2. A feladat a XIX. századi Magyarországra vonatkozik.

(K/4)
Tanulmányozza a táblázatok adatait! Húzza alá a helyes választ az adatsorok alapján!
(Elemenként 1 pont.)

Magyarország nemzetiségi megoszlása 1850 és 1910 között

A kivándorlók etnikai összetétele

Nemzetiség Arány (%)

Magyar 33
Szlovák 25
Romá n 25
Ruszin 4,5
Szerb és horvá t 2,6
Német 18
Egyéb 1,9

a) Mikorra került a magyarság abszolút többségbe Magyarországon?

1850. 1880. 1900. 1910.

b) Hogyan változott a szerb és a horvát nemzetiségűek száma 1850 és 1910 között?

kismértékben nő tt nagymértékben nő tt csö kkent

c) Számarányát is tekintve melyik nemzetiséget sújtotta leginkább a XIX–XX. század

fordulója után a kivándorlás?
magyar szlová k romá n

d) A nemzetiségi arányok változásának fő oka:

asszimilá ció emancipá ció emigrá ció
BEOLVAD EGYENJOGÚVÁ VÁLIK
5. A feladat a dualista állam politikai működéséhez/felépítéséhez kapcsolódik. (K/3)
Tanulmányozza az ábrát, majd ismeretei felhasználásával nevezze meg a betűjellel jelölt
hiányzó elemeket! (Elemenként 1 pont.)

a) Közös uralkodó

b) Közös ügyek

c) Felelős kormány

TÖRVÉNY —> <— RENDELET

(magasabb rangú)
6. A feladat a kiegyezésre vonatkozik. (K/5)
A szöveg alkotója tartalmi hibákat vétett. Keresse meg a hibás szövegelemeket! Írja a
táblázatba a tartalmilag téves szavakat (állításokat) a javítással együtt! (Elemenként 0,5
pont.)

„A kiegyezéssel létrejö tt államalakulat két egymá s mellett létező tagá llam szö vetsége volt: az
Osztrá k Királysá gé és a Magyar Kirá lysá gé. A két államnak kö zö s az uralkodó ja, V. Ferdiná nd, és
vannak kö zö s ü gyei. Mindkét orszá g kormá nya az uralkodó nak felelő s. A kiegyezés értelmében
kö zö s a hadü gy, az oktatá sü gy, és az ennek fedezésére szolgá ló pénzü gy. A kö zö s hadsereg sok
nemzetiségű volt, mint ahogy a birodalom is. A kö zö s hadseregnek a latin volt a vezényleti
nyelve.”

Sorrend Hiba Javítás

a) Osztrák Királyság Osztrák Császárság
b) V. Ferdinánd Ferenc József
c) Oktatás Külügy
d) Latin Német
e) Uralkodónak Parlamentnek
8. A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (K/3)
Készítsen jelmagyarázatot az alábbi térképhez! Töltse ki a táblázatot! Használja a
középiskolai történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont.)

A nemzetiségek 1910-ben

Sorszám Nemzetiség
2) Német
3) Szlovák
4) Román
5) Ruszin
6) Horvát
7) Szerb
11. A feladat a gazdasági kiegyezéshez kapcsolódik. (K/3)
Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)

„53.§. Az á llamadó ssá gokat illető leg Magyarorszá got, alkotmá nyos állá sá ná l fogva, oly adó ssá gok,
melyek az orszá g tö rvényszerű beleegyezése nélkü l tétettek, szorosan jogilag nem terhelik.
55.§. De kész az orszá g az á llamadó ssá g terhének egy részét elvá llalni, s az irá nt Ő felségének
tö bbi orszá gaival egyezkedésbe bocsá tkozni.

XIV. tc. Azon ará nyró l, mely szerint a magyar korona orszá gai a pragmatica sanctio folytá n
kö zö snek ismert államü gyek terheit ezentú l viselik. 1.§. Az ará ny a magyar korona orszá gaira
nézve 30 s Ő felsége tö bbi orszá gaira nézve 70%-ban á llapíttatik meg.
2.§. Ezen hozzá já rulá si ará ny 10 évig marad érvényben.

