E5. Magyarország A Kora Újkorban (1490-1790) - 2.3.2

5.
Magyarország a kora újkorban

(1490–1790)
Tartalom
5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése ............................................................2
5.1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása (középszint) ...........................................................2
5.1.2. A várháborúk (1541–1568) (középszint) ..................................................................................................13
5.1.3. A három országrész berendezkedése (emelt szint) ...................................................................................18
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.................................................................................................................32
5.2.1. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (középszint) .............................................................................32
5.2.3. Bethlen Gábor fejedelemsége (emelt szint) ..............................................................................................36
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc ..................................................................................................50
5.3.1. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról (emelt szint) .......................................50
5.3.2. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei (középszint) .........................................70
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.....................................................................................88
5.4.1. Demográfiai és etnikai változások a 18. században (középszint) .............................................................88
5.4.2. Mária Terézia és II. József reformjai (középszint) ...................................................................................98
5.5. Művelődés, egyházak, iskolák .......................................................................................................................130
5.5.1. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon (emelt szint) .......................................................130
Függelék ...............................................................................................................................................................133
A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban........................................133
1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

5.1. Az ország három részre szakadása és
az országrészek berendezkedése
5.1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása

(középszint)
E511R-1. A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik. [E-22-máj-2] Oldja meg a feladatokat a források
és ismeretei segítségével!
„Míg ezek történtek, a vajda már Szeged körül volt az erdélyi seregekkel: mivel a had olyan gyorsan nem
tudott előrehaladni, ő maga szekérre ült, és pár emberével a királyhoz sietett, hogy akár egyedül is ott legyen
a csatában, mert tudomására jutott, hogy semmiképpen sem fogják elhalasztani. Kristóf gróf [a
horvátországi] Zágrábba érkezett, a csehek egy bizonyos része, azok, akik a király segítségére siettek,
részben nem messze Székesfehérvártól, részben Győr alatt voltak. Körülbelül ugyane helyt volt György
brandenburgi őrgróf és a cseh kancellár, Neuhaus Ádám. A királyné, mikor a pusztulásnak hírét vette, a
veszprémi püspökkel és Thurzó Elekkel meg a pápai követtel – a király halála felől még nem volt biztos
hír – rettegésében Pozsonyba menekült. […] A török császár pár napig azon a vidéken tartózkodott, ahol a
csata lefolyt, majd mindenkit visszaszólított, akiket zsákmányt szerezni szétküldött, és Buda felé indult.”
(Brodarics István leírása a mohácsi csatáról, 1526)
Magyarország 1526-ban
Rendelje a táblázatban szereplő nevekhez a szöveges forrás alapján a térképvázlaton bejelölt
útjukat! Írja a táblázatba a megfelelő útvonalak sorszámát! Egy sorszám kimarad. (Elemenként
0,5 pont.)
Név Sorszám
a) Frangepán Kristóf horvát bán
b) Habsburg Mária királyné
c) Szapolyai János erdélyi vajda
d) Szulejmán szultán
e) Brandenburgi György őrgróf és Neuhaus Ádám cseh kancellár

f) Döntse el a szöveges forrás alapján, mit jelöl a térképen a következő típusú nyíl!
Karikázza be a helyes megoldás sorszámát! (0,5 pont)
1. hadvezér és hadserege útvonala
2. egy vagy több személy hadsereg nélküli útvonala
3. tervezett, de meg nem valósult utazás
g) Fogalmazza meg röviden, mi miatt alakult ki konfliktus a csatát követően a szövegben említett
királyné testvére és az erdélyi vajda között! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E511S-1. A feladat az újkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-10-máj-2] Mutassa be a
források és ismeretei alapján, hogy 1490 után milyen okok vezettek a mohácsi csatavesztéshez!
Válaszában térjen ki gazdasági, társadalmi, katonai és politikai körülményekre, a csatavesztés
fontosabb következményeire! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„A magyar országnagyok […] elvetették a Mátyás által behozott »újításokat«, főképp a rendkívüli hadiadót,
de ezenkívül gúzsba kötötték a király [II. Ulászló] pénzgazdálkodását. […] Megkövetelték, hogy a király
többnyire Magyarországon tartózkodjék, csak magyar tisztségviselőkkel vegye körül magát, a
jövedelmeket, országos tisztségeket csak magyaroknak adja […]. Később arra is kötelezték a királyt, hogy
a szolgálatába állt zsoldosokat saját pénzéből fizesse.” (Bertényi Iván – Gyapay Gábor történészek)
„1491 végén […] megint együtt volt a […] fekete sereg, […] ahol zsoldhátralékaik, valamint
ellátatlanságuk miatt nagy pusztítást végeztek. 1492-ben ezért áthelyezték őket a végvidékre azzal, hogy a
török ellen vessék be a sereget. Itt is folytatták azonban a rablást, úgyhogy végül Kinizsi Pál, az Alsó részek
főkapitánya a végvári csapatokkal, valamint a déli megyék mozgósított bandériumaival a Száva mellett
megütközött velük, és súlyos vereséget mért rájuk.” (Kubinyi András történész)
„A két, egymással rivalizáló párthoz tartozó földesurak abban egy nézeten voltak, hogy a jobbágyok Mátyás
halála óta csökkent adóterhei révén felszabaduló javakat megkaparintsák. […] A XV. század végétől
egymást követték a parasztságot megszorító intézkedések. […] A mezővárosi jobbágyok korábban
együttesen adóztak, most személyenkénti fizetésre kényszerítették őket. Eltiltották a jobbágyokat a
vadászattól és a madarászattól. Szigorították a jobbágyköltözködés feltételeit.” (Bertényi Iván – Gyapay
Gábor történészek)
„A hatvan esztendeig kiválóan helytálló déli végvárrendszeren a törököknek először 1521-ben sikerült rést
vágniuk. […] I. Szulejmán (1520-66) […] a magyar határoknál tette próbára katonai képességeit, amelyek
bizonyítására apja életében egyáltalán nem volt módja. […] Az egyesült oszmán sereg Nándorfehérvár alá
vonult, amelyet minden oldalról támadtak és erősen lőttek. […] Végül a vár – hatvanhat napos helytállás
után – nem rohammal, hanem feladás útján került Szulejmán birtokába.” (Kubinyi András történész)
Dózsa György kivégzése

„Őfelsége a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja
fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is,
mit tehetnének a török ellen, amikor legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg?” (Antonio Giovanni
Burgio pápai követe jelentéséből, 1526. január)
„Az egész Európát megrázó vetélkedés I. Ferenc francia király és V. Károly német-római császár között
nagyban meghatározta Magyarország külpolitikai mozgásterét is. Különösen így volt ez azután, hogy a
francia udvar I. Ferenc 1525-ös fogsága idején segélykérő levelet küldött a szultánhoz Isztambulba. Ezzel
előrevetítődött egy Habsburg-török összecsapás árnyéka. A magyarok lehetősége tulajdonképpen két rossz
közötti választássá szűkült.” (Barta Gábor történész)
„Az első stratégiai hibát már a mozgósítás során elkövette a magyar hadvezetés. A fejetlenséget mi sem
bizonyítja jobban, hogy II. Lajos is majdnem három hét késéssel indult a gyülekezőhelyre, Szapolyai János
erdélyi vajda pedig egyáltalán nem csatlakozott az egyesült haderőhöz. […] A 25-30 ezer magyar katonával
szemben mintegy 50-60 ezer reguláris török had állt, amely nemcsak létszám-, de harcászati és technikai
fölényben is volt.” (Múlt-kor internetes történelmi portál)

E511S-2. A feladat Magyarország XVI. századi történelmével kapcsolatos. (hosszú) [E-17-máj-2]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Szapolyai János és I. Ferdinánd küzdelmeit, valamint
az ország három részre szakadását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Mert ha kitűnő fejedelmeteket élete s ereje virágában elvesztettétek, ott van a fenséges Ferdinánd […]
ausztriai főherceg úr, a mi kedves öcsénk, ki azon országokat mind természetes örökség jogán, mind a
korábbi szerződések és egyezségek erejével öröklötte, ki soha semmit el nem mulaszt, mi egy jó fejedelem
kötelessége […], és akit mi, erőnkkel, tekintélyünkkel, sőt saját személyünkkel soha el nem hagyunk, […]
s magunk és alattvalóink erejét arra kezdjük előkészíteni, hogy, amennyiben a dolog nagyságához képest
lehet, a törököt rövid időn belül, s gyorsan elverjük küszöbötök elől, sőt, ha Isten segít, határszéleitektől is
távol tartsuk.” (V. Károly császár levele a magyar rendekhez, 1526)
Szulejmán szultán ajándéka Szapolyai Jánosnak 1529-ben

(török miniatúra részlete)
„Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha Isten
kiszólítaná ez árnyékvilágból, […] beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész
magyar birodalom összes országaival, tartományaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével
mi reánk [Ferdinándra], vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon és maradjon, akit az ország
köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani.” (Részlet a váradi egyezményből, 1538)
„Pusztították a megrémült németeket és magyarokat a kétfelől előretört törökök, s a Csepel szigetéről
Kászim [bég] hajóhada is sok kárt okozott. A német hajóhad kétségbeesve, a folyam ellenében úszva
szerencsésen megmenekült, s […] Komárom felé húzott. A szárazföldi budai sereget körülfogták és
lemészárolták, azok kivételével, akiket erejük vagy tetszetős külsejük rabszolgaságra ajánlott, s akik
fegyverüket elhányva magukat megadták, s életüket a halálnál is keservesebb rabsággal váltották meg,
akiknek száma mintegy 3 ezer német gyalogosra ment – ezek a Szent Gellért hegyére futván ott
összecsoportosulva körülvétettek s elfogattak.” (Istvánffy Miklós történetíró Ferdinánd seregének 1541. évi
hadjáratáról)

E511S-3. A feladat a magyar–török küzdelmekhez kapcsolódik (komplex – korszakokon átívelő).
[E-17-máj-1] Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország és az Oszmán Birodalom
katonai konfliktusait a nándorfehérvári diadaltól a Hódoltság megalakításáig a következő
szempontok alapján:
• a nándorfehérvári ostrom és következményei,
• Mátyás törökellenes politikája,
• a Jagellók uralma,
• a mohácsi csata és következményei,
• a Hódoltság megalakulása!
Válaszát időrendben haladva fogalmazza meg! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Midőn május elseje táján alkalmasan összeállított sereggel a Duna partján tábort ütöttem, arccal ama
országrész felé fordultam, melyet az ellenség gyakori betörései sanyargatni és pusztítani szokott, nem volt
messze a török fővezér sem, nagy és szokásához képest erős sereggel. […] Sebtében bevonult Boszniába,
kihasználva az árulást. […] Először is tehát ezzel az ellenséggel kellett megbirkóznom és ebben
szerencsével jártam. […] Mert közben a török bevégezte dolgát, elhagyta Bosznia határait és már vissza is
vonult. […] Bosznia visszaszerzéséhez láttam. […] Jajca nevű várost és annak erősségét körülzártam. […]
Három hónapos ostrom alatt győztünk.” (Mátyás levele II. Pius pápának, 1464)
„Ez ország alattvalóit és lakosait régi jogaikban és jóváhagyott szokásaikban […] meg fogjuk tartani úgy,
hogy az ő ártalmukra és elnyomásukra, valamint e régi szokások ellenére – amint néhai Mátyás király úr
tette – semmi újítást nem fogunk behozni. Azokat pedig, amelyeket a néhai igen dicső Mátyás király úr
hozott be, eltöröljük, adót vagy egyforintos taksát semmi estre se hajtsunk be, hanem kötelesek legyünk
megelégedni a régi királyi jövedelmekkel.” (II. Ulászló választási feltételei, 1490)
„Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha Isten
kiszólítaná ez árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény világ üdvére való
tekintetből, amelyet ebből a békéből és szövetségből Isten segítségével bizton remélünk, […] beleegyezett
abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival […] s a királyi
jog egészével mireánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra szálljon.” (A váradi egyezmény, 1538)

Szulejmán és Szapolyai
(török miniatúra, XVI. század)

E511S-4. A feladat Magyarország 14–16. századi történelmével kapcsolatos. (komplex
korszakokon átívelő) [E-22-máj-1] Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország
lehetőségeit és ezek változásait az Oszmán Birodalom feltartóztatására Luxemburgi Zsigmond
korától az ország három részre szakadásáig a megadott szempontok szerint:
• a támadó hadjáratok szerepe,
• Zsigmond török elleni védekezést segítő intézkedései,
• Hunyadi Mátyás törökellenes politikája,
• a katonai szervezet változásai,
• az erőviszonyok eltolódása,
• a magyar uralkodók szövetségi politikája,
• a védekezés nehézségei a mohácsi csata után
• a Habsburgok törökellenes politikája!
Ne a hadi események történetéről írjon! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Országunk valamennyi bárója és birtokos nemese helyzetének és vagyoni lehetőségének mértéke szerint,
vagyis minden húsz jobbágyából egy lovas íjászt hadba vonulók módjára felszerelni és legalább a pogányok
elleni mostani háború tartamára a hadba magával vinni és a seregbe vezetni [köteles].”
(A temesvári országgyűlés határozata, 1397)
Ütközőterületek a 15. században

A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom 16. század eleji becsült erőviszonyai
Magyar Királyság Oszmán Birodalom
2
Terület (km ) 325 000 1 500 000
Lakosság (millió fő) 3,5 12,5
Bevétel (ezer aranyforint) 250 4000
Hadsereg létszáma (ezer fő) 40 150
„Ha országát valami baj érné, Ferdinándé is veszélybe jut, kérje tehát a császárt, vessen véget a
hadakozásnak a keresztény országok között, és fordítsák fegyvereiket a közös ellenség, a török ellen.” (II.
Lajos 1526. július 15-én kelt levele Habsburg Ferdinándnak, aki V. Károlynak küldte azt tovább.)
„[Megértettük, hogy] Magyarország veszélyben forog […], de a dolgok úgy állnak Franciaországban,
Itáliában és az egész keresztény világban, hogy magyarországi sógorunkat nem tudjuk úgy segíteni, ahogy
szeretnénk.” (V. Károly válasza Ferdinándnak, 1526. július 27.)

„Az erdélyinek felesége [Szapolyai János felesége, Izabella], ki Budán volt, igen sok ajándékkal és néhány
béggel [értsd: magyar nemessel] együtt kiküldte fiát az uralkodóhoz. Az iszlám padisahja [a török uralkodó]
illő tisztelettel fogadta [őt és a] […] a várbeli bégeket is […]. János bégjeihez szólva, ezt mondta nekik:
»Bécs királya, Ferdinánd nem engedi nektek, hogy bírjátok Budát, minduntalan háborgat benneteket; ennél
fogva célszerűbb lesz, ha Erdély országát és a hozzá tartozó részeket adom nektek s oda mentek és ott
éltek.«” (Lütfi pasa egykorú történeti művéből)

E511S-5. A feladat a középkori magyar történelemmel kapcsolatos. (komplex összehasonlító)
[E-23-máj-1] Vesse össze a források és ismeretei segítségével a muhi csata és a mohácsi csata
előzményeit, menetét és közvetlen következményeit! Válaszában a következő szempontokra térjen
ki:
• külpolitikai körülmények, szövetségesek,
• a magyar királyok előkészületei,
• az ellenség támadása,
• a csaták menete,
• a király sorsa,
• a tatár és a török hadjáratok jellemzői!
Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Kuthen [Kötöny], a kunok királya ünnepélyes „Ez a felséges [a későbbi II.] Lajos király
követséget küldött […] [IV. Béla] királyhoz azzal az velünk és felséges fiainkkal a vérrokonság leg-
üzenettel, hogy ő sok éven keresztül harcolt a tatárok- erősebb kötelékével köttessék össze, részben a
kal, és két alkalommal győzelmet aratott felettük, a har- vér szerinti rokonság, részben pedig a mi
madik alkalommal azonban, mivelhogy nem volt felké- lányunkkal, az említett fiainknak
szülve rá, […] így azok földjének nagy részét ellenség legkedvesebb húgával a felséges Máriával kö-
módjára feldúlták, alattvalóit leöldösték.” (Rogerius: tendő házasság következtében. Ezért a felséges
Siralmas ének, 1243) fejedelem urak: [II.] Ulászló magyar és cseh
király – aki Lajos király atyja – és Zsigmond
lengyel király – ki pedig őnéki nagybátyja –
érett megfontolásával és hozzájárulásával a mi
biztos tudtunkkal és császári teljhatalmunkból
az említett felséges Lajos királyt fiunkká
fogadjuk, ausztriai házunk családjába
felvesszük.” (Habsburg Miksa császár
oklevele, 1515)
„Amikor tehát a tatár nép közeledtének rémületes híre a „Látom, hogy mindenki csak az én [értsd: II.
magyarok füléhez eljutott, azt csak valamiféle tréfának, Lajos] személyemben keres magának kibúvót
vagy alaptalan mendemondának fogták fel […], mert és mentséget. Személyesen jöttem el ebbe a
hatalmas hadseregükben túlontúl megbíztak. A hangos nagy veszedelembe azért, hogy az ország meg-
zaklatások végre hatottak a királyra […] elindult a határ mentésére és a ti jólétetekért a saját életemet a
felé, elment azokhoz a hegyekhez, amelyek Ruténia [a szerencse minden változásának kitegyem.
Halicsi Fejedelemség] és Magyarország között Hogy tehát senki se találhasson az én szemé-
húzódnak egészen a lengyel határig. Ott körüljárva lyemben mentséget a saját gyávaságára, s hogy
megszemlélt minden könnyebben járható hágót, óriási engem semmivel se okolhassanak, a minden-
erdőrészletek kivágatásával hosszú csapdákat készített, ható Isten segítségével holnap és magam
a keresztbe fektetett fákkal eltorlaszoltatta mindazokat személyesen fogok elmenni veletek oda, ahová
a helyeket, melyek könnyen járhatónak játszottak.” mások nélkülem menni nem akarnak.” (Bro-
(Tamás spalatói főesperes kortárs művéből) darics István a mohácsi csatáról)

A tatárjárás pusztítása A török támadás útvonala

5.1.2. A várháborúk (1541–1568)
(középszint)
E512R-1. A feladat az újkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-09-máj-1]
a) Írja a pontozott vonalra, melyik esztendőben történtek a forrásokban leírt események! (Elemenként
0,5 pont.)
1) „A törökök nekiláttak az ostromnak, szívósan harcoltak. [...] Már néhány súlyos roham feltartóztatása
után küldte el Zrínyi levelét a császárnak, aki Óvár mellett táborozott: megírta, hogy az ellenség ereje
kimeríthetetlen, neki kevés embere van, abból is már sokat elvesztett. [...] Szulejmán nem tűrvén a
késedelmeskedést, [...] parancsot adott az ostromra.” (Forgách Ferenc)
Év: …………
2) „Az tömlöcbástyánál Dobó vala,
Ott ő apródját ellőtték vala,
Ő keze, lába sebesült vala,
Ott asszonynépek vitézködnek vala.”
(Tinódi Lantos Sebestyén)
Év: …………
3) „A király serege [...] erősen megzavarodott s futásnak eredt, még azután is tovább folyt a harc, de már
nem azon a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk előtt. [...] Sokakat az említett feneketlen mocsár
temetett magába. A király testét [...] fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély földszakadékban
találták meg [...] ebbe fúlt bele lovastul együtt, úgy amint volt, teljes fegyverzetben.” (Brodarics István)
Év: …………
b) Azonosítsa a forrásokban elbeszélt események helyszíneit a térképvázlaton! A források számának
beírásával jelölje a helyszíneket a térképvázlat megfelelő négyzetében! (Elemenként 0,5 pont.)
3 pont

E512S-1. A feladat a XVI. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (rövid) [E-13-máj-1] Mutassa
be a forrásrészletek és ismeretei segítségével a törökökkel szembeni védekezés pénzügyi és szervezeti
kérdéseit a Magyar Királyságban a XVI. század második felében! Ne eseménytörténetet írjon!
„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei,
mindenek előtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak és
királyuknak az irántuk való kegyességéért és atyai jóságáért:
1. § Először is, hogy miképpen ezelőtt több ízben, úgy a legközelebbi télen is, a Regensburgban tartott
birodalmi gyűlésen, végre annyi sok fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és felszabadítására
nem megvetendő segítséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli híveitől is
kieszközölte. […]
6. § Az ország karai és rendei azon felül elhatározták, hogy a a véghelyeknek a megerősítésére (ami
kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek és birtokosok a jobbágyaikat […] hat napi ingyen munkára
(csakis az aratás és a szüret idejét véve ki), kibocsássák és kiküldjék, akik is a közelebbi országgyűlésen,
erre nézve meghozott végzés szerént, azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak.” (Az 1557-es
pozsonyi országgyűlés törvényeiből)

E512S-2. A feladat az ország három részre szakadását követő évszázaddal kapcsolatos. (hosszú)
[E-07-máj-2] Mutassa be és elemezze a források és ismeretei alapján az országegyesítést célzó
elképzeléseket 1541-1629 között, valamint a megvalósítást akadályozó tényezőket!
„A szerződés a királynéval (ti. Izabellával) már végrehajtatott, s az országot Ferdinánd király seregei
szállották meg. A török azonban ennek hírére fegyvert fogott, s erős haddal támadott meg […] félek, hogy
a török a télen véget vet fennállásunknak. […] Nehogy tehát mi, kik a szabadság reményében ráztuk le
magunkról a török jármát, vetettük magunkat a keresztény fejedelmek alá, e reményünkben
megcsalattassunk: a Krisztus szerelmére könyörgök Felségednél, gondoskodjék rólunk e nagy
szükségünkben, hogy a bennünket fenyegető veszélytől Felséged kegyelme által megóvassunk, s kiknek
romlására oly igen törekedik az ellenség, hogy eleitől fogva célul tűzte ki magának a magyar nemzet
romjain keresztül törni utat a keresztény köztársaság kebelébe, mi e köztársaságban a jövőre is elsők
lehessünk szolgálatunkat annak javára vérünk ontásával felajánlanunk.” (Fráter György levele V. Károly
császárnak, 1551)
„Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a
magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben
fenntartani, mert nékik [ti. a királyi Magyarország rendjeinek] is oltalmukra, javukra lészen. Ha pedig Isten
azt adná, hogy a Magyar Korona Magyarországban magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá, úgy
az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék
tehetségük szerént, és egyenlő értelemből azon korona alá a régi mód szerint adják magukat.” (Bocskai
István végrendeletéből, 1606)
„Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb, nyomorultabb fejedelem nem lött
volna, mert a török mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna, melyet ha nem
cselekedém, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támad az német mellé.” (Bethlen Gábor leveléből,
1620)

E512S-3. A feladat a magyarországi török hódításhoz kapcsolódik. (hosszú) [E-15-máj-2] Mutassa be
a források és ismeretei segítségével a török magyarországi előretörését 1541 és 1568 között!
Válaszában a katonai események mellett a diplomáciatörténetre és a végvárrendszer témakörére is
térjen ki!
„[…] ahogyan csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze
Izabella királynéval és fenséges fiával János Zsigmonddal való kapcsolatát, éppúgy – ha lehet, még
alázatosabban – most is azért esedezem, hogy én is szabadabban szolgálhassak Felségednek. […]. A
királyné őfelségét tehát nem hagyhatom itt a nyilvánvaló veszedelemben, hanem valamely biztos helyre
kell vinnem. Ha viszont a királyné őfelsége úgy távozik el az országból, hogy Felségeddel még nem
rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól, hogy az egész ország átpártol a törökhöz […].” (Fráter
György levele I. Ferdinándnak, 1543)
„Huszonötödször: A béke tartamát nyolc esztendőben szabtuk meg s az jelen békeszerződés és egyezség
keltével kezdődik. És mindaddig, amíg csak ugyanezen béke a felek között erős, [...] mi a törökök
ugyanazon legfelségesebb császárát, a mi szövetségesünket évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes
ajándékkal fogjuk felkeresni külön megbízottaink útján, ugyanúgy, ahogyan azelőtt is tettük, minden
esztendő vége felé.” (A drinápolyi béke, 1568)
„Az udvari kamara költségvetése szerint az összes hadikiadások az 1578. évre 1 422 606 forintot tettek ki,
[…]. Ezen teljes kiadás födözetét az udvari kamara következőképen képzelte el: 600 000 forint a német
birodalmi segélyből, 596 000 az osztrák-cseh tartományok adójából, ideszámítva valószínűleg a magyar
portális adó [a jobbágyok telkenként fizetett állami adója] hozadékát a pozsonyi kamara területéről, 80 000
forint a szepesi kamara portális adójából, egyéb jövedelmeiből és a bányákból, 60 000 forint a
vártartományok természetbeli bevételeiből, a papi tizedekkel együtt, s végül 50 000 forint leszámítható a
katonaság zsoldjából, azon esetre, ha idejében fizetik ki – ilyenkor ugyanis a szegény katonák örömükben,
hogy végre pénzt láthatnak, lemondtak egyhavi fizetésükről, s ezt az udvari kamara bölcsen beállította a
bevételek közé. Mindez összesen: 1 386 492 forintot tesz ki, a deficit 36 111 forint, […].” (Szekfű Gyula,
történész)
Nógrád várának rekonstrukciós rajza (XVI. század)

E512S-4. A feladat a 15–16. századi magyar történelemmel kapcsolatos (komplex – korszakokon
átívelő). [E-20-máj-1] Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan alakult a magyar
királyok és a rendek erőviszonya Hunyadi Mátyás trónra kerülésétől I. Ferdinánd uralkodásának
végéig (1564-ig) a megadott szempontok szerint:
• Hunyadi Mátyás trónra kerülése,
• Mátyás és a rendek kapcsolata,
• rendi törekvések a 16. század elején,
• a mohácsi csata előzményei,
• Szapolyai János és Ferdinánd trónra kerülése,
• a Habsburgok központosító törekvései,
• a Habsburgok és a rendek egymásrautaltságának kérdése a 16. században!
Használja a középiskolai történelem atlaszt!
„Sokan súlyosan fel is rótták a pápai követnek, hogy ő volt az első, aki hatalmat adott Mátyás királynak
arra, hogy püspökök és papok ellen járjon el, s hadicélra az egyházak javadalmait is igénybe vegye. […]
Ezenfelül a főnemesek szemében már félelmetes és erőszakos kezdett lenni, s cselekedeteivel tudtukra adta,
hogy egyedül akar uralkodni, a többiek pedig engedelmeskedjenek. Akiknek azelőtt nagyon nagy
tekintélyük volt a király előtt, most nehezen viselték méltóságuk csorbulását. Úgy vélik, ezek voltak az
okok, melyek az esztergomi érseket [Vitéz János] és a többieket lázadásra késztették.” (Antonio Bonfini
művéből, 15. század)
„Továbbá, mivel mindenik megyében olyan nemeseket szoktak szolgabírákká megválasztani, kikről tudva
van, hogy tehetségre és vagyonosságra nézve a többiek mögött állanak, aminek következtében megesik,
hogy félelemtől, kedvezésből és fizetésért igen sok haszontalanságot követnek el.
Ezért határoztuk: hogy ezentúl nem ilyeneket, hanem derék és érdemes és jómódú birtokos embereket kell
minden vármegyében az ott lakók közül megválasztani. […] Továbbá rendeltük, hogy a királyi felségnek
az ő főpapjai és bárói tanácsával és akaratával mindenik megyében valamely bárót vagy más jeles és
jómódú birtokos embert, aki tudniillik megfelelőnek és alkalmasnak látszik, kell megyei ispánná
kineveznie.” (1486-os törvények)
„Ezt az adományos szabadságot [értsd: a kiváltságot] a mieink nemességnek mondják. Ahonnan az ily
nemesek fiait joggal örökösöknek és szabadoknak nevezzük. Az ilyen nemeseket az imént említett javakban
való részesülés és összeköttetésnél fogva a Szent Korona tagjainak tartjuk, akik senki más hatalmának
alávetve nincsenek a törvényes megkoronázott fejedelmén kívül.” (Hármaskönyv, 1514)
„Őfelsége kegyesen kijelentette, hogy azokat az ügyeket, amelyek az igazságszolgáltatást, valamint az
ország jogait és szabadságait illetik, a magyar tanácsban; a pénzügyi vonatkozásúakat a kamarában; a
hadügyi kérdéseket pedig – az eddig követett gyakorlat szerint – a [Udvari] Haditanácsban fogja
tárgyaltatni.” (Országgyűlési felszólalás a 16. század közepén)
„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendjei,
mindenekelőtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek. […] Először is, hogy amiképpen
ezelőtt több ízben, úgy a közelebbi télen is, a Regensburgban tartott birodalmi gyűlésen, végre annyi sok
fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és felszabadítására nem megvetendő segítséget szerzett,
és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli híveitől is kieszközölte; kegyelmesen megígérvén azt is,
hogy híveinek a javára személyesen ő maga és fenséges gyermekei is mindenütt helyt fognak állani.”
(Az 1557-es magyar törvényekből)

5.1.3. A három országrész berendezkedése
(emelt szint)
E513R-1. A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos.
[E-19-máj-1] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér, 50 akcse
harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik,
mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az
50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25
akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De [ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt
nem szokták fizetni, […] nem íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)
A Hódoltság a 16. században
Magyarország gazdasága a 16–17. században

a) Ki volt Cegléd rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (0,5 pont)
..................................................
b) Ki volt Nógrád rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (0,5 pont)
..................................................
c) Válassza ki a következő állítások közül azt, amelyik igaz a török adórendszerre! Karikázza be az
egyetlen helyes magyarázat sorszámát! (0,5 pont)
1. A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen növelte a jobbágyi adóterheket.
2. A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen csökkentette a jobbágyi adóterheket.
3. A kettős adóztatás eredményeként a török bevétele is nőtt.
4. A törökök a korábbi magyar adórendszer figyelembevételével alakították ki a sajátjukat.
d) Miért vált kevésbé hatékonnyá a gazdálkodás a török földesúri birtokon a Hódoltság idején, mint
korábban? Válassza ki ennek az állításnak a helyes magyarázatát! Karikázza be az egyetlen helyes
magyarázat sorszámát! (0,5 pont)
1. A vetésforgó helyett ismét a nyomásos gazdálkodást alkalmazták.
2. A török birtokosok bizonytalan ideig birtokolták földjeiket, így rablógazdálkodást folytattak, ami nem
kedvezett hosszabb távon a bevételeknek.
3. A magyarországi szultáni birtokokon zajló nehézipari tevékenység visszaesése nagyban hozzájárult a
jövedelmek csökkenéséhez.
e) Fogalmazza meg saját szavaival a hódoltsági szultáni birtokok elhelyezkedésének gazdasági okát
a két térképvázlat összevetésével! (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………..……...
3 pont

E513R-2. A feladat a három részre szakadt Magyarország gazdaságával kapcsolatos. [E-13-okt]
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
Magyarország gazdasága a XVI–XVII. században

a) Nevezze meg azt az árucikket, amelyre az állítás vonatkozik! A térképvázlaton jelölt árucikkek közül
válasszon!
Magyarország legfontosabb kiviteli cikke a XVI–XVII. században.
……………………………………………
b) Nevezze meg azt a nemzetiséget, amelyre az állítás vonatkozik!
A három részre szakadt Magyarországon élő népcsoport, amelynek egyik, kiváltságokkal rendelkező
területén hazai viszonylatban fejlett fém-feldolgozóipar alakult ki.
……………………………………………
c) Nevezze meg azt a területet, amelyre az állítás vonatkozik!
A XVI. században Habsburg uralom alá került királyság, ahonnan jellemzően iparcikkek érkeztek
Magyarországra.
……………………………………………
d) Nevezze meg Magyarország három része közül azt, amelyre az állítás vonatkozik!
Az 1610-es és 1620-as években jelentősen nőttek az uralkodójának bevételei, amelyhez az ekkoriban
megszerzett vármegyék marhakereskedelme is hozzájárult. A magas bevételek erős központi hatalom
kiépítését tették lehetővé.
……………………………………………
4 pont

E513R-3. A feladat a XVI. századi magyar gazdasággal kapcsolatos. [E-11-máj-2] Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
a) Adjon nevet a térképen húzódó a)-val jelölt vastag vonalnak!

