez volt azon alkalom, melyben három századok elmúlta után a magyar nemzet koronás
királyától édes anyai nyelvének hangjait először hallani szerencsés volt.” Melyik korabeli
politikai eszme kapcsolható Kossuth idézett gondolatához? (1 pont)

…………………………………

8 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

10. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (2020. máj.)

Állapítsa meg, hogy az 1840-es években keletkezett, a nemzeti eszmére vonatkozó források
közül melyekre igazak a táblázatban szereplő állítások! Írja a forrás betűjelét a táblázat
megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két betűjel kétszer is szerepel.
(Elemenként 0,5 pont.)

A) „Mivel […] a legutóbbi országgyűlés […] a magyar nyelvet az eddig szokásos latin
helyett ügyviteli nyelvvé emelte, a […] szlovákok is kötelességüknek tartják, hogy e
nyelvet megtanulják. […] Sokan vannak azonban, akik a törvények értelmét önkényesen
elcsavarják, a törvényből […] forró vágyukat olvassák ki […], hogy egész Magyarországot
magyarosítsák.” (Szlovák egyházi vezetők panasza az uralkodóhoz)
B) „Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, lehetetlen, miképp ennél fogva a
roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk […]. Azt hisszük, a parancs már
elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából kivetkezzék? […] Ha valaki magyarul tud,
magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna
átalakulnia?” (Széchenyi István beszéde)
C) „Megkínálunk titeket az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabad-
ságával, […] alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel […]. Mindezekért nem
kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül
fogad, s a [nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal meg- ajándékoz, szeressétek, és
velünk egyetemben oltalmazzátok.” (Kossuth Lajos írása)
D) „1827-ben a Horvátországban tartott tartományi gyűlésben a kapcsolt részek rendjei [a
horvát rendek] határozataik 5. cikkelyében nyíltan és szabatosan kijelentették, miképpen
[…] hasznosnak ismerik [el], hogy a kapcsolt részekbeni ifjúság a magyar nyelvet
megtanulja.” (Kossuth Lajos írása)
E) „Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a
magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet
beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.” (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének)

Állítás A forrás(ok)
betűjelei
a) Az idézett forrásban megfogalmazódik az egy politikai nemzet elve.

b) A forrásban megjelenik az asszimilációs törekvések kritikája.

c) A forrásban liberális és nacionalista elvek is megjelennek.

d) A forrásból kiderül, hogy volt olyan népcsoport (a magyaron kívül),
amely területi autonómiával rendelkezett.
e) A forrás utal a nemzethaláltól való félelemre.

f) Melyik évben nyilvánították államnyelvvé a magyar nyelvet? ……………………….

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

11. A feladat a dualizmus kori Budapesttel kapcsolatos. (2020. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A népesség növekedésének üteme Magyarországon és Budapesten 1880 és 1900 között

az 1869-es lakosságszám arányában (%) (1869 = 100%)
1880 1890 1900
Magyarország 101 112 123
Budapest 133 182 264

Budapest lakosságszámának anyanyelv szerinti megoszlása 1880 és 1900 között

fő (százalékos arány)
1880 1890 1900
magyar 201 505 (56,66 %) 326 533 (67,11 %) 559 965 (79,50 %)
német 122 454 (34,43 %) 115 573 (23,74 %) 98 515 (14,14 %)
szlovák 21 847 (6,14 %) 27 126 (5,57 %) 24 091 (3,40 %)
egyéb 9 876 (2,77 %) 17 439 (3,58 %) 20 877 (2,96 %)

A kizárólagosan az anyanyelvükön beszélők aránya Budapesten 1880 és 1900 között

(%)
1880 1890 1900
Csak magyarul beszél 18,0 30,0 38,7
Csak németül beszél 20,0 12,1 4,3
Csak szlovákul beszél 2,3 2,3 1,1
Csak egyéb nyelven beszél 0,0 0,9 0,9

a) Mi volt a fő oka annak, hogy Budapest lakossága eltérő mértékben nőtt Magyarország
lakosságához képest? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

b) Mi volt a két fő oka az anyanyelv szerinti megoszlás változásának? (Elemenként 1

pont.)

1. ……………………………………………………………………………………………….