XVI. tc. A magyar korona orszá gai és Ő felsége tö bbi orszá gai kö zt kö tö tt vám- és kereskedelemi
szö vetségrő l.
1.§. Mindkét fél á llamterü lete a szö vetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi
terü letet képez, melyet kö zö s vá mhatá r vesz kö rü l.
12.§. Az ausztriai pénz, míg tö rvényesen meg nem vá ltoztatik, kö zö s marad.
13.§. Mindkét fél késznek nyilatkozik [...] egyforma mérték- és sú lyrendszert hozni létre a két
állam terü letén.
18.§. A posta- és távirdaü gy a két á llam terü letén kü lö n, de amennyiben a forgalom érdeke
kívá nja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni.
22.§. E vá m- és kereskedelmi szö vetség 10 évi idő re lép érvénybe.”
(Az 1867. évi törvényekből)

a) Milyen pénzügyi terheken osztozik a két állam?

1. Á llamadó ssá g
2. Á llamü gyek

b) Milyen közös gazdasági eszközök biztosítják, hogy a birodalom egységes, közös piacot
alkosson?
1. Kö zö s pénz (KORONA)
2. Vá munió (NEM KELL VÁ MOT FIZETNI)
3. Egyforma mérték és sú lyrendszer

c) Milyen kérdésekben rendelkezhet önállóan a két állam, még ha egyeztetik is

lépéseiket?
Posta és táviroda
15. A feladat az osztrák–magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (K/5)
Az osztrák–magyar kiegyezési rendszert bemutató ábra és ismeretei segítségével
válaszoljon a kérdésekre!

A dualista államszervezet

a) Karikázza be az alábbi konkrét ügyek közül annak a kettőnek a betűjelét, amelyik

közös ügynek minősült! (Elemenként 0,5 pont.)
A) szö vetségi szerző dés megkö tése Németorszá ggal
B) a tankö telezettség bevezetése
C) fü ggetlen bíró sá gi szervezet kiépítése
D) hadü zenet kü ldése Szerbiá nak
E) a fő ispá nok jogkö rének kiszélesítése

b) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a megfelelő folytatás betűjelét! (1 pont)

A kiegyezés kö vetkeztében létrejö tt á llamalakulatot dualista monarchiá nak nevezték, mert …
A) … az uralkodó a rendekkel együ tt kormá nyzott. (1848IG KORMÁNYOZ ÍGY)
B) … érvényesü lt a tö rvényhozó és a végrehajtó hatalom szétvá lasztá sá nak elve.
C) … két, beligazgatá sá t tekintve ö ná lló , jogilag egymá ssal egyenrangú államrész alkotta.

c) Mi lett a hivatalos neve a kiegyezés értelmében létrejött államalakulatnak? (1 pont)

Osztrá k-Magyar Monarchia

d) Mettől meddig állt fenn a kiegyezés értelmében létrejött államalakulat? Két évszámot
írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
1867 - 1918

e) Ki volt az a „haza bölcsé”-nek is nevezett magyar politikus, akinek döntő szerepe volt a
kiegyezési tárgyalások sikerében? (1 pont)
Deá k Ferenc
9. A feladat a XIX. század magyar társadalmára vonatkozik. (K/4)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„A parasztcsalá d. A gazdasszony [A gazda felesége]. A csalá d asszonyainak kö rében ő képviselte a

gazda tekintélyét, kö zvetítette parancsait. Feladata volt a há ztartá ssal kapcsolatos munkák
irá nyítá sa, ezek legnagyobb részének elvégzése is. Amennyire irigylésre méltó volt a gazda
helyzete és rangja a csalá dban, annyira nem volt az a gazdasszonyé. Bá r parancsolt, mégis a
csalá dfő felü gyelete, bírá lata és felelő sségre voná sa kísérte minden lépését. Mindezek mellett ő
végezte a legnehezebb há zi munká kat. Hiá ba volt segítségére a korban utá na kö vetkező
legidő sebb menyecske [férjes asszony] vagy az otthon maradt ö reglá ny, a seregnyi embernek
fő zni, mindennapi élelmét elkészíteni igen nagy munka volt. […] A tej feldolgozá sa, a vaj
kö pü lése, a lekvá rfő zés, részben a ká poszta savanyítá sa, mind-mind az ő dolga volt. A baromfi
kö rü l minden munká t ő intézett. Rá vá rt a há z kö rü li meszelés, tapasztá s is. […] Ha nem akadt
szoptató s anya a menyecskék kö zö tt, aki hazaszaladt délben a mező rő l, akkor ő cipelte ki a
kapá ló , szénagyű jtő asszonyok utá n is az ételt.” (Néprajzi gyűjtésből)

a) Határozza meg a gazdasszony helyét, szerepét (Elemenként 0,5 pont.)

