A magyar felvilágosodás nagy alakjai, különös tekintettel Bessenyei Györgyre és Kazinczy Ferencre

Ideje: 1772-től a magyar reformkor kezdetéig 1825-ig.

Társadalmi háttér A polgároknak kellene irányítania a felvilágosodás társadalmi folyamatait, de nem tudják,
ehhez nem elég erősek  ezért a főnemesek, arisztokraták veszik át az irányítást. Átveszik a
francia eszmét:
 Szabadság
 Egyenlőség
 Testvériség
(de átalakítják a főbb irányvonalakat magukra nézve), s így végül a kultúra, a nyelv fejlesztését tűzik ki célul.
Központi alakok: MÁRIA TERÉZIA fontos szereppel bír… Bécsben van a székhelye a „magyar testőrségnek, ezt
ő hozza létre, s ennek a testőrségnek különleges a jelentősége:
Magyarországról a tehetséges fiatal arisztokrata, ill köznemesi származású fiúkat
„átcsábította” és testőrséget alakított ki  új ismeretek szerzése
Haza jöttek segíteni, mert látták hogy Magyarország milyen elmaradott
II. JÓZSEF…
Számos reform intézkedése szerzett ellenfeleket és támogatókat is – a nemesi ellenállás híveit
és a jozefinistákat
Virágzó irodalmi élet  Létrejönnek az első színházak
kezdődik el:  A Pázmány alapította egyetemet áthelyezik Nagyszombatról Pestre  és létrejött az első
magyar nyelvi tanszék
 Nagyon sok új hírlap, újság születik
,,,,,,Magyar Múzeum/ Museum ,,,,,,,,,,,,,,,Uránia,,,,,,,,Mindenes Gyűjtemény
,,,,,,,,,,,,,Tudományos Gyűjtemény,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,Orpheus
 Különböző irodalmi társaságok jönnek létre, a legjelentősebbek:
 Klasszicisták
 Szentimentalisták
 Népi írók,,,,,,,,,,,,(állandóan harcban álltak irod. és nyelvi vitáik miatt a csoportok egymással)
Bessenyei György, a magyar testőríró
Családi háttér, neveltetés: 8 gyermekes nemesi család sarja, aki csak öt évig tanult a sárospataki kollégiumban
(1755-1760), utána apja hazavitette gazdálkodni. - Két bátyja után Bercelről
egyenesen Bécsbe került, Mária Terézia testőrei közé..Testőrtársaiból afféle
önképzőkört, önművelő társaságot alkotott.
Karrierje azonban betegség és méltánytalan mellőzés miatt megtorpant, így 1787-
től Pusztakovácsiban gazdálkodott. A negyvenéves Bessenyei elkezdte élni a
"bihari remete" életét: gazdálkodott és alkotott, irodalomszervezőként tűnt ki.
Főbb művei: Magyarság, Magyar néző, Jámbor szándék, A holmi -röpiratok
(((Bessenyei György az új magyar irodalom első programadója, irodalmi életünk nagy tehetségű szervezője. Bár rendkívül termékeny író
volt, elsősorban mégsem szépíróként tartja számon irodalomtörténetünk. Többre értékeli értekező prózáját s ezzel kapcsolatban
programadó szerepét. Kulturális programját ún. röpirataiban, ezekben a szép, világos és tömör prózában írt tanulmányokban fejtette ki))
,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,Életcélja: Magyarország kultúráját fejleszteni
Közjó vagy közboldogság legyen - a távoli és a legfőbb cél a "közboldogság", a "közjó", az "ország boldogsága";

a "közboldogság" legnagyobb akadálya a tudatlanság, a nép műveletlensége;

