A nyelvtörténeti kutatások forrásai

A nyelv történetének kutatása történhet:

- a rokon nyelvek tanulmányozásával

- összehasonlító nyelvészeti kutatásokkal

- a nyelvemlékek tanulmányozásával

A nyelvemlék: olyan kézzel írt vagy nyomtatott forrás, amely segítségével a nyelvészek az
adott nyelvet, annak változásait kutathatják.

A nyelvemlékek csoportosítása:

1. szórványemlékek

2. glosszák, szójegyzékek, szótárak

3. kéziratos szövegemlékek

4. nyomtatott szövegemlékek

1. Szórványemlékek: azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, és a szövegben

magyar szavak elszórtan jelennek meg. Ezek a szavak főként tulajdonnevek, amelyeket nem
tudtak görög vagy latin nyelvre lefordítani.

Legjelentősebb szórványemlékek:

a) Bíborbanszületett Konstantin (bizánci császár) műve : A birodalom kormányzásáról

(950k.) (görög nyelvű szöveg)

A szövegben megtalálható magyar szavak:

 fővezérek nevei : Álmos, Árpád

 törzsek nevei : Nyék, Megyer, Kér, Keszi, Jenő

 földrajzi nevek : Etelköz, Tisza, Maros

b) A tihanyi apátság alapítólevele (1055) (latin nyelvű szöveg)

 földrajzi nevek: Tihany, Balaton

 az első magyar nyelvű mondattöredék: feheruuaru rea meneh hodu utu rea

c) Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül)

 földrajzi nevek: Szatmár, Mátra, Sárvár

2. a) Glosszák: a magyar szöveg nem szerves része az idegen nyelvű szövegnek. A magyar
nyelvű szöveget a sorok közé vagy a lapszélre jegyezték fel. Pl.: A Szalkai-glosszák.

b)Szójegyzékek: az ómagyar korban szótárak helyett fogalomkörök szerint csoportosított

szójegyzéket használták. Pl.: a főzéssel kapcsolatos fogalmakat összegyűjtötték. Fontos
szójegyzékünk: a Besztercei-szójegyzék.

Szövegemlékek : magyar mondatokból álló összefüggő szövegek

3. Kéziratos szövegemlékek:

Kisebb terjedelmű szövegemlékeink:

a) Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül)

Első szövegemlékünk. A Pray-kódexben maradt fenn. Egy 26 soros beszédből és egy 6 soros
könyörgésből áll. Egyházi szöveg, egy temetési beszéd.

b) Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Az első ránk maradt magyar nyelvű vers, amelyben Mária elsiratja keresztre feszített fiát.

c) Kódexek

Nagy terjedelmű, könyv méretű kézzel írt szövegemlékek. Nagy részük a 15-16. században
keletkezett. Anyanyelvű imádságokat, példázatokat és legendákat tartalmaznak. Pl.: Jókai-
kódex (Szent Ferenc legendáját őrzi), Margit-legenda (1510) (Szent Margit csodatételeiről
szól).

4. Nyomtatott szövegemlékek :

a) Sylvester János: Új Testamentum fordítása (1541)

b) Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia (1590) (református Biblia)

c) Káldi György (1620-as évek) (katolikus Biblia)

Valamennyi fent említett nyelvemlék vallási/egyházi témájú. Maradtak fenn világi

szövegemlékek is. Ilyen pl.: Szabács-viadala ( históriás ének ) vagy a Soproni virágének.