10.

A reneszánsz és humanizmus Magyarországon

• A reneszánsz a klasszikus antikvitás újjászületését hirdető szellemi, kulturális és művészeti mozgalom
a 14. századi Itáliában, a 16. században egész Európában elterjed, és egyes országokban a 17. század
első évtizedeiig tart. Magyarország úttörő e tekintetben. A humanizmus fogalma a reneszánsz
kialakulásával együtt kristályosodott ki, lényegében a klasszikus antikvitás tanulmányozását jelenti,
nyelvi-irodalmi-történelmi-erkölcsfilozófiai tekintetben, ezzel meghaladja a középkori skolasztikus
gondolkodást. A 15. században, Bizánc elestével a latinitás vizsgálata kiegészül az ókori és bizánci
görög kultúrával. Kezdeti jelentős alakok Petrarca és Pier Paolo Vergerio (neki magyar vonatkozásai
is vannak), később Guarino ferrarai tanár, Machiavelli stb.
• Magyarországon Zsigmond korában jelennek meg az első korai humanisták, a legjelentősebb az
említett Pier Paolo Vergerio, aki ír egy mára már elveszett Zsigmond-életrajzot is, de igazán a
humanista komédia, retorika, episztola, pedagógia megteremtőjeként emlékezünk rá.
• Vergerio tanítványa Zrednai (Vitéz) János főpap és diplomata, könyvtára, leveleskönyve jelentős,
mecénás (ld. unokaöccse, Janus Pannonius itáliai taníttatását). Janus európai vonatkozásban is
jelentős költő. Vitézzel egyidős Várdai István kalocsai bíboros-érsek (beszédek, levelek), Janusnál
fiatalabbak Handó György kalocsai érsek (könyvtár), Váradi Péter kalocsai érsek (levelek), Báthori
Miklós váci püspök (humanista kör).
• Bibliotheca Corvina (és nem Corviniana!): 4000-5000 mű 2500-3000 kötetben, Mátyás budai
könyvtára, 1470-re a könyvek harmadrésze már készen van, Beatrix királyné ideérkezése után új
lendületet kap a könyvtár, görög kódexek is megjelennek stb. Fordító, szövegjavító és kommentáló,
igazi filológiai műhely. A Jagellók alatt hanyatlásnak indul. Azok a példányok maradtak meg,
amelyeket ekkor eladtak, elajándékoztak (nagyjából 160 darab).
• A történetírásról már egy korábbi segédanyagban volt szó, de említsük meg őket: Ransano, Bonfini,
Galeotto Marzio.
• Érdekes módon a humanista hatásokkal egyidőben a középkori egyházi kultúrának is van egy utolsó
fellobbanása (anyanyelvű kódexirodalom, gótikus építészet, prédikációirodalom – Temesvári
Pelbárt és Laskai Osvát).
• A Mátyás-kori királyi udvar humanista kisugárzása csökken a Jagellók alatt, Bécs válik központtá, a
magyar humanizmus – főleg a püspöki székhelyekre – szorul vissza. Egy nézet szerint a humanizmus
„magyarosodásának”, nacionalizációjának köszönhető például Werbőczy jogtudósi munkássága.
• A korszaknak irgalmatlan kiterjedésű szakirodalma van, összegző monográfiának ld. Mikó Árpád
könyvét: A reneszánsz Mo-on (Budapest, 2009).
Thoroczkay Gábor