4.

Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban

(1492-1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

1.A feladat a XVI. századi Európa gazdaságával kapcsolatos. (2017. máj.)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!

Az európai kereskedelem egyes útvonalai a XVI. században

(A nyilak vastagsága a szállítmány mennyiségére utal.)

a) Mit jelölnek a Spanyolországból induló nyilak? Karikázza be a helyes válasz

sorszámát! (0,5 pont)

1. Az iparcikkek kivitelét.
2. A nemesfémek kiáramlását.
3. A szarvasmarha-kereskedelem fő útvonalait.
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

b) A térképvázlaton a nem Spanyolországból induló nyilak a gabonakereskedelem fő

célterületei felé mutatnak. Jellemzően miért szorultak a térképvázlaton szereplő területek
gabonabehozatalra? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. Azért, mert nem rendelkeztek gyarmatokkal.

2. Azért, mert nem indult meg a tőkés fejlődés.
3. Azért, mert jelentős volt a városi lakosság.

c) Nevezze meg azt a területet, amelyikről a következő leírás szól! (1 pont)

A tengeri és a szárazföldi kereskedelem jelentős csomópontja volt. Vezető szerepet játszott az

ipari fejlődésben, ugyanakkor nagy mennyiségű gabona behozatalára szorult. Északi része a
század végén függetlenné vált.

…………………………………………….

d) Nevezze meg azt a középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonalat, amelyik a

kora újkorban elsősorban a Kelet-Európából nyugat felé irányuló gabonaszállításnak
köszönhetően lendült fel újra! (1 pont)

…………………………………………….

3 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

2. A feladat a XVIII. század nagyhatalmi háborúihoz kapcsolódik. (2017. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

Töltse ki a táblázatot a térképvázlat és ismeretei segítségével! Írja a táblázatba a

térképvázlatról a megfelelő jelpárok betűjelét és a megfelelő tartományok sorszámát, illetve
nevét! Egy sorszám és egy betűjel kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

Nagyhatalmi koalíciók a XVIII. század háborúiban

(Csak a két háborúban részt vevő nagyhatalmakat jelöltük, a kisebb hadviselő feleket nem.)

spanyol osztrák
Háborúk
örökösödési háború örökösödési háború
A szemben álló koalíciók
a) b)
jelpárjának betűjele

A háború eredményeképpen c) d)
gazdát cserélt tartomány sorszáma
A háború eredményeképpen
gazdát cserélt – a térképen e) f)
sorszámmal jelzett – tartomány
neve

g) Nevezze meg azt a két nagyhatalmat, amelyek a feladatban szereplő két háborúban
egymás ellen harcoltak, a harmadikban azonban egymás szövetségesei lettek!

………………………………………….. …………………………………………..

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

3. A feladat a francia abszolutizmus történetéhez kapcsolódik. (2017. okt.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„Nem nehéz megteremteni ezt a manufaktúrát, úgyszintén növelni a gépek számát is […],
mivel ezeket az anyagfajtákat már gyártják, s ezek nagy keresetnek örvendenek; a 30%,
ami a flandriai manufaktúrák készítményeire van kivetve, lehetetlenné teszi ezek
behozatalát – így igen könnyű lesz saját készítményeink terjesztése. […]
Meg kell vizsgálni a velük kötött szerződéseket, s különösen a legutóbbit, melynek
értelmében 40 ezer livres-t adtam nekik, amikor megnősültek; ezt az összeget azzal a
feltétellel adtam kölcsön boldogult apjuknak, hogy 120 gépet állít be, melyek
természetesen két műszakban dolgoznak. […]
Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy Le Havre-ban legyenek hajók, amelyek képesek árut
szállítani […] Portugáliába és Spanyolországba, s biztosítani kell őket, hogy a király
hadihajókat fog adni elkísérésükre. Fontolóra kell venni Derier és Gelet intendáns [királyi
megbízott] urakkal együtt azt is, hogyan lehetne könnyen hajózhatóvá tenni a Scarpe
folyót, megteremteni a hajózást Douai-tól Lille-ig, s alkalmassá tenni a kocsiutakat a
szállítás megkönnyítésére.” (Colbert francia miniszter
utasításai, 1667)

a) Nevezze meg szakkifejezéssel a forráshoz köthető gazdaságpolitikát! (0,5 pont)

