Irodalmi kávéházak Pesten és Budán

(Szentes Éva - Hargittay Emil könyve alapján)

Előzmények, érdekességek
1. Európába az arab világból török közvetítéssel jutott el a kávéfogyasztás,
fokozatosan honosodott meg.
- a katolikus egyházi körök eleinte ellenezték „mozlimok fekete főzete”
- II. Kelemen pápának (XI. sz.) ízlett a „pokol itala” – utat nyitott a kávé európai
terjedésének
- török földről, görög és örmény kereskedők közvetítésével jutott Velencén át Itáliába
- első európai kávéház: 1600-as évek közepe: Velence: La bottega del caffé – Szent
Márk tér, ma is működik a helyén kávéház! (Café Florian)

2. 1650-től – sorban nyílnak a kávéházak Eu. nagyobb városaiban – népszerűségük és

számuk rohamosan nő

3. A kávéház gyülekezőhely a legkülönbözőbb foglalkozású emberek számára –

beszélgetés, politizálás, játék (biliárd, kártya, sakk, dominó) + újságolvasás

4. Nemcsak hívei, ellenzői is vannak az új szokásnak:

Montesquieu: Perzsa levelek: „Ha én lennék az ország uralkodója, bezárnám a

kávéházakat. mert akik odajárnak, azok veszélyesen forrongó egyéniségekké
válnak…Az a fajta részegség, amit a kávé okoz náluk, veszedelmes az ország
jövőjére”
(1721 – ekkor már 300 kávéház van Párizsban!)

5. A kávé európai diadalútja:

- elnyeri a Napkirály tetszését
- terjesztésében nagy szerepük volt a művészeknek, íróknak, „fekete izgalom”,
„a szellem itala”
- Shakespeare: „forró és lázító ital” (Ahogy tetszik)
- Balzac – saját kávéfőzőt és kávékeveréket visz mindenhova (Emberi színjáték
megírása alatt- 50 ezer csésze kávé!)
- Rousseau, voltaire
- Stedhal – „könnyebben mondana le a szerelemről, mint a kávéházról”
- J. S. Bach: Kávékantáta
6. A kávé útja Magyarországon – lsd. ppt
- török közvetítéssel – KAHVÉ HÁNE – a kávé háza– kezdetben csak a törökök igényeit
elégítik ki
- 1579-ben szállít először egy török kereskedő kávét Budára
- A korabeli Magyarországon a kávézás török szokásnak számít, sem nemes, sem közember
nem iszik kávét
- kávé szó először: Zrínyi: Szigeti veszedelem c. művében – 2 török vezér beszélgetésének
leírásakor -lsd.ppt 3. dia
- kávéház szó: csak a XVIII. sz. elején tűnik fel nyelvünkben: kávés ház, kaféház
Mikes Kelemen (1738) – kávé ház
Később a török uralom alól való felszabadulás elvette a kávézás szokásának török jellegét + a
nyugat-európai új szokás a nemesség látókörébe került – lsd. Bécs – testőrség, követek,
diákok, vendégek stb – a kávé hamar kedveltté válik az országban
- híres kávéfogyasztók: Bethlen Miklós, II. Rákóczi Ferenc
- Csokonai kollégiumában: már büntetik
- Petőfi – kávéházban ír

