A MAGYAR NYELV EREDETE: nyelvtörténet

Fő forrásai az írott nyelvemlékek, amik az államalapítás után jönnek létre, a latin betűk
megjelenésekor rovásírással. Legkorábbi magyar nyelvemlék Bíborbanszületett Konstantin
bizánci császár A birodalom kormányzásáról.
-950 körül született
-a magyarok korai történetéről számol be
-Álmos, Árpád és a 7 törzs neve, folyónevek

I. Nyelvrokonság:
Tudományosan a történeti összehasonlító nyelvtudomány igazolja. Vizsgálja az
alapszókincset, a szabályos hangmegfelelést és a nyelvtani szerkezeteket.
A finnugor eredet egyik legalapabb bizonyítéka, hogy az f és p hangok megfelelnek.
A magyar nyelvet rokonságba hozták még a török nyelvekkel is, mivel sok jövevény szó van,
ami török eredetű. Szóba jött még a hun-magyar és szittya-magyar rokonság is.
-középkori krónikák bizonyították (pl: Anonymus-Gesta Hungarorum)
-ezekkel a népekkel közösen érkeztünk keletről
-nem tudományos bizonyítások
Sajnovics János: Igazolta a finnugor eredetet. Lápföldön felfedezte, hogy a lapp nyelv hasonló
a magyarra (hasonló hangzás és szókészlet). Demonstráció művében igazolta állítását.
Gyarmathi Sámuel: Folytatta munkáját, összehasonlította és igazolta a finn és magyar nyelv
nyelvtani szerkezetét.
Reguly Antal: Bizonyította, hogy a hanti és masnyi nyelv a legközelebbi nyelvrokon
Az ugor-török háború a 19.sz. második felében zajlott.
-Vámbéry Ármint: Török eredet mellett állt, török szavak eredetét vizsgálta.
-Hunfalvy Pál, Budenz József: Ugor eredet mellett állt
II. A magyar nyelvtörténet korszakai
1. Ősmagyar kor: Kr.e 1000- Kr.u 896
2. Ómagyar kor: 896-1526
3. Középmagyar kor: 1526-1772
4.Újmagyar kor: 1772-1920
5. Újabb magyar kor: 1920-
Ősmagyar kor: Nyelvemlékek nélküli időszak. Megjelentek a visszaható névmások és
kötőszavak, illetve igenév képzők. Az iráni és török népekkel való együttélés miatt
jövevényszavakat vettünk át. Megjelent a birtokos személyjel és birtokjel. Megalakult az
összetett múlt, a t jeles múlt, a feltételes mód jele és a felszólító mód j-je.

Ómagyar kor: Első írásos nyelvemlékek időszaka, szórvány és szöveg emlékek jöttek létre.
Megjelentek a latin betűk. Elkezdett kialakulni a mai hangrendszer és megjelentek a hosszú
magánhangzók is. Kialakultak a határozati ragok, névelők, illetve a kölcsönös és általános
névmás. Latin, német és szláv jövevényszavakat vettünk át. Gyakorivá vált a t jeles múlt idő.
Középmagyar kor: Török jövevényszavak jelentek meg. Kialakult a dzs és a j/ly közti
különbség. A ly hangejtése visszaszorult.
Újmagyar kor: A magyar nyelvre megújulására való törekvés. Gyarapodott a szókészlet és
létrejött egy fentebb still. Egységes köznyelv és irodalmi nyelv jött létre. Általános helyesírási
szabályzat (1832), a magyar nyelv hivatalos lesz (1844).

Újabb magyar kor: A trianoni békediktátum után tömegek kerültek magyar anyanyelvűként
kisebbségi helyzetbe. Kulturális központok, mint Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár elszakadtak az
anyaországtól és kisebbségi területközpontokká váltak. Itt kisebbségi regionális köznyelv
alakult ki. Tudományos fejlődés befolyásolja a nyelv fejlődést.
III. Nyelvemlékeink
Nyelvemlék egy nyelvnek a mát megelőző bármely korszakból fenn maradt adat. Két fő
csoportja:
-szorványemlékek
-szövegemlékek (kéziratos vagy nyomtatott)
Szorvány emlékek: Idegen nyelven írott szövegekben elszórtan magyar szavak találhatók pl:
személynevek vagy tulajdonnevek.
Legismertebb: A tihanyi apátság alapító levele
Legkorábbi: Biborbanszületett Konstantin – A birodalom kormányzásáról
Legkorábbi hazai: A veszprémvölgyi apácák adománylevele
Legterjedelmesebb: Anonymus- Gesta Hungarorum

Szövegemlékek: Összefüggő magyar nyelven irt szövegek. Egyházi vagy világi témájúak.
-kéziratos: oklevél/adománylevél kódex, glossza (sorok közé írt jegyzetek, nem
szerves részei a szövegnek, megértést segítette)
Legismertebb glossza: Marosvásárhelyi glosszák
Szójegyzék: Szótárak helyett volt, fogalomkörök szerint. Latin nyelvűek, fölé írták a magyar
jelentést. Pl: besztercei szójegyzék

Összefüggő magyar nyelven írt szövegemlékek:

Legelső: Halotti beszéd és könyörgés (1192-1195)
-Pray kódexben található, latin nyelvű szertartáskönyv
-2 részből áll: 26 soros beszéd, 6 soros könyörgés
-temetési szertartáson mondták el, latin átírás
-3 figura etimológia: „halálnak halálával holsz”
Legkorábbi lírai alkotás: Ómagyar-Mária siralom (1300 körül)
-Leuveni kódexben található
-Eredeti alkotás, siratóének (planctus)
-Áhitat felkeltésére mormolták