A nyelvújítás

1.) Okai
- II. József erőszakos németesítési törekvései – ellenkező hatást ért el
2.) Kezdetek
a) Bessenyei György:
- Magyarság c. röpirata
 „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén soha.”
b) Pozsonyi országgyűlés
- harc a magyar nyelvért
c) Pályázati kiírások a magyar nyelv kiműveléséről
- Viták kialakulása
 Ortológusok = hagyományőrzők
 Neológusok = újítók (vezéralakja Kazinczy Ferenc)
 Kazinczy epigrammakötete: Tövisek és virágok →
o Fellázítja az ortológusokat – MONDOLAT c. gúnyirat
o Felelet a Mondolatra
- A viták lezárása
„Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus” – Kazinczy
3.) A nyelvújítás szóalkotási módszerei
a) A nyelvjárási szavak köznyelvivé válása
- Eredeti jelentésben
barangol, betyár, bucka hanyag, hullám, kandalló
- Megváltozott jelentéssel
páholy > szénatartó rekesz; bútor > batyu
b) Régi, elavult szavak felelevenítése
- Eredeti jelentésben
aggastyán, alak, év, fegyelem, hölgy, lomb, szobor, verseny
- Más jelentéssel
alkalom > alku; másol > megmásít, változtat
c) Idegen szavak önkényes átalakítása → magyarosabb hangzás kialakítása
pillér < fr. piliér
d) Szóképzés
- Igeképzők
fagyaszt, illeszt, növeszt, érzeleg, hízeleg, társalog; borong, dühöng, mereng
- Névszóképzők
bántalom, érzelem, szánalom; bűvész, cipész, gépész; állítmány, sütemény,
hagyomány,állvány, bizonyítvány, utalvány
e) Szóelvonás
árnyék > árny, ékes > ék; borul > ború; roncsol > roncs; romlik > rom; címer >
cím;
f) Szóösszetétel
folyóirat, vasút, betűrend, sajtószabadság, szemüveg, zsebóra, iskolaköteles
g) Szóösszerántás
zengő + tambura = zongora; rovátkolt barom = rovar; tanokat árasztó = tanár

4.) A nyelvújítás hatása:

Mindmáig mintegy tízezer szó van használatban belőlük, bár akadnak olyanok is,
amelyek nem állták ki az idő próbáját (hosszas, négyszegelet, lapegyközény,
egyközű négyszög, közarány = téglalap, tevepárduc = zsiráf stb.)