7. Kávémérések, kávéházak - lsd. ppt

8. Később a 3 kávéháztípus ötvözésével teremtik meg a kalsszikus értelemben vett kávéház
első mintáit – legtöbbjük Pesten, 1781 – céhalapítási kérelem („pesti 10 kávésok”)
9. A kávéházi kultúra fejlődésével együtt társadalmi szerepük is megnőtt – az ifjúság, az
értelmiség gyülekezőhelyei lettek
- a XIX. század történelmében fontos szerep jut a kávéházaknak – „politika-és
történelemcsináló” központokká válnak - pl. Arany Sas, Pilvax
10. Kávéházak tündöklése: 1873-1914-ig
1873. Pest, Buda, Óbuda egyesítése – új város születik, s ez a város „nagy iramban fut a
világvárosiasság felé” – ezzel együtt fellendül a vendéglátás is
A századforduló tájékán egy újsághír: „nincs a fővárosnak olyan eldugott utcája, ahol ne
lenne kávéház”
Budapest – „kávéváros” - az irodalmi kávéház is ekkor éli virágkorát – „Kávéház
nélkül nincs irodalom” – Márai Sándor
Irodalmi kávéház: azok az üzletek, ahol egy lap szerkesztősége dolgozott illetve amelyek
az irodalmi élet jelentős képviselőinek huzamosabb időn át rendszeres találkozóhelyei
- vendégcsalogató fogások – pl. melegkonyha
- 1910-es évektől: hölgyek is járnak kávéházba – hölgytermek vagy „hölgyórák” – ezek a
kezdeményezések aztán eltűnnek az 1920-as évekre – de ettől kezdve megjelennek a
hölgyek a közös termekben is – feleségek, írónők
- de: a kávéház igazából mindig a férfiaké maradt
11. Mi a titka a kávéházak rendkívüli népszerűségének?
- „Sok a kávéházunk, mert a budapesti embernek nincs lakása, s mert szüksége van a hazug
luxusra.” Ady E.
- a kávéház „demokratikus”, oldja az életszínvonal különbségeiből adódó feszültségeket – itt
mindenki egyenlő
Mit lehet csinálni a kávéházban?
-kávét inni, órákig üldögélni – ez olcsó, a kávéházban kényelem, fény és meleg van
- dohányozni
- újságot olvasni -sokféle újság van jelen! hírlapok, + külföldi lapok is! – különösen nagy
hírlapállomány a New Yorkban!
- lexikonok, címjegyzékek és egyéb könyvek (EMKE – kölcsönkönyvtára is volt)
- papírt, tollat, tintát biztosítanak – lehet írni, újságot szerkeszteni
- üzletet kötni, politizálni
- enni: sütemény, némi hideg étel, több helyen: meleg étel
- lehet zenét hallgatni – élő zene
-lehet játszani:
Népszerű játékok: biliárd, sakk, dominó -és még sok más (kockajátékok, tombola, lottéria,
os)
A kávéház elnevezést csak az a hely használhatta, ahol volt biliárd, ahol nem volt: csak
kávémérés
Petőfi szenvedélyes biliárdjátékos volt! Egyes források szerint Pest biliárdbajnoka, de mások
szerint nem tudott játszani. ??? (27.o.)
sakk – Pl. József Attila a sakk szerelmese volt (Nagy Lajossal játszott – kis kínrím: 27.o.
- Karinthy Frigyes a Hadik kávézóban működő sakk-kör elnöke
kártya – fáraó + bakkarat nevű játékok népszerűek – Karinthy ír is a bakaratról az Együgyű
lexikonban
szellemi játékok -lsd ppt 8. dia -nyelvi játékok, anagramma, barkochba, rímjátékok,
szonettjáték stb
Szolgáltatások a kávéházban:
- levelet lehet a kávéház címére küldetni
- telefonszolgálat, üzenetküldés, üzenetközvetítés, gépírás, mozgóárusok trafik-kínálata
- New Yorkban egy időben: borbély és zálogfiók is működött
- a főpincér gyakran hitelt adott, kenyérkereső állást szerzett az éhes írónak-költőnek,
diszkrét segítség
- a művészek hálásak a kedvezményekért, pl.
o József Attila így dedikálja egyik kötetét a Japán tulajdonosának:
„Kraszner Menyhértnek, aki Pestre Japánt varázsolt -, nem akarok sokat
mondani, de majdnem olyan kávés ő, amilyen költő én vagyok.” lsd. ppt 19.dia
o Kassák Lajos az Egy ember élete c művét szintén a Japán tulajdonosának
dedikálta, a „művészek barátjának” nevezte őt
 o íróink, költőink számos írásban örökítették meg – s ezzel tették
halhatatlanná - az odaadó kávésok, pincérek alakját
o Rejtő Jenő híres figuráját, Vanek urat az egyik kávéház művelt
tulajdonosáról mintázta
o Zelk Zoltán sztorija a népszerű pincérrel – (36.o.)

12. A legfontosabb irodalmi kávéházak:

1. New York kávéház A New York Kávéház története - New York Café Budapest
(newyorkcafe.hu)
- helye: a New York palotában, Erzsébet körút 9-11.
- 2011-ben és 2012-ben elnyerte a „világ legszebb kávéháza” címet
1894-es átadását követően a pompás New York Kávéház hamar az irodalmi és művészi élet
központjává vált: a művészek, írók és költők kedvenc gyülekezőhelyeként vonult be a
történelembe és a magyar kultúrhistóriába.
Az irodalmi kávéház fénykora: a XX. század első évtizedei
Olyan neves művészeink törzshelyévé vált az épület mint Babits Mihály, Móricz Zsigmond,
Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. Nem is csoda
hogy így alakult, hiszen a budapesti kávéház központi elhelyezkedése, és művészeteket pártoló
mentalitása megteremtette az ifjú művészek számára azt a légkört, ahol nyugodtan tudnak alkotni,
gondolkodni, ihletet meríteni. A Az írók számára hamarosan elérhetővé vált az „írótál”,
amelyhez fillérekért juthattak hozzá az akkor kevésbé elismert, így szegény művészek.

A későbbiek során a Kávéház falain belül bárki kérhetett tollat, tintát és „kutyanyelvet” is az
íráshoz, amelyet azonban a későbbiek során megtiltottak – Krúdy elbeszélése alapján azért, mert
„Karinthy leöntötte tintával a szürke kanapét”

- a ”legirodalmibb kávéház” – a magyar művészeti és szellemi élet egyedülálló központja

- közel volt sok kiadó, szerkesztőség, nyomda, színház stb – ezért az irodalmi- és művészvilág
képviselői „ideszoktak”, naphosszat itt tartózkodtak
- az irodalompártoló tulajdonos sok kedvezményben részesítette az ide járó írókat, költőket,
művészeket – lsd. ppt 15. dia
- írótál: (A New Yorkban) „kis irodalmi” – néhány szelet felvágottból és sajtból álló,
nagyon olcsó tál – íróknak járt
- -tinta, írószerek biztosítása
- ingyen kutyanyelv - Hosszú, keskeny papírlap, főként szerkesztőségi, nyomdai
kézirat(ok), ideiglenes feljegyzés(ek) céljára.
- A New York híres, irodalompártoló főpincére: Reisz Gyula bácsi – sok anekdota
maradt fenn róla
- törzsasztalok voltak

pl. a „veseasztal” – a kritikusok asztala - kivesézték az írókat, költőket,

művészeket (ovális asztal)

o Pesti Napló c. újság szerkesztőségének asztala

 o a karzaton működött évtizedekig a Nyugat szerkesztőségi asztala - 1908-tól:
Osvát Ernő , Babits, Móricz, Ady, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes,
Kosztolányi, Tóth Árpád, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Ignotus
stb

a „mélyvízben” – mélyített alsó szint, először itt voltak a biliárdasztalok,

később éttermi résszé alakították – az Est lapok asztala – a Nyugat második
nemzedékének írói + népi írók - Szabó Lőrinc, Radnóti, Illyés Gyula, Ottlik
Géza

o Kosztolányi itt fejezte be A szegény kisgyermek panaszai-t

o Molnár Ferenc itt írta a Liliom c. színművét és A Pál utcai fiúk egyes részeit

A New York kávéház napjainkban: 2013-ban nyílt meg a New York Művészeti Páholy

Havi rendszerességgel rendeznek telt házas művészeti esteket, művészeti vezető: Juhász Anna,
Juhász Ferenc XX. századi költő lánya, akinek édesapja szintén járt ide, volt is saját asztala a
kávéházban.

