6.

tétel

A NYELVEMLÉKEK TÍPUSAI

I. NYELVEMLÉKEK TÍPUSAI:
1. Szórványemlékek
2. Glosszák, szójegyzékek, szótárak
3. Kéziratos szövegemlékek
4. Nyomtatott szövegemlékek

II. SZÓRVÁNYEMLÉKEK:
- olyan írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, de a szövegben elszórtan
magyar szavak, kifejezések jelennek meg.
- Ezek többsége tulajdonnév (földrajzi vagy személynevek), amelyet nem tudtak
idegen nyelvre lefordítani.
1. A legjelentősebb a 950 körül keletkezett Bíborbanszületett Konstantin bizánci
császárnak fia okulására írt A birodalom kormányzásáról (görög nyelvű) c. írása.
A mű gazdag magyar tulajdonnevekben:

● fővezérek nevei: Álmos, Árpád, Levedi, Ülő, Tas;

● törzsek nevei: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi;

● földrajzi helyek: Etelköz,Tisza, Maros, Levédia;

● Ezek mellett néhány tisztséget jelölő főnevet is találhatunk benne: gyula, vajda.

2. A veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szent István korában)

● dunántúli magyar helynevek találhatók benne.

3. A tihanyi apátság alapítólevele - 1055

● tulajdonnevek, köznevek, valamint egy mondattöredék is található benne:

„feheruuaru rea meneh hodu utu rea” =

„Fehérvárra menő hadútra”
4. Anonymus Gesta Hungarorum - 1200 körül
6. tétel

● III. Béla király jegyzője, Anonymus írhatta;

● gazdag személynevekben

● több helynév is van benne:

– Saruuar = Sárvár
– Satmar = Szatmár
– Matra = Mátra

III. GLOSSZÁK, SZÓJEGYZÉKEK, SZÓTÁRAK

1. Glosszák

● Nem szerves része a szövegnek, hanem lapszéli vagy sarok köré írt jegyzet.

● Segíti az egyes szövegek, szókapcsolatok megértését.

● Legjelentősebbek:

– Marosvásárhelyi – glosszák,
– Szalkai – glosszák,
– Sermones Dominicales glosszái – Prédikációs gyűjtemény (15. század).
2. Szójegyzékek

● szótárak helyett az ómagyar korban fogalomkörök szerint csoportosított

szójegyzékeket használtak – ezek latin nyelvűek, s a latin szavak fölé jegyezték

be a magyar jelentést.

● Fontos szójegyzékek:

– Besztercei szójegyzék (1395 körüli)

– Schlägli – szójegyzék (1405 körül Schlägli-szójegyzék)

IV. SZÖVEGEMLÉKEK
– Összefüggő, magyarul írt szövegek. Lehetnek:

● hosszabbak vagy rövidebbek;

6. tétel

● kézírásos vagy nyomtatott formájúak;

● egyházi vagy világi témájúak.

– Például:

● Halotti Beszéd: a latin nyelvű Pray – kódexben található ún. magyar

vendégszövegként. A 12. század végén íródott, temetési beszéd.

Részei: 26 soros beszéd + 6 soros könyörgés

● Ómagyar Mária-siralom: Leuveni – kódexben maradt fenn. Feltehetően

prédikáció előtt hangzott el az áhítat felkeltésére.

● Königsbergi töredék és szalagjai: felszabdalták és egy latin kódex elé

tették védőlapnak, ill. a könyv gerincét erősítették meg vele. Ebből

adódóan töredékesen, hiányosan maradt fenn.

● Gyulafehérvári sorok (prédikációvázlat)

V. KÓDEXEK
– nagy terjedelmű, kézzel írt alkotások. Az egyház hivatalos nyelvét kevésbé
értőknek anyanyelvű imádságokat, példázatokat, legendákat, bibliai részleteket
tartalmaztak. A 15-16. században keletkeztek.

● Jókai – kódex (Szent Ferenc életét beszéli el) – 14. század második fele

● Huszita Biblia: 3 kódexben találták meg a részeit:

– Bécsi kódex (Ószövetség)

– Müncheni kódex (evangéliumok)
– Apor-kódex (zsoltárok)

● Festetics kódex (15. század második fele): Kinizsi Pálné Magyar Benigna

imádság könyve

● Margit legenda – 1510: Ráskai Lea domonkos apáca másolta

6. tétel

● Érdy kódex – 1527: prédikációk, szentek legendái

VI. NYOMTATVÁNYOK:

● Sylvester János – Új Testamentum (1541)

● Károli Gáspár Szent Bibliája – 1590, Vizsoly

● Világi témájúak:

– 150 soros Szabács viadala

– Soproni virágének: a 15. század végi szerelmi líra első emléke