4.

A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETNEK FŐBB KORSZAKAI

Ősmagyar kor Ómagyar kor Közép magyar kor Új Újabb magyar

magyar kor kor
895-896 ugor 895/96 1526 Mohácsi 1526-1772 1772-1920 1920 napjainkig
nyelvközösség vész Felvilágosodás Tanácsköztársaság
felbomlása Honfoglalás Trianoni béke
 Ebből a korból  Vannak írásos  Török eredetű  Nyelvújításso  Változik a
nincsenek írásos emlékeink pl. szavakból sok k Kazinczy magyar
emlékek Halotti beszéd, kerülte a magyar Ferenc nyelv most is
 a nyelv állapotára Ómagyar Mária nyelvbe  megújult a (internet,
rokon nyelvekből és siralom  könyvnyomtatás szókincs felgyorsult a
később  előbb kézzel írott  bibliai fordítások  1844 magyar világ,
dokumentumokból kódexek voltak Károlyi Gáspár lett a hivatalos elektronikai
tudunk később nyomtatott 1590 nyelv kütyük)
következtetni, kódexek pl.  vizsolyi Biblia első  az angolból
illetve több nyelv Mátyás Corvinái teljes magyar sok szót
szavai megjelentek  Hivatalos nyelv a nyelvű Biblia vettünk át
a magyarban pl. latin fordítás
iráni, török, szláv  latin eredetű  terjedni kezdett a
szavaink és szláv magyar nyelvű
eredetű szavaink írásbeliség
jöttek létre a  szótárak is
 korszaknak a megjelentek
végét kódex  Sajnovics János
ekkorának is először mutatta be
nevezzük hogy finnugor
eredetű a magyar
nyelv

1. A magyarok útja:
Magna Hungária az Urál hegység déli része vándorló és nomád életmód
Levédia iráni és török
Etelköz
Vereckei-hágó
Szlávok le telepedtünk
2. Nyelvemléktípusok:
Szórványemlék: azok az írott források, amelyek idegen nyelven írottak, s a szövegben
magyar szavak csak elszórtan jelennek meg.
Glossza: nem szerves része a szövegnek, hanem a szövegek megértését segítő lapszéli
vagy a sorok közé beírt jegyzetet. A glossza a latin szöveg olvasóját segítette az egyes
szavak, szókapcsolatok megértésében pl. Marosvásárhelyi glosszák
Szójegyzék: a magyar korban a szótárak helyet fogalomkörök szerint csoportosították
ezek a szójegyzéket latin nyelvűek voltak és a latin szavak fölé jegyezték be a magyar
jelentést
Kódex: nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások, papok írták mert ők tudtak írni és tudtak
latinul pl. Jókai-kódex, Margit legenda
 Szövegemlék: olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő, magyarul írt szövegek ezek
a szövegek hosszabb vagy rövidebbek, lehetnek kézírásos vagy nyomtatottak illetve
egyházi vagy világi témájúak
A két legfontosabb szövegemlékünk a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária siralom
 Halotti beszéd:
 12. század végén íródott
 két részből áll egy 26 soros beszédből + 6 soros könyörgésből a könyörgés
Istenhez könyörögnek a halott lélek érdekében
 Ismeretlen szerző
 az első magyar nyelvű szövegemlékünk
 olyan szöveg, amelyek temetésen hangoznak el Prédikáció előtt
 Papp mondhatta a gyászolóknak és felidézi, azt a bibliai történetet, amely szerint
Ádámék ettek a tiltott gyümölcsből és ennek eredményeképpen minden ember
halandó lett, azt hangsúlyozza hogy a halál általános közös emberi sors
 Latin nyelvű Pray-kódexben
 Ómagyar Mária siralom:
 13. század közepén keletkezett
 Prédikáció előtt az áhítat felkeltésére mondogathatták vagy énekelhetek
 legkorábbi magyar versünk
 A vers a Leuveni-kódexben marad fenn

3. A magyar nyelvrokonságának kutatói:

 Sajnovics János: a magyar és a lap nyelv összehasonlítása (hangzásbeli
hasonlóságok)
 Gyarmathy Sámuel: a magyar és a finnugor nyelvek hasonlósága (nyelvtani
rendszer, alapszókincs vizsgálata)
 Reguly Antal: népdalok, népesség, versek stb. gyűjtése az OBI ugorok
területein
Bundenz József: az összehasonlító nyelvészet tudományos módszereinek kidolgozása, a
finnugor nyelvészet megalapítója