- a gazdához viszonyítva:
……………………………………………………………….…………………………………
- a család irányításában:
………………………………………………………………..…………………………………
- a munkavégzésben:
…………………………………………………………………………………………………

b) Egy jellemző példával világítsa meg, milyen jellegű munkák nem tartoznak a
gazdasszonyra! (0,5 pont)
hivatali, szellemi munka

c) Aláhúzással jelölje meg a helyesnek tartott megállapítást: (1 pont)

A gazdasszony az euró pai urbá nus tá rsadalmak jellemző alakja.
A gazdasszony az euró pai agrá rtá rsadalmak jellemző alakja.

d) Hasonlítsa össze egy-két mondatban a forrásban meghatározott családtípust a

mai/modern családtípussal! (1 pont)
- Régen az asszonyoknak kemény fizikai munká t is végezni kellett. Ma má r a nő k inká bb a
há zban dolgoznak, fő znek, mosnak, a férfiak pedig végzik a kinti munká t.
17. A feladat az életmód változásaihoz kapcsolódik a XIX–XX. század fordulójának
Magyarországán. (K/3)
Nevezze meg a képeken ábrázolt jelenségek elterjedéséhez hozzájáruló intézkedést,
újdonságot vagy változást! (Elemenként 1 pont.)

Plakát, 1910 Hirdetés, 1910

a) 1868-ban hozott oktatá spolitikai intézkedés: b) Az iparban teret hó dító
Általános tankötelezettség modern ü zemszervezeti forma:
Gyár

Képeslap, 1912
c) A kö zlekedésben a XIX. szá zad má sodik felében lezajlott folyamat, amely lehető vé tette
a fü rdő kultú ra tö megessé vá lá sá t is:
Vasútépítés
18. A feladat a dualizmus korának gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. (K/4)
Döntse el az adatok alapján, hogy az állítások igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő helyére! (Ha az állítás bármelyik eleme helytelen, akkor az állítás hamis.) (Elemenként
1 pont.)

Megállapítás Igaz Hamis

a) Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak ará nya és száma a korszakban csö kkent,
bá r az elő á llított termékek értéke nö vekedett. X
b) A vegyipar termelésének értéke kö zel há romszorosá ra, a foglalkoztatottak szá ma X
pedig tö bb mint kétszeresére nő tt.
c) A végrehajtó hatalom a tö rvényhozó nak volt felelő s. X
d) A termelési érték alapjá n ö nmagá hoz képest a korszakban a textilipar termelése X
nő tt a legjobban.
22. A feladat az osztrák–magyar kiegyezés megszületésének okaihoz kapcsolódik. (K/3)
Fogalmazza meg saját szavaival, mivel indokolják a források szerzői a kiegyezés
megkötésének szükségességét! (Elemenként 1 pont.)

a) „É n helyzetü nkben a békés kiegyenlítést ü dvö sebbnek tartom, mint oly politiká t, mely
bizonytalan ígéretek mellett várakozá sra, tová bbi szenvedésre utalva, […] talá n forradalomtó l
[…], kü lfö ldi segélytő l fü ggesztené fö l [tenné fü ggő vé] sorsunk jö vendő jét.” (Deák Ferenc
nyilatkozata, 1867)
Hogy elkerü ljék az ú jabb forradalmat

b) „A Duna vö lgyében kü lö n egyik nemzet sem elég erő s arra, hogy nagy szomszédainak vagy
bilincsét, vagy legalá bb pó rá zá t állandó an ne érezze. Minket […] az ö nfenntartá s ö sztö ne
buzdított arra, hogy egyenlítsü k ki viszonyainkat Ausztriával.” (Kemény Zsigmond író, újságíró
cikke, 1867)

A magyarsá g fennmaradá sá t akarja biztosítani a birodalom keretei kö zö tt

c) „Nem festem azon helyzetet, melyben hazá nk 1849-tő l fogva egész a kiegyenlítésig […]
szenvedett. […] Csak annyit mondok, hogy az orszá g […] anyagi fejlő dése lehetetlenné volt téve;
ipar, kereskedelem s a polgá rok vagyoni á llapota naponkint alá bb szá llott.” (Deák Ferenc beszéde,
1869)

