4.

A magyar nyelv finnugor nyelvrokonságának bemutatása

A magyar nyelv rokonsága, rokonságbizonyítékok:

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, annak finnugor ágába tartozik.
Az uráli alapnyelvet beszélők őshazája:

Nyugat – Szibéria, az Ob alsó folyása és az Urál k.,

Valamint az Urál hegység nyugati oldala

Uráli nyelvek : Kr.e. 4000-ig

a, finnugor nyelvek Kr.e. 3000-ig

b, szamojéd nyelvek
 északi szamojéd
 enyec
 nyenyec
 nganaszán
 déli szamojéd
 szelkup
 szajáni szamojéd

FINNUGOR NYELVEK
Kr.e. 3000-3900 k.

a) ugor ág:

 magyar
 vogul (manysi) obi- ugorok
 osztják (hanti) (Ob folyó környékén éltek)

b) finn-permi ág

Ugor nyelvek szétválásának okai:

Időjárási viszonyok megváltozása

Kr. e. 1-2 évezred: Nyugat- Szibéria vidéke

a felmelegedés miatt félsivataggá változott.
  obi-ugorok északabbra vándoroltak és földművelő gazdálkodást folytattak
 magyarok elődei ott maradtak és áttértek a lovas nomádizmusra

A NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKA

A nyelvrokonság bizonyítékai:
1) szabályos hangmegfelelések:

 az ősi örökségből megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, különbségek.

Pl.: magyar fa finn puo
fazék finn pata

2) alapszókincs közös jellege:

A szavak általában rövidek, csak 1-2 szótagból állnak, kb. 700-800 finnugor
eredetű szó van nyelvünkben.

a) névmások:

magyar te zürjén à te
finn à sinä
votják à ton

b) egyszerű számok:

magyar: két zürjén à kyk

finn à kahte
votják à kyk
c) testrészek elnevezései:

magyar: szem zürjén : szjin

finn: silmä
votják: szjim

d) rokonságnevek:

magyar: fiú zürjén: pi

finn: poika
votják: pi
e) természet tárgyai és jelenségei:

magyar: tél zürjén: tye

finn: talve
votják: tol
f) állatvilág neve:

magyar: lúd zürjén:

finn: lintu
votják:
g) növényvilág neve:
 magyar: fa zürjén: pu
finn: puu
votják: pu

h) ásványok neve:

magyar: kő zürjén: ki
finn: kive
votják: kő
i) táplálkozás szókincse:

magyar: lé finn: lieme

vogul: lém
j) tulajdonságok, mennyiségek:

magyar: hosszú zürjén, votják: kuzj

3. rokon szavak jelentéskörének megegyezése

Az esetleges eltéréseket a jelentésváltozások

törvényeivel meg lehet magyarázni.

Pl.: kéz jelentésük a finnugor nyelvekben

három ugyanaz.

DE: ház finn: kota : ’kunyhó, főzőház’

(gazdaságtörténeti emlékek megőrzése)

4. rokon nyelvek hasonló nyelvtani rendszere

Pl1.: magyarral rokon nyelvek mind

Agglutináló jellegűek

Pl2.: határozórendszerre jellemző irányhármaság:

Honnan? Hol? Hová?

Pl3.: E/1. személyű birtokos személlyel a

Magyar, a cseremisz és a mordoin
Nyelvben is —m
(fejem, attam, kudom)

5. egyéb segédtudományok bizonyítékai

Régészet, antropológia, néprajz

NYELVROKONSÁGUNK KUTATÓI

1. Sajnovics János
 Jezsuita szerzetes részt vett az 1769-ben Vardö
Szigetén történt kutatásokban (napfogyatkozás);
  Vizsgálta a lappok nyelvét is ekkor

Hangzás, hanglejtés hasonlósága

Szókészlettani, hangtani, alaktani egyezések

1770: Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse

hazánkban idegenül fogadták elméletét

2. Gyarmathi Sámuel
o 1799: A magyar és a finnugor eredetű nyelvek rokonságának grammatikai
bizonyítása

 A bizonyítást több finnugor nyelvre kiterjesztette

 Középpont: nyelvtani azonosságok és alapszókincsbeli egyezések

DE! Saját honfitársai őt sem ismerték el.

3. Requly Antal
o 1843-ban eljutott az obi-ugorokhoz

Népköltészeti kincset gyűjtött össze

(dalok, mesék, szertartási szövegek, versek)

4. Budenz József
o A finnugor nyelvrokonítás tudományos eljárásának kidolgozója
o Művei
 Magyar-ugor összehasonlító szótár
 Ugor alaktan
o A finnugor nyelvészet megalapítója

Nyelvünk rokonítási kísérletei:

 magyar – héber
 magyar – japán II. világháború idején az éppen
 magyar – német esedékes politikai széljárás szerint gondol-
 magyar – angol kodtak a nyelvrokonságról
 magyar – török
 magyar – sumer