Mátyás Király és a reneszánsz

Korának egyik legműveltebb uralkodója volt. Neveltetésében fontos szerepet játszott a

szokványos nemesi nevelés mellett a katonáskodás, bajvívás, lovaglás, vadászat. Nevelői által
meglepően széles körű ismereteket szerzett, már fiatal korában kitűnt szellemi
tevékenységével, kitűnően megtanult latinul, beszélt németül és valamely szláv nyelven,
valamint feltehetően románul is.
A későbbi király szeretett olvasni, főként klasszikus latin szerzőket, ezeken belül pedig a
hadtudományi vonatkozásúakat.
A humanizmus és a reneszánsz Magyarországon
A 15. századi Itáliában fénykorát élte a reneszánsz művészet, az Alpoktól északra fekvő
országokban azonban csak hírből ismerték. Az új stílus elsők között Mátyás király udvara által
kezdte meg hódító útját Magyarországon az 1470-es években.
Képviselő humanisták voltak, akik a világi és egyházi fejedelmek szolgálatába állva a XV.
században Európa minden valamirevaló udvarában megjelentek.
Az első jelentős olasz humanista, Pier Paola Vergerio komoly hatást gyakorolt Vitéz
Jánosra és a korabeli magyarországi értelmiségre. 1417-től haláláig Zsigmond császár titkára
volt. Vitéz János magyar humanista kört hozott létre és Mátyást 5 éves korától nevelte
humanista értékrendre. Jelentős szerepet játszott Mátyás műveltségének, uralkodói
eszményeinek kialakításában is. A reneszánsz elterjedését segítette Mátyás második
házassága, mert a nápolyi király leánya, Aragóniai Beatrix szintén nagy pártolója lett az új
stílusnak.
Mátyás király sokra becsülte és pártolta a tudományt és a művészetet. Az Ő idejében a
magyarországi műveltség közel járt a legműveltebb európai országokéhoz. A királyi udvara
nyitva állt a hazai és a külföldi humanisták, tudósok, művészek előtt. Közülük való Antonio
Bonfini mester is, aki udvari történetíróként később megörökítette Mátyás király életét.
Mátyás nyílt, érdeklődő, képzett államférfi volt, hitt az asztrológiában, nagy becsben tartotta
a csillagászokat. Udvarában szép számmal életek zenészek, olasz, francia, németföldi
zenészeket gyűjtött udvarába.
1479-ben még villát is hozatott Itáliából, mert nem tudta nézni, hogy a magyarok kézzel
esznek.
Szép számmal vásároltatott Itáliában drága selymeket, kelméket, ékszereket, maszkokat,
szépészeti cikkeket, melyek gyűjtőszenvedélyét is kielégítették.
Mátyás budai palotája a hazai művészet szempontjából is nagy jelentőségűnek számít.
Magyar földön itt épült először reneszánsz architektonikus szerkezet. Mátyás palotája eleinte
puritán, szűk, alacsony és szőnyegtelen volt. Beatrix érkezése nagy változást hozott az udvar
életébe. Villákat, óriási ebédlőpalotákat, étkezőszobákat, aranyos hálókamrákat építtetett.
Behozta az olasz motívumokat és mintákat. A régebbi korok zárt kertjeivel ellentétben nagy
kiterjedésű kerteket létesített Budán, Pesten, Visegrádon. A legnagyobb építkezésekre a
budai királyi palotában került sor, ezek 1479 körül kezdődtek, s a király haláláig sem
fejeződtek be teljesen. 3 nagyobb szabású épületegyüttessel egészítette ki a budai királyi
palotát. A másik fontos épület a visegrádi nyaralópalota volt.
A reneszánsz másik fontos ága az ötvösség és textilművészet volt. Az antik érmek gyűjtése
Mátyást is magával ragadta.
Mátyás világhírű könyvtára: a Bibliotheca Corviniana
Mátyás udvarának fénypontja a könyvtára volt. Körülbelül 2000-2500 kötelével a korszak
legnagyobb világi könyvtárának számított, állományát csak a vatikáni könyvtár múlta felül.
Értékét növelte, hogy humanista könyvtár volt. Ez azt jelenti, hogy a teljesség igényével
gyűjtötte az ókori irodalmat, vagyis az összes görög és latin forrást, beleértve a patrisztikai
irodalmat is. Kevés nyomtatott könyvet tartalmazott, inkább nagy értékű kódexekből (kézzel
másolt könyvekből) állt. Ezeket görögül és latinul értő tudósok másolták vagy ellenőrizték.
A könyvtár kialakítását is döntően meghatározta a király személyisége, nevezetesen, hogy
élénken érdeklődött a tudományok iránt. A király, ha csak tehette, szívesen időzött
könyvtárában, olvasott vagy tudósaival vitatkozott.
A könyvtár nevét a köteteket díszítő Mátyás-címerről kapta, melynek központi alakja egy
holló (latinul corvus), amely egy gyűrűt tart a csőrében. A gyűrűt tartó holló a Hunyadiak
eredetmondájára utal.
Könyvtárába még Görögországból és a messzi Keletről is került kézirat. Egyes könyveket
vásárolt, másikakat neki készítettek. A beszerzés főhelye azonban kétségtelenül Itália, főként
Firenze volt. Ma mindössze 216 hiteles corvinát ismerünk.
Az udvarban éltek olasz könyvmásolók és könyvfestők is. Külön műhelyt tartott Budán is, ahol
már magyarok is dolgoztak.

Az első nyomtatott könyv, az 1473. évi latin nyelvű Budai krónika, Hess András nyomdász
budai műhelyéből. A korszak Magyarországán még nem volt igény nyomtatott könyvek iránt,
így ez nem sokáig maradt fent. Mátyás könyvei bársonyba, selyembe vagy bőrbe voltak kötve.
Bőrkötéseit három csoportba oszthatjuk, keleties stílusú, reneszánsz, illetve a saját stílusú
Corvin-kötések.
A Mátyást követő II. Ulászló alatt már megkezdődött a könyvtár szétszóródása: élelmes
diplomaták és külföldi humanisták sorra szerezték meg az elhanyagolt könyvtár legszebb
köteteit. Budát 1526-ban elfoglaló Szulejmán szultán a palota egyéb kincseivel együtt
magával hurcolta a könyvtár darabajit is.
Humanista költészet
A humanizmus az istenivel szemben inkább az emberi világra koncentrál, önálló
gondolkodásra késztet. A humanista elutasít mindent, ami önkorlátozásként fogható fel.
A magyarországi humanista elit legtehetségesebb képviselője a szlavóniai születésű,
valószínűleg horvát anyanyelvű Janus Pannonius volt, Vitéz János váradi püspök unokaöccse,
aki Európában is elismert volt. Az ő költészetében jelent meg irodalmunkban a reneszánsz
tematika: az egyén, testi és lelki problémáival, a családi összetartozás (édesanyja iránti
szeretete), a közösség, a haza, a hazai táj és a természet szeretete.
Itáliában tanult költészetet és egyházjogot. 1458-ban jogi doktorként tért haza
Magyarországra. Idehaza fényes pályafutás várt rá: huszonévesen pécsi püspök. Ebben az
időszakban költészetét Mátyás dicsőítésére, politikájának népszerűsítésére használta fel.
Hazai költészetének uralkodó műfaja a szomorú alaphangú elégiaköltészet. Már ferrarai
iskolaéveiben kitűnt bámulatos költői tehetségével. Korai hírnevét leginkább virtuóz
epigrammáinak köszönhette. Epigrammáinak hangneme dicsérő vagy szatirikus; magasztalta
az erényt, a tudást, az alkotótehetséget; a nagy tetteket; csipkedte az emberi ostobaságot,
jellemtelenséget.
Csupán 38 évet élt, ám mégis terjedelmes és sokrétű életmű maradt utána: több száz
epigramma, két kötetnyi elégia, nagyszabású panegyricusok, episztolák, vers- és prózai
fordítások. A magyar irodalomban Janus-szal új típusú költő jelentkezett, a tudatos és
öntudatos alkotó, ki egyéni érzéseit, gondolatait fontosnak, közérdekűnek tartja, s az alkotást
hivatásnak, benső, személyes ügynek tekinti.

Irodalom:
Füvesi Dóra: Mátyás reneszánsz udvara
matyas.corvina-kecskemet.hu/matyas-vetelkedo
erettsegi.com
Somos Zsuzsanna: A humanista Janus Pannonius és Mátyás könyvtára
https://mult-kor.hu