Babits Mihály: Új leoninusok

1. 1909-ben jelent meg a Levelek Íris koszorújából című kötetben.

(Írisz az ókori mitológiában az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének
szimbóluma.)
2. Versforma, verselés:
- leoninus: középkori versforma
- rímes, időmértékes disztichonokból épül fel
└ időmértékes sorpár, egy hexameterből
és egy pentameterből áll.
  −  U    U |  −    U    U |   −       U     U | −    U   U |    −     U    U | −     U
Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,
 
                −      U    U |  −   U U | −  Z|    −    U    U | −  U U |    −  Z 
       hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.

- belső rímek: a sor közepe és vége rímel

3. A vers műfaja: idill
└ az ókori görög költészetből eredő műfaj
└ eredetileg pásztorok és pásztorlányok szerelmi jeleneteit
ábrázolta
└ nyugalmas, boldog hangulatot áraszt
└ ember és természet összhangját érezteti
4. A vers szerkezete:
I. egy vihar leírása
└ bemutatja, hogy a vihar a távolban feltűnik, egyre közelebb ér, majd a
faluban tombol
(távoli dörgés, gyűl a vihar serege, fátyola távoli zápor, szél jön, csattan az ég)
└ képeket villant fel arról, hogyan fogadják az emberek, az állatok a vihar
közeledtét
(faluban kocsizörgés, éjre csuknak az aklok, félnek az édesanyák)
└ a kezdeti nyugalmat felváltja a vihar elől menekülő emberek mozgása
 └ a fenyegető vihar előjele az egyre sötétedő világ (viharfelhők sötétítik el az
eget)
II. egy szerelmet mutat be
- párhuzam a kinti világ vihara és a belső érzések között
5. A vers stílusa: impresszonista
↓
- egy hangulat bemutatása
- a vers indítása akár egy festmény
- kevés ige
- finom pasztellszínek (lila, kék, szürke, fekete)
- egyszerre hat a különböző érzékekre (pl.: látásra és hallásra)