7.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

(1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

1. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos. (komplex tesztfeladat) (2017. máj.)

Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A) „[…] Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek

választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Az országnak s [a] kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított,
legalább 20 éves […] lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség
nélkül, választók:
Kik […] eddigi úrbéri értelemben vett [legalább] 1/4 telket, […] bírnak. […]”

B) „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok
(robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen
megszüntetnek. […]
A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
Ő Felsége a magán földesuraknak […] kármentesítése iránt […] részletesen
kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma [értsd: kormánya] által
előterjesztetni.”

C) „Az előző [értsd: előzetes] vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság

visszaállíttatván, ennek biztosítékául […]:
Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti.”

a) Nevezze meg azt a dokumentumot, amelyikből az idézett részletek származnak!

……………………………………………………..

b) Döntse el, mely szakkifejezések köthetők a forrásrészletek aláhúzott részeihez! A

felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Írja a megfelelő szakkifejezés sorszámát a
táblázatba! Egy sorba egy sorszámot írjon! Három sorszám kimarad.

Szakkifejezések:

1. általános választójog 2. cenzúra 3. cenzusos választójog

4. jobbágyfelszabadítás 5. közteherviselés 6. önkéntes örökváltság

Forrásrészlet Szakkifejezés
betűjele sorszáma
A)

B)

C)
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

c) Indokolja meg az egyik forrásrészlet idézett része alapján, miért rendelkezett

választójoggal egy olyan kisnemes, aki 1/8-ad telket birtokolt!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

d) Milyen döntés született a földbirtokosok kármentesítéséről? Karikázza be a helyes

válasz sorszámát!

1. Az udvar magára vállalta a kármentesítést.

2. A jobbágyoktól beszedett adókból tervezték fedezni.

3. Azt tervezték, hogy a magyar országgyűlés a későbbiekben tárgyal majd róla.

e) A következő állítások közül melyik írja le helyesen az idézett jogszabályok jelentőségét?

Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. A jogszabályok megerősítették a rendi kiváltságokat.

2. A jogszabályok megteremtették a polgári átalakulás feltételeit.

3. A jogszabályok lehetővé tették Magyarország elszakadását a Habsburg Birodalomtól.

7 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

2. A feladat az 1848-as áprilisi törvényekkel kapcsolatos. (2017. okt.)

Döntse el a források és ismeretei segítségével, mely forrásrészletek feleltethetők meg leginkább a
felsorolt céloknak! Írja a megfelelő részletek betűjeleit a négyzetekbe!
Egy betűjel kétszer is szerepel, egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)

A) „Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények

értelmében független magyar ministerium [kormány] által gyakorolják, s bármely rendeleteik,
parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő
miniszterek egyike által is aláíratnak.”

B) „[A kormánynak] kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket

felhasználva […] az Erdélyben […] összegyűlendő országgyűléssel [érintkezésbe lépjen];
mindenesetre pedig úgy, [hogy] az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye.”

C) „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül

egyenlően és aránylagosan viselik.”

D) „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma
és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.” (Részletek az áprilisi
törvényekből, 1848)

a) polgári társadalom megteremtése:

b) polgári alkotmányos rendszer létrehozása:

c) kötelező örökváltság bevezetése:

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

3. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (2017. máj. id.)

Döntse el, melyik forrás adatai mutatják a magyarországi búzatermelésre és búza-
kereskedelemre vonatkozó állítások egy következményét! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő
oszlopába! Egy sorban csak egy, egy oszlopban viszont több X jel is szerepelhet. (Elemenként 1
pont.)

A búzatermelés alakulása A) B)
Magyarországon
Az Ausztriába irányuló búzakivitel
1876 és 1890 között
aránya az összes búzakivitelen belül
Mennyiség
Időszak Magyarországon
(millió tonna) 1887 és 1901 között
1876–1880 2,1
Kivitel
1881–1885 2,9 Időszak
(1882 = 100%)
1886–1890 3,5
1887–1891 73,9
1892–1896 91,8
1897–1901 98,0

C) D)
A búzakivitel alakulása A búza átlaghozama néhány
Magyarországon országban a XX. század elején
1887 és 1901 között Átlaghozam
Ország
Kivitel (mázsa / hektár)
Időszak
(1882 = 100%) Belgium 25,3
1887–1891 127,4 Németország 24,1
1892–1896 105,5 Ausztria 13,7
1897–1901 78,6 Magyarország 13,2
Franciaország 13,1

Állítások A) B) C) D)
a) A malomipar fellendülésének köszönhetően a
búzát egyre inkább feldolgozott formában vitték
ki.
b) A folyószabályozásnak köszönhetően nőtt a
megművelhető területek aránya.
c) Az átalakuló étkezési szokásokkal
összefüggésben a búza egyre inkább háttérbe
szorította a többi gabonanövényt.
d) Az európai országok vámpolitikája és az olcsó
amerikai búza megjelenése szűkítette a
Monarchián kívülre irányuló kivitel lehetőségét.