A vastag vonal jelentése: ……………………………….
b) Adjon nevet a térképen szürkén látható b)-vel jelölt területeknek!
A szürke területek: …………………………
c) Egészítse ki a térképen c)-vel jelölt hiányzó részt!
……….……………………….. tartományok
d) Válassza ki a felsoroltak közül aláhúzással, melyik kifejezés illik a Szászföldre irányuló d) jelű
nyílhoz!
késztermék luxuscikk nyersanyag
4 pont

E513R-4. A feladat a három részre szakadt Magyarország gazdaságával kapcsolatos. [E-10-okt]
A táblázat és ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.)
Magyarország külkereskedelmi áruforgalma (becsült adatok a XVI. század közepéről)
Behozatal Kivitel
textíliák (főként posztó) 69% élő állat 93%
fém- és szatócsáruk 17% bor 4%
fűszerek 9% bor és szőrme 2%
egyéb áruk 5% egyéb áruk 1%
Összesen 100% Összesen 100%
a) Melyik állat volt Magyarország legfontosabb exportcikke a XVI. században?
………………………………………………………………………………………………………………..
b) Hol volt ennek az állatnak a legfőbb tenyészterülete?
C)
B)
A)
Tájegység neve: ………………………………………

Térkép betűjele: ………
Melyik állam része ez a terület a korban? …………………………………………………………………..
c) Nevezzen meg két okot, amiért a XVI. században fellendült ezen állat kivitele!
1. ……………………………………………...……………………………...............………………………
2. ……………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E513R-5. A feladat a török hódoltság időszakához kapcsolódik. [E-22-okt] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A)
A török elleni védelmi rendszer, 1580 után

a) Válassza ki az A) betűjelű térképvázlat alapján a négy helyes állítást! Karikázza be a helyes válaszok
sorszámát!
1. A Török Hódoltságnak egyértelmű és állandó határai voltak.
2. A Magyar Királyság végvárrendszere mélységben is tagolt volt, vagyis a várak nem egy vonalban
helyezkedtek el.
3. Az Erdélyi Fejedelemséget a Magyar Királysághoz hasonlóan erős, sűrű végvárrendszer védte.
4. A végvárrendszer mentén gyakran mind a törökök, mind a magyarok adóztatták a falvakat.
5. A Magyar Királyság védelmét egyetlen főkapitányság irányította.
6. A Hódoltság központját, Budát több vár is védte a támadásoktól.
7. A Horvát főkapitányság északi határa a Dráva volt.
8. A folyók stratégiai jelentőségét mutatja a partjukon fekvő számos vár.
b) Magyarázza meg, hogy miért nem alakult ki hódoltsági peremvidék a Hódoltság és az Erdélyi
Fejedelemség határvidékén!
……………………………………………………..…………………………………………………………

B) „Valameddig pedig a magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél a németnél lészen, és a
magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben
fenntartani, mert nékik javokra, oltalmokra lészen.” (Bocskai István politikai végrendeletéből)
c) Fogalmazza meg saját szavaival a B) betűjelű forrás és ismeretei alapján, mivel szemben kellett az
erdélyi fejedelemnek a magyar rendeket oltalmaznia!
……………………………………………………………………...…………………...……………………
…………………………………………………………………………...…………………………...………
3 pont

E513S-1. A feladat a XVI. századi Magyar Királyság berendezkedésével kapcsolatos. (hosszú)
[E-19-máj-2] Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Habsburgok magyaroroszági
berendezkedését és a török elleni védekezés megszervezését a XVI. századi Magyar Királyságban!
Válaszában térjen ki a vallási kérdés politikai szerepére is! Ne eseménytörténetet írjon!
A birodalmi és a magyar kormányszervek kapcsolata

Udvari Tanács és Titkos Tanács (Bécs) Helytartóság (Pozsony)
Udvari Kancellária (Bécs) Magyar Kancellária (Bécs)
Magyar Kamara (Pozsony) és
Udvari Kamara (Bécs)
Szepesi Kamara (Lőcse)
: gyakorlati alárendeltség
„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei,
mindenek előtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak és
királyuknak az irántuk való kegyességéért és atyai jóságáért:
1. § Először is, hogy miképpen ezelőtt több ízben, úgy a legközelebbi télen is, a Regensburgban tartott
birodalmi gyűlésen, végre annyi sok fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és felszabadítására
nem megvetendő segítséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli híveitől is
kieszközölte.” (Az 1557-es pozsonyi országgyűlés törvényeiből)
„Az ország karai és rendei azon felül elhatározták, hogy a véghelyeknek a megerősítésére […] az összes
urak, nemesek és birtokosok a jobbágyaikat […] hat napi ingyen munkára (csakis az aratás és a szüret idejét
véve ki), kibocsássák és kiküldjék, akik is a közelebbi országgyűlésen, erre nézve meghozott végzés
szerént, azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak.” (Az 1557-es pozsonyi országgyűlés
törvényéből)
„Ami pedig a nádort illeti […] aki ha váratlanul hamarább elhaláloznék (ami emberi dolog), a helyébe
másiknak a megválasztására nézve, méltóztassék a királyi felség azt a módot követni [az eddig eltelt
évtizedek gyakorlatától eltérően], hogy egy évnek a leforgásán belül az új nádornak a megválasztása
céljából az országban külön közönséges országgyűlést hirdessen és tegyen közzé.” (Az 1608-as pozsonyi
országgyűlés törvényéből)

E513S-2. A feladat a három részre szakadt Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú) [E-18-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török berendezkedés jellemző vonásait és a török–
magyar együttélés sajátosságait! Válaszában térjen ki a török hódoltság kulturális hatásaira is!
Ne eseménytörténetet írjon!
Török erődítmények a XVI. században

„A nevezett szandzsákokban […] fekvő városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha [ingó]vagyonuk
[állat, termény] 300 akcsét ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér
lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi
vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni,
azok szpáhijuknak reszmi kapu [kapuadó] fejében Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét
fizetnek. De Buda és Pest rájáira reszmi kapu, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, az új
defterben [adóösszeírásban] sem íratott elő.” (Az esztergomi szandzsák összeírása, 1570)
„Minthogy azon törökök miatt, kik őnagysága [a szultán] különböző tartományaiból, különösen azonban
az anatóliai részekről, nagy számban jönnek Magyarországra, hogy itt foglyokat vásároljanak, az egész
határ mentén nemcsak a mi területeinket, hanem őnagysága területét is nagy veszteségek érik; ugyanis
részben a bégek és katonák, részben pedig más, határmenti tisztségviselők mindkét fél e határmenti
területein békében is, fegyverszünet idején is, nagy számban rabolnak el mindenféle korú embereket, de
különösen serdületleneket, őket lopva és titkon eladják az efféle felvásárlóknak. [...] éppen ezért
elhatároztuk, hogy a jövőben az ilyen felvásárlókat nem szabad engedni Magyarország határaihoz s ezeknek
ott tilos emberkereskedelmet folytatni.” (A drinápolyi békéből, 1568)
„A török országunk egyes részeit ugyan elfoglalta, de inkább csak háta mögött hagyta, mint meghódította,
hiszen saját hivatalait, saját törvényeit behozni nem bírta; kénytelen eltűrni, hogy azok a maguk
szervezetében maradjanak, és hogy a maguk alkotmányával éljenek.” (Balassa János levele, 1555)

E513S-3. A kérdés a három részre szakadt Magyarország történetével kapcsolatos. (rövid)
[E-08-máj-1] Mutassa be a források és ismeretei alapján azokat a tényezőket, amelyek a XVI–XVII.
században a három országrész összetartozására, illetve egységére utalnak! Használja a középiskolai
történelmi atlaszt!
Magyarország gazdasága a hódoltság korában

„Valameddig pedig a’ Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a’ németnél lészen, és a
Magyar Királyság is a’ németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet
Erdélyben fenntartani, mert nekik is oltalmokra, javokra lészen.” (Részlet Bocskai István végrendeletéből,
1606)
„A török–magyar hatalmi harc célja és tárgya, a török terület népessége így egyáltalán nem tekinthető
pusztán szenvedő részesnek, hanem a kondomíniumot kierőszakoló és formáló alkotóelemek egyikének.
Ilyen értelemben ő is nyert valamit: aránytalanul nagy áldozatok árán kiverekedte községi élete
viszonylagos szabadságát, ezzel részben a maga, részben a nemesség számára átmentette a magyar
államiságnak azt a darabját, amelyért ő volt felelős.” (Hegyi Klára történész)
„Mennyivel éntőlem ékesb igékkel lehetett, olyannal csináltam ez Comediát. Ha én is azért az magyar
nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meg lehetne
az, azmi egyéb nyelven meglehet.” (Balassi Bálint: Szép magyar comoedia, 1588)

E513S-4. A feladat a XVI–XVII. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (rövid) [E-15-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország XVI–XVII. századi
külkereskedelmének korabeli jellemzőit! Válaszában világítson rá, miként hatottak az európai
gazdasági változások az ország kereskedelmi lehetőségeire! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
100 kg búza ára Bécsben és Magyarországon

„Sok gazdag áros nép győle az várasba, Gazdag harminczadot szörzének várasban, Császárnak sok kincse
győle tárházába, Onnat fizettetött hó-pínzt Magyarországban.” (Tinódi Lantos Sebestyén költeménye
Szegedről)

E513S-5. A feladat a XVI. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (hosszú) [E-06-máj-1]
Mutassa be a XVI. századi Magyarország gazdasági viszonyait! Elemezze az országot érő külső
hatások szerepét, jelentőségét!
A magyar gazdaság a XVI. században
Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása

A behozatal áruösszetétele
Árufajta Vámérték (forint) Százalék
Élelmiszer 12 400 8,75
Bőr- és szőrmeáru 3 400 2,32
Szövött áru 97 200 68,62
Faáru 210 0,02
Ásványi, fém- és üvegáru 13 940 9,85
Nürnbergi és szatócsáru 10 670 7,56
Vegyes áru 4 080 2,88
Összesen 141 900 100,00
A kivitel áruösszetétele
Árufajta Vámérték (forint) Százalék
Élelmiszer 12 400 3,96
Állatok 302 000 93,65
Bőr- és szőrmeáru 7 200 2,32
Szövött áru 600 0,02
Fémáruk 1 090 0,04
Szatócsáru 11 000 0,01
Összesen 334 290 100,00

E513S-6. A feladat a XVI-XVII. századi magyar történelemre vonatkozik. (rövid) [E-07-okt] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a XVI. századi magyar gazdaság alapvető jellegzetességeit!
Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása
A kivitel áruösszetétele A behozatal áruösszetétele
Vámérték Vámérték
Árufajta Százalék Árufajta Százalék
(forint) (forint)
Élelmiszer 12 357,90 3,96 Élelmiszer 12 357,10 8,75
Állatok 301 973,05 93,65 Faáru 210,10 0,02
Bőr- és szőrmeáru 7 185,95 2,32 Bőr- és szőrmeáru 3 365,12 2,32
Szövött áru 587,20 0,02 Szövött áru 97 220,16 68,62
Fémáru 1 090,00 0,04 Ásványi, fém- és üvegáru 13 940,60 9,85
Szatócsáru 108,80 0,01 Szatócsáru és vegyes áru 14 748,70 10,44
Összesen 323 302,80 100,00 Összesen 141 732,78 100,00
„Sok szép gazdagságával ez föld rakva vala, Rajta sok szép város s roppant falu vala, / Ezt sok szép
vénember s polgár rakja vala, Ifjú népe erős medve módra vala. […] / Vége-széle az sok baromnak nem
vala, Szegény ember köztük, ha száz barma vala, Nehány országokat hússal tartanak vala, Nálok az
baromnak már böcsi nem vala.” (Wathay Ferenc, 1604)
„Az ország karai és rendei azonfelül elhatározták, hogy a véghelyeknek a megerősítésére (ami kiválóan
szükséges) az összes urak, nemesek és más birtokosok a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett összeírás
szerént hat napi ingyenmunkára (csak is az aratás és a szüret idejét véve ki) kibocsássák és kiküldjék, akik
is […] azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak.” (Az 1557-es pozsonyi országgyűlés
törvényeiből)
Magyarország gazdasága a XVI–XVII. században

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
5.2.1. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

(középszint)
E521R-1. A feladat az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos. [E-16-máj-1] Oldja meg a feladatokat a
forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„[II.] Géza király [a XII. században] hívott bennünket […], s ezért nem vagyunk idegenek […]; nem
vagyunk jobbágyok, hanem alattvalók és kedves hívek. Kitűnik ez nemcsak privilégiumainkból
[kiváltságainkból], hanem egyéb királyi írásokból is, melyekkel hatalmas ládákat töltöttünk meg hogy a
városházán a magunk becsületére és utódaink emlékezetére megőrizzük őket. [...] Azt mondják, csak
vendégek vagytok […]. Erre én azt felelem: való, hogy vendégek voltunk, de éppen ezt tekintjük
tisztességünknek.” (Egy elöljáró beszéde Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem előtt, 1591)
a) Nevezze meg azt a rendi nemzetet, amelyikről a forrás szól!
……………………….…….
b) Nevezze meg a forrásban aláhúzott társadalmi csoportot latin eredetű szakkifejezéssel!
…………………………….
c) Nevezze meg a középkor társadalmának fő rétegei közül azt, amelyikhez a forrásban megszólaló
személyek tartoztak!
…………………………….
d) Nevezzen meg egyet a forrásban szereplő rendi nemzetnek adott kiváltságok közül!
…………………………….
4 pont

E521R-2. A feladat Erdély történetéhez kapcsolódik. [E-11-máj-1] Egészítse ki az Erdély XVII.
századi társadalmi viszonyait bemutató táblázatot! Írja be a megadott szavakat a táblázat megfelelő
mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.)
evangélikus görögkeleti (ortodox) katolikus magyar
magyar német református szász
terület Szászföld vármegyék Székelyföld
rendi nemzet a) b) székely
nyelv c) román d)
vallás e) f) g) h)
4 pont

E521R-3. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik. [E-12-máj-1] Döntse el az
állításokról a források és ismeretei segítségével, hogy igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő mezőjébe! (Elemenként 0,5 pont.)
Erdély vallási térképe a XVI. század végén Erdély közigazgatási térképe a XVI. században
Az erdélyi népesség anyanyelvi megoszlása a XVI. század végén (fő)

magyar román német
erdélyi vármegyék 240 000 200 000 20 000
Részek 170 000 110 000 n. a.
székely székek 150 000 n. a. n. a.
szász székek n. a. 15 000 65 000
n. a.: nincs adat
Állítások Igaz Hamis

a) Az erdélyi három rendi nemzet nagyjából megfeleltethető a három nyelvi
csoportnak.
b) Az erdélyi három rendi nemzet – a térképek alapján – nagyjából megfeleltethető
három vallási közösségnek.
c) A Részek lakossága zömében katolikus vallású volt.
d) Az erdélyi szászok anyanyelvük miatt a reformáció svájci irányzatát követték.
e) Az erdélyi városoknak a dél-erdélyi szász székeken kívül is volt német nyelvű lakos-
sága.
f) A görögkeleti felekezet létszáma a román bevándorlással dinamikusan növekedett a
Fejedelemségben.
g) Erdélyben csak katolikus, evangélikus, református és görögkeleti vallásúak éltek.
h) A románok kezdetben főleg a Kárpátokban telepedtek le.
4 pont

E521R-4. A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. [E-17-máj-1] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével!
330 000
népességén belül
100 000
XV. század vége XVI. század vége*
Erdély népességének változása a XVI. században (becsült adatok)

*Az 1570-ben Erdélyhez csatolt „Részekkel” együtt.
a) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! Húzza alá a helyes választ! (0,5 pont)
A diagramról leolvasható, hogy a XVI. századi Erdélyben a románok száma nagyobb arányban nőtt, mint
a teljes lakosságé.
igaz hamis
b) A népességnövekedés egyik oka a természetes szaporodás volt, vagyis a születések száma meghaladta a
halálozásokét. Mi volt a népességnövekedés másik két jellemző oka? (Elemenként 0,5 pont.)
1. ……………………………………………………………………………………………………………..
2. ……………………………………………………………………………………………………………..
c) A korszakban a három részre szakadt Magyarország teljes népességére vonatkozóan a becsült adatok
alapján nem beszélhetünk természetes szaporodásról. Mi volt az alapvető történelmi oka az Erdélyben
mutatkozó eltérésnek? (1 pont)
……………………………………………………..…………………………………………………………
d) Állapítsa meg, Erdély mely népcsoportjaira vonatkoznak Verancsics Antal, XVI. században élt
püspök és történetíró következő megállapításai. Húzza alá a helyes választ! (Elemenként 0,5 pont.)
1. „Sok [köztük] a nemes, földjeiket kitűnően művelik, nem városokban laknak, hanem faluszerűen,
várakban és házakban. [Nemeseik] részt vesznek az állami életben […].”
magyar román szász
2. „Igen szorgalmasak, dolgosak, leginkább kereskedéssel és mindenfajta iparral foglalkoznak.”
magyar szász székely
3. „[Többnyire] a magyarok jobbágyai, saját településeik nincsenek, hanem az egész országban elszórtan,
nyájaikkal hegyekben és erdőkben rejtőzködve nyomorúságosan [értsd: szegénységben] folytatják
életüket.”
román szász székely 4 pont

5.2.3. Bethlen Gábor fejedelemsége
(emelt szint)
E523R-1. A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. [E-19-máj-2] Oldja meg a feladatokat
a forrás és ismeretei segítségével!
„A [kincstár] jószágaiban való […] gazdálkodásra […] jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván
mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, [higany]- és rézbányáknak […] míveltetésére messzünnen is nagy
költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy
költséggel mindenféle jó mesterembereket, […] kőmíveseket behozat vala, Morvaországból [Cseh
Királyság] az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle mesterembereket.” (Szalárdi János
krónikájából, 1662)
Egészítse ki a táblázatot a hiányzó fejedelmi jövedelemforrásokkal! Írja a megfelelő
szakkifejezéseket a táblázatba! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Egy mezőbe egy kifejezést
írjon, négy kifejezés kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Szakkifejezések: bányabér, kapuadó, kilenced, monopóliumok, nemesek adói, robot, szászok adói, tized
Fejedelmi jövedelem típusa Fejedelmi jövedelem forrása

Magángazdasági (földesúri)
a)
jövedelmek
vámok
pénzverés
Regáléjövedelmek
b)
c)
d)
Országgyűlés által megszavazott
szabad királyi városok adói
jövedelmek
hadiadó
e) Hogyan használta ki Bethlen Erdély gazdaságának fejlesztésére a Habsburgok által támogatott

ellenreformációt? Válaszát saját szavaival, a forrás alapján fogalmazza meg! (1 pont)
………………………………………………………………………………………….…………………….
3 pont

a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Mely szép virágjában maradott légyen Magyarország is mind addig, valamíg a maga nemzetéből
választhatott fejedelmet […]. De mihelyt derekasan a magok nemzetekből való electiót [választást]
megutálák, megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák magukat, micsoda haszon következék belőle?
Nem egyéb kétfelé szakadásnál, […]. Valamíg a török nemzettel való frigy mellett megmaradtak, mellőle
el nem állottak, volt-e valakitől valami bántások? […] De mihelyt a német nemzet mellé állának, micsoda
jutalommal fizete, szájunkban az íze; azzal tudniillik, mellyel régen kívánta és mesterkedett benne, hogy
nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével megölhesse, országunkat a földdel egyenessé
tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a Felséges Úristen csudálatos képpen a török nemzetet újabban
hozzánk nem gerjeszti s kapcsolja vala […] (mely dologban mennyit szolgáltam légyen, tégyen az Úristen
bizonyságot róla), ki meri azt mondani nemzetünk közül, hogy Erdély országát idegen nemzettel meg nem
töltették volna? Hol volna az Isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol volna szabadsága?”
(Bethlen Gábor végrendeletéből, 1629)
a) Fogalmazza meg saját szavaival, miben látja Bethlen a kor problémáinak gyökerét!
…………………………………………………………………………………………………..……………
b) Fogalmazza meg saját szavaival, mit tekint Bethlen fő külpolitikai céljának és sikerének?
……………………………………………………………………………………………………..…………
c) Magyarázza meg, miért vitatható Bethlen dőlten szedett állítása!
………………………………………………………………………………………………..………………
………………………………………………………………………………..………………………………
3 pont

E523R-3. A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. [E-17-okt] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével!
A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után
székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban
[kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket, udvarbírákat
állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […] míveltetésekre
messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az országba idegen
országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala, Morvaországból
az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.” (Szalárdi János Siralmas
magyar krónikája, 1662)
B) Bethlen Gábor jövedelmei
Exportmonopóliumok* 270 ezer aranyforint
Fejedelmi birtokok és regálék 250 ezer aranyforint
Jobbágyi és városi adók 80 ezer aranyforint
Összesen 600 ezer aranyforint
*Kizárólagos jog bizonyos termékek kivitelére.
a) Melyik városban volt Bethlen Gábor székhelye? (0,5 pont) …………………..……………………….

b) Fogalmazza meg, mely konkrét jogcímeken szerzett fejedelmi bevételek növekedtek az A) jelű
forrás aláhúzott részében leírt intézkedés következtében! Két válaszelemet írjon! (Elemenként 1 pont.)
- ……………………………………………………………..
- ……………………………………………………………..
Karikázza be feladatrészenként az állításokat igazzá tevő befejezések sorszámát! (Elemenként
0,5 pont.)
c) A kincstári birtokokon való gazdálkodás azért volt különösen jelentős, mert…
1. a vetésforgó bevezetése jóval nagyobb szakértelmet követelt meg.
2. Bethlen nagy kiterjedésű fejedelmi birtokokkal rendelkezett, majd később ezeket újabbakkal
gyarapította.
3. uralkodása idején kezdődött el az európai munkamegosztás és ezzel a majorság növelése.
d) A forrásban említett új keresztyének…
1. a Habsburgok által elüldözött katolikusok lehettek.
2. a fogságba esett és ott keresztény hitre tért muzulmánok lehettek.
3. egy Európa-szerte üldözött protestáns kisebbség tagjai, az újrakeresztelők lehettek.
e) Bethlen gazdaságpolitikája emlékeztet a merkantilista elvekre,…
1. bár Bethlen évtizedekkel azok nyugat-európai megjelenése előtt uralkodott.
2. mert a nyugaton egyetemre járt magyar diákok megismertették Erdéllyel a modern gondolatokat.
3. hiszen mindkét esetben a fejlett manufaktúraipar árukivitele volt a legfőbb bevételi forrás.
4 pont

E523R-4. A feladat az Erdélyi Fejedelemség virágkorával kapcsolatos. [E-05-máj-1] Válaszoljon a
kérdésekre a források segítségével!
„Fiscus [kincstári] jószágaiban való majorkodásukra gazdálkodásra jó gondviselőket állíttatván mindenütt
a sóaknák, arany, ezüst, higany és rézbányáknak míveltetéseket ottan jó helyben állíttatta, és azoknak
míveltetésökre nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. De mindenekfelett az
Isten tisztelet minden tehetsége szerint nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában felállítani, scholákat
[iskolákat] építtetni, azokban a deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós
ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni, a hazát református tudós keresztény tanítókkal,
tudós profeszorokkal megékíteni fő gondja volt. […] Ezek alatt naponként erősödvén és tárháza is épülvén
a fejedelmi házakat és udvart itt is székeshelyén nagy friss és pompás épülettel kívül olasz módon
megékesítvén. […] Az országban idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket,
kőmíveseket behozat vala, Morvaországból az új keresztények közül majd kétszázig való mindenféle jó
mesterembereket, mind feleségekkel, gyermekekkel behozatván és azokat igen alkalmatos kis helyre
bizonyos privilégiumokkal, szabadságokkal megtelepítvén.” (Szalárdi János: Siralmas krónikájából)
„De mihelyt a német nemzet mellé állának, micsoda jutalommal fizete, szájunkban az íze. Azon tudniillik,
mellyel régen kívánta és mesterkedett benne, hogy nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével
megölesse, országunkat a földdel egyenessé tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a felséges Úristen
csudálatosképpen, a török nemzetet újabban hozzánk nem gerjeszti, s kapcsolja vala, és igen jó, jámbor urat
nem támaszt vala végbenvitelére. […] Ki meri azt mondani nemzetünk közül, hogy Erdély országát idegen
nemzettel meg nem töltették volna?” (Bethlen Gábor végrendeletéből, 1629)
a) Határozza meg, milyen célokat szolgáltak Bethlen gazdasági intézkedései! (1 pont)
.........................................................................................................................................................................
b) Soroljon fel két intézkedését, mely a reformáció terjedését szolgálta! (Elemenként 0,5 pont)
1. ......................................................................................................................................................................
2. ......................................................................................................................................................................
c) Állapítsa meg, hogy a második szövegben Bethlen mely politikai döntését kívánta igazolni! (1 pont)
..........................................................................................................................................................................
d) Nevezze meg, melyik európai háborúba kapcsolódott be Bethlen! Írja le a kezdő és befejező
dátumát! (Elemenként 0,5 pont)
- Háború megnevezése: ....................................................................
- Kezdő és befejező dátuma (év): .....................................................
4 pont

a források és ismeretei segítségével!
A) „Az magam kicsiny seregével és értékecskémmel megindulék segítségükre [a magyar nemesek
megsegítésére], […] az mint mellettem kezdettek vala fogni minden rendek az dolgot, ha úgy bátor csak
két esztendeig [folytatják] vala is, nagy reménységem lehetett volna az Úristenben, hogy az németek igája
alól az egész magyar nemzet felemelkedik, és minden állapotja [helyreállíttatik]. […] De […] az nagy
[lelkesedés] nagy hirtelen megváltozék az emberekben, az hadakozást megúnák, […] de annál inkább
elrémülének, meghallván a prágai szerencsétlen ütközetet [1620], elrémültek igen sokan, és némelyek
keresett szín alatt [értsd: ürügyet keresve] [haza] kezdének búcsúzni.” (Bethlen Gábor levele, 1627)
B) „Mely szép virágjában maradott […] Magyarország is mind addig, valamíg a maga nemzetéből
választhatott fejedelmet […]. De mihelyt derekasan a maguk nemzetéből való [választást] megutálák,
megveték, idegen fejedelmek alá veték s adák magukat, micsoda haszon következék belőle? Nem egyéb
két felé szakadásnál […]. Amíg a török nemzettel való frigy mellett megmaradtak, mellőle el nem állottak,
volt-e valakitől valami bántásuk? János király idejétől fogva arról magunk tehetünk bizonyságot [hogy
nem]. De mihelyt a német nemzet mellé állának, micsoda jutalommal fizete, […] azzal tudniillik, […] hogy
nemzetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nemével megölhesse, országunkat a földdel egyenessé
tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a Felséges Úristen csudálatos képpen a török nemzetet újabban
hozzánk nem […] kapcsolja vala […], hol volna az Isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol
volna szabadsága?” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629)
Állapítsa meg, melyik forrásrészlet támasztja alá a következő állításokat! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő mezőjébe! Egy sorba csak egy X jelet írhat. (Elemenként 0,5 pont.)
Csak az Csak a Mind- Egyik

