A kávé története – Endrődi Csaba

Kérsz egy kávét? Ezt a kérdés naponta rengeteg ember teszi fel vagy válaszolja meg.
Espresso, lungo, cappuccino, latte és még rengeteg féle kávéital képezi mindennapjaink
fontos részét, valaki el se tudja kezdeni a napját egy jó erős fekete nélkül, és valaki nem tudja
túlélni.
De vajon honnan származik a világ legnépszerűbb itala? Hogyan lett ennyire népszerű?
Egyáltalán mióta fogyasztanak az emberek kávét?

Meglepő módon, csakúgy, mint az emberiségnek, a kávénak is Afrika a bölcsője, azon belül is
Etiópia. A kávéfa termését először kb. 2000 éve használták fel az oromók, akik a mai Etiópia
területén éltek. Akkoriban a kávébabból a törzs tagjai nem italt főztek, hanem egyfajta
süteményhez adták hozzá, és úgymond koffeines tortát fogyasztottak. Az oromók hamarosan
elkezdtek kereskedni a kávéval, így történt, hogy a Himyarita királyságban (mai Jemen
területén) is elkezdtek kávéfákat ültetni. A Himyarita királyságon átvezető kereskedelmi utak
és kikötők, mint Mokha, miatt terjedt el a kávé a Közel-Keleten. Az arab világban kezdték el
pörkölni a kávészemeket, és az arab kereskedőknek hála alakult ki olyan kávé, ami hasonlít a
manapság megszokotthoz.
Természetesen elkezdtek legendák terjengeni a kávé eredetéről. A legelterjedtebb szerint a
kávét egy fiatal etiópiai kecskepásztor, Kaldi, fedezte fel. Észrevette, hogy néhány kecskéje
különös bogyókat legel, és elhatározta, hogy kipróbálja. Amint elfogyasztotta a nyers
kávébabot, több energiája lett és elmúlt minden fáradtsága, és egyből megmutatta másoknak
is.
A kávét az arabok elkezdték betiltani, először 1511-ben Mekkában, majd később 1633-ban
IV. Murád záratta be Isztambulban a kávéházakat. Különböző vallási okokra hivatkozva
kezdték el az utcákon égetni a kávét és büntetni a fogyasztását. Azonban a tilalom sosem volt
hosszú életű. Oszmán Birodalom 1517-ben elfoglalta Jement, és a török kereskedők rájöttek,
milyen értékes a kávé, ezért szigorúan szabályozták az exportálását. Az eladásra szánt
kávébabot mindig megpörkölték, hogy sehol máshol ne tudjanak kávét termeszteni. Ez a
módszer egy ideig bevált, de egy idő után pár kereskedőnek sikerült kicsempészni sértetlen
kávészemeket Jemenből, és így került a kávé az európai kikötőkbe.
Az 1600-as évekre már Európában is megjelent a kávé, az első kávéház Velencében nyílt
1624-ben, majd 1652-ben Londonban is megnyílt a sziget első kávéháza, így már egész
Európában jelen voltak a kávézók. Már akkor fontos szellemi központoknak számítottak, a
vendégek gyakran beszéltek politikáról, művészetről, tudományról, Franciaországban például
olyan jelentős történelmi személyek váltak törzsvendégekké mint Rousseau, Diderot és
Voltaire. A 18. század elejére Európa kávéfogyasztása olyan hatalmasra nőtt, hogy a
Mokhából importált kávé már túl kevésnek bizonyult, egy ideig hiánycikké vált, és a piaci rést
Hollandia igyekezett betömni. Elkezdtek kávét tenyészteni a gyarmatokon (a mai Srí Lanka és
India területén), és egy évtized alatt megtörték az arabok monopóliumát a kávéra, Európa
kávéfogyasztásának a felét a holland gyarmatok fedezték. Ezután a franciák is elkezdtek kávét
termeszteni a Madagaszkár melletti Bourbon-szigeten. Itt nemesítették ki az arab kávéból
Bourbon kávét. A Bourbon kávéfán sokkal bővebb volt a termés, mint azelőtt akármelyik
kávéfán, ezért hamar elterjedt (manapság a boltban megtalálható kávék jelentős része
Bourbon, ami a Coffea arabica egyik variánsa). A franciák juttatták el a kávét a tengeren túlra,
Latin-Amerikába. Jamaicában, Haitin, Dominikai-Köztársaságban kezdtek el kávét
terjeszteni, és a 18. század végére a francia gyarmatok a legnagyobb kávétermelőkké váltak a
világon. Később ezt a státuszt Brazília vette át, a 19. században Brazíliából származott a világ
kávéjának 80%-a, de ma is a legnagyobb kávétermelő országnak számít.
A 19-20. században a feltalálók, kereskedők arra törekedtek, hogy minél több embernek
tudjanak kávét eladni, el akarták érni, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. A 19.
század közepén a kávé még nagyobb elterjedését szolgálta a kereskedelmi kávépörkölés
kialakítása. Azelőtt az otthoni pörkölés volt a bevált módszer, azonban nagyon
körülményesnek számított, és rossz pörköléssel könnyen el lehetett rontani az ízvilágot. A
nagyüzemi pörkölés fejlődése során kiküszöbölték a füst és gőz okozta problémákat, amelyek
rossz ízt kölcsönöznek a kávénak. Az igazi áttörést a kereskedelmi pörkölés terén John
Arbuckle hozta el, aki bemutatta a papírzacskóba csomagolt egykilós pörkölt kávét. Ez a
kiszerelés hamar elterjedt a vásárlók körében, az házi pörkölés háttérbe szorult, és a kávé
készítése egyszerűbbé vált az átlagemberek számára. A 20. század elején George Constant
Louis Washington megalkotta az első instant kávét, amit a Nescafé 1938-ban továbbfejlesztett
és forgalomba hozott, így a kávé már tényleg mindenki számára elérhető lett.
A 20. század második felétől világméretű üzletláncok épültek a kávéra, mint pl. a Starbucks,
ami 1971-ben alapult, és mára ötven országban élvezik az emberek a gyorsan elkészült, névre
szóló kávékat. A hagyományos, kommersz kávézás alternatívájaként alakultak a speciality
kávézók. A 2000-es évek elején alapították őket Amerikában, azért, hogy igazi kávé élményt
szolgáltassanak a vásárlóknak. A speciality kávézókban a kiváló minőségre törekednek
különböző pörkölési technikákkal, profi gépekkel, és magasan képzett baristákkal.
2000 év után a kávé számlálhatatlan fajtája elérhető az emberek számára, akármelyik boltban
kapható széles választékban. Rengeteg kávéfajta elérhető az espresso-val kezdődően, a latte-n
át, az ír kávéig. A mindennapjaink elengedhetetlen része lett, hiába próbálták már a
felfedezésének elején vallási okokra hivatkozva betiltani, manapság több milliárd fáradt
ember egy jó erős feketével kezdi a napját.