A magyar nyelv történetének fő szakaszai

I. Ős-magyar kor (Kr.e. 1000-Kr.u. 896-honfoglalás)

⚫ nincsenek írásos nyelvemlékek → rokon nyelvek és későbbi írásos anyagok

alapján következtethetünk a korra és a nyelv akkori állapotára
⚫ a népvándorlás miatt sok jövevényszó került nyelvünkbe:
 iráni: arany, hét
 török: ló, hattyú
 szláv: mezsgye (határ), híd
 alán: asszony
⚫ vegyes hangrendű szavak alakulnak ki
⚫ toldalékok keletkeznek
⚫ mellékmondatok a mondat szintjén (összetett mondat is megjelent)
⚫ igei személyragok, módjelek, középfok jele, tárgyrag

II. Ó-magyar kor (896-1526. Mohács)

⚫ átvesszük a latin betűs írásbeliséget → bővül a szókincs: latin: pap, kereszt, szent; német:
polgár, cégér; szláv, német eredetű szavak
⚫ változik a mondatszerkezet
⚫ 2. fele a kornak: kódexek kora
⚫ szövegek jellege vallási és világi
⚫ nincs egységes magyar nyelv, szórtan és nyelvjárásokban él
⚫ tegezést használtak mindenhol

III. Közép-magyar kor (1526-1772. felvilágosodás)

⚫ létrejön a reformáció miatt a könyvnyomtatás → Bibliafordítások: 1590. Károli Gáspár

⚫ hivatalos iratokban is megjelenik a magyar nyelv
⚫ ügyintézés latinul folyik 1844-ig
⚫ egységesül a magyar nyelv
⚫ megjelennek a nyelvtanok, szótárak és a magázás, mint forma

IV. Új-magyar kor (1772- 1920. Trianon)

⚫ felvilágosodás – Kazinczy → nyelvújítás, reformkor

⚫ reformkor → irodalmi pezsdülés
⚫ nyelvművelés fontossága előtérbe kerül
⚫ helyesírási szabályzat kiadása (Vörösmarty közreműködésével)
⚫ 1844.: államnyelv a magyar
⚫ nyelvtudományt innen számítjuk tudománynak

V. Újabb-magyar kor (1920-napjainkig)

⚫ Magyarország szétszakadása → a magyar kisebbségi nyelvvé válik

⚫ az országnyelv hatása a kisebbségi magyar nyelvre
⚫ modernizálódás (szaknyelv szerepe nő)
⚫ kommunikáció: bővül szóban és írásban is
⚫ írott beszéd nyelviség szerepe nő