2. ………………………………………………………………………………………………

c) Karikázza be a két helyes állítás sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)

1. Budapest lakosságának növekedése a 19. század utolsó évtizedében lelassult.
2. Budapest lakosságának száma a 19–20. század fordulóján meghaladta az 1 millió főt.
3. Budapest lakosságának többsége még 1900-ban is több nyelvet beszélt.
4. A budapesti szlovákok többsége 1880 és 1900 között csak szlovákul beszélt.
5. Előfordult, hogy nőtt Budapesten az egy adott nemzetiséghez tartozók száma, az arányuk
mégis csökkent.
4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

12. A feladat Magyarország dualizmus kori történelméhez kapcsolódik. (komplex

tesztfeladat) (2020. okt.)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A magyar ipari termelés és foglalkoztatás alakulása 1898–1913

Munkások száma (ezer fő) és Termelési érték (millió
százalékos megoszlása korona) és százalékos
Ágazat / Iparág
megoszlása
1898 1913 1898 1913
Bányászat és kohászat 70 23,1% 84 15,8% 98 6,7% 180 5,4%
Egyéb nehézipar 124 41,1% 215 40,2% 486 33,2% 1186 35,8%
Élelmiszeripar 46 15,3% 77 14,5% 645 44,1% 1287 38,9%
Egyéb könnyűipar 62 20,5% 157 29,5% 235 16,0% 660 19,9%
Összesen 302 100 % 563 100 % 1465 100 % 3314 100 %

Döntse el az állításokról, hogy azok melyik ágazatra / iparágra igazak! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írhat. (Elemenként 0,5 pont.)

Élelmiszeripar
Bányászat és

könnyűipar
Mindegyik

Egyik sem
nehézipar
kohászat

Állítások Egyéb

Egyéb
a) Magyarország természeti adottságait leginkább
kihasználó, kevésbé tőkeigényes ágazat / iparág.

b) A legmodernebb iparágakat is magában foglaló

ágazat.

c) Az ipari forradalmak hatására ebben az ágazatban

/ iparágban a foglalkoztatottak száma nőtt.
d) Nemzetgazdasági súlyának növekedését mind a
foglalkoztatottak, mind a termelési érték arányának
növekedése mutatja.
e) Ebben az ágazatban / iparágban csökkent a
foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben.
f) A legtermelékenyebb ágazat / iparág, hiszen
csökkenő foglalkoztatási arány mellett termelési
értékének aránya növekedett.
g) Ebben az ágazatban / iparágban a termelési érték
a vizsgált korszakban nőtt.

h) A munkások számát és a termelési értéket

tekintve is a legkisebb növekedést felmutató ágazat
/ iparág.
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

Döntse el, melyik találmányra igazak az állítások! Írja a találmány betűjelét a táblázatba!
Egy sorba csak egy betűjelet írjon! Egy betűjel többször is szerepelhet, két betűjel kimarad.
(Elemenként 0,5 pont.)

Állítások Találmány
betűjele
i) Az üzemanyag-szállítás megszűnésével növekedett a szállítható hasznos
teher mennyisége.
j) Az áramerősség és a feszültség változtatásával lehetővé tette a gazdaságos
villamosenergia-szállítást.
k) Lehetővé tette, hogy ne csak két végpontot kössenek össze, hanem
hálózatot alakíthassanak ki.
l) Az első ipari forradalom egyik legfontosabb találmányának az
energiaforrás szempontjából modernizált változata.

Nevezze meg a gazdasági kiegyezés két legfontosabb, megvalósult elemét, melyek

megkönnyítették az Ausztria és Magyarország közti kereskedelmet! (Elemenként 1 pont.)
m) ………………………………………………………
n) ………………………………………………………..

8 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

13. A feladat Magyarország dualizmus kori történetével kapcsolatos. (2021. máj.)

A források a korabeli társadalomra és életmódra jellemző jelenségekhez vagy eseményhez
kapcsolódnak. Írja be a táblázatba a két hiányzó jelenség vagy esemény megnevezését egy-
egy idegen eredetű szakkifejezéssel! Írja az egyes szakkifejezésekhez tartozó két-két forrás
betűjelét a megfelelő sorokba! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Egy betűjel kimarad.
(Elemenként 0,5 pont.)