…………………….

b) Fogalmazzon meg a forrás alapján három konkrét gazdaságpolitikai eszközt, amellyel

Colbert elő akarta segíteni a manufaktúraipar fejlődését! (Elemenként 1 pont.)

- ………….……………………………………………….

- …………..………………………………………………

- …………………………………………………………..

c) Karikázza be az igaz állítás sorszámát! (0,5 pont)

1. Franciaország a korszakban lemaradt Anglia és Hollandia mögött a gőzgépek előállításában,
ezért volt szükség Colbert intézkedéseire.
2. Colbert intézkedései a hazai fogyasztók számára rövid távon kedvezőtlenek lehettek, hiszen
emelhették az árakat.
3. Colbert fiziokrataként, a szabadkereskedelem érdekében le akart bontani minden ezzel
ellentétes állami szabályozást, pl. a monopóliumokat.

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

4. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos. (2018. máj.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként

teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le
nem mondhat […].
Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek
törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. […] Ha […] a népet teljes
zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját
levesse.” (Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat részlete)

a) Melyik évben került sor az idézett nyilatkozat kiadására? (0,5 pont)

Évszám: ………………………..

b) Nevezze meg a felvilágosodás eszmerendszerének három olyan alapelvét, amely

szerepel a forrás idézett részében! (Elemenként 1 pont.)

…………………………………………………………………….
…………………………………………………………………….
…………………………………………………………………….
c) Karikázza be a következő három karikatúra közül annak az egynek a sorszámát, amely
a tárgyalt korszakról szól, és az idézett forrás aláhúzott részéhez kapcsolódik! (0,5 pont)

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

5. A feladat a kora újkori Anglia történetéhez kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) (2018. máj. id.)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Kedves alattvalóink királyi engedélyünket és jóváhagyásunkat kérték, hogy saját kockázatukra
és költségükre […] egy vagy több kereskedelemi utazást szervezhessenek a megfelelő számú
hajóval Kelet-Indiába, valamint Ázsia és Afrika más országaiba […]. Fent nevezett szeretett
alattvalóinknak megengedjük, hogy mostantól kezdve névleg és tettekben is testületet alkossanak
a Kelet-Indiával kereskedő londoni kalmárok Társasága és Kormányzója névvel. Legyenek
jogosultak bármiféle fajta földbirtokok, javadalmak, kiváltságok, joghatóság és örökségek
megszerzésére, birtoklására és élvezetére. Megengedjük, hogy törvényesen kiszállítsanak
birodalmunkból spanyol vagy más eredetű ezüstpénzt […], továbbá minden olyan ezüstpénzt,
melyet a londoni Towerben lévő pénzverdénkben állítanak elő a nevezett Társaság és
Kormányzó által rendelkezésünkre bocsátott ezüstből, […] úgy hogy a teljes kiszállított
pénzmennyiség ne haladja meg a 30 ezer font sterling értéket. […] Továbbá elrendeljük, hogy
nevezett Társaság és Kormányzója […] a közlekedés és kereskedelem teljes és egyetlen
kiváltságát élvezze a mondott Kelet- Indiával. […] Amennyiben birodalmunk védelmében fel
kellene fegyvereznünk flottánkat, az említett Társaság és Kormányzó szereljen fel hat hajót. […]
Jelen kiváltságlevél a tizenöt év leteltével meghosszabbítható, amennyiben mi vagy örököseink
azt jónak látják, ezért a meghosszabbítás nem ütközhet birodalmunk érdekeibe és
jövedelmezőnek kell lennie számunkra.” (A Kelet-indiai Társaság kiváltságlevele, 1600)

a) Melyik földrajzi térség a szövegben szereplő Kelet-India? Karikázza be a helyes válasz

sorszámát! (0,5 pont)
1. Az indonéz szigetvilág, szemben a Nyugat-Indiának nevezett Indiai-félszigettel.
2. Az Indiai-félsziget, szemben a Nyugat-Indiának nevezett Karib-térséggel.
3. Az Indokínai-félsziget, szemben a Nyugat-Indiának nevezett Arab-félszigettel.

