3. Idegen hatások a 11. századi magyar művelődésben (német, francia, bizánci stb.

)
• Az államalapítás korában egyértelműen a német-római birodalomnak (az ún. Ottók Németországának)
a befolyása a legerősebb. Az állam- és egyházi vonatkozásokat nem tárgyalva, ez döntő az írásbeliség-
ben (a Szent István-i törvények bajor és német kútfőket használnak fel, a hivatalos írásbeliség termé-
kei, az oklevelek pedig a császári kancellária mintájára készülnek, és vagy Magyarországra került német
írnokok, vagy pedig az időnként idelátogató német püspökök készítik el őket. A leghíresebb a mai for-
májában nem István-kori pannonhalmi alapító- vagy kiváltságlevél, amely az eredetit kibővítve /inter-
polálva/ utánozza, ennek még az íróját is sikerült azonosítani, ez az ún. Heribert C írnok-elmélet). Tel-
jességgel az ottói német művészet hatását mutatja az ún. koronázási palást, amely eredetileg a szé-
kesfehérvári bazilika prépostja számára készült harangalakú miseruha volt, 1031-re készül el, a bizánci
brokátanyagon aranyszálakkal ábrázolt művészi szimbolika és teológiai jelentéstartalom is német kap-
csolatokat mutat. Lehetséges, hogy volt az esztergomi érseknek is hasonlóan német mintájú főpapi
vállruhája, ún. rationaléja is). A német-magyar kapcsolatok azonban 1030 után évtizedekre elromla-
nak.
• A német kapcsolatokat – főként 1046 után, amely egy konszolidációs periódus Magyarországon – so-
kak szerint francia-vallon kultúrkapcsolatok váltják fel. Ezt főleg egyházi téren lehet megragadni (fran-
cia és vallon főpapok és papok érkeznek Magyarországra, a magyarországi liturgia, azaz az egyház szer-
tartásrendje és az azokat fenntartó szerkönyvek francia és vallon elemeket mutatnak, ez utóbbit vi-
szont újabban erősen vitatják), de az írásbeliségben is tettenérhető a gall befolyás (1055-i tihanyi ala-
pítólevél már nem teljesen német mintát követ). De a liturgiának természetesen vannak korai, német
elemei is, sőt újabb kutatások szerint államalapítás-kori magyar főpapok által magas irodalmi színvo-
nalon megírt liturgikus szövegek magyarországi szerkönyvek útján visszahatnak a német egyházi litur-
giára (az ún. esztergomi benedikcionále kérdése).
• A francia iskolarendszer a 12. században egységes oklevélírást valósított meg Európa-szerte, Közép- és
Kelet-Közép-Európában ekkor intézményesült a királyi írásbeliség, létrejöttek a kancelláriák, és az ott
dolgozó „személyzet”, akikből később főpapok lesznek, általában Franciaországban tanultak (Lukács és
Jób esztergomi érsekek, Anonymus királyi jegyző, történetíró). Minderre a 20. század első felében egy
magyar történész, Hajnal István jött rá.
• De vannak kuriózumok is: a 11. század közepén (nagyjából Könyves Kálmánig, a század végéig) Ma-
gyarországon egy angolszász koronázási szertartásrend szerint koronázták meg a királyokat, ez a híres
Egbert- (Dunstan-)szertartásrend (latinul: ordo, Dunstan yorki érsek volt). Valószínűleg egy angol püs-
pök hozhatta el Magyarországra az 1050-es években, de lehetséges: már Szent István korában is hasz-
nálták, ekkor német közvetítéssel került Magyarországra, de eredete angol.
 2

• A görög nyelvű, keleti egykori római birodalomrész Bizánci Császárságként Magyarország leghatalma-
sabb déli szomszédja volt a 12. század végéig. Eddig az időszakig politikai és egyházi hatása kétségte-
len. A politikai hatások között az uralkodóházak közötti házassági és egyéb kapcsolatok a legdöntőbbek
(pl. Szent László leánya bizánci császárné lesz, III. Béla, a 12. század legjelentősebb uralkodója Bizánc-
ban élt hercegként), de a mai napig tárgyi emléke is van ezeknek a kontaktusoknak (a Szentkorona 11.
században készült alsó abroncsa, az ún. görög korona). Az egyházi kapcsolatoknál figyelembe kell
venni, hogy még az államalapítás előtt, a 950-es években a gyula tisztségnevű magyar politikai vezető
Bizáncból kért és kapott térítőpüspököt, ez Erdélyben működhetett (Gyulafehérvárott a román régé-
szet fel is tárta templomának alapjait). Már a Szent István-i kor után van több adatunk „Turkia (=Ma-
gyarország)” bizánci érsekéről, de ez valószínűleg a térítőpüspök rangban megemelt, de csak a címet
viselő, tényleges Kárpát-medencei tevékenységet nem végző főpaputóda lehetett. 1109-ben Könyves
Kálmán átírta Géza fejedelem vagy Szent István király ún. veszprémvölgyi adománylevelét, amely gö-
rögül íródott egy bizánci apácakolostor részére. Az Árpád-korban több, olykor még István király kora
előtt keletkezett görög szerzetesközösség létezett.
• A jogi és államéletben is érzékelhető némi bizánci befolyás. Az újabb kutatások megint csak hangsú-
lyozzák, hogy a 11. század végének, 12. század elejének magyarországi törvényhozása használt bizánci
mintákat (böjtök meghatározása, ill. nős emberek pappá szentelésének engedélyezése). Használtak
görög aranypénzt a Szent István-i magyar társadalomban, illetve bizonyos adófajták is bizánci mintát
követőnek tűnnek. A nyugat-európai feudális szerkezet hiánya is rokonítja Magyarországot és Bizáncot,
egyes intézmények (szolgálati és nem örökölhető hűbérbirtok) például esetleg megfeleltethetőek egy-
másnak. Viszont az a 20. század második felében fel-felmerülő tétel, miszerint a magyar hivatali írás-
beliség bizánci gyökerű lenne, biztosan cáfolható.
• A kulturális hatások kérdésesek. Felmerült a Szent István-féle Intelmek, azaz királytükör, erkölcstanító
könyvecske bizánci mintát követő volta, de itt a nyugati, frank (Karoling-) hatás biztosabb. A korábbi
feltételezésekkel szemben Anonymus, a honfoglalás elbeszélő Gesta Hungarorum szerzője sem tudha-
tott görögül. De: a 12. században a pásztói bencés kolostorban görögről latinra fordítanak egy teológiai
munkát, Cerbanus szerzetes tehát tudott görögül, és volt görög nyelvű kódex is egy nyugati rítusú szer-
zetesközösségben. Ugyanígy 1109-ben is kellett görögül tudó papnak vagy püspöknek lenni Kálmán
udvarában, hogy átírja a fentebb említett veszprémvölgyi oklevelet. De sokkal több pozítiv adatunk a
kultúra tekintetében nincsen.
Thoroczkay Gábor