5.

Nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

A legrégibb korokról a rokon nyelveken keresztül szerezhetünk ismereteket. Ezek közül a
legbiztosabb források az írásos nyelvemlélek, amelyek a régmultból maradtak ránk.
Csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy kézzel írták, vagy nyomtatták, de azt is nézhetjük, hogy
milyen nyelvi anyagot őriznek.
Nyelvemléktípusok:
 szórványemlékek
 Glosszák, szójegyzékek, szótárak
 Kéziratos szövegemlékek
 Nyomtatott szövegemlékek
Szórványemlékek: azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, s a szövegben
magyar szavak csak elszórtan jelennek meg. A szövegben szereplő magyar szavak többsége
valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személynév), amelyet nem tudtak idegen nyelvre
lefordítani.
 Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról (950 körül)
 A veszprémvölgyi apácák adománylevele (Szt. István idején keletkezett)
 A tihanyi apátság alapítólevele (1055)
 Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül)
Glossza: a szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. A latin szöveg
olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében.
 Marosvásárhelyi glosszák (1410 körül)
 Szalkai- glosszák (1490)
 Sermones Dominicales (15. század)
Szójegyzékek: az ómagyarkorban szótárak helyett használták. Latin nyelvűek voltak, és a
latin szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést.
 Besztercei szójegyzék ( 1395 körül)
 Schlagli- szójegyzék (1404 körül)
Szövegemlékek: olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő magyarul írt szövegek.
Egyházi vagy világi témájúak.
 Halotti beszéd (12. század végén)
 Ómagyar Mária-siralom (13.század közepe)
 Königsbergi töredék és szalagjai (előző kettő között keletkezett)
 Gyulafehérvári sorok (13.század második fele)
Kódex: nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások. Az az igény hozta létre, hogy a latint nem
értő emberek is értsék az imádságokat, példázatokat, bibliai részleteket, és a legendákat is.
 Jókai-kódex (1372 után)
 Huszita Biblia : Bécsi kódex, Müncheni kódex, Apro-kódey (1416 után)
 Festetics-kódex (15.század második fele)
 Margit legenda (1510)
 Érdy-kódex (1527)
Korai nyomtatványok:
 Syvvester János: Új Testamentum ( 1541)
 Károli Gáspár: Szent Biblia ( 1950, Vizsoly)
Világi tárgyú szövegek is fennmaradtak: Szabács viadala, Soproni virágének (15.sz.
vége)