b) Milyen gazdasági szervezet volt a Kelet-indiai Társaság? Karikázza be a helyes válasz

sorszámát! (0,5 pont)
1. Céh volt: csak a tagjai kereskedhettek Kelet-Indiával, a többieket kontárként üldözték.
2. Állami vállalkozás volt: az angol uralkodó költségén és megbízásából működtek, és a
társaság profitja (haszna) is az udvart illette meg.
3. Részvénytársaság volt: a kérvényezők által befizetett alaptőkéből működött, és a profiton is a
befektetők osztoztak.

c) A forrásrészlet melyik mondatában leírtak teremtették meg a közvetlen jogalapot a

gyarmatosítására? Húzza alá a forrás szövegében a megfelelő teljes mondatot! (0,5 pont)

d) Nevezze meg szakkifejezéssel a forrás szövegében vastag betűvel szedett kiváltságot!

(0,5 pont)

……………………………..

e) Nevezze meg a kiváltságlevelet kiállító angol uralkodót! (0,5 pont)

……………………..………
f) Milyen közvetlen haszna származott az uralkodónak a kiváltságlevélből? Fogalmazzon meg
kettőt! (Elemenként 0,5 pont.)

…………………………………………………..
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

…………………………………………………..
g) Fogalmazza meg saját szavaival, alapvetően miért nemesfémmel (pl. ezüstpénzzel)
fizettek a kelet-indiai és más ázsiai árucikkekért – már az ókor óta – az európai
kereskedők! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………….

h) Hogyan szabályozták az Angliából kivihető ezüst mennyiségét? Karikázza be a

három helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
1. Az általuk beszerzett ezüstből vert angol pénzt kivihették korlátozás nélkül.
2. A külföldi veretű ezüstpénzt korlátozás nélkül kivihették
3. Csak spanyol eredetű ezüstpénzt vihettek ki, de csak 30 ezer fontot összesen.
4. A külföldi veretű ezüstpénzt a megengedett összeghatáron belül kivihették.
5. Csak az általuk beszerzett ezüstből vert pénzt vihették ki.
6. Az általuk beszerzett ezüstből vert angol pénzt kivihették a megengedett
összeghatáron belül.
7. Mindenfajta pénzből összesen csak 30 ezer fontnyit vihettek ki.

i) Miért korlátozták az ezüstpénz kivitelét? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

(1 pont)
1. Azért, mert ha több pénz áramlik ki az országból, mint amennyi beáramlik, akkor csökken a
gazdaságban forgó pénz mennyisége, nehezebbé válik a kereskedelmi forgalom, és így
csökkenhetnek a királyi jövedelmek.
2. Azért, mert ha kiáramlik az ezüstpénz jelentős része, akkor túlzottan megnő az értéke az
aranypénzéhez képest, és ez felborítja a két pénz árfolyamát, megnehezítve a kereskedelmi
forgalmat.
3. Azért, mert ha túl sok ezüstpénz áramlik a külkereskedelembe, akkor az felhajtja az árakat,
árforradalmat eredményez, az infláció pedig káros a gazdaságra.

7 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

6. A feladat a XVIII. századi nagyhatalmi konfliktusokkal kapcsolatos. (2018. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

Milyen következményekkel járt a spanyol örökösödési háború Franciaország számára?

