4.

Kézírásos és nyomtatott nyelvemlékeink

  Nyelvemlék fogalma

- a nyelv régebbi állapotát tükröző, fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat nevezzük

nyelvemléknek. A nyelvemlékek a nyelvtörténet kutatásait segítik elő.

- A magyar írásbeliség az államalapítástól, ill. a kereszténység felvételétől számítható.

- A X. század előtti kor nyelvemléktelen kor, nem maradtak fenn írott nyelvemlékek.

- A keresztény-feudális állam megalapítása után az egyház és a krónikák a latin nyelvet, ill.

a latin betűs írást használták, de szükségszerűen írtak bele magyar szavakat is.

2. Az írásos nyelvemlékek lehetnek:

a)      kézzel írott,

b)     ill.  nyomtatott szövegek

3.Nyelvemléktípusok (nyelvi anyaguk szempontjából) lehetnek: szórványemlékek

 kézírásos szövegemlékek
 glosszák, szójegyzékek, szótárak
 kódexek
 nyomtatott szövegemlékek

4. szórványemlékek

 · írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, magyar szavak csak elszórtan jelennek
meg bennük, a magyar szavak többsége valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személy)
 · legjelentősebb szórványemlékek:

-   950 körül, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról c.

műve.  A fővezérek (pl. Álmos, Árpád, Levedi, Üllő, Tas), a  törzsek (pl. Nyék, Tarján, Kér, Keszi),
földrajzi helyek (pl. Etelköz, Tisza, Maros, Levédia) jelennek meg benne.

-   XI. sz. veszprémvölgyi apácák adománylevele

-    görög és később latin nyelvű változatban maradt fenn, magyar helynevek szerepelnek benne

-   1055. A tihanyi apátság alapítólevele

-   tulajdonnevek, magyar köznevek,  mondattöredék szerepel benne: „feheruuaru rea meneh hodu
utu rea” [=Fehérvárra menő hadútra]

-   1200 körül - Anonymus  Gesta Hungarorum c. munkája

-   gazdag személynevekben, több helynév  szerepel benne, pl. saruuar (sárvár), satmar (szatmár),
matra (mátra)

 5. A glossza (széljegyzet)

 · nem szerves része a szövegnek, szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé
beírt jegyzetet jelent, többnyire latin nyelvű szövegekben
 · pl. XV. sz. Marosvásárhelyi és Szalkai-glossza
-   Sermones Dominicales glosszái (latin prédikációgyűjtemény)

6. szójegyzékek

-  szótárak helyett fogalomkörök szerint csoportosított szójegyzékek alakultak ki kezdetben

- ezek latin nyelvűekm a latin szavak fölé jegyezték a magyar jelentést

-   pl. 1395 körül - Besztercei szójegyzék

-   1405 körül - Schlägli-szójegyzék

7. szövegemlékek

- olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő, magyarul írt szövegek

- terjedelmük változatos: hosszabbak v. rövidebbek is lehetnek

- lehettek kézírásosak v. nyomtatottak

- témájuk egyházi v. világi is lehetett

XII. sz. vége: Halotti beszéd és Könyörgés

-  latin nyelvű szöveg, amely a Pray-kódexben vendégszövegként maradt fenn

-  két részből áll: 26 soros temetési beszéd + 6 soros könyörgés = 32 sor

-   XIII. sz. közepe ® Ómagyar Mária siralom

-  Leuveni-kódexben találták meg, első magyar versünk, amely latin szöveg magyarítása (a
fordítást kiegészítették magyar szöveggel)