6.

tétel
A nyelvújítás jelentősége, módszerei
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de
idegenen sohasem.”
• Bessenyei György: Magyarság (röpirat, 1778)
• A tudomány széles körű elterjesztése csak anyanyelven lehetséges; a magyar
nyelvet alkalmassá kell tenni a modern műveltség befogadására. Bessenyei
ezzel a nyelvújítás szükségességére mutatott rá.
• Magyarország a Habsburg Birodalom része; A tudomány nyelve a latin; II.
József a németet tette hivatalos nyelvvé – megindul a küzdelem a magyar
nyelv védelmében (testőrírók).
• A magyar nyelv nyelvjárások hálózata ekkoriban, nincs egységes köznyelv,
mindenki a saját nyelvjárása szerint ír.
• A nyelvújításban legnagyobb szerepe a szépirodalom művelőinek volt.
Kazinczy Ferenc lesz a mozgalom vezetője, melynek központja Széphalom.
• A szó- és kifejezéskészlet gyarapításában mutatkozik meg leginkább a
nyelvújítás hatása: közel 10.000 szó született ekkor. (Nem mind maradt
használatban.)
• Kazinczy tudatosan gerjesztette a vitát, kiprovokálva a véleménynyilvánítást:
Tövisek és virágok (epigrammagyűjtemény) 1811
• ORTOLÓGUSOK (hagyományőrzők)↔NEOLÓGUSOK (újítók)
• 1813 Somogyi Gedeon: Mondolat (ortológusok válasza), gúnyirat
• Legérdekesebb része: gúnyszótár; a nyelvújítók által kitalált új szavakat
gúnyolja, azok mintájára újakat is alkot: pl. lábtyű, tudákos (matematikus),
zengemény (opera), önnözet (egyén); karöltve, kétkedés, rom, tanulmány, kör
• 1815 Kölcsey Ferenc - Szemere Pál: Felelet a Mondolatra, gúnyirat, pamflet
• 1819 Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más
nemzeteknél – lezárja a vitát.
A nyelvújítók jellemző szóalkotási módjai
• Szóképzés: élő, termékeny képzők (pl. -szt → fogyaszt, -ít → egyesít, -z →

1
adományoz, -elem → érzelem, -mány, -mény → élmény, -vány, -vény →
kiadvány).
• Új képzőbokrokat is létrehoztak (pl. -ias, -ies → nyárias, -iatlan, -ietlen →
költőietlen).
• Már nem produktív képzőket (pl. -tyú,-tyű → billentyű, -am, -em → állam) és
új képzőket (-da, -de → cukrászda, -ma, -me → gyurma) is használtak.
• Szóelvonás (pl. emlékeztető → emlék, üres → űr, piros → pír)
• Szóösszetétel (pl. helyesírás, hőmérő, alvajáró)
• Elavult/kihalt szavak felújítása (pl. azonos jelentésben maradt kifejezések:
tartalom, szerkezet, fegyelem, hon, őr; új jelentéssel visszatért kifejezések: a
börtön korábbi jelentése ’hóhér’ volt; többjelentésű szavak, amelyek közül csak
az egyiket hagyták meg: hölgy ’nő, menyét’
• Tájszókat emeltek közhasználatúvá: csapat, róna, hullám, betyár, bútor
(eredetileg: tarisznya)
• Idegen szavak, szószerkezetek szó szerinti fordítása, magyarosítása: materia
(latin) → anyag, Kellner (német) → pincér; francia rendez-vous → légyott,
balaena (latin)→bálna
Szóösszerántás
• lég
• csőr
• könnyelmű
• elnök
• robar→rovar
• A szóalkotás során sok olyan kifejezés is született, amelyet bár megalkotóik
zseniálisnak tarthattak, a nyelvhasználat nem fogadta be [pl. Kappanhágó (a
mai Koppenhága), popont ’kettőspont’, szarvorrú ’orrszarvú’, emember
’művelt ember’, foltos nyakorján
• 1819 Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél –
lezárja a vitát.
• „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és
ellenkezésben van önmagával.”

2
• Kazinczy a különböző beszédhelyzetekhez különböző stílust rendel.
• A nyelvújítás eredményei:
• Sok száz szó marad meg nyelvünkben az ekkor keletkezett kb. 10.000 közül.
• Kialakult a választékos, kifinomult irodalmi nyelv, az egységes köznyelv.
Jottista-ypszilonista háború
• Szóelemző írásmód
• látja
• Révai Miklós
• Kazinczy Ferenc
• Kiejtés szerinti írásmód
• láttya
• Verseghy Ferenc
1832 - Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai; Az első hivatalos helyesírási
szabályzat,
mely az egész nemzetnek szól. A helyesírás is egységes szabályok alapján kezd működni.
• A nyelvújítás újabb hulláma a Bach-korszakban (1849-1858)- a német nyelv
erős hatása ellen védekeznek az írók, a természettudományok nyelvének
magyarosítására törekedtek.
• 1872 Magyar Nyelvőr (nyelvművelő folyóirat); Szarvas Gábor vezetésével