dátum / / nap / / kibocsátási szám

„Ahol az sök szellem

A FIUMEI ÚTI SÍRKERT TÖRTÉNETE ÉS ÉRDEKESSÉGEI

Kossuth Lajos mauzóleuma a Fiumei úti

temetőben

Temeti séta
A VÉDETT SÍROKRÓL

A temetőben sétálva számtalan érdekes

síremlékkel találkozhat az ember, ezért is lehet
az, hogy a temető -talán kissé bizarr módon-
turistalátványosságként is üzemel. Ebben az
írásban 3 érdekességet nézünk meg a
számtalanból.
1.: Léda és Ady. A sors különös iróniája, hogy
a magyar irodalomtörténet egyik leg
jelentősebb költője és múzsája egymástól alig
pár 10 méterre alussza örök álmát. Apró
érdekesség, hogy Léda temetésére elment
Csinszka is, sőt meg koszorút is hozott a sírra,
de állítólag az özvegy azonnal le is söpörte azt
amint Csinszka távozott.
2.: Egymástól talán, ha 100 méterre fekszik
József Attila és a Szegedi egyetem „Fura ura”
Horger Antall. Bár a konzervatív professzor
szinte mindenki a híres versből ismeri, de
érdemes róla tudni, hogy egyébként elismert
nyelvész volt, aki több fontos nyelvtani
szabályt és törvényt alkotott.
3.: A temető minden bizonnyal legrégibb
darabja egy csaknem 2000 éves koporsó,
amely hajdanában egy római polgár nyughelye
lehetett, de ma már más a lakója. Az azt
megtaláló elismert régész és a Nemzeti
múzeum egykori igazgatója Dr. Kuszinszky
Bálint.
Deák Ferenc mauzóleuma a Fiumei úti temetőben
Tulajdonképpen szoborpark
MOST AKKOR PANTEON, DÍSZ VAGY KÖZTEMETŐ, ESETLEG
SZOBORPARK?
A Nagyvárad tértől alig pár villamosmegállónyira, a Fiumei és a
Salgótarjáni út sarkán terül el -közel 60 hektáron- a hajdani Kerepes,
ma Fiumei úti sírkert. A jelenleg köztemetőként és nemzeti
panteonként is üzemelő temetőt ma a Nemzeti Örökség Intézet
működteti és gondozza. Meglehetősen nagy feladat ez, hiszen csak a
fent említett majd’ hatvan hektáron található az országban felelhető
védett sírok ötöde, csaknem ezerhatszáz parcella. Ahogyan azt Dézsi
Zoltán fogalmaz a temetőről készült 2019-es riportjában „A Fiumei úti
temetőt sokan inkább szoborparkként emlegetik, hiszen kevés itt a
máshol oly’ jellemző egyszerű kereszt, viszont rengeteg itt a szobor és
az egyéb műalkotás.” Erre a temető múltjában találhatjuk meg a
megfejtést, révén, hogy a kiegyezés óta a sírkert felváltva üzemelt
köztemetőként és nemzeti panteonként. Ezt már Radnainé Fogarasi
Katalin mondja szintén a fent említett Heti Naplós riportban.
Megtudhatjuk tőle továbbá azt is, hogy ellentétben a Farkasréti
temetővel itt nem kell a védett parcellák után huszonöt évente fizetni,
amíg nagyjaink sírjai ott álnak senki nem foglya őket bolygatni. Vagy
talán mégis? Erre majd később még visszatérünk.

OLDAL 1
dátum / / nap / / kibocsátási szám
TÖRTÉNELEM
A temető története
A temető eredete nem kisebb emberhez
vezethető vissza, mint a „legnagyobb
magyarhoz” gróf Széchenyi Istvánhoz,
ő vetette fel ugyanis az ötletet a XIX.
század első felének végén, hogy
kellene létesíteni egy nyughelyet a
nemzet nagyjai számára. Ezen
koncepció mentén a Budapesti
városatyák támogatásában nyílt meg az
először még köztemetőként
funkcionáló -akkori nevén- Kerepes
temető. A temető első két híres lakója a
zeneszerző és a Himnuszt megzenésítő
Egressy Béni és a szózatot író
Vörösmarty Mihály voltak. Utóbbihoz
egyébként két érdekesség is
kapcsolódik. Egyfelől az, hogy
temetése egyfajta néma
tömegtüntetéssé vált a forradalom után
Alexander Bach nevével fémjelzett
neoabszolutista rendszer ellen. A
másik magán a sírkövön található,
melynek felirata így szól „Vörösmarty
Mihál”. Bár a mai napig nincs
egyetértés abban, hogy minek
köszönhető a költő nevének régies
írásmódja, de a legvalószínűbb
elméletnek az tűnik, hogy a felesége
kérésére került Vörösmarty neve így a
fejfára mivel az asszony így szólította
leggyakrabban néhai kedvesét. A
dísztemető panteonná válása az 1880-
as években történt meg, ekkor épültek
a temető arculatát meghatározó nagy
mauzóleumok így Batthyány Lajosé és
Deák Ferencé is. Előbbinek egyébként
érdekessége az, hogy a kiegyezés után
királyként regnáló I. Ferenc József
haragjától tartva az akkori városvezetés
nem merte állami pénzen újra temetni
az első felelős magyar kormányfőt,
ezért az impozáns épület teljes
egészében közadakozásból jött létre.
1885-ben a Kerepesi úti temetőt
hivatalosan is a Székesfőváros
dísztemetőjévé nyilvánították.
Ekkoriban történt az a véres incidens
is amelyhez a szabadságharc utolsó
áldozatát tulajdonítják. Egyetemisták
egy csoportja ugyanis a forradalom
évfordulóján kivonult demonstrálni
Vörösmarty sírjához, ám ott
szuronyerdő fogadta őket. Az egyre
Deák Ferenc mauzóleuma a Fiumei
úti temetőben
Batthyány Lajos mauzóleuma a
Fiumei úti temetőben
élesedő helyzetben egyikük egy koszorút
hajított át a sorfalon minek eredménye
képen a csendőrök tüzet nyitottak, öten
megsebesültek és egyikük később
belehalt a sérülésibe. Egy nagyot ugorva
az az időben a II. világháború utolsó
hónapjaiban a front többször is áthaladt
a temetőn, ahol számos katona esett el,
akiknek emléke még ma is áll. A sírkert
dísztemető jellege az államszocializmus
évtizedei alatt és a rendszerváltozás után
is megmaradt, ezért létesülhetett itt a
munkásmozgalmi panteon, valamint itt
temették el az 56 utáni magyar politika
számos meghatározó alakját úgy, mint
Kádár János, Antall József vagy Horn
Gyula.
„Ahol az sök szel
SÍRGYALÁZÁS
Nem nyughatnak!
A temető majd’ két évszázadra visszatekintő
története alatt számos megrázó eseménynek volt
színhelye. A politika -révén, hogy számos
egymástól merőben eltérő berendezkedésű rendszer
alatt is panteonként funkcionált- mindig is aktívan
alakította a sírkelt történetét. Ennek folyományaként
történt néhány atrocitás a temetőben nyugvó
halottak ellen. Jelen cikkben ezek közül nézünk meg
hármat.
Az első ilyen atrocitást gróf Batthyány Lajos
impozáns mauzóleuma ellen követték, igaz a
sírgyalázók motivációja inkább volt a nyereségvágy
mintsem a politikai felindultság. A néhai kormányfő
sírját ugyanis 1988-ban tolvajok feltörték, a család
koporsóit felnyitották és számos értéket
eltulajdonítottak, köztök a miniszterelnök kardját is.
Szerencsére Batthyány lányának ékszereit nem
találták meg, így azokat ma a Nemzeti múzeumban
őrizik. De hiába kerítették később kézre a
támadókat, a kardnak és a többi értéknek örökre
nyoma veszett.
Kádár János 1989 nyarán hunyt el, de sokáig nem
nyughatott. A sírt egy idős asszony már 2000-ben is
megrongálta, de a néhai főtitkár halálától számított
legrosszabb éve csak 2007-ben érkezett el.
Ismeretlen vandálok egy csoportja az éj leple alatt
feltörte sírt ill. a koporsót és Kádár csontjainak
nagyrészét valamint felesége hamvait is elvitték,
ezzel egy időben megrongálták a munkásmozgalmi
panteont is.
Úgy tűnik az, ha az ember 1956-ban a Szovjetek
oldalán foglalt állást, nos az egy olyan bűn amire a
halál sem nyújthat feloldozást. Ugyanis Horn Gyula
egykori külügyminiszter, később miniszterelnök
sírját is erre hivatkozva gyalázták meg, nem is
egyszer. Rendszeresen előfordult, hogy a sírra
fekete zsákot húztak, de olyan is volt már, hogy
szélsőjobboldalik vörös festékkel öntötték le a
megboldogult politikus sírját. Akárhogyan is ma
már mindkét néhai szocialista végső nyughelyét
kamera őrzi.
OLDAL 2
dátum / / nap / / kibocsátási szám
„Ahol az sök szel

OLDAL 3