Katona József: Bánk bán

Katona József 1791-ben Kecskeméten született. Pesten tanult, itt végezte el a jogi
akadémiát is. Fordított, színészkedett, rendezett is a Pesti Magyar Színtársulatnál.
1830-ban halt meg.

BÁNK BÁN

1. Keletkezése

1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki a Kolozsvári Állandó Színház

megnyitására. Erre küldi el 1815-ben a művét Katona, reakciót azonban nem kap.
Ekkor azonban átdolgozza művét, az átdolgozásban Bárány Boldizsár segít. A másik
változat 1819-re készül el, a művet először 1833-ban adják elő Kassán. A
leghíresebb előadás 1848. március 15-én volt.

2. Téma

Katona a dráma témáját történelmi forrásokból meríti, krónikák sorát dolgozza fel,
de elsősorban a Heltai művekből merít. 1213-ban a források szerint II. András
feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért
bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét. Felhasználja a forrásokat, de az írói
képzeletre is hagyatkozik. Kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra.

3. Műfaja
- tragédia  hirtelen bekövetkező értékveszteség uralkodik benne => több
szereplője meghal (pl. Gertrudis, Melinda) + Bánk bán lelkileg összeroppan
- történelmi dráma  a szerzője a múlthoz fordul, hogy jelenének üzenjen

4. Romantikus dráma
- klasszicista, de több a romantikus vonás
↓
felvonásonként érvényesül a hármas egység elve
- a mű egészében gyakran változnak a helyszínek
- a mértéktartás elve helyett a romantika szenvedélyessége uralkodik

5. A mű konliktusa Bánk és Gertrudis összeütközése = a nemzeti és idegen

érdekek összeütközése
 6. Szerkezete

Szakaszokból áll. Áll egy előversengésből és 5 szakaszból.

Expozíció (előversengés + 1. szakasz)

Nem jelenik meg a király és közvetlen kísérete. A királyné körútra küldi Bánkot, de
Petúr és a békétlenek hazahívják. Ottó el akarja csábítani Melindát.

Bonyodalom (2. és 3. szakasz)

2. szakasz: Megtudjuk, hogy a békétlenek miért elégedetlenek. Bánk csillapítja őket,

nem akarja, hogy ártatlan vér folyjon.

3. szakasz: Biberach hevítőport ad Melindának és altatóport a királynénak. Bánk

megtudja, hogy mi történt. Megjelenik Tiborc, felelőssé teszi Gertrudist, amiért lopni
kényszerült.

Tetőpont (4. szakasz)

Gertrudis és Bánk veszekednek, melynek végén megöli a királynét. A haza és a

becsület parancsára hivatkozik.

Megoldás (5. szakasz)

A király először meg akarja büntetni Bánkot. Bánk lelkileg összeomlik, Melinda
halálával az élete értelmetlenné válik, a büntetés felesleges.

7. A dráma tér- és időkezelése

Egy-egy szakaszon belül megvalósul a tér és a cselekmény egysége. Az első 4

felvonásban megvalósul az idő egysége, ugyanakkor az egész műben nem valósul meg
a tér egysége, és nem érvényesül a mértéktartás elve. A mű sok shakespeare-i
vonást hordoz.

8. Jellemek rendszere
 Arany János három csoportba osztotta a szereplőket:
(1) Bánk köre: Melinda és bátyjai (Mikhál és Simon bán), Petúr bán, Tiborc
(2) Gertrudis köre: Ottó, Biberach, Izidóra (udvarhölgy)
(3) Endre (II. András) király köre: Myska bán, Solom mester

 a szereplők többségét egy-egy uralkodó tulajdonsággal jellemzi:

 Petúr indulatos
 Ottó gyáva
 Biberach: kóbor lovag, cselszövő: „Ott van a haza, hol a haszon.”
  Endre igazságos
 Tiborc becsületes
 Mikhál félénk
 Simon aggályoskodó

 Bánk és Gertrudis nem jellemezhetők egyetlen tulajdonsággal.

 Gertrudis

Megítélése rendkívül változó. Két kérdés merül fel: felelős-e az ország sorsáért, illetve
Melinda elcsábításáért?

Melinda elcsábításáért nem vonható felelősségre, mert Ottónak mindig

kétértelműen fogalmaz, nem lehet eldönteni, hogy lebeszéli vagy rábeszéli az
elcsábításra.

Felelős az ország sorsáért, mert igazságtalan, a saját népét részesíti előnyben. A

magyar főurakat kiszorítja, elveszi a javakat, mulatságokat rendez.

Uralkodó jellemvonása a hiúság: „Meghalni – nem királyi széken – ah!”

 Bánk

Ő is egy összetett jellem. Visszafojtott indulat jellemzi az elején, egészen a

gyilkosságig, nagy önfegyelemmel rendelkezik, de kettősségek között őrlődik,
egyszerre kell közéleti és magánéleti világgal szembenéznie. Államférfiként
védelmeznie kell a király hitvesét, de az országot is szem előtt kell tartania, de a
kettő nem egyeztethető össze, mert a királyné miatt van válságban az ország. Nem
akar összeesküvést. Tiborc monológja fordítja át Bánkot. Itt következik be a negyedik
szakasz gyilkossága. Először Gertrudis megölését követően úgy érzi, hogy jól döntött.
Meginog Petúr miatt, mert szerintük orvul gyilkolt. Mindenkit elveszít, a büntetés
elmarad.

 Petúr bán
Az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú. A szervezéshez jól
értett. A nagyurak ellen cselekedni nem tudott. Hibája, hogy csak a nemesség
érdekeivel törődött, a parasztság panaszait nem hallotta meg, Bánk bánt pedig
cserben hagyta.

 Melinda
Hűséges, jó feleség. Spanyolországból menekült Magyarországra. 15 évesen ment
feleségül Bánk bánhoz, amiben jól érezhető a hála is. Tragédiáját az udvar
romlottsága okozta.
Barta János szerint Bánk bűnös feleségével szemben  előbb őrületbe hajszolja, majd
magára hagyja => összeroppan Bánk az utolsó felvonásban

 Tiborc
A jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember. Nemcsak saját sérelmének
ad hangot, hanem az egész parasztságénak. Nem művelt ember, de egyszerű
szavakkal is szépen ki tudja magát fejezni. Bánk bán mellett hűségesen kitart.

 Ottó
Az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva, rosszindulatú és aljas volt. A mű
legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözik, hogy buta és
műveletlen volt.