Állítás
A) B) kettő sem
a) Bethlen utal a magyar rendi jogok sérelmére.
b) Bethlen utal a harmincéves háborúra a Habsburg-ellenes
küzdelemmel kapcsolatban.
c) Bethlen a problémák forrását a kettős királyválasztásban látja.
d) Bethlen közvetlen célként Magyarország és Erdély egyesítését
tűzte ki.
C) „Mert Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyarországi koronás király, […] de Erdélyt mi
Magyarországhoz soha nem engedjük [csatolni]; mert Erdély Szulejmán szultán találmánya, és sajátja az
hatalmas császárnak.” (Szultáni üzenet, 1620)
e) Miben egészíti ki vagy módosítja a C) jelű forrás az A) jelű forrás állításait a hadjárat
befejezésének okaira vonatkozóan? (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………………………
f) Miben mond ellent a C) jelű forrás a B) jelű forrás állításainak? (1 pont)
……………………………………………………………………………………………..…………………
4 pont

E523R-6. A feladat Bethlen Gábor fejedelemségéhez kapcsolódik. [E-20-okt] Oldja meg a feladatokat
az ábra és ismeretei segítségével!
BETHLEN GÁBOR BECSÜLT JÖVEDELMEI
Rendi be- Rendektől
Rendektől független
folyás függő
Jövedelem-
Regálék Adók
kategória
Fejedelmi Összesen
vármegyei
birtokok
Jövedelem- bánya- jobbágyok,
jövedelmei vámok pénzverés tized
típus jövedelmek szászok,
városok adói
Jövedelem
41 000 51 500 81 000 119 500 39 050 80 000 412 050
(Ft)
a) Mely jövedelemtípus jelenik meg az alábbi forrásrészletben? Írja a jövedelemtípus nevét a
kipontozott vonalra! A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (0,5 pont)
„Fiscus [kincstár]jószágaiban való majorkodásokra [gazdálkodásra], [...] jó gondviselőket, udvarbírákat
állíttatván.” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónika, 1662)
……………………………………………………….
b) Mely jövedelemtípus növekedéséhez járult hozzá – a bányajövedelmeken kívül – a
forrásrészletben megjelenő tevékenység? Írja a jövedelemtípus nevét a kipontozott vonalra!
A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (0,5 pont)
„arany-, ezüst[bányáknak] [...] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós
főmestereket hozatott vala.” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónika, 1662)
……………………………………………………….
c) Az erdélyi fejedelem különleges jogköre volt, hogy az országgyűlésre saját jogon meghívhatott
résztvevőket (regalistákat). Mely jövedelemkategória növelésére tudott ezáltal közvetlenül hatni? A
táblázatban szereplő jövedelemkategóriák közül válasszon! (0,5 pont)
……………………………………………………….
d) Az egyik fontos jövedelemtípus a reformáció terjedése, valamint a katolikus püspökségek
megüresedése miatt került a 16. század közepétől az erdélyi fejedelmek kezébe. Írja a fejedelmi
jövedelemtípus nevét a kipontozott vonalra! A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon!
(0,5 pont)
……………………………………………………….
e) Bethlen Gábor erős fejedelmi hatalmat épített ki. Támassza alá ezt az állítást a táblázat alapján!
(1 pont)
……………………………………………….……………………………………………………………….
f) Bethlen Gábor kiadásainak jelentős hányadát a hadikiadások tették ki. Nevezze meg azt a háborút,
amely az európai hatalmak jelentős részének részvételével zajlott, és amelybe Bethlen is
bekapcsolódott! (1 pont)
………………………………………………………..
4 pont

E523S-1. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-10-máj-1] Mutassa
be Bethlen Gábor fejedelemségének fő vonásait a források és ismeretei alapján! Használja a
középiskolai történelmi atlaszt!
„[Az igazi uralkodó] Istentől küldetik és választatik, mint az országnak földjét, főképpen élő vitézit az
hadakozásra megtanító Bethlen Gábor. […] Az mely király avagy fejedelem az népet szereti, és azoktól ő
is szerettetik, nem különben tündöklik birodalmában, mint az jó házi gazda az népe között, fő hajósmester
hajójában az evedzősök között, az embernek szíve az többi tagok között, és az fényes nap az holddal
egyetemben az több ragyogó csillagok között, sőt Isten személyét viselő király az itt ez földön, az mi Isten
az égben.” (Pataki Füsüs János lelkész, 1626)
„Hogy pedig mi az törökkel az békességet keressük, azt nagy és elkeseredett szükség kényszeríti ránk.
Megkísérelte ugyan néhányszor a mi nemzetünk, s főleg Erdély ezt az igát a nyakáról lerázni, bízva a
keresztény világban, leginkább pedig a német birodalomban. De hogy milyen szerencsétlenül, azt ma is
nagy sóhajtással érezzük. A német császártól nagyon messze vagyunk, valóban az oroszlán torkában
vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet, míg ő szent császári felsége tanácskozik felőlünk. Mégis
nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának és tűnnének el.” (Bethlen
Gábor levele)
„Látván ilyen igyefogyott állapotját azért nemzetünknek, megbizonyosodván felőle, hogy akiktől ótalmazni
kívántatnék az ország, azoktól háborgattatik, sok requisitiójokra [megkeresés] nem nézhettem öszvetött
kézzel-lábbal a kikövetkezhetendő veszedelmet, melyből nekem is mindjárt azután hasonló sorsom lehetett
volna; hanem Istenemhez való zelusomból [buzgóság], nemzetemhez való szeretetemből én is ím felköltem,
és amiben tudok nekik szolgálni, abban munkálódom éjjel és nappal, nem szánom fáradságomat, nem
szánom költségemet, nem szánom végtére halálomat érettek elfogyatni, mint igaz magyar.” (Bethlen Gábor
levele Nádasdy Tamáshoz, 1620)
„Ilyen okok kényszerítettenek engemet a Ferdinánddal való megbékélésre, nem lévén pénzem, népem,
porom [lőporom], golyóbisom elegendő, kivel az német császár, spanyol király, lengyel király, pápa és
egynehány nagy hercegeknek hadai ellen úgy hadakozhassam, […] ilyen szép országot kezemből ki nem
bocsáthattam volna érette, de nem lévén kivel [mivel] hadakoznom, hatalmas [török] császár is semmivel
sem segítvén, nem tudtam mit egyebet tenni, hanem az békességhez kellett nyúlnom, kit nem úgy vihettem
véghez, amint én kívántam, avagy az ország méltósága és igazsága kívánta volna, hanem csak úgy, az mint
az szorult állapot engedte.” (Bethlen Gábor levele a békekötésről)

Bethlen a harmincéves háborúban Brandenburgi Katalin, a fejedelem felesége
Bethlen Gábor aranyforintja (1619)

E523S-2. A feladat a kora újkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-11-okt] Mutassa be
a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségének alapvető vonásait!
Válaszában térjen ki gazdasági, kulturális, bel- és külpolitikai szempontokra is! Használja a
középiskolai történelmi atlaszt is!
„Azonnal, hogy tárháza valamit gyarapodni kezde, [...] székes helyén Fehérvárott, [...] nagy, friss, fejedelmi
pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket,
fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. [...] Nagy
szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat [iskolákat] építtetni, azokban deák széptudományokat
taníttatni [...]; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő gondja
volt. [...] Bibliothecát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakottat, olyat
szerzett vala azon kollégium szükségére, amelyeknek is megszerzése sok ezer tallérba kerülhetett.”
(Szalárdi János, 1662)
„Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb, nyomorultabb fejedelem nem lött
volna, mert a török mindjárt az országnak végházait [végvárait] én tőlem megadatni kívánta volna, melyet
ha nem cselekedém, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támad az német mellé.” (Bethlen Gábor a
királyi cím visszautasításáról)
„A következő napon egy Palánk nevű helységig meneteltünk, itt találkoztunk Bethlen Gábor 30000 főnyi
seregével és az 50000 főnyi török sereggel, amely a miénkkel együtt, úgy tűnt, 100000 főt tesz ki. Amikor
a császár ezt meghallotta, megrémült, majd sok titkos tárgyalás után két évre békét kötött a törökkel és
Bethlen Gáborral, megadva nekik, amit kértek.” (Egy angol zsoldos Bethlen Gábor 1626. évi hadjáratáról)
„Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel
való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon
kedvét keressék.” (Bethlen Gábor végrendeletéből)

E523S-3. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik (rövid) [E-16-máj-1] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével Bethlen Gábor gazdaságpolitikáját! Válaszában ismertesse a
fejedelem gazdaságpolitikájának politikai és kulturális összefüggéseit!
Erdély külkereskedelme a XVII. században

„[Bethlen Gábor] mindenekfelett az Isten tiszteletit minden tehetsége szerint nagy szorgalmatossággal
igyekezte az hazában felállítani, scholákat [iskolákat] építtetni, azokban a deák [latin] széptudományokat
taníttatni, az belgiumi, angliai academiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljártatni és
taníttatni, a hazát református, tudós, keresztyén tanítókkal, tudós professorokkal megékesíteni fő gondja
volt.” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónika, 1662)

E523S-4. A feladat Erdély történetével kapcsolatos. (hosszú) [E-13-máj-2] Igazolja a források és
ismeretei segítségével, hogy jogosan nevezik Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét Erdély
aranykorának! Térjen ki arra is, hogy az aranykort milyen külső feltételek közepette teremtette meg
a fejedelem!
„[…] a német császártól nagyon messzire vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán
könnyen darabokra téphet és szétmarcangolhat minket, míg ő császári fölsége tanácskozik felőlünk […]
Mégis: nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának s tűnnének el,
akármit is hazudnak rólunk az emberek.” (Bethlen Gábor, 1623)
Magyarország Bethlen Gábor korában

„Bethlen Gábor, amint a fejedelemségét elnyerte, az ország megcsendesítésére, békességnek, törvénynek
helyreállítására, végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét, s mind moldvai, havasalföldi vajdákkal,
lengyelekkel jó szomszédságot, barátságot szerezvén, s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól
[…] megtisztíttatta. Azonnal hogy tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde […], székes helyén
[Gyula]Fehérvárott, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy, friss, fejedelmi
pompás építésű házakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket,
fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén helyreállítani, megorvosolni. A
sóaknák, arany-, ezüst-, higany és rézbányáknak műveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak
míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. De
mindenekelőtt […] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scholákat építtetni, azokban deák
széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul
feljáratni és taníttatni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni fő
gondja volt […] Bibliotechát, különb-különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel
rakottat, olyat szerzett vala azon [ti. gyulafehérvári] kollegium szükségére, amelyeknek is megszerzése sok
ezer tallérba kerülhetett […].” (Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája, 1662)

E523S-5. A feladat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodásával kapcsolatos. (hosszú)
[E-16-máj-2] Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor kül- és belpolitikai
törekvéseit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel
való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon a
kedvét keressék. [Török] császár háta megett legfeljebb egy-két vezért, vagy belső agák közül magoknak
igaz pártfogókat keressenek, kik által minden jó és veszedelmes állapotoknak végére mehessenek, a gonosz
szándékot idejében megelőzhessék, mert az előre látott gerely kevésbé sebez, a szép szónak nem szokott a
feje betörni.” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629)
„Ha a morvaiaknak [cseheknek] kévántatik az segítség, kegyelmed egyenesen arra forduljon, és melléjek
menjen, nekem sietséggel értésemre adván kegyelmed, egyenesen én is az kegyelmed nyomán sietek
hozzájuk […].” (Bethlen Gábor levele Thurzó Imréhez, 1619)
„A sóaknák, arany-, ezüst-, higany- és rézbányáknak míveltetéseket jó helyben állíttatta, és azoknak
míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az
országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, tudós fundálókat,
kőmíveseket behozat vala, Magyarországból az új keresztények közül [anabaptisták] majd kétszázig való
mindenféle jó mesterembereket […]. De mindenekelőtt […] nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában
scholákat építtetni, azokban deák széptudományokat taníttatni, az belgiumi, angliai akadémiákban tudós
ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni.” (Szalárdi János, 1662)
„Miután Bethlen Gábor az Erdély feletti uralmat elnyerte, úgy gondolta, hogy a fejedelemség megtartására
felettébb szükséges, hogy három dolgot megtegyen. Mindenekelőtt a győzhetetlen török császár tetszését
köteles hálával megnyerni. Azután Mátyás császárnál, a keresztény világ uralkodójánál, kinek udvaránál
maró rágalmakkal halmozták el, tettéről és fejedelemségéről számot adni. Végül országa népének lelkét
[…] meggyőzve […] a hazának rút romladékait az előbbi épségbe helyrehozzák és felvirágoztassák.”
(Bojti Veres Gáspár: A nagy Bethlen Gábor viselt dolgairól, 1624)

E523S-6. A feladat a XVII. századi magyar történelemre vonatkozik. (rövid) [E-06-máj-1] Mutassa be
a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor külpolitikájának jellemzőit, különös tekintettel az
országegyesítés problémájára! Használja a történelmi atlaszt!
Kronológia
1613 A török kinevezi Bethlent erdélyi fejedelemmé
1616 Bethlen átadja Lippát a töröknek
1618 A cseh felkelés kitörése
1619 Bethlen elfoglalja Kassát
1620 Besztercebányán Bethlent magyar királlyá választják, de a koronázást elutasítja;
a csehek fehérhegyi veresége
1621 A nikolsburgi béke
1623 Bethlen újabb magyarországi hadjárata
1626 Bethlen újabb magyarországi hadjárata
1629 Bethlen Gábor halála
„Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb fejedelem nem lőtt volna, mert a török
mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna.” (Bethlen a korona visszautasításáról,
1620)
„De az nagy lelkesedés nagy hirtelen megváltozék, az hadakozást megúnák, az úri és nemes rend mindjárt
látván, hogy nem egy-két hét alatt mehet végben hazájoknak egy római császár keze alól való szabadítása,
hanem vérek ontását is kelletik hazájokért netalán szenvedni – megsokallák, bokrosan kezdenek tanácsot
tartani.” (Bethlen Alvinczi Péternek az 1626-os hadjáratról)
„A királyi felség a mágnásokat és nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar véghelyeken levő
magyar katonákat vallásukban megháborítani nem fogja. A nádort a legközelebb tartandó első
országgyűlésen régi szokás szerint meg kell választani.” (Az 1621-ben Nikolsburgban is megerősített 1606-
os bécsi béke)
„Az én tanácsom az én hazámhoz ez: a törökkel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle
el ne szakadjanak.” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629)

E523S-7. A feladat az Erdélyi Fejedelemség történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-21-máj-2]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Erdélyi Fejedelemség politikai berendezkedését,
valamint etnikai és vallási viszonyait! Eseménytörténetet ne írjon!
„Először is, minthogy azon címről támadt vita ő legszentebb császári és királyi felsége s a fenséges
fejedelem között, […] abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem lemond »Magyarország stb.
választott királya« címéről és ezzel kapcsolatban minden igényéről, s azzal a címmel, mely alább
következik, ő is, leszármazottai és utódai is megelégszenek: […] Isten kegyelméből Erdély és
magyarországi Részek fejedelme. E címet ő legszentebb császári és királyi felsége, valamint utódai
mindvégig meg fogják őrizni a fenséges fejedelem és utódai számára.” (A speyeri szerződés, 1570)
Az erdélyi országgyűlés szerkezete

Erdély rendi és etnikai viszonyai
Rendi nemzetek szász magyar székely
Közigazgatási egységek szász székek vármegyék székely székek
Beszélt nyelvek német román magyar
Magyarország felekezeti viszonyai a XVI. században

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
5.3.1. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról

(emelt szint)
E531R-1. A feladat a XVII. századi Magyarországgal kapcsolatos. [E-12-máj-2] Rendelje a felsorolt
földrajzi nevekhez a táblázat állításait, majd írja be a térképen található betűjelét, illetve tegye
növekvő időrendi sorrendbe az eseményeket! Egy település kimarad! (Soronként 1 pont.)
Földrajzi nevek: Várad, Bécs, Pozsony, Besztercebánya, Buda
A XVII. századi Magyarország
Esemény Település Betűjel Sorrend

a) Bocskai békét kötött a Habsburgokkal.
b) Bethlent a magyar rendek királlyá koronázták.
c) A város közelében adta át a török Bocskainak a neki
szánt koronát.
d) A török súlyos harcok árán elfoglalta Erdély kapuját.
4 pont

E531R-2. Az alábbi feladat a XVII. századi törökellenes hadjáratokhoz kapcsolódik. [E-08-máj-1]
Válaszoljon az alábbi kérdésekre!
Török hadjáratok – törökellenes harcok

a) Töltse ki a táblázatot a török hadjáratokkal kapcsolatban az alább felsorolt információk alapján!
Minden rubrikában tüntesse fel a megfelelő betűjelet, továbbá pótolja a hiányzó évszámot! (Elemenként
0,5 pont.)
A hadjárat katonai eredménye

Évszám A hadjáratok politikai következménye
(vagy kudarca) török szempontból
1663
1683
A) Bécs sikertelen ostroma

B) Zrínyi Miklóst a magyarországi hadak főparancsnokává nevezik ki
C) Érsekújvár bevétele
D) Szentgotthárdi vereség
E) törökellenes Szent Liga megszerveződése
F) vasvári békekötés
b) Ki volt ekkor Magyarország királya? (0,5 pont)
...................................................................
4 pont

E531R-3. A feladat a kora újkori magyar történelemmel kapcsolatos. [E-14-máj-2] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„Első ütközete 1683-ban […] volt a Bécs ellen vonuló törökkel, Lotharingiai Károly alatt részt vett az
ostromolt Bécs felmentésében. Vitézsége révén hamarosan egy dragonyosezred parancsnoka lett, s gyorsan
emelkedett a ranglétrán. Részt vett […] Esztergom visszavételében, […] a Budát felszabadító hadak
alvezére lett. Itt meg is sebesült, de […] a nagyharsányi csatában már részt vett, ő vitte meg a diadal hírét.
29 évesen tábornaggyá nevezték ki, 1696 végén ……(d)…… a török elleni sereg fővezérévé tette. […]
Megvédte Péterváradot, nem sokkal később 1697. szeptember 11-én a zentai csatában tönkreverte a törököt,
az ütközetben a nagyvezír elesett, a szultán alig tudott elmenekülni. Szarajevó kifosztása és felgyújtása
kevésbé dicsőséges tettei közé tartozik. A zentai csata vezetett a […] karlócai béke megkötéséhez, amely
révén a temesi bánságot kivéve minden magyar terület kikerült a török fennhatóság alól.” (A Múlt-kor
történelmi portál cikkéből)
a) Nevezze meg (teljes név), kiről szól a fenti forrásrészlet! (1 pont)
………………………………………….
b) Melyik évben kötötték a forrásban leírt békét? (0,5 pont)
…………………
c) Mely tényezők tették lehetővé a forrásban leírt események bekövetkeztét? Említsen kettőt!
(Elemenként 0,5 pont.)
1. ………………………………………………………………………………………….…………………
2. …………………………………………………………………………………………………………….
d) Nevezze meg a forrásrészlet kipontozott helyére illő uralkodót! (0,5 pont)
…………………………………………..
e) Karikázza be annak a törvényrészletnek a betűjelét, amely következményként kapcsolatba
hozható a török kiűzésével! (1 pont)
A) „Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával […] az öröklési jogon
való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és
visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges osztrák házának
nőágára is […] feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg
birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez képest, uralkodás és
kormányzás végett átruházzák.”
B) „Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre
s örök időkre senki mást, mint fenncímzett Ő császári s királyi felségének saját ágyékából származott
fiörökösei közül az első szülöttet […] fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni és azt mindenkor
[…] leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni.”
C) „Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták, hogy az
országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok, és intézvények
ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is
egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi
kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”
4 pont

E531R-4. A feladat az újkori magyar történelemhez kapcsolódik. [E-10-máj-2] Nevezze meg a
források és ismeretei alapján, melyik uralkodó, fejedelem köthető az alábbi forrásrészletekhez!
Csak a helyesen leírt név fogadható el! (Elemenként 0,5pont.)
Uralkodó / fejedelem
neve
a) „A király serege [...] erősen megzavarodott s futásnak eredt, még azután is to-
vább folyt a harc, de már nem azon a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk
előtt. [...] A sereg nagy része kénytelen volt a mocsarak mellett elterülő völgybe
ereszkedni. [...] Sokakat az említett feneketlen mocsár temetett magába. A király
testét [...] fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély földszakadékban találták
meg [...] ebbe fúlt bele lovastul együtt, úgy amint volt, teljes fegyverzetben.” (Bro-
darics István történetíró)
b) „Kiskorában uralkodásra nevelték, a Zrínyi család és az erdélyi fejedelmi
hagyományok szellemében. Munkács kapitulációja után, tizenkét évesen Bécsbe
vitték, anyjától elszakították. [...] Miután Bercsényi szorosabb kapcsolatot
teremtett közte és a tizenhárom vármegye köznemesi politikusai között,
szervezkedésbe kezdett. [...] Elhatározta, hogy közli a magyar rendek felkelési
szándékát a francia királlyal, és segítségét kéri.” (R. Várkonyi Ágnes történész)
c) „1520-ban lépett apja örökébe. [...] Nyomban hódító hadjáratokat indított:
1521-ben bevette a déli végvárrendszer legfontosabb láncszemét, […] Nán-
dorfehérvárt, […] a következő évben elfoglalta az Egyiptom és Anatólia közti ten-
geri utat ellenőrző Rodosz szigetét a johannita lovagoktól. [...] Gyászos em-
lékezetű [...] csatában [semmisítette meg] a magyar seregeket.” (Múlt-kor – MTI
Panoráma)
d) „Világosan látta, […] hogy Magyarország önmagában, a Habsburgoktól el-
szakadva nem sokáig tudna ellenállni a töröknek. [...] A nemzetközi helyzet [...]
kedvezőtlenné vált számára. 1620 novemberében Prága falai alatt, Fehérhegynél
a cseh rendek katasztrofális vereséget szenvedtek […]. Ahogy a csata híre elterjedt
Magyarországon, úgy olvadt el […] tábora. A fejedelem most már csak azért
hadakozott, hogy kedvező feltételekkel köthessen békét.” (Tóth István György tör-
ténész)
e) „Mohács után családja egyetlen élő férfi tagja maradt, és hatalma két or-
szágrészben, az északkeleti vármegyékben és vajdai méltósága révén Erdélyben
is, […] magánvagyonán és hivatali befolyásán nyugodott. […] Megkoronázása
után […] igyekezett helyzetét erősíteni. Azt remélte, hogy […] támogatókra lel
Ferdinánd ellenében.” (Sinkovics István történész)
f) „Uralkodása jórészt a törökök és a franciák elleni hadakozásban telt el. [A Wes-
selényi-féle szervezkedést] ürügyként használta fel a magyar rendi alkotmány
felfüggesztésére, nyílt abszolutizmust vezetett be. […] A magyar végvári
katonákat fizetés nélkül elbocsátotta, mert megbízhatatlannak tartotta őket. […]
Thököly katonai sikerei meghátrálásra késztették.” (Kalmár János történész)
3 pont

E531R-5. A feladat a költő és hadvezér Zrínyi Miklós törökellenes harcaihoz kapcsolódik.
[E-13-máj-1] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Én nem szintén haszontalanul töltöttem e telet: egész Eszékig az Törökországot az Ő Felsége magyar s
német hadaival erőssen raboltattam, feles és alkalmatos várakat megvettem s kit megégettem, kit most is
tartok, az Ő Felsége dispositiójáig [rendelkezéséig].”
„Bezzeg ha nekem egy kis erőm s értékem volna most, több, hogy sem most vagyon, Kanizsát három hétig
[három héten belül] magyarévá tenném; de mindenemet, amim volt, erre az expeditióra [hadjáratra]
költöttem […], ha Ő Felsége nem segít, élhetetlenné leszek ezután.” (Részletek Zrínyi Miklós magyar
főnemesekhez írt leveleiből)
a) Melyik évben írta Zrínyi az idézett sorokat? …………
b) Nevezze meg a forrásokban „Ő Felségeként” emlegetett személyt!
………………………………………………………………….
c) Milyen konkrét, az egyik forrásból kiolvasható katonai lépést tervezett Zrínyi a levelek írásakor?
Saját szavaival fogalmazzon!
………………………………………………………………………………………………………….……
d) Hogyan viszonyult a bécsi udvar a Zrínyi által a levelek írásakor tervezett katonai lépéshez?
………………………………………………………………….……………………………………………
4 pont

E531R-6. A feladat Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér tetteivel kapcsolatos. [E-07-máj-2] Válaszoljon
a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„[…] Legkegyelmesebb Uram, Fölséged győzelmes fegyverei most tértek vissza nagy szerencsével és
eredménnyel szinte a török területeknek a szívéből. Amit ott véghezvittek és elértek, a következő: Berzencét
és Babócsát említésre méltó veszteség nélkül bevettük, és most is tartjuk. Aztán tovább előrehaladtunk, és
elfoglaltuk s fölégettük Barcsot a Dráva mellett, Tubékot Szigetvár közelében. Innen tovább nyomultunk,
rajtaütéssel hatalmunkba kerítettük és tűzzel elpusztítottuk Pécs városát, de a tél hidege megfosztott minket
magának a várnak birtokától. Ezután Eszék felé haladtunk előre, azt a híres és igazán királyi hidat
fölégettük, a hidat védő Dárda várával együtt. Innen visszatérve elhamvasztottuk a palánkkal együtt
Baranyavárat és Sásdot […].
Visszatértünkben Segesdet is elfoglaltuk és megszállva tartjuk. Ha ezt a három helyet, Kegyelmes Uram,
egy kissé tartani tudjuk, Kanizsa magától elesik, mivelhogy Törökországgal nem közlekedhetik […].
Egyébként most veszedelmes minden halogatás és nagyszerű alkalom van arra, hogy a közjó érdekében
működjünk, és különösen hogy ezeket a területeket biztosítsuk […].” (Zrínyi Miklós levele)
a) Nevezze meg azt az uralkodót, akinek Zrínyi a levelet írta!
…………………………………
b) Határozza meg, melyik év februárjában íródott a levél!
……………
c) Magyarázza meg, miért volt jelentős hadászati szempontból a híd felégetése!
……………………………………………………………..…………………………………………………
d) Nevezze meg, melyik vár visszafoglalását akarta előkészíteni Zrínyi a hadjáratával!
…………………………………
4 pont

E531R-7. A feladat a XVII. századi Magyarországra vonatkozik. [E-08-máj-2] Válaszoljon a források
és ismeretei segítségével a kérdésekre!
„X. A béke és jóbarátság nagyobb támaszaként a két igen hatalmas császár között egyezmény született,
hogy ez a jótékony béke, Isten segítségével, jelen dátumtól 20 éven át tartson. Ezt 4 hónap múlva
ünnepélyes küldöttségek ünnepélyes okmányként erősítsék meg, kárpótlásként és közös öröm gyanánt. És
hozzon a Római Császár követe a barátság jelképeként 200 ezer arany értékű ajándékot úgy, hogy a
Ottomán Porta hasonló módon, ünnepélyes küldöttséggel, méltó és hozzáillő ajándékkal viszonozza. És
jöjjön létre a küldöttségek cseréje, az eddigi szokásokat megtartva a szokott helyen és módon. A
békeszerződések azon további cikkelyei, melyeket a zsitvatoroki béke idejétől a későbbi békeszerződések
nem helyesbítettek vagy nem változtattak meg, maradjanak érvényben.” (Részlet a vasvári békéből)
A Wesselényi-összeesküvés leverése
a) Határozza meg a béke aláírásának évét! (évszám) (1 pont)
……………
b) Nevezze meg, ki a magyar király a béke aláírásakor! (1 pont)
………………………………………
c) Magyarázza meg, miért vezetett a béke aláírása a Wesselényi-mozgalom kirobbanásához! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
d) Határozza meg a kép alapján, mi lett sorsa az összeesküvés vezetőinek! (1 pont)
……………………………………………………………………………….……………………………….
4 pont

E531R-8. A feladat a költő és hadvezér Zrínyi Miklós pályafutásával kapcsolatos. [E-21-máj-2]
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Megbízott emberem, ki Bulgáriában időzik, jelentette, hogy menetkészen áll már százezer tímárbirtokos
[szolgálati birtokkal rendelkező katona], negyvenezer tatár, húszezer udvari pénzen újonnan toborzott
katona, húszezer a szomszédos magyarok, boszniaiak, görögök és bolgárok közül, ötezer albán, tizenötezer
erdélyi, húszezer a havasalföldiek és moldvaiak közül és harmincezer janicsár. […] Melyek eközben a mi
előkészületeink […]? Mit tesz Bécs? […] Hisz éppen azt kívánja Konstantinápollyá tenni az új Mohamed!
[…] Nem hagyhatom itt a hallgatás leplébe burkolva Kanizsa várának fölöttébb súlyos állapotját, mibe
magam juttattam, körös-körül véve faltörő kosokkal, azzal a szándékkal, hogy feldúljam és elfoglaljam
[…]. Ez a vár, Felség, meglehetős árnyékot vet koronája díszére […].” (Zrínyi Miklós levele I. Lipót
császárnak, 1664. február)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel a török hadseregnek azokat a katonáit, akiket a forrás
„tímárbirtokosként” említ!
………………………………
b) Mi jogosította fel a törököket arra, hogy katonai segítséget várjanak az erdélyiektől, a
moldvaiaktól, a havasalföldiektől és a tatároktól?
……………………………………………………………………………………………………………….
c) A törökök mely konkrét törekvésére hívta fel Zrínyi a császár figyelmét Konstantinápoly
említésével?
……………………………………………………………………………………………………………….
d) Mi volt a fő célja Zrínyinek az idézett levél megírásával?
……………………………………………………………………………………………………………….
4 pont

E531R-9. A feladat a török Magyarországról történő kiűzésével kapcsolatos. [E-23-máj-2] Oldja meg
a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Rendelje a forrásrészletekhez a térkép sorszámokkal jelölt helyszínei közül a hozzájuk illőt! Írja a
megfelelő sorszámot a források utáni pontozott vonalra! Két sorszám kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
Magyarország a 18. század elején

„Az ellenség által behajított egyik bomba a belső vár hadiszertára elé esett, hozzáért a helyenként kiömlött
lőporhoz, s mivel az lángra lobbanva elérte a hadiszertár belsejében tárolt […] lőport, a fölötte lévő királyi
palotával együtt a vár felét a levegőbe röpítette. […] A vár belsejében volt egy fellegvár formájú hely, oda
bezárkóztak [a védők]. Ott harcoltak az est beköszöntéig, de mindeközben a hitetlenek megtöltötték a várat,
elfoglalták, így kegyelmet kértek. […] Abdurrahman pasa vezírt golyó találta és vértanúvá lett.” (Szilahtár
Mehmed török krónikás beszámolója, 17. század)
a) Helyszín sorszáma a térképen: ……
„Valamennyi ágyú, az egész tábor és felbecsülhetetlen kincsek kerültek a kezünkre. [A várost ostromló]
ellenség hullái borítják a futóárkokat, a csatateret és a tábort, a megmaradottak hanyatt-homlok menekülnek
[Győr felé]. Tevéiket, öszvéreiket, marháikat és juhaikat csapataink ma kezdik befogni, és a foglyul ejtett
törököket falkában hajtják maguk előtt. ” (Sobieski János lengyel király levele, 17. század)
b) Helyszín sorszáma a térképen: ……
„A hatalmas tömbként fekvő [vár] […] 1521 óta volt török uralom alatt. Ez volt az európai török birodalom
katonailag legfontosabb pontjainak egyike, testes hegyeken a Duna jobb partján, ott, ahol a Száva
torkolatától lefelé a két folyó között szeglet képződik. […] Tüzet nyitottunk főként a déli oldal keleti
sarokbástyája ellen, és a hozzá balról kapcsolódó összekötő fal és négyszögű torony ellen […] [és a] torony
felső emelete leomlott, s tőle jobbra és balra megkezdtük az áttörést.” (Miksa Emánuel bajor
választófejedelem jelentése, 17. század)
c) Helyszín sorszáma a térképen: ……

Oldja meg a D) betűjelű forrásra vonatkozó feladatokat!
„Erdély területe, amint most a császári felség birtokában és hatalmában van, ugyanannak az uralma alatt
maradjon. A Temesvár vára alá vetett tartomány minden kerületével és a köztük folyó folyókkal együtt
maradjon a magas török birodalom birtokában és hatalmában.” (Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok
által kötött szerződésből)
d) Melyik évben írták alá a D) betűjelű forrásban idézett szerződést? (0,5 pont)
……………………….
e) Miért nehezményezték a magyar rendek a Határőrvidék kialakítását? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E531S-1. A feladat Zrínyi Miklóshoz kapcsolódik. (hosszú) [E-15-máj-1] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével Zrínyi Miklós politikai és katonai tevékenységét! Válaszában röviden térjen ki
irodalmi munkásságának politikai vonatkozásaira is!
„Az magyarok hiába nyitják föl az szemeket, ha nem lesz kiben bizniok. Erdélyi fejedelem ha nem ad
melegséget és bátorságot az jó magyaroknak, mit használ az vigyázás. Erdélyi fejedelem securus [biztos]
legyen abban, hogy Zrínyi Miklós minden dolgaiban secundálni [támogatni] fogja és igazán szolgálni. A
Nagyságod újabb kegyelmességét, […], teljes életem rendiben bizony megszolgálom, s ahhoz is
támaszkodom.” (Zrínyi Miklós II. Rákóczi Györgynek, 1655)
„Ok nélkül és csak religiónak [vallásnak] színe alatt valakire támadni nem jó, nem Isten kedve szerint való.
[…] De ezt a mostani világban lévő papjaink másképpen értik, holott éjjel-nappal szegény országunkban
[…] lutheránusok s kálvinisták ellen deklamálnak, ezekre hadakoznak és kiáltnak nem mezítelen
igazságnak okaival és az Istentül rendelt instrukcióval, hanem haraggal, gyűlölséggel, s ha őtőlük lehetne,
tűzzel-vassal. Nincsen talán caritas [szeretet] bennük, avagy ha van is, besötétíttetett az gyűlölségtől és a
maguk passziójátul [szenvedélyétől], azért […] nem az Isten dicsőségét keresik, kivel Krisztus urunk
intencióját [szándékát], fundációját [alkotását] és testamentumát [örökségét] elrontják.” (Zrínyi Miklós:
Mátyás király életéről való elmélkedések, 1656-57)
Az 1663–1664-es téli hadjárat

„Egy sűrű helyről, mintha a vadkant akarná meglőni, úgy lőtte volna meg a bánt főbe, s amiatt kellett volna
meghalnia. Igaz-e, nem-e, én bizon nem tudom. Amint hallottam, úgy írtam meg.” (Cserei Mihály:
História, 1721)

E531S-2. A feladat a XVII. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) [E-14-máj-2]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Zrínyi Miklós politikai és katonai tevékenységét!
„A harmincéves háború befejeződése után azok a politikai szerepet játszó királypárti magyarországi
főrendek is csalódtak az uralkodóházban, akik addig nem támogatták az erdélyi fejedelmek Habsburg-
ellenes hadjáratait. Az idegen dinasztiával szembeni ellenszenvüket keserű tapasztalatok váltották ki. Rá
kellett jönniük, hogy míg ők a Habsburgoktól várták a török kiűzését s az ország egységének helyreállítását,
addig a nagy európai konfliktus befejeződésével immáron nyugat felől sem fenyegetett dinasztia semmit
sem hajlandó tenni a »pogány« ellen.” (Kalmár János, történész)
„Ilyen vala azért a mi királyunk, melynek emlékezete öröklétig lészen a magyaroknál […]. Ennek a vitéz
hollója saskeselyűket kergetett, és azoknál magasabban járt vitézséggel, serénységgel, untalan szorgalmatos
fáradsággal. Őtet senki meg nem győzte, az ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított,
az ő állandósága és hadi tudománya mindent meghaladott, az ő jóságáért a föld jót termett, az Isten reánk
kegyelmesen nézett, és az egész ország-világ előtt tündöklő volt.” (Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről
való elmélkedés)
„Hányszor megverték a magyarok a törököket, hányszor levágták az ő számlálhatatlan táborokat, és
mindazonáltal nem jut még senkinek eszében az ő országokban mélyen bé a hadakozást vinni;
megelégedtünk azzal, hogy megismertettük magunkat vélek; nem mentünk soha is a szerencsének végig
kalauzságán, és mikor az idő alkalmatos volt reá, elhagytuk a hasznos tanácsot, hogy egy kis ideig
gyönyörködhessünk a győzedelemnek. Így ők mindenkor feltámadtak estük után, újabb fejük nő, mint az
hydrának, mi pedig untalan sóhajtjuk veszedelmünket.” (Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy)
„Szükséges […], hogy a magyar nemzet, ha ettül a fennforgó vésztül meg akar szabadulni, ha magának,
posteritásának [utódjainak] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem
jóval is másképpen. Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán]embernek legyen fegyver házánál,
noha annak is úgy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy ármádát [hadsereget] lábon készen, aki
mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron oda mehessen, ahová szükség
kévánja.” (Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság)

E531S-3. A feladat Magyarország XVII. századi történelmére vonatkozik. (hosszú) [E-07-máj-1]
Mutassa be Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri portréját ismeretei és a források alapján! Használja
a történelmi atlaszt!
„Immár is elrepült a fatalis conjontura [a végzet adta jó alkalom] leszen oly idő, hogy nem a magunk
választásábul fogunk kardot venni kezünkbe, hanem akkor, amikor az ellenségünknek lészen módja és
akaratja hozzá, és meg fogjuk bizonyítani kárunkkal, hogy aki szintén nem resolutus [határozott] az
alkalmatosságot megragadni, mikor jön, megnyomorítja ütet, mikor nem hinné.” (Zrínyi: Vitéz Hadnagy;
1653)
„[…] mi, kik minden nyavalyánkban csak egymásra szánkat tátjuk, egyikünk az másikra vet, s mindnyájan
vagyunk pedig rosszak s az vétkesek; mi az, kik mindenik a maga privátumáért [önérdekéért] eleget perel
és pattog, az publicumért [közérdekért] megnémul […].” (Zrínyi)
„Avval panaszkodnám a szerencsére, hogy evvel a geniummal [alkotó képesség, lángész], evvel a hazám
szolgálatjához való készséggel, végezetre evvel a jó igyekezettel, ebben a magyar romlásnak seculumjában
[évszázad] helyheztetett engemet, és nem azokban a dicséretes időkben, melyekben az Isten kegyelemmel
volt a magyarokhoz, és nem fordította volt orcáját őtőlök, hanem rettenetessé tette volt azoknak, akik most
unalommal néznek reánk, és csúfsággal említenek bennünket. Talált volna talán ahhoz ez a lélek, ki bennem
vagyon, maga inclinatiojából [hajlandóságából] dicsőséges foglalatosságokat, és ez is a magyar koronának
egy kis fényességet csinált volna.” (Zrínyi)
„Szükséges azért, hogy a magyar nemzet, ha ettűl a fennforgó vésztűl meg akar szabadulni, ha magának,
[…] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem jóval is másképpen.
Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán-] embernek legyen fegyver házánál, noha annak is úgy
kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy armadát [hadsereg] lábon készen, aki mindenfelé, minden
órában, minden szempillantásban, télen, nyáron, oda mehessen, ahová szükség kévánja.” (Zrínyi: Az török
áfium ellen való orvosság, 1663)
Zrínyi Miklós (1620-1664) Az eszéki híd felégetése (1664)

E531S-4. A feladat a XVII. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-08-okt] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a török kiűzésének körülményeit, magyarországi és nemzetközi
összefüggéseit, következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!
Kronológia:
1683 Thököly Imre csatlakozik a törökök táborához
1684 A Szent Liga megalakulása
1684 Regensburg-egyezmény XIV. Lajos és I. Lipót között
1688-97 Az osztrák Habsburgok háborúja Franciaországgal
1697 A hegyaljai kuruc felkelés
„Közel vagyon az török hitnek romlása […] bizony, ha volna erős, körmös kéz, most szemlátomást látni az
ő monarchiájok kisebbülését.” (Zrínyi Miklós, 1660)
„Török hadak, kuruc katonák, végvári vitézek után három császári ezred zsarolta meg a várost: Mercy,
Heissler, Caprara. Tizenkétezer kenyeret kellett adnunk, és elhajtották a város utolsó 500 marháját. Sokan
éhen megholtak, jó maga bíró emberek, gyermekek, lányok és asszonyi állatok ebet, macskát az éhség miatt
megettek. – Miskolc városa” (Esterházy Pál nádorhoz írt panaszlevél)
„[...] Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre
s örök időkre […] Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származott fiúörökösei közül az első
szülöttet fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni, és […] Magyarországon belül, meg fogják
koronázni. A karok és rendek [...] hódolatuknak és mocsoktalan hűségük kötelességének további
tanúsítására s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt részei közt [...] netalán a
jövendőben felmerülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy
az ellenmondás s ellenállás szabadságáról beiktatott [...] záradékot, második Endre király [...] törvénye [...]
31. cikkelyének tartalmából s értelméből, [...] e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávolítsák.”
(A pozsonyi országgyűlés határozata, 1687)
A török kiűzése

Magyarország népsűrűsége 1720-ban (négyzetkilométerenként)

E531S-5. A feladat a török kiűzésével kapcsolatos. (hosszú) [E-08-máj-2] Mutassa be a források és
ismeretei segítségével a török kiűzésének menetét, valamint eredményét és hatását Magyarország
fejlődésére!
Kronológia:
1687 A császári seregek legyőzik a törököt Nagyharsánynál, majd elfoglalják Erdélyt.
1688 Kollonich Lipót püspök vezetésével bizottság dolgozza ki Magyarország kormányzásának új
elveit.
1697 Savoyai Jenő a császári hadak magyarországi főparancsnoka Zentánál legyőzi a török sereget.
„1. Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő
lelküknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül [...] Ő császári és királyi fenségének saját ágyékából
származott fiúörökösei közül az elsőszülöttet fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni.” (Az 1687-
es országgyűlés határozata a Habsburgok örökös királyságáról)
„[…] elfogadtuk és kegyelmesen elhatároztuk: hogy a görög szertartású keleti egyházhoz tartozók szokása
és szabálya szerint szabadon használjátok a régi naptárt és ahogyan eddig, a jövőben is sem egyházi, sem
világi rendek nektek kellemetlenséget ne okozzanak, hanem szabadságtokban legyen magatok között saját
hatalmatokból rác nemzetiségű és nyelvű érseket állítani, akit az egyházi és a világrend közösen választ.
Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög szertartású összes keleti egyházakkal, püspököket
szentelhet, a monostorokba papokat helyezhet, a szükség szerint templomokat építhet a saját hatalmából, a
városokba és falvakba rác papokat helyezhet.” (I. Lipót szerbeknek nyújtott kiváltságleveléből – 1690)

„Először. Semmit sem változtatunk az Erdélyben bevett vallások ügyében, ez idő szerint meglevő
templomaik, iskoláik, lelkészségeik tekintetében, és nem vezetünk be más papságot vagy egyházi
személyeket. […]
Másodszor. Megerősítjük a magyar királyok, valamint Erdélynek Magyarországtól való különválása
idejében, valamennyi erdélyi fejedelem által hűséges karainak juttatott összes adományozásokat,
átruházásokat, kiváltságokat. […]
Ötödször. Minden hivatalt erdélyi honosokkal töltünk be, tehát magyarokkal, székelyekkel és szászokkal,
nem tévén különbséget közöttük vallási szempontból. […]
Tizedszer. A közügyek megtárgyalása, az igazságszolgáltatás és [...] az évi országgyűlések meghirdetését
kormányzónkra s a titkos tanácsra bízzuk: de mindannak megerősítését, amit ezeken tárgyalnak, saját
személyünknek tartjuk fenn. […]
Tizenkettedszer. Béke idején (amit a béke istene adjon meg mielőbb) 50 000 birodalmi tallér, Magyarország
és Erdély elleni háború esetén pedig 400 000 rénes forint adóval leszünk elégedettek. […]
Tizenhetedszer. Nem terheljük a tartományt nagy és szükségtelen őrsereggel, melyet részben a helyi
katonaságból szervezünk és kincstárunkból látunk el; élére azonban német tábornokot állítunk, kinek a
kormányzóval, az államtanáccsal és az erdélyi hadsereg főkapitányával hadügyekben majd a kölcsönös
kapcsolatot kell tartania.” (Az I. Lipót által 1691-ben kiadott Diploma Leopoldinumból)
„A Temesvár vára alá vetett tartomány minden kerületével és a köztük folyó folyókkal együtt maradjon a
magas Török Birodalom birtokában és hatalmában, és Erdély felől határai legyenek Erdélynek Valachia
határától a Maros folyóig a fenti szakaszban meghatározott határvonala, továbbá a Marostól a Tisza folyóig
a Marosnak innenső partjai, a Tiszától a Dunáig pedig a Tisza folyó innenső partjai alkossák a határvonalat.
Erdély területe, amint most a császári felség birtokában és hatalmában van, ugyanannak az uralma alatt
maradjon.” (Részlet a karlócai béke szövegéből, 1699. január 26.)

E531S-6. A feladat Magyarország XVII. századi történelméhez kapcsolódik. (hosszú) [E-14-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török kiűzését Magyarországról! Válaszában csak
a katonai és külpolitikai eseményekről írjon, a belpolitikai változásokról ne!
Bécs ostroma (1683, térképvázlat)
Thököly Imre elfogatása, német röplap (1685)

„[…] legfőbb királyi kötelességünknek (amelyből, ha a Seregek Ura támogatja, az idők viszontagságai
közepette szerencsés eredmények szoktak fakadni) ismertük el azt, hogy e számunkra annyira kedves
erdélyi országrészt – mely évszázadok óta a mi dicső Magyar Királyságunk része – egyre inkább úgy kell
szeretnünk, mint a lelkünk üdvösségét: mellőzve ugyanis minden más, a keresztény név közellensége ellen
tervezett hadműveletet, hadsereggel Erdélybe küldöttük Lajos badeni őrgróf őkedvességét, hogy vessen
gátat ama nagyon gonosz Thököly és lázadó párthívei, valamint a törökök és tatárok támadásainak; arra a
szilárd reménységre támaszkodva tettük ezt, hogy az, aki által a királyok uralkodnak és igazságos dolgokat
határoznak el, karjának hatalmas erejével, az igazság érdekében, isteni áldásával fogja segíteni császári
fegyvereinket és az erdélyi hadsereget, s a királyi szándékot sikerrel koronázza majd.” (Diploma
Leopoldinum – I. Lipót oklevele, 1691)
„A legkeresztényebb török”, „A kereszténység legkeresztényebb pusztítója”, „A legkeresztényebb barbár,
akinek keresztények elleni rémtetteit még pogány szövetségese is szégyellené.” (Angol parlamenti
képviselők szidalmai XIV. Lajosra, 1689 – a „legkeresztényebb király” a francia királyok állandó jelzője
volt)

E531S-7. A feladat az ország felszabadításával és Buda 1686-os ostromával kapcsolatos. (hosszú)
[E-06-máj-2] Mutassa be a források és ismeretei segítségével a visszafoglalás előzményeit, menetét és
következményeit az 1687-es pozsonyi országgyűlésig.
A keresztény hadak által felszabadított területek 1689-ig

„Szeptember 2-án az ágyúzás sokkal erőteljesebben kezdődött […] 12 000 főnyi lovas és gyalogos
katonaságot vezényeltek a rohamra, kik már sóvárogva várták a jelt, minthogy az egész éjszakát
készenlétben töltötték. A jelt délután 3 óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból […]. A törökök
meglehetősen keményen védekeztek, éspedig főleg a brandenburgiak rohama ellen, ezért úgy is tűnt, mintha
a katonák meg akarnának torpanni. Mihelyt […] a cölöpsoron valamelyest túljutottak, s az új rést is
tömegesen megrohanta a legénység, már nem lehetett nekik ellenállni, […] s aki a törökök közül nem
menekült a [városból] a várba, azt mind levágták, illetve fogságba ejtették.” (Henrik szász herceg
naplójából)
„Azt meglátván […] Thököly ezereskapitány […], híres vitéz ember, a magyar hajdúsággal megindul, és a
török nem resistálhatván [ellenállhatván] ellene, legelsőbben is a magyarokkal együtt a kőfalakra
felmegyen, és a városban penetrál [behatol]. Mely csudálatos vitézi bátorságát látván a német generálok azt
mondják egymásnak: »Ez nem ember, hanem oroszlány«.” (Cserei Mihály Históriájából)
„Miksa Emánuel bajorjai délről, Lotharingiai Károly császári és brandenburgi katonái északról kezdték a
hadműveleteket. A 60 000 ostromlóból 15 000 volt magyar, akik gyalogosként az ostromban, vagy
lovasként a környék biztosításában vettek részt. A várat 10 000 katonája élén az albán származású
Abdurrahman védte. Buda bevétele komoly feladat elé állította a keresztényeket.” (Tankönyvi szöveg)
„Ez oly nagy s örökké hálával említendő jótéteményeknek emlékezetére, s alázatosan kedveskedő
lelkünknek mindenkorra felismerhető hálája jeléül […] Ő császári és királyi fenségének saját ágyékából
származott fiúörökösei közül az elsőszülöttet fogják törvényes királyunknak s uruknak ismerni.” (Az 1687-
es országgyűlés határozata a Habsburgok örökös királyságáról)

5.3.2. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
(középszint)
E532R-1. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. [E-14-okt] Fogalmazzon meg a

forráspárok és ismeretei segítségével négy problémát, amely a szabadságharc bukásához döntően
hozzájárult! Olyan problémákat írjon, melyek mindkét forráshoz köthetők! Ne a forrás tartalmát
foglalja össze! (Elemenként 1 pont.)
„[…] e’ mostani hadakozásunknak továbbvaló folytatásához, régi

szabadságink helyre hozása kedvéért , feles költség kívántatván,
annak okáért […] mindnyájan egyen-egyen, senkit ki nem vévén, két
millió pénzbéli segítség adást rendeltünk közöttünk. Országunkban
kiszedetni […].” (Az ónodi országgyűlés határozata, 1707)
Rákóczi által kibocsátott rézpénz

a) A probléma: …………………………………………………………….
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a „Azok megvigasztalására, akik mint paraszti
földes urak jussát s szabadságát bontogassuk, sőt sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az
valamint mások, úgy a földes urak jussát is hellyre ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy
állítsuk, melly okra nézve, hogy tellyességgel urok […] földesuraik joghatósága alól örökre felsza-
szolgálattyául felszabadícsuk, mind a Nemes Or- badítottak […] legyenek.” (A sárospataki or-
szág törvényének, mind pedig a földes urak szággyűlés határozata, 1709)
jussának ellenére vagyon [...].” (II. Rákóczi
Ferenc, 1704)
b) A probléma: …………………………………………………………….
„Legyen és maradjon érvényben ő szent császári „Őfelsége távol áll attól, hogy ezt a fejedelmet a
felsége, továbbá Nagy-Britannia szent királyi császár elleni rebellisnek tekintse. Őt nagyapja, Er-
felsége, valamint Hollandia rendjei között állandó, dély szuverén fejedelme Ragotzi fejedelem tör-
örökös és sérthetetlen barátság és kölcsönös vényes utódjának tekinti, aki hajdanában Franci-
kapcsolat, s legyen köteles egyikük a másikuk aország és Svédország szövetségese volt. Joggal
érdekeit előmozdítani, a bajokat és ártalmakat hiszi, hogy ezt a fejedelemséget a császár bitorolja,
pedig képességük szerint elhárítani.” Ragotzi fejedelem pedig a jogaiért harcol [...].”
(A Habsburgok, Anglia és Hollandia szövetsége, (XIV. Lajos levele, 1703)
1701)
c) A probléma: …………………………………………………………….

„Ezeket a szomorú állapotokat csak súlyosbítja generálisaim
titkos féltékenykedése, ami a leggondosabban kidolgozott terve-
ket is tönkreteszi és megakadályozza a hadak regularizálását, ré-
szben, mert a fegyelem lazításával igyekeznek megnyerni a
katonák rokonszenvét, részben, mert hadi ismereteik igen fogya-
tékosak.” (Rákóczi levele, 1705)
Kuruc lovas (Philipp Rugendas korabeli rézkarca)

d) A probléma: …………………………………………………………….
4 pont

E532R-2. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetéhez kapcsolódik. [E-10-máj-1] Oldja meg a
feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!
„Felség! Danckán keresztül igen bizonytalan a levelek járása, ezért csak késedelmesen tudtam teljesíteni
kötelességemet, hogy Felségednek apróra elmondjam hazám ügyeit. Most azonban, a konstantinápolyi cím
birtokában semmit sem késve máris alázatosan tudósítom Felségedet, mi jó és rossz történt, amióta előző
leveleim elmondták, mily sikerekre vezetett szabadságát féltő népem első tüze, amit nyilván mutatott
Schlick tábornok veresége. Ezen aktus után azonban a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén,
hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az
ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkísértettem, Felség, ami tőlem tellett, hogy a szerte
kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly
hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése
lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak,
amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem.” (II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajoshoz írott levele,
1704)
a) Melyik nagy európai háború során került szövetségesi viszonyba XIV. Lajos, francia király és
Rákóczi? (0,5 pont)
………………………………………………………
b) Mettől meddig tartott az említett háború? (0,5 pont)
…………………………..
c) Mettől meddig tartott a Rákóczi-szabadságharc? (0,5 pont)
…………………………..
d) Húzza alá a mondat helyesnek tartott befejezését! (0,5 pont)
A francia-magyar viszony a szabadságharc alatt inkább…
egyenlő felek szövetsége volt.
érdekazonosságon alapuló együttműködés volt.
e) Melyik országon keresztül tartotta a diplomáciai kapcsolatot Rákóczi és XIV. Lajos a levél
megszületésekor? (1 pont)
……………………………………………………….
f) Említsen egy olyan okot, amely francia részről indokolta a Rákóczival kötött szövetséget! (0,5 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
g) Említsen egy olyan okot, amely Rákóczi részéről indokolta a franciákkal kötött szövetséget!
(0,5 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
h) Ismertessen a levél alapján Rákóczi hadsereg-szervezési nehézségei közül egyet! (1 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
……………………………………………………………………………..………………………………………...…
4 pont

E532R-3. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetével kapcsolatos. [E-06-máj-1] Tanulmányozza
az 1711-ben megkötött szatmári béke értékeléséről szóló szövegeket! Állapítsa meg a szövegek között
kimutatható hasonlóságokat és eltéréseket! Írja a táblázat megfelelő részeibe a megadott szempontnak
megfelelő szövegek sorszámait! (Elemenként 0,5 pont.)
1. „Rákóczi még mindig nem látta veszve a szabadságharc ügyét. Orosz segítségben bízott, s 1711 elején
Bercsényi után ő is Lengyelországba ment, hogy magával a cárral [I. Péterrel] találkozhassék. Károlyi
Sándor viszont már tárgyalásokat folytatott Pálffy János gróf császári főparancsnokkal. Rákóczi ezzel
szeretett volna időt nyerni. Károlyi azonban a fejedelem távollétében – esküjét megszegve – megkötötte a
szatmári békét, s a majtényi síkon letette a fegyvert. A szatmári békében József császár – minden biztosíték
nélkül – ígéretet tett a magyar alkotmány és vallásszabadság megtartására. De legtöbbet azzal foglalkozott
a béke, hogy a császár hűségére térő urak hogyan kaphatják vissza birtokaikat. Rákóczi nem fogadta el a
szatmári békében felkínált kegyelmet. Azt sem bánta, hogy emiatt 2 millió holdas birtoka labanc urak és
árulók martaléka lesz. […] Ezért választotta inkább a száműzetést.” (Unger Mátyás: Történelem III., 1954)
2. „1711 februárjában azzal megy ki a cárhoz [I. Péterhez] Lengyelországba, hogy aratásra elégséges
segítőcsapatokkal tér vissza, nem gondolt arra, hogy soha többé nem látja a hazáját. Hiszen Károlyi Sándor
már az új császári fővezérrel, Pálffy Jánossal fegyverletételről tárgyal. A császári udvar »békekötést«
siettet, mert attól tart, hogy ha kitudódik József császár váratlan halála, új lángot vet a magyarországi
háború. 1711. május 1-jén Károlyi Szatmárnál békét köt Béccsel, a császári hadaktól körülvett kuruc
katonák lehajtják a zászlókat, halomba rakják fegyvereiket. […] A szatmári béke, amely az uralkodó
osztálynak, főuraknak és nemeseknek »gratiát« [kegyelmet] adott, egyes tagjainak, például Károlyinak
pedig gazdasági megerősödésre, számottevő politikai működésre nyitott utat, lényegében a Habsburg-ház
és az uralkodó osztály kompromisszuma volt. A társadalom alávetettjeinek viszont elnyomást hozott.
Megerősítette a nemes-jobbágy viszony felbonthatatlanságát.” (Magyarország története, I. kötet,
főszerkesztő: Molnár Erik, 1964)
3. „A szatmári béke kompromisszum volt a rendi-nemzeti erők és az abszolutizmus közt, pozitív és negatív
vonásokkal. Az előbbiek közül első helyen kell megemlítenünk azt, hogy megmentette a függetlenségi
háborút és az országot a katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. […]
A küzdelem kompromisszummal végződött, amely mindkét fél alapvető érdekeit tükrözte. A magyar
nemesség, nem tudván (valójában nem is akarván) katonai győzelmet aratni, elfogadta az abszolutizmust,
amely egyébként számára lényeges előnyöket nyújtott: védelmet a külső hatalmak ellen és a belső
osztályharc frontján. A központi hatalom, az udvar pedig tudomásul vette, hogy a rendi kiváltságai zömét
megtartó magyar nemesség kezén továbbra is jelentős pozíciók maradnak.” (Bánkúti Imre: A szatmári béke,
1981)

