A magyar reneszánsz (15-17.

század)

1. Korszakolás
1.1. A magyar reneszánsz első korszaka („a magyar quattrocento” – 1526-ig)
1.2. A második korszak (16-17. század)

2. Az első korszak (15-16. század)

2.1. Történelmi háttér (a középkori magyar királyság fénykora)
2.2. A magyar-itáliai kapcsolatok
2.2.1. Anjou-korszak (14. század)
2.2.2. Luxemburgi Zsigmond (15. század eleje)
2.2.3. Hunyadi Mátyás (15. század vége)
2.3. Művelődés
2.3.1. Iskolák
 Magyarországi iskolák (Pécs, Óbuda, Pozsony – egyetemek)
 Magyar diákok külföldön (Ferrara, Bologna, Róma, Párizs stb.)
2.3.2. Humanista körök (Buda, Pozsony Nagyvárad, Pécs)
2.3.3. Könyvtárak (Vitéz János, Corvinák)
2.3.4. Könyvnyomtatás (Hess András 1473)
2.4. Bőkezű mecénások (királyi, főúri, püspöki udvarok)
2.5. Nagyszabású építkezések (Buda, Visegrád, Esztergom, Tata stb.)

3. Janus Pannonius (1434-1472)

3.1. Életút
3.1.1. Származás, család (Csezmice?, Keszince?; Vitéz János)
3.1.2. Tanulmányok (Ferrara – Guarino da Verona; Padova, Róma)
3.1.3. Karrier (királyi udvar, pécsi püspökség, diplomáciai szolgálat)
3.1.4. A Mátyás elleni összeesküvés (1471)
3.1.5. Halála (Medvevár 1472)
3.2. Életmű
3.2.1. Latin nyelvű líra
 Epigrammák (római epigrammák, „magyar Martialis”)
 Elégiák
 Panegiricusok
3.2.2. Humanista tudós
3.3. Látásmód
3.3.1. Humanizmus (ókori eszmények)
3.3.2. Költői öntudat
3.3.3. Neoplatonista filozófia
3.4. Janus versei
3.4.1. Búcsú Váradtól
 Keletkezési körülmények
 Műfaj
 Szerkezet
 Értékrend
 Költői eszközök
3.4.2. Egy dunántúli mandulafáról
 Műfaj
 Szerkezet
 Mondanivaló
 Reneszánsz motívumok
 Költői eszközök
3.4.3. Pannónia dicsérete
 Műfaj
  Szerkezet
 Mondanivaló
 Költői eszközök
3.4.4. Saját lelkéhez
 Műfaj
 Szerkezet
 Látásmód
 Mondanivaló
 Költői eszközök

4. A második korszak (16-17. század)

4.1. Történelmi háttér (az ország három részre szakadása; török háborúk)
4.2. A reformáció hatása
4.2.1. A valláshoz való viszony átalakulása
4.2.2. Nemzeti nyelvűség
 Bibliafordítások (Sylvester János 1541; Károli Gáspár 1590)
 Zsoltárok (Szenczi Molnár Albert)
 Nyelvtanok (Dévai Bíró Mátyás, Sylvester János)
4.2.3. Iskolák (Debrecen, Sárospatak, Gyulafehérvár, Kolozsvár)
4.3. Művelődés
4.3.1. Iskolák (felekezeti iskolák)
4.3.2. Külföldi egyetemek (Krakkó, Bécs, Wittenberg, Leyden)
4.3.3. Könyvnyomtatás (1527-től)
4.4. Mecenatúra
4.4.1. A királyi központ megszűnése (Pozsony-Bécs)
4.4.2. Az erdélyi fejedelmi udvar (Gyulafehérvár)
4.4.3. A Királyi Magyarország főúri udvarai (Nádasdy, Batthyány, Thurzó)
4.5. A török kultúra hatása
4.5.1. Szókincs, viselet, fürdőkultúra
4.5.2. Művészeti hatások (irodalmi műfajok, motívumok)
4.6. A török kor irodalmi műfajai
4.6.1. Históriás énekek (Tinódi Lantos Sebestyén)
4.6.2. Jeremiádok (Szkhárosi Horváth András)
4.6.3. Magyar nyelvű prédikációk (Bornemisza Péter)
4.6.4. Fabulák (Heltai Gáspár)

5. Balassi Bálint (1554-1594)

5.1. Életút
5.1.1. Származás, gyermekkor
5.1.2. Iskolák (Bornemisza Péter; Krakkó, Nürnberg)
5.1.3. Katonaélet (Erdély, Érsekújvár, Eger, Esztergom)
5.1.4. Szerelmek (Losonczy Anna, Dobó Krisztina, Célia?)
5.2. Életmű
5.2.1. Líra
5.2.2. Szerelmi vígjáték (Szép magyar komédia)
5.2.3. Az első szerkesztett magyar verseskötet (Balassi-kódex)
5.2.4. Fordítás (kortárs líra; Beteg lelkeknek való füves kertecske)
5.3. Látásmód („Sas volt ő az apróbb madarak között.”)
5.3.1. Petrarkista és lovagi hagyományok
5.3.2. Protestáns vallásosság
5.3.3. Humanista műveltség
5.3.4. Magyar vitézi költészet
Fogalmak
Magyarországi egyetemek: Az iskolarendszer felső szintjét jelentő intézmények. 1367-ben I. (Nagy) Lajos Pécsett,
1389-ben Luxemburgi Zsigmond Óbudán, 1467-ben Mátyás Pozsonyban alapított egyetemet. A kereslet
szűkössége és a külföldi verseny miatt az iskolák működése csak időleges volt.
Corvinák: Mátyás könyvtárának díszes kódexei. Kb. 2500 lehetett belőlük. Mára 200 sem maradt fenn.
Panegiricus: Humanista műfaj. Hosszú dicsérő költemény. Janus Pannonius költészetének egyik jellemző műfaja.
Históriás ének: Verses elbeszélő műfaj. Történelmi eseményeket örökít meg a valósághűség igényével. A magyar
irodalomban Ilosvai Selymes Péter és Tinódi Lantos Sebestyén a fő képviselői.
Jeremiád: A 16-17. századi magyar költészet műfaja. Az ószövetségi Jeremiás könyvének mintájára a török
veszedelmet Isten büntetéseként magyarázza.
Balassi-kódex: Balassi Bálint verseinek kéziratos gyűjteménye. Egy Szentháromság himnusszal kezdődik, majd 33
házasság előtti és 33 házasság utáni vers következik. Befejezetlen. A magyar irodalom első szerkesztett
verseskötete.

Nevek
Vitéz János: Nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek. Udvara a magyar humanizmus központja, könyvtára
messze földön híres. Janus Pannonius nagybátyja, pénzeli tanulmányait és egyengeti pályáját. Élete végén egy
Mátyás elleni összeesküvés miatt fogságba kerül.
Hess András: Osztrák származású nyomdász, aki Mátyás hívására Budára költözik, és 1473-ban műhelyt nyit. Első
munkája a Budai krónika kiadása volt.
Hunyadi Mátyás: Magyarország királya 1458-90 között. Uralkodása a középkori magyar királyság fénykora.
Humanista műveltségének és feleségének, Beatrixnek köszönhetően a reneszánsz művészet is megjelenik
udvarában.
Bakócz Tamás: Esztergomi érsek a 15-16. század fordulóján. mecénásként is jelentős. Az esztergomi bazilika
Bakócz-kápolnája a magyar reneszánsz egyik legkorábbi és legszebb emléke.
Guarino da Verona: A ferrarai humanista iskola vezetője a 15. század közepén. Janus Pannonius mestere, akihez a
költő panegiricust is írt.
Sylvester János: Humanista tudós, prédikátor, aki 1541-ben Sárváron jelentette meg Újszövetség fordítását. A
magyar nyelv szerkezetét is tanulmányozta, továbbá rájött, hogy az időmértékes verselésre is alkalmas.
Károli Gáspár: Humanista tudós, prédikátor, aki 1590-ben Vizsolyban jelentette meg teljes Biblia fordítását.
Munkája nagy hatással volt a magyar irodalmi nyelv kialakulására.
Szenczi Molnár Albert: Erdélyi prédikátor, műfordító. Magyar nyelvű zsoltárait a mai napig éneklik a református
istentiszteleteken.
Bornemisza Péter: Prédikátor, író. Ördögi kísértetekről című prédikációgyűjteménye a 16. század fontos műve.
Lefordította Szophoklész Elektráját. Balassi Bálint nevelője is volt.
Heltai Gáspár: Erdélyi író, műfordító a 16. században. Száz fabula című könyve Esopus művének magyarítása.
Tinódi Lantos Sebestyén: Históriás énekek szerzője a 16. században. Híres műve az Eger várának viadaláról szóló
ének. Dombóváron is vendégeskedett egy időben.
Losonczy Anna: Balassi szerelme, akivel 1578 körül ismerkedett meg, majd tíz év múlva újra találkozott.
Verseiben Júliának nevezte a nőt.
Dobó Krisztina: Balassi Bálint felesége. A házasságot a közeli rokonság miatt az egyház, a hozományként kapott
Sárospatak elfoglalása miatt a Habsburg udvar helytelenítette, majd megsemmisítette.

Memoriter
Egy dunántúli mandulafáról
Egy katonaének (a három pillér versszak)