Szerkesztette, írta:

Láposi Terka
2019.

A VÁSÁRI BÁBJÁTÉK

SEGÉDANYAG

1
 A magyar vásári bábjáték kialakulása,
funkciója, műfaji jellegzetességei, világképe

A vásárok mint a kultúra közvetítői a néprajztudomány diszciplínái szerint

A vásárok egyik fontos funkciója társadalmi vonatkozású. A vásár mindenek-

előtt találkozási hely és alkalom. Egy-egy vásáron helybeliek ismerkedhetnek
más településen lakókkal, külföldiekkel, más etnikumhoz, különböző vallású és
egyházhoz tartozókkal. Az információszerzés terepe is egyben minden vásár:
ezek a hivatalos híradások, hirdetések, perbe hívások, idézések alkalmai, illetve
az ítéletek végrehajtásának is terepe volt. A vásárokon keresztül történő híradá-
sok-hírvételek legjelentősebbjei azok, amelyek az eszmefejlődés eredményeit
teszik általánosan ismertté, és válnak nagyszabású gazdasági, társadalmi és kul-
turális változások előkészítőivé. A vásárok kulturális funkciója minden korban
nagyon jelentős volt, hiszen a vásározóknak mint alkalmi közösségeknek a kul-
turális megnyilvánulása számottevőek és sok esetben maradandóak is voltak. 1
A vásári szórakoztatás közvetlen ismeretszerzés is volt. A szórakoztatók a vásár
egy meghatározott részét, területét foglalták el. Innen szinte soha nem hiányoz-
hatott a körhinta és a cirkusz sem. 2
S kiket és milyen tevékenységeket sorolunk a vásári szórakoztatók közé? A mu-
tatványosok, komédiások, vásári színjátszók, bábjátékosok, panorámák és pa-
noptikumok működtetőit, állatidomárokat, képmutogatókat, históriák, hírversek
énekmondóit, stb. 3

Vásári bábjáték, vásári mutatványosság4

A vásári bábjáték esetében a hazai kutatások legpontosabb, legkörültekintőbb
leírását, e műfaj történetének legalaposabb összegyűjtését mindezidáig két kuta-
tó adta:
Székely György, 5 színháztudós a nemzetközi, Belitska-Scholtz Hedvig, 6 szín-
háztörténész a magyar vásári bábjátékokat ismerteti és elemzi.

A magyar vásári bábjáték története, előzmények

1
Magyar Néprajz III. A magyar vásárok néprajza, Akadémiai Kiadó, 1991.669-672.
2
Takács Lajos: A képmutogatás kérdéséhez, Ethn. LXIV. 87-103.
3
Balassa – Ortutay: Magyar néprajz, Corvina, Bp. 1979.
4
E témakörhöz lásd még: Láposi Terka: „Trillalla – trallalla: Szervusztok, Pajtikák!” A vásári bábjáték műfaji
sajátosságai, közelítések egy bábos szakszó terminológiai meghatározásához, Art Limes, Tatabánya, VI. 2008.
A vásári mutatványosság újjáéledése, az örökítés új útjai a XXI. század elején Magyarországon, Néprajzi Lá-
tóhatár, Debrecen, 2008. 4.
Kemény Henrik: „Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig”. Lejegyezte: Láposi Terka, Korngut-Kemény Alapítvány,
2012.
5
Székely György: Bábuk, árnyak, Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1972.
6
Belitska – Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974.

2
„A világi témájú bábjáték magyarországi kezdeteit a Magyar Színészeti Lexikon
a XIII. századig vezeti vissza, sajnos anélkül, hogy a konkrét adatokat közöl-
né”. 7 Székely György bábtörténeti tanulmányából az kiderül, hogy:
- A történelmi Magyarország területén először Hilverding-familia egy tagja
járt, valószínűleg az a József, aki 1768-ban tartott előadást. 1776-ban és 1778-
ban Sopronban, Nagyszebenben, Nagyszombaton, Kassán, Budán és Pesten is
jár.
- 1775-ben Nagyszeben tanácsa egy Conti János nevű olasz árnyjátékosnak
adott játékengedélyt.
- 1810-1830 között Balog István, egy magyar vándortársulat igazgatója bábjá-
tékok előadásával igyekezett csökkenteni megélhetési gondjait.
- 1840 után egy magyar népi bábhős neve válik ismertté: Paprika Jancsi. A Re-
gélő 1843-i egyik számában Garay János „A leopoldmezei népvigalom Bu-
dán” című cikkében a mutatványok között sorolja fel a „policinello”-t és hoz-
záteszi: „Magyarul: Paprika Jancsi”. 8
- A XIX. század második felének legjelentősebb vásári bábosa a Hincz-család
volt. Marionettszínházával első ízben, 1849-ben lépett fel hazánkban. Fenn-
maradt Vándorkönyvük tanúsítja, hogy az egész országot bejárták. Ennek
eredménye játékaik magyarrá válása lett. Eleinte a marionett-technikát, majd
a kesztyűsbábot alkalmazták. Állandó játékhelyet - bódét - a Városligetben
alakítottak ki. 1909-ben ők vezették be Vitáz László figuráját. A családi ha-
gyomány egészen a második világháborúig folytatódott. 9
- „A sziléziai német származású Hofer Rajmund a Népligetben vert gyökeret.
Lánya, Glasenapp Henrikné folytatta apja nyomdokát. A körükben indult el a
Kemény-dinasztia: Kemény Henrik és a máig működő ifj. Kemény Henrik.” 10
- A XIX. század első felében még alig–alig különültek el egymástól a különféle
mutatványos műfajok. 11

A vándor-bábjátszás Belitska – Scholtz Hedvig megfogalmazásában: a fennma-

radt színlapok szerint a XVIII – XIX. század fordulóján német, osztrák, olasz
mutatványosok vándoroltak Magyarország területén. Német elnevezésük
„Fahrendes Volk”. Vágánsok, csavargók, csepürágók: azaz különböző bűvészek,
szemfényvesztők, kötéltáncosok, műlovarok, állatszelídítők, medvetáncoltatók,
bohócok, akrobaták, varázslók, képmutogatók, jövendőmondók, kintornások,
panorámatulajdonosok, vándorkomédiások és vándorbábjátékosok tartoznak eb-
be a társaságba. 12
A vásári mutatványosok bódéikat elsősorban a búcsúk, vásárok, népünnepélyek
sokadalmában ütötték fel mindaddig, amíg az állandó jellegű mutatványos-

7
Székely György: Bábuk, árnyak, Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1972. 156.
8
Ua: 157.
9
Ua: 158.
10
Ua: 160.
11
Belitska – Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974. 15.
12
Ua: 5.

3
telepek, a vurstlik ki nem alakultak. A vásári mutatványosok az 1820-as évektől
tűntek fel a Városligetben, a 30-as évektől a Városmajorban, a 40-es években a
mai Rákóczi út - Múzeum körút kereszteződésénél levő füvészkertben, majd
századunk elejétől a Népligetben. 13
A magyarországi vándor bábjátszásról a legkorábbi színlap, a veszprémi Bako-
nyi Múzeum színlapanyagában fennmaradt 1824-ből származó színlap. Eszerint
a „Weillsch-Tyrol”-i származású Christoph Benatti tart előadást „mechanikus”,
azaz marionett-színházával (Mechanicshes Theater, oder Marionetten). 14
Mészáros Emőke, bábtörténész kutatásai alapján állítja, hogy a bábjáték, mint
teátrális műfaj, hazánkban a vásári mutatványosokhoz kötődik. Kezdetben ide-
gen bábosok: morva, cseh, osztrák, francia, olasz bábosok hozták el hozzánk az
általuk megőrzött bábjátékok szokásrendjét. Átvették a vándordrámákat, és el-
játszották a maguk bábuival. Színlapok és sajtómegjegyzések tanúsítják, hogy a
XVIII. - XIX. században rendszeresen Magyarországon játszottak a Hilverding-,
és a Raab család tagjai, a Pratti fivérek, Bienfait Albert, Passer Ferenc. 15
A vásári bábosok közül két család bábui maradtak meg szinte teljes egészében, a
Hincz- és a Korngut – Kemény családé. A Hincz – család volt a legismertebb
dinasztia, működése 1842-től követhető nyomon Magyarországon. Megmaradt a
vándorkönyvük, amely a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Gyűjteményében
található. Egy térkép mutatja – a vándorkönyv tanúsága szerint – a felkeresett
helyeket, ez alapján az egész Monarchiát beutazták, és fokozatosan váltak a né-
met nyelvű előadásaik magyar nyelvűvé.
A Hincz-család legrégebbi bábui az 1840-es évekből maradtak fönt. A legöre-
gebb az úgynevezett nagyszarvú ördög, illetve az a Gáspár, aki később konferá-
lóként polgári ruhát kapott. Ez a Gáspár azonos a népi bábhőssel, Kasperllel, aki
Ausztriából jutott el Magyarországra. 16

A népi bábhős: Kasperl, Bajazzo, Paprika Jancsi, Vitéz László

Az európai mutatványosok legnépszerűbb sztárjai, a „teljes pereputty”, hiszen
egymásnak egyenes ági leszármazottjai:
Olasz Pulcinella, angol Punch, francia Guignol, osztrák Hanswurst és Kasperle,
cseh Kasparek, bajor Lárifári, orosz Petruska, magyar Vitéz László. 17
Paprika Jancsi és Vitéz László a magyar vásári-mutatványos bábjátszás hősei.
Milyen előzmények után, mikor alakultak ki ezek a bábfigurák?

13
Ua: 8.
14
Ua: 14.
15
Mészáros Emőke: Bábhagyományaink és az európai bábjátszás, In.: A bábjátszás Magyarországon - Szakmai
konferencia és kiállítás a magyar millennium alkalmából – UNIMA Magyar Központja, Budapest, 2000.5.
16
Ua: 6.
17
Vitéz László Bábszínház. Budapesten 1910-ben Rónai Dénes fényképész Váci utcai műtermében megalakult a
Vitéz László bábszínház. Rónai barátjával, Orbók Loránddal, az íróval és amatőr bábossal együtt bábdarabokat
mutatott be. A zártkörű előadásokat a század eleji pesti irodalmi élet egyik ismert személyisége, Borsodi-
Bevilaqua Béla rendezte és konferálta. A bábstúdió előadásait írók - Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Hat-
vany Lajos, Osváth Ernő, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő - is látogatták.

4
A XVIII – XIX. század fordulójáról fennmaradt színlapok tanúsága szerint a
Magyarországon megforduló komikus bábhős eleinte a Kasperl és a Bajazzo
volt. Kasperl családfája az ismertebb. Az egyik bécsi külvárosi színházban a Le-
opoldstädter Theaterben született a XVIII. század végén, a színház komikusá-
nak, Johann Laroche-nak a szerepeiből, a német nyelvterületen korábban elter-
jedt Hanswurst-figura egy speciális osztrák változataként. 1793-tól 1804-ig, már
Pesten a Kreutzer- vagy más néven Kasperltheater-ben az úgynevezett Krajcá-
ros-komédiában, azaz Kasperl-színházában szórakoztatta a pesti köznépet és a
kispénzű polgárságot a komikus hős, Kasperl, rögtönzött, látványos bohózatok-
kal, a mai Váci utca északi végénél.
A Kasperl elnevezés a Hincz bábszínházban a Gáspár magyarítást kapta. Ezen a
figurán kívül a Hincz Adolf-féle hagyatéknak egy másik figurája is a XIX. szá-
zadi népi bábhősök nagy családjába illeszthető, ez a Kis bohóc, a XVIII-XIX.
század elején az osztrák-délnémet vándor bábszínházi műsorokban sokat szerep-
lő Bajazzónak, „der kleine Bajazzo”-nak egyik változata . Ezt a bábot Hincz
Adolf készítette, 1850 körül. A báb nem kapott külön nevet, mindig Kis bohóc
szerepmegjelöléssel játszott. 18 Ennek a figurának az elnevezés felel meg a nem-
zetközi tradícióknak: a bécsi pojatza, az bajazzo, pagliaccio, azaz a Pojatza és
Bajazzo foglalkozás-megjelölésből eredő tulajdonnév magyar változatáról, a
Bohócról van szó. 19
Belitska úgy véli, hogy a Kasperl-Gáspár, és a Bajazzo-Kis bohóc figurák ide-
gen eredetűek, de ezek lehettek a magyar népi bábhősök mintái.
Arról, hogy mikor és hogyan alakulhatott ki a vásári mutatványos bábjátszás két
magyar népi hőse, a Paprika Jancsi és a Vitéz László, ellentmondásosak a szak-
irodalmak megállapításai.

Paprika Jancsi
A Paprika Jancsi elnevezés az 1840-es évek elején tűnhetett fel Magyarorszá-
gon. Elsőként, 1903-ban Tolnai Vilmos kísérelte meg meghatározni keletkezé-
sének idejét. 20 A paprika fűszerként való elterjedésének idejéből ezt ő 1855-re
teszi. Zoltán József szerint viszont már 1843-ban feltűnt az elnevezés. 21 Garay
János a Regélő 1843-as számban már említést tesz egy produkcióról, akik „poli-
cinello, magyarul, Paprika Jancsi”-t játszanak. 22
Paprika Jancsi külseje: nagyorr, markánsan előreugró áll, kis kipödrött bajusz,
siheder maszk. Kosztümje: csúcsos-hegyes, vörös süveg, hegyén csörgővel, ru-
hája vörös, csörgő-díszű, kaftánszerű kabát. Kelléke: bot, fakanál, palacsintasütő
vagy koppanást okozó verekedő szerszám. Ravasz és falánk fickó, szemtelen,
tekintélyt nem ismer, durva, sokszor trágár humorú, de alapjában véve jószívű, a
szegények és elnyomottak barátja, a felsőbbség (zsandár, éjjeli őr, rendőr, ördög,
18
Ua: 48-52.
19
Tolnai Vilmos: A paprika és a Paprika Jancsi, Magyar Nyelvőr, 1903. 32. füzet
20
Ua.
21
A barokk Pest-busa élete. Ünnepségek, szórakozások, szokások. Bp. 1963.
22
Regélő. Pesti Divatlap, 1843. II. 22.

5
boszorkány, halál) könyörtelen elpáholója. Rendesen anyjával együtt szerepel.
Kísérő állata egy fehér házinyúl.

Vitéz László
A Vitéz László-figura keletkezési ideje még nehezebben körvonalazható, mint a
Paprika Jancsié. Adatok szerint 1860-ban Hincz Adolf már játszott Vitéz László
elnevezéssel előadásokat. Ezt Belitska arra alapozza, hogy a Hincz-féle hagya-
tékban ismeretlen eredetű megjelöléssel fennmaradt egy XIX. századi bábu, Vi-
téz László elnevezéssel. A bábu feje tipikus, torz bohócarcot mutat, nagy bun-
kóorral, széles, vastagon festett piros szájjal, kerek, egymáshoz közelálló sze-
mekkel. Jelmeze nem mérvadó: magas, kétféle színű anyagból összevarrt bo-
hócsüveg, a sapka színeiből készült világosabb felsőrésszel és sötétebb nadrág-
gal. A nyak, a csukló, a csípő táján csipkefodor. A jelmez tehát teljesen bohóc
karakterű. 23
A Kemény-család Vitéz Lászlói 24 élénk és együgyűséggel párosuló furfangot
kifejező nagyorrú csibész sihederformák. Kosztümje: piros hegyes sapka, barna,
festett haj, piros felsőrész és ezzel egyszínű nadrág, fekete, magas szárú csizma,
melybe a nadrág szárát bele gyűrték. Semmilyen jelzés – gomb, hímzés – nincs
a ruházaton. Kelléke: palacsintasütők (legtöbbször egy kisebb és egy hatalmas
méretű), bunkók, vasvilla. Arca: tiszta tekintetű, markáns, kék szemek, lefelé
hegyesedő, simára csiszolt orr, mely elég piros ahhoz, hogy egyik legjellegzete-
sebb adottsága legyen a báb arcának. Piros pozsgás, alapvetően mosolygós ka-
rakterű, kézzel festett fej.
Alapvető karakterjegyei: saját érdekeinek gyors felismerése, inkább gyávaságból
és a szorongatott helyzetek kényszeréből kipattanó talpraesett cselekvőképesség,
nagyszájúság, falánkság, állandó engedetlenség és „ki ha én nem” virtuskodás,
jó emberismeret, segítőkészség, de csak módjával, s korlátlan verekedőkedv.
A XIX. század közepétől „paprikajancsi”- formában műfaj és bábtechnika meg-
jelölésként alkalmazták, tehát a paprikajancsi - játék kesztyűsbábos és vásári
bábjátszás elnevezésévé válik. 25 Ezt leginkább a Kemény-kéziratok műfajmegje-
lölései tanúsítják, ahol a közel 20 Vitéz László-történet esetében a műfajt „pap-
rikajancsi”, „fajankó”, néhány esetben pedig a „bi-bá-bó” névvel jelölik.
Akik a vásári a figurákat mozgatják, virtuózak. Egy szál magukban tucatnyi sze-
replőt formál. Átváltozó művészként mindegyik szereplőnek más – más hangka-
raktert kölcsönöz. A nézőtérről beszűrődő közbeszólásokat nem hagyhatja meg-
válaszolatlanul. A bábu nem tolmácsol, hanem öntörvényű akciói éltetik. A fő
hatáseszköz a paravánon is az attraktív, akrobatikus mutatvány, a lazzo. Minde-

23
Belitska – Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974. 55-62.
24
A hagyaték jelenleg 5 db Vitéz László figurát gyűjtött össze, melynek legidősebb darabját Korngut-Kemény
Henrik készített (1912.) és játszott is vele, a legfiatalabbat ifjabb Kemény Henrik a 80. születésnapjára fejezett
be 2005 januárjában (a dolgozat írója a hagyaték Kemény Henrik által megbízott kezelője)
25
Belitska – Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig, Tihany, 1974. 60.

6
nekelőtt a verekedés, az elfenekelés, a botpárbaj, ami talán a legtávolabbi múlt-
ra, a középkori Szent György bábmirákulumra tekint vissza. 26

A vásári bábjáték műfaji jellegzetességei

Az előadás helyszíne
Az eddigi fejezetekre visszautalva megállapíthatjuk, amint a nevük is tükrözi –
vásári, illetve vándor -, utazó társulatokról van szó. Addig, amíg állandó játék-
helyet nem tudtak kialakítani, játékaikkal bejárták az egész országot, de még
külföldre is eljutottak. A játékhely, azaz a helyszín kiválasztásánál mindenkor
szempont volt a szabad, kötetlen, vásározókkal, árusokkal teli, könnyen megkö-
zelíthető és több oldalról átlátható tér. Leginkább a centrális szerkezetű, körbe-
vehető piacterek voltak a legalkalmasabbak.
A helyszín kiválasztásánál a mai napig fontos kritérium a nagy létszámú közön-
ség megszólításának lehetősége, illetve e nézősereg praktikus ott tartása. Ennek
módszerei a bábosoknál más és más, van, aki kikiáltóval csalogat, van, aki mu-
zsikával teremt felhívó jellegű hangulatot, de az is előfordul, hogy a felvezető
keretjáték nem a játéktéren kezdődik, hanem attól messzebb. Ekkor a bábos, egy
kikiáltó, a zenészek, olykor akrobaták, cirkuszisták zajkeltő eszközökkel, ritmu-
sos vonulós muzsikával, énekkel gyűjti össze a játékhoz a közönségét, és vonul-
va ér el a színpadhoz. Minden típusú színtérnél segítő lehet egy konferanszié,
mely élőszínészként és bábként is megjelenhet.

Bábtechnikák, paraván-típus
Mind a marionett, avagy zsinóros, mind a kesztyűs bábtechnikát alkalmazták a
vásári mutatványosok. A Hincz – család fennmaradt bábjai, a Kemény dinasztia
szinopszisai, szövegkönyvei, bábjai bizonyítják mindezt.
A Hincz-család hagyatékából származó marionettek száma mintegy 90 darab.
Ezek három nemzedék működése során gyűlt össze. A hagyaték szépen kivitele-
zett marionetteket és zsákbábokat őriz. Nagyon jelentős műsorgazdagságot em-
lít, amikor a Széteső halál figurájáról és táncáról, valamint a Léghajósnő átvál-
tozásáról ír. Mind a kettőt metamorfózisnak, átváltozó bábunak hívják. Ezt a
bábfajtát már a XVII - XVIII. században említik a mechanikus játékok között.
Mind kettő, a Széteső halál és a Léghajósnő27 szereplője volt a Kemény család
bábelőadásaiban is. Ez utóbbiakat Korngut – Kemény Henrik 1926-ban készítet-
te.

26
Dévényi Róbert: Bábuk világszínháza, In.: Ember és báb - Bábjátékos oktatás sorozat – Válogatta és szerk.:
Tömöry Márta, Múzsák, Bp. 1990.57.
27
A Széteső halál zsinóron felülről mozgatott, a zsinórok megrántására darabokra esnek szét, vagy ruhafodraik
kifejtése illetve felemelése után fantasztikus lakokká, tárgyakká változnak át. A halál figurája tagjainak moz-
gatása a bábostól bravúros játéktechnikát követ. A Léghajósnő mind két bábos családban egyik változata sze-
líd, krinolin-, bő szoknyás nő, de szoknyáját egy zsinórrántással feje fölé húzva léggömbös-léghajós lesz.

7
A Korngut - Kemény család bábszínházában a legnagyobb teret a kesztyűsbáb-
bal játszott Vitéz László játékok alkották. Előadásaik között szerepelt óriás mé-
retű marionettekkel (68–75 cm magas) előadott cirkuszi – mutatványosság is.
Ezek között jelen voltak átváltozó és széteső, darabjaira hulló, majd újra vissza-
épülő figurák, többnyire bohócok. A Korngut – Kemény hagyatéknak ezen báb-
jai is eleven bizonyítékai a nagy technikai felkészültséget, bravúros mozgatási
igényességet és összjátékot igénylő ügyességnek. A bohócok, kínai táncosok,
zsonglőrök, erőművészek, a szétváló halálfigura, a Bunkó Bandi és autója, a go-
lyó-táncosnő, mind egy-egy szóló-marionett etűddel a XIX. századi bábtradíció-
kat mentették át a XXI. századra. Vándorlásaikon, vidéki játékaikon viszont
kisméretű bábkollekcióval szórakoztatták közönségüket. Mindent előre megter-
veztek, átgondoltak, hiszen a kis-utazó cirkuszi marionett mutatványos bábcsa-
lád szállításához apró szekeret készítettek, ezt maguk után húzva jártak faluról,
falura. A bábjáték is ezen a kiskocsin történt, mivel egyetlen mozdulattal szín-
paddá alakították a szekeret.
A budapesti Népligetben álló Kemény Bábszínházban a marionett-játékok után a
színpad padlójának kiemelésével kesztyűsbábbal való játékra alkalmassá vált a
tér. Itt kelt életre a magyar vásári mutatványos bábjátszás hősének, Vitéz Lász-
lónak 20 története. 28
Tehát kimondhatjuk, hogy a magyar vásári bábjáték bábosai alapvetően két báb-
technikával, zsák- vagy kesztyűsbábbal, és marionett, zsinórokkal mozgatott tí-
pusokkal játszottak.
A bábosok a maguk felállított paravánjaikon, színpadjaikon, játszóterükön, po-
rondjaikon, magukra szerelt házikókon, az „optikai gyújtópontok”, 29 az ős-
játékosok.
A paravánok a kesztyűsbáb, a porondok és a szerkezetileg hozzájuk csatlakozó
marionett-híd (ezen áll a bábos) a zsinóros, vagy marionett bábok színtere. Ér-
dekes játéktér a kis házikószerű színpad, melyet a bábjátékos a vállára helyez, a
feje fölött ablakocska a színpadnyílás. A házikó alsó léceiről bő textil omlik a
bábos lábáig, de az is előfordul, hogy a térdnél szoknyaszerűen összerántják az
anyagot. A bábos két kezére húzott kesztyűsbábbal a feje fölött játszik. 30

A történet dramaturgiája, világképe

A vásári bábosok játékaikban kik és mit képviselnek?
Eddigi tanulmányaim, előadásnézéseim, illetve az elmúlt 25 éves bábos tapasz-
talataim 31 alapján úgy gondolom, hogy egy kézbe és kézre gyűjtik, a földi lét
egy darabját, mindig legyőzik az „őskomédiást”, az ördögöt s a halált. A vásári
bábjáték antropológiai jelenségként a játékösztönnek tesz eleget, az ember azon

28
Láposi Teréz: Nyolcvanéves a vásári mutatványos bábjátszás nagy mestere, Kemény Henrik, Néprajzi Látóha-
tár, debrecen, 2005. 1-2. sz.
29
Valère Novarina: A test fényei, L’Harmattan Kiadó 2008. 56.
30
Kazanlár Emil: A bábjáték – Műhelytitkok sorozat, Corvina Kiadó, Bp.1973.
31
25 éve dolgozom: tanítok vizuális nevelést, bábjátékot, és 17 éve a Vojtina Bábszínház munkatársa vagyok. –
szerzői megjegyzés

8
tréfálkozási és nevetési hajlamának, hogy képességei szerint észlelhesse a fizikai
és társadalmi valóság szokatlan és nevetséges arculatát. Drámai műfajként a cse-
lekményt olyan konfliktusok és bonyodalmak köré helyezi, amelyek igazolják az
ember életszeretetét, optimizmusát, találékonyságát, misztérium-keresését.
Az elmúlt 150 évben, amióta igazán jegyzett a vásári bábjáték, megváltozott a
világ, megváltoztak a dimenziók, s megváltozott a bábszínház. Mára kiállásá-
ban, méreteiben, formanyelvében is nagyszabásúbb lett. Hol van ebben a legin-
kább egyszemélyes vásári bábjátékos helye? A lélek mítosza, a „felhangolás
pontossága, a jelenlét alaphangjának megadása”32 történik itt, ahol a játék és
ennek egyszerűnek látszó szabályai az urak. A játék, amit Huizinga óta a min-
dennapi életen kívül álló cselekvésként határozhatunk meg, ahol az idő irrever-
zibilis, de ahol szemiotikai értelemben a valóság modellálásának és jellé alakítá-
sának folyamata zajlik. A játékprogram adott: a bábos minél rövidebb idő alatt a
néző önnön határait oldja fel, nevetésre ingerelje és aktív kommunikációt kezd-
jen vele. A bábos, a báb és a néző kontextusa úgy alakuljon, hogy a bábos mint
marginális figura, mint az alakító, egy láthatatlan hidat képezzen bábja és az ön-
feledten kacagó, a játékba kiabáló néző között. Szintén Novarina írja a nevetés-
ről: „egy légzésgörcs, amely lehetővé teszi, hogy ne haljunk bele az ellentmon-
dásokba: az ész határait érinti, … Élővé teszi a gondolat legnagyobb feszültsé-
geit – és ebben az értelemben a nevetés spirituális gyakorlat. A nevetés fel-
éleszt.” 33

A játékforma jellemzői, szerepek és figurák, játékmód, szöveg és kép kapcsolata,

bábos és bábja, bábos és közönségének kapcsolata 34
E játékformában alap(fel)tétel a nevetésre ingerlés. A bábos megjelenése, figurá-
jának látványa, mozgása, tekintete mind „gyújtópontként” működik, már ez is a
nézőnek jel, hogy itt és most szabad és kell nevetni.
Tudjuk, hogy hagyományos jellemekkel, állandó típusfigurákkal dolgozik. S
most ne azonnal a hőssel, hősökkel kezdjük a felsorolást!
Kezdjük az ördöggel, a gonosszal! Akitől félünk, azon szeretünk nevetni. Az
ördög is ilyen, ide soroljuk. Roppant népszerű alakja a vásári bábjátékoknak. Ha
feltűnik, a néző mindjárt tudja, hogy derülhet: a farka, szarva, beszéde, mozgása,
hangja mind azt célozza, bohózati hatásra tör. A nevetés minden korban a rom-
lás, a rontás, a zűrzavar természetes felismerése. „A nevetségesség öl. De a fel-
ismerés, hogy valamit, valami veszedelmeset, fenyegetőt tönkre kell röhögni,
ironikus, kívülálló állapot” - írja Honti Katalin. 35 S a hős itt lehet kaján, csúfon-
dáros, kárörvendő, verekedős, nagyhangú, nagyotmondó.

32
Valère Novarina: A test fényei, L’Harmattan Kiadó 2008. 102.
33
Ua. 40.
34
Láposi Terka: „Trillalla – trallalla: Szervusztok, Pajtikák!” A vásári bábjáték műfaji sajátosságai, közelítések
egy bábos szakszó terminológiai meghatározásához, In: Art Limes Báb – Tár VII. 2008. 5. sz.
35
Honti Katalin: Színház, típusok és alapfogalmak, Corvina Kiadó, Szekszárd, 2007. 46.

9
A hős, a „népi” hős persze, hogy Vitéz László, Paprika Jancsi, 36 de olykor „Já-
nos, a vitéz”, 37 Csupaháj, 38 Laci királyfi, 39 de maga a kis kakas is a szultán ud-
varából.
A rögtönzéseknek, improvizációknak kiemelt szerepük és előre megkomponált
dramaturgiai helyük van az előadásban. Nagyon biztosan megtapasztalt műkö-
déselv szerint szerkesztett játék. A közönséget tisztelő, a befogadás-
hatásmechanizmusát ismerő, közönségével együtt lélegző, azt a drámai helyze-
tekben aktívnak hívó drámai színház a vásározóké. Érzékelő receptoraik, „an-
tennáik” éberek, kifinomultak, végtelenül nyitottak. Duplázzák, triplázzák a kö-
zönségükből feléjük áradó impulzusok fogadását. Meghallani, jókor érzékelni,
akkor és azt odafigyelve érteni, ami felé, a bábos/játékos felé indul. A figye-
lemmegosztást tökélyre fejlesztették: játékban maradni, a játék szituációkat „ha-
lálpontosan” kijátszani, tempót tartani, történetet fűzni, és közben „beszívni” és
értelmezni mindent, ami „kintről” (közönségtől) jön, erre jól, és adekvát vála-
szokat adni. Ha ez nincs, nem történik meg, nincs Játék!
A vásározók játékait figyelve kijelenthetjük, hogy a helyszín kihívásaira igen
sokféle művészi válasz adható. Alkalmazkodás és kreativitás magasiskolája vi-
szont az, ami a vásározók tér- és közönségszervezésében jelen van. A tér minden
irányába szétsugárzó tekintettel játszik. Gyorsít, lassít, kitekint a bábjával a „ci-
vil” térbe, de Ő maga is szembe néz közönségével, ha érzékel valami nézői tör-
ténést. Ez most itt a személyes idősíkban zajlik. „Én” és „Te” közötted. Mégis
időtlen szinteket, téri mezőket fog át figurái jelleme és a cselekmény által. Ve-
lünk, nézőkkel történik az esemény, mégis az emberi lét kiemelt pillanataira
szerkesztett játék. E játékforma kompozíciós esztétikai elvének és stílusának lé-
nyege:
Triviálisként kezelni az élet nemes dolgait, megfordítani a körülöttünk lévő lé-
legző valóságot, kifordítani bőréből az embert. Leszállni a purgatóriumba, a
lentre, a gravitáció mélyére, még annál is mélyebbre, az ember ősi ösztönös vá-
gyának aljára, nevetségessé tenni a halált, a gonoszt, az „ellenünk vétkezőket”.
Mindeközben a leglényegesebb momentum: a nézőt is viszi magával, mert min-
denkinek minden életkorban, élethelyzetben jó, ha nem felejti el, a nevetés tény-
leg „feléleszt”. Kinevethetjük emberi létünk fizikai esendőségét. De azt is láthat-
juk, hogy más is ezt teszi, mert ez a báb, a vásári báb, tényleg a társas élet esz-
köze.

36
Bartha Tóni Bábszínháza (Göd) egyik előadásának címe
37
A MárkuSzínház (Pécs) vásári bábelőadásának címe
38
A Ládafia Bábszínház (Biatorbágy) vásári bábelőadásának címe
39
A MárkuSzínház (Pécs) vásári bábelőadásának címe

10
Balogh Géza 40

A vásári és a művészi bábjátszás

- részletek -

Az 1920-as években a magyarországi vásári bábjáték alakulása új lendületet ka-

pott. Úgy tűnt, a Városligetben a Széchenyi Fürdő felépülése hosszú távon ren-
dezte a mutatványosok helyzetét. A vurstli virágkora a millenniumtól az első
világháborúig tartott. Közben ugyan többször felvetették a kitelepítés gondola-
tát, de erre sohasem került sor. Néhány mutatványost csak 1910-ben helyeztek át
az újonnan létesített Népligetbe. A többiek újabb huszonöt évre szóló terület-
használati jogot kaptak a fővárostól. Az 1926-ban végzett területrendezés során
a Fővárosi Nagycirkusz mellett jelöltek ki telkeket a számukra. Ekkor épült fel a
Mutatványosok utcájának végében Hincz Károly állandó bábszínháza, ahol
1950-ig, az államosításig tartottak előadásokat.
Bár már a 18. században fel-feltűntek a nagyobb városokban német, cseh, morva
mutatványosok, igazán csak a 19. század végén telepedtek le és magyarosodtak
egy-két nemzedék után a Hofer, Glasenapp, a Korngut Kemény család és a Hi-
encz – Hyenz – Heinz – Hints, azaz a Hincz család tagjai. Glasenappék már a
19. század végén magyar nyelvű Faustot játszottak a Népligetben; minden bi-
zonnyal ebben az időben tértek át Hinczék, a legrégibb magyarországi vásári
bábjátékosok is a magyar nyelvű játékra. (Budapest a századfordulótól kezdve
rohamosan magyarosodott; 1930-ban a főváros lakóinak 94,3 százaléka magyar
ajkú volt, s csak 3,8 százaléka német.) A család színházának alapítója, Hincz
Adolf már az 1840-es években járta Kelet-Európát. Részt vett az 1848-as ma-
gyar forradalom- és szabadságharcban. A mutatványos család vándorkönyve
1862-ben már feleségét, Hincz Franciskát tüntette fel a marionettszínház tulaj-
donosaként. Hincz Franciska halála után fia, Gusztáv vette át a színházat. Hincz
Gusztáv 1885-ig működött vándorbábjátékosként, s egyre gyakrabban játszott a
fővárosban. Városligeti színháza felállítására 1889-ben kapott engedélyt. Halála
után leánya, Katalin vezette az intézményt, aki a század végén lejegyezte a csa-
ládi szájhagyomány útján öröklődött darabok szövegét. Katalin öccse, Károly
több mint négy évtizedes tevékenysége új korszak kezdetét jelentette a magyar
vásári bábjáték történetében. Hincz Károly neve először 1908-ban a gyámapjá-
val együtt kötött szerződésen szerepelt; egy városligeti mutatványos telepet bé-
reltek. Ugyanitt önállósította magát 1909-ben, ekkor lett az Első Magyar Báb-
színház tulajdonosa.
Az új épület birtokba vételével Hincz Károly fokozatosan megváltoztatta szín-
háza arculatát. A német, cseh, morva hagyomány háttérbe szorult, szórakoztató
vegyes műsorai a főváros gyermekközönségéhez szóltak. A többi mutatványos
40
http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/34.htm

11
műsorához hasonlóan Hincz Károly előadásai is két részből álltak. A kesztyűs
bábokkal előadott Vitéz László-jeleneteket rövid szünet és technikai átállást kö-
vetően marionett produkciók követték: artistaszámok, táncok, s egy-egy népsze-
rű mese szerepelt a műsorban. Az 1920-as években jobbára saját ötleteit valósí-
totta meg a bábos (Frici és Dorka-medve, Frici és a kutya, A vendéglős, Harmo-
nikás, Szaxofonos négerek stb.), az 1930-as évektől kezdve viszont kizárólag
Grimm-mesékkel egészítette ki a repertoárt (Csipkerózsika, Piroska és a farkas,
Jancsi és Juliska és a Walt Diesney-filmsikerek nyomán készített A három kis-
malac és a farkas, Miki egér és Donald kacsa). Az 1940-es évek elejére legalább
hat-hét műsorhoz elegendő bábu állott rendelkezésére. Hincz Károly az idők so-
rán ötszörösére növelte a család marionett-gyűjteményét. Az 1926-1927-es
évadban, az új színház megnyitásakor átalakította a régi bábokat, és a vezetőpál-
cás technikát zsinórosra változtatta. Bécsben és Erdélyben több marionettet vá-
sárolt, később egy óbudai fafaragóval több mint harminc bábot készíttetett vá-
rosligeti színháza számára.
Kortársai mesélték, hogy féltékenyen őrizte titkait; nem engedett színpada köze-
lébe avatatlanokat. Hiába féltette kicsinyke csodáit: az államosítás elpusztította
színházát. Az egykori városligeti vurstli ma is él az előkelőbb és drágább Vidám
Park részeként, Hinczék marionettszínháza azonban áldozatul esett a hatalom
múltat végképp eltörölni szándékozó buzgalmának.
A Népliget a „Franzstadt” és Kőbánya szegényeinek szórakozóhelye volt. A Vá-
rosligetbe a Terézvároson át a Sugárút palotáit bámulva lehetett eljutni a Népli-
getbe legfeljebb laktanyák mentén. Aki pedig kicsit tovább kíváncsiskodott a
Mária Valéria telepen találta magát. A Népligetben a Sziléziából származó né-
met Hofer család bábozott először, valószínűleg már a századfordulón. Működé-
sükről keveset tudunk. Annál több forrás maradt fenn a Korngut –Kemény cs
lád három nemzedékéről. A nagyapa, a polgári foglalkozását tekintve cipész-
mester Korngut Salamon az 1920-as évek elejéig mutatványosként: cirkuszigaz-
gatóként, bűvészként és minden bizonnyal bábszínház-tulajdonosként járta az
országot. Az 1912-ben kelt adóív szerint százhúsz korona bért fizetett a Népli-
getben a bábszínház céljára bérelt mutatványos helyért. Fiával, Korngut Henrik-
kel, a későbbi idősebb Kemény Henrikkel 1912-ben megalapította a Columbia
Magyar Mechanikai Színházat. A hangzatos elnevezés marionettszínházat ta-
kart. Az ezer példányban kinyomtatott reklámszöveg szerint a következő műsor-
számokat ajánlották a nagyérdemű figyelmébe: 1. Trónfoglalás a törpék biro-
dalmában, vagy Egy haldokló titka. Mese négy képben, írta Korngut Henrik. 2.
Rózsa Sándor életéből. Érdekes történeti dráma. Színpadunk részére átdolgozta
K. H. 3. Orosz - japán háború (tengeren). Mechanikai mutatvány. 4. Egy város
életéből. Mechanikai látványosság. Helyárak: I. hely 40 fillér; II. hely 20 fillér.
Katonák és gyermekek a felét fizetik. 41

41
Id: Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon. Tihany, 1974. 36.o

12
A színházalapítás ötlete minden bizonnyal idősebb Kemény Henriktől szárma-
zott, aki 1911-ben kivándorlási szándékkal megfordult az Amerikai Egyesült
Államokban, ahonnan alig egy esztendő múlva hazatért. Az amerikai tapasztala-
tok nyomán létrehozott színház azonban néhány hónap alatt tönkrement. A ku-
darc után, 1920 tavaszán még egy kísérletet tett apa és fia közösen. Bábszínház
létesítésére a Fehérvári úton kértek építési engedélyt. Korngut Salamon néhány
hét után belefáradt a kilátástalannak tűnő küzdelembe, és fiára hagyta a színhá-
zat. Idősebb Kemény Henrik 1926-ban telepedett le a Népligetben, ahol vegye-
sen játszott marionettel és kesztyűs bábbal. Bábuit maga faragta. A korszak hite-
les szemtanúja, Szokolay Béla így emlékezett Kemény Henrik játékára: „Meg-
volt benne az a kettősség, ami minden igazi művész művészetének titka: beleélte
magát a játékba, de ugyanakkor éberen is figyelte önmagát, önmaga játékát. Ki-
fogyhatatlan hitével meg tudta ragadni közönségét: gyermekeket, felnőtteket
egyaránt. Az ő játékának stílusa él tovább fia, az ifjú Kemény Henrik játéká-
ban.”42
Idősebb Kemény Henrik húsznál több Vitéz László-darabot játszott; közel
ugyanennyi marionett-szinopszist készített. Hagyatékának része még néhány
műsor-összeállítás és konferansz-szöveg is. Az Elátkozott malom, az Itt nem
szabad énekelni, a Vitéz László borbélysegéd, a Csodadoktor és a többi idősebb
Kemény Henrik által lejegyzett mű a klasszikus játékforma összefoglalása, szin-
tézise, az élő és a továbbélő hagyomány. Ezek a bábjátékok összegezik a 19.
század vándor-bábjátékosainak tapasztalatait és a kivételes erejű bábjátékos
személyes meggyőződését. Idősebb Kemény Henrik halhatatlanságát mi sem
bizonyítja jobban, mint az, hogy a Vitéz László-játékot az államosítás sem tudta
eltörölni a föld színéről. A Kemény család népligeti bódéja bár megpróbálkoztak
életre keltésével végleg elveszett; Vitéz László figuráját azonban ifjabb Kemény
Henrik jóvoltából a 21. század elején is ismerik a gyerekek.
Vitéz Lászlóról, a magyar vásári bábjáték első számú hőséről, Guignol, Petrus-
ka, Pulcinella – Polichinelle, Punch, Hanswurst, Kasperl, Kasparek édestestvéré-
ről minden részletükben ellentmondásosak a szakirodalom megállapításai. Alig-
ha bizonyítható az a feltevés, mely szerint a Jagelló-királyok (Ulászló és II. La-
jos) korában, a 15-16. században kell keresnünk az eredetét (Dobzse László,
Lengyel László); és a daliás és regényes lengyel – magyar idők katonás virtusát
őrzi, nevében is a magyar marionett északi, egyik forrásának útját és emlékét,
cseh – lengyel eredetét őrzi. 43
Az sem igaz, hogy míg a francia nemzeti bábszínházi hős a szellemes, vidor,
gunyoros, szemtelen dél-francia parasztfiú, Guignol, a német bábuhős a lapos,
de kedélyes, durva humorú, egészséges filozófiájú Kasperle, a sunyi, ravasz né-
met paraszt, addig a magyar bábuhős a lovagias, vakmerő, regényes hajlamú,
virtusos, duhaj, de jószívű és gyöngéd magyar katona, éspedig a kötéllel fogott,

42
Raffay Anna - Szokolay Béla: Népi bábjátszó hagyományaink. In: A bábjátszás Magyarországon 48-49.o
43
Bevilaqua (Bevilaqua-Borsodi Béla): Vitéz László. In: Színészeti lexikon II:1082.o

13
elnyomott parasztfiú, akit üldöz a szolgabíró és a zsandár, aki megvédi a gyön-
gébbet s elveri a hatalmasabbat, vagyis népi hős. 44
Ennek a jellemzésnek nem csak a legkorábbi ismert játékok mondanak ellent,
ezekben a legritkább esetben viselkedik makulátlan jellemként, hanem a külön-
böző időszakokból származó, bohóc-karakterre utaló Vitéz László-bábok is.
Sokkal valószínűbb tehát, hogy a figura Hanswurst és Kasperl kompilációja, s az
idők és a játékok folyamán alakították ki önálló jellemét a bábosok.
A magyar mutatványos bábjátszás másik figurájának, Paprika Jancsinak szárma-
zását is homály fedi. Az utóbbi évtizedek Balázs Bélának tulajdonították azt az
állítást, mely szerint Pozsonyban született meg a magyarság kigúnyolására a
Bach-korszakban. Tehát nem is magyar figura, hanem a német bábjátékban a
rebellis magyar karikatúrája. Ezt ugyan részben megcáfolja az a tény, hogy az
1830-as évek közepén már feltűnt a név, hiszen 1843-ban többen írtak róla: Ga-
ray János A leopoldmezei népvigalom című írásában említette, és Jókainál is elő-
fordult. A 19. századi bábszínházi Paprika Jancsi ismeretlen; nem maradt fenn
szövegkönyv, az előadás leírása, és bábfigura sem. Minden bizonnyal helytállók
Tolnai Vilmos szavai: „Valamint a paprika, úgy a bábjátéknak róla nevezett bo-
hó személye sem régi keletű minálunk. Sem régibb irodalmunkban, sem a kará-
csonyi és húsvéti játékok személyei közt nem találjuk meg az együgyűségnek s
egyszersmind furfangnak ezt a furcsa megtestesítését. A Nyugat az ő szülő hazá-
ja és otthona, onnan kerül mihozzánk nevével együtt a 19. század derekán.”45
A vásári bábozás két történelmi alakját, Vitéz Lászlót és Paprika Jancsit Weöres
Sándor emelte át az irodalomba; először A holdbéli csónakos című színjáték elő-
formájában, a Bolond Istók (Bp., 1943) című hatrészes prózameséjében. Bár a
vásári bábjáték már a 19. században George Sand-tól Pocciig sokakat megihle-
tett Európa-szerte; igazán csak a 20. század teremtette meg a művészi bábjáték
kibontakozásának feltételeit. Orbók Lóránd 1910-ben Vitéz Lászlóról nevezte el
bábszínházát; és Blattner Géza bábos életművében is meghatározó a vásári báb-
játék hatása.
Blattner festőművész; Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben. Tanulóévei
alatt kezdett érdeklődni a művészi bábjáték iránt; elsősorban Richard Teschner
bécsi iparművész rafináltan artisztikus pálcás bábjai voltak rá nagy hatással. Ha-
zatérte után rávette Rónai Dénest, a Váci utcai fotóműterem tulajdonosát, Orbók
korábbi patrónusát, hogy mutassák be a wayang-rendszert is Budapesten. Blatt-
ner az 1919-ben megrendezett wayang-előadássorozat után két esztendővel im-
már Rónai Dénes segítsége nélkül újabb kezdeményezéssel jelentkezett. Új mű-
sorához megnyerte a Magyar Gyermektanulmányi Társaság vezetőjének támo-
gatását. A Katolikus Kör Molnár utcai helyiségében 1921 novemberében került
sor a Művészi bábjáték bemutatójára, melyről Németh Antal így számolt be a
Magyar Helikon című folyóiratban: A Magyar Gyermektanulmányi Társaság

44
Bevilaqua (Bevilaqua-Borsodi Béla) i. m. In: Színészeti lexikon II:1082-1083.o
45
Tolnai Vilmos: A paprika és a Paprika Jancsi. Magyar Nyelvőr, 1903. 422. o

14
dramaturgiai felügyelete alatt, Blattner Géza festőművész vezetésével szép mű-
vészi célkitűzésekről tanúskodó vállalkozás indult meg: feltámasztani poraiból a
magyar bábjátékot, és a magyar monda- és mese-anyag kiaknázásával beállítani
a gyermek nevelésének ható tényezői közé.
A mese bábszínpadra elevenítésének három módja volt képviselve a „Művészi
bábjátékok”-on. Az egyik a régi magyar vásári típus, mikor guignol-kesztyűbe
bújtatott kézzel mozgatják a személyeket (Lusták orvosa), a másik a figurák
modernizált wayang-szerű mozgatása (Béka-egérharc), és az árnyjáték, melynek
az volt a speciális érdekessége, hogy nem a megvilágított háttér mögött, hanem
előtte mozogtak az alakok, amint azt a jávaiak is alkalmazták (A bűvös hordó).
A három dimenzióban mozgó bábuk kombinálását a kétdimenziós teschneri fi-
gurákkal, a Lúdas Matyiban kaptuk, de nagyon érthető volt a stílus-disszonancia,
melynek hiánya éppen a bábjáték legnagyobb érdeme. A dekorációk stilizált ha-
tásra törekvő pikturális megoldása fölötte állt az oktató szempontokat szem előtt
tartó irodalmi részén az előadásnak. 46
Az írás megjelenését követően Blattner és Németh Antal életre szóló barátságot
kötött; s a következő bemutatón a tizenkilenc esztendős ifjú kritikus is közremű-
ködött. A Faust-bábjátékot ketten játszották, és ugyancsak a Molnár utcai te-
remben mutatták be, majd 1924 nyarán több alkalommal előadták a Műcsarnok
Munkácsy Termében. A nagyszabású gyermekügyi kiállítás alkalmából két hó-
napon keresztül Blattner még egyszer előadhatta legsikeresebb darabjait: a Fa-
ustot, a Lúdas Matyit, Balázs Béla A halász és a hold ezüstje című bábjátékát és
Mohácsi Jenő árnyjátékát, A bűvös hordót. Ez volt Blattner magyarországi mű-
ködésének utolsó állomása. A bábművész harminckét éves korában, 1925-ben
Párizsba költözött. Németh Antal évtizedekkel később így méltatta a művész
jelentőségét: Szerepe azonban nem szűnt meg a művészi magyar bábtörekvések
történetében, csak átalakult. Blattner Géza a harminc esztendő alatt soha nem
szűnt meg példájával, tanításával, segítő támogatásával buzdítani mindazokat,
akik valóban szívükön viselték és viselik a bábművészet magyarországi sorsá-
nak jobbrafordulását. 47
Blattner Géza negyvenéves bábos működése során szinte valamennyi lehetséges
technikát alkalmazott és továbbfejlesztett. Tizenkét bábszínházat épített 1958-ig;
egyszerű hordozható paravánokat készített és komoly felszereltségű, többféle
játéktechnikára alkalmas színpadokat létesített. A legkülönbözőbb műfajokban
pantomim, árnyjáték, zenés mesejáték, dráma-átdolgozás hetvennégy bemutatót
tartott. Ezek közül Az ember tragédiája 1937-ben rendezett párizsi bemutatója a
legjelentősebb. Ennek ihletője és animátora a jóbarát, Németh Antal volt, aho-
gyan erről az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött levelezésük tanúskodik.
Az Arc en Ciel (Szivárvány) Bábszínház Detre Szilárd fordításában a párizsi
világkiállításon szerepelt Madách drámai költeményének első bábszínpadi és
46
Németh Antal: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban. In: A bábjátszás Magyarországon 78.o
47
Ua.:81.o

15
első francia nyelvű bemutatójával. A drámai költemény Fernand Pignatel és
Walleshausen Zsigmond átdolgozásában Ádám és Lucifer párbeszédeivé alakult
át. Az előadást kórus kísérte. Valamennyi történelmi színt megjelenítettek, csak
a második prágai képet hagyták ki a korszak hazai hagyományát követve. A két
Hollósy-növendék, Detre és Walleshausen Münchenben ismerte meg Blattnert.
Résztvevői voltak az 1919-ben rendezett szecessziós wayang-játékok előadás-
nak. Detre alapító tagja lett az Arc en Cielnek, Walleshausen 1931-ben csatlako-
zott az együtteshez. Detre később kivált a csoportból; Cou-cou néven francia
gyermekbábszínházat alapított feleségével. A Tragédia tervezésében és kivitele-
zésében Blattner irányításával huszonegy párizsi magyar képzőművész vett
részt.
A közreműködők között a legfontosabb személyiség A. Tóth Sándor, aki később
a hazai bábművészet meghatározó alakjává vált. A. Tóth a budapesti Képzőmű-
vészeti Főiskolán végzett Rudnay Gyula növendékeként. A bábjátszáshoz való
vonzódását az is serkenthette, hogy Blattner Géza feleségének volt az unokaöc--
cse. Az állástalan rajztanár előbb Londonban próbált szerencsét, majd Párizsban
felkereste rokonát, aki éppen a második nemzetközi bábjáték-kongresszuson va-
ló szereplésre készült. A. Tóth hamarosan elkészítette első önálló produkcióját: a
Húsvéti köszöntő című árnyjátékot; ezt követik kubista-konstruktivista játékai
(Az utca, Fakatonák parádéja, Kezek). A. Tóth első marionett-játéka, A vak va-
dász állandó repertoár-darabja lett Blattner színházának. A mű két szereplője, a
vadász és a bagoly hársfából faragott, festett figura. A művész később is elősze-
retettel alkalmazott faplasztikát; többek között Az ici-pici ház című gyermekdal-
illusztrációhoz. Az abszurd-előfutár Pierre Albert-Birot Kezek című poémájának
figuráit Pierrot-t, Arlequin-t, az ördögöt, a házmesternét meg egy lámpaoszlopot
viszont kesztyűs bábokkal jelenítette meg. A történetben égitestekkel labdáztak
a szereplők, akik megnőttek és összezsugorodtak a nyílt színen.
A. Tóth Sándor 1931-ben hazatért; a pápai tanítóképzőben tanári állást vállalt,
de továbbra is kapcsolatban maradt Blattner színházával. A Blattnertől örökölt
darabok közül hamarosan elkészítette a Lúdas Matyit és A három kívánság című
népmesét. A. Tóth Sándor tevékenysége elsősorban a pedagógiai bábjátékban
jelentős; ő teremtette meg az 1930-as évek cserkész-bábjátszásának állandó sze-
replőit: Üst Ubult és Verj Eleket.
Blattner Géza negyven esztendei bábjátékos tevékenységéből mindössze hét zaj-
lott hazai földön Divéky Józseféből egy sem. A jeles grafikus és könyvillusztrá-
tor Bécsben és Budapesten tanult, 1918-tól 1941-ig Svájcban élt. Brüsszelben
1913-ban nyitotta meg a Le Petit Théâtre nevű marionett-színházát. Gentben és
Antwerpenben is fellépett szétszedhető színpadú, utazó színházával. Artisztikus,
szecessziós figurákkal adta elő Mozart Bastien és Bastienne, Pergolesi Az úrhat-
nám szolgáló című kisoperáját; francia népdalokból és sanzonokból vegyes mű-
sort állított össze. A második világháború végén Sopronban telepedett le, ahol
azonnal bábszínházat akart létesíteni. Portált, nézőteret, színpadot tervezett, me-
lyet egy tanulmány kíséretében benyújtott Sopron város vezetőinek. A marionett

16
megszállott szerelmese, túl hatvanadik életévén, lánglelkű ifjú hangján szólt: „A
svájciak kivételével valószínűen az összes német marionett-színházak elpusztul-
tak, és sokáig fog tartani, míg újakat létesítenek. Kapjunk az alkalmon és lép-
jünk a helyükbe, mutassuk meg a külföldnek is, hogy kulturális és művészi tö-
rekvéseinkkel és teljesítményeinkkel európai viszonylatban is versenyképesek
vagyunk. Egy művészi marionettszínház idegenforgalmi és nemzeti propagandá-
ra is alkalmas volna: bemutathatná szép népviseleteinket, előadhatná népdalain-
kat, népzenéinket külföldi vendégjátékai alkalmával. Itthon pedig beutazhatná az
országot, és kultúrát terjeszthetne a legfélreesőbb vidéki városokban.” 48 Divéky
magyarországi tervei nem valósultak meg, beadványát az illetékesek válaszra
sem méltatták.
Büky Béla ízlése, ábrázolásmódja és életútja meglehetősen eltért idősebb pálya-
társaiétól. Ő a népművészet vonzásában alkotott, rusztikus ábrázolásmódja a du-
nántúli pásztorfaragásokat, a palócföldi padhátakat, az alföldi fafaragók képze-
letvilágát idézte. Minden megnyilvánulásában néptanító, népművelő volt. Festő-
nek készült; mesterének, Vaszary Jánosnak franciás-dekoratív piktúrája és mo-
dernista szemlélete hatással volt a fiatal művészre, aki indulásától kezdve a
népművészet elemeivel egyesítette az új-klasszicista törekvéseket. Már az 1920-
as, 1930-as évek fordulóján készült képein és faliszőnyegein ott vannak azok a
formajegyek, melyek később árnyjátékait is jellemezték.
Az első világháború alatt, az ausztriai Gablonzban (a mai észak-csehországi
Jablonecben) látott először árnyjátékot. Cseh önkéntesek tartottak bemutatót a
tiszti iskola bajtársi estjén. Büky emlékezése szerint ez az előadás nem tett rá
különösebb hatást; festőnek készült, kisgyermek kora óta rajzolt és festett. A
főiskola befejezése után mégis árnyjátékkal kezdett foglalkozni. Első nyilvános
előadását 1932-ben tartotta; A tücsök és a hangya meséjét adta elő. Az előzmé-
nyekről ezt írta: „Volt nekünk a 20-as évek végén egy sajátos irodalmi-filozófiai
társaságunk. Vezéralakja dr. Fitos Vilmos volt, aki akkoriban az Iparművészeti
Főiskola könyvtárának vezetőjeként működött. A társaság tagjai mindannyian
lelkesedtek a báb- és árnyjáték iránt, és úgy, ahogy Jáva szigetén a szigetlakók
ünnepeiket költészettel, zenével és árny- és bábelőadással ünneplik, úgy ünne-
peltük mi is meg a mi kis közösségünk, társaságunk ünnepeit. Ennek a szellem-
nek az inspirációjaként alakult ki és izmosodott meg tulajdonképpen az árny- és
bábjátszás iránti aktív igényem.” 49
Büky Béla kapcsolatba került Madzsar Alice mozdulatművészeti iskolájával. Az
iskola növendékei 1928-ban élő árnyjátékként adták elő A halász és a hold
ezüstje című Balázs Béla-bábjátékot. Az előadást Palasovszky Ödön rendezte; a
díszletek tervezésére Büky Bélát kérték fel. Büky szinte valamennyi próbán
részt vett, izgatottan figyelte Palasovszky munkáját. A bemutató szép sikert ara-

48
Id: Németh Antal: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban. In: A bábjátszás Magyarországon 81.o
49
Büky Béla: Árny- és bábjátékok. Bp., [1978] (Bábjátékos kiskönyvtár, 74.) 14-15.o

17
tott; a szellemi élet kiválóságai közül többen megtekintették az előadást, mely
elismerő kritikákat kapott.
Büky Béla 1932-től megszakítás nélkül tevékenykedett egészen az 1950-es évek
elejéig. Feldolgozta a népköltészet darabjait (Egyszer egy királyfi, Kitrákotty
mese, Gyere haza édesanyám!, Kőmíves Kelemenné); Arany János humoros ver-
seit (A fülemüle, A bajusz, Jóka ördöge); kínai népmeséket és történelmi jelene-
teket játszott. Bemutatta a Lúdas Matyit és a Kalevala egyes epizódjait. A máso-
dik világháború után részt vett az utánpótlás nevelésében, tanfolyamokat veze-
tett, szakköröket szervezett, ám gazdag életműve művészi értékei dacár mégsem
lett hatással a bábművészet fejlődésére.
Az első világháborúban találkozott először bábjátékkal a marionett-játék későbbi
megszállott és lelkes népszerűsítője, Szokolay Béla. Székely különítménnyel
német katonák szomszédságába került. Egy német tanító krumpliból, répából
meg valami krétaszerű kőzetből bábfejeket faragott. Színes ceruzával kiszínezte,
rongyokból ruhát és testet tákolt nekik. A székely katonák egyetlen szót sem ér-
tettek a játékból, mégis hasukat fogták a nevetéstől. Szokolayt is megejtette a
játék kedvessége; bábfejeket kezdett faragni. Nemsokára párjeleneteket, ahogy
elnevezték: bábeli bohóckodásokat játszott a német tanítóval. A játékban Hans, a
német katona és János, a székely baka perlekedett egymással; a saját nyelvükön
gúnyolták a másikat. Szokolay, aki ettől kezdve kisebb-nagyobb megszakítások-
kal folyamatosan bábozott, a háború után megismerkedett idősebb Kemény Hen-
rikkel, és mindent megtett a művészi bábjáték népszerűsítéséért. Az Iparcsar-
nokban 1935-ben bábokat és bábterveket bemutató kiállítást szervezett; ezen
valamennyi bábjátékos képviseltette magát. Kezdeményezésére alakult meg a
Művészi Bábjátékok Barátainak Egyesülete, melyet az Országos Iparegylet
szakosztályaként jegyeztek be. Az egyesület elnökévé Jaschik Álmost, alelnöké-
vé Büky Bélát, A. Tóth Sándort és Szokolay Bélát választották. Blattner Géza,
aki kedvenc pelikánjával fel is lépett az eseményen tiszteletbeli elnök lett.
Eközben Szokolay Béla elkészítette első saját produkcióit. Bemutatta Móra Fe-
renc Kótyomfitty király aranyalmája című meséjét; Buta Béla című játékában
pedig kísérletet tett a marionett és a kesztyűs báb egyesítésére. Aiszóposz A hol-
ló és a róka című állatmeséje is szerepelt műsorán. Szokolay az 1930-as évek
második felében állandó művészi bábszínház létrehozásával próbálkozott. A vál-
lalkozás pénzügyi háttere biztosítottnak tűnt; ám a hivatal akadékoskodása végül
lehetetlenné tette a lelkes szándék megvalósítását. Szokolay 1947-ben Muharay
Elemérrel együtt Petőfi Színpad néven kísérleti stúdiót hoztak létre a színjátszás,
a népi játékok, a tánc és a bábjáték új lehetőségeinek felkutatására. Kesztyűs bá-
bokkal adták elő többek közt Szamuil Marsak Bakkecske című szatíráját, Muha-
ray Dolgozz macska című székely népmese-feldolgozását, A kiskakas gyémánt
félkrajcárját, az Egyszer egy királyfit és más játékokat. Marionett-produkció is
készült: Muharay A szegény halász című művét és A holló és a róka
–Szokolay
című mesét játszották, s részleteket adtak elő Rossini operájából, A sevillai bor-
bélyból is.

18
A hazai bábjátszás történetében a költő, újságíró, tanár és bábkészítő Bodor
Aladárnak köszönhető a cserkész bábjátszás felvirágoztatása. Az 1940-es évek
első felében bábfejeket készített; a fából kifaragott különféle karakterű fejeket
gipszbe öntve, kifestve árulták. Bodor versei, tárcái, pedagógiai és politikai cik-
kei, útirajzai és szatírái mellett számos bábjátékát közölték a folyóiratok. Hat
verseskötete után Bábszínjáték. Amit a bábszínjátszásról tudni kell (Bp., 1942)
című könyvében bábdarabjait is közre adta.
A második világháború után több rövid életű vállalkozás született az ország kü-
lönböző pontjain. Közülük a gödöllői művésztelepen alkotó Remsey család te-
vékenysége volt a leghosszabb életű. A költő, drámaíró, festőművész Remsey
Jenő és három fia eleinte csak kedvtelésből foglalkoztak bábjátszással. A család
felmenői közül az egyik nagymama korábban kesztyűsbábokat és babákat készí-
tett, melyeket vásárokon értékesítettek. A gyerekek mégsem ezt a hagyományt
folytatták. Pályájukat meghatározta a Vittorio Podrecca Teatro dei Piccolijáról
szóló film, melyet az 1930-as években láttak. Ekkor határozták el, hogy ők is
marionettszínházat csinálnak. A tizennégy esztendős Iván fivéreivel nekilátott az
első bábuk kifaragásának. A harmincöt centiméteres figurák mozgató keresztjé-
nek titkát is a filmből lesték el, majd nyomban továbbfejlesztették. Rövid szá-
mokat dolgoztak ki, melyeknek a mozgás volt a lényege. Nem cselekményes
játékot akartak bemutatni, hanem az emberi test anatómiáját karikírozták. Bábja-
ik a második világháborúban megsemmisültek, de 1947-ben újabb figurákat fa-
ragtak. Feldolgozták Babits Mihály A gólyakalifa című regényének két jelenetét,
majd kabaréműsort állítottak össze. Bár a bábszövetség vezetői 1949-ben meg-
próbálták lebeszélni őket a marionett-játékről, a család még hosszú ideig jelen-
tős szerepet játszott a hazai művészi bábjáték sorsának alakításában.
Inczédy Kálmán hangzatos nevű Első Országos Pedagógiai Bábszínháza mind-
össze húsz hónapig működött. A második világháború után 1947-ben Szegeden
ő alapította az első utazó bábszínházat. Inczédy hatalmas apparátussal, nagy
színpaddal, világítással, óriási díszletekkel és nyolcvan centiméteres, billentyűk-
kel alulról mozgatott bábokkal játszotta első, nagy vitákat és indulatokat kavaró
produkcióját, Arany János Toldiját. A darab kiválasztásában valószínű, hogy
szerepet játszott Rév István Árpád korábbi előadásának hatalmas sikere. Inczédy
abban is követte a Nemzeti Bábszínjáték előadását, hogy ő sem dramatizálta az
elbeszélő költeményt kizárólag Arany János szövegét szólaltatta meg. A bábok
mozgatása is Blattner és Rév technikájára épült. Rév játékának intimitását azon-
ban nem sikerült követnie, hiszen a bábok hatalmas mérete nem kedvezett a fi-
nom mozgásoknak. Az 1947 májusában megtartott bemutatót követően iskolák-
ban, óvodákban játszott, majd balatoni üdülőket és táborokat keresett fel a társu-
lat. Ekkorra már több új produkció is elkészült: az óvodásoknak a Hófehérkét, az
ifjúságnak a Lúdas Matyit játszották, a Toldi pedig felnőtt-előadássá lépett elő.
A színház 1949 végéig tartott előadásokat.
A második világháború után Miskolcon két bábszínház működött. Bod László
Művészi Bábszínháza 1947 decemberében nyílt meg a Lúdas Matyival és Arany

19
János Jóka ördögével. A színház tervei között Shakespeare, Molière, Cervantes,
Wolfgang Amadeus Mozart, Oscar Wilde, Swift és Csokonai Vitéz Mihály mű-
vei szerepeltek. Helyettük azonban Hans Sachs-komédiát és Leonyid Szolovjov
török folklórból táplálkozó, akkor már divatos vígjátékát, A csendháborítót
(Naszreddin Hodzsa) tűzték műsorra. Valamennyi darabjukat commedia
dell’arte stílusban játszották; az összeszokott együttes rögtönözve, a gyerekek
bevonásával bonyolította a színpadi eseményeket.
A társulat vezetője, Bod László festőművész Miskolcon a tanítóképzőben rajzot
tanított, majd a népi kollégiumot igazgatta. A bábjátszással főiskolás korában
Rév színházában ismerkedett meg, ahol műszaki mindenesként dolgozott. (Ké-
sőbb 1954-ig az Állami Bábszínházat igazgatta; művelt szakemberként a mun-
káskáderek korában.)
Amikor Bod Lászlót elhelyezték Miskolcról, a jórészt képzőművészekből tobor-
zott, egészséges szellemű vállalkozás feloszlott. Ám időközben a városban Ba-
logh Sándor tánctanár újabb bábszínházat alapított, mely féléves előkészület
után, Tündérkert néven kezdte meg működését 1948 májusában. Bemutatkozó
műsorukban a Kiskakas és a török császár című népmese, Petőfi Sándor Arany
Lacinak című verse és Puskin Aranyhalacska című meséje szerepelt. A társulat
kezdetben mindössze négy tagból állt; később a Bod-féle társulatból többen csat-
lakoztak hozzájuk. Igényes műsorokat szerkesztettek: Petőfi, Arany János, Mó-
ricz Zsigmond, Gárdonyi Géza művei mellett népmese- és ballada-
feldolgozásokat játszottak. Bod László társulata alig egy esztendeig, a Tündér-
kert huszonhárom hónapig működött.
Több évtizedes élmények alapozták meg Biai Főglein István néhány hónapos
bábos munkásságát. A Képzőművészeti Főiskola befejezése után a Vaszary- és
Csók-tanítvány Párizsban, Olaszországban és Hollandiában tett tanulmányutat.
Első bábszínházi élménye Blattner Géza Faust-előadása volt a Műcsarnokban.
Párizsban is felkereste Blattnert, de ekkor igazán a Luxembourg-kert vásári játé-
kosai ejtették ámulatba. Hazatérése után tengeralatti balett tervével foglalkozott,
melyben marionett-polip üldözi a tengeri csillagokat és a különféle fantasztikus
lényeket; majd a nyílt színen egy hatalmas rák levágja a polip csápjait. A látvá-
nyos revü középpontjában egy búvárruhás halász és egy szirén szerelme állt. Bi-
ai Főglein a forgatókönyvet és a báb- és díszletterveket el is készítette – a meg-
valósításra nem került sor. Újabb párizsi utazás kellett hozzá, hogy Biai Főglein
vásári bábjáték iránti vonzalma ismét felébredjen. A megvalósításra azonban
csak a második világháború után került sor; a hadifogságból hazatérő, megélhe-
tési gondokkal küzdő festő 1948-ban feleségével vegyes műsort állított össze,
melyet a Corvin Áruházban mutattak be 1949 januárjában. A vásári hangvételű
játék állatkerti tréfákból, rövid mesékből és életképekből állt. A vállalkozás leg-
főbb értékei a festő faragott, hatalmas szemű bábjai, melyek az indiai Radzsasz-
tán egzotikumát ötvözték a magyar népi –vásári bábjátékkal.
Simándi József Szivárvány Bábszínházát is a megélhetés kényszere hozta létre.
Simándi az 1930-as években vidéki társulatokban játszott. Az Országos Színész-

20
egyesületben tett vizsgát; ezután Tolnay Andor színigazgató szerződtette. Fele-
ségével, Bánd Annával 1948-ban létrehozták magánbábszínházukat. Abban az
időben kínáltak Molière-t és Vörösmartyt a falusiaknak, amikor a Faluszínház
meg sem alakult, s a népművelés fontosságát még senki sem hangoztatta. A
Dandin Györgyből átalakított Duda Gyurit s a Csongor és Tündét játszotta a két-
személyes társulat. Néhány hónapos működésük után a Mesebarlang társulatá-
hoz vezényelték a házaspárt.
De ez már a fényes szelek időszaka. Az 1940-es évek végére gombamód szapo-
rodtak a bábcsoportok. 1945-ben még csak mintegy másfélszáz cserkész-
bábcsoportot tartottak számon; ez a szám rövid négy esztendő alatt a duplájára
nőtt. Természetesen eközben a csoportok tevékenységének egészen más lett a
politikai, ideológiai színezete. A fordulat éve után, 1949-ben már mintegy há-
romszáz óvodai-, iskolai pedagógus vezetett bábcsoportot. A gyárakban, szak-
szervezetekben rövid idő alatt ezer fölé emelkedett az öntevékeny csoportok
száma.
A szárnyait bontogató pártállam a bábjátékban, mint mindenfajta művészi meg-
nyilvánulásban politikai lehetőséget látott: agitációs eszközt a népi demokrácia
megvédelmezésére; az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére. Politikai állásfogla-
lást vártak a művészektől, és erre kiváló lehetőséget nyújtott az amatőr mozga-
lom, melyben a dolgozó nép fejtett ki művészi tevékenységet; nevelődve és má-
sokat nevelve.
A bábjátszásban is megkezdődött a központi irányítás megteremtése. A Magyar
Szabadszínjátszók Országos Szövetsége kebelén belül 1947 májusában bábjáté-
kos szakosztály alakult, amely a Vallás- és Közoktatási Minisztérium támogatá-
sával rögtön mintegy kétszáz, jórészt pedagógus résztvevővel bábjátékos kong-
resszust szervezett. A kongresszuson jelen volt Rév István, Büky Béla és A.
Tóth Sándor is. Rév haldokló, immár hajléktalanná lett színháza előadta a Tol-
dit; Büky néhány árnyjátékával mutatkozott be; A. Tóth Sándor pedig állandó
figuráival, Üst Ubullal és Verj Elekkel lépett a közönség elé.
Jelentékeny és kevésbé jelentős bábművészek, hivatásosok és amatőrök egyfor-
ma lelkesedéssel fogtak hozzá a tervek megvalósításához. Tanfolyamokat szer-
veztek, kiadványokat készítettek. Létrehozták 1948-ban a Magyar Bábjátékosok
Egyesületét, mely alig egy év múlva Magyar Bábjátékosok Szövetségévé ala-
kult. Ez a testület szervezte és irányította 1951-ig, a Népművészeti Intézet meg-
alakulásáig a bábjátékosok tevékenységét.

21