4. „1710 telén – 1711 tavaszán a magyarországi császári hadak főparancsnoka, Pálffy János gróf
tárgyalásokat folytatott a mind kisebb területre szoruló felkelők megbízottjával, Károlyi Sándor kuruc
generálissal […]. Hűségeskü fejében valamennyi felkelőnek kegyelmet ígértek. […] A kormányzat ígéretet
tett a rendi intézmények törvényes működtetésére. Károlyi Sándornak Rákóczi csak tárgyalásra adott
megbízást, megállapodásra azonban nem. A fejedelem külföldi szövetségesei közbenjárásától a fentieknél
több eredményt remélt. Csakhogy ügyének sem a leghatalmasabb pártfogója, a francia király [XIV. Lajos],
sem a legközelebbi fejedelmi pártfogója, az orosz cár [I. Péter] nem nyújthatott segítséget, mert maguk is
háborút viseltek. Rákóczi árulónak tartotta Károlyit […]. Pedig ennél kedvezőbb feltételeket a kuruc
hadsereg szorongatott állapotában és az adott külpolitikai helyzetben aligha lehetett remélni, míg a
kapituláció elmaradása esetén a bécsi udvar részéről komoly esélye volt a katonai leszámolásnak. […] a
dinasztia is elérte a célját: korábbi, ellenállást kiváltó próbálkozásai után végre sikerült Magyarországot
politikai tekintetben birodalma szerves részévé tennie. Ily módon, mivel mindkét fél legfőbb törekvése
megvalósulhatott, maradandóvá válhatott e kompromisszum, mely hosszú távon is életképesnek bizonyult.”
(Szultán és császár birodalmában, Magyar Kódex, 3., 2000)
A békekötés eset- A rendek és az udvar Károlyi Sándor A kilátástalan

A szatmári béke
leges elmaradá- közötti politikai kom- tevékenységét nemzetközi
tartalmi elemeire is
sának követ- promisszumot árulásként ér- helyzetre is
utal
kezményeire utal hangsúlyozza/említi telmezi utal
5 pont

E532R-4. A feladat a kora újkori magyar történelemre (1526-1711) vonatkozik. [E-07-máj-1]
Írja a térképen feltüntetett körökbe a megfelelő helységnév betűjelét!
a) Bécs b) Buda c) Eger d) Mohács
e) Nagyszombat f) Szentgotthárd g) Temesvár h) Várad
Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!
Helynév Esemény Évszám
Buda i) 1541
Eger Sikertelen török ostrom. j)
5 pont

E532R-5. A feladat a magyar történelem XVII-XVIII. századi békekötéseire vonatkozik. [E-07-okt]
Olvassa el a táblázat szövegrészleteit, majd írja melléjük:
a) a békekötés évszámát (Elemenként 0,5 pont.)
b) milyen konfliktust, háborút zártak le! (Elemenként 0,5 pont.)
Lezártkonfliktus,
Információ Évszám Helyszín
háború
1. „A török porta és a Habsburg-udvar között a […] folyó
torkolatánál […] kötött békeszerződés – amely húsz évre
szólt – előírta mindenfajta ellenséges behatolás, várvívás
megszüntetését és a raboknak mindkét részről való Zsitvatorok
visszaszolgáltatását […]. A Portának jól jött, hogy Bocskai
[…] közvetítésével […] a status quo alapján köthetett békét
a Habsburg uralkodóval.” (Makkai László történész)
2. „A szövetséges hatalmak – I. Lipót császár, Velence és
Lengyelország – képviselői Anglia és Hollandia […] gar-
anciájával huszonöt évre békét kötöttek a Portával. […] A
Karlóca
magyar politikusok joggal rótták fel, hogy a béketárgyalásra
Magyarország képviselőjét nem hívták meg.” (R. Várkonyi
Ágnes történész)
3. „A békeokmány első pillantásra egyszerű amnesztia-ígér-
vénynek tetszik: annak viszont felettébb kedvező. […] A
felkelés alatti tettek senkin sem kérhetők számon, még ak-
Szatmár
kor sem, ha az illető közrendű személy és a császári sereg-
ből dezertált. Az egykori kurucok akár győzelemnek is fel-
foghatták a […] békekötést.” (Szakály Ferenc történész)
3 pont

E532R-6. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. [E-21-máj-1] Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Régi dicső szabadságunknak és legfelső törvényes jussunknak erejével, [...] teljes jókedvünkből és
szabad akaratunkból Hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik: Országunkat király nélkül lenni
jelentjük és hirdetjük.” (Országgyűlési határozat)
B) „Ilyetén állapotokra lévén Országunknak jutása, e mostani hadakozásunknak továbbvaló folytatásához,
[…] kétmillió pénzbeli segítségadást rendeltünk közöttünk, Országunkban kiszedetni.” (Országgyűlési
határozat)
C) „Gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok
adományozásával.” (Országgyűlési határozat)
D) „Végül megegyeztek abban, hogy a vezér címe az ország nyelvének szellemében olyan fejedelmet
jelöljön, aki vezérel […]. Megegyeztek abban, hogy a szenátorok száma huszonnégy legyen, de feltétlenül
azt akarták, hogy én nevezzem ki őket. Ennek az ajánlatnak három napig ellenálltam. […] De amikor láttam,
hogy a rendek sohasem tudnának megegyezni a választásban, kijelentettem, hogy szívesen neveznék ki
azok közül, akiket a rendek ajánlanak e méltóságra.” (Visszaemlékezés)
E) „Az ország ünnepélyes ajánlatával: Rákóczi vegye birtokába Erdélyt azon mód szerint, miként elődei
bírták.” (Erdélyi vármegyék követeinek felkérése)
F) „Gróf Bercsényi Miklós Úr, locumtenensnek declaráltatik [helytartónak nyilváníttatik] [...] kinek is
hatalom […] adatik, hogy felséges Vezérlő Fejedelmünk jelen nem létében, […] a Senatussal együtt minden
politikai hadi, törvényes, és oeconomaiai [gazdasági] dolgokat, azoknak mivoltához képest folytathasson.”
(Országgyűlési határozat)
Rendelje az állításokhoz a hozzájuk kapcsolódó forrás betűjelét! Írja a forrás betűjelét a táblázat
megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két betűjel kimarad.
Forrás
Állítás
betűjele
a) Rákóczi őseire utalva magyarázza a jogát a fejedelmi címre.
b) Egyszeri alkalommal közteherviselést vezet be.
c) A trónfosztással visszaállítja a királyválasztás szabadságát.
d) A katonáinak biztosítja a személyi szabadságot.
e) Karikázza be annak az egyetlen állításnak a sorszámát, amely a D) és az F) betűjelű forrásban

leírtakat magyarázza!
1. Rákóczi abszolutista államot hozott létre.
2. Rákóczi megosztotta hatalmát a rendekkel.
3. Rákóczi polgári alkotmányos rendszert vezetett be.
f) Nevezze meg szakkifejezéssel a D) és az E) betűjelű forrásban leírt események következtében
kialakuló közjogi viszonyt Magyarország és Erdély között!
………………………………………………
g) Melyik évben keletkezett az A) betűjelű forrásban idézett országgyűlési határozat?
…………………...

h) Mi lehetett Rákóczi célja az A) betűjelű forrásban leírt döntéssel? Karikázza be az egyetlen helyes
magyarázat sorszámát!
1. A Habsburgokkal való kiegyezés esélyét akarta növelni.
2. A döntés célja a nemesi adómentesség helyreállítása volt.
3. Rákóczi a független állam megteremtésével külföldi szövetségesek megnyerésében bízott.
4 pont

E532R-7. Az alábbi megállapítások a XVI–XVII. századi három részre szakadt Magyarországra
vonatkoznak. [E-05-máj-2] Döntse el, hogy igazak vagy hamisak a megállapítások! Válaszát röviden
indokolja! Választását + jellel jelölje! (Indoklással együtt 1 pont)
Megállapítások Igaz Hamis Indokolás

a) A szultán uralma alatt álló …………………..…………………………….
mezővárosok gazdasága nem …………………..…………………………….
fejlődött. …………………..…………………………….
b) A földesúri majorságok terüle- …………………..…………………………….
tét növelték az agrárárak csökken- …………………..…………………………….
ése miatt. …………………..…………………………….
…………………..…………………………….
c) Az európai munkamegosztás
…………………..…………………………….
hátráltatta a hazai ipar fejlődését.
…………………..…………………………….
3 pont

E532R-8. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. [E-22-máj-1] Oldja meg a feladatokat
a Rákóczi-szabadságharc korából származó források és ismeretei segítségével!
A) „Régi dicső szabadságunknak és legfelső törvényes jussunknak erejével, és authoritásával
[tekintélyével], mely mind isteni, mind emberi törvények szerint reánk [értsd: a magyar rendekre] szállott,
[…] szabad akaratunkból Hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik: Országunkat király nélkül
lenni jelentjük és hirdetjük.”
B) „Valamennyi Rákóczi-követőnek ugyancsak megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan. […] Amellett,
hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk,
semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és civódásokra
adódjék ürügy.”
C) „És minthogy a császár ajánlatokat tett és kijelenti, hogy orvosolni akarja a nemzet panaszait, nem lenne
helyénvaló királyt választani. Így tehát nem lehet jobbat cselekedni, mint a lengyelek hasonló esetekben
kialakult szokásainak példáját követni. […] [A rendek] kölcsönös esküvel szövetkeznek, vezért
[fejedelmet] választanak, és annak vezetése alatt állítják helyre megsértett szabadságukat.”
a) Tegye időrendbe a forrásrészleteket! Írja a forrásrészletek betűjeleit a pontozott vonalakra!
A legkorábbi forrásrészlettel kezdje! (1 pont)
……… ……… ………
Állapítsa meg, mely idézett forrásrészletekre igazak az állítások! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő
mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
mindegyik
Állítások A) és B) A) és C) B) és C)
három sem
b) A Habsburgokat magyar királyoknak tekinti.
c) Megjelenik benne a magyar rendek szabad kirá-
lyválasztó joga.
d) Magyarországot rendi monarchiának tekinti.
e) Egy kuruc országgyűlés döntését tartalmazza.
f) A Rákóczi-szabadságharc eredményeképpen Magyarország közjogi helyzetét mind a magyar rendek,

mind az uralkodó szempontjából elfogadható módon rendezték. Fogalmazza meg, miért volt közjogi
szempontból elfogadható ez a két fél számára! (Elemenként 0,5 pont.)
A magyar rendek számára: …..……………………………………………………………………………...
Az uralkodó számára: ……………………………………………………………………………………….
4 pont

E532S-1. A feladat a XVIII. század magyar történelméhez kapcsolódik. (hosszú) [E-09-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei alapján a Habsburg-magyar viszony alakulását a Rákóczi-
szabadságharc időszakában! Válaszában térjen ki Rákóczi nézőpontjának alakulására is!
„Ismét felszakadnak a magyar nemzet sebei. […] Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig
[…] az ősi törvények szégyenletes eltörlése. […] Kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad
királyválasztásban fennálló szabadságát szolgai átváltoztatással örökletes királyság képére alakították át
[…] és saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király
nagyfontosságú törvényét, amely […] megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében
szembeszegülhessenek a királyokkal. […] Ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, megfosztják hadi
érdemeitől, […] alig találni egy-egy erőd élénmagyar embert. […] Az ország területének nagy részét
elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.” (II. Rákóczi
Ferenc kiáltványából, 1704)
„A höchstadti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítségében, és ezért nagyon
is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békére, melyet vagy az angolok és a hollandok
közbenjárására remélhettem, akik, ha komolyan akarták volna, kényszeríthették volna erre a császárt.”
(II. Rákóczi Ferenc)
„Minekokáért az Ausztriai Ház […] az országlakos rendeinek és azoknak szabadságinak nyilvánvaló
ellenségévé változtatta magát, […] magunkat említett első Joseph császár és ő általa az egész Ausztriai
Ház, rajtunk követett királyi engedelmességétől s tiszteletitől és minden magának tulajdoníttatni kívánt
jussától a magyar koronánkhoz, országunkhoz, annak igazgatásához, most avagy a jövendőben, akármi
módon való ragaszkodásától felszabadultaknak és megmenekedetteknek lenni végezvén […] teljes jó
kedvünkből és szabad akaratunkból, hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik: országunkat király
nélkül lenni jelentjük és hirdetjük.” (Az ónodi országgyűlés rendelkezéseiből, 1707)
A katonai erőviszonyok alakulása a Rákóczi-szabadságharc idején

„Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes, Magyarországon s a hozzá csatolt részeken […]
található […] javainak […] kegyelmet adunk […] beleértve az országban való nyugodt megmaradást is.
Valamennyi […] Rákóczi-követőnek […] szintén megbocsátó kegyelmet adunk jóságosan, […] javaikra is
kiterjesztjük a kegyelmet. A fegyverletételt sem kell olyan értelemben felfogni, mintha senkinek sem lenne
szabad fegyvert viselni, ezzel szemben minden ellenségeskedést abba kell hagyni. […] A vallás ügyében
érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit.” (A szatmári béke)
„Megtanultam, hogy hadaim jó szándékúak, de azontúl, hogy rosszul vannak felszerelve, a tisztek nem
tudják vezetni őket; a stratégiához, taktikához egyikük sem ért.” (II. Rákóczi Ferenc)
E532S-2. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. (hosszú) [E-09-okt] Mutassa be a
források és saját ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc fordulópontjait! Elemzésében a
katonai és politikai változásokra, azok belföldi és külföldi tényezőire összpontosítson!
„Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán
kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben az ausztriai
uralkodóház végzetes uralma alatt az egészséges törzset is a végső halálos pusztulásba dönti, s azt követeli,
karddal vágjuk ki. Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig az ősi törvények szégyenletes
eltörlése.” (Rákóczi Ferenc kiáltványa, 1703)
„2. Az Austriai Háznak álnokul velünk való bánása onnan is kitetszik, hogy nem lévén maga kötelességére
semmi tekintete, erőszaktételre, vérontásra, és ezen Magyar Nemzet feltett eltörlésére kifakadott. Az Ország
lakos Rendeinek, és azok szabadságinak ellenségévé változtatta magát.
6. E mostani hadakozásunknak folytatásához feles költség kívántatván, annakokáért két millió pénzbeli
segítség adását rendeltük.” (Az ónodi országgyűlés, 1707)
„Mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen kitartanak, földesuraik joghatósága alól örökre
felszabadítottak legyenek. Gondoskodni fogunk lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges
kiváltságok adományozásával.” (A sárospataki országgyűlés, 1708)
„A höchstadti csatavesztés megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor
választófejedelemmel. […] Pedig ez volt az egyetlen alap, amelyre támaszkodva a háborút elkezdtem, mert
igen jól láttam előre a nehézségeket. […]” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból)
„Így tehát valójában senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség az előbb említett
Magyarország és Erdély törvényeinek megtartásában, s azzal, hogy az országos méltóságokra e haza
szülötteit emeli, az egész keresztény világnak bizonyságot akar tenni arról, hogy Magyarország és az erdélyi
fejedelemség iránti jószándék tekintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet.”
(A szatmári béke, 1711)
A kuruc és a császári hadsereg létszáma Magyarországon

E532S-3. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-14-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési
háború összefüggéseit! Elemezésében csak a diplomácia- és hadtörténeti vonatkozásokra
összpontosítson!
„Minthogy a legdicsőbb emlékezetű II. Károly, Spanyolország királya nemrégiben gyermekek
hátrahagyása nélkül halt meg, s ő császári felsége [I. Lipót] kijelentette, hogy az elhunyt király utáni
trónöröklés, az ő országai és tartományai törvényesen saját dicső uralkodóházát illetik meg, a
legkeresztényibb király [XIV. Lajos] pedig ugyanazon trónöröklést unokája: az angers-i herceg [V. Fülöp]
számára igyekezvén megszerezni, azzal az érvvel hozakodott elő, hogy a hercegnek ehhez való joga az
elhalálozott királynak valamiféle végrendeletéből származik, és az imént említett herceg számára meg is
kaparintotta az egész örökség, vagyis a spanyol monarchia birtoklását.” (A dunai Habsburg Birodalom,
Anglia és Hollandia szövetsége, 1701)
„Hogy csak kisszámú császári csapat tartózkodik az országban a helyőrségek kivételével, hogy a
Montecuccoli-ezred már meg is kapta a parancsot az indulásra és útban van Itália felé, s ezért ha akármilyen
kis segítséget nyújtanának nekik, könnyű lenne fegyverfogásra bírni a lakosságot, hogy a nemesség
kétségkívül csatlakozna a vármegyék állította csapatokhoz, amelyek ez idő szerint szétszóródtak az egész
országban, mert erőszakkal besorozták őket. […] helyesnek tartottam, hogy Bercsényi gróf utazzék
Varsóba, s onnan, ha szükséges Danzigba, ahol értekezzék Bonac márkival [a francia király követe a svéd
királynál], tudósítsa őt mindarról, amit már tettünk […].” (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból, 1717)
„Az ütközetet ugyan a Duna-parti város után nevezték el, azt a valóságban kicsit északabbra, Lützingen és
Blindheim falvak között vívták meg. A francia-bajor erők enyhe túlerővel érkeztek meg a csata színhelyére
– 56 000 emberrel és 90 ágyúval rendelkeztek, míg az angol–osztrák csapatok létszáma 50 000 volt és
csupán 60 ágyú – kedvezőtlen felállásuk miatt azonban később mégis ők kerültek hátrányba. Tallard gróf
és a választófejedelem ugyanis seregeiket háttal a Dunának sorakoztatták fel, amivel kockáztatták a későbbi
visszavonulás esélyét; a csata elején úgy tűnt, ilyen vésztervre nem is lesz szükség, de a brit erők
tűzfegyelme miatt előbb a Tallard-féle baloldal, majd – Savoyai Jenő támadását követően – Miksa Emánuel
jobbszárnya is hátrálni kezdett. Miután az angol–osztrák erők meg tudták vetni lábukat a két sereget
elválasztó Nebel-patak túloldalán, a franciák sorai bomlásnak indultak, és keleti irányban megkezdték a
visszavonulást.” (Tarján M. Tamás történész az 1704-es höchstädti csatáról)

E532S-4. A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. (hosszú) [E-17-okt] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc katonai vereségét befolyásoló tényezőket!
Ismertesse a szatmári békeszerződés tartalmát, összevetve a szabadságharc eredeti céljaival!
Értékelje a békeszerződést! A Rákóczi-szabadságharc eseménytörténetét ne írja le!
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a földes urak jussát s szabadságát bontogassuk, sőt valamint
mások, úgy a földes urak jussát is hellyre állítsuk, melly okra nízve, hogy [a jobbágyokat] tellyességgel
urok szolgálattya alul fel szabadícsuk, mind a Nemes Ország törvényének, mind pedig a földes urak
jussának ellenére vagyon.” (Rákóczi válasza kérvényező jobbágykatonáinak, 1704)
„Megírt módon, illyetén állapotokra lévén Országunknak jutása, e mostani hadakozásunknak továbbvaló
folytatásához, régi szabadságaink helyre hozása kedvéért, feles költség kívántatván […] mindnyájan egyen-
egyen, senkit ki nem vévén, két millió pénzbeli segítség adást rendeltünk közöttünk, Országunkban
kiszedetni.” (Az ónodi országgyűlés határozata, 1707)
A szembenálló felek a spanyol örökösödési háborúban

„Először. Minthogy a Lengyel Köztársaság rendjeinek kérelmére Erdélyország fenséges fejedelme a cár ő
felségének megígérte, hogy Lengyelország koronáját, ha a köztársaság őt szabad szavazatokkal királynak
választaná, a jelen szerződés erejénél fogva elfogadja, ennélfogva viszont a cár ő felsége […].
Lengyelország trónján őt királyi méltóságában […] megtartani ígéri. […] Kilencedszer. A felséges cár
kegyesen megígéri, hogy a felséges császárt Magyar- és Erdélyország szabadságának visszaadására bírja s
erre nézve minden lehetőt elkövet.” (Rákóczi és Péter cár szerződése, 1707)

E532S-5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc időszakára vonatkozik. (rövid) [E-06-feb] Mutassa be a
források és ismeretei segítségével, milyen külpolitikai okok vezettek a szabadságharc bukásához!
TÖRÖK
Nemzetközi kapcsolatok a Rákóczi-szabadságharc idején

„Őfelsége távol áll attól, hogy ezt a herceget [Rákóczit] a császár elleni lázadónak tekintse. […]”
(Feljegyzés XIV. Lajos számára)
„[…] említett első Joseph császár és ő általa az egész Ausztria Ház, rajtunk követett királyi
engedelmességétől s tiszteletitől és minden magának tulajdoníttatni kívánt jussától a magyar koronánkhoz,
országunkhoz […] most vagy a jövendőben […] felszabadultaknak […] lenni végezvén […] országunkat
király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük. […]” (Az ónodi országgyűlés törvényeiből)
„A felséges cár kegyesen megígéri, hogy a felséges császárt Magyar- és Erdélyország szabadságának
visszaadására bírja, s erre nézve minden lehetőt megtesz. […] A felséges cár minden lehetőt el fog követni
a felséges császárnál, hogy a fenséges fejedelemnek az erdélyi fejedelemségben való megtartására
ünnepélyesen és forma szerint kötelezze magát.” (I. Péter orosz cár és II. Rákóczi Ferenc szövetségi
szerződése, 1707)

E532S-6. A feladat Rákóczi-szabadságharccal és az amerikai függetlenségi háborúval kapcsolatos
(komplex – összehasonlító). [E-19-máj-1] Vesse össze a források és ismeretei segítségével a két háború
okait, körülményeit és lezárását! A katonai eseményekről ne írjon! Válaszát a következő szempontok
alapján fejtse ki:
• a hatalmi helyzet alakulása,
• a társadalmi elégedetlenség okai,
• a társadalomról vallott elképzelések,
• a függetlenség kérdése,
• a mozgalmak lezárása!
A Habsburg Birodalom 1699-ben

A gyarmati területek Észak-Amerikában (1763)
„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése. […]
Kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan
érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. […]
A saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú
törvényét, amely […] magába foglalta az összes rendek sarkallatos szabadságjogait […] s örökre megadta
azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessen a királyokkal. […] Elborzad a lelkünk az
újszerzeményi jog, […] [amely] a királyi szó megszegésével életbe léptetett jószágszerzési [értsd:
földszerzési] mód, azt világosan mutatja az, hogy az ország területének nagy részét elvették törvényes
birtokosától, és mellezve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.” (II. Rákóczi Ferenc
kiáltványából, 1703–1704)
„A nyomor kapzsivá, az újonnan kapott hivatal kevéllyé […] tette őket [értsd: a brit hivatalnokokat].
Rosszindulatukban szüntelenül mocskolják a lakosságot jelentéseikben, ellenséges, lázongó népségnek
állítják be az embereket [a még nagyobb szigor bevezetése érdekében]. […] Úgy hiszem, a ma Amerikára
kényszerített vámrendszabályok nyilvánvaló következményeiben világosan felismerhetők Angliától való
elszakadásunk csírái.” (Benjamin Franklin, 1764)
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a földesurak jussát s szabadságát bontogassuk, sőt valamint
mások, úgy a földesurak jussát is helyre állítsuk, mely okra nézve, hogy [a jobbágyokat] teljességgel uruk
szolgálata alól felszabadítsuk, mind a Nemes Ország törvényének, mind pedig a földes urak jussának
ellenére vagyon.” (Rákóczi válasza kérvényező jobbágykatonáinak, 1704)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az embert
teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok
közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a
jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a
kormányzottak beleegyezésén nyugszik.” (Függetlenségi nyilatkozat)

5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
5.4.1. Demográfiai és etnikai változások a 18. században

(középszint)
E541R-1. A feladat az újkori Magyarország népességéhez kapcsolódik. [E-18-okt] Oldja meg a
a) Nevezze meg azokat a népcsoportokat, amelyekre az egyes források vonatkoznak! Egy népcsoport
többször is előfordulhat. (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Ami Baranyának […] népességét illeti, azt, igen kevés kivétellel, vasszorgalmáról mindenki dicséri és
legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége közt. Házai sokkal szebbek, tágasabbak, mintsem a
magyaroké és ráczokéi [szerbek].” (Höbling Miksa, 1845)
A népcsoport neve: ……………………………..
B) „Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, úgyannyira elárasztotta szinte egész Erdélyt, hogy
úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl felül, de felér vele.” (Az erdélyi nemesség
beadványa, 1744)
C) „[Célom, hogy velük], akik jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat
[…] ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és
[…] a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor beadványa, 1712)
D)„Hogy a török zsarnokságának torkából kiragadtunk, és egykori szabadságotokat helyreállítottuk, […]
örök kötelezettségeteket […] beismeritek. […] Viszont, hogy császárságunk és uralmunk szelídségét és
vonzó voltát mindjárt a küszöbön érezzétek, […] elhatároztuk: hogy […] szabadságtokban legyen magatok
között saját hatalmatokból […] érseket állítani. Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög szertartású
összes keleti egyházakkal [értsd: templomokkal].” (I. Lipót kiváltságlevele, 1690)
b) Nevezze meg azt a területet, ahova a D) jelű forrásban szereplő kiváltságlevélben jellemzett
népcsoportot telepítették, és amelyet később a bécsi udvar közvetlen irányítása alatt,
Magyarországtól elkülönülten kormányoztak! (1 pont)
……………………………………………
c) Mi volt a betelepítések gazdasági célja, amelyben a földbirtokosok és az állam érdekei
megegyeztek? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………
4 pont

E541R-2. A feladat Magyarország XVIII. századi történelméhez kapcsolódik. [E-14-máj-1]
A térképvázlat betűjelei a korabeli Magyarország néhány sajátos igazgatású területét, illetve a
migrációban résztvevő népcsoportját mutatják. Azonosítsa a betűjeleket! Írja a területek és a
népcsoportok nevét a táblázatba! Kettőt segítségül megadtunk. (Elemenként 0,5 pont.)
Betűjel Terület neve
a)
b)
c) Horvátország (és Szlavónia)
d)
Betűjel Népcsoport neve
e) német(ek) (svábok)
f)
g)
h)
3 pont

E541R-3. A feladat a 17–18. századi Magyarország népességével kapcsolatos. [E-19-okt] Oldja meg a
feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
Bevándorlás a Balkánról a Magyar Királyságba, 17–18. század

(A szürke színek a különböző népcsoportokat, a fehér szín a lakatlan területeket,
a nyilak a bevándorlás irányát jelölik.)
a) Nevezze meg a térképvázlaton betűjellel jelölt népcsoportokat!
A) …………………………… B) …………………………… C) …………………..……………
b) Melyikre igaz az állítás a térképvázlaton jelölt népcsoportok közül? Írja az állítás után a megfelelő
népcsoport betűjelét! Egy népcsoport többször is szerepelhet.
1. Jellemzően ritkán lakott hegyvidéki területekre telepedtek be, ahol magashegyi pásztorkodást folytattak.
A népcsoport betűjele: …….
2. Jelentős részük a Határőrvidéken telepedett le, ahol az udvartól egyházi autonómiát kaptak.
3. A népességpusztulás által leginkább érintett területeken telepedtek le.
c) A felsorolt egyházak közül melyik kettőnek a híveit gyarapították a legnagyobb mértékben a
térképvázlaton jelölt betelepülők? Karikázza be a két helyes válasz sorszámát!
1. evangélikus 2. református 3. római katolikus
4. ortodox (görögkeleti) 5. unitárius
4 pont

E541R-4. A feladat a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódik. [E-11-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
Magyarország népsűrűsége 1720-ban (négyzetkilométerenként)
Magyarország népessége
Év
(millió fő)
1720 4,3
1790 9,9
a) Milyen okokkal magyarázható a népesség megoszlásának egyenetlensége? Említsen kettőt!