A kiegyezésben látja a gazdasági fellendülés alapját

24. A feladat Magyarország dualizmus kori nemzetiségi viszonyaival kapcsolatos. (K/3)
Nevezze meg azt a népcsoportot, amelyikre az adott állítás vonatkozik! Írja a népcsoport
elnevezése mellé a térképvázlaton négyzettel jelölt területek közül annak a sorszámát,
ahol az adott népcsoport a többségi lakosságot alkotta! Egy helyre egy sorszámot írjon,
három sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

a) Egy 1868-ban elfogadott tö rvény biztosította számukra a terü leti autonó miát.
A népcsoport: horvát. Sorszá m: 5

b) A jellemző en ró mai katolikus és evangélikus vallá sú népcsoport kö rében volt a legmagasabb a

kivá ndorló k ará nya, mert az általuk lakott hegyvidéki terü letek kevés megélhetési lehető séget
biztosítottak.
A népcsoport: szlovákok Sorszá m: 1
c) A jellemző en ortodox vallá sú népcsoport vezető inek politikai fellépését befolyá solta
anyaorszá guk feszü lt viszonya az Osztrá k–Magyar Monarchiával, ami 1914-ben há ború
kirobbaná sához vezetett.
A népcsoport :szerbek Sorszá m: 4

2017. május (I): A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos.

Döntse el, melyik forrás adatai mutatják a magyarországi búzatermelésre és búza-
kereskedelemre vonatkozó állítások egy következményét! Tegyen X jelet a táblázat
megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy, egy oszlopban viszont több X jel is szerepelhet.
(Elemenként 1 pont.)
A) B)

C) D)

Állítások A) B) C) D)
a) A malomipar fellendülésének köszönhetően a búzát
egyre inkább feldolgozott formában vitték ki. X

b) A folyószabályozásnak köszönhetően nőtt a

megművelhető területek aránya. X

c) Az átalakuló étkezési szokásokkal összefüggésben a

búza egyre inkább háttérbe szorította a többi X
gabonanövényt.
d) Az európai országok vámpolitikája és az olcsó
amerikai búza megjelenése szűkítette a Monarchián X
kívülre irányuló kivitel lehetőségét.
2018. május: A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódik. (komplex
tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Magyarország gazdasága a dualizmus korában

a) Nevezze meg azt az ásványkincset, amelyikre a következő leírás vonatkozik!

A térképvázlaton szereplő ásványkincsek közül válasszon!

Magyarországi bányászata a XVIII. század végén indult meg. Kitermelésének fellendülése az ipari
forradalom dualizmus kori kibontakozásával függött össze, elsősorban gőzgépek működtetéséhez
használták. A kitermelt mennyiség nagyjából felét az Északi-középhegységben található bányák adták,
de a korszakban a Dunántúl északi részén és Dél-Erdélyben is megindult rendszeres bányászata.
- Feketekőszén

b) Nevezze meg azt az iparágat, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton

szereplő iparágak közül válasszon!

Az ország természeti adottságaiból következően ez volt az egyik legjelentősebb iparág. Az alföldi

városokban jellemzően ebben az iparágban foglalkoztatták a legtöbb embert.

- Élelmiszeripar
c) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton szereplő
városok közül válasszon!

A dualizmus korában virágkorát élte. Az egész Monarchia gazdasági életében fontos szerepet játszó
kikötőjét állami beruházás keretében fejlesztették. Legjelentősebb ipari ágazata a hajógyártás volt, de
virágzott a városba importáruként érkező rizs és kávé feldolgozása is. Már a reformkorban felmerült
vasúti összeköttetésének megteremtése Pest-Budával, amely végül 1873-ban valósult meg.
- Fiume

d) Támassza alá egy – Budapest gazdasági szerepére vonatkozó – állítással a térképvázlat

alapján, hogy a fővárosnak központi szerepe volt a dualizmus kori magyar gazdaságban!
Ide futnak be a peremterületek felől a fő vasútvonalak

e) Mely tényezők járultak hozzá a következők közül a dualizmus kori magyar gazdaság
fellendüléséhez? Karikázza be a két helyes válasz sorszámát!

