5.

Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint

(2017. máj. – 2022. okt.)

Hosszú esszé
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 2
T1 2
Tájékozódás térben és időben T2 2
K1 2
Kommunikáció, K2 2
a szaknyelv alkalmazása
K3 2
F1 3
Ismeretszerzés, F2 3
a források használata
F3 3
E1 3
Eseményeket alakító tényezők E2 3
feltárása, kritikai és
E3 3
problémaközpontú gondolkodás
E4 3

Összpontszám / Vizsgapont 33
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

1. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú) (2017. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a XVIII. századi Magyarországon lezajlott
demográfiai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

Magyarország *Minél sötétebb a

térképen feltüntetett
népsűrűsége árnyalat, annál
1720 körül* magasabb a terület
népsűrűsége.

„Minden illő tisztelettel a következőket szánom válaszul említett uraságtok október hó 30-
ik napján küldött nekem szóló kegyes levelére […] [szlovák] telepeseim ügyében[…]. Ezek a
lakosok, akik velem megegyezvén az 1715-ös 101-ik, vagyis a telepesekről szóló
törvénycikkellyel összhangban az ugyanott leírt szabad költözési joggal és a szabad
telepesi jogviszonnyal éltek. […] Számukra tehát teljesen biztosítottam a szabad költözés
lehetőségét, hiszen már sokan át is költöztek a tekintetes Békésmegyébe.” (Podmaniczky
János birtokos levele Heves-Külső-Szolnok vármegye elöljáróihoz, 1735)

„Egyébiránt közönséges és mindenki előtt ismeretes dolog, hogy az állam gazdagságát és

méltóságát legfőképpen a nagyobb népességszám és az ezzel összefüggőközkereskedelem
intézménye teszi, továbbá hogy a közigazgatásnak minden törekvését oda kell irányoznia,
hogy a lakosok száma s ezzel együtt az állam ereje, s magának a népnek a boldogsága is,
napról napra növekedjék, márpedig annak a meghatározásához, hogy milyen különös
eszközöket kell alkalmazni ennek a célnak az eléréséhez, mindenekelőtt azt kell tudni
minél bizonyosabban, mennyi a száma az egész népnek.”(II. József rendeletéből, 1784)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

2. A feladat a XVIII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) (2018.máj.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a korszakban Magyarországon zajló
etnikai változásokat! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

Magyarország népsűrűsége a XVIII. század elején

(A sűrűbben lakott tájakat sötétebb árnyalatok jelzik.)

„Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, ugyannyira elárasztotta szinte

egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl
felül, de már felér vele. […] számos falu, melyet 50 évvel ezelőtt részben oláhok
[románok], részben magyarok vagy szászok vegyesen laktak, ma pedig kihalva a régi
lakosok, minden helyüket az oláhok termékeny sarjadéka tartja megszállva. Azonkívül
számos falu látható, amelynek csak templomai és az őket körülvevő falak és tornyok
árulják el, hogy valamikor magyarok és szászok birtokában voltak: mai
lakosaik valamennyien idegen olahok […].” (Az erdélyi magyar nemesség beadványa,
1744)

A Katonai határőrvidék területe (XVII. század vége – XVIII. század)

(A nyilak a szerb etnikum mozgását jelentik.)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

3. A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2019. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia legfontosabb reformjait!
Válaszában elemezze, milyen tényezők ösztönözték az uralkodónőt ezeknek az
intézkedéseknek a meghozatalára!

Magyarország külkereskedelme a vámrendelet kiadásának (1754) időszakában

„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be minda

telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal]
kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyen- értékben kell
leróni […]. Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében
hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az úrnak.” (Mária Terézia úrbéri rendelete,
1767)

„Senki sem fogja tagadni, hogy a történelem tanulmányozása a közérdek szempontjából

rendkívül hasznos, [...] semmi esetre sem nélkülözhető [...]. A csaknem nyolc századra
terjedő időköz, amelyben a korona a sors különféle viszontagságain általment, az
egymásra következő negyvenkilenc király sorozata, akik a jelen korig a birodalom
kormányát kezeikben tartották, bizonyára az események óriási mezejét nyitja meg
előttünk, melyeknek emléke a zsenge lelkébe szeretet olt a király, családja s a haza iránt, a
kötelességteljesítéshez nélkülözhetetlen hűségre, a közérdek ápolásáraserkent s szilárd
alapot vet az összes polgári erények számára.” (Ratio Educationis, 1777)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