A) „A tö rvé nyhozá s a honalapítá s ezredik é vforduló já nak maradandó emlé kekkel

való megö rö kítése czéljá bó l elhatá rozza, hogy […] Budapesten a vá rosligetnek az
Andrá ssy ú t és a tó kö zö tti részében a honalapító Á rpá dot és a nemzet egész tö rténelmi
mú ltját megö rö kítő emlé kművet á llít.” (Törvény)

D) „Összegyűlt embersokaság és összekerült fajok csak az egységes és közös kultúra

jegyében élhetnek. Ez a kultúra pedig csak a magyar lehet. […] Nem a faji tulajdonságok a
döntők itt minálunk, a faji kérdés mellékes. […] A magyar nyelv az egységes kultúra, a
valóságos politikai egység és a nemzeti élet eszköze. Ezen fordul meg a kérdés.” (Baloghy
Ernő függetlenségi képviselő beszéde, 1908)

E) „A főváros már felöltötte a díszt. Zászlók lobognak mindenfelé. A házakon óráról- órára
több az ékítés, az erkélyeket, párkányokat drapériák [textíliák] vonják be […]. Nagy
létrákon és emelvényeken dolgoznak a világítás előkészületein, fölvezetik a gázt és
villámot az épületek tetejéig. Sürgés-forgás mindenfelé, nemcsak az utczán, hanem az
üzletekben is. […] Az udvar Budapesten. A királyi pár még az ünnepélyek kezdete előtt
megérkezett. Ily nagy kísérettel az udvar még nem időzött a magyar fővárosban. […]
[József Ágost] főherczeg és neje Auguszta herczegnő az ünnepélyekre szintén Budapestre
érkeztek s azonnal a kiállítás megtekintésére siettek.” (A Vasárnapi Újság beszámolója)

F) G)
Budapest lakosságának anyanyelv
szerinti százalékos megoszlása Magyarország és Budapest lakossága
(1880–1906) 1869–1910 (fő)
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

Jelenség vagy esemény

Betűjelek
szakkifejezése

a) E

b) F

c) tömegkultúra

3 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

14. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2021. máj. id.)

Rendelje a társadalommal és életmóddal kapcsolatos fogalmakat a közvetlenül hozzájuk
kapcsolható forráshoz! Írja a táblázat megfelelő mezőjébe a fogalom sorszámát!
Minden forráshoz egy fogalom tartozik, három fogalom kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

Fogalmak: 1. antiszemitizmus 2. asszimiláció 3. dzsentri

4. emancipáció 5. kivándorlás 6. millennium
7. nemzetiségi törvény 8. területi autonómia 9. tömegkultúra

A) B)
„Igaz, a népnek alja A
vándorló csapat –
És büszkén azt szavalja A
ki itthon marad:
»Hazádnak rendületlenűl!«
Erszénye kiürűl:
»Itt nem lehet megélni,
Jó lesz hazát cserélni«,
S ő is hajóra űl.”
(Korabeli gúnyvers)

A Friss Újság plakátja

C)

„A magyar nemes egykor és most” – korabeli karikatúra

 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

D) „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog
gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak.” (Törvény)

E) „A törvényhozás […] elhatározza, hogy […] Budapesten a városligetnek az Andrássy út

és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő
emlékművet állít.” (Törvény)

F) „A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek e

mellett mindazon nyelven is, a melyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány
tagjainak legalább egy ötödrésze jegyzőkönyvi nyelvül óhajt.”(Törvény)

Forrás Fogalom
betűjele sorszáma
A)
B)
C)
D)
E)
F)

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

15. A feladat a reformkori magyar társadalommal kapcsolatos. (2021. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„Minél tö bb szabad, jussokkal bíró tagokbó l á ll egy nemzet, anná l hatalmasabb. Ha a

polgá ri alkotmá nynak malasztjá t [á ldá sait] a parasztsá g is é rezni fogja s azokban ré -
szesü lend, bizonnyal szívé n fog annak fennmaradá sa és ö regbedé se fekü nni ahelyett,
hogy most, midőn azon alkotmánynak inká bb csak terheit, de haszná t majd[nem]
nem is érzi, vagy ellensé ges idegenséggel van az irá nt.” (Wesselényi Miklós, 1833)

a) Mely kifejezések írják le a forrásban megjelenő törekvéseket? Karikázza be a két

helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)

