A tömmegkommunikáció

1. A tömegkommunikáció egy közlésfolyamat (egyirányú, közvetett,

nyilvános kommunikáció), amely során a nézők, vagy hallgatók más kommunikációs
csatornán keresztül (például telefon, e-mail, SMS, levél) válaszolhatnak.

2.

- befogadó nagy létszámú sokaság

- feladó: nehéz eldönteni ki az, újságíróktól és műsorszerkesztőiktől kapja a

célközönség az üzenetet, de őket a kiadók és a szerkesztőségek ellenőrzik.

3. A tömegkommunikáció eszközei bármikor kikapcsolhatók, félretehetők (szemben a

társalgással, ahol a társas érintkezés alapvető feltétel)

A tömegkommunikáció eszköz (= médium)

└ többes száma: média – pl.: a sajtó, rádió, TV,

közterületi objektumok (pl.: plakátok, feliratok), internet,
reklám, mozi, videó, stb.

4. A tömegkommunikáció célja lehet

 Tájékoztatás, információ nyújtása
 Ismeretterjesztés (→ oktatás, műveltségfejlesztés)
 Szórakozás
 Normák, értékek közvetítése, így szerepe van egyének és csoportok
társadalomba való beilleszkedésében (a szocializációban)
 Közvélemény-formálás, befolyásolás (azon társadalmi csoportok érdekeinek,
céljainak megfelelően, akiknek a kezében van az adott média, illetve akik fizetik a
hirdetéseket, reklámokat, stb.)
 Közvetít a hatalom és a társadalom közt, segíti embercsoportok
megegyezését (a konszenzusteremtést)

5. A tömegkommunikáció jellemzői:

 Személytelen, a személyesség hiánya jellemzi

 Közvetítése eszközök segítségével történik
 Alapvető funkciója a tájékoztatás
  Gyakran érvényesül a felhívó funkció is.
 Manipulálás (az információnak csak töredékét juttatják el a közönséghez)
 Cél mindig a figyelemfelhívás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés és a
reklám.
 Gyakran leegyszerűsíti a világról alkotott képet és az értékrendet.

5. A média típusai

 tévé, a rádió, az internet, a könyvek, a filmek és a sajtó

 vizuálisak (képi); pl.: újságok, plakátok.
 auditív (hangi); pl.: rádió
 audiovizuális csatornák (egyszerre hangi és képi); pl.: televízió, internet.

6. Köztévé
Feladata a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információ; nemzeti értékek és
hagyományok közvetítése, kisebbségek nyilvános megszólalási lehetősége.

7. Sajtó (a vizuális média)

A sajtótermékek úgy közölnek információkat, hogy eleget tesznek a következő
követelményeknek:

 publicitás (nagyobb nyilvánosság)
 perioditás (szabályos időközönkénti ismétlődés)
 aktualitás

Sajtóműfajok:

 tájékoztató
 véleményt közlő, véleményformáló

a) A tájékoztató sajtóműfajok

Hír

 közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva.

 Tényhír: Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?
 Teljes, kifejtett hír: Miért? Hogyan?
 A teljes hír jellemző felépítése a fordított piramiselv és a
lineáris (előrehaladás) szerkezete
  Bevezető (összegző)
 Magyarázó (részletező)
 A jó hír: figyelemfelkeltő, érthető, korrekten tényszerű

Tudósítás

 közérdekű, aktuális eseményről adott, a helyszínen készített beszámoló (a

tudósító szemtanú)
 visszafogottan személyes hangvétel, monologikus forma

Riport

 érdekes eseményről (jelen – vagy múltbeli) szóló eleven, színes, személyes

hangvételű, sokszor oknyomozó, tényfeltáró szándékú beszámoló.
 A helyszínen készült tudósítás, amelyben a riporter bemutatja az eseményekről
a helyzetet, környezetrajzot ad, és megszólaltatja a szereplőket is. →
Formadöntően párbeszédes (dialógus). Általában hosszabb terjedelmű,
elgondolkodtató.
 Gyakori eszköze a feszültségteremtés, a fordulat, a késleltetés, a metaforák.
Viszont az információk pontosak, hitelesek, konkrétak, a riportalanyoktól
csak azt idézi, ami tényleg elhangzott.

Interjú

 az újságírónak a nyilvánosság számára készített beszélgetése nevezetes, vagy

érdekes emberekkel.

8. A manipuláció

↓
A befolyásolás szélsőséges, negatív esete, amikor a közlő a befogadót rá akarja
venni valamire, de ezt nem nyílt közléssel, hanem burkoltan, a befogadót
megtévesztve teszi.

A manipuláció néhány jellemző eszköze:

 egy dologhoz kívánatos értékeket társítanak (szépség, fiatalság, jólét, béke,

férfiasság, stb.)
 montázs: képek egymás mellé helyezése, amelyek közt a befogadó
összefüggést teremt (→ valamit rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tesznek,
stb.) ingerküszöb alatti montázs: pl.: Cola
 fenyegetés, félelem, bűntudat felébresztése: baj, kár ér, ha nem vagyunk a
termék fogyasztói
 híres emberek fogadtatnak el árucikket
 társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra hivatkozás
 szándékos hiánykeltés (csak ma; amíg a készlet tart)
 „ön is megnyerheti”
 elhallgatás vagy szelektív (szándékosan válogatott) hírközlés
 az információ szétdarabolása, az egyes jelenségeket, kijelentéseket
összefüggéseikből kiszakítva kezelik.