Professional Documents
Culture Documents
Irodalmi színhely: írók, költők találkozási helye. Egy kávéháznak saját vendégköre volt
törzsvendégekkel. Egyéb művészi csoportok is jártak kávéházba: festők, szobrászok. volt,
hogy képpel fizettek a tulajdonosnak a fogyasztásért, ahogy az írók néha kézirattal.
A kávéházak kialakulása
A kávézás szokása hívta életre a kávéházakat is. Az első név szerint ismert pesti kávés, a rác
Blázsó, vagy Blasius Cavesieder, magyar nevén Kávéfőző Balázs. Először vándor kávésként
járta az utcákat, tereket, piacokat, kiabálva árulva portékáját, majd később Budán üzletet is
nyitott. Utána sorban nyíltak a kávézók.
A 18. század végén a kis kávémérések, kávézók kávéházakká nőtték ki magukat. Számuk
folyamatosan gyarapodott, színvonaluk fejlődött a vendégek örömére. A kávéházakban
megjelentek a játékok, biliárd, dominó, a fáraó, tarokk és más kártyajátékok. Komoly polgári
beszélgetések zajlottak, újságokat olvastak, vagy sakkoztak és a kávé mellé hűsítőket
fogyasztottak. Először többnyire polgárok, kereskedők találkozóhelye volt.
Budapest kávéházai
A kiegyezés után a két városrészt egyesítik, megszületik Budapest. A város fejlődik: egységes
közigazgatás, kiépített, kövezett utcák és villamoshálózat valósul meg.
Ma, ha végigjárjuk Budapest utcáit, a legendás hírű kávéházaknak vagy eltűntek, vagy
helyükön bankok, gyorséttermek, és más üzletek nyíltak. A régi kávéházak közül megmaradt,
újra nyílt a New York, a Hadik, a Művész. a Royal, a Centrál.
Híres kávéházak:
New York: 1894-ben alapították. Pesti Napló, Nyugat és Est lapok munkatársai számára
külön asztalt tartottak fenn. A II. világháborúban súlyosan megsérült az épület. 2001-ben
került az állam tulajdonába, majd eladták, és az olasz tulajdonos 2006-ban újranyitotta.
Rendszeresen megfordult itt: Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Tóth
Árpád, Füst Milán és még számtalan kiemelkedő irodalmár. Jelenleg elsősorban a külföldi
turisták és jómódúak számára vonzó közeg.
Centrál: 1887-ben nyitották meg, a Nyugat indulásának évétől nyolc éven keresztül napi
szinten tartottak itt megbeszéléseket a folyóirat munkatársai. 1949-ben zárt be. Számtalan
céllal használták ezt követően a helyet, az ELTE klubot is működtetett itt. A különleges
berendezések miatt védetté nyilvánították az épületet, a rehabilitációja 1999-ben kezdődött el.
Jelenleg szintén kávéházként üzemel. Mikszáth Kálmán és a Nyugat első nemzedékének
alkotói voltak rendszeres látogatói a kávéháznak. Babits Mihály itt kérte meg Török Sophie
kezét.
Pilvax: 1842-ben nevezték el az itt működő kávézót Pilvaxnak. A márciusi ifjak törzshelye
volt. A Nemzeti dal és a Tizenkét pont is itt fogalmazódott meg. Az eredeti épületet
lebontották az 1911-es évben. 1927-ben egy kicsit távolabb épültették fel újra. Ma étterem és
söröző.
Japán: 1895-ben nyílt meg az Andrássy úton. Nevét a japán témájú csendéletekről és
motívumokról kapta, amelyek a helyiséget díszítették. Az épület bejáratánál ma táblán van
felsorolva a híres festők sora, akik rendszeres vendégek voltak, pl. Szinyei Merse Pál, Rippl-
Rónai József, József Attila. Születésnapomra című versét a költő itt írta. 1949-ben
államosították, egy kiadónak adták, amely az Írók Könyvesboltját nyitotta meg itt.
Három Holló: Andrássy úton található kocsma, amely Ady Endre egyik kedvence volt. 1920-
as években Opera kávéházhoz csatolták kártyaszobaként. Az emléktábla felirata az épületen:
„E helyen volt a Három Holló vendéglő, gyakran fordult meg benne Ady Endre is, a megújuló
magyar irodalom vezéralakja, a köréje csoportosult írók társaságában.” Ma Louis Vuitton
márkaüzlet.
Az első tulajdonos még kifejezetten a jómódú rétegre épített, az 1900-as évektől az első
világháborúig viszont, a Harsányi-fivérek vezetése alatt valódi irodalmi és
művészeti fellegvárrá nőtte ki magát.
Kik látogatták?
Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Gárdonyi Gáza, Karinthy
Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Krúdy Gyula, Tamási Áron, Illyés
Gyula, Devecseri Gábor, Vas István, Déry Tibor, Weöres Sándor.