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

4. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságához kapcsolódik. (2018. máj.)

( komplex tesztfeladat) Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)

Magyarország gazdasága a dualizmus korában

a) Nevezze meg azt az ásványkincset, amelyikre a következő leírás vonatkozik!

A térképvázlaton szereplő ásványkincsek közül válasszon!

Magyarországi bányászata a XVIII. század végén indult meg. Kitermelésének fellendülése az ipari
forradalom dualizmus kori kibontakozásával függött össze, elsősorban gőzgépek működtetéséhez
használták. A kitermelt mennyiség nagyjából felét az Északi-középhegységben található bányák adták,
de a korszakban a Dunántúl északi részén és Dél-Erdélyben is megindult rendszeres bányászata.

…………………………………………………..

b) Nevezze meg azt az iparágat, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton

szereplő iparágak közül válasszon!

Az ország természeti adottságaiból következően ez volt az egyik legjelentősebb iparág. Az alföldi

városokban jellemzően ebben az iparágban foglalkoztatták a legtöbb embert
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

c) Nevezze meg azt a várost, amelyikre a következő leírás vonatkozik! A térképvázlaton

szereplő városok közül válasszon!

A dualizmus korában virágkorát élte. Az egész Monarchia gazdasági életében fontos szerepet játszó
kikötőjét állami beruházás keretében fejlesztették. Legjelentősebb ipari ágazata a hajógyártás
volt, de virágzott a városba importáruként érkező rizs és kávé feldolgozása is. Már a reformkorban
felmerült vasúti összeköttetésének megteremtése Pest-Budával, amely végül 1873-ban valósult meg.

…………………………………………………..

d) Támassza alá egy – Budapest gazdasági szerepére vonatkozó – állítással a térképvázlat

alapján, hogy a fővárosnak központi szerepe volt a dualizmus kori magyar gazdaságban!

………………………………………………………………………………………………….

e) Mely tényezők járultak hozzá a következők közül a dualizmus kori magyar gazdaság
fellendüléséhez? Karikázza be a két helyes válasz sorszámát!

1. Jelentős volt a külföldi tőkebeáramlás, különösen a korszak kezdetén.

2. Fenntartották a belső vámhatárt, amely megvédte a magyar ipart az osztrák és a cseh ipar
versenyétől.
3. A nyersanyagkészletek egyenletesen oszlottak el az országon belül.
4. A földosztásnak köszönhetően jelentősen átalakult a földbirtokszerkezet.
5. A magyar országgyűlés ipartámogató törvényeket fogadott el.

6 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

5. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. (2018. máj. id.)

Fejezze be a mondatokat úgy, hogy abban az egyik forrás adataiból közvetlenül kiolvasható
következményt fogalmazza meg! Egy forrást nem kell használnia. (Elemenként 1 pont.)

A születéskor várható átlagos Budapest (1869-ben Pest,

élettartam Magyarországon Buda és Óbuda) lakossága
(1890–1910) (1869–1910)
Átlagos élettartam Év Lakosságszám
Év
(év) 1869 269 000
1890 35 1900 881 434
1900 37 1910 1 110 439
1910 40

Pest lakosságának etnikai megoszlása (1880–1906)

etnikum 1880 1890 1900 1906
magyar 56,7 67,1 79,6 85,1
német 34,3 23,7 14,0 9,4
szlovák 6,1 5,6 3,4 2,6
Kivándorlás

A házasuló nők Magyarországról (1891–1910)

átlagos életkora Időszak Kivándorlók száma
Magyarországon (ezer fő)
(1851–1921) 1891–1895 125
Életkor 1896–1900 161
Év 1901–1905 550
(év)
1851 19 1906–1910 686
1876 21
1921 25

a) A nők körében nőtt az iskolázottság és a munkát vállalók aránya, ezért …

…………………………………………………………………………………………………
b) Javult az élelmezés és az orvosi ellátás, ennek köszönhetően …

…………………………………………………………………………………………………
c) A gyáripar fejlődése településszerkezeti változásokat is eredményezett, tehát …

…………………………………………………………………………………………………
d) A századfordulón a nagy fővárosi és vidéki középítkezések számának visszaesése miatt a
szegényparasztság körében sokan maradtak munka nélkül, ennek következtében …

…………………………………………………………………………………………………

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

6. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2018. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

