A kávéházi kultúra Budapesten a XX.

század elején

1. A kávéházakról és szerepükről általánosságban

- 1535-ben jelent meg a kávéház, mint fogalom.
- A török időkben nyílt meg az első, a reformkor alatt vált közkedvelt hellyé, főleg a polgárok,
írók és költők körében, és szemünk előtt múlik ki a maga nemében az utolsó, a New York.
- Általában jó helyen voltak: a Körúton, az Andrássy úton, a Belváros nagy forgalmú sarkain,
ahol szívesen időzött a pesti polgár, főleg, ha az írás mesterségét folytatta.
- Ami korántsem jelenti, hogy Budán, ahol a törökök először kínálták a kávét, ne lett volna egy
Philadelphia vagy egy Hadik, olyan „asztalfejedelmekkel”, mint Szabó Dezső vagy Karinthy
Frigyes.
- Megvolt a szerves folytatása a nyüzsgő kávéházi életnek később is, mint például a Belvárosi,
Metropol és az óbudai Sipos vendéglő
- A nagyméretű csarnokokat díszes, kecses építészeti elemek teszik gazdaggá (hatalmas ívek és
oszlopok), amelyek a szecesszió stílusirányzatát tükrözik (pl.: a kirakatüvegek kacskaringós
szegélymotívumai; a díszes, indákkal díszített csillárok; a plakátok; stb.).
- Megtalálhatóak benne az antik fürdőházak motívumai, éppen úgy, mint a színházak elemei, kör
alakban elhelyezett karzataival.
- Többet nyújtott a vendégeknek, mint kávét és süteményt: törzsvendégek voltak, akiknek minden
igényét kielégítették a megszokott pincérek (a papírtól kezdve a ceruzán át egészen a
bonyolultabb kérésekig, mint pl.: dohány, stb.).
- Emellett egy kaszinóhoz is hasonlíthatjuk: a kávéházban mindennaposak voltak a kártyapartik,
sakkmérkőzések és egyéb kikapcsolódási formák.
- A nyugati városi kultúra beszivárgásának lehetősége: Gondolatok, eszmék gyűjtőhelye és
terjesztője, mint például a XVIII. Sz. közepén, Petőfi idején a Pilvaxban született meg a polgári
szabadság és jogegyenlőség, a polgári sajtó, s a polgári Magyarország reménye.
- Gyakran fitymálták, és bűnbakká tették: Ál- és rémhírek, valamint botrányok középpontja volt,
ezen felül menedéke minden nyugtalanító, bíráló, ellenző gondolatnak és célnak.
- Olyan intézmény, „ami akkor sem tudja befogni a száját, amikor körös-körül mindenki suttog és
hallgat!…” (Zsolt Béla: Négyszáz éves kapucíner), semmihez sincs köze, mégis mindenbe
beleszól.
- Jellemző a kávéházi szólásszabadság: a polgárok számára válságos időkben a nemzeti és
osztályellenállás jóformán egyedüli bástyája, a közélet egyedüli fóruma a kávéház volt.
- Emellett a béke szigete is, ami megihlette a költőket: asztalai mögül a kirakaton keresztül
kívülállóként szemlélhették a kor embereit, eseményeit, és teljes nyugalomban örökíthették meg
ezt az utókor számára.
- Egyúttal azonban a sajtóval is egybefonódik: a kor híres folyóiratai, mint például a Nyugat, a
Hét, a Szép szó, stb. számai keletkeztek itt.
2. Néhány korabeli kávéházról részletesen
 Centrál
- Már az 1890-es években fontos szellemi központ, amikor Kiss József merész lapjával, A Hét-tel
nekivág a magyar „rengetegnek”.
- Itt áll az ő kerekasztala, amelyet eredeti, lázadó, modern alakok ültek körül, mint pl.: Ignotus
Pál, Makai Emil, Heltai Jenő, stb.
- A Hét egyik oszlopa Ignotus szerint: „Fura egy újság A Hét! Kávéházban olvassák, és
kávéházban írják.[…] Közel nyolc esztendeje a belvárosi Centrál A Hét főhadiszállása…
Minden pénteken és szombaton gyanús külsejű urak foglalják le a kávéház különböző sarkait,
órahosszat elülnek egy pikoló mellett egy helyen, és serényen róják egymás alá a sorokat, az
egyformára szabott papírosokon. A Hét emberei ezek.”