Műveletlenségre megoldás:
szellemi javakat el kell juttatni emberekhez,
Fejleszteni kell az emberek anyanyelvét
attól fejlődik az emberek anyanyelve,
ha irodalmat hozunk létre azon a nyelven
aranybánya-hasonlat
- ezt (ti. a tudatlanságot) csak úgy lehet megszüntetni, ha minél szélesebb körben
elterjesztjük a modern tudományokat (a francia Enciklopédia ismeretanyagára
gondolhatott);
- ezt a tudományterjesztést csakis egy-egy nép anyanyelvén lehet megoldani;
- a magyar nyelv egyelőre alkalmatlan a tudományok népszerűsítésére, mivel még
nincs sem elég "ereje", sem "elégsége" az új gondolatok és érzések kifejezésére;
- a nyelvművelő munka leghatásosabb eszköze a szépirodalom,
mindenekelőtt a fejlett nyelvekből való fordítás; teremtsünk hát - ha kell -
a semmiből szépirodalmat, próbáljuk ki sokféle műfajban a nyelvet,
támogassuk a könyvkiadást, segítsük a magyar színházi élet
kibontakozását, alapítsunk folyóiratokat; hozzunk létre a nyelv ápolására,
az irodalom támogatására egy tudós társaságot, akadémiát, készítsük el a
magyar nyelv grammatikáját, állítsuk össze szótárát!
Aranybánya-hasonlat… olyan, mint a magyar nyelv, az aranybánya
Aranybánya-hasonlat… olyan, mint a magyar nyelv, az aranybánya
Kívülről „nem mutat” sokat, de valójában értékes,
csak kell bányász hozzá
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás atyja
Családi háttér, neveltetés, pálya: Felvidéki nemesi család sarja
Nagy tehetségű az irodalomban és az irodalom szervezésében
Kezdetben ő írta/szerkesztette az Orpheus című újságot  a szabadkőművesek
társaságához is csatlakozott, s a társaságban is ez volt az álneve (Orpheus)
Részese volt a Martinovics-felkelésnek és börtönbe is zárták
„Központi irodalmi figura” lett, amikor kijöttaki irodalommal akart foglalkozni
megkereste a mestert…kikérte a véleményét
A Széphalommá átkeresztelt Bányácska nevű településről levelezés útján irányította
a magyar irodalmi életet s népes családját (melyben írónő felesége, Török Sophie)
segítette hű társként.
Jelentősége a nyelvújítás terén:
Kirobbantott egy nagy vitát, ,hogy felébressze, "elektrifikálja" az alélttá vált szellemi életet
a „NYELVÚJÍTÁSI HÁBORÚ”-t
Ortológusok Neológusok
Maradiak, régit akarják újat akarják,
Az ortológusok a nyelvújítás - és mindenféle más megváltoztatni a nyelvet
(társadalmi) újítás - ellenfelei voltak; szerintük a A neológusok ezzel szemben azt vallották, hogy
nyelvben a legfőbb törvény a szokás: tehát tilos a éppen a nyelv elmaradottsága, szókészletének
nyelvbe, a nyelvfejlődésbe erőszakosan beavatkozni, szegénysége miatt és esztétikai célok érdekében
új szavakat gyártani és meghonosítani. nemcsak lehet, de szükséges is változtatni a
nyelven, szókészletén, néha még szabályain is.
1811, „hadüzenet”: Kazinczy megjelentet egy epigramma gyűjteménytTövisek és virágok
„Tövisek és virágok” Az epigrammagyűjteménynek már a címe is sokat elárul a tartalomról: töviseket, gunyoros és szatirikus
támadásokat sejtet az ortológusok ellen, s az elismerés virágait nyújtja át az újítóknak. - Támadja a tudás és
ízlés nélküli, a szokáshoz makacsul ragaszkodó írókat (Szokott és szokatlan; Epigrammai morál; A kész
írók). Többször használja a dialógus eszközét is - elsősorban epigrammái élén -, de pl. a Kisfaludy Sándor
ellen irányuló kritika disztichonja végig pergő párbeszédből áll (Himfy). Néhány epigrammatikus virága az
új ízléseszményt fogalmazza meg hatásos tömörséggel.
1813, „válaszcsapás”:
„Mondolat” (gúnyirat) Kazinczy támadásainak meglett a hatása: sértve érezte most már magát nemcsak a nagy ellenfél, Debrecen, hanem
Szatmár megye meg a Dunántúl is. Ellenfelei, az ortológusok Mondolat címmel 1813-ban összetákoltak egy
gúnyiratot (melynek már címoldala is durva utalás Kazinczyra), s egy terjedelmes szójegyzéket is mellékeltek hozzá -
megadva az újonnan alkotott szavak régi, illetve latin vagy német jelentését. Ezzel szerették volna bizonyítani a
nyelvújítás képtelenségét s azt, hogy majd ezután csak szótár segítségével fognak tudni a magyarok egymással
beszélgetni.
1815, „kontratámadás”:  Szemere Pál
„Felelet a Mondolatra”  Kölcsey Ferenc Kazinczy hű hívei tollából
Kazinczy maga is belelendült a vitákba, de túlzó hívei sokat ártottak neki, még tisztelő barátját,
Berzsenyi Dánielt is elidegenítették tőle. Támogatói közül többen is óvták a szélsőségektől, józanságra
intették, sőt Kölcsey 1817-ben szembe is fordult vele.
Az ortológusok pedig sokáig azt hitték, hogy Szemere és Kölcsey 2 álnév, és ezért Kazinczyt támadták

1819, „békekötés „Ortológus s neológus nálunk s más nemzeteknél”

a háború vége” Már Kazinczy is hajlott a megbékélésre, s 1819-ben győztesként úgy zárta le a nyelvújítási harcot, hogy
békejobbot nyújtott az ortológusoknak, s kiegyenlítődést sürgetett.
"Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben
van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud..”
A nyelvújítás? A nyelvújító mozgalom kb. tízezer új szót alkotott,
,főleg az alábbi módszereket követve:
A nyelvújítók módszerei:
- elavult, régi szavak felújítása ,hős, aggastyán
- tájnyelvi szavak beemelése a köznyelvbe ,betyár, hulla
- szóképzés ,irodalom, tanonc, élmény
- idegen szavak magyarrá alakítása ,Balanea – bálna, Leipzig - Lipcse
- idegen szavak tükörfordítása ,pre judia – előítélet, antipathia-ellenszenv
- szóelvonás ,kapál-kapa, cikkely-cikk, percent -perc
- szóösszerántás ,CSŐ + oRr: csőr, ELöl + ülNÖK: elnök
,ROvátkolt+ BARom: ROBAR → ROVAR
A mozgalom jelentősége? A nyelvújító mozgalom kb. tízezer új szót alkotott. Ezek egy része nem gyökeresedett meg a
nyelvhasználatban, de ha kiiktatnánk a megmaradtakat, ma szinte lehetetlen lenne a mindennapi
gondolatközlés (társalgás) is, de emellett Kazinczy stílusreformot is hajtott végre a „fentebb stíl“
megalkotásával, s saját nyelvjárása lett az igényes nemzeti nyelv alapja.