Vallási megoszlás Magyarországon az egyes népcsoportok körében (%), 1890

Népcsoport Római Görög- Református Evangélikus Unitárius Ortodox Izraelita2
(összlétszám, katolikus katolikus1 (%) (%) (%) (%) (%)
kerekített (%) (%)
adatok)
Magyar
56,6 2,5 29,4 4,2 0,8 0,3 6,2
(7 353 000)
Német
66,7 0,1 1,2 20,2 0,1 0,3 11,4
(1 988 000)
[a)]
70,0 5,2 0,8 23,0 - 0,3 0,7
(1 896 000)
Román
0,3 37,5 - - - 61,9 0,3
(2 588 000)
Ruszin
0,7 98,8 - - - 0,2 0,3
(379 000)
Horvát
99,5 - - - - 0,5 -
(183 000)
[b)]
16,3 0,4 - - - 83,3 -
(493 000)
Egyéb
60,9 12,5 4,2 9,5 0,3 11,6 1,0
(244 000)
Összesen
47,8 11,0 14,7 7,8 0,4 13,6 4,7
1
A katolikus egyházhoz tartozó, görögkeleti keresztény szokásokat követő felekezet.
2
Zsidó vallású.
a) Nevezze meg a táblázat első oszlopában a) betűjellel jelzett népcsoportot!
……………………………………….

b) Nevezze meg a táblázat első oszlopában b) betűjellel jelzett népcsoportot!

……………………………………….

c) A teljes népesség mekkora hányada volt protestáns a táblázat adatai alapján? Karikázza be a
helyes válasz sorszámát!

1. Közel 15 százaléka.
2. Közel negyede.
3. Nagyjából harmada.
4. Több mint a fele.

d) Miért nem szerepel a táblázatban felsorolt népcsoportok között a zsidó megnevezés? Karikázza be
a helyes válasz sorszámát!

1. A magyarországi zsidóság aránya nem érte el az egy százalékot, ezért az „egyéb” kategóriába sorolták be.
2. A zsidók többsége beleolvadt a peremterületeken élő szláv lakosságba, ezért nem kezelték őket önálló
népcsoportként.
3. A zsidókat nem tekintették különálló népcsoportnak, ezért anyanyelvük alapján főként a németekhez és a
magyarokhoz sorolták őket.
4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

7. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos. (2019. máj.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Magyarul, angolul, németül és még az isten tudja hányféle nyelven kiabálnak egyszerre
feléjük, hogy egyenként, libasorban vonuljanak föl a vizsgálóterembe. És az egyszerű
emberek, akik soha szántóföldnél, kis falvaknál egyebet nem láttak, megrémülve, reszketve
erednek útnak. Megriadva, meghunyászkodva, zavartan, idegenül tántorog előre itt a
magyar [ember], akit barna képpel, erős karral, künn a mezőn dicsérni szeretnek
odahaza, s akinek ide kellett jönni, mert élni akar. A sodronyrács között, miután
átestek az orvosi vizsgálaton, mint az állatok érnek a bevándorlási tisztviselő asztalához.”
(Újságcikk, 1909)

a) Kikről szól az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. A fiumei kikötőben hajóra szálló, kivándorlásra készülő emberekről.
2. Amerikába megérkező kivándorlókról.
3. Amerikai farmokon dolgozó magyarokról.

b) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez az idézett újságcikkben szereplő

emberek tartoztak!
………………………………………………..

c) A kivándorlás mely jellemző okára utal az idézett újságcikk? Karikázza be a helyes válasz
sorszámát!
1. A nyomorra.
2. A háborús helyzetre.
3. A politikai elnyomásra.

d) 1899 és 1913 között összesen 1 390 525 ember vándorolt ki Magyarországról, ennek 28,8
százaléka volt magyar nemzetiségű. Hogyan hatott ez Magyarország lakosságának etnikai
összetételére? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!

1. Az egyre növekvő számú kivándorló folyamatosan csökkentette a magyar nemzetiségűek

arányát Magyarországon.
2. A magyarok az országos arányukhoz képest kisebb arányban voltak jelen a kivándorlók között,
ami hozzájárult arányuk növekedéséhez Magyarországon.
A kivándorlás nem befolyásolta az ország lakosságának etnikai összetételét.

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

8. A feladat a reformkori Magyarország történetével kapcsolatos. (2019. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

a) Nevezze meg a forrás szerzőjét! Írja válaszait a kipontozott sorokra! A felsorolt személyek
közül válasszon! Két név kimarad.