- Az első világháború után a Centrál lett a tényleges szellemi központ, a Nyugat írói
mindennaposak a kávéházban.
- A kávéház központi szerepét tükrözi, hogy rengeteg műben megemlítik, kiemelik: A Centrált
írta meg Babits Siena néven a Halálfiaiban (részletes leírás a kávéház berendezéséről, ami a hely
szellemét idézi, és bizonyíték is, hogy a Centrálról van szó.).
- A Centrált idézi Szabó Lőrinc lírai önéletrajz-remekében, a Tücsökzenében: „A Centrál, modern
akadémia, pezsgett, forrt.”

1
 - Ez volt a székhelye Szabó Dezsőnek is, aki távoli külön asztalánál gőgösen foglalt helyet. Utálta
a Nyugat embereit, és sokak szerint csak azért ült ott akkoriban, hogy a többiek láthassák az
arcán, mennyire utálja őket.
- Egyszer még tréfás verselésre is ragadtatta magát Vasárnapi levelében: „Itt vagyok a falun.
Centrál kávéháznak |Vetkezett zsenii itten nem tanyáznak.”
- Kitűnő írások tanúskodnak Szabó Dezső és Centrál viszonyáról, de a leghívebbek és
legárulkodóbbak saját egyidejű írásai: a Segítség című regényének egyik fő helyszíne a Centrál.
- Nemcsak az irodalom volt persze téma a kávéház asztalainál, hanem az élet ügyei is: pénz,
honoráriumok, személyes dolgok, tréfás ugratások, pletykák, stb.
- Török Sophie naplója jól érzékelteti a civil szférát: „…talán magyaráztam, hogy estémet
agyoncsapni tévedtem ide,[…] váratlan ért engem Mihály felelete: az a megoldás lehetne…
hogyha hozzám jönnél feleségül!”
- Ez a furcsa leánykérés is a kávéházban történt, a Nyugat-asztal éber felügyelete alatt.
- A harmincas években Karinthy fémjelzi a Centrált, aki Pestre költözvén elhagyta a Hadikot, és
bár támadások érik az irodalom belső köreiből, kávéházi és utcai népszerűsége töretlen: a
Centrál kávéház üvegablaka mögött írt, a járókelők pedig meg-megálltak visszafordultak, és
megálltak az üvegablak előtt, Karinthyt nézni.
- Ebbe a kávéházban észlelte Karinthy végzetes betegségének első tüneteit: „Ekkor indultak meg
a vonatok Csodálkozva kaptam fel a fejem. Mi ez? Határozott dübörgés volt, erőlködő, lassú
csikorgás, mint mikor a lokomotív kerekei lassan nekilódulnak […] Háromszor kaptam fel a
fejem, csak a negyedik vonatnál jöttem rá, hogy hallucinálok.[…] Az egész mindenség, mintha
kihúzták volna alóla a talajt, hullámzani kezdett. Az az érzésem, hogy meg kell kapaszkodnom.”
- A fiatalok az 1960-as évektől még valóban jártak a régi Centrál helyébe, mely előbb Metro-
Klub, majd Eötvös-Klub néven működött tovább. Az 1993-as búcsúest után nagyszabású
átalakítási munkálatok kezdődtek, és felcsillant a remény, hogy rekonstruálják az ország egykor
legszebb kávéházát. A valóság azonban mást diktált, és modern családi játékterem nyílt meg a
„ high-tech” jegyében a Centrál helyén.
- Ma: Irány utca, az Egyetemi Könyvtárral szemben
 New York
- A világ legszebb kávéháza 1894. július 20-án nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között.
- A New York életbiztosítási társaság, amely Magyarországon pillanatok alatt megbukott,
biztosítási csalások következtében, egy nagyszabású palotát építetett eklektikus stílusban, a
földszintjén kiképzett kávéházzal.
- Az épületet Hauszmann Alajos tervezte, de rengeteg kitűnő művésztehetség növelte alkotásaival
az épület pompáját.