4. A feladat II. József uralkodásához kapcsolódik. (hosszú) (2020. máj. id.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József uralkodásának módszereit, azok
eszmei hátterét, továbbá a legfontosabb rendeletek tartalmát! Röviden térjen ki a
rendeletek további sorsára is!
„Ez gondolataim rövid foglalata, szavaim és példám bizonyítják, hogy ezek követésére
kötelességtudatom és meggyőződésem vezet, és mindenki biztos lehet benne, hogy
gondoskodom végrehajtásukról. Aki hasonlóképp gondolkodik, és az állam hű
szolgájaként minden mást figyelmen kívül hagyva magát a szolgálatnak szenteli,
annak előbbi szavaim kedvére lesznek, aki azonban hivatalában csak a hasznot és
jutalmat látja, az állam szolgálatát azonban mellékesnek tekinti, az vallja be ezt
őszintén és hagyja el hivatalát, melyre se nem méltó, se nem alkalmas, mert annak
betöltéséhez az állam iránti odadás és saját magának és a maga kényelmének teljes
feladása szükségeltetik.” (II. József, 1783)
„A Német Birodalom császára vagyok, ebből következően a többi állam, melyeket
birtoklok, tartományok, melyek egységesen, egyetlen testet alkotnak, és én ennek a feje
vagyok.” (II. József, 1785)
„Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát, hogy egyszer s mindenkorra
elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak
színével is bíró panaszának, minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és
intézkedést eltörlök, és őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a
boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerantia-patenst [türelmi
rendeletet], az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra
vonatkozót veszem ki.” (II. József, 1790)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

5. A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2020. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével II. József legfontosabb reformjait!
Válaszában tárja fel II. Józsefnek az uralkodásról alkotott elképzeléseit is!

„Sok uralkodó az állam vagyonát és alattvalóit is úgy tekinti, mint szoros értelemben vett
magántulajdonát, s azt hiszi, hogy a Gondviselés az embermilliókat neki teremtette, s még csak
álmában sem gondol arra, hogy a Gondviselés azért állította őt e helyre, hogy ő szolgálja a
milliókat. […] Az akinek figyelmét a szolgálathoz tapadó haszon vagy megtiszteltetés köti le,
[…] hagyja el még jókor hivatalát, melynekbetöltésére nem méltó, de nem is alkalmas, s melynek
ellátása az állam java iránt forrónérző lelkületet, az önérdekről és a kényelemről való tökéletes
lemondást követeli meg.” (II. József intelmei az állami hivatalnokokhoz, 1784)

„Európának egy kipallérozott nemzetsége [nemzete] is a deák [latin] nyelvvel országadolgaiban

többé nem él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon, Erdélybenés Lengyelországban
uralkodik. […] Nincsen […] más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország
dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a
hadi, mind pedig a polgári dolgokban él.”(II. József nyelvrendeletéből, 1784)

„Méltóztassék Felséged megemlékezni, hogy [Dél-]Németalföldjét immár elvesztette, talán

visszanyerhetetlenül. […] Nagyon félő, [hogy] a monarchiát ugyanezen szerencsétlenség fogja
érni, mégpedig a magyar nemzet részéről, mely külföldi támogatásnak sem lesz híjával.”
(Kaunitz kancellár előterjesztése, 1790)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

6. A feladat a 16. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) (2021. máj.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török terjeszkedés menetét, céljait Buda
elfoglalásától 1568-ig! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Mert semmiféle béke nem lehetséges oly ellenséggel [a törökkel], ki nemcsak mint elébb,
meghódolásunkat kívánja, hanem életünkre is acsarkodik. Ki, miután eddig adóval is
megelégedett, most mind több és több várat követel, mind újabb alkalmat keres
romlásunkra. […] Ne engedje tehát a császár a sürgető szükségnek és saját hadi
készültségének ezen alkalmas idejét elosonni anélkül, hogy Magyarország meg-
szabadítását megkísérelné.” (Fráter György erdélyi helytartó levele V. Károlyhoz, 1547)