Személyek: Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István
1. „Itt ülök [Pozsonyban] a Magyar utczában, 495 szám alatt […]. Elhagyatva érzem magamat.
Mert valljátok meg: […] lehetséges-e a költőnek illy messze a nékie kedvesektől, illy messze
mind azoktól, kik lelkébe pillantottak, kik lelkét ismerték és értették, szorongás nélkül élnie ?
[…]
Még a nádor nincs itt; az egymás után érkez ő követek téli lakaikat rendelgetik; s én
szobámba zárkózva gondolkozom a hazáról , mellynek nevében jöttem munkálni, és
minden bizonnyal :— küzdeni.” (Napló, 1832)

…………………………………………………………..
2. „Négyesztendei nem csekély fáradozásim után – melyekben a mennyei Gondviselés megáldott –
annyira [vittem] a Buda s Pest közt építendő állóhíd ügyét, hogy csak egy kicsi kell még a tárgynak
oly befejezésére, mely szerint törvény készülhessen – s ennek következésében híd is épülhessen
[…]. Az […] már mind a két táblán végzésbe ment, hogy Buda s Pest közt állóhíd legyen, azon
mindenki fizessen […].” (Levél, 1835)

…………………………………………………………..
3. „Midőn a szerkesztéshez fogunk, olly meggyőződésből tesszük azt, hogy a napnak tömérdek
szükségei között alig van egy-egy sürgetőbb, mint olly időszaki lap, mely a nemzet életének hű
tükre legyen; Ismerni kell […] a nemzetnek előbb önmagát, és ismernie kell szükségeit; aztán
megvitatni czélt és eszközöket, dolgot és módokat, minden oldalról, s ha ekkor elkövetkezik a
törvényhozás ideje, áldásdús leend mindenik törvény […].” (A Pesti Hírlap első számának
vezércikke, 1841)

…………………………………………………………..
b) Nevezze meg azt az intézményt, amelynek működésére mindhárom forrás aláhúzott része
utal!

………………………………………………

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

9. A feladat a dualizmus kori Magyarországgal kapcsolatos. (2019. okt.)

Határozza meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia mely
tisztségét viselő politikus mondhatta volna a következő kitalált idézeteket! A felsorolt politikai
tisztségek közül válasszon! Egy idézethez egy tisztséget írjon! Három tisztség kimarad. (Elemenként 1
pont.)

honvédelem
Az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezete

Tisztségek: uralkodó, hadügyminiszter, magyar miniszterelnök, magyar belügyminiszter,

közös pénzügyminiszter, magyar pénzügyminiszter, honvédelmi miniszter

a) „Ma egész nap a holnapi kormányülésre fogok készülni, mert a jövő évi költség- vetési javaslaton
még az utolsó finomításokat végre kell hajtanom. Most kaptam meg miniszter kollégáim kéréseit az
oktatási, kulturális intézmények, valamint rendészeti szervek támogatását illetően. Ráadásul a
kormányfő is kiemelt figyelemmel követi a költségvetés összeállítását.”

……………………………………………

b) „Holnap Conrad von Hötzendorfot, a hadsereg vezérkari főnökét fogadom. Beszámol a vezérkar
elmúlt évi munkájáról, továbbá megadom neki a szükséges utasításokat. Utána a külügyminiszter
javaslatait fogom megkapni az új követek személyére vonatkozóan.”

……………………………………………

c) „Kinevezésem óta a legfontosabb feladatomra készülök. Jövő héten üléseznek a delegációk. Addig
még fontos volna beszélnem mindkét delegáció tagjaival, hogy meggyőzzem őket, fogadják el a
remélt haderőfejlesztést és az új nagykövetségek megnyitását is fedező költségvetési javaslatomat.”

……………………………………………

a) „Tegnap volt a honvédség hadgyakorlata. Mint a magyar kormány e területért felelős minisztere,
hivatalból is ott kellett lennem. Nagyon elégedett voltam a látottakkal.”
4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

……………………………………………
10. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi politikához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) (2020. máj.)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a

magyar országgyűlés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a
törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség
nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […].
2. § A törvényhatóságok [értsd: vármegyék és megyei jogú városok] jegyzőkönyvei az állam
hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek emellett mindazon nyelven is, amelyet a
törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöd része
jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. […]
3. § Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat,
akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar. […]
20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A
jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes
tagoknak egyötöde szükségesnek látja. […]
24. § Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával bírók szabadon használhatják
anyanyelvüket.” (Nemzetiségi törvény)

Döntse el az állításokról, hogy melyik állami szervekre igazak! Írjon X jelet a táblázat
megfelelő mezőibe! Egy sorba csak egy X jelet írjon!