1. Jelentős volt a külföldi tőkebeáramlás, különösen a korszak kezdetén.

2. Fenntartották a belső vámhatárt, amely megvédte a magyar ipart az osztrák és a cseh ipar
versenyétől.
3. A nyersanyagkészletek egyenletesen oszlottak el az országon belül.
4. A földosztásnak köszönhetően jelentősen átalakult a földbirtokszerkezet.
5. A magyar országgyűlés ipartámogató törvényeket fogadott el.
6 pont
2018. május (I): A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos.
Fejezze be a mondatokat úgy, hogy abban az egyik forrás adataiból közvetlenül
kiolvasható következményt fogalmazza meg! Egy forrást nem kell használnia. (Elemenként
1 pont.)

A születéskor várható átlagos Budapest (1869-ben Pest,

élettartam Magyarországon Buda és Óbuda) lakossága
(1890–1910) (1869–1910)
Átlagos élettartam Év Lakosságszám
Év (év) 1869 269 000
1890 35 1900 881 434
1900 37 1910 1 110 439
1910 40

Pest lakosságának etnikai megoszlása (1880–1906)

etnikum 1880 1890 1900 1906
magyar 56,7 67,1 79,6 85,1
német 34,3 23,7 14,0 9,4
szlovák 6,1 5,6 3,4 2,6

A házasuló nők
átlagos életkora Kivándorlás Magyarországról (1891–1910)
Magyarországon Kivándorlók száma
(1851–1921) Időszak
(ezer fő)
Életkor 1891–1895 125
Év (év) 1896–1900 161
1851 19 1901–1905 550
1876 21 1906–1910 686
1921 25

a) A nők körében nőtt az iskolázottság és a munkát vállalók aránya, ezért …

A házasuló nőt átlagos életkora nőtt

b) Javult az élelmezés és az orvosi ellátás, ennek köszönhetően …

Nőtt a várható élettartam születéskor

c) A gyáripar fejlődése településszerkezeti változásokat is eredményezett, tehát …

Budapest lakossága megnövekedett

d) A századfordulón a nagy fővárosi és vidéki középítkezések számának visszaesése miatt a

szegényparasztság körében sokan maradtak munka nélkül, ennek következtében …
Nőtt a kivándorlók száma
2018. október: A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Vallási megoszlás Magyarországon az egyes népcsoportok körében (%), 1890

Népcsoport Római Görög- Református Evangélikus Unitárius Ortodox Izraelita2
(összlétszám, katolikus katolikus1 (%) (%) (%) (%) (%)
kerekített (%) (%)
Magyar 56,6 2,5 29,4 4,2 0,8 0,3 6,2
(7 353 000)
Német 66,7 0,1 1,2 20,2 0,1 0,3 11,4
(1 988 000)
[a)] 70,0 5,2 0,8 23,0 - 0,3 0,7
(1 896 000)
Román 0,3 37,5 - - - 61,9 0,3
(2 588 000)
Ruszin 0,7 98,8 - - - 0,2 0,3
(379 000)
Horvát 99,5 - - - - 0,5 -
(183 000)
[b)] 16,3 0,4 - - - 83,3 -
(493 000)
Egyéb 60,9 12,5 4,2 9,5 0,3 11,6 1,0
(244 000)
Összesen 47,8 11,0 14,7 7,8 0,4 13,6 4,7
1 A katolikus egyházhoz tartozó, görögkeleti keresztény szokásokat követő felekezet. 2 Zsidó
vallású.

a) Nevezze meg a táblázat első oszlopában a) betűjellel jelzett népcsoportot!

Szlovák

b) Nevezze meg a táblázat első oszlopában b) betűjellel jelzett népcsoportot!

Szerb

c) A teljes népesség mekkora hányada volt protestáns a táblázat adatai alapján? Karikázza be
a helyes válasz sorszámát!

1. Közel 15 százaléka.
2. Közel negyede.
3. Nagyjából harmada.
4. Több mint a fele.

d) Miért nem szerepel a táblázatban felsorolt népcsoportok között a zsidó megnevezés?

Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. A magyarországi zsidóság aránya nem érte el az egy százalékot, ezért az „egyéb” kategóriába
sorolták be.
2. A zsidók többsége beleolvadt a peremterületeken élő szláv lakosságba, ezért nem kezelték őket
önálló népcsoportként.
3. A zsidókat nem tekintették különálló népcsoportnak, ezért anyanyelvük alapján főként a
németekhez és a magyarokhoz sorolták őket.

