Kolumbusz útja:

A XV. századi humanista tudósok egyre több ókori művet olvastak, amelyek közül
néhányban arról írtak, hogy a Föld nem lapos, hanem gömb alakú.

Egy genovai hajós, Kolumbusz Kristóf arra gondolt, hogy ha a Föld tényleg
gömbölyű akkor egyszerűen csak nyugatra kell hajózni, és eléri India földjét.
Tervéhez Spanyolországban keresett támogatót. A királyi udvar végül felszerelt
három kicsiny hajót az úthoz. Kolumbusz 1492-ben indult útnak és idegen földrészen
szállt partra. Kolumbusz meg volt győződve haláláig, hogy Indiát. Ezért a lakóit
indiánoknak nevezte el. A sokáig Indiának hitt földrészt Amerigo Vespucci térképezte
fel először és róla nevezték el az új földrészt Amerikának.

Főbb felfedezők,hajósok:

 1486.Bartolomeo Diaz elérkezett Afrika déli partjaihoz (Jóreménység foka)

 1498. Vasco da Gama Afrikát megkerülve eljut Indiába
 1519. Magellán körbehajózta a Földet és ezzel bebizonyította, hogy a Föld
gömb alakú. 1521-ben a Fülöp-szigeteknél bennszülöttek ölték meg

A felfedezések technikai feltételei:

- új hajótípus jelent meg – a karavella

o kis hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a
legénységük
o nem alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem
felfedezőhajók voltak
- a legfontosabb feladata, hogy elkezdődött a módszeres információgyűjtés és
térképkészítés
o a navigációt, a térképészetet, a csillagászatot és a szelekről, valamint az
áramlatokról szerzett tudást is folyamatosan korszerűsítették
- változik a világkép a földet gömb alakúnak képzelik Ptolemaiosz nyomán
o létezett egy tengerészeti iskola is – Tengerész Henrik vezetésével Portugáliában
o megjelentek az első modern térképek (Toscanelli) és földgömbök
o új műszereket találtak fel

 iránytű, napóra, szögmérő

 a 14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
 ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított, sózott hús, szárított zöldség)
 A felfedezések következményei, hatása

a.) A gyarmatosítás:

a felfedezett területek fegyveres meghódítása

A portugálok jellemzően kereskedelmi telepeket hoztak létre (Indiában)

Itt fejlett kultúrákkal találkoznak nem akarták őket leigázni.

A spanyol gyarmatosítás más. Közép- és D-Amerika területét érinti, ahol nagy

múltú, de fejletlen indián civilizációkat találnak (pl. a maja, inka, azték kultúra).
Ezek némelyike pl. a vasfegyvereket sem ismeri, így fegyveres leigázásuk nem
jelent gondot. A civilizációk leigázása a spanyol zsoldosvezérek nevéhez fűződik,
akik kis csapataikkal egész kultúrákat tesznek tönkre. Céljuk egyedül az
aranyszerzés.

A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek (dohány, cukor, gyapot,

indigó, kukorica). Az őslakosságot rabszolgaként dolgoztatták, megkezdődött
keresztény hitre térítésük is.

Számuk azonban hamar lecsökkent (kegyetlen bánásmód, számukra addig

ismeretlen Európa betegségek tizedelték őket).

A gyarmatosítás révén új növények kerültek Európába (paradicsom, paprika,

kakaóbab, dohány, kukorica, burgonya).

A 16. századtól alakult ki a világkereskedelem. Az addig egymástól elszigetelt

területek gazdaságilag összekapcsolódtak. Az Európában előállított termékeket
Afrikába szállították és rabszolgákra cserélték. Az újkori rabszolga-kereskedelem
évszázadokon keresztül több millió embert szakította el a családiaktól.

A kereskedelembe az Atlanti-óceán partján fekvő országok könnyen be tudtak

kapcsolódni és így segítette a fejlődésüket, mert Európa keleti feléből
élelmiszereket, Ázsiából pedig fűszereket és luxuscikkeket szerezhettek be az
iparicikkeikért cserébe.
 Manufaktúra:

Az iparban a céhek a mennyiségi termelése nem volt elegendő, ezért új szervezeti

forma jött létre a manufaktúra.

A manufaktúra jellemzője ugyanúgy a kézi megmunkálás, mint a céheké, tehát

még nem használnak gépeket.

A manufaktúra jellemzői:

 a munkafolyamatokat részekre bontják (munkamegosztás) gyorsabb a termékek

előállítása
 a mennyiségi termelés a fontos, a minőség kevésbé volt fontos
 a tulajdonos olyan vállalkozó, aki megfelelő pénzzel rendelkezik
 a munkásoknak nem kellett szakképzettség betanított munkások voltak.
 a piaci kereslet – kínálathoz igazodtak

A jobbágy-földesúr viszony bomlásnak indult. A földbirtokosok a birtokaikat minél

nagyobb mértékben saját kezükbe vették és az addig ott gazdálkodó jobbágyokat
elűzték.

A földjüket vesztett jobbágyok is életforma váltásra kényszerültek és így

bérmunkásokká váltak.

A szerencsésebb parasztok tudtak vásárolni maguknak földet, így ők szabad birtokos

parasztként be tudtak kapcsolódni a termelésbe.

Ki alakul a polgárság.