A magyar nyelv történetének főbb szakaszai

Nyelvtörténeti korszakok: nem merevek a korszakhatárok, csak a tájékozódás megkönnyítése

miatt kapcsolódnak a korszakok egy-egy történelmi eseményhez.

1. Ősmagyar kor (–896, a kezdetektől a honfoglalásig)

– kevés írásos emlék van
– honfoglalásig: ugor nyelvközösség (uráli nyelvcsalád → finnugor nyelvek → ugor
nyelvek)
- rovásírás: önálló írásrendszer fára, kőre, nemcsak a papok tudtak írni

2. Ómagyar kor (896–1526, a honfoglalástól a mohácsi vészig)

– letelepedés a Kárpát-medencében → jelentős változások a társadalmi, gazdasági életben
– latin betűs írásbeliség megjelenése → írásos emlékek fennmaradtak
szórvány- és szövegemlékek
– szókincsgyarapodás: szláv (pap, szent, kereszt), latin (apostol, legenda), német (polgár,
cégér)
– változások: hang- és toldalékrendszer (teljes magyar hangállomány kialakulása)
– a korszak vége felé: kódexirodalom (kódexek kora) → kézzel írt, vallásos emlékek
(később világi is)

3. Középmagyar kor (1526–1772, a mohácsi csatavesztéstől a felvilágosodás kezdetéig)

– történelmi háttér: az ország három részre szakadása, tizenötéves háború, Rákóczi-
szabadságharc
– nyelv fejlődése → reformáció, könyvnyomtatás
– nyomtatott művek terjedése: hitvitázó irodalom, Biblia-fordítások (1590. Károli Gáspár:
első teljes)
– magyar nyelvű írásbeliség terjedése → emlékiratok, naplók, úti feljegyzések
– latin nyelv: hivatalokban, férfiak társalgási nyelve (de: magyarnyelvűség erősödése)
– a magyar nyelv egységesülése → nyelvtani rendszerezés, szótárak
– hangtani, nyelvtani változások: kisebb mértékben, mint korábban (magázó forma
kialakulása)
– 1770. Sajnovics János: Demonstratio (finnugor rokonság elmélete → lappok)

4. Újmagyar kor (1772–, a felvilágosodástól napjainkig)

– nyelv fejlődése → felvilágosodás, nyelvújítás, reformkor
– felvilágosodás kezdete: 1772. Bessenyei György: Ágis tragédiája (harc a németesítési
politika ellen)
– szókincsváltozás: gazdagodás, megújulás (nyelvművelő mozgalmak, nyelvtani művek,
szótárak)
– magyar nyelvi egység, magyar irodalmi nyelv megteremtése
– helyesírási normarendszer (1832. első helyesírási szabályzat Vörösmarty irányításával)
– 1844-es országgyűlés: magyar nyelv → államnyelv → nyelvtudomány, kutatások
elkezdődése
– 1920. június 4. Trianon.: országhatárok megváltozása, a magyarul beszélők egyharmada
idegen országba kerül
– regionális köznyelvek kialakulása, az idegen államnyelv erőteljes hatása