Karikázza be a két helyes válasz sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)

1. Végleg elveszítette észak-amerikai gyarmatait.

2. Végleg elveszítette európai vezető szerepét.
3. A Bourbon-család egyik tagja lett a spanyol király, de nem egyesült a két ország.
4. Anyagilag kimerült, de jelentős területi veszteség nem érte.
5. Elvesztette Elzászt és Lotaringiát.

Állapítsa meg, melyik háborúra igazak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő
oszlopába! Egy sorba csak egy X jelet írjon! (Elemenként 0,5 pont.)

Spanyol Osztrák
Hétéves Egyikre
Állítás örökösödési örökösödési
háború sem igaz
háború háború
b) A háború végén Szilézia gazdát
cserélt.
c) A franciák a poroszokkal
szövetség- ben harcoltak.
d) A poroszok terjeszkedése a
franciák és britek együttes
támogatásának volt köszönhető.
e) Ausztria és Franciaország szövet-
ségben állt egymással, de vereséget
szenvedett.

f) Nagy-Britannia minden háborúban Franciaország ellen harcolt. Magyarázza meg röviden

ennek okát! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

7. A feladat Anglia 17–18. századi történetével kapcsolatos. (2019. máj.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„Az egyházi és világi főrendek és a közrendűek […] kijelentik,

1. hogy a törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás
mellőzésével gyakorolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes; […]
2. hogy a felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása
nélkül, vagy hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyatott, törvényellenes; […]
3. hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek
elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. […]
6. hogy békeidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a
parlament nem adja hozzájárulását, törvényellenes; […]
8. hogy a parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjék;
9. hogy a parlamenti szabad szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem
emelhet vádat és nem folytathat eljárást.
12. hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem
bizonyították.” (Jognyilatkozat, 1689)

a) A forrásrészlet mely három pontja korlátozza a király végrehajtó hatalmát? Írja a

pontok sorszámát a vonalakra! (Elemenként 0,5 pont.)

…... …… ……

b) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek jogköreit megerősíti a dokumentum!

(0,5 pont)
……………………………....……

c) Nevezze meg szakkifejezéssel a dokumentum nyomán létrejött kormányzati rendszert!

(1 pont)
……………………………………..

d) Fogalmazza meg saját szavaival a forrás 12. pontja segítségével, mit jelent az
„ártatlanság vélelme” kifejezés! (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………...

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

8. A feladat a spanyol örökösödési háborúhoz kapcsolódik. (2019. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Minthogy a legdicsőbb emlékezetű II. Károly, Spanyolország királya nemrégiben gyermekek
hátrahagyása nélkül halt meg, ő császári felsége kijelentette, hogy az elhunyt király utáni trónöröklés
[…] saját dicső uralkodóházát illeti meg. A legkeresztényibb király pedig ugyanazon trónöröklést
unokája […] számára igyekezvén megszerezni, azzal az érvvel hozakodott elő, hogy a hercegnek ehhez
való joga az elhalálozott királynak valamiféle végrendeletéből származik. [A
legkeresztényibb király] […] meg is kaparintotta az egész örökség, vagyis a spanyol monarchia birtoklását,
a spanyol-belga tartományokat, a milánói hercegséget pedig fegyverrel foglalta el, […] több hadihajót a
spanyol fennhatóság alá tartozó Indiákra küldött. […] Máris eléggé nyilvánvalóvá lett az, hogy ő császári
felségének fel kellene hagynia minden reménnyel igényének bármikori teljesüléséről, a Szent Római
Birodalom pedig elveszítené az itáliai és a spanyol-belgiumi hűbéres tartományokhoz való jogát, az angol
és a holland szövetséges hatalmaknak a földközi-tengeri, valamint az Indiákra és másfelé irányuló szabad
hajózása és kereskedelme végképp semmivé válnék; Hollandia elveszítené azt a biztonságát, ami eddig
megvolt neki a […] spanyol- belga […] tartományok által. […] Mindezektől az okoktól indíttatva, ő szent
császári felsége és Nagy-Britannia szent királyi felsége, valamint Hollandia nagyhatalmú rendjei […] a
közös nagy veszedelem megakadályozása céljából szükségesnek vélték az egymás közti szoros kapcsolatot
és szövetséget.” (Szövetségi szerződés, 1701)

A spanyol örökség (A kontinens szürkére színezett részei a spanyol koronához tartozó területek.)
Nevezze meg a szövegben említett országokat, területeket, uralkodóházakat vagy
uralkodókat! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Melyik uralkodóház „ő császári felsége saját dicső uralkodóháza”?
b) Melyik ország a „legkeresztényibb király” országa?
c) Ki az a király, aki a spanyol „trónöröklést unokája számára”
igyekezett megszerezni?
d) Melyik kontinensen helyezkedtek el az „Indiák”?

A háborút lezáró békeszerződés Gibraltárt Nagy-Britanniának, Dél-Németalföldet pedig a

császárnak juttatta. Magyarázza meg e két területi változás célját a forrás alapján!
(Elemenként 1 pont.)
e) Gibraltár: …………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………..
f) Dél-Németalföld: ………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………..

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

9. A feladat az Amerikai Egyesült Államok születésével kapcsolatos. (2019. okt.)

Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
A) „Néhány megfelelő fa jelenthette számukra [az első telepesek számára] az ország-
házat, amelynek ágai alatt az egész gyarmat összegyűlhetett, hogy a közügyekről
tanácskozzon. […] Ebben az első parlamentben minden férfinak […] volt helye. De
ahogyan a gyarmatok növekedtek, […] szükségessé vált, hogy a törvényhozást a
közösség egészéből kiválasztott személyekre bízzák.”
B) „Hallottam, amint néhányan azt bizonygatták, mivel Amerika a Nagy-Britanniával való
kapcsolatnak köszönhetően virágzott fel, ez a kapcsolat a további boldogulásához is
szükséges […]. Kereken megmondom, Amerika akkor is felvirágzott volna, […] ha
semmilyen európai hatalomhoz nem lett volna köze. A kereskedelem, amely által
meggazdagodott, létszükséglet, és mindig lesz piaca, amíg az európaiak enni fognak.”
C) „Azzal kérkedünk, hogy Nagy-Britannia védelmét élvezzük, anélkül, hogy figyelembe
vennénk: Nagy-Britannia nem minket véd meg a mi érdekünkben, hanem magát védi a
saját érdekében. […] A Hannover-ház [az angol uralkodócsalád] legutóbbi háborúja által
okozott szenvedések arra kellenek, hogy figyelmeztessenek minket, jobb, ha távol tartjuk
magunkat az efféle ügyektől.”
D) „Nagy-Britannia a szülőhazánk, mondják néhányan. Akkor még szégyenletesebb a
viselkedése. Még […] a barbárok sem indítanak háborút családtagjaik ellen […]. Az
Újvilág volt az Európa minden részéről érkező[k] menedéke. […] Az a zsarnokság, amely
az első bevándorlókat elűzte hazájukból, üldözi még most is leszármazott- jaikat.”
(Részletek Thomas Paine politikus, újságíró röpiratából, 1776. január 10.)
a) Kiknek az érveit igyekezett megcáfolni a szerző az idézett forrásrészletekben?
Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Azokét, akik megbékélést akartak Nagy-Britanniával.
2. Azokét, akik az Európával szembeni elzárkózást hirdették.
3. Azokét, akik a Nagy-Britanniától való elszakadást követelték.

b) Az A) betűjelű forrásrészlet a felvilágosodás filozófiájának a hatalom eredetére

vonatkozó alapelvét írja körül. Nevezze meg szakkifejezéssel ezt az alapelvet! (1 pont)
…………………………………………………

c) Melyik háborúra utal a C) betűjelű forrásrészlet aláhúzott része? Karikázza be

a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. harmincéves háború
2. hétéves háború
3. osztrák örökösödési háború
4. spanyol örökösödési háború

d) Melyik európai gyarmatosító hatalom észak-amerikai területeinek jelentős részét

szerezte meg Nagy-Britannia abban a háborúban, amelyikre a C) betűjelű forrásrészlet
aláhúzott része utal? (0,5 pont)
…………………………………………………….
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

e) Melyik forrásrészletre igaz a következő állítás? Írja a pontozott vonalra a forrásrészlet

betűjelét! (0,5 pont)
Amerikát – Európával szembeállítva – a szabadság földjeként ábrázolja.
A forrás betűjele: ……

f) Az idézett forrás hatással volt az amerikai történelem egy alapvető dokumentumára,

amely nagyjából fél évvel később jelent meg. Nevezze meg ezt a dokumentumot! (1 pont)

……………………………………………………………………

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

10. A feladat a kora újkori gyarmatosításhoz kapcsolódik. (2020. máj.)

Döntse el a térkép és ismeretei segítségével az állításokról, hogy azok az amerikai
gyarmatokra, az ázsiaiakra, mindkettőre vagy egyikre sem vonatkoznak! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon. (Elemenként 0,5 pont.)

Spanyol és portugál gyarmatok a 16. században

Állítások
gyarmatok

gyarmatok
mindkettő

egyik sem
amerikai

ázsiai

A 16. századi gyarmatosítás…

a) célja leginkább az európai fűszerimport biztosítása volt.

b) elsősorban nem összefüggő területek meghódítását, hanem
kikötők ellenőrzését jelentette.
c) legfőbb haszna a helyi nemesfémkincs kitermelése volt.
d) legfőbb célja az volt, hogy exportpiacot biztosítson az
európai textilipar termékeinek.
e) nagy helyi birodalmak megsemmisítését eredményezte.

f) folyamatát a hittérítés vágya is motiválta.

g) egyik következménye az atlanti rabszolgakereskedelem
megindulása lett.
h) legfőbb célja az európai ipar nyersanyagszükségletének
biztosítása volt.

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

11. A feladat a katolikus megújulással kapcsolatos. (2020. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A) „Bá rki, aki tá rsasá gunkban a kereszt lobogó ja alatt Isten harcosa kívá n lenni, és csak az
Urat és annak fö ldi helytartó já t, a pá pá t akarja szolgá lni, […] lélekben legyen felkészü lve
arra, hogy olyan tá rsasá g tagja lesz, melynek célja a lelkeknek a keresztény tanok szerinti
gondozá sa, a hit terjesztése nyilvá nos prédiká ció k ú tjá n, Isten igéjének szolgá lata, lelki
gyakorlatok és a gyermekek és a kereszténységet nem ismerők tanítá sá ban és a
gyó ntatá sban megvaló suló szeretetszolgá lat révén, illetve a keresztények hitben való
megerősítése.” (Alapszabályzat, 1540)

B) „Legyen mindenki arró l meggyőződve, hogy az isteni gondviselés őt elö ljá ró i á ltal
irá nyítja és kormá nyozza, mintha holttest lenne, amelyet bá rhová lehet vinni, és amellyel
bá rmit lehet cselekedni.” (Alapszabályzat, 1540)

a) Nevezze meg azt a szerzetesrendet, amelyik szabályzatából való a két forrásrészlet! (0,5
pont)

………………………………………

b) Nevezzen meg két olyan elemet az A) betűjelű forrásból, amely ellentmond a protestáns
tanoknak! (Elemenként 1 pont.)
1. ……………………………………… 2. ………………………………………

c) Melyik szerzetesi fogadalmat emeli ki a B) betűjelű forrás? Karikázza be az egyetlen

helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. szüzesség
2. szegénység
3. engedelmesség
4. bűnbocsánat

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

12. A feladat a felvilágosodás eszmerendszerével kapcsolatos. (2020. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember
egyenlő- ként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal
ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az
élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a
jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek
törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.” (Az amerikai
Függetlenségi nyilatkozat)
B) „Az ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy béké-
sen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény neki
nyújt. […] Az államban az emberek meg vannak fosztva [ezektől a] jogaiktól. E jog
az államra van átruházva, mellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de az
intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna.”
(John Locke angol filozófus „Értekezés az emberi értelemről” című művéből. A mű először
az angol Jognyilatkozat kiadásának évében jelent meg.)
C) „Minden politikai egyesülés célja az ember […] elévülhetetlen jogainak
megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való
ellenállás. […] A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak
jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában.”
(Emberi és polgári jogok nyilatkozata)
a) Tegye időrendbe a forrásokat a keletkezésük időpontja szerint! Írja a források
betűjelét a következő táblázatba! A legkorábbival kezdje! (1 pont)
1. 2. 3.

b) Nevezze meg összefoglaló szakkifejezéssel azokat a jogokat, amelyeket az A)

betűjelű forrás aláhúzott része körülír! Ne a forrásban szereplő jelzőt használja! (1 pont)
…………………………………………………………
c) Nevezze meg szakkifejezéssel a felvilágosodás politikai filozófiájának azt az
alapelvét, amelyet a C) betűjelű forrás aláhúzott része körülír! (1 pont)
…………………………………………………………
d) Karikázza be annak a két állításnak a sorszámát, amelyek igazak a
felvilágosodás politikai filozófiájára! (Elemenként 0,5 pont.)

1. Franciaországban született meg, onnan kiindulva terjedt el Angliában és Észak-

Ameriká- ban.
2. Elítélte az abszolutizmust.
3. Alapelvei megjelentek a modern alkotmányos rendszerekben.
4. A köztársasági államforma bevezetését követelte.
5. Az uralkodói hatalmat az isteni kegyelemből származtatta.
4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

13. A feladat az Amerikai Egyesült Államok létrejöttével kapcsolatos. (2021. máj.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„Engedtessék meg nekü nk, hogy tényeket terjesszü nk a pá rtatlan vilá g elé . [Nagy-
Britannia] […]
[1.] megakadá lyozta a kü lfö ldiek honosítá sá ra vonatkozó tö rvé nyek végrehajtá sá t;
[…] és megnehezítette ú j fö ldek birtokbavé telét. […]
[2.] Olyan jogrendnek vetett alá minket, amely idegen az alkotmányunktó l, és amelyet
nem ismernek el a tö rvényeink; Hozzá já rulá sá t adta ehhez az állító lagos
tö rvé nyhozá shoz abbó l a célbó l: […]
[3.] Hogy elzá rhassa kereskedelmü nket a vilá g minden népétől;
[4.] Hogy beleegyezé sü nk nélkü l adó kkal sú jthasson minket; […]
[5.] Hogy felfü ggeszthesse tö rvényhozá sunkat, ö nmagá t nyilvá nítvá n olyan
hatalommá , amely a mi ü gyeinkben hivatott tö rvé nyt hozni. […]
Mi tehá t az Amerikai Egyesü lt Á llamok képviselői, á ltalá nos kongresszusba
ö sszegyűlve […] ü nnepélyesen kinyilvá nítjuk, hogy minden politikai kö telé k, amely e
gyarmatokat Nagy-Britanniá hoz fűzte, megszakadt.” (Nyilatkozat)

a) Melyik évben keletkezett az idézett dokumentum? (0,5 pont) ………………………….

b) Az amerikai gyarmatok mely sérelme jelenik meg az 1-es, 2-es, 4-es és 5-ös számmal
jelölt intézkedések mindegyikében? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!
(0,5 pont)