Juhász Anna rendszeresen vendégül lát iskolai osztályokat rendhagyó irodalomóra keretében, ahol
a diákok megismerkedhetnek a múlt századi kávéházi kultúrával.

2. Centrál kávéház - Károlyi Mihály u. 9.

A központi helyen álló kávéház környékén könyvtárak, egyetemek, nyomda és kiadók –
hamar vált szellemi központtá és lett a New York mellett a magyar irodlmi élet legjelentősebb
helyszíne.

- kerek asztal – A Hét szerkesztőségi asztala – a lap itt „született”, itt írtáka cikkeket, itt
javították, innen küldték nyomdába

A Hét asztalához tartozott: Kiss József főszerk, Mikszáth Kálmán, Krúdy, Molnár ferenc
és sok későbbi nyugatos író-költő

- A Hét fiatalabb íróinak csoportja itt alapította meg a Nyugatot, kétszer is volt itt
törzsasztala a Nyugatnak
o az indulástól (1908-tól) 8 éven keresztül mindennaposak voltak az
összejövetelek – de aztán átköltöztek a New Yorkba
o Babits itt kérte meg Török Sophie kezét!
o Babits Halálfiai c. regényében Siena néven szerepel a Centrál
o 1920-tól újra van itt törzsasztala a Nyugatnak
o Szabó Lőrinc „folyton írt a kávéja mellett”
o Karinthy Frigyes is megbecsült vendége a kávéháznak, miután a Hadikból
áttette ide törzshelyét
o Karinthy itt észlelte betegségének (agydaganat) első tüneteit, majd a műtét
után itt kezdte írni az Utazás a koponyám körül c. regényét - lsd. ppt
11.dia
- A Centrál kávéház története - Eventrend Group
3. Hadik kávéház – Budán, a Bartók Béla úton található
- 1906-tól kb. az 1940-es évek elejéig működött
- Karinthy Frigyes törzshelye volt – itt lakott a közelben, de szinte több időt töltött a
Hadikban, mint otthon, sokszor egész éjjel itt maradt
- az asztaltársaságához tartozókkal sokféle szellemi/szellemes játékot játszottak
- sakk-kör is működött a Hadikban, Karinthy volt az elnöke, ezt a tisztségét kb.
komolyabban vette, mint írói hivatását
- ide járt még: Kosztolányi, Nagy Lajos, Tóth Árpád, Rejtő Jenő és néha megfordult itt
József Attila is
- mikor Karinthyék Pestre költöztek, áttette a törzshelyét a Centrálba
- ma rendszeresen tartanak irodalmi-művészeti programokat a Hadikban (Juhász Anna
vezetésével)

4. Japán kávéház – Andrássy út 45 – ma az Írók Boltja nevű könyvesbolt működik a

helyén

1895-ben nyílt, nevét a díszes japán ihletésű falicsempékről kapta – később a

törzsvendégekről készült karikatúrák is a falakra kerültek

A festőművészek, szobrászok, műgyűjtők törzshelye

- MIÉNK-kör itt működött: Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre

- művészasztal tagjai: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Lechner Ödön
- az 1920-as évektől az írók és előadóművészek törzshelye
o Molnár Ferencnek asztala van
o törzsvendég Kassák Lajos, Radnóti, Zelk Zoltán, Déry Tibor
o József Attila sok időt tölt itt – sakkpartnere: Nagy Lajos (Ha az írást
abbahagyták, rögtön sakkozni kezdtek, gyakran megosztoztak az
ebédjükön – bableves-
o József Attila sok versén kívül itt írta a Szabad ötletek jegyzékének nagy
részét