- Az első kávésbérlő, Steuer idejében csak külsejében volt különleges a New York, szellemében
nem: Zsibongó, katonazenekaros lokál semmi több
- A New York a filmnegyed központja lett, a biztosító társaság palotáját filmirodák foglalták el, itt
szerkesztették az első közép-európai mozihetilapot.
- A New York egy bizonyos főpincér jóvoltából lett irodalmi kávéház: A vezetők óvadékos
főpincéri állásokat hirdettek meg a lapokban.
- Erre jelentkezett a Fiume kávéház biliárd markőre, a fiatal írók bizalmasa, mint például Ignotus,
Makai Emil, Heltai Jenő, akik követték őt.
- Ennek az irodalomnak és később a Nyugat forradalmának adta meg a keretet a kávéház: a
kávéház megteremtette az irodalom és újságírás elemi tárgyi feltételeit. (A kávéhoz nemcsak víz
járt, hanem saját cégjelzésű ingyen papír, antracéntinta, és tapper is, ami a tinta felitatására
szolgáló itatóspapírral bevont hengeres eszköz volt.)
- A polcokon megtalálhatóak voltak többek között a Pallas Lexikon, és egyéb riporteri
segédkönyvek, mint például a Tiszti címtár vagy a Vasúti menetrend, stb.
- A kávéházban réztáblákon olvashatták a legnagyobb bel-, illetve külföldi lapok neveit alattuk a
legfrissebb példányokkal.
- Krúdy leírja A Hét költő-szerkesztőjét, Kiss Józsefet, akinek törzshelye ugyan a Centrál, de
szombaton kora délutánonként beült a New Yorkba, és a kassza melletti sarokból leste, mely
vendégek kérik az újságosgyerektől frissen megjelent lapját.
- A New Yorkban játszódik Kosztolányi Esti Kornéljának ötödik fejezete, mely a hős egyetlen
hétköznapjának, leírása, s ahol megelevenül az az idő, amikor még I. Ferenc József ült a trónon
és Budapest kávéházaiban csak modern költők tanyáztak.

2
- 1913-ban új tulaj, a Bánó cég vette át a kávéházat, aki azt vallotta, hogy a kávéház nemcsak
irodai műhely, hanem a polgári időtöltés nagyvárosi formája is, ezért divatos vacsorázóhellyé
alakította. Az, hogy a kávéház valóban az egész élet tere, tanúsítja Szép Ernő népszerű
kabarésanzonja, A kávéházi ember:” Ott üt meg a guta engem egyszer, |Én vagyok a kávéházi,
kávéházi, | Én vagyok a kávéházi ember.”
- A Bánó cég 1918 tavaszán eladja a kávéházat, az újabb és újabb tulajdonosok többször
átalakították a kávéház épületeit, bővítették a szolgáltatásokat.
- Renoválások, átalakítások után 1920 és 1936 között a New York kávéház volt Budapest éjszakai
életének vezetője: vendégei a pesti felső ötszázból kerültek ki főleg, mágnások, bankárok,
világhírességek, gyönyörű színésznők.
- Újságírók is gyakran ott vacsoráztak, de a kávéház irodalmi szerepe csökkent.
- A fényűzés jelképévé vált: Közönsége olyan elegáns volt, hogy sokan nem étkezni mentek oda,
hanem csak nézelődni és gyönyörködni a pompában.
- 1936 után különböző tulajdonosok, részvénytársaságok próbálkoztak reménytelenül, a kávéházi
életforma átmenetileg kiment a divatból.
- 1947. április 29-én első oldalon közölték a napilapok: A New York becsukta kapuját, a régi
kávéházat pedig feldarabolták kisebb üzletekre.
- A New York helyén Hungária néven 1954-ben megnyílt ugyan egy kávéház, de ez a kávéház
nem volt ugyanaz.
- A kávéház végül 2001 februárjában került az olasz Boscolo testvérek birtokába, akik azonnal
megkezdték az épület feltárását és helyreállítását, hogy az épület eredetei pompájában
tündökölhessen ismét.
- A munkálatok 2006-ban fejeződtek be, és a kávéházat ismét megnyitották.