A török hadjáratok hossza és idejének megoszlása a célállomástól függően

a 16. században
Távolság Menettávolság Harcra fordítható
Célállomás
Isztambultól (km) Isztambultól (nap) idő (nap)
Nándorfehérvár 1000 60 60
Buda 1460 90 30
Bécs 1700 105 15

„[Mi, Habsburg Miksa magyar király] kölcsönösen elhatároztuk [a török szultánnal együtt], hogy
minden királyságunk, tartományunk, uradalmunk, melyeket Magyar- országban, a Dunán, a
Tiszán túl és innen, továbbá: Dalmáciában, Horvátországban, Szlavóniában és sok egyéb helyen
[…] bírunk, birtokolunk s hatalmunkban tartunk, biztonságban és békében […] maradjanak a
[birtokunkban] jövőben is e béke erejénél fogva. […] A béke tartamát nyolc esztendőben szabtuk
meg s az jelen békeszerződés és egyezség keltével kezdődik. És mindaddig, amíg csak ugyanezen
béke a felek közötterős, [...] mi a törökök ugyanazon legfelségesebb császárát, a mi
szövetségesünket évente 30 000 arany dukát [aranypénz] tiszteletteljes ajándékkal fogjuk
felkeresni külön megbízottaink útján, ugyanúgy, ahogyan azelőtt is tettük, minden esztendő vége
felé.” (A drinápolyi béke, 1568)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

7. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú) (2021. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc kitörésének okait
és a különböző társadalmi rétegek sérelmeit! Válaszában térjen ki a társadalmi összefogás
megteremtésének nehézségeire! Ne eseménytörténetet írjon!
„A hadi szerencse jelenleg kedvez Felségednek, s a büntetés [értsd: a protestánsok
megbüntetése] nemcsak igazságosnak fog látszani, hanem helyeseltetni is fog fennhangon.
A bírságok és elkobzások gyarapítani fogják a kincstárakat. De félrend- szabálynak semmi
haszna; szükség, hogy az inkvizíció az ország több pontján egyszerre minél keményebben
induljon meg.” (Caraffa császári tábornok levele
I. Lipótnak, 1687)
„Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog, zsarnoki törekvéseik e műve puszta említésére
is. […] az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a
haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták, csak azért, mert az országból
kiszorították a törököt.” (Rákóczi kiáltványából, 1703)
„Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak [római hadisten] ugyancsak híve, s
amely hatalmas erőfeszítések, vérének hullatása és áldozatok árán kiváló dicsőséggel
védelmezte a történelem folyamán az egész kereszténységet minden ellenséggel szemben,
most megfosztják hadi érdemeitől, s a háttérbe szorított magyar vitézséget páratlanul
megcsúfolva egy idegen népségnek vetik oda prédául olyan nyíltan, hogy alig találni egy-
egy erőd élén magyar embert.” (Rákóczi kiáltványából, 1703)
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

8. A feladat Magyarország kora újkori történelméhez kapcsolódik. (hosszú) (2022. okt.)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia gazdaság- és társadalom-
politikai rendeleteinek tartalmát és azok céljait!

„Ez az ország [Magyarország] komoly figyelmet érdemel […]. De szerencsétlenségérebelső

alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte egymással ellentétben áll,
és mindaz, ami ennek mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák alapításával és
kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek
viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. Ez pedig igen káros
visszaélésre vezetne, és még inkább megnehezítené a jobb berendezés bevezetését.”
(Kaunitz kancellár, 1761)

„Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy Magyarországon kedvezőbb

helyzetbe jusson, és az adóterhet elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok fölötti
uralmában mutatkozó minden visszaélését a lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy
korlátozni. Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára.” (Kaunitz kancellár,
1761)

„Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek
mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb
sarokkövét, és az általános jólét alapját. […] Ennélfogva őseink […] a nevelés- ről való
legfelsőbb gondoskodást és a nemes tudományok igazgatását hazai törvénye- ink
rendelkezéseiből a fenntartott királyi felségjog közé iktatták; magát e nagy feladatnak
végrehajtását pedig az ország politikai hatóságaira bízták.” (RatioEducationis, 1777)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)– középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….
..………………………………………………………………………………………………….