A magyar nyelvtörténet korszakai

1. Ősmagyar nyelv kora

- Ugor nyelvközösség felbomlásától a honfoglalásig tart
- Nincsenek írásos emlékek  későbbi dokumentumokból, rokon nyelvek történetéből lehet
következtetni a nyelv akkori állapotára
- Jövevényszavak (török, szláv  vándorlások során, tárgyak, fogalmak)
- Kialakultak a vegyes hangrendű szavak (eddig csak magas és mély)
- Nyelvtani rendszerünk is gazdagodott (jelek, ragok), mondatok szerkezete bonyolultabbá
vált

2. Ómagyar kor
- Honfoglalástól a mohácsi csatáig (1526) tart
- Latin betűs írásbeliség  vannak írásos emlékek
- Gyarapodik a szókincs (szláv, latin és német)
- Hang- és toldalékrendszerben változás, mondatok szerkezete is változott
- Kor második fele: kódexek kora (kézzel írott könyvek)
- Egyházi és világi szövegek
- Általános tegezés

3. Középmagyar kor
- Mohácsi csatától a felvilágosodás koráig (1772) tart
- A korszak történelme hatott a nyelvváltozásra
- Reformáció, könyvnyomtatás  segítette a nyelv fejlődését
- Hitvitázó irodalom
- Bibliafordítások, Károli Gáspár: első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítása (1590)
- Hivatalokban latin nyelv, férfiak társalgási nyelve
- Magyarnyelvűség erősödése, magyar nyelv egységesülése
- Szótárak megjelenése
- Magázó forma
- Sajnovics János: Demonstratio (1770): először mutatja be a magyar nyelv finnugor
rokonságát

4. Újmagyar kor
- Felvilágosodás korától napjainkig tart
- A nyelv fejlődésére nagy hatással volt a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor
- Gazdagodott és megújult a szókincs
- Nyelvművelő mozgalmak
- Megteremtődött a magyar nyelvi egység és a magyar irodalmi nyelv
- Sok új magyar nyelvű szótár, nyelvtan jelent meg
- Kialakult a helyesírás normarendszere
- 1832-ben megjelent az első magyar helyesírási szabályzat (Vörösmarty Mihály
irányításával készült)
- 1844-es országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyar nyelvet
- Elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány