Professional Documents
Culture Documents
Nyelvemlékek
Nyelvemlékek
1. Fogalma:
A jellenkori megelőző időből származó írott vagy nyomtatott források
2. Jellege:
Kéziratos
Nyomtatott
3. Típusok:
Szorványemlékek: Idegennyelven írt források, melyekben magyar szavak
csak elszórva jelennek csak meg. Többségben tulajdonnevek, miket nem tudtak
idegennyelvre fordítani.
Glosszák: A szöveg megértését segítő lapszéli vagy sorok között beírt jegyzet.
Leggyakrabban latin szövegekben fordul elő.
Szójegyzék: Szótárak helyett használták és fogalomkörök szerint
csoportosították őket. Latin nyelvűek.
Szövegemlék: Egyházi és világi témájuk összefüggő, magyarul írt szövegek.
Nyelvemlékek:
I. TIHANYI APÁTSÁG ALAPÍTÓ LEVELEK (I. ANDRÁS)
Keletkezése:
1055
Témája:
A Tihanyi Apátságnak ajándékozott birtokrészek felsorolása -> adománybirtokok
részei 18 helyen voltak elszórva, ezért pontosan meg kellett jelölni a birtokrészek
határait
felsorolja az adományozott állatokat és szolgálókat
Jellemzői:
Latin nyelvű
Szorványemlék
58 szó, 33 képző, néhány szószerkezet és mondattöredék magyarul
A magyar nyelvállapot
Még zártabb hangzású a nyelv
A mai „a” helyett „o”, „o” helyett „u” (pl.: Tiehon – Tihany, Bolatin – Balaton)
A főnevek többsége magánhangzóra végződik = tővéghangzó (pl.: utu – út, hadu- had,
munureu - mogyoró)
A -ra, -re rag még különírt névutó (pl.: Fehertvaru rea – Fehérvárra, kutu rea - kútra)
Mondattöredék: „Fehervaru rea menek hadu utu rea” – Fehérvárra menő hadi útra
II. ANONYMUS: GESTA HUNGARORIM
Műfaj:
Történeti műfaj, gesta
Az eseményeket tárgyi összefüggés szerint csoportosítja, nem időrendben
Keletkezése:
Mai napig vitatott
Valószínűleg III. Béla idejében
Témája/célja:
A magyarok eredetének, vándorlásának, honfoglalásának és honszerző harcainak
bemutatása