1. ……………………………………………………………………………………………………………
2. ……………………………………………………………………………………………………………
b) Milyen okokkal magyarázható a népesség jelentős gyarapodása a század végére? Említsen kettőt!
1. ……………………………………………………………………………………………………………
2. ……………………………………………………………………………………………………………
c) Nevezze meg, ki uralkodott Magyarországon 1720-ban!
Név: …………………………………
5 pont

E541R-5. A feladat a XVII–XVIII. századi magyarországi betelepítésekkel kapcsolatos. [E-17-máj-2]
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A házakat és a telkeket [értsd: a betelepülőket] általában néhány évre fel kell menteni minden adó és robot
alól. […] Azt is világosan ki kell mondani, hogy ezek az alattvalók és parasztok nem földhöz kötöttek, […]
hanem szabad emberek, a hazai törvényekben megállapított […b)…] joggal, és azoknak is kell maradniuk.
Miközben a többieket egyformának tekintjük, mindig a […d)…]-eket/-okat, különösen a császári felséged
[…] örökös tartományaiból származókat közemberek és magas rangú személyiségek mások elé kötelesek
helyezni, hogy […] a forradalmakra és nyugtalanságra hajlamos magyar vért […] lehessen mérsékelni.”
(Kollonich Lipót javaslata az udvar számára, 1689)
a) Kinek tartoztak a jobbágyok a szövegben említett mindkét szolgáltatással? Karikázza be a helyes
válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. az egyháznak
2. a földbirtokosnak
3. az uralkodónak
b) Mely kifejezés hiányzik a szöveg b) betűvel jelzett részéről? (0,5 pont)
………………………………………
c) Melyik, a szöveges forrásban nem említett kedvezményre utal az alábbi kép, amellyel segítették a
betelepülőket? (1 pont)
Ház- és falutípusok
………………………………………
d) Melyik nemzetiség neve hiányzik a szöveges forrás d) betűvel jelzett részről? (0,5 pont)
………………………………………
e) Elsősorban melyik felekezethez tartozó parasztokat akart betelepíteni Magyarországra a szerző?
(0,5 pont)
………………………………………
f) Melyik háború sikerei ösztönözhették a forrás szerzőjét műve megírására? (1 pont)
……………………………………….
4 pont

E541R-6. A feladat a XVIII. századi magyar társadalommal kapcsolatos. [E-08-okt] Válaszoljon a
kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
„Nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy
svábokkal [...] az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben
kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam és ami a legfőbb
dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Gróf Károlyi Sándor, 1712)
a) Nevezze meg az újranépesítésnek azt a formáját, amelyet a forrás említ!
………………………………………………………
b) Ki volt Magyarország uralkodója a forrás keletkezésének idején?
Az uralkodó neve: …………………………………..
c) Írja a szövegrész alatti pontozott vonalra a forrásban említett etnikum nevét!
1. „Békéscsaba példája is mutatja, hogy az Alföld újratelepítésekor hány helyről érkeztek jobbágyok. Az
első [nem magyar] telepesek 1718-ban érkeztek a városba Nógrád, Hont, Gömör és Zólyom vármegyékből.
[…] A betelepedések következtében […] a településvonal a XVIII. század végére 10-40 kilométerrel
délebbre tolódott ki, mint a középkorban.” (Ács Zoltán történész)
Az etnikum neve: ………………………………...…..
2. „A Magyarországra érkező telepesek […] kezdetben kizárólag katolikusok voltak. A bécsi udvar
szemében […] [ők] mindenekelőtt a birodalom támaszai voltak. Nem fertőzték [őket] kuruc hagyományok.
[…] a telepesek olyan gazdasági kultúrát is hoztak, amelyet a tőkés fejlődés irányába mutató árutermelés
alakított ki.” (Ács Zoltán történész)
Az etnikum neve: ………………………………………
3. „[...] A korábbi századokban is jelentős szerepet játszottak a hazai kereskedésben. Szívesen szállták meg
a folyók, elsősorban a Duna mellett lévő, tranzitkereskedelem szempontjából fontos városokat. Jelentős
volt a [...] kereskedők tevékenysége Tolnán, Dunaföldváron, Ráckevén, Budán, Pesten, Vácott és
Szentendrén. [...] Társaságokba tömörültek, és úgy járták a Dunát a bolgár kikötőktől a délnémet
kereskedővárosokig.” (Ács Zoltán történész)
Az etnikum neve: ………………………………………
5 pont

E541S-1. A feladat a XVIII. századi Magyarország népességével kapcsolatos. (rövid) [E-12-okt]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a németek (svábok) Magyarországra történő
betelepítésének jellemző vonásait, és tárja fel okait! Válaszában röviden utaljon arra is, milyen
demográfiai és etnikai változásokhoz járult hozzá a németek betelepítése! Használja a középiskolai
„Alulírott, tanúsítom, hogy miután néhány német család a nagyfejedelmi károlyfalvi uradalomban, Patakon
letelepedni szándékozott, Patakra érkeztek, és számukra berendeztünk egy falut, amely Karldorf, vagy
magyarul Károlyfalva nevet kapta, velük a következő szerződésre léptünk.
1. Az uradalom a Károlyfalvába települőknek elegendő földet, rétet, kertet és szőlőskertet jelöl ki. Az
építkezéshez fát a közelben lévő erdőből térítés nélkül kapnak. […] Mivel:
3. Nem lehetnek mindnyájan azon állapotban, hogy egész telket műveljenek, ezért háromféle telket mérnek
ki: negyed-, fél- és egész telkeket. Egy egész telkes gazda gabonából 45 pozsonyi mérőt vthet, és arányosan
a fél és negyed telkes gazdák is. A belső telek 12 öl széles és 60 öl hosszúságú, s ez mentes lesz mindenféle
tizedtől. Lényeges:
4. Az uradalom részéről 3 évig, az ország részéről pedig 10 évig lesznek adómentesek. Függetlenül a telek
nagyságától ez alatt az idő alatt sem katonát beszállásolni, sem forspontozni nem köteleztetnek. […]
Patak, 1752. június 12.
Trautson herceg regéci és sárospataki uradalmának teljhatalmú megbízottja: báró Karl Dujardin.”
(Szerződés Trautson herceg jószágkormányzója és a herceg németországi birtokairól betelepített németek
közt)
A bécsi udvar egyik mérnöke által tervezett ún. „sváb ház”

a Temes megyei Szabadfalun (Freidorf)

E541S-2. A feladat Magyarország XVIII. századi társadalomtörténetéhez kapcsolódik. (hosszú)
[E-12-máj-1] Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország újranépesülését a török
korszak után! Tárja fel a népességnövekedés forrásait és következményeit! Használja a középiskolai
„A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan azon
fáradozom, hogy svábokkal, akik jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő
falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek, az üres
helységeket népessé tegyem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam, és –
ami a legfőbb – a katolikus vallás is
inkább gyarapodhassék. Ezért a magam
és a többiek nevében alázatosan kérem,
hogy az említett svábokat szíveskedjék
védelmébe venni és a biztonságuk
érdekében kibocsátott nyílt parancs által
atyailag megengedni, hogy minden
további fizetségtől a harmincadosok
zaklatásaitól mentesen, szabadon
utazzanak, továbbá letelepedési
helyükön néhány évig a közterhek alól
mentesüljenek, és az összeírás vagy az
újoncozás alól békében maradjanak.”
(Gróf Károlyi Sándor kérvénye az
Udvari Haditanácshoz, 1712)
Csernojevic Arzén szerb pátriárka Magyarországra vezeti népét
(Paja Jovanovic festménye)
„Ez a békességet tűrő úr tudott utat s módot találni, hogy Magyarországnak tartományibul, sőt még némely
idegen országokbul is, úgymint Sváb-Frank és Rajna kerületeibül is ide embereket hívott. A vallásnak
szabad gyakorlása megengedtetvén az új lakóknak, mindenféle nemzet: magyar, német, tót, rác, oláh
barátságosan fel- és bévétetett, mindazonáltal mindenik nemzetnek, mindenik vallásbélinek különösen
kimutatott helyen kellett megtelepedni. Ez az úr igen kevés adót és robotot kívánt tőlök. Ezáltal kevés
esztendők alatt a puszta, üres jószágon majd egészen új helységek épültek fel. Ott ahol az előtt ötven-hatvan
esztendőkkel egy füstös gulyás gunyhó valami török ferdő, örmények szállása és majorja állott, mostanság
ötszáz, hatszáz, nyolcszáz és ezer házakbul álló helységek vannak, melyek ötezer, hatezer és nyolcezer
lakókkal is bővölködnek. Ezelőtt ötven esztendőkkel alig egynéhány ezer emberek helyett most hatvan- és
hetvenezer emberek is élnek a Harruckern-jószágon.” (Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon,
1786)
Magyarország és Európa becsült népessége

1490 1711 1790
Európa népessége 60,3 millió fő 105,3 millió fő 146 millió fő
Magyarország népessége 3,5 millió fő 4 millió fő 9,9 millió fő
A magyarországi lakosság
5,8% 3, 8% 6,8%
aránya az európai népességben

E541S-3. A feladat Magyarország kora újkori történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-21-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével milyen folyamatok és intézkedések járultak hozzá a
18. századi Magyarország népességének növekedéséhez! Válaszában térjen ki az előzményekre,
valamint a magyarok etnikai arányának változására is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
Magyarország népességének alakulása a 16–17. században

Hasznosított földterület aránya
a korábbi Hódoltság területén a 18. században (%)
1720 1780
2,5 17,0
„Ő legszentebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül
minden közadófizetéstől való mentesség feltétele mellett az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot
országszerte kihirdessék.
Hogy pedig ez iránt a nyílt parancsokat a Római Szent Birodalomban [Német-római Birodalomban] s Ő
legszentebb felsége szomszéd országaiban és tartományaiban is kihirdethessék: ezt az említett Szent
Birodalom s a szomszéd országok és tartományok rendjeivel kell elhatározni.” (Az 1723. évi törvényekből)
Magyarország népsűrűsége 1720 körül

(A sötétebb árnyalat magasabb népsűrűséget mutat.)

E541S-4. A feladat a 18. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) [E-23-máj-2] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével a demográfiai és etnikai változásokat a 18. századi
Magyarországon! Válaszában térjen ki a vallási viszonyok átalakulására is!
„Minthogy a háború kezdetén nem csupán nagyszámú népet vágott le és hurcolt barbár szolgaságba az örök
ellenség, hanem egész hadseregek állandó ide-oda vonulása, továbbá az erős várvívás és táborozás, a
mértéktelen adók, valamint a saját és idegen katonaság elviselhetetlen kihágásai folytán még többet űztek
el házából és udvarából.” (Kollonich Lipót kancellár, 1689)
„A Magyar Királyság benépesítésében idegen népek szabad, önkéntes meghívása és befogadása lesz a
leghasznosabb, és ehhez szükségesnek tartjuk, hogy magyarországi új szerzeményi területeken a házakat
és a telkeket néhány évre fel kell menteni minden adó és robot alól. […] Azt is világosan meg kell mondani,
hogy ezek az alattvalók és parasztok nem földhözkötöttek, még kevésbé örökös jobbágyok, hanem szabad
emberek, szabad költözési joggal, és azoknak is kell maradniuk. […] Miközben a többieket egyformának
tekintjük, mindig a németeket, különösen a császári Felséged német örökös tartományaiból származókat
[…] mások elé kötelesek helyezni, hogy az ország vagy legalább nagy része lassanként elnémetesedjék.”
(Kollonich Lipót kancellár, 1689)
német magyar
román 10%
35%
17%
szlovák 15%
7%
3% 11% szlovén
0,50%
szerb
ruszin horvát
Magyarország nemzetiségi viszonyai a 18. század végén

„Lerajzolhatatlan sírás, jajgatás, lövöldözés volt, a házakat rontották meg [a román felkelők], csak egy vas
szeget sem hagytak meg, az ajtók ha nyitva voltak is, elhasogatták sarkaikat, leszedték az ablakokat. […]
Azt kiáltozták, hogy »a magyaroknak mind egy lábig el kell pusztulniuk«, […] [és] aki az oláh vallásra
nem áll, és oláh [román] köntösbe nem jár, az ajtójuk előtt mind nyársba vonják, vagy a piacon mind fejüket
veszik.” (Imrefy Ferenc nemes levele, 1784)

5.4.2. Mária Terézia és II. József reformjai
(középszint)
E542R-1. A feladat Magyarország XVIII. századi történetéhez kapcsolódik. [E-09-okt] Az ábrán

Magyarország XVIII. századi államszervezetét láthatja. A betűvel jelzett fogalmak és intézmények nevét
írja a megfelelő kipontozott vonalra! (Elemenként 0,5 pont.)
f)
a)
c) e)
d)
b)
a) ................................................... b) .................................................. c) ...................................................

d) ................................................... e) .................................................. f) ...................................................
3 pont

E542R-2. A feladat a XVIII. századi Magyarországra vonatkozik. [E-09-máj-2] Válaszoljon a
kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
,,II. tc. 5. § Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az öröklési jogon
való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és
visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának
nőágára is és pedig első helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek,
[…].
7. § S ezeknek is magvaszakadtán, a néhai dicső Lipótnak, császároknak, s Magyarország királyainak
ágyékából leszármazókra, és ezeknek törvényes, római katolikus, mind két nemű ausztriai főherceg
utódaira, a most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felség részéről a Németországban s azon
kívül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal, az előre
bocsátott jog és rend szerint, feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen
örökösödésileg birtoklandó másországaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez
képest uralkodás és kormányzás végett átruházzák. […]
III. tc. 1. § Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen
megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendeit ugyanazon kiváltságokban s
az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül meg fogják tartani.” (Pragmatica Sanctio)
a) Fogalmazza meg, mit tett lehetővé a törvény II. tc-e!
………………………………………………………………………………………………………………..
b) Kinek az uralkodását tette lehetővé a fenti dokumentum?
………………………………………………..
c) Mire vonatkozik a III. tc. 1. §?
……………………………………………………………….……………………………………………….
d) Melyik kormányzati szervet hozták létre a törvény elfogadása után?
………………………………………………...
e) Hogyan nevezzük a Habsburgok által (a XVIII. század második felében) bevezetett kormányzati
rendszert?
………………………………………………...
5 pont

E542R-3. A feladat a magyar rendek és a bécsi udvar XVIII. századi viszonyával kapcsolatos.
[E-13-máj-2] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A tapasztalat azt mutatja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a
rendeket összehívni. […].
Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen
cselekedni. A legkevésbé szabad elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének
korlátozása. […]
Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy Magyarországon kedvezőbb helyzetbe jusson és az
adóterhet elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok fölötti uralmában mutatkozó minden visszaélését a
lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy korlátozni. Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára.”
(Kaunitznak, a Habsburg Birodalom államkancellárjának előterjesztése, 1761)
a) Nevezze meg azt a magyar uralkodót, akinek Kaunitz a tanácsokat adta! (1 pont)
……………………………………………………….
b) Mikor és hol jött létre először a XVIII. században az udvar és a magyar rendek közt az a
kompromisszum, amelyet a második bekezdés első mondata felidéz? (Elemenként 0,5 pont.)
Évszám: …………… Helyszín (település): ……………………………….
c) A forrásrészlet első két bekezdéséből kiolvasható két rendi jog megsértésének szándéka. Nevezze meg
ezeket a jogokat! (Elemenként 0,5 pont)
1. ..…………………………………………………...
2. .……………………………………………………
d) Az utolsó bekezdésben megfogalmazott javaslat alapján az uralkodó még az előterjesztés keletkezésének
évtizedében kiadott egy rendeletet. Nevezze meg ezt a rendeletet!
………………………………………………………..
4 pont

E542R-4. A feladat a bécsi udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos.
[E-15-máj-1] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„Minden nemzet bölcsen jár el, ha kijavítja az alkotmány fogyatékosságait, amelyeket tapasztalatból
felismer; és ebből a tekintetből úgy látom, a megboldogult császár maga mutatta meg nekünk, hol hiányos
a mi alkotmányunk, és honnan vette összes királyunk az eszközöket előjogaink csorbítására.” (Széchényi
Ferenc emlékirata, amelyet az 1790-ben összehívott országgyűlésre készített)
„[Követeljük] a törvényes alkotmány helyreállítását, melyet [az előző uralkodó] alapjaiban felforgatott.
Azt, hogy tettei törvénytelenek, azon körülmények nyomására, melyekbe bonyolódott, maga elismerte.”
(Ócsai Balogh Péter programja az 1790-es országgyűlésre)
a) Hogyan viszonyult az alkotmány kérdéséhez mindkét szerző? Karikázza be a helyes válasz
sorszámát a források alapján! Egyetlen sorszámot karikázzon be!
1. A rendi alkotmány visszaállítását akarták.
2. A polgári alkotmány visszaállítását akarták.
3. A rendi alkotmány polgári alkotmánnyá fejlesztését szorgalmazták.
4. Elzárkóztak az alkotmány módosításától.
b) Milyen törekvéseket bírált mindkét szerző? Karikázza be a helyes válasz sorszámát a források
alapján! Egyetlen sorszámot karikázzon be!
1. rendi
2. nacionalista
3. feudális
4. abszolutista
c) Kit nevez „megboldogult császárnak” az első forrás szerzője? Nevezze meg ezt a személyt!
……………………………………..
d) Mi volt az az esemény, amelyből a második forrás szerzője az aláhúzott következtetést levonta?
……………………………………………………………………………………………………………….
4 pont

E542R-5. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. [E-12-okt] Oldja meg a feladatot
a térképvázlat és ismeretei segítségével!
a) Adjon elnevezést az A) és B) térképjeleknek! Válasszon a megadott kifejezések közül! (Elemenként
0,5 pont.)
vámmentesség magas vám alacsony vám behozatali tilalom
A) ……………………………………….…… B) ……………………...……….…………
b) Adjon elnevezést a C) térképjelnek! Válasszon a megadott kifejezések közül! (1 pont)
örökös nemesség adózó nemesség adómentes nemesség
C) ……………………………………………
c) Nevezze meg, melyik birodalom határait jelenti a külső vámhatár! (1 pont)
……………………………………..………..
d) Nevezze meg, melyik uralkodó rendeletét szemlélteti a térképvázlat! (1 pont)
………………………………..……………..
A)
B)
C)
4 pont

E542R-6. A feladat Mária Terézia reformjaihoz kapcsolódik. [E-06-okt] Oldja meg a feladatokat a
forrás segítségével!
„A királyi rendelet szerint az alapfokú oktatás 6 vagy 7 éves korban kezdődött a falusi, mezővárosi és városi
népiskolákban. Néhány városi népiskola egyúttal gyakorló tanítóképző is volt, melyeket »mintaiskolának«
neveztek. A gimnázium két részből állt. Az alsó szintje a három éves latin grammatikai iskola volt. Ezt
nevezték kisgimnáziumnak is. A felső két évfolyamon a retorikai és poétikai osztályok voltak. A két rész
együtt volt a nagygimnázium. A gimnáziumba tízéves korában léphetett a tanuló, ezt szerencsés esetben 15
éves korára végezte el. Mindegyik tankerületi székhelyen akadémiát kellett szervezni: ennek két
évfolyamos filozófiai tagozatán az általános műveltség középszintű tananyagát oktatták; erre épült a
speciális tanulmányi lehetőséget nyújtó két évfolyamos jogi tagozat. Az egyetemet is 15 éves korában
kezdhette a diák a bölcseleti fakultáson, majd ennek sikeres elvégzése után léphetett feljebb a jogi (3 év)
vagy az orvosi (5 év) vagy a teológia (4 év) fakultásra.” (Tankönyvi szöveg)
a) Határozza meg a királyi rendelet kiadásának időpontját! (1 pont)
Évszám: …………...
b) Írja be az alábbi iskolatípusok betűjelét az ábra megfelelő helyeire! (Elemenként 0,5 pont.)
Betűjel Iskolatípusok
A) NAGYGIMNÁZIUM
B) KISGIMNÁZIUM (3 ÉV)
C) AKADÉMIA
D) EGYETEM
E) NÉPISKOLÁK
ORVOSI
TEOLÓ-
KAR
GIA JOG
(5 ÉV)
FELSŐFOK (4 ÉV) (3 ÉV)
JOGI OSZTÁLYOK (2 ÉV)
FILOZÓFIAI OSZTÁLYOK (2 ÉV) BÖLCSÉSZETI KAR (2 ÉV)
POÉTIKAI OSZTÁLY (1 ÉV)
KÖZÉPFOK RETORIKAI OSZTÁLY (1 ÉV)
ALAPFOK FALUSI MEZŐVÁROSI VÁROSI „MINTAISKOLA”
c) Hány évig járnak a tanulók népiskolába? (0,5 pont)

…………..
d) Miért nem szerepelnek a rendeletben a szakképzés iskolái? (1 pont)
……………………………..…………………………………………………….…………………………...
5 pont

E542R-7. A feladat a XVIII. századi Magyarország állami oktatáspolitikájával kapcsolatos.
[E-06-feb] Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!
„1. § A nevelésügy helyes elrendezésének szükségessége és az erre vonatkozó rendelkezési jog fenntartása
Magyarországon a király számára.
Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás
irányítása, mert úgy látták: ez az országok szilárd alapja, ettől függ a közjólét. […] Ennek következtében
az ifjak széles körű nevelése és a tudományok oktatása egyetlen célra összpontosul: fejlődő lelküket egyre
inkább töltse el az erények szeretete, éretté bontakozzanak ki természettől kapott jó képességeik,
fokozatosan finomodjék megismerő tehetségük, tiszteletreméltó törvények szellemében formálódjék
akaratuk; azokban a tudományokban pedig kiműveltessenek […].” (Részlet a Ratio Educationis
előszavából, 1777)
a) Nevezze meg, ki adta ki a fenti rendeletet, és határozza meg uralkodásának kezdő, illetve befejező
évszámát! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1,5 pont.)
- Az uralkodó neve: ………………………………………..
- Uralkodásának kezdete és vége (év): ……………………
b) Nevezze meg, mely uralkodói szemlélet tükröződik a dokumentumban! (1 pont)
……………………………………………………………...
c) Fogalmazza meg, mi volt a közvetlen célja a rendelet kiadásának! (0,5 pont)
…………………………………………………………………...…………………………………...………
d) Fogalmazza meg, hogy milyen hosszú távú, általános cél húzódik meg a rendelet bevezetése
mögött! (1 pont)
……………………………………………………………………………...………………………...………
e) Ismeretei alapján nevezze meg azt a kultuszminisztert, akinek 1868-as reformja végül
megteremtette a népoktatást Magyarországon! (1 pont)
……………………………………………………………
5 pont

E542R-8. A feladat Mária Terézia oktatási rendeletéhez kapcsolódik. [E-18-maj-2] Oldja meg a
feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Az első [2 év] a filozófiának és a vele kapcsolatos tudományoknak, a másik [2 év] a hazai
jogtudománynak és a közigazgatásnak legyen szánva.”
B) „A népi iskolák felállítása után gondoskodni kell azokról az ifjakról, akik ezek elvégzése után tovább
folytatják tanulmányaikat. […] Különösen arra kell törekedni, hogy az ifjúságot a tisztesség és becsület
minden törvényeire úgy neveljük, hogy az állam méltón derék férfiakat, a királynak híven szolgáló
alattvalókat és szorgalmas polgárokat remélhessen belőlük.”
C) „1. a betűk megismerésére, a szótagolásra s mind a nyomtatott, mind a kézzel írott könyvek olvasására;
2. a helyes és szépírásra;
3. az első számtani műveletekre és ezeknek a mezei gazdálkodásban való alkalmazására, tekintettel az itt
előforduló sokféle esetre.”
D) „A grammatikai iskolában megkezdett tanulmányaik röviden felújíttassanak, majd további folytatást
nyerjenek és azonfelül oly új tantárgyak járuljanak hozzájuk, melyek az elősorolt élethivatásoknak
különösen megfelelnek. […] Létrejön tehát ehelyütt a latin iskolának második fajtája, mely valamivel
kisebb számú tanítványt foglal ugyan magában, mint a grammatikai iskolák.”
E) „A felsőbb tudományok szakosztályainak, vagy amint már nevezik, karainak száma […] négy, ti.
hittudományi, jogi, orvosi és bölcsészeti, ideszámítva a szabadművészeteket is. Ezek mindegyikének saját
elnöke vagy igazgatója, dékánja, szeniorja, tanárai, tollnoka (azaz jegyzője) van.” (Részletek a Ratio
Educationisból, 1777)
Állapítsa meg, melyik forrásrészlet vonatkozik a táblázatban bemutatott iskolatípusokra! Írja a
megfelelő forrásrészletek betűjelét a táblázat soraiba! Egy sorba egy betűjelet írjon, egy forrás kimarad!
A forrásrészlet
Iskolatípus
betűjele
a) Népiskola: alsószintű, elemi oktatást nyújtó intézmény, hatéves kortól négy éven át,
melynek célja az alapvető készségek elsajátítása.
b) Grammatikai (vagy latin) iskola: a tizedik életévüket betöltő diákok számára háromé-
ves képzést nyújtó intézmény.
c) Gimnázium: kétéves humán képzést nyújtó intézmény.
d) Akadémia: olyan intézmény, ahol lehetőség nyílt a gimnáziumi tanulmányok foly-
tatására bölcseleti és jogi területen.
Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!

e) Mit tekintettek a nevelés céljának? Fogalmazzon meg két választ a B) betűjelű forrásrészlet idézett
szövege alapján!
– ………………………………………………………………………………………...……………………
– ……………………………………………………………………………...………………………………
f) Elsősorban melyik társadalmi réteg oktatását célozza a C) betűjelű forrásrészlet? Válaszát
támassza alá a forrásból vett rövid, néhány szavas idézettel!
Társadalmi réteg: ………………..……………. Idézet: ...…………………….…………………….……..
4 pont

E542R-9. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. [E-16-okt] Oldja meg a
feladatot a források és ismeretei segítségével!
a) Tegye időrendbe a rendeleteket kiadásuk szerint! Írja a rendeletek betűjelét a táblázatba!
A legkorábbival kezdje! (1 pont)
A) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék
az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak
nagyon kevesektől lehet elvárni.”
B) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind
pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy [az adót]
természetben vagy milyen egyenértékben [pénzben] kell leróni.”
C) „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és
a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük.” (Részletek uralkodói rendeletekből)
1. 2. 3.
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt az adót, amelyről a B) betűjelű forrás aláhúzott része
rendelkezik! (1 pont)
……………………………………………………….
Döntse el a táblázatban szereplő állításokról, hogy melyik forrásra igazak! Tegyen X jelet a táblázat
megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet! (Elemenként 0,5 pont.)
Állítás A) forrás B) forrás C) forrás Egyik sem
c) Lehetővé tette a parasztok szabad költözését.
d) Utasítást adott a jobbágyi terhek összeírására.
e) Általános tankötelezettséget rendelt el.
f) A rendelet kiadásának hátterében az állt, hogy az

uralkodó véget akart vetni a földesurak saját kezelésé-
ben álló földterület növelésének.
4 pont

E542R-10. A feladat a 18. századi Magyarország felekezeti viszonyaival és II. József türelmi
rendeletével kapcsolatos. [E-20-máj-1] Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
Felekezeti megoszlás és az egyes felekezeteket alkotó népcsoportok
a 18. század második és a 19. század első felében Magyarországon
Arány Jelentősebb népcsoportok, ame-
Felekezet a népességen belül lyekből a felekezet tagjai
(becsült adatok, %) jellemzően kikerültek
római katolikus 49 magyar, német, horvát, szlovén, [a)]
ortodox 21 [b)], szerb
református 14 magyar
görögkatolikus⁎ 6 [b)], ruszin
evangélikus 8,8 német, magyar, [a)]
egyéb 1,2 ––––––––––––––––
*
Ortodox szertartásrendet követő, de a római katolikus egyházszervezethez tartozó felekezet.
a) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat a) betűvel jelölt részeiről hiányzik!
(0,5 pont)
……………………………….
b) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat b) betűvel jelölt részeiről hiányzik!
(0,5 pont)
………………………………
c) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikhez a szászok jellemzően tartoztak! A táblázatban szereplő
megnevezések közül válasszon! (0,5 pont)
………………………………
„Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek
lelkiismeretére hat, mindennél ártalmasabb, […] elhatározta, hogy [a vallási] türelmet valamennyi császári
és királyi tartományában törvényekkel erősíti meg.” (II. József türelmi rendelete, 1781)
d) Nevezze meg azt a korabeli – Európában és Amerikában megjelenő – eszmerendszert, amelynek
hatását mutatja az idézett forrásrészlet! (0,5 pont)
………………………………
„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek
van elegendő törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, […]
legyen szabad ugyanazon nem katolikus, avagy ágostai [augsburgi] és helvét [svájci] hitvallásúaknak [és]
görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se
harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk […] ne legyen.” (II. József türelmi rendelete, 1781)
e) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikre a forrásrészlet aláhúzott része vonatkozik! A táblázatban
szereplő megnevezések közül válasszon! (0,5 pont)
………………………………

f) A társadalom nagyjából mekkora hányadára vonatkozott az idézett rendelkezés a táblázat adatai
alapján? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. Kevesebb, mint 10 százalékára.
2. Nagyjából 40–45 százalékára.
3. Nagyjából 50–55 százalékára.
4. Több mint 90 százalékára.
g) Fogalmazza meg az idézett forrásrészlet segítségével, miben tér el a „vallási türelem” fogalma a
vallásszabadságtól! (1 pont)
……………………………………………………………………………..…………………………………
……………………………………………………………………………..…………………………………
4 pont

E542R-11. A feladat Mária Terézia gazdaságpolitikájával kapcsolatos. [E-21-okt] Oldja meg a
feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„Továbbá […] mindazon termelvények[nek] [iparcikkeknek] és terményeknek, melyekben az osztrák
tartományokban hiány mutatkozik, a Magyarországból külföldre való kivitele […] nagyobb [30%] vámmal
sújtatik, hogy így azok birtokába az osztrákok olcsón juthassanak. Az oly iparcikkeket, melyeket az osztrák
ipar elő tud állítani, külföldi országokból […] Magyarországba bevinni […] magas, az érték 30 […]
százalékát tevő vámmal sújtatnak. Elrendeli nevezett rendelet, hogy a magyar iparcikkek az osztrák
tartományokba való bevitelük esetén külföldieknek, az osztrák ily nemű áruk pedig Magyarországba
szállítva, belföldieknek tekintessenek, tehát amazok 30%, ezek pedig 3%-os vámot fizessenek.” (Korabeli
gazdasági szakkönyv Mária Terézia vámrendeletéről, 1797)
Döntse el, mekkora vámtétel terhelte a táblázatban szereplő termékeket az idézett szöveg szerint a
18. század végén! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba csak egy X jelet tegyen!
Vámtétel
A szállított áru és a szállítás iránya
0% 3% 30%
a) Aradról búza Bécsbe
b) Prágából eke Pozsonyba
c) Egerből bor Budára
d) Párizsból posztó Esztergomba
e) Milyen, a Habsburg Birodalom egészének gazdaságára vonatkozó céljai voltak a forrásban leírt
intézkedéseknek? Fogalmazzon meg kettőt!
1. ………………………………………………………………………………….………………………….
2. …………………………………………………………………………………….……………………….
3 pont

E542R-12. A feladat Magyarország 18. századi történelméhez kapcsolódik. [E-23-máj-1] Oldja meg
a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
A) „Az úrbérszabályozási példányokba […] írassék be mind a telki állomány [jobbágytelek], mind pedig
az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet
természetben, vagy milyen egyenértékben kell leróni […] és végül a megye hiteles pecsétje alatt adassék
ki a községeknek. Az alattvalók [a jobbágyok] a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már
csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő
egyenlőtlensége könnyen okot és alkalmat adna új mozgalmakra és nyugtalankodásokra, különösen a jelen
körülmények között, amikor a közcsend [háborítatlan állapot] még nem állott egészen helyre. […] Minden
egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi […] igásrobotot
teljesíteni az úrnak.” (Mária Terézia úrbéri rendelete, 1767)
B) „Vagyon-é mostanság urbáriuma [úrbéri szabályozása] ezen helységnek? […] Miből álló a
jobbágyságnak és zsellérségnek adózása és kötelessége? […] Hány és minemű szántóföldje és rétje van egy
egészházhelyes gazdának? […] Minémű és hány napi munkát vitt egy gazda eddig végre?” (Az úrbéri
összeírás kérdései, 1772)
a) Karikázza be a mondat egyetlen helyes befejezésének sorszámát! (0,5 pont)
A rendelet értelmében a jobbágytelkek felmérése…
1. vármegyénként történt.
2. falvanként történt.
3. kerületenként történt.
b) Hány nap igásrobotot kellett teljesítenie évente egy negyedtelkes jobbágynak? Karikázza be az
egyetlen helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. 13 napot 2. 26 napot 3. 52 napot
c) Kinek fizethettek a jobbágyok az A) betűjelű forrásrészlet értelmében „természetben vagy
egyenértékben”? Karikázza be egyetlen helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. az egyháznak 2. az uralkodónak 3. a földesúrnak
d) Miért volt szükség a jobbágytelkek összeírására? Karikázza be az egyetlen hamis válasz sorszámát!
(0,5 pont)
1. Azért, hogy a földesúr ne tudja csökkenteni a jobbágytelkek méretét.
2. Azért, mert bizonyos szolgáltatásokat a jobbágytelkek mérete alapján kellett teljesíteni.
3. Azért, mert a legelőterületeket a jobbágytelkek mérete alapján osztották parcellákra.
e) Az úrbéri rendelet kiadásának mely előzményére (okára) utal a forrásrészlet? (1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
f) Magyarázza meg röviden, miért rendelet formájában adta ki Mária Terézia az úrbéri szabályozást!
(1 pont)
………………………………………………………………………………………………………………..
4 pont

E542R-13. A feladat a 18. századi magyar történelemmel kapcsolatos. [E-23-okt] Oldja meg a
A) „Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói
jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. […] A legfőbb
hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező
jelleg bélyegét nyomja rá.” (II. József által megfogalmazott részlet az ausztriai Általános polgári
törvénykönyvből, 1786)
B) „Egyszerre hír terjede el, hogy II. József Patakon fog ebédelni. Megérkezének a szekerek, a császár
kiszállván, szó nélkül üdvözlé a látásáért megjelenteket s deák [latin] nyelven tudakozá, mely helyeken
fogna lovakat váltani Munkács felé. A feleleteket feljegyzé, ismét meghajtá magát s elzárkózott, hogy
ebédig dolgozhassék. Ebéd alatt meg vala engedve a bemenet uraságoknak s asszonyságoknak. […]
Álmélkodva láttam itt, hogy a császár könyökén foldva volt a veres gallérú zöld kabát. […] Amint felkele
a nem hosszú ebéd mellől, asszonyainkhoz fordula s enyelegve szóla hozzájok. De azok közt egy sem volt,
aki nyelvét értse.” (Kazinczy Ferenc leírása, 1779)
a) Mely 18. századi eszmerendszerre utal az A) betűjelű forrás aláhúzott része! Szakkifejezéssel
válaszoljon! (0,5 pont)
………………………………………………………
b) Melyik – II. Józsefre vonatkozó – két állítás igazolható a B) betűjelű forrás alapján? Karikázza be
a két igaz állítás sorszámát! (Elemenként 0,5 pont.)
1. Személyes tapasztalatokat gyűjtött Magyarországról.
2. Meg akarta békíteni a lázadó magyar rendeket.
3. A királyi birtokokon zajló munkákat ellenőrizte.
4. Kerülte a fényűzést.
5. Nem beszélte Magyarország hivatalos nyelvét.
c) Ki volt a magyar uralkodó a B) betűjelű forrás keletkezésekor? (0,5 pont)
………………………………………………………
d) Nevezze meg II. József két olyan rendeletét, amelyeket maradandónak ítélt, és nem vont vissza!
………………………………………………………. ………………………………………..………….
e) Fogalmazza meg II. József uralkodásának egy általános jellemzőjét, amelyet a magyar rendek
sérelmeztek! (1 pont)
………………………………………………………….…………………………………………………….
4 pont

E542S-1. A feladat a XVIII. századi Magyarországra vonatkozik. (rövid) [E-05-okt] Mutassa be, hogy
miként tükrözi a felvilágosult abszolutizmus vonásait a Mária Terézia által kiadott Ratio
Educationis!
„A skolasztika és verbalizmus hosszú uralmát már előzőleg kezdték újféle törekvések fellazítani. Most a
Ratio – a következő lépcsőfokon – mintha egyszerre, szinte enciklopédikus igénnyel próbálna megmarkolni
mindent, ami a józan és hasznos állampolgár gyakorlati tájékozódását az élet különböző területein,
különösen az állami és gazdasági viszonyokban minél gyorsabban elősegítheti. Erősítette és korszerűsítette
– helyesen – a matematikai és természettudományi oktatást. Bevezetett új tárgyakat. De ugyanakkor –
részint az egykori elvont spekulációk, részint a latin formalizmus ellenhatásaként – egy sor olyan
gyakorlati, mindennapi részletismeretet is az ifjakba kívánt tölteni, amelyet azok utóbb, szükség esetén
másoktól vagy akár maguktól is megtanulhattak, ha inkább minőségileg nevelik őket új, gyakorlatibb
gondolkozásra a világ dolgait illetően.
Mindennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a Ratio jelentős lépést tett előre. Elsősorban éppen a korszerű
matematikai, természet- és honismereti és gazdasági tárgyak oktatása terén. A matematikára a korábbinál
nagyobb súlyt helyezett, mindenütt gyakorlati hasznosságára figyelve. Elemi fokon a számtan oktatása –
amelyet az 1771-i összeírás idején a falusi iskolákban helyenként még mint járulékos, szinte szokatlan
jelenséget külön megemlítenek – tulajdonképpen ettől kezdve vált minden iskola számára kötelezővé,
rendszeressé, a főbb helyeken némi mértan és rajz kíséretében, elsősorban a háztartás, a kézműipar és az
egyszerűbb árucsere szükségleteit véve alapul.
A kormányzat az új tanulmányi rendszert s vele az állam, közelebbről a királyi főigazgatók felügyeleti jogát
a nem katolikus iskolákra is ki akarta terjeszteni. Az állami katolikus iskolákat pedig megnyitni nem
katolikus diákok előtt is. A Ratio tehát a vallás terén már a tolerancia elvét képviselte. A tanároknak
szigorúan meghagyta, hogy diákjaikkal valláskülönbség nélkül, mind egyformán bánjanak, s hogy őket
mint »egyazon országnak állampolgárait« egymás iránti »szeretetre és egyetértésre buzdítsák s az
egyetértés megzavaróit szigorúan megbüntessék« (64. §).” (Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi
Magyarországon)

E542S-2. A feladat a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (rövid) [E-13-máj-1] Mutassa
be a forrásrészletek és ismeretei segítségével a Ratio Educationis célkitűzéseit, rendelkezéseit és
hatását!
„Ennélfogva gondoskodni kell:
1. hogy (amennyire lehetséges) minden egyes nemzet el legyen látva saját falusi iskolákkal, melyeknek
élén oly tanítók állnak, akik nemcsak az anyanyelvben tökéletesen jártasak, hanem az országban
gyakrabban használt nyelvekben is olyan gyakorlottsággal rendelkeznek, hogy ezeket szükség esetén
taníthassák,
2. hogy ezen iskolai szervezet az összes, bár különböző vallást követő polgárokhoz egyaránt
alkalmazkodjék s a közművelődés valamint a haza javára felekezeti különbség nélkül egységes célt
szolgáljon,
3. hogy ezen királyi intézmény áldásai az összes polgárok minden osztályára, úgymint a földmívesekre,
kis- és nagyvárosok lakóira, vármegyei vagy katonai elöljárókra stb. egyformán kiterjedjenek.”
„Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az
előadások hallgatására, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon
kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alig hogy ötödik vagy hatodik életkorukat
átlépték, földmívelésre, házi munkára vagy más foglalkozásra is fogja. Ez az ősidők szentesítette és az
állam összességére igen hasznos szokás már azért is meghagyandónak látszik, mert igen nagy érdek fűződik
ahhoz, hogy a falusi serdülő ifjúság, hogy úgy mondjuk, már zsenge korától megedződjék s az egész
éltefolyásán elviselendő nehéz munkához korán hozzászokjék. Ennélfogva a dolgot úgy kell majd
szabályozni, hogy az ifjak a mezei munkák befejezése után, mikor a szülőknek már kevésbé van reájuk
szükségük, köteleztessenek az iskola látogatására, ahol a tanítást a fent említett tantárgyakból reggel két és
délután ugyanannyi órában szorgalmasan hallgatni tartoznak.” (Részletek a Ratio Educationis-ból)

E542S-3. A feladat a XVIII. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (rövid) [E-15-máj-1]
Mutassa be, a források és ismeretei segítségével, miként szabályozta Mária Terézia és II. József a
jobbágyok helyzetét! Válaszában világítson rá a rendeletek kiadásának hátterére! Jellemezze röviden
a jobbágyok általános helyzetét is!
„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind
pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy a
kilencedet természetben vagy milyen egyenértékben kell leróni […] és végül a megye hiteles pecsétje alatt
adassék ki a községeknek.” (Mária Terézia úrbéri rendelete, 1767)
„Először: A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennél fogva eddig elé örökös
kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük […] Másodszor:
Azt akarjuk, hogy minden parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, földesúrnak engedelme nélkül is
házasodni, tudományoknak és mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. […]
Negyedszer: Minden paraszt ember maga ingó javait […] szabadoson eladhatja, ajándékozhatja,
megcserélheti, elzálogosíthatja, gyermekeinek [örökül hagyhatja].” (II. József jobbágyrendelete, 1785)

E542S-4. A feladat Magyarország XVIII. századi történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-08-máj-1]
Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a magyar jobbágyság helyzetét a XVIII.
században! Válaszában térjen ki az állam szerepére!
„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind
pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet természetben,
vagy milyen egyenértékben kell leróni (mert a nyomtatott úrbéri iratba nem lehet belefoglalni az alattvalók
meg nem határozott és feltételektől függő szolgáltatásait). Az alattvalók a szabályozásban foglalt
szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és
kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot adnak új mozgalmakra, különösen a
jelen körülmények között, amikor a közcsend még nem állott egészen helyre.” (Az 1767. évi úrbéri rendelet)
oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak
nagyon kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alighogy ötödik életévüket átlépték,
földmívelésre, házi munkára fogja. Ez az ősidők szentesítette és az állam összességére igen hasznos szokás
már azért is meghagyandónak látszik, mert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a falusi ifjúság az egész
életfolyásán elviselendő nehéz munkához korán hozzászokjék. Ennélfogva a dolgot úgy kell szabályozni,
hogy az ifjak csak a mezei munkák befejezése után köteleztessenek az iskola látogatására.” (Az 1777. évi
Ratio Educationis)
„Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös
kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden
Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük.
Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak
engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni.
Negyedszer: Minden Paraszt ember maga ingó Javait és Keresményit, ti. a Földöknek, Réteknek,
Malmoknak, vagy Szöllöknek ötet illető betsüjét szabadon eladhattya, ajándékozhattya, meg tserélheti, el
zálogosíthattya, Gyermekeinek, vagy más Attyafiainak eltestálhattya, ezt is hozzá értvén, hogy mind azok
a terhek, mellyekkel az el adó vagy testálló Paraszt ember az illyen fundusokról tartozott, a Vévőre, vagy
arra, aki azoknak birodalmába menyen, által szállyanak.
Ötödször: Hogy a Parasztok azokban, a miket bírnak, bátorságosak lehessenek, a Ház hellyekből, vagy akár
mi féle fundusokból [jobbágytelkekből] ki ne tétethessenek.” (Az 1785. évi jobbágyrendelet)

E542S-5. A feladat a felvilágosult abszolutizmus magyarországi történetére vonatkozik. (hosszú)
[E-07-máj-1] Mutassa be ismeretei és a forrás alapján, hogy Mária Terézia és II. József idején
Magyarországgal kapcsolatban hogyan érvényesültek a Kaunitz által megfogalmazott kormányzati
elvek!
„Azokkal a mágnásokkal és nemesekkel, akik az udvarral szembehelyezkednek, idejében meg kell értetni,
hogy számukra és gyermekeik számára a királyi kegyhez vezető út örökre bezárul, és az udvar tettüket
sohasem fogja elfelejteni.
A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a
rendeket összehívni.
Viszont a körülmények természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon kell lenni, hogy
Őfelsége ott az alispánok és kisnemesség útján minél erősebb befolyást nyerjen, és így elgondolásait ne a
helyes útra szinte alig irányítható egész testületnél, hanem annak egyes tagjainál igyekezzék előkészíteni,
és amikor bennük a hajlandóság elérte a szükséges érettségi fokot, csak akkor lehet az egész
megvalósításához fogni. Ha ezt az eszközt a szükséges elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák, akkor
néhány év alatt rendkívül sok hasznosat lehet létrehozni. De kellő módon kell belekezdeni, és nem szabad
megelégedni csupán az alázatos és az ügybuzgalomra valló szép szavakkal, hanem a tetteket kell nézni, és
ezeket kell jutalmazni vagy büntetni.
Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen
cselekedni. A legkevésbé szabad azonban elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes
adómentességének korlátozása. Ez óriási vihart keltene, és egyszerre minden jó elgondolást tönkretenne.
Viszont nem volna szabad megengedni a törvények és kiváltságok félremagyarázását, hanem szigorúan
ragaszkodni kell azokhoz, és amit nem mondanak ki világosan, a királyi jog javára kell értelmezni, és nagy
gondot kell arra fordítani, hogy a kancellária ebben ne állhasson a nemzet pártjára.
Ugyanebből az alapelvből következően az udvarnak soha nem volna szabad megengednie, hogy a
határőröket és Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják, vagy valami más formában ennek befolyását ott
növeljék.
Ellenkezőleg, az okos politika azt kívánja, hogy az erdélyieket és a határőröket védőfegyverként használjuk
fel, és az előbbieknél kezdjük meg a megfelelő intézkedések megtételét. Azután annál könnyebben lehet az
ilyeneket Magyarországon is létrehozni. Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy
Magyarországon kedvezőbb helyzetbe jusson és az adóterhet elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok
fölötti uralmában mutatkozó minden visszaélését a lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy korlátozni.
Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára.” (Kaunitz előterjesztése az udvar magyarországi
politikájának alapelveiről, 1761) [Wenzel Anton Kaunitz (1711-1794) Mária Terézia államkancellárja, a
Habsburg Birodalom egyik meghatározó politikusa.]
„[…] arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat
szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a
szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról,
következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától.”
(Mária Terézia indoklása az Úrbéri rendelethez, 1767)
„Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát
rögzítse; ügyeiket úgy vezesse, hogy az a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja […]. A legfőbb
hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formában adnak ki, a kötelező jelleg
bélyegét nyomja rá.” (II. József)

E542S-6. A feladat a Habsburg-udvar és a magyar rendek XVIII. századi viszonyával kapcsolatos.
(hosszú) [E-07-máj-2] Elemezze a források és ismeretei segítségével a Habsburg államszervezet
működését az udvar és a rendek viszonyának alakulása szempontjából 1711 és 1791 között! Térjen
ki a jogi helyzet változásának okaira és következményeire!
„Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával […] az öröklési jogon való
utódlást Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és visszaszerzendő
ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának nőágára is […]
feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen […] uralkodás és kormányzás végett
átruházzák. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű
karainak és rendeinek minden […] jogait, szabadságait, kiváltságait […] az alkotott törvényeket és
helybenhagyott szokásokat. […] kegyelmesen megerősíti, s meg fogja tartani.” (Pragmatica Sanctio)
„1. § S hogy a nemesi kiváltságnak örvendő embert, idézés s a törvény kellő útján való elmarasztalás nélkül,
személyében s vagyonában semmi módon meg ne károsítsák: azt az ország és a hozzákapcsolt részek karai
és rendei Ő szent felsége beleegyezésével elhatározzák.” (1723. évi V. törvénycikk a nemesség különös
kiváltságáról)
„Az ország karai és rendei alázatos előterjesztését a királyi szent felség helyeselvén, határoztatott:
1. § Hogy mikor a nádori és a vele törvény szerint összekötött helytartói hivatal jövendőben megüresedik,
az egy éven túl, nem fog üresedésben hagyatni.
2. § És hogy az teljes és törvényes hatalmába és jogába visszahelyeztetvén, abban meg fog tartatni.
3. § E törvényes joghatósággal pedig teljesen éljenek az országnak úgy a jelenlegi nádora, mint a
jövendőbeliek.” (1741. évi IX. törvénycikk a nádori hivatalról)
„5. § Üresedések bekövetkező eseteiben pedig ezen királyi helytartótanácsba az ország minden részeiből
alkalmas s az ország dolgait és alkotmányát ismerő férfiakat, birtokos magyarokat alkalmazand.” (1741.
évi XI. törvénycikk a magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által való intézéséről)
„[…] Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes módját
illetőleg (beleértve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá
nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, s ennélfogva az 1715:III. tc., valamint az
1741:VIII. tc. és XI. cikkelyek rendelésének megfelelően, törvényesen megkoronázott örökös királyától, és
így Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem
pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország.” (1790/91. évi X. törvénycikk
Magyarország és a hozzákapcsolt részek függetlenségéről)

A Habsburg hivatali szervezet Magyarországon

E542S-7. A feladat a bécsi udvar és a magyar nemesség viszonyának alakulásával kapcsolatos. (rövid)
[E-13-okt] Mutassa be, mi jellemezte Mária Terézia és a magyar nemesség viszonyát!
„A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a
rendeket összehívni. Viszont a körülmények természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon
kell lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok és a kisnemesség útján minél erősebb befolyást nyerjen, és így
elgondolásait ne a helyes útra szinte alig irányítható testületnél, hanem annak egyes tagjainál igyekezzék
előkészíteni, és amikor bennük a hajlandóság elérte a szükséges fokot, csak akkor lehet az egész
megváltoztatáshoz fogni. Ha ezt az eszközt a szükséges elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák, akkor
néhány év alatt rendkívül sok hasznot lehet létrehozni. De kellő módon kell belekezdeni, és nem szabad
megelégedni csupán az alázatos és az ügybuzgalomra valló szép szavakkal, hanem a tetteket kell nézni, és
ezeket kell jutalmazni vagy büntetni.” (Kaunitz államkancellár előterjesztése Mária Teréziának 1761-ben)
Az 1760-ban alapított testőrség tagja Az 1764-ben alapított Szent István-rend keresztje

E542S-8. A feladat a XVIII. századi Magyarországgal kapcsolatos. (rövid) [E-06-okt] Mutassa be a
források és ismeretei felhasználásával, hogy melyek voltak a magyar rendek legfőbb sérelmei II.
József uralkodása idején, és miért döntött az uralkodó élete végén rendeletei visszavonásáról!
„Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát
rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. […] A legfőbb hatalom,
ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg
bélyegét nyomja rá.” (II. József hitvallása a hatalomról)
„Tudod, a pozsonyi vár palotájában Miként nyöszörögtél anyádnak karjában? Véltük, hogy szerelmet sírtál
nemzetünknek. S most látjuk, hogy gyilkos tőrt toltál szívünkre… Királynak csak azért adják méltóságát,
Hogy híven őrizze népe bátorságát. Hogy továbbra vigye országa széleit, És hogy boldoggá tegye
nemzeteit.” (Részlet Ányos Pál: Kalapos király című költeményéből)
„Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a
magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak,
minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba
visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálában voltak. Ebből csak a
toleranciapátenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót
veszem ki. A koronát és az ország klenodiumait [koronaékszereit], mihelyt a budai Várban lesz számukra
illő hely, oda kell átvinni. Mivel ezáltal a sérelmek megszűnnek, a rendek már nem fogják oly sürgősen
követelni az országgyűlést, melynek megtartása mostani viszonyok közt és roncsolt egészségem miatt
lehetetlen lenne. Remélem a rendek belátják önzetlenségemet, és javokat célzó törekvéseimet, így méltán
elvárom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a sereget a szükséges készletekkel ellássák. A
földmérést úgy szakíttassák félbe, hogy a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még
szükséges lehet, felhasználható legyen.” (II. József rendeleteinek visszavonását elrendelő utasítása)

E542S-9. A feladat II. József és a magyar rendek viszonyával kapcsolatos. (rövid) [E-15-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével, miként alakult II. József és a magyar rendek viszonya!
Válaszában tárja fel II. József rendeket érintő intézkedéseinek hatásait!
„A gróf [Széchényi Ferenc] barátai és tisztelői nem győznek eléggé csodálkozni afölött, hogy ő miképpen
vállalhatott el olyan méltóságot [az öt vármegyét magába foglaló pécsi kerület királyi biztosának
méltóságát], melyet az ország törvénye nem ismer. […] Ilyen esetekben sokan azzal nyugtatják meg
magukat, hogy szerencse, ha a közhivatalokat olyan férfiak viselik, kikben az állam javának előmozdítására
alkalmas ismeretek jóakarattal párosulnak. Szép szavak ezek, a melyeknek nincs értelmök. [...] Akik
belátják, hogy a közbecsülést jó tettekkel, nem czímekkel és méltóságokkal kell kiküzdeni, és mégis, noha
szükség nem kényszeríti rá, hivatalt vállalnak, lelkiismeretök furdalásai elől nem fognak menekülni.”
(Forgách Miklós gróf levele Hajnóczy Józsefnek, 1785)
„Itten is nagy híre vagyon egész országunk kimérésének és a nemesség [adózásának]. Hallom, hogy a
Magyar Kancelláriánál Donáti és Hadrovich urak az [adóügyi bizottsághoz], mely Ausztriában két esztendő
előtt rendeltetett, tanulni járnak.” (Szily János szombathelyi püspök levele Festetics György grófnak, 1786)

E542S-10. A feladat az újkori magyar történelemmel kapcsolatos. (hosszú) [E-14-máj-2] Mutassa be
a bécsi Udvar magyarországi politikájának alapvető céljait és jellegét 1711-1790 között! Válaszában
térjen ki a Habsburg politikát befolyásoló tényezőkre!
„Az az akaratom, és különösképpen arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel kell
bánni, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. […] Szigorúan meg kell hagyni az
ottani vezénylő tábornokoknak, hogy az országban a legjobb rendet tartsák fenn, s a zsarolásokat ne tűrjék;
meg kell mutatni a magyaroknak, hogy őket pártatlan igazsággal és szeretettel akarják kormányozni. [....]
Ezt az országot most különös jóindulattal és óvatossággal kell kormányozni, [...] mert ezen ország
nyugalma nagyon megfelel érdekeinknek.” (III. Károly, 1711)
„Magyarországról, a mi személyünkről, gyermekeinkről és a koronáról van szó. Mindenkitől elhagyatottan,
egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk,
gyermekeink, koronánk és a birodalom e végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét!”
(Mária Terézia, 1741)
„Ha a nagy és termékeny Magyar Királyság megfelelő alkotmányt nyerne, a dicsőséges uralkodóház
hatalma megkétszereződnék, és a bölcs kormányzás bőséges erőforrásait és gyümölcseit lehetne elérni. Ez
az ország komoly figyelmet érdemel és ugyanazt a királynői gondoskodást, amit a többi hűséges
tartományok. De szerencsétlenségére belső alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte
egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák
alapításával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek
viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...] A tapasztalat bizonyítja, hogy az
országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni. [...] Az
országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni, vagy azok ellen
cselekedni. A legkevésbé szabad elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének
korlátozása.” (Wenzel Anton von Kaunitz államkancellár előterjesztéséből, 1761)
„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idő alatt
mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. [...] Mielőtt többet követelnénk ez országtól
[Magyarországtól], arra kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét,
forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a
népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk.
Mindenek fölött nem szabad engedni semmi gyanút, mintha korlátozni akarnánk előjogaikat.” (II. József
tervei trónra lépése előtt)

E542S-11. A feladat a XVIII. századi magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú) [E-08-okt] Mutassa
be a források és ismeretei alapján a Habsburgok és a magyar rendek viszonyának alakulását 1711 és
1792 között! Válaszában térjen ki a viszony alakulását befolyásoló tényezőkre!
„Az az akaratom, és különösképpen arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel kell
bánni, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. […] Ezt az országot most különös
jóindulattal és óvatossággal kell kormányozni, [...] mert ezen ország nyugalma nagyon megfelel
érdekeinknek.” (III. Károly, 1711)
„Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak és
rendeinek minden [...] jogait, szabadságait, kiváltságait s mentességeit, és előjogait, az alkotott törvényeket
s helybenhagyott szokásokat [...] megerősíti s meg fogja tartani.” (Részlet Pragmatica Sanctióból, 1722/23)
„Magyarországról, a mi személyünkről, gyermekeinkről és a koronáról van szó. Mindenkitől elhagyatottan,
gyermekeink, koronánk és a birodalom e végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét!”
(Mária Terézia, 1741)
„Ez az ország komoly figyelmet érdemel és ugyanazt a királynői gondoskodást, amit a többi hűséges
tartományok. De szerencsétlenségére belső alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte
egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák
alapításával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek
viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...] A tapasztalat bizonyítja, hogy az
országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni. [...] Az
országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni, vagy azok ellen
cselekedni.” (Kaunitz államkancellár előterjesztéséből, 1761)
„Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idő alatt
mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. [...] Mielőtt többet követelnénk ez országtól
[Magyarországtól], arra kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét,
forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a
népesedést, az ifjúság nevelését […].” (II. József tervei trónra lépése előtt)
„Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett. Én tehát, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a
magyar és erdélyi rendek [...] panaszainak, minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és
intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak
halálakor voltak. Ebből csak a tolerancia-pátenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre
a jobbágyokra vonatkozót veszem ki. [...] A koronát és az ország többi klenodiumait [koronaékszereit],
mihelyt a budai várban lesz számukra illő hely, oda kell átvinni.” (II. József, 1790)
„Az ország karainak és rendeinek alázatos előterjesztésére, Ő szent felsége kegyesen elismerni méltóztatott,
hogy [...] Magyarország, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész törvényes
módját illetőleg [...] független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami
léttel és kormányzattal bíró, s [...] tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok
módjára igazgatandó és kormányzandó ország.” (II. Lipót törvényeiből, 1791)

E542S-12. A feladat Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonyával kapcsolatos
(komplex – korszakokon átívelő). [E-19-máj-2] Mutassa be a források és ismeretei segítségével
Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonyának alakulását, valamint az azt leginkább
meghatározó törvényeket 1687–1790 között! Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
• Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonya a török kiűzése után,
• a Rákóczi-szabadságharc idején bekövetkezett közjogi változások,
• Mária Terézia trónra lépését érintő közjogi kérdések,
• II. József uralkodását jellemző és annak nyomán felmerülő, a közjogi viszonyt érintő problémák
Magya r Királysá g
A Magyar Korona országai a török kiűzése után, a XVIII. században

„Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül
megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra és
civódásokra adódjék ürügy.” (A szatmári béke)
„Ő legszentségesebb császári és királyi felségének magyarországi s az ehhez kapcsolt részekből való hű
karai és rendei […] az öröklési jogon való utódlást […] Németországban […] és Magyarországgal […]
feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más
országaiban s tartományaiban is megállapított […] rendhez képest, uralkodás és kormányzás végett [a
császár utódaira] átruházzák.” (Pragmatica Sanctio)
„Hogy midőn más tartományok igazgatása és gondjai engedik, mindenesetre ez országon belül fog továbbra
is lakni, semmit sem mulasztván el, ami egyébként is ez örökös magyar királysága régi virágázásának
visszahozására és boldogítására teendő lesz. […] Magyarország és a hozzá kapcsolt részek […] más
tartományok módjára nem fognak kormányoztatni […].” (1741. évi törvény)
„Csaknem félistennek lenni magát véli. József, e valóság bír arra tégedet, Hogy érdemesebbnek itéled
fejedet Angyali koronánk rég méltóságánál, Pedig főbb hatalmad ennek jóvoltán áll. Mért nem bánt így
anyád, hogy királlyá tettük, Hogy hét ellenségit koncoltuk, kergettük? Mért gyermekségedben nem tudtuk
felőled, Hogy kalapos király fog lenni belőled?” (Részlet Ányos Pál: Kalapos király című verséből)

E542S-13. A feladat a francia abszolutizmussal és a magyarországi felvilágosult abszolutizmussal
kapcsolatos (komplex – összehasonlító). [E-18-okt] Vesse össze a források és ismeretei segítségével
XIV. Lajos abszolutizmusát Franciaországban és II. József felvilágosult abszolutizmusát
Magyarországon! Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:
• az uralmi rendszer eszmei alapjai,
• az állam vámpolitikája,
• az uralkodók viszonya a vallási kérdésekhez,
• az állam működtetése, közigazgatása,
• a hatalom támaszai,
• uralkodásuk mérlege uralmuk végén.
iparcikk
nyersanyag
A Habsburg Birodalom vámpolitikája a XVIII. század második felében
A francia vámpolitika a XVII–XVIII. században