1. a magyar államnyelv bevezetése

2. érdekegyesítés
3. a függetlenség kivívása
4. nemzetiségi autonómia biztosítása
5. a polgári átalakulás előmozdítása

b) Magyarázza meg annak a nemzetfelfogásnak a lényegét, amelyet a szerző elavultnak

tekintett! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

c) Melyik konkrét, a korabeli országgyűlésen napirendre kerülő reform mellett érvelt a

szerző? Nevezze meg szakkifejezéssel! (0,5 pont)

………………………………………………

d) Magyarázza meg, mely ellentmondásra utal a forrás aláhúzott része! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...
e) Nevezze meg azt a személyt, akire a következő leírás vonatkozik! Keresztnevet is írjon!
(0,5 pont)
Az idézett forrás megjelenésekor az országgyűlésen, Szatmár megye követeként Wesselényi
Miklós mellett a reformokért küzdők másik vezéralakja volt. Kortársai nemcsak politikai
tevékenysége, hanem irodalmi munkássága miatt is nagyra becsülték.

………………………………………………

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

16. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források

és ismeretei segítségével! (2022. máj.)

a) Sorolja fel Széchenyi négy olyan gyakorlati tevékenységét, amelyet a karikatúra

ábrázol! (Elemenként 0,5 pont.)

……………………………….………. ……………………………….……….

……………………………….………. ……………………………….……….

B) „Á llítsanak fel olyan intézetet, amely á ltal a kereskedés és ezá ltal a hazai munká ssá g
szá má ra jelentékeny tőkeö sszeg szereztessék, mely egyedü l a kereskedelemre fordítsa,
hazá nkban a pénzforgá sá t sokszorozza, […] az elvá llalt tartozá sok teljesítését
megkö nnyítse.” (Ullmann Mór vállalkozó indítványa, 1830)

b) A B) betűjelű forrás rávilágít egy olyan problémára, amely Széchenyi vállalkozásait is

megnehezítette. Fogalmazza meg egy mondatban, mi volt ez a probléma! (1 pont)

………………………………………………………………………….......................................

3 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

17. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (2022. máj. id.)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

a) A következő állítások közül melyik kettő magyarázza a búza- és a lisztkivitel egymáshoz

viszonyított arányában az 1882–86 és 1907–11 között bekövetkezett változást? Karikázza
be a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)

1. Az arató- és cséplőgépek elterjedésének következtében felgyorsult a termény betakarítása.

2. A hengerszék feltalálása forradalmasította a malomipart.
3. A kiépülő vasúthálózat gyorsabb szállítást tett lehetővé.
4. A műtrágya használatának köszönhetően nőtt a terméshozam.
5. A feldolgozott árut nagyobb haszonnal lehetett eladni.

b) A következő állítások közül melyik kettő magyarázza a búza- és lisztkivitel együttes

mennyiségének változását 1882–86 és 1907–11 között? Karikázza be a két helyes válasz
sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)

1. A műtrágya használatának köszönhetően növekedett a terméshozam.

2. A feldolgozott árut nagyobb haszonnal lehetett eladni.
3. A növekvő népesség miatt a megtermelt búza és liszt nagyobb hányadát adták el belföldön.
4. A magyar mezőgazdasági cikkek egyre kevésbé voltak versenyképesek külföldön.
5. Egyre nagyobb mennyiségben őröltek külföldről behozott búzát is Magyarországon.

B)
A Magyarországról Ausztriába és a Monarchián kívülre történő búza- és lisztkivitel
százalékos megoszlása 1882 és 1911 között
Búzakivitel Lisztkivitel
Időszak a Monarchián a Monarchián
Ausztriába Ausztriába
kívülre kívülre
1882–1886 77,4 22,6 59,5 40,5
1907–1911 99,3 0,7 96,4 3,6
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon – emelt szint
(2017. okt. – 2022. máj.)

c) A gazdasági kiegyezés mely rendelkezése volt az alapvető oka az Ausztriába irányuló

kivitel arányának? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Egy 1906-ban életbe lépett rendelettel magas vámokat vezettek be a Monarchiába

behozott mezőgazdasági árukra. Miért állt ez érdekében a magyar földbirtokosoknak?
(1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont