A magyar nyelv történetétek főbb korszakai

A nyelvtudomány a magyar nyelv történetében korszakokat különít el, a korszakhatárok történelmi

eseményekhez köthetők,
de nem merevek, mert a nyelv állandóan változik.
1, Ősmagyar kor: Kr. e. 1000-896
 Ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig
 Nincsenek írásos emlékek
 Vándorlásunk során találkoztunk törökökkel és irániakkal
 Tárgyak, szavak átvétele: iráni: tehén, tej, tejtermék, török: alma, szőlő, eke
 Hangrendünkben eddig csak magas-mély hangrend, ebben a korban vegyes hangrendű
szavak
 Igei személyragok/ -nak, -nek, -tok, -tök/ módjelek, birtokos személyjel /ablaka, házunk/,
középfok jele, tárgyrag, viszonyragok /-ba, -be, -ra, -re/

2, Ómagyar kor: 896-1526

 Honfoglalástól a mohácsi csatáig
 Megjelenik a latin betűs írásbeliség
 Szórványemlékek: A tihanyi apátság alapítólevele/1055/
 Legelső magyar szavakat tartalmazó mondattöredéke ,,feheruuaru
meneh hodu utu rea”= ,,Fehérvárra menő hadiútra
 Szövegemlék: Halotti beszéd és könyörgés
 Pray-kódexben
 12. századból való
 Első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom /13. század/
 Leuveni-kódex
 Kódexek is ebből a korból
 Gyarapodik a szókincsünk: szláv jövevényszavak, ezen kívül még német
 Szerbek, horvátok, csehek, lengyelek /pl.:szent, pap/
 Németek: pl.: polgár, cégér
 Változik a mondat szerkezete
 Nem kötött a szórend
 Világi szövegek az egyháziak mellett
 Sok nyelvjárás volt
 Általános volt a tegezés

3, Középmagyar kor: 1526-1772

 Mohácstól a felvilágosodásig
 Török uralom, ország 3 részre szakadása
 Nyomtatott művek jelennek meg
 1590: Károlyi Gáspár: első teljes magyar Biblia: Vizsolyi Biblia
 Irodalmi művek is nyomtatva jelennek meg pl.: Csokonai, Zrínyi, Bessenyei
 Latin a hivatalos nyelv
 Magyar is terjed
 Finnugor nyelvrokonság ténye kiderül
 Kialakul a magázó forma
  Vizsolyi Biblia meg a nyomtatott művek említése a reformáció korának vívmányai közé
tartoznak, és ide kapcsolható a többi vívmány is, a könyvkiadáshoz a magyar nyelvű művek
nyomtatása, a hitvitázó irodalom terjedése, a magyarnyelvűség erősödése

4, Újmagyar kor: 1772-1920

 Nyelvújítás kora is
 Szókincs megújul 🡪 irodalmi nyelv létrejötte
 Helyesírás kialakul
 1832-ben megjelenik az első magyar helyesírási szabályzat
 1844: magyar a hivatalos nyelv
 Fejlődik a nyelvtudomány
5, Újabb-magyar kor (1920-napjainkig)
• Magyarország szétszakadása, a magyar kisebbségi nyelvvé válik
• az országnyelv hatása a kisebbségi magyar nyelvre
• modernizálódás (szaknyelv szerepe nő)
• kommunikáció: bővül szóban és írásban is
• írott beszéd nyelviség szerepe nő

A magyar helyesírás korszakai

1, Középkor: első nyelvemlékektől /11-16. sz./: hangjelölés nem egységes, egy dokumentumon belül
is más pl.: Halotti beszédben: ,,neki, feleym”
 Huszita Biblia/ Husz János/: mellékjeles helyesírás bevezetése pl.: ékezet
 Kiejtés szerinti írás
2, Újkori helyesírási rendszer: /16. sz. könyvnyomtatás- 1832. első helyesírási szabályzat
megjelenése/
 Egységes hangjelölés igénye: 2 féle: katolikus és protestáns helyesírás
 1, Pázmány Péter/ -Káldi György: személynevekben cz-c, ch-cs
 2, Szenczi Molnár Albert/- Károlyi Gáspár: külön választja: z-sz, zs-s🡪 eddig egy hang volt, c-
tz, cs-ts, ny, gy, ty, ly
 Szóelemző írásmód erősebben érvényesül: láttya helyett látja
 Kazinczy+ jottisták- ez terjedt el
3, Legújabb kor:1832-jelenkor: Vörösmarty kezdeményezte
 Magyar Tudós Társaság adja ki: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai/ már 2.
kiadás/
Fogalmak:
 Nyelvemlék: azokat az írott forrásokat nevezzük így, amelyek alapján tanulmányozható a
nyelv régebbi állapota
 Szórványemlék: azok az írott források, amelyekben idegen nyelvű, általában latin szövegbe
ágyazva fordulnak elő magyar nyelvi elemek, főleg tulajdonnevek
 Kéziratos szövegemlék: latin nyelvű kódexbe ágyazott kisebb terjedelmű, összefüggő magyar
szövegek pl.: Margit-legenda 1510-ben keletkezett és Árpádházi Szent Margit, IV. Béla király
 lányának történetét meséli el. Ráskai Lea apáca írta. Nyomtatott szövegemlék: pl.: Károlyi
Gáspár teljes bibliafordítása 1590-ből
 Glosszák: latin szövegbe a sorok közé vagy a lap szélére írott magyar nyelvű magyarázatok
 Kódex: középkorból származó, kézzel írott könyv