A magyar helyesírás története

A helyesírás az az írásmód, ahogyan a beszéd hangjait írásban lejegyezzük. Egységes

forma- és szabályrendszer.

A magyar helyesírás korszakai:

I. középkori rendszerek kora (11. századtól az 1530-as évekig, a könyvnyomtatás koráig)
- szövegek hangjelölése különböző
- erősen ingadozó kiejtés
- a magyar nyelv hangjait nem lehetett tökéletesen jelölni a latin ábécé betűivel
- maghatározó a királyi kancellária helyesírása → egységes írásgyakorlat
- Huszita Biblia: magyar fordítók újszerű hangjelölése: mellékjeles helyesírás

II. újkori rendszerek kora (az 1530-as évektől 1832-ig, az első helyesírási szabályzat
megjelenéséig)
- könyvnyomtatás elterjedése miatt megnőtt az igény az egységesebb hangjelölés iránt
- vallási felekezetek → kétféle írásgyakorlat
- protestáns (Vizsolyi Biblia, Szenczi Molnár Albert Zsoltároskönyve)
- katolikus (Káldi György, Pázmány Péter)
- eddig a legfőbb elv a kiejtés szerinti írásmód → érvényesülni kezd a szóelemző írásmód

ypszilonista (Verseghy Ferenc) – jottista (Révai Miklós) háború

A szóelemző (etimologikus) és a kiejtés szerinti (fonetikus) elv csatája volt. A jottisták Révai
Miklós vezetésével az etimologikus látja, tudja írásmódot tartották helyesnek, az ipszilonisták
a kiejtés szerinti láttya, tuggya írásmódot védelmezték.
Kazinczy Ferenc, egész körével magáévá tette Révai érveit.
A jottista-ypszilonista vitát az egész íróvilág érdeklődése kísérte. Vörösmarty drámát is írt
erről a vitáról Y háború címen.

III. legújabb kori helyesírás (1832-től napjainkig)

− 1830. Magyar Tudós Társaság megalakulása (MTA elődje)
o Vörösmarty: 1832. Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai
− 1984. A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás
o kidolgozta a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottsága Fábián
Pál vezetésével
− 1988. Helyesírási Kéziszótár
− 1999. Magyar helyesírási szótár
− az új: 2015., 12. kiadás, néhány példa a legújabb változásokból

Halotti beszéd és könyörgés

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, pur és homou vogymuk. Menyi milosztben
terümtevé elevé miü isemüköt, Ádámut, es odutta volá neki paradicsumut hazoá. Es mend
paradicsumben volou gyimilcsektűl munda neki élnie. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl.
Gye mundoá neki méret nüm eneik: isa, ki nopun emdül oz gyimilcstűl, halálnek haláláal
holsz.