4 pont
2019. május: A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Magyarul, angolul, németül és még az Isten tudja hányféle nyelven kiabálnak egyszerre feléjük, hogy
egyenként, libasorban vonuljanak föl a vizsgálóterembe. És az egyszerű emberek, akik soha
szántóföldnél, kis falvaknál egyebet nem láttak, megrémülve, reszketve erednek útnak. Megriadva,
meghunyászkodva, zavartan, idegenül tántorog előre itt a magyar [ember], akit barna képpel, erős
karral, künn a mezőn dicsérni szeretnek odahaza, s akinek ide kellett jönni, mert élni akar. A
sodronyrács között, miután átestek az orvosi vizsgálaton, mint az állatok érnek a bevándorlási
tisztviselő asztalához.” (Újságcikk,1909)

a) Kikről szól az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes válaszsorszámát!

1. A fiumei kikötőben hajóra szálló, kivándorlásra készülőemberekről.
2. Amerikába megérkező kivándorlókról.
3. Amerikai farmokon dolgozó magyarokról.

b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez az idézett újságcikkben szereplő emberek
tartoztak!
………………………………………………..

c) A kivándorlás mely jellemző okára utal az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes

válaszsorszámát!
1. A nyomorra.
2. A háborús helyzetre.
3. A politikai elnyomásra.

d) 1899 és 1913 között összesen 1 390 525 ember vándorolt ki Magyarországról, ennek 28,8
százaléka volt magyar nemzetiségű. Hogyan hatott ez Magyarország lakosságának etnikai
összetételére? Karikázza be a helyes válaszsorszámát!

1. Az egyre növekvő számú kivándorló folyamatosan csökkentette a magyar nemzetiségűek

arányát Magyarországon.
2. A magyarok az országos arányukhoz képest kisebb arányban voltak jelen a kivándorlók
között, ami hozzájárult arányuk növekedéséhez Magyarországon.
3. A kivándorlás nem befolyásolta az ország lakosságának etnikai összetételét.

4 pont
2019. október: A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. Határozza meg az ábra
és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely tisztségét viselő politikus
mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai tisztségek közül válasszon!
Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1 pont.)

Tisztségek:
uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter, közös pénzügyminiszter,
magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter

Kitalált idézetek:

a) „Ma egész nap a holnapi kormányülésre fogok készülni, mert a jövő évi költségvetési
javaslaton még az utolsó finomításokat végre kell hajtanom. Most kaptam meg miniszter
kollégáim kéréseit az oktatási, kulturális intézmények, valamint rendészeti szervek
támogatását illetően. Ráadásul a kormányfő is kiemelt figyelemmel követi a költségvetés
összeállítását.”

……………………………………………

b) „Holnap Conrad von Hötzendorfot, a hadsereg vezérkari főnökét fogadom. Beszámol a

vezérkar elmúlt évi munkájáról, továbbá megadom neki a szükséges utasításokat. Utána a
külügyminiszter javaslatait fogom megkapni az új követek személyére vonatkozóan.”

……………………………………………

c) „Kinevezésem óta a legfontosabb feladatomra készülök. Jövő héten üléseznek a

delegációk. Addig még fontos volna beszélnem mindkét delegáció tagjaival, hogy
meggyőzzem őket, fogadják el a remélt haderőfejlesztést és az új nagykövetségek
megnyitását is fedező költségvetési javaslatomat.”

……………………………………………
d) „Tegnap volt a honvédség hadgyakorlata. Mint a magyar kormány e területért felelős
minisztere, hivatalból is ott kellett lennem. Nagyon elégedett voltam a látottakkal.”
……………………………………………

4 pont

2020. május: A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex

tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a

magyar országgyűlés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a
törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség
nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […].
2. § A törvényhatóságok [értsd: vármegyék és megyei jogú városok] jegyzőkönyvei az
állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a
törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része
jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. […]
3. § Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat,
akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar. […]
20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A
jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes
tagoknak egyötöde szükségesnek látja. […]
24. § Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával bírók szabadon használhatják
anyanyelvüket.” (Nemzetiségi törvény)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon!

A törvényhatóságokban
Csak az országgyűlésen

Az országgyűlésen és a
törvényhatóságokban

törvényhatóságokban
Csak a községekben

Mindhárom helyen
és a községekben

Állítások
Csak a

a) A magyar anyanyelvű felszólaló felszólalhat

anyanyelvén. X
b) A nem magyar nyelvű felszólaló felszólalhat
anyanyelvén. X
c) Kötelező magyar nyelvű jegyzőkönyvet
vezetni. X
d) Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvet kizárólag
ezen a három nyelven vezetik párhuzamosan: X
németül, románul és szerbül.

e) Melyik évben adták ki az idézett törvényt? 1868

f) Nevezze meg a törvényt beterjesztő vallás- és közoktatásügyi minisztert! Eötvös

 József
2020. május (I): A feladat az osztrák–magyar kiegyezéssel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
„7. A magyar országgyűlés […] külön szavazza meg a magyar király udvartartása
költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös ügynek
nem tekintetik.
7. A birodalom diplomaticai [diplomáciai] és kereskedelmi képviseltetése a külföld
irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések, mindkét fél
ministeriumával [kormányával] egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös
külügyminiszter teendői közé tartoznak.
11. Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami
az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő
részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik. Őfelsége által
intézendőnek ismertetik el.
12. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az újoncok megajánlásának jogát, a
megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását […] az ország magának
tartja fenn.
16. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek
lesznek azon költségek, melyek a […] közöseknek elismert tárgyakra fordítandók.
17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős ministerium [kormány]
előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos úton fogja elhatározni; azokat, mint általában
minden adót, a magyar ministerium [kormány] […] saját felelőssége alatt veti ki, szedi be
és kezeli.” (Részletek az 1867. évi XII. törvénycikkből)

Állapítsa meg, hogy közös ügynek minősültek-e azok a kérdések, amelyekben

következő döntések születtek! Húzza alá a helyes választ! Írja a pontozott vonalra az
idézett törvénycikk azon cikkelyének sorszámát, amelyik közvetlenül alátámasztja
válaszát! Három sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
a) 1879-ben az Andrássy Gyula által folytatott tárgyalások eredményeként titkos szövetség
jött létre Németországgal.
Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: 8

b) 1881-ben bizonyos termékeket előállító gyárak 1895-ig meghatározott adók és illetékek

fizetése alól mentességet kaptak.
Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma : 17

c) 1912-ben megnövelték a magyar királyi Honvédség létszámát.

Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: 12

d) Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő szakkifejezéssel! (1 pont)

Az osztrák–magyar kiegyezéssel kétközpontú, vagyis dualista monarchia jött létre.

2021. május (I): A feladat a dualizmus kori nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos.
Válassza ki a források és ismeretei segítségével azt a négy állítást, amelyek indokolják
a magyarság arányának növekedését a dualizmus korában! Karikázza be a megfelelő
állítások sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

Természetes
Nemzetiségek szaporodás
1896–1900
(ezrelék, ‰)
Magyar 13,0
Német 11,8
Szlovák 13,8
Román 5,8
Ruszin 15,5
Szerb 8,2
Horvát 11,3
Összlakosság 11,6
A magyarországi nemzetiségek természetes szaporodása 1896–1900 (Természetes szaporodás:
az élveszületések és halálozások különbözete, 1000 lakosra.)

A Magyarországon a dualizmus korában

asszimilált lakosság megoszlása
ezer fő százalék
zsidók 700 35
németek 600 30
szlovákok 400 20
egyéb 300 15

A Magyarországról kivándorló népesség etnikai megoszlása a dualizmus korában

1. A dualizmus korában az Osztrák–Magyar Monarchia népessége számottevően növekedett.

2. A magyar államhatalom erőszakos asszimilációs politikája következtében tömegével
olvadtak be a románok, szerbek és ruszinok.
3. A magyarságot a korszakban magasabb természetes szaporodás jellemezte, mint a
legtöbb nemzetiséget.
4. A szerbek és románok nagy arányban költöztek át a XIX. század második felében
létrejött szomszédos anyaországaikba.
5. A főként az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás nagyobb arányban csökkentette a
nemzetiségek létszámát, mint a magyarokét.
6. A magyarországi városi kultúra nagy számban asszimilálta a németeket.
7. A dualizmus kor szabadelvű politikája elősegítette, hogy a zsidóság nagy tömegei
asszimilálódjanak.
8. Magyarokat kisebb arányban soroztak be a hadseregbe, ezért a korszak háborús
vérveszteségei inkább a nemzetiségeket érintették.

4 pont