„Dicső emlékezetű ősünk [IV.] Nagy Henrik király elejét akarván venni, hogy az alattvalóinak szerzett
békesség a hosszan tartó belső és külső háborúk okozta szenvedések után az úgymond reformált vallás
miatt. […] Jelenleg úgy látjuk […] az úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb és a nagyobb
része katolikus hitre tért. S mivel ennek következtében a nantes-i ediktum és mindannak teljesítése, ami az
úgymond reformált vallásúak előnyére rendeltetett, feleslegessé vált.” (XIV. Lajos rendelete, 1685)

„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek
van elegendő, törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol
a lelkészek és tanítók megfelelő ellátásáról gondoskodni képesek […] legyen szabad […] az ágostai
[evangélikus] és helvét [református] hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek
[ortodox] magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló
bejáratuk – olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van.” (II. József türelmi rendelete, 1781)
„Figyelembe vettük, mennyire fontos és szükséges a nekünk teljesített szolgálat, és ügyeinknek [vitelére] a
mi városunkba Lyonba, Lyon, Forez és Beaujolais környékére jó pénzügyi, rendőri és igazságügyi vezetőt
nevezünk ki. […] [A megbízott] ebben a minőségében […] jó tanácsokkal segíti a tartományi kormányzókat
és az általános helytartókat minden ügyben és helyzetben az általa tartott tanácskozásokon.” (XIV. Lajos
által kiadott megbízólevél, 1655)
„A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a
rendeket összehívni. Viszont a körülmények természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon
kell lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok és kisnemesség útján minél erősebb befolyást nyerjen. […] Ha
ezt az eszközt a szükséges elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák, akkor néhány év alatt rendkívül sok
hasznosat lehet létrehozni.” (Kaunitz államkancellár előterjesztése az udvar magyarországi politikájának
alapelveiről, 1761)

E542S-14. A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú) [E-20-okt] Mutassa
be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia reformjait! Válaszában elemezze, miként
alakult az uralkodónő kapcsolata a magyar nemesekkel!
„Miután […] a nevezett választó [a bajor választófejedelem] a francia király nagyszámú katonaságától
segíttetve, Felső-Ausztria tartományát ellenségesen megtámadta, […] [és] a fent nevezett [magyar] királyi
felség hadserege […] Sziléziában a porosz király hasonló erőszakosságával szemben […] el van foglalva,
[és ezért a királyi felség] a [magyar] karokat és rendeket […] a nevezettek ellen fegyverfogásra jóságosan
buzdítani […] méltóztatott, […] a karok és rendek […] az ország általános fölkelését elhatározták.”
(Törvénycikk, 1741)
„A magyarok az udvarral szemben úgy tartanak össze, mint a kullancs. […] Alkotmányukat valami rejtélyes
homályba burkolják, […] az uralkodó bizalmát és kegyét megszerzik anélkül, hogy az államra annyira
káros kiváltságaikból valamit is engednének. Ellenkezőleg, gyarapították is azokat. Mindamellett nem
szabad a nehézségektől visszariadni, mivel az ügy a dicsőséges uralkodóház szempontjából igen fontos.
Semmi sem lehetetlen, ha komolyan akarják. […] Mellőzni kell a magyar országgyűlés összehívását, abból
csak baj származik, mint ezt a tapasztalat bizonyítja.” (Kaunitz kancellár előterjesztése, 1761)
Az uradalom fő részei és az úrbéri szolgáltatások

(A vastagított betűkkel szedettek méretét vagy mértékét szabályozta Mária Terézia úrbéri rendelete.)
„Gondoskodni kell, hogy (amennyire lehetséges) minden nemzet [értsd: nemzetiség] el legyen látva saját
falusi iskolákkal; […] hogy ezen iskolai szervezet az összes, bár különböző vallást követő polgárokhoz
egyaránt alkalmazkodjék, s a közművelődés valamint a haza javára felekezeti különbség nélkül egységes
célt szolgáljon; hogy ezen királyi intézmény áldásai az összes polgárok minden osztályára, úgy mint a
földmívesekre, kis- és nagyvárosok lakóira, vármegyei vagy katonai elöljárókra stb. egyformán
kiterjedjenek.” (Ratio Educationis, 1777)

E542S-15. A feladat a XVIII. századi magyar történelemre vonatkozik. (rövid) [E-05-máj-2]
Fogalmazza meg a források és ismeretei segítségével, min alapult a magyar rendek és a Habsburg-
udvar kapcsolata! Válaszában tárja fel, hogy a magyar rendek és Mária Terézia kapcsolatát miként
befolyásolták az európai politikai viszonyok!
„II. tc. 5.§. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az öröklési jogon
való utódlást e Magyarországban és koronájában. […] felséges Osztrák Házának nőágára is és pedig első
helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek.
III. tc. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak
és rendeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más jogait, szabadságait, kiváltságait s
mentességeit és előjogait, az alkotott törvényeket s helybenhagyott szokásokat a jelen országgyűlés I. és II.
törvénycikkelyének megfelelően […]. Kegyelmesen megerősíti s meg fogja tartani.” (Az 1723. évi
törvényekből)
„Magyarországról, a mi személyünkről, gyermekeinkről és a koronáról van szó. Mindenkitől elhagyatottan
gyermekeink, koronánk és a birodalom e végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét.”
(Mária Terézia beszéde a rendekhez az 1741. évi országgyűlésen)
„Miután a királyi felség a bajor választó törekvései és jogtalan igényei ellen, ki FelsőAusztriát francia
segítséggel megtámadta, a magyarok ősi vitézségéhez fordult, és ezek védelmébe méltóztatott ajánlani
szentelt személyét és felséges gyerekeit, a karok és rendek az 1723. 1. és 2. cikkek értelmében egyhangúlag
életüket és vérüket ajánlják fel.” (1741. LXIII. tc.)
„Ő királyi szent felségének jóságos kijelentése alapján szentesíttetett, hogy Magyarország és a
hozzákapcsolt részek karainak és rendeinek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai, [...]
melyek őket mindenféle adózás alól fölmentik, sőt kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is
megerősítik, hogy telekkel semmiképpen ne járjon együtt közteher […].” (1741. évi VIII. tc.)
„Egyedül Magyarországon nem tartottam célszerűnek bármilyen változtatás bevezetését, mert ott
országgyűlésen kívül valamit megkísérelni a törvények szerint nem tanácsos.” (Mária Terézia)

E542S-16. A feladat Magyarország 18. századi történelméhez kapcsolódik. (hosszú) [E-22-máj-1]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia és II. József felvilágosult és
központosító intézkedéseit és azok célját! Tárja fel, hogy a két uralkodó intézkedései miben feleltek
meg, illetve hatalomgyakorlásuk módja miben mondott ellent a felvilágosodás elveinek!
„Az alattvalók [a jobbágyok] a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem
kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen
okot és alkalmat adna új mozgalmakra és nyugtalankodásokra.” (Az úrbéri rendelet, 1767)
„A jobbágyság állapotját annyiban amennyiben a parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá
vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük és azt akarjuk, hogy ebben az
értelemben a jobbágy nevezettel tovább ne éljenek.” (A jobbágyrendelet, 1785)
előadások hallgatására, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon
kevesektől lehet elvárni.” (A Ratio Educationis, 1777)
Magyarország és kapcsolt részeinek közigazgatási beosztása II. József idején

„Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák [latin] helyett az ország dolgainak
folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia mind a hadi, mind pedig a polgári
dolgokban él.” (A nyelvrendelet, 1784)

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák
5.5.1. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon

(emelt szint)
E551R-1. A feladat a XVII. századi Magyarország szellemi életére vonatkozik. [E-16-máj-2] Egészítse
ki a korszak művelődési viszonyairól szóló szöveget a források és ismeretei felhasználásával! Írja be
a hiányzó szavakat Bitskey István idézett szövegében a kipontozott helyekre! (Elemenként 0,5 pont.)
„Midőn gyakorta aggódva elmélkedénk a fölött, miképp kellene előmozdítanunk a katolikus vallás
terjedését Magyarországon, s egyúttal emelni a nemes magyar nemzet díszét, legbiztosabb eszköz gyanánt
tűnt fel előttünk egy tudományos egyetem felállítása, melyben a harcias nemzet erkölcsei szelídülnének, s
az egyház […] igazgatására alkalmas férfiak neveltetnének.” (Részlet a nagyszombati egyetem
alapítóleveléből)
„[Az új stílus] Magyarországon egyszerre lett tagadása az élvezet és szépség kultuszában csúcsosodó
reneszánsznak, valamint a befelé forduló, szkeptikus manierizmusnak. […] pozitív programmal állt elő, s
kísérletet tett egy új rend létrehozására […] az ellenreformációval, valamint a török visszaszorítását és a
Habsburgok hatalmának korlátozását egyaránt célul tűző nemzeti mozgalommal. Ez utóbbiak szolgálatában
álltak azok az írók, akiknek az új […] költészet létrejötte köszönhető, köztük Nyéki Vörös és Zrínyi […].”
(Klaniczay Tibor irodalomtörténész)
„A XVII. század elejétől az újjászerveződő katolikus egyház tevékenysége nyomán egyre jelentősebbé vált
Magyarországon is a Rómából kisugárzó új művészeti irányzat és stílus, a(z) …………………………. a).
Meghonosításában nagy szerepet játszott a(z) ………………………… b) [szerzetes]rend. Felügyeletük alá
került az 1635-ben, Nagyszombatban, ……………………………… c) [teljes név beírása szükséges!],
esztergomi érsek által alapított egyetem. A hazai univerzitás életre hívásának [egyik] fő célja [a tridenti
zsinat útmutatása alapján] a magyarországi ………………………….-képzés d) elindítása volt. A katolikus
egyház tevékenysége nyomán a királyi országrész főúri udvaraiban is kibontakozott az új kultúra. Ennek
egyik kiemelkedő személyisége, a politikusként, hadvezérként, költőként és íróként egyaránt maradandót
alkotó ……………………………… e) [teljes név beírása szükséges!]. Dédapja hősi várvédelmének
történetét – ……………………………… f) 1566. évi ostromát – úgy dolgozta föl eposzában, hogy közben
tanítani, nevelni kívánta a magyar politikai élet vezetőit.” (Bitskey István történész)
3 pont

E551R-2. A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. [E-18-máj-1] Oldja meg a
A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy idegenség, hogy holott
minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot
nem viselt. […] Noha pedig volt darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de
mindenestől fogva egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy XVI. századi
Biblia előszava)
B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi város], megékesíteni tudós
professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat –
legjavukat kiválasztani a társadalom és a közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622)
C) „Mindenféle nyelvben és minden formában Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy járt vala
tudós keze az acélban Mint másnak a könnyen engedő viaszban.” (Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII.
század)
D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit«?
Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem
igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.” (Részlet egy katekizmusból, 1563; a katekizmus kérdés-felelet
formában összeállított oktatókönyv)
a) Nevezze meg az A) betűjelű forrás szerzőjét! Keresztnevet is írjon! (1 pont)
…………………………………….……………….
b) Nevezze meg, melyik városban jött létre a B) betűjelű forrásban említett iskola! (1 pont)
…………………………………….………………..
c) Nevezzen meg az A) és C) betűjelű forrás alapján két tényezőt, amelyek a reformáció terjedését
segítették! (Elemenként 0,5 pont.)
1. ………………………………………………….. 2. …………………………………………………
d) Karikázza be a D) betűjelű forrásra vonatkozó helyes magyarázat sorszámát! (0,5 pont)
1. Csak neves művészeket lehetett felkérni a templomok képeinek elkészítésére.
2. A barokk stílus hatására elvetették a keresztény tanítás képi megjelenítését a templomokban.
3. Úgy gondolták, hogy a képek elvonják a hívők figyelmét a vallási tanításokról, ezért feleslegesek.
e) Minden forrásrészlet ahhoz a felekezethez kötődik, amelyiknek a legtöbb követője volt a magyar
nemesség körében a XVI. század végén. Nevezze meg ezt a felekezetet! (0,5 pont)
……………………………………………………..
4 pont

E551S-1. A feladat a reformáció magyarországi történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-14-máj-1]
A források és ismeretei segítségével mutassa be a magyarországi reformáció kulturális hatásait, és
magyarázza meg terjedésének politikai feltételeit és összefüggéseit! Mindhárom országrészre térjen
ki! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Más az, hogy szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt,
drágaköveket, én azt viszem, az mit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát, melyet eleitől
fogva sokan igyekeztek offerálni [felajánlani], de véghöz nem vihették. Annakokáért minden keresztyén
olvasókat kérek, hogy az én munkámért engemet ne rágalmazzanak és meg ne keserítsenek, hanem nagy
isteni félelemmel és hálaadással vegyék és olvassák ez magyar nyelvre fordíttatott Bibliát.” (Károli Gáspár,
1590)
„A katolicizmus túlélése szempontjából a legsúlyosabb problémát az utánpótlás hiánya jelentette: a régi
egyház a török területen „ragadt” papok kihalása után új erőket csak a 17. század első felétől kezdve tudott
biztosítani. Addig viszont a megürült helyekre már az új tanok képviselői érkeztek. A legjelentősebb
fegyverténynek az obszerváns ferencesek helytállása bizonyult: Szegeden, Gyöngyösön és a 16. század
végéig Jászberényben a Ferenc-rendi barátok az alföldi magyar katolikusság legfontosabb lelki-szellemi
támaszai maradtak, a kolostorok vonzáskörzetében a katolikus egyház a reformáció egyenrangú
versenytársa tudott lenni.” (Molnár Antal, történész)

Függelék
A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása

a Bocskai-féle szabadságharcban
E-5F-1. A feladat Bocskai István végrendeletéhez kapcsolódik. [E-06máj-2] Válaszoljon a kérdésekre
a forrás és saját ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont.)
„Hogy pedig említett katonáink szétszórtan [...] el ne kallódjanak, [...] hanem mindenkor és minden időben
[...] állandó lakóhelyen egy tömbben – Erdélyben lakó hűséges székelyeink szokása szerint – minél
alkalmasabban, hasznosabban és gyümölcsözőbben szolgálhassanak, készenlétben és felkészültek
legyenek, Szabolcs megyében levő [...] birtokrészeinket [...] említett 9254 katonáknak, örököseiknek és
mindkét nembéli összes leszármazottaiknak azzal a feltétellel adtuk, [...] hogy más adományos nemesek
szokása szerint parancsunkra vagy utódaink parancsára jó fegyverekkel és hadieszközökkel felszerelten
mindenfajta, vagyis általános és részleges hadfelkelésben kötelesek és tartoznak jelen lenni, és hűségesen
szolgálni.” (Bocskai István kiváltságlevele)
„Valameddig az magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, az németnél lészen, és a magyar
királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben
fenntartani, az nekik is oltalmukra, javukra leszen. [...]” (Bocskai István végrendelete, 1605)
a) Határozza meg, mely történelmi esemény (háború) előzte meg a Bocskai-szabadságharcot!
………….……………………………………………
b) Fogalmazza meg röviden, hogy Bocskai szerint miért van szükség az Erdélyi Fejedelemség
függetlenségének fenntartására!
………….………………………………………………………...…………………………………………..
c) Nevezze meg azt a társadalmi csoportot, amelyet Bocskai letelepített és kiváltságot adott
számukra!
………….…………………………………………….
d) Nevezze meg, melyik erdélyi nemzet szabadsága szolgált mintául a kiváltságok megadásánál!
………….…………………………………………….
e) Nevezze meg, milyen szerepet szánt a későbbiekben Bocskai az adományban részesítetteknek!
………….……………………………………………………………...……………………………………..
5 pont

E-5F-2. A feladat a Bocskai-féle felkeléssel kapcsolatos. [E-05-okt] Oldja meg a szöveg és ismeretei
alapján a feladatokat!
„A tizenöt éves háború pusztításai mérhetetlen emberi és anyagi veszteséget okoztak az ország
lakosságának. A háború folyamán az udvar pénzügyi tartalékai kimerültek, s a kamara a magyar
főnemesség vagyonának megszerzésével akart segíteni. Ezért felségárulási perbe fogták a leggazdagabb
magyar főurakat (Illésházy István országbírót, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi főkapitányt), hogy
birtokaikat megszerezzék. Ezt még tetézték a reformált egyházak ellen indított támadásokkal. 1604 elején
Belgiojoso kassai főkapitány erővel elvetette a kassai lutheránus polgároktól a Szent Erzsébet-templomot,
s a katolikusoknak adatta. Az országgyűlés tiltakozásaira Rudolf válaszul a rendiséget meg akarta fosztani
vallása védelmének legfontosabb eszközétől, a vallási kérdések országgyűlési tárgyalásától. Ezzel azonban
nem csak vallási érzelmeikben, de rendi jogaiban is megsértette a magyar nemességet. Éveken át
folyamatosan tízezrek voltak fegyverben mindkét oldalon, s eltartásuk minden terhe az ország lakosságára
hárult, ami a népesség elnyomorodásához vezetett. A seregek (magyarok, zsoldosok, törökök) nyomában
országrészek néptelenedtek el. Az otthonukat vesztett paraszti tömegeknek csak töredéke tudott korábbi
helyzetébe visszajutni. Elpusztultak vagy szaporították a kóborló, fosztogató, zsoldosnak álló hajdúság
létszámát.” (Tankönyvi szöveg)
a) Soroljon föl három okot a szöveg alapján, amelyek a felkeléshez vezettek! Néhány szavas válaszokat
írjon! (Elemenként 0,5 pont.)
A felkelés okai
1.
2.
3.
b) Határozza meg a felkelést lezáró békekötés időpontját, és soroljon föl eredményei közül kettőt!
A békekötés időpontja: ……………. (év)
Eredmények:
1. ……………………………………………………………………………………………………………..
2. ……………………………………………………………………………………………………………..
3 pont

E-5F-3. A feladat a XVII. századi magyar rendi és vallási törekvésekkel kapcsolatos. [E-15-okt] Oldja
meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fontos tárgyalásain, senki a
vallásügyet […] büntetlenül napirendre ne hozhassa, [az uralkodó] kegyelmesen megállapította és
komolyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalankodók és új dolgok után kapkodók ellenében, a felséges
néhai magyar királyoknak decrétumaiban és czikkelyeiben megszabott büntetés szerint azonnal eljárjanak
és azokat másoknak való példaadás végett múlhatatlanul megbüntessék.” (Az 1604. évi XXII. törvénycikk)
„[A többi sérelem] talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi [az 1604. évi] országgyűlésen az
országlakosok ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban
Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember,
meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs
hajdúkapitányok kiáltványa)
„Ami tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt még az ezerhatszáznegyedik
évi legutolsó [XXII.] törvénycikkely sem állván ellent, miután ez az országgyűlésen kívül és az országlakók
beleegyezése nélkül volt hozzáadva és ezért el is törlik, elhatározták: A karokat és rendeket, akik csak
Magyarország határain belül élnek, […] az ő vallásukban és hitükben [az uralkodó] soha és sehol
megháborítani nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni nem engedi.” (A bécsi béke
pontjaiból, 1606)
a) Miért váltott ki felháborodást a magyar rendekből az 1604. évi XXII. törvénycikk tartalma?
Fogalmazza meg saját szavaival! (1 pont)
…………………………………………………..……………………………………………………………
…………………………………………………......…………………………………………………………
b) Miért váltottak ki felháborodást a magyar rendekből az 1604. évi XXII. törvénycikk
keletkezésének körülményei? Fogalmazza meg saját szavaival! (1 pont)
………………………………………..………………………………………………………………………
………………………………………………..………………………………………………………………
c) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyet a második forrás „igaz és tiszta keresztény vallásnak”
nevez! (0,5 pont)
……………………………………………………..
d) Nevezze meg azt a személyt, aki az elégedetlenség nyomán kirobbant felkelés élére állt!
Keresztnevet is írjon! (0,5 pont)
……………………………………………………..
Döntse el a bécsi békéből idézett részlet alapján, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások!
Tegyen X jelet a megfelelő oszlopba! (Elemenként 0,5 pont.)
Állítás Igaz Hamis

e) Az uralkodó engedett a rendek követeléseinek.
f) A békeszerződés Magyarország összes lakosának biztosította a szabad vallásgya-
korláshoz való jogot.
4 pont

E-5F-4. A feladat Magyarország XVII. századi történetéhez kapcsolódik. (rövid) [E-13-máj-2]
Mutassa be a források és ismeretei segítségével azt a két békekötést, amelyek lezárták a Bocskai-
felkelést, illetve a tizenötéves háborút!
„Ezért figyelembe véve ilyen és annyira dicső, örök emlékezetre méltó érdemeiket, hajdú vitézeinket
összességükben és egyenként mint régi szabadságunk bátor megmentőit [...] az 1605. évi november hó 10.
napjára Korponára kitűzött országgyűlésen összegyűlt, magyarországi karok és rendek közös állásfoglalása
és helyeslése alapján, úgy döntöttünk, hogy valamennyiüket külön-külön és kifejezetten, nevezetesen pedig
jelen levelünkkel szám szerint kilencezerkétszázötvennégyüket [...] a paraszti és nem nemes állapotból és
helyzetből, amelyben születtek és eddig voltak, kegyesen ki kell emelnünk és Magyar- és Erdélyországunk
igaz nemeseinek társaságába és sorába kell számolnunk, sorolnunk [...] mindkét nembeli összes örököseiket
és leszármazottaikat igaz, született és kétségtelen nemesnek kell tartani és tekinteni.” (Bocskai István
oklevele)
„A császár és a szultán szerződésben lefektetett egyenrangúsága, mely keretet biztosított a további
szabályozott egymás mellett élésnek, diplomáciai és politikai szinten eddig teljesen ismeretlen volt. Az
Oszmán Birodalom vezetői itt voltak kénytelenek először elfogadni a nyugatiak által diktált, s a törökök
számára oly nagy szimbolikus fontossággal bíró protokolláris formalitásokat: nem Isztambulban vitatták
meg a békepontokat, hanem egy Duna menti helységben, ahol Habsburg részről hét, török részről négy
megbízott írta alá az előzetes megállapodást, melyet a tolmácsok egyeztetésével készítettek el. […] A
békepontok 2. cikkelye további fontos protokolláris előrelépésként, a két birodalom uralkodójának
egyenrangúságát kiemelendő kiköti, hogy minden hivatalos levélben császárnak kell egymást szólítani. A
Habsburg uralkodót ugyanis eddig Beç kralınak, vagyis Bécs királyának titulálták a hivatalos oklevelek
elkabjában, azaz megszólításában, ettől fogva megszólítása Avusturya İmparatoru, vagyis Ausztria császára
lesz.” (F. Molnár Mónika, történész)

E-5F-5. A feladat a Bocskai-felkelés történetéhez kapcsolódik. (hosszú) [E-10-okt] Mutassa be a
források és ismeretei alapján a Bocskai-felkelés rendi és vallási mozgatórugóit! Használja a
középiskolai történelmi atlaszt!
„Mennyi nyomorúság és mennyi szerencsétlenség érte az utolsó években a német császár katonái révén
Magyarországot, úgy gondoljuk nem szükséges sok szóval előadnunk, mivel az ország minden lakosának
emlékezetében a napnál világosabban él. De minthogy mindez világi dolog és mulandó, talán elviselhető
lett volna, ha a legutóbbi országgyűlésen az országlakosok akarata ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó
törvénycikk alapján a legutóbbi napokban Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, meg
nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztyén vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs
hajdúkapitányok kiáltványa)
„1. § A karokat és rendeket, akik csak Magyarországnak a határain belül élnek, összesen és egyenként, úgy
a mágnásokat és nemeseket, mint közvetlenül a koronához tartozó szabad és kiváltságolt városokat, továbbá
a magyar véghelyeken levő magyar katonákat az ő vallásukban és hitükben soha és sehol megháborítani
nem fogja, sem mások útján háborgattatni nem engedi.
2. § A magyarországi ügyekben Ő felségétől nyert teljes felhatalmazásánál fogva a nádornak a magyar
tanácsosok útján a kihallgatásra, előterjesztésre, bíráskodásra, végezésre, intézkedésre és rendelkezésre
nézve mindazokban a dolgokban, amelyek Magyarország nyugalmára és javára szükségesnek látszanak az
a teljes hatalma és joga legyen, mintha éppen Ő felsége személyesen jelen lenne.” (A bécsi béke)
„Ami pedig a nádort illeti, ugyanazok a karok és rendek szintén elhatározzák, hogy a király Ő felsége a
római katolikus státusból két személyt és az evangéliumi hitfelekezet státusából ugyanannyi személyt nekik
minél előbb megnevezzen és előterjesszen, akik közül amelyiket ezen tisztnek a viselésére alkalmasabbnak
ítélnek, annak az isteni végzés segítségül hívása mellett a megválasztását elmulasztani nem fogják. Aki ha
váratlanul hamarább elhaláloznék, a helyébe másiknak a megválasztására nézve, méltóztassék a királyi
felség azt a módot követni, hogy egy évnek a leforgásán belől az új nádornak a megválasztása céljából
országgyűlést hirdessen.” (1608. évi III. tc.)
„Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a
Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben
fenntartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona
Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy
attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént, és egyenlő értelemből
azon Korona alá a régi mód szerint adják magokat. Mely dologról, ha valaha hittel való Confederatio lehet
közöttük, felette igen javalljuk.” (Bocskai végrendelete)

E-5F-6. A feladat a Bocskai-szabadságharchoz kapcsolódik. (rövid) [E-09-máj-2] Mutassa be a
szabadságharc vallási és világi okait, mozgatórugóit a források és ismeretei alapján!
„Basta, aki egész idő alatt igyekezett új erőket toborozni, parancsot kapott a császártól, hogy szállja meg
Erdélyt. [...] Európa java részének erődjét s védőbástyáját [Erdélyt], mely legjobban megérdemlette volna,
hogy minden keresztény segítse és fenntartsa, azok döntötték romlásba, akiknek leginkább érdeke lett
volna, hogy támogassák.” (John Smith kapitány magyarországi és erdélyi kalandjairól készült
visszaemlékezéséből, 1630)
Bocskai István „Magyarország és Erdély fejedelme”

„Mennyi nyomorúság és mennyi szerencsétlenség, pusztulás és romlás érte az utolsó években nem a német
császár hozzájárulása nélkül, sőt éppen az ő katonái révén Magyarországot, úgy gondoljuk nem szükséges
sok szóval előadnunk, mivel az ország minden lakosának emlékezetében napnál világosabban él.
Magyarország már alig árnyéka önmagának, s ahogy kapitányainak viselkedéséből mindenki láthatta, a
császár azon munkálkodott, hogy elpusztítsák, s még a magyar nyelvet is eltöröljék. De minthogy mindez
világi dolog és múlandó, talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi országgyűlésen az országlakosok
akarata ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban. […] Belgiojoso
grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember meg nem kezdte volna az igaz és
tiszta keresztény vallás üldözését.” (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványából,
1604)
„Nos tehát, amidőn őket november negyedikére a királyi főtörvényszék elé idézték, Illésházy, kit valaki
titokban figyelmeztetett az őt fenyegető veszélyre, elszökött, és Trencsén nevű várába érkezve, sebtében
hordókba rakta értékes holmiját és pénzét – azt mondják, hogy igen sok volt neki –, s Lengyelországba
menekült.” (Istvánffy Miklós a Magyarok dolgairól című művéből, 1603)

E5. Magyarország A Kora Újkorban (1490-1790) - 2.3.2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

E5. Magyarország A Kora Újkorban (1490-1790) - 2.3.2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

5.

Magyarország a kora újkorban

1 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

5.1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása

2 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

3 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Dózsa György kivégzése

4 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

5 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Szulejmán szultán ajándéka Szapolyai Jánosnak 1529-ben

6 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

7 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

8 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Ütközőterületek a 15. században

9 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

10 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

11 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

12 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

13 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

14 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

15 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Nógrád várának rekonstrukciós rajza (XVI. század)

16 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

17 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

A Hódoltság a 16. században

Magyarország gazdasága a 16–17. században

18 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

19 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Magyarország gazdasága a XVI–XVII. században

20 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

a) Adjon nevet a térképen húzódó a)-val jelölt vastag vonalnak!

21 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Tájegység neve: ………………………………………

22 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

A török elleni védelmi rendszer, 1580 után

23 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

24 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

A birodalmi és a magyar kormányszervek kapcsolata

25 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Török erődítmények a XVI. században

26 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Magyarország gazdasága a hódoltság korában

27 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

100 kg búza ára Bécsben és Magyarországon

28 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

A magyar gazdaság a XVI. században

Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása

29 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

30 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Magyarország gazdasága a XVI–XVII. században

31 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

5.2.1. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

32 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

terület Szászföld vármegyék Székelyföld

rendi nemzet a) b) székely

33 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Az erdélyi népesség anyanyelvi megoszlása a XVI. század végén (fő)

Állítások Igaz Hamis

34 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

XV. század vége XVI. század vége*

Erdély népességének változása a XVI. században (becsült adatok)

35 © Perger Gábor (szerkesztő), 2022

Fejedelmi jövedelem típusa Fejedelmi jövedelem forrása