A törvényhatóságokban
Csak az országgyűlésen

Az országgyűlésen és a
törvényhatóságokban

törvényhatóságokban
Csak a községekben

Mindhárom helyen
és a községekben
Állítások
Csak a

a) A magyar anyanyelvű felszólaló felszólalhat

anyanyelvén.
b) A nem magyar nyelvű felszólaló felszólalhat
anyanyelvén.
c) Kötelező magyar nyelvű jegyzőkönyvet
vezetni.
d) Lehetséges, hogy a jegyzőkönyvet kizárólag
ezen a három nyelven vezetik párhuzamosan:
németül, románul és szerbül.

e) Melyik évben adták ki az idézett törvényt? …………………………

f) Nevezze meg a törvényt beterjesztő vallás- és közoktatásügyi minisztert! Keresztnevet is írjon!

……………………..…………………….

6 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

11. A feladat az osztrák–magyar kiegyezéssel kapcsolatos. (2020. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével!
„7. A magyar országgyűlés […] külön szavazza meg a magyar király udvartartása
költségeit. Az udvartartás költségeinek megszavazása és kiszolgáltatása tehát közös
ügynek nem tekintetik.
7. A birodalom diplomaticai [diplomáciai] és kereskedelmi képviseltetése a külföld
irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében fölmerülhető intézkedések,
mindkét fél ministeriumával [kormányával] egyetértésben és azok beleegyezése mellett,
a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak.
11. Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz,
ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg
kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik.
Őfelsége által intézendőnek ismertetik el.
12. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az újoncok megajánlásának
jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását […] az ország
magának tartja fenn.
16. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben
közösek lesznek azon költségek, melyek a […] közöseknek elismert tárgyakra
fordítandók.
17. Magyarország minden egyéb államköltségét, a magyar felelős ministerium
[kormány] előterjesztésére, az országgyűlés alkotmányos úton fogja elhatározni; azokat,
mint általában minden adót, a magyar ministerium [kormány] […] saját felelőssége alatt
veti ki, szedi be és kezeli.” (Részletek az 1867. évi XII. törvénycikkből)

Állapítsa meg, hogy közös ügynek minősültek-e azok a kérdések, amelyekben következő
döntések születtek! Húzza alá a helyes választ! Írja a pontozott vonalra az idézett törvénycikk
azon cikkelyének sorszámát, amelyik közvetlenül alátámasztja válaszát! Három sorszám
kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)
a) 1879-ben az Andrássy Gyula által folytatott tárgyalások eredményeként titkos szövetség jött létre
Németországgal.
Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: ……

b) 1881-ben bizonyos termékeket előállító gyárak 1895-ig meghatározott adók és illetékek fizetése
alól mentességet kaptak.
Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: ……

c) 1912-ben megnövelték a magyar királyi Honvédség létszámát.

Közös ügynek minősült? igen / nem A cikkely sorszáma: ……

d) Egészítse ki a következő mondatot a megfelelő szakkifejezéssel! (1 pont)

Az osztrák–magyar kiegyezéssel kétközpontú, vagyis...............................................monarchia

jött létre.
4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

12. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (2020. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„»Elfogadjuk, bármi durva, „Veronai új szalámi. Belföldi friss

Amit a hon méhe szül; szalámi. […] Francia valódi sampámi
Bármi lágy és bármi pompás, bor. Magyar pezsgő bor. […]
Semmit, semmit e kívül!« Érces vizek (magyarhoniak és külföldiek)
És ne szóljon áldozatról, igen jutányos árért ajánltatnak a […]
Lemondásról senki sem; közönség figyelmébe Pentsch Gáspár
Kötelesség! mit az ember fűszerkereskedése által Pesten,
Hon jóllétéért teszen.” szénapiacon az evangélikus iskola
(Petőfi Sándor verse, 1844) épületének átellenében » a fehér
kutyához «.
(Apróhirdetés a Pesti Hírlapban, 1845)

a) Melyik társadalmi szervezetet népszerűsítette Petőfi Sándor idézett versében? Karikázza

be az egyetlen helyes válasz sorszámát!
1. Nemzeti Kaszinó
2. Védegylet
3. Magyar Tudományos Akadémia

b) Nevezzen meg az apróhirdetés szövegéből egy olyan konkrét terméket, amely megfelel a
versben körülírt céloknak!

………………………………

c) Mely nehézségre utal a költő a célok megvalósításával kapcsolatban? Fogalmazza meg saját
szavaival!

…………………………………………………………………………………………………

„Egyes embernek szüksége van az erősb elleni oltalomra, s csak ép ezáltal lesz szabaddá, ép
úgy a gyöngébb – azaz nemzetgazdasági szempontból szólva – fejletlenebb nemzetnek is
oltalomra van az erősb ellen szükség.” (Kossuth Lajos írása,1842)

d) Nevezze meg azt a – nem megvalósult – gazdasági intézkedést, amelyet Kossuth az

idézett forrásrészletben szorgalmazott a versben megfogalmazott cél elősegítésére!

