Beregszász- a szecesszió városa

Készítette: Molnár István

 A szecesszió fogalma:
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent.

Az eredetét a következőre vezethetjük vissza:

1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész
elhagyta a város művészeti központját, hogy új
művészetet teremtsen.

Sokáig a 19. század összekuszálódott végének

vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének
tekintették.

Az egyik lehetséges értelmezés szerint a

szecesszió az avantgárd legkorábbi szakaszának
Egykori úri kaszinó - Arany Páva
tekinthető. étterem(1912)
 Főbb jellemzői:
Ismert alakjai:
• Nagymértékű stilizálás
Antoni Gaudí
katalán építész
• Növényi vagy geometrikus
mintákra építő hullámzó Gustav Klimt
ornamentika festőművész

• Hangsúlyos, élénk színek Oscar Wilde író

alkalmazása Auguste Rodin
szobrászművész
• „organikus” jellegű formálás

• Kevés a derékszög,inkább
gömbölyded formákat.
 Szecesszió Beregszászban
Kárpátalján is számos épített öröksége maradt a
szecessziónak.

A szecesszió jegyeit hordozza magán:

Az egykori Úri Kaszinó
Kubovits-palota
(ma Arany Páva), Méhes-palota zsidó rituális fürdő

Az egykori Magyar Királyi Elemi Fiúiskola (ma

Beregszászi Kossuth Lajos Líceum) épülete.
 Úri Kaszinó (Arany Páva étterem)

Az Úri Kaszinó Méhes Samu beregszászi

építészmérnök irányításával és Besenszky Gyula
munkácsi építész tervei alapján épült fel 1912-ben.
Ünnepélyes megnyitását 1913. július 6-án
tartották. Ez az épület szolgált Bereg vármegye
kulturális és társadalmi eseményeinek helyszínéül,
rendszeresen szerveztek itt közgyűléseket, bálokat
és estélyeket. Móricz Zsigmond, Kosztolányi
Dezső és Fedák Sári is megfordult az épületben.

Több magyar író – többek között Móricz

Zsigmond és Kosztolányi Dezső - is megfordultak.
Később Arany Páva néven étteremként üzemelt.
 Méhes palota
• Méhes Samu Haláboron született 1875-ben.
Nagyváradon járt középiskolába, majd 1901-
ben a budapesti József Nádor Műegyetemen
szerzett építészmérnöki oklevelet. Előbb
Temesváron volt magánmérnök, majd 1903-
ban Beregszász város mérnökévé választották
meg. Ezen tisztségét 1937. július 1-jéig töltötte
be. A háború alatt Beregszász közélelmezési
hivatalának vezetője volt.
• Méhes Samu beregszászi építészmérnök
egykori bérlakása. Méhes Samu kiváló
képességeit számos beregszászi középület és
lakóház mutatja. Bár Besenszky Gyula
munkácsi építész készítette az épület terveit, a
kivitelezést Méhes Samura bízták.
 Kubovits palota

A Méhes-palotával szemben, a Széchenyi

és Tinódi utcák kereszteződésében található
az egykori Kubovits-palota, amelyet
Kubovits Géza neves ügyvéd építtetett.

Az Alföldi Bank itt működött egészen a

szovjet rendszer időszakáig. Később a felső
szinten lakóházak, az alsó szinten pedig
gyógyszertár és kereskedelmi üzletek
épültek.

Sajnos a gyönyörű, szecessziós épület

jelenleg nagyon leromlott állapotban van.
 Zsidó rituális fürdő

Beregszász talán legszebb utcáján, a Széchenyi-utcán található az 1912-ben épült, egykori zsidó rituális fürdő szecessziós stílusú épülete.
Emeleti részének attikával záródó középső része konzolokra támaszkodik és rizalitként ugrik ki a homlokzat síkjából. Bejárata, ablakai
félkörív záródásúak, felettük mindkét emeleten hullámvonalas vakolatdíszítésekkel. Széles, hangsúlyos párkánya különleges hangulatot
kölcsönöz az épületnek. A 80-as években restaurálták az épületet, megőrizték műemlékjellegét. Egy ideig városi közfürdőnek, majd
sportklubnak használták, jelenleg különböző üzleteknek ad otthont.
 Magyar Királyi Elemi Fiúiskola (napjainkban Beregszászi Kossuth Lajos Líceum)

A szecessziós építészet egyik

legismertebb magyar képviselője, Lechner
Ödön tervei alapján épült meg az egykori
Magyar Királyi Elemi Fiúiskola, a mai
Beregszászi Kossuth Lajos Líceum
épülete 1898–1901 között. A neobarokk
épület a szecesszió egy-egy elemét is
magán viseli. Arányos méretezésű, jobb
és balszárnyát középen elhelyezkedő
bejárati udvar osztja ketté. Homlokzatát
népi motívumú madaras ornamentika
díszíti.
Köszönöm a figyelmet!