XX.

századi kávéházai
Hatos Dzsenifer
A kávéház nem egyszerűen egy
vendéglátóhely volt, hanem a társasági élet
központja, az értelmiség találkozóhelye.
Nem véletlen, hogy az 1848-as forradalom
is egy kávéházból indult, de egy kávéház
volt a legendás folyóirat, a Nyugat
alapítóhelye is. A 19-20. század fordulóján
mintegy 500 kávéház működött a városban.

A második világháború után azonban a

kávéházi kultúra gyors hanyatlásnak indult,
a legtöbb polgári miliőjű helyet bezárták.
Mostanra viszont sok legendás történelmi
kávéház ragyog újra a régi pompájában.
 Hadik
Nem csak a pesti oldal bővelkedett legendás
kávéházakban, Budán is voltak patinás,
hangulatos helyek. Például a Hadik, amelyet
1906-ban alapítottak, de a 20-as években
vált igazán híressé, a korabeli beszámolók
szerint nem annyira a kávéja, mint inkább
híres vendégei, például Móricz Zsigmond,
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, vagy
Füst Milán miatt. Újranyitására 2010-ben
került sor.
A Hadik Kávéház az 1910-es években élte fénykorát,
amikor Karinthy, Kosztolányi, Déry, Móricz és Bőhm
Aranka szinte nappalijukként tekintettek a helyre.
2010-ben a Hadik Ház két vendéglátó és kulturális térrel
éledt újjá eredeti pompájában: a klasszikus Hadik
Kávéház, mely a nagy elődök szelleme előtt tiszteleg
kialakításával, és elkülönülten a Szatyor Bár és Galéria,
amely a századelő bohém világát progresszívebb, maibb
hangulatban értelmezi újjá. Mindkét hely sajátja az erős és
minőségi gasztronómia mellett a kulturális profil is.

A Hadik és a Szatoyor irodalmi estek, művészeti

beszélgetések, zenei produkciók és kiállítások állandó
otthona, amellyel szándékunk szerint sikerül feltámasztani
a régóta áhított kávéházi és kulturális életet, amelynek a
Hadik fénykorában az egyik legerősebb bástyája volt.
Ámor Kávéház,
Budapest, 1908
A képen a terézvárosi Ámor kávéház
belseje. Előtérben székek és asztalok,
kissé hátrébb balra a kiszolgálópult.
A háttérben lévő, következő
hosszanti helyiségben, a biliárdterem
látszik. Eredetileg kiadványrészlet,
illusztráció a magyar vendéglős- és
kávéipar 1898 és 1908 közötti
időszakáról írtaknak. 1912-ben
Krausz Géza vezette.
 EMKE Kávéház,
Budapest, 1949

Az EMKE kávéház 1894-ben nyitott meg egy frissen

felépült magas bérház földszintjén, amelynek bérleti
jogát egy gyakorlott vendéglős, Wassermann Jónás
vette meg. Nevét az intézmény az 1885-ben alakult
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta.
Wassermann lelkes tagja volt az egyesületnek,
komoly pénzt fizetett a névhasználat jogáért – nem
egyedüliként, hiszen EMKE nevű kávéház működött
Marosvásárhelyt és Nagyváradon is.

A kávéházban igen gazdag könyv, újság és

lexikongyűjtemény állt rendelkezésre, azonban ami
igazán megkülönböztette a többi hasonló helytől, az a
cigányzene volt.
A fiatalabb Wassermann az első világháború után
komoly beruházásokba fogott: cukrászdát hozott
létre, bárt rendezett be, amely a 20-as években
újdonságnak számított magas pultjával és
bárszékeivel.

A kávéházhoz kötődő hírességek között

mindenképpen meg kell említeni József Attilát,
aki 1920-ban kenyeresfiúként dolgozott itt.
1945-ben a kávéház teljesen kiégett, ősszel
azonban újra megnyitotta kapuit. 1956-ban az
épületet ismét rommá lőtték, az EMKE nagyobb
kárt szenvedett, mint a II. világháború alatt.

A hely öt éven át tartó felújítás után 1961-ben

nyitott meg újra, ám akkor már csírájában sem
hasonlított a régi kávéházra. Az épületben a
rendszerváltás után egy ideig sörbár üzemelt,
Orczy kávéház
Ez a kiterjedt épület egészen az 1936-os lebontásáig a zsidó
negyed nyüzsgő központja volt.

1730-ban egy fogadó épült "zum englishen König" cégérrel a mai

Király utca sarkán, innen ered az utca neve is. Majd 1756-ban
lebontották a fogadót, helyére épült fel Orczy József báró barokk
épülete, aminek helyiségeit bérbe adni szándékozott.
1781-ben II. József kiadta a türelmi rendeletet, mely szabadabb
vallásgyakorlást biztosított a korábbinál. Így az óbudai zsidók
áttelepedhettek Pestre, és zsidó kereskedők kezdték el bérbe venni
az Orczy-ház helyiségeit. Így vált az épület a zsidó negyed élénk
központjává.
 Helvécia kávéház

A Helvécia Söröző Budapest városában található,

hangulatos söröző, a VI. kerületben található. 1950-ben
nyitotta meg kapuit Puskás Öcsi bácsi, a leghíresebb
magyar és 1956-ig ő is üzemeltette. Azóta is közkedvelt
vendéglátó egységként működik a fiatalok körében.

Az Andrássy út és Nagymező utca sarkán működött az

egykori Helvetia nevű kávéház 1899 és 1920 között. Első
tulajdonosa Schwartz Béla volt, később Braun Károly
vette át. Előtte a Gutfreud kávéház működött a helyén.