II.

Témakör: A magyar nyelv története

4. tétel

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlék

BEVEZETŐ

 Nyelvemlékeknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző írott szövegeket. Ezek a szövegek nem
feltétlenül szépirodalmi művek, a legkorábbi nyelvemlékek többsége egyházi szöveg vagy jogi irat (pl.
a birtokviszonyokat rögzíti vagy adománylevél).

 Vizsgálatukkal állapítható meg, hogy milyen volt régen a magyar nyelv, illetve, hogyan változott a
nyelv hangzása, a szókincs, a szavak jelentése.

 A nyelvtörténeti emlékeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen nyelvi anyagokat őriznek, hogy
kézzel írták vagy nyomtatták őket, vagy, hogy mikor keletkeztek.

NYELVEMLÉKTÍPUSOK:

 szórványemlékek
 glosszák, szójegyzékek, szótárak
 kéziratos szövegemlékek
 nyomtatott szövegemlékek

SZÓRVÁNYEMLÉKEK
Azok az írott nyelvemlékek, amelyek idegen nyelvűek, magyar szavak csak elszórtan találhatók bennük. Ezek a
szavak általában tulajdonnevek, földrajzi nevek, amiket nem tudtak lefordítani, vagy rövid mondattöredékek.

 950 körül: Bíborbanszületett Konstantin (A birodalom kormányzásáról)

- Gazdag tulajdonnevekben és földrajzi nevekben (Álmos, Árpád, Levedi, Tas, Etelköz, Tisza,
Maros)

 1055: A tihanyi apátság alapítólevele

- Mondattöredékek is fennmaradtak benne, nem csak tulajdonnevek
- (feheruuaru rea meneh hodu utu rea = Fehérvára menő hadútra )
- szószerkezettani kutatások forrásanyaga is

 1200 körül: Anonymus: Gesta Hungarorum

- magyar királyok és nemesek származását írta meg
- szórványnyelvi emlékeket tartalmaz
- (saruuar = sárvár, satmar = szatmár)

GLOSSZÁK
A glosszák nem szerves részei a szövegnek, hanem lapszéli vagy sorközi jegyzetek.

 1410 körül: Marosvásárhelyi glosszák

SZÓJEGYZÉKEK
Ezek a szótárakhoz hasonlítanak, csak nem betűrendben, hanem fogalomkörök szerint csoportosították a latin
szavakat, a magyar jelentést pedig föléjük írták.

 1395 körül: Besztercei szójegyzék

 1405 körül: Schagli szójegyzék

SZÖVEGEMLÉKEK
Összefüggő, magyarul írt szövegek, amelyek egyházi vagy világi témájúak.

 12.század: Halotti beszéd és könyörgés

- az összes finnugor nyelv első szövegemléke
- latin nyelvű Pray-kódexben található
- temetési beszéd
- 26 sor beszédből és 6 sor könyörgésből áll

 13.sz közepe: Ómagyar Mária-siralom

- első magyar vers
- prédikáció előtt az áhítat felkeltésére mondhatták

KÓDEXEK
Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, kézzel írott könyvek.

 1327 körül: Jókai-kódex

- legrégebbi magyar könyv
- Assisi Szent Ferenc életéről olvashatunk benne.

 1510: Margit-legenda
- IV. Béla apáca lányának, Árpádházi Szent Margitnak a története.
- Ráskay Lea domonkos apáca által másolt

 1527 körül: Érdy-kódex

- egyházi év ünnepeire szóló prédikációkat szedi össze

 1541: Sylvester János: Új Testamentum

 1590: Károli Gáspár: Szent Biblia
- első teljes magyar fordítása a Szentírásnak.

 1476: Szabács viadala

- világi tárgyú szöveg
- históriás ének
- Mágyás dicsőséges haditettét meséli el

 15.sz vége: Soproni virágének

- magyar nyelvű szerelmi líra első emléke
- összesen két sorból áll