………………………………………………..

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

13. A feladat az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos. (2021. máj.)

Oldja meg a feladatokat a Kossuth Lajostól származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A) „Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e
nemzetnek, ímé itt a törvényczikkelyeket [az áprilisi törvényeket] bemutatni szerencsénk
van. Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő
kifejlődésünknek.” (Követjelentés az utolsó rendi országgyűlésről)
B) „Csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok, mellem fáj;
nem fognak érteni különben. […] A népnek határozottsága, seregeink győzelmes
előhaladása […] azt sugalltatja velem, hogy itt van az idő, midőn ki kell mondanunk […] az
ausztriai ház által a köztünk és közötte fennállott kapocsnak elszakítását, […] s hogy a
magyar nemzet fellép az európai [államok] sorába, mint önálló független hatalom, mely […]
a múlt hónapok harczaiban, […] megmutatta, hogy a szabadságra méltó, hogy a
szabadságra elég erős.” (Beszéd)
C) „Veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót
évkönyveink nem mutatnak […]. Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok;
talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló [horvát] csordával. […]
Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az
országban, s ennek láttára mint sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a
haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem
nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait
szabadságának megmentésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm.” (Beszéd)

a) Tegye időrendbe a forrásokat keletkezésük időpontja szerint! Kezdje a legkorábbival! Írja

a források betűjelét a következő táblázatba!

1. 2. 3.

b) Mi volt Kossuth véleménye az áprilisi törvényekről? Döntse el az A) betűjelű forrás

alapján! Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. Az áprilisi törvényekkel lezárult a polgári átalakulás folyamata.

2. Az áprilisi törvények lehetőséget teremtettek a polgári átalakulás véghezvitelére.
3. Az áprilisi törvények elhárították a polgári átalakulás veszélyét.

c) Nevezze meg azt a várost, ahol a B) betűjelű beszéd elhangzott! …………………………

d) Fogalmazza meg saját szavaival, mi volt Kossuth közvetlen célja a C) betűjelű beszéd
elmondásával!

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

14. A feladat a dualizmus kori nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos. (2021. máj. id.)
Válassza ki a források és ismeretei segítségével azt a négy állítást, amelyek indokolják a
magyarság arányának növekedését a dualizmus korában! Karikázza be a megfelelő állítások
sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
Természetes
Nemzetiségek szaporodás
1896–1900
(ezrelék, ‰)
Magyar 13,0
Német 11,8
Szlovák 13,8
Román 5,8
Ruszin 15,5
Szerb 8,2
Horvát 11,3
Összlakosság 11,6
A magyarországi nemzetiségek természetes szaporodása 1896–1900 (Természetes szaporodás: az
élveszületések és halálozások különbözete, 1000 lakosra.)
A Magyarországon a dualizmus korában
asszimilált lakosság megoszlása
ezer fő százalék
zsidók 700 35
németek 600 30
szlovákok 400 20
egyéb 300 15

A Magyarországról kivándorló népesség etnikai megoszlása a dualizmus korában

1. A dualizmus korában az Osztrák–Magyar Monarchia népessége számottevően növekedett.

2. A magyar államhatalom erőszakos asszimilációs politikája következtében tömegével olvadtak
be a románok, szerbek és ruszinok.
3. A magyarságot a korszakban magasabb természetes szaporodás jellemezte, mint a legtöbb
nemzetiséget.
4. A szerbek és románok nagy arányban költöztek át a XIX. század második felében létrejött
szomszédos anyaországaikba.
5. A főként az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás nagyobb arányban csökkentette a
nemzetiségek létszámát, mint a magyarokét.
6. A magyarországi városi kultúra nagy számban asszimilálta a németeket.
7. A dualizmus kor szabadelvű politikája elősegítette, hogy a zsidóság nagy tömegei
asszimilálódjanak.
8. Magyarokat kisebb arányban soroztak be a hadseregbe, ezért a 4 pont
korszak háborús vérveszteségei inkább a nemzetiségeket érintették.
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

15. A feladat Magyarország dualizmus kori történetével kapcsolatos. (2021. okt.)

Oldja meg a nemzetiségi kérdésre vonatkozó feladatokat a források és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)

A) „A nemzet […] politikai egységénél fogva az, ami az állam összes nevében történik, nem
történhetik többféle nyelven. […] Lefelé azonban a megyéknél, […] községeknél, egyháznál
én nem idegenkedem […] az egyenjogúságot nem korlátolni [korlátozni], s annak tág tért
adni.” (Deák Ferenc beszéde, 1868)
a) Mit tartalmazott az a törvény, amelyet Deák Ferenc az A) betűjelű forrásban idézett
érvekkel támasztott alá? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. A hivatalos életben mindenütt a magyar nyelvet kellett használni.