1. A gyarmati önigazgatás korlátozása.

2. A gyarmatok gazdasági kizsákmányolása.
3. A gyarmatok összefogásának akadályozása.

c) Milyen közvetlen gazdasági célja volt Nagy-Britanniának a forrásban a 3-as számmal

jelölt intézkedéssel? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Magyarázza meg, miért került sor a hétéves háborút követően a 4. pontban szereplő
brit intézkedésekre! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

e) Melyik politikai lépésüket indokolták az amerikaiak az idézett dokumentumban

sorszámokkal jelölt állítások megfogalmazásával? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

14. A feladat a XVI–XVII. századi világgazdasághoz kapcsolódik. (2021. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Állapítsa meg, melyik árucikk vagy árucsoport forgalma volt a legjelentősebb a nyilak
jelölte irányokban! Írja a felsoroltak közül a megfelelő árucikk vagy árucsoport nevét a
táblázatba! Két árucikk vagy árucsoport kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

Világkereskedelem a XVI–XVII. században

Árucikkek és árucsoportok:
luxuscikkek, iparcikkek, mezőgazdasági termények, nemesfém, nyersanyagok, rabszolgák
Áruforgalmat jelző nyíl Árucikk vagy árucsoport
a)

b)

c)

d)

e) Nevezze meg azt a középkori kereskedelmi útvonalat, amelynek forgalmát

jelentősen csökkentette az a) és a d) nyilak jelezte kereskedelem! (1 pont)
………………………………….

f) Válassza ki az állítások közül a két igazat! Karikázza be az igaz állítások sorszámát!

(Elemenként 0,5 pont.)
1. A XVI. századi világkereskedelem mindegyik kontinens számára hosszú távon előnyös
lehetőségeket biztosított.
2. A XVI. századi világkereskedelem Európában inflációt eredményezett.
3. A XVI. századi világkereskedelem fizetőeszköze már a nemesfémfedezet nélküli papírpénz
volt.
4. A XVI. századi világkereskedelem hozzájárul a kapitalista gazdaság kibontakozásához.
5. A XVI. századi világkereskedelem nem érintett még minden kontinenst, jelentős államok
elzárkózó politikája miatt.
4 pont
 4. Szellemi, társadalmi és politika változások a kora újkorban (1492 – 1789) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

15. A feladat a kora újkori gazdaságtörténethez kapcsolódik. (2021. okt.)

Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!

Egy kora újkori textilüzem működésének ábrája

a) Nevezze meg az ábrán bemutatott üzemszervezési formát! (0,5 pont)

..…………………………..
Egészítse ki az ábra jelmagyarázatát! Nevezze meg szakkifejezéssel a betűvel jelölt
alakokat! (Elemenként 0,5 pont.)
b) ………………………….. c) …………………………..

d) Milyen munkaszervezési változás figyelhető meg az ábrán a középkori céhes

termeléshez képest? (0,5 pont)
………………………………………...…………………………………………………………
„Ez a megye [Sussex] tele van vasbányákkal és kohókkal [. ]. A vas azonban, amelyet
itt állítanak elő, nem mindenütt egyforma jó minőségű, és általában törékenyebb, mint a
spanyol, ami vagy természetéből következik, vagy összetételéből és edzettségi fokából.
Mindenesetre a bányatulajdonosok ágyúk és más egyebek öntésével nagy hasznot húznak
belőle [. ]. Üveghuták [üvegkészítő műhelyek] sem hiányoznak ebből
a megyéből, az ü veg azonban – nem tudni, hogy az anyag vagy a ké szítésmó d miatt –
nem valami tiszta é s á tlá tszó , így csak kevé sbé tehetős emberek haszná ljá k.” (William
Camden angol földrajztudós útleírása, 1610)
e) William Camden szerint az új üzemek termékei gyengébb minőségűek. Fogalmazza
meg az általa említett két általános okot! (Elemenként 0,5 pont.)

…………………………………………. ……………………………………………

f) Fogalmazza meg, hogy mi volt az összefüggés az új üzemekben előállított termékek

minősége, ára és piaca között! Válaszában mindhárom elemre térjen ki! (1 pont)

………………………………………………………………………………………………….

4 pont