 Hadik és legjelentősebb törzsvendége Karinthy
- 1906-tól állt a Fehérvári, majd Horthy Miklós, aztán Bartók Béla úton.
- Az épület és a berendezés korántsem volt fényűző; Móricz Zsigmond festi le reálisan, akinek itt
esett meg tragikus hangulatú találkozása József Attilával:” balról bridzsasztalok voltak
[…]jobbról kisvárosi intelligencia…az egész kávéház olyan győri, soproni, szegedi hangulattal
tele,…”
- Ez a leírás azonban 1937-es keletű, Karinthy Frigyes évekkel korábban Pestre költözött,
székhelyét áttette a Centrálba, hűtlenné vált a budai Hadikhoz: Egyszer mégis átzarándokolt oda,
egy kísérlet kedvéért.
- „Elhatároztam –mondta-, hogy megmérem a vicc budapesti terjedési sebességét. Kigondoltam és
elmondtam a Hadikban egy viccet, és másfél órával később átmentem a Centrálba, ahol már
nekem mesélték.”
- Karinthy szelleme beragyogta a Hadikot, a Karinthy-asztalnak köszönhető a kávéház minden
irodalmi vonatkozása.
- Karinthy igazi filozófus volt, sajnos a kortársak egy része és az olvasóközönsége a szórakoztató
írót látta benne. ( Ez egész életében bántotta, bár a komikus irodalmat mégis magas művészi
szintre emelte.)
- Mint filozófusnak, aki a filozófiát fel akarja térképezni, három kávéház kínálkozott számára: a
Hadik, a Centrál és a New York.
o A Hadik ablakából nem kisebb dolgokra nyílik kilátás, mint: nő, család, társadalom.
o A Centrál ablakai A Központi Egyetemi Könyvtár ablakaira néztek, ami nem kisebb távlatokat
kínált, mint: tudomány, végtelenség, Isten.
o Ami pedig a New Yorkot illeti, annak ablakai alatt lüktetett a Nagykörút élete, itt vert
legélénkebben a városnak életstílust meghatározó pulzusa, ( Ide helyezi Karinthy az Új görbe
tükör londoni vásárát is.) itt nyíló témák: hétköznap, politika, irodalom és kritika.
- A szerző életművének első vagy „Hadik-csoportjába” tartozik, pl.: a Capillária, Tanár úr kérem,
stb.
- A második vagy „Centrál-csoportba” sorolandók, pl.: Minden másképpen van, Krisztus és
Barnbás, illetve az Utazás a koponyám körül, stb.
- Végül harmadik vagy „New York-csoport jellegzetes művei az Így írtok ti, a Görbe tükör, a
Budapesti emlék, az Együgyű ábécé, stb.
- A hadikban egész kis asztaltársaság szerveződött köré: Mindenki tisztelte és felnézett rá,
csakhogy ezt nem volt szabad bevallani, mint amolyan íratlan szabályt.
- Azonban ez kedvére volt Karinthynak, hiszen utálta a mindenre rábólintó embereket.

3
- Karinthy Frigyes baráti körét Verpelének hívták, ugyanis Karinthy éveken át Budán, a Verpele
úton lakott; a név aztán ráragadt otthonára majd barátaira, valamint arra a kopott kávéházra, a
Hadikra, ahol a társaság évtizedeken át minden délután találkozott, végül a szó magába szívta a
társaság jellegét is.
- Tárasságának tagjai többek között: Surányi Miklós, Somlyó Zoltán, Nagy Zoltán, Déry Tibor,
felesége Aranka és más írók feleségei.
- Gyakran benéztek Buda más tájaira valósi tiszteletbeli tagok is, mint pl.: Kosztolányiék, Tóth
Árpádék, sőt pesti illetőségűek is, mint Füst Milán, Nagy Lajos, Heltai Jenőék, stb.
- A társaság tagjai régebben egymáshoz jártak át minden nap, azonban a dolog abban a formában
igen fáradságos és költséges volt.
- Így tették át összejöveteleik színhelyét a közeli, gyéren látogatott, békés Hadik kávéházba: itt
szinte maguk között voltak; a Sakk-kör meg az a néha betérő egy-két vendég nem zavarta őket.
- Karinthy kizárólag a kávéházban dolgozott, otthoni asztala dísznek számított csupán.
- Munka közben átült szokásos ablakmelletti asztalához és írt. Időnként pihenésül vagy, ha új
vendég érkezett átült barátaihoz, de utána ismét magányába vonult vissza: ott keresték fel az
állandó és alkalmi látogatók, tehetségtelenebb írók, akik előszót kívántak Karinthytól
valamelyik kiadandó művükhöz.
- Ha nagyon zavarták látogatói átszökött a közeli Gebauer kávéházba, hogy befejezhesse cikkeit.
- 1907-1908-tól kezdve egyre több lapban közölte különböző műfajú írásait: humoreszkeket,
krokikat, novellákat, kritikákat, paródiákat és elvétve néhány verset is. (Ezeknek a java is ebben
a kicsi poros kis kávéházban született.)
- Németh Andor kulcsregénye, az Egy foglalt páholy története Beleznainak nevezi a Hadikot,
Titusz figurája Karinthyt, Aurália pedig Arankát rejti.
- Felesége is, akit Németh Andor Pénelopéhoz hasonlít, akit a kérők serege rajongott körül,
központi uralkodó figurája volt a társaságnak: Sokan, mint pl.: Déry Tibor, csak az ő kedvéért
jártak a Hadikba: „ Első, összefogaló benyomásom valamennyiről az volt, hogy jelentéktelenek,
alacsony termetűek s kövérkések, pusmogó kis bokrok a sudár Aranka körül.”
 Tanár úr kérem
- A magyar irodalom egyik legszebb gyermekkönyve.
- Az iskolapadból még alig kikerült író újra beleéli magát- de már a felnőtt kiábrándító
tapasztalataiból okulva- az elveszett ifjúságba, a visszaemlékezés során megszépült, boldog
diákéletbe.
- Az elbeszélésekből a diákélet folyamata bontakozik ki: a korai keléstől a feleltetés előtti
feszültségeken át egészen a rossz bizonyítvány kimagyarázásának kísérletéig.
- Az egyes részek laza, de mégis szerves kapcsolatban állnak egymással, s a vékony kronológiai
meseszálat szorosra fűzik a diákok hullámzó érzelmeinek visszatérései.
- Karinthy együtt érez hőseivel, egyáltalán nem neveti ki, nem gúnyolja ki szereplőit, hanem egy
gyönge, de jóindulatú, álmait soha fel nem adó tanuló szemével látja az iskolában történteket.
- Az utolsó novella az elszabadult képzelet merész csapongásaival, fantasztikumba átlépő
ötleteivel lenyűgöző, mulatságos írói játék is, mint az egész alkotás.
- Az utolsó mondata –„Így lettem íróvá”- önironikusan azt sejteti, hogy az irodalom is csak olyan
játékos hazudozás, a szabad és bátor fantázia teremtő alkotása.
 Néhány lezáró gondolat
- Mára eltűntek ezek a kávéházak, a kávéházi kultúra eltűnt. ( Ha nem is teljesen, de lerövidült,
olyannyira, hogy az ember betér egy kávézóba, szó szerint csak „ bedob” egy kávét, legalábbis a
régi értelmezés szerint.)
- Ez azonban része gyorsuló, elszigetelődő életünknek, manapság nincs már időnk arra, hogy
beüljünk egy kávéházba, és ott töltsük el napjainkat.
- Az emberek, mintha nem férnének meg egymás mellett, csak rohannak, nem társalognak, és, ha
este fáradtan leroskadnak otthonaikban, a legkevésbé sincsen kedvük kimozdulni.
- Ami régen mindennapos volt és divatnak számított, az manapság csak a nyaralók, Budapestre
látogató turisták időtöltése. Mintha az ország eme sajátosságát átadta volna egy idegen rétegnek,
akik gyakran magyarul sem beszélnek, az ország szegényebb lett.
- Ezenkívül a nagyszerű kávéházak is megkoptak, lebontották, vagy más üzletekké alakították
őket.
- Azonban van remény: manapság ugyanis egyre gyakrabban hallani régi kávéházak
restaurációjáról. (Central, New York)