2. A törvényhozás nyelve a magyar lett, de a nemzetiségi többségű területeken helyi szinten lehetőség nyílt
a nemzetiségi nyelvhasználatra.
3. Az állami élet minden területén lehetőségük volt a nemzetiségeknek saját nyelvüket használni.

b) Mely eszme hatását mutatja Deák Ferenc idézett érvelése? Karikázza be az egyetlen
helyes válasz sorszámát!

1. liberális nacionalizmus
2. konzervativizmus
3. keresztényszocializmus

B) „[A nemzetiségek érdeke, hogy] tagjai érteni és beszélni tudják [saját nyelvük mellett]
azon nyelvet is, mely Magyarországon az állam, a törvényhozás és kormányzat nyelve, s
melynek ismerete nélkül éppen saját érdekeik érvényesítésében vagy esetleg védésében
korlátoltatnának.” (Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter beszéde, 1879)
c) Mit tartalmazott az a törvény, amelyet Trefort Ágoston a B) betűjelű forrásban idézett
érvekkel támasztott alá? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. A népiskolákban kötelezően a magyar lett a tanítás nyelve.

2. A népiskolákban kötelező tantárgy lett a magyar nyelv.
3. A nemzetiségeknek a népiskolákban kötelezően saját anyanyelvükön kellett tanulniuk.

C) „A magyar államnak etnikai viszonyaiból […] származó természete kizárja, hogy egyetlen nép
[…] az államiság attribútumait [jelképeit, jellemző alkotóelemeit] magának követelje. Csakis
Magyarország népei összességének van joga magát az állammal azonosítani. […] Magyarországot [a
magyar politikusok] úgy tekintik, mint egyetlen nép birtokát, az államhatalom arra törekszik, hogy a
magyar parlamentre a nemzeti állam képviseletének bélyegét üsse rá.” (Az 1895. évi budapesti
nemzetiségi kongresszus határozata; a román, szlovák és szerb küldöttek követelései)

d) Mi volt a C) betűjelű forrásban idézett nemzetiségi határozat alapvető érve a magyar kormány
nemzetiségi politikája ellen? Magyarázza meg saját szavaival a forrás aláhúzott része alapján!

…………………………………………………………………………………………………

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

16. A feladat a reformkori Magyarországgal kapcsolatos. (2022. máj.)

Oldja meg a Kossuth Lajos politikai programjára vonatkozó feladatokat! (Elemenként 1
pont.)

„Honunkban [a)] az alkotmá nyos szabadsá g ne legyen […] [egyes] osztá lyoknak a né p
szolgasá gá n é pü lő kivá ltsá ga, hanem legyen az egé sz magyar né pnek kö zö s osztatlan
tulajdona. […]
Így gondolkoznak [b)] mindazok, kikkel egy pá rthoz tartozni szerencsé m van. […]
[c)] Akarunk monarchiá t [é rtsd: Magyar Kirá lysá got], respublicá ró l [kö ztá rsasá gró l]
nem á brá ndozunk; […] elszakadá sró l nem á lmodozunk, […] Magyarhon boldogsá ga az
ausztriai ö sszes birodalom boldogsá gá val nem csak nincs ellenté tben, sőt […] a kettő együ tt
kapcsolatban van. […]
Akarjuk, hogy jog uralkodjé k, s [d)] uralkodjé k tö rvé ny, mely a nemzet akaratá nak a kirá ly
á ltal szentesített dictatuma [parancsa].” (Kossuth Lajos beszéde Pest megye közgyűlésén,
1844)

a) Mely reformjavaslat célozta az a) betűjellel jelölt, aláhúzott részben leírtak

megvalósulását? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. a cenzúra eltörlése
2. a jobbágyfelszabadítás
3. a magyar államnyelv bevezetése

b) Melyik csoport feleltethető meg a b) betűjellel jelölt, aláhúzott részben leírtaknak?

Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. forradalmi ifjúság
2. liberális nemesség
3. udvarhű előkelők

c) Melyik kifejezés írja le a c) betűjellel jelzett, aláhúzott résznek megfelelően Magyar- ország
Habsburg Birodalomhoz való viszonyát? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. függetlenné válás a birodalomtól

2. központosított birodalmi kormányzat elismerése
3. önállóság a birodalmon belül

d) Melyik kormányzati forma feleltethető meg a d) betűjellel jelölt, aláhúzott részben

leírtaknak? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. alkotmányos monarchia
2. felvilágosult abszolutizmus
3. demokratikus köztársaság

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

17. A feladat a dualizmus kori Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (2022. máj. id.)
Állapítsa meg, melyik forrás mutatja meg a táblázatban olvasható változásokat! Tegyen X jelet
a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 1 pont.)
A)
A nemzeti jövedelem megoszlása gazdasági ágazatok szerint
Magyarországon 1867 és 1913 között (%)
1867 1900 1913
Mezőgazdaság 79,0 63,6 61,9
Bányászat és kohászat 2,0 2,7 2,2
Gyáripar 7,0 16,2 19,1
Kisipar 6,0 5,7 6,6
Kereskedelem és szállítás 6,0 11,8 10,2
Összesen 100,0 100,0 100,0
B)

A termelés alakulása a gyáriparban és a mezőgazdaságban

Magyarországon 1867 és 1913 között (1867 = 100 %)

Csak az Csak a Mind- Egyik sem

A) betűjelű B) betűjelű kettő mutatja
Változások
forrás forrás mutatja
mutatja mutatja
a) A korszakban Magyarországon is
kibontakozott az ipari forradalom.
b) A korszakban visszaesett a mező-
gazdasági termelés.
c) A legjelentősebb gazdasági ágazattá
1913-ra az ipar vált.
d) A mezőgazdasági termelés a
kiegyezéstől a századfordulóig kétsze-
resére nőtt.

4 pont
 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) – középszint
(2017. máj. – 2022. okt.)

18. A feladat a dualizmus korához kapcsolódik. (komplex tesztfeladat) (2022. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „Nem elég érzésben és szavakban szolgálni a magyar állameszmét; erős akarattal, kitartó
törekvéssel akarni kell megalkotni […] az egységes magyar nemzeti államot, […], hogy egységes és
nemzeti legyen nyelvben és érzésben. Szüksége van még a külsőségekre is, mely külsőségeket
azonban kicsinyelni nem szabad; szüksége van arra, hogy ne csak fiai, de hegyei és völgyei is magyar
neveket viseljenek.” (Bánffy Dezső, korábbi miniszterelnök, 1902)
B) „Hiszünk azonban az igazságos Istenben, hogy nekünk is üt még felszabadulásunk órája, és míg az
eljön, veletek [ti. horvátokkal] akarunk örülni, szomorkodni, veletek élni és halni – nincs semmi szláv
a szlávságban, mihez mint sajátjához nem járulna a tátraaljai szláv [értsd: szlovák]. […] Mi tótok
[szlovákok] hű […] testvérek vagyunk, kik a nagy akadályok dacára megőriztük szíveinkben a szláv
közös érdekek kölcsönösség és szolidaritás iránti érzetet.” (A Matica Slovenská, szlovák kulturális
egyesület 1870-es évkönyve)
C) „Csak ki nem írhattuk, hogy nekünk Erdély kell a Tiszáig, mert ez forradalmi tény volna, Európa
pedig a forradalmakat a programokban nem szereti: […] A mi felada- tunk csak a támogatás, oly
magatartással és intézkedésekkel, melyekkel mi a magyar alkotmányosságot megdönthetjük. […]
Vigyázva, nehogy valami olyan legyen benne, amit esetleg a magyar meg is adhatna. Ámde […]
kinek kell Erdély autonómiája […]? Nekünk kellene ugyan ideiglenesen, míg megbontanék a magyar
alkotmányt, azután abban rágódnánk tovább, míg átrágnék magunkat a Kárpátokon át a román
államba.” (Moldován Gergely, magyarokkal rokonszenvező román néprajzkutató, 1894)
Döntse el, hogy mely forrásokra igazak a táblázatban szereplő állítások! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorba egy X jelet írjon!
Állítások A) B) C) Mind- Egyik
három sem
a) A forrásban megjelenik egy olyan nemzet, amely a ma-
gyarokkal kötött kiegyezés értelmében területi autonómi-
ával rendelkezett.
b) A forrásban megjelenik az asszimilációs cél.

c) A forrás szerint a magyar kormány Magyarország

szövetségi állammá való átalakítását ajánlotta fel a
nemzetiségi követelésekre válaszul.
d) A forrás nacionalista gondolatokról tanúskodik.

e) A forrás arról tanúskodik, hogy a korszakban a

nemzetiségeket elszakadási törekvés jellemezte.

A Magyar Királyság lakosságának hány százalékát alkották nemzetiségek 1910-ben? Karikázza

be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. 26 %-át 2. 46 %-át 3. 66 %-át

6 pont