2007.09.26.

3. alkalom
IRODALOM

STÍLUSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1. Középkor

elsősorban történelmi korszak 476-tól (Nyugatrómai birodalom bukása)

1492- ig (Amerika felfedezése) datálják
csaknem egy évezredet ölel át → szakaszolni szokták
hősi: kezdeti időszak; az új államalakulatok létrejöttének kora
egyházi: áthatja a középkort, meghatározója a középkori kultúrának
lovagi: keresztes hadjáratokkal párhuzamosan (XI. sz., pl. Roland-ének)
polgári: átvezető szakasz a reneszánszba; a korszakhatár alkotói: Dante,
Villon

2. Kultúra és társadalom:

A középkori kultúra a mai európai kultúra kezdete. Az európai egyetemek

ekkor jönnek létre Sorbonne, Bologna, Firenze, Prága, Krakkó, ahol a
„hét szabad művészeten” kívül orvostudományt, jogot és teológiát is oktattak.
A középkor „sötétnek”nevezett időszakában (V-IX. sz.) alacsony szintre esett
a műveltség.
De! A keresztény vallás új világnézetet hozott.
• minden ember egyenlő, ezért a szegények és a megalázottak között széles
körben elterjedt
• középpontban Isten és az ő világa áll; földi élet=siralomvölgy, melynek
célja: a túlvilági boldogság, az örök üdvösség elnyerése. A földi lét mulandó
és tökéletlen, Krisztus világa tökéletes és örökkévaló.

3. Az egyházi kultúra és irodalom:

a szellemi élet központjai: a kolostorok és a szerzetesrendek (de a királyi

udvarok és a kancellária is) kultúraterjesztő
szerzetesi feladatok: tanítás, könyvírás- és másolás, kódexmásolás,
képfestés, beteggyógyítás
szerzetesrendek: bencés, Ágoston-rendi, ferences  latin nyelvű kultúra
terjesztése
az egyházi irodalom jeles képviselője: Szent Ágoston (tékozló élet, majd
kereszténység); fő műve: Vallomások  önvallomás, gyónás, ima
az egyházi irodalom nyelve latin, később: különböző nemzeti nyelvek
a vallásos irodalom műfajai: imádság, prédikáció, passió, példabeszéd,
látomás, himnusz és a legenda
a himnuszköltők között a legjelentősebb: Assisi Szent Ferenc, a ferences
rend megalapítója; fő műve: Naphimnusz
XII. sz. vége, XIII. sz. eleje: Mária-kultusz  a himnuszok Máriát minden
ember anyjaként szólítják meg; a Mária-himnuszok egyik fajtája : a
siralomének (valóságos földi érzések, emberi fájdalmak)
az első magyar vers: az Ómagyar Mária Siralom (1300 környéke)
első magyar nyelvemlékünk: Halotti Beszéd és Könyörgés (1196.)
a legendák kezdetben latin nyelven íródtak, majd a XII-XIII. sz.- ban
anyanyelven
az első magyarországi legendák is latin nyelven születtek: Szent Istvánról,
Szent Imréről, Szent Lászlóról, Gellért püspökről
a magyar nyelvű irodalom kezdetét a 13 sz. elejétől számíthatjuk  a magyar
nyelvű Margit – legenda (1310 körül)

4. A világi kultúra:

a) lovagi költészet

a keresztes háborúk után megjelenik a polgárság  szellemi munka

a keresztes háborúk létrehozták a lovagság „intézményét”; lovagi ideál,
lovagi eszmények
a szellemi élet központjai: egyetemek, főúri kastélyok, királyi udvarok
a lovagi kultúra megteremtette a lovagi epikát  lovageposz: pl. a francia
Roland- ének, lovagregény: pl. Trisztán és Izolda
a XII. sz. eleje: a lovagság már nem egyszerűen a nemesi rétegek hadi
szolgálatában álló csoport, hanem a fejedelmi és grófi udvarokban kultúrát
teremtő társadalmi kör  hadijátékok
a korábbi lovagság Isten és a nemesek szolgálatában állt  a későbbi
lovagság a világi életet fontosnak tartotta, melynek középpontjában a nő állt
a lovagvilág jellegzetes szerelmi költészete: a trubadúrlíra, bölcsője: a
francia Provance; ennek a költészetnek a németek körében elterjedt változata:
minnesanger költészet (pl. a német Walter von der Vogelweide: Ó, jaj,
hogy eltűnt minden…)
 b) vágáns költészet

alapjai a latin nyelvű egyházi irodalomhoz nyúlnak vissza, ám a világi lírához

tartozik,
s annak is egy erősebb, harsányabb hangú ága  papok, nemesek
szidalmazása, ösztönök szabad áramlása, pénz elleni harag
legfőbb témái: az ifjúság és az életöröm magasztalása, a szerelem
dicsérete
ezek főként latinul írt versek, rímes, refrénes alkotások
leghíresebb diákvers-gyűjtemény: Carmina Burana (13. sz.; kb. 200 dal)
a vágáns költészet legjelentősebb alkotója: Francois Villon (1431?-1461); fő
művei: Kis testamentum, Nagy testamentum (ballada műfaja; pl.
Akasztottak balladája)

A középkori irodalom legkiemelkedőbb egyénisége:

Dante Alighieri (1265. Firenze – 1321. Ravenna)
Fontosabb művei:
Az új élet (31 költemény)
Vendégségben
Ékesszólásról c. tanulmány
Az egyeduralom c. prózai alkotás
Isteni színjáték