Nyelvtörténeti korszakok

nyelv: folyamatosan változó, dinamikus rendszer

=> eligazodáshoz: korszakolás (nagyhatású történelmi változások alapján)

A magyar nyelv korszakai:

I. Ősmagyar kor (magyarság különválásától a honfoglalásig)

1. Uráli őshaza korszaka (kb. V. század közepéig)
2. Vándorlások kora (V. sz. közepétől a honfoglalásig)
 nincs nyelvemlék, írott forrás => összehasonlító nyelvészettel következtetünk rá
 magyarság:
o törzsi szervezetben élő, állattartó lovasnomád néppé alakult át
o közös nyelv, kultúra tartotta össze
o fokozatos áttérés félnomád életmódra (ok: növénytermesztés megtanulása)
o más népekkel való érintkezés => jövevényszavak
 iráni nyelvek (tej, tehén, vám, kard)
 ótörök nyelvek (szőlő, ökör, betű, törvény, disznó, búza)
 nyelvi jellegzetességek:
o új magán-, és mássalhangzók megjelennek (pl. b, g, é)
o toldalékok rendszere bővül (új képzők, ragok)
o majdnem teljes a mai szófaji rendszer (névmások, határozószók, névutók)
o gyakori az igeneves mondatszerkesztés (többszörös alárendelés helyett)
 pl. bozótban lapuló farkast megölő vadász

II. Nyelvemlékes kor

1. Ómagyar kor (895-1526)

 magyarság:
o félnomád, törzsi-nemzetiségi rendszerben él
o letelepedik => törzsi nyelvjárásokból területi nyelvjárások
 közép-, és kelet-európai nyelvekkel kapcsolatba kerül (szláv, német)
o nyugati keresztény kultúrába beilleszkedik
 magyar írásbeliség kialakulása => nyelvemlékek
 korszak 2. fele ú.n. „Kódexek kora”
(kódexek => nyelv változása nyomon követhető)
 latin nyelvvel kapcsolatba kerül
 nyelvi változások:
o mai hangrendszer kialakul (kivétel: ’dzs’)
o tővéghangzó egyre zártabb, majd eltűnik (pl. kuta > kuto > kutu > kút)
=>többalakú tövek kialakulása (pl. jó/jav-)
o új toldalékok
o bővül, árnyaltabbá válik a viszonyszók rendszere
o névelők kialakulnak
o többszörösen összetett mellé-, és alárendelő mondatok

2. Középmagyar kor (1526-1772 /Bessenyei György – Ágis tragédiája/ )

 írott köznyelv kialakulása
 magyarság:
o mohácsi vész; az ország három részre szakad; állandó háborúk, pusztítások
=> menekülők, belső bevándorlási hullám => népességkeveredés
 kihat a nyelvjárásokra (pusztulás, keveredés)
 kipusztult területekre németeket, szlávokat, szerbeket telepítenek be
 török jövevényszavak
 o iskolarendszer fejlődése, műveltség terjedése
 új, világi értelmiség kialakul (vagyontalan köznemesek, iskolázott jobbágyok)
 nyelvjárásokat érintkezésbe hozzák => nyelvi egységesedést elősegíti
o új igény:
a magyar nyelv alkalmas legyen tudományos, szépirodalmi, szónoki szövegalkotásra
o fontos hatás a nyelvre:
 humanizmus
 reformáció
 magyar nyelvű prédikáció
 bibliafordítások (Károli Gáspár – Vizsolyi Biblia, 1590)
 könyvnyomtatás
o szépirodalom:
 új stílusok: reneszánsz, manierizmus, barokk, rokokó)
 új világi műfajok (pl. széphistória, históriás ének)
 Balassi Bálint, Zrínyi Miklós
 nyelvi változások:
o ’dzs’ hang megjelenik (török nyelvből)
o szókészlet nő (szóképzés, szóösszetétel, tudatos szóalkotás /tudomány fejlődésére/)
o magázó forma kialakul

3. Újmagyar kor (1772-1920) /Trianon/)

 felvilágosodás
 nyelvújítási mozgalom (Kazinczy Ferenc)
o cél: magyar legyen az államigazgatás, a tudomány és az irodalom nyelve
o írott nyelvi standard /egységes nyelvváltozat/ (helyesírás kialakulása, szótárak)
 nyelv ügye => függetlenségi törekvések (1844: államnyelv)
 urbanizáció => dialektusok keveredése => beszélt nyelvi standard

4. Újabb magyar kor (1920-

 Trianon magyar anyanyelvűek egyharmada => kisebbség a határon túl
 népmozgások => további nyelvjárás-keveredés
 kommunizmus: nyelvi egységesítési törekvések:
o földrajzi és társadalmi nyelvváltozatok háttérbeszorítása
o hatvanas évek végére elhal
 rendszerváltás, EU csatlakozás => újra érintkezés a Kárpát-medencei magyarság részei között
 tudományos, technikai fejlődés, informatikai forradalom, globalizáció:
o nő a nyelvi kommunikáció intenzitása, mennyisége
o új nyelvhasználati színterek (internet, telefon)
o tömegkommunikáció => nő beszélt nyelv szerepe
o írott-, és köznyelv egyre több szót vesz át különböző nyelvváltozatokból (szleng)
o nő a jövevényszavak száma (angol)

 nyelvi változások (újmagyar és újabb magyar kor):

o nyelvi rendszerben kevés változás
o gyarapodik a képzőállomány (nyelvújítás miatt)
 pl. „nyárias”, „népszerűsít”
o visszaszorulnak a szenvedő igék (van+határozói igenév helyettük)
 pl. „megíratott” helyett „meg van írva”
o növekszik a viszonyszók száma
 pl. „útján”, „terén”, „feltehetőleg”
o szókészlet: drasztikus változás
 rengeteg új szó születik és pusztul el
 